Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

Vasárnap, 1979. május 27. 3 M Ünnepi könyvhét '79 Jubileumok jegyében ál.. évről évre országos könyvnap tartassák, amely könyvnap a magyar kultú­rának egyetemes nemzeti ünnepe legyen; intőjele le­gyen a magyar lelkiismeret­nek, azokra a kötelességeire nézve, amelyekkel a magyar irodalomnak, a magyar írók­nak és a könyvnek tartozik; és széles körű propagandá­val teremtse meg ország­szerte — a legkisebb fr±i­b>m éppúgy, mint a városok­ban — a magyar könyv sze­retetét" — Supka Géza új­ságíró, a Literatura szer­kesztője tette ezt a felhívást 1927 májusában, s ennek nyomán rendezték meg 1929 kora nyarán, ötven évvel ez­előtt, az első könyvhetet. A könyvnap ée könyvhét gon­dolatának megszületése óta fél évszázad telt el. Az idei ünnepnek (június 1—8.) kü­lönös jelentőséget ad. hogy ebben az évben ünnepeljük XX. századi irodalmunk két kiváló alkotójának. Móricz Zsigmondnak és Móra Fe­rencnek századik születés­napját. s ezt az évet az UNESCO nemzetközi gyer­mekévvé nyilvánította. Az országos megnyitóra júnias 1-én kerül sor Buda­pesten. a Blaha Lujza téren. A könyvhetet Dobozy Imre Kossuth-díjas író, a Magyar Írók . Szövetségének elnöke nyitja meg. A szegedi könyvhetet is aznao nyitják, déli 12 órakor a Kárász ut­cai könyvutcában, dr. Csu­kás István egyetemi tanár, a JATE bölcsészettudományi karának dékánja mond ün­nepi beszédet. A program­ban közreműködik Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és a MÁV művelődési ház zenekara. Még aznap ünnepi irodalmi estet rendeznek a Kisszín­házban. ahol a könyvheti programot összekapcsolják a ftíőra-centéndrtum egyik legfontosabb eseményével. A Mórára emlékezünk című műsorban többek között fel­lép Gregor József, Mentes József. Nagy Zoltán. Eger­vári Klára. Karádi Judit, a Szegedi Szimfonikus Zene­kar, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Kodály és Mozart gyermekkórusa. Másnap, június 2-án az If­júsági Házban este fél 6-kor Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni címmel iro­dalmi összeállítás hangzik el a Móricz- és a Móra-cente­nárium alkalmából. A mű­sorban, melyet Tarján Ta­más irodalomtörténész vezet, közreműködik Kohut Mag­da, Venael Véra. Horváth Ferenc, Kovács P. József és a Poeton együttes. Mén egy jelentős irodalmi estre kerül sor, június 5-én a Bartók Béla Művelődési Központ­ban a Mozgó Világ című folyóirat munkatársalt lát­ják vendégül, Veress Mik­lós főszerkesztő vezetésével. A könyvhét szegedi prog­ramjában iró-oluasó találko­zókat, dedikálásokat, rend­hagyó irodalomórákat, mű­vészi műsorokat, irodalmi színpadi• bemutatókat látha­tunk majd. A szegedi prog­ramok vendége Cseres Ti­bor, Csurka István. Fenákel Judit, Hegedűs Géza, Her­nádi Gyula, Jókai Anna, László Bencsik Sándor, Mándy Iván, Mezei András, Rónaszegi Miklós, • Takács Tibor. A könyvhétre 105 új mű jelenik meg, melyet a szege­di könyvutca 12 pavilonjá­ban, az Aradi vértanúk te­rén. az Északi városrészben, Tarjánban és Odesszában felállított könyvsátrakban árusítanak; a könyvpavilo­nokat az 1KV KlSZ-fiat.al.iai varázsolják újjá. A könyv­utcában naponta délután 4 órakor irodalmi színpadok lépnek feL Ismételten meg­jelennek a hagyományos féláru antológiák. Ég és föld között címmel szovjet írók új elbeszéléseit adják közre. A Szép versek 1978 nyolc­van kortárs költő verselnek tavalyi termékéből nyújt válogatást; a Körkép '79 harminchárom mai író elbe­szélését gyűjtötte csokorba; a Rivalda 77—71 hat szín­darabot válogatott a leg­utóbbi színházi évadból, az Irószemmel 1978 pedig hu­szonkét szerző 28 riportját fogta kötetté. A verses­könyvkínálatból kiemelésre érdemes az erdélyi magvar költő, Kányádi Sándor Fe­kete-piros versek című gyűj­teménye, Keresztúry Dezső Így éltem című kötete. Si­mon István Gyönyörű ter­hem című posztumusz válo­gatása, Vargyas. Lajos Bal­ladás-könyve. Zelk Zoltán Mindennapi halálom című könyve, melyben az utóbbi évek verselt gyűjtötte egybe, és a Klasszikus orosz költők című kétkötetes gyűjtemény, mely az orosz költészet év­századalt mutatja be az első emlékektől Majakovszkijig. A prózakötetek között lát napvilágot Cseres Tibor nagy igényű regénye, a Pa­rázna szobrok, Dobozy Imre a felszabadulás után játszó­dó Hatalom nélkül című re­génye, Karinthy Ferenc két klsregénvgyűjteménye. Illés Endre Írók két háború kö­zött című válogatása, Mándy Iván A trafik című emlék­regénye, Örkény István Négykezes regény című munkája, Vigh Antal az öt­venes évek elsó felének deb­receni református kollégiu­mába elvezető Akkor má­jusban esett a hó című mun­kája. A külföldi regények közül bizonyára sokakat ér­dekel majd Kosztasz Aszi­makopulosz Rabok nemzedé­ke című háborús regénye, Péter Handke elbeszélésnyl életregénye, a Vágy nélkül, boldogtalan és André Mal­raux Lázár című esizéregé­n.ye. A politikai és történeti kötetek között jelent meg Aczél György cikkeinek és előadásainak gyűjteménye A kor, amelyben élünk cím­mel. Két könyv is foglalko­zik a nemrégiben hazakerült magyar koronával, egyik a korona regényét dolgozza fel, a másik gazdagon Il­lusztrált kötet, a történeti forrásokat tárja fel. Napvi­lágot lát a négy kötetre ter­vezett A magyar sajtó tör­ténete című kiadvány első darabja, mely a kezdeti em­lékektől az 1848-as polgári forradalomig kíséri nyomon a hírlapok és folyóiratok történeti, irodalomtörténeti állomásait, és koronként változó intézményrendsze­rét. A Kaleidoszkóp című új sorozat hat kötete a rádió nagy sikerű dokumentumjá­tékainak legjavát tartalmaz­za. A néprajz iránt érdeklő­dők bizonnyal örömmel for­gatják majd Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar nép­rajz című könyvét, s a Ma­gyar Néprajzi Lexikon most megjelenő második kötetét. Megjelenik a Művészet 78 című almanach, mely a so­rozat immár harmadik köte­te. Nagy László prózai ha­gyatékát gyűjtötték egybe az Adok nektek aranwesz­szőt című kötetben. László Gyula Borsos Miklós műhe­lyébe vezet el bennünket. A nemzetközi gyermekév­re az ünnepi könyvhéten a két, száz éve szülelett (ró­nak. Mórlcznak és Mórának több könyve jelenik meg. A gyerekek réizére pálvázatot is kiírt az Állami Könyv­terjesztő Vállalat Legkedve­sebb mese- vagy rtgényhő­söm címmel. A beküldési határidő augusztus etrate, T. L. Államigazgatási ankét A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei elnöksége tegnap, pénteken délután Szegeden, a megyei tanács székházában államigazgatási ankétot rendezett Dr. Bozó Sándornak, a me­gyei tanács vb-titkárának megnyitói® után dr. Varga József államtitkár, a Minisz­tertanács Titkárságának ve­zetője az államigazgatás to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos Időszerű feladatokról be­szélt. Referátumában szólt a szocialista állam, valamint az államigazgatás szerepéről; a politika és a Jogalkotás kap­csolatáról; a jog és az állam­igazgatás összefüggéseiről, és végül olyan egyéb kérdések­ről. amelyek az államigaz­gatással összefüggnek. Az államtitkár előadása befeje­zése után — az ankéton ls jelenlevő — Csongrád megyei tanácsi tisztségviselők, szak­igazgatási ós más szervek vezetőinek írásban benyújtott kérdéseire válaszolt. Az államigazgatási ankét dr. Kemenes Béla egyetemi docens, a Magyar Jogász Szö­vetség megyei elnökének zár­szavával ért véget. fl szegedi inptárüiyért „A szegedi könyvtárak munkájának összehangolását éa javítását" kivánták meg­valósítani a 25 évvel ezelőtti értekezlet résztvevői; 1954. május 25-én alakult meg a Könyvtárközi Bizottság. Működésének első évében bebizonyosodott: a szegedi könyvtárosoknak és a kul­turális élet irányítóinak, szervezőinek ez a fóruma hasznosan tevékenykedhet a városi könyvtárügy mozdítá­sáért. Rendkívüli aktivitás­sal dolgozlak a bizottság tagjai: üléseiken áttekintet­ték a város különböző könyvtárhálózatainak hely­zetét. Foglalkoztak az üzemi és ^z Iskolai könyvtárakkal, a tudományegyetem könyv­tára, valamint a Somogyi­könyvtár közötti munkameg­osztás kérdéseivel. Nagyigé­nyű tervük volt Szeged bib­liográfiájának összeállítása, megjelentetése — mely, saj­nos, máig terv maradt. Az országban elsőként megalakult szegedi Könyv­tárközi Bizottság ma is fon­tos szakmai fóruma Csong­rád megye és a várod könyv­tárosainak. a tanácsi, a szak­szervezeti hálózat, a tudo­mányos és az iskolai könyv­tárak verető szakemberei­nek. 1974-ben, újjáalakulá­sakor a következőképpen ha­tározták meg a feladatokat a bizottság tagjai: rendszere­sen megbeszélik a könyvtár­politikai, a működéssel ösz­szefüggő tudományos, szer­vezést e6 egyéb szakkérdése­ket ; terveket, Javaslatokat dolgoznak ki a könyvtárügy továbbfejlesztése, a szolgai­tatások tökéletesítése érde­kében; összehangoltan old­ják meg a különböző könyv­tárak és hálózatok közös fel­adatait; kölcsönösen infor­málják egymást az állo­mányfejlesztés kérdéseiről, a gyűjtőkör meghatározásáról. A Könyvtárközi Bizottság, mint szakmai tanácskozó szerv évente legalább négy­szer ülésezik, meghatározott munkaterv szerint. A jubileum alkalmából ün­nepi ülést tartottak Szege­den: dr. Karácsonyi Béla, a JATE könyvtárának igazga­tója üdvözölte a résztvevő­ket, köztük a ma már nyug­díjas könyvtárosokat, akik alapító tagjai voltak a bi­zottságnak Dr. Péter László, a Somogyi-könyvtár tudo­mányps főmunkatársa, aki a KönyVtárközi Bizottság egyik alapítója, és elnöke volt, visszaemlékezett a könyvtá­rosok e szakmai fórumának megalakulására és méltatta jelentőségét. Az évfordulora a Somogyi-könyvtár megje­lentetett egy. a bizottság ed­digi munkájáról áttekintést adó füzetet is. Műsorajánlat Hangversenyt rendez a ge­dói Általános Iskola kóru­sa ma. szombaton délután 4 órai kezdettel. A koncerttel egy időben az iskolában ki­állítás is nyílik a tanulók munkáiból. A hangverseny programjában többek között Purcell-, Kodály- és Bárdos­művek szerepelnek. A kó­rust vezényli! Mesziényi Lászlómé. Dtaporámacstrt rendeznek az Ifjúsági Házban ma, szombaton este fél 8 órakor. Kocsis Iván és Magyar Fe­renc bemutatóprogramjában, a Decrescendo, a Szentend­re. az Üvegformák, a Char­lotte imája és a Fény című alkotások szerepelnek. Gyermeknapi mesedélutint rendeznek ma, szombaton délután 4 órakor az Építő­ipari Szövetkezet Lenin kör­út 65. szám alatti klubjá­ban. Közreműködik a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont Csiribiri gyermekszín­játszó csoportja. Az Olajbányászat a gyer­mekekért címmel meghirde­tett gyermekrajzpályázatra érkezett pályaművek legsi­keresebb darabjaiból nyílik kiállítás holnap, május 27­én délelőtt 10 órakor a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat Lenin körút 47. szám alatti székházában, az olajipari dolgozók klubjá­ban. A Munka és műveltség, a szocialista brigádok megyei kulturális mozgalma záró­vetélkedőjét, a megyei dön­tőt rendezik meg holnap, május 27-én délelőtt 9 órai kezdettel az Ifjúsági Ház­ban. A Számonkérés, valamint a Múlt és Jövendő című dokumentumfilmeket vetí­tik a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatá­nak keretében holnap, má­jus 27-én, délelőtt 11 óra­kor. Tollászkodó szél cím­mel irodalmi műsort ren­deznek Makra Vilmos írá­saiból holnap, május 27-én este 7 órakor az Ifjúsági Házban. Közreműködik Ba­logh Tibor művéwzetpszl­chológus éa Rá ez Tibor azín­mflvész. Ugyancsak az If­júsági Házban május 28-án este B órakor IIol van a színpad? címmel Maros Gá­bor előadóestjét rendezik meg, közreműködik Lelkes Péter és Gyarmati István. A színművész előadóestjét ugyanezen a napon délután 8 órakor a KlSZÖV-klubban (Arany János utca 9.) is megtekinthetik az érdeklő­dők. Kaspar Karolos Trlkolidis vezényli a szegedi szimfo­nikusokat május 28-án, este 8 órai kezdettel a dóm­ban. A műsoron: Reger ée Bruckner művei. Kass János lesz a Móra Ferenc Múzeum Beszélgetés kortárs művészekkel-soroza­1ána,k vendége május 28-án este 6 órától a múzeum dísz­termében. A művésszel dr. Trogmnyer Ottó, a múzeum igazgatója beszélget. A Juhász Gyula Műve­lődési Központ műgyűjtők klubjában május 28-án dél­után 5 órai kez.dettel tarta­nak összejövetelt. Gregor József énekel ope­raáriákat május 28-án 19 óra 5 perces kezdettel a rádió harmadik műsorá­ban. Molnár Zoltán A vereség 28. De a gyerek felsírt. Egyik lavórból a másikba emelte a bába az asztalon. Igen, Bírt. Keservesen; előbb csak pa­naszos miákolással. mint egy kismacska, de aztán hango­sabban. Semmi mást nem is lehetett hallani, csak ezt a sírást. — Fiúi... F1Ú1 Mondta a bábn többször is, de András ebből még nem értette. Csak azt értette, hogy él. Külön oda kellett menni hozzá. A bába megfogta »z inge gallérját, megrázta: — Fia van, érti?! — Értem — szólalt meg akkor báván. Ügy érezte, hogy egy kicsit hülye mosollyal elmosolyodik. — Na jó, ha érti. Hat akkor most már húzódjon, jó. valamivel küljebb! — Anyásan a lapockájára paskolt, mint egy gyereknek, és kituszkolta H konyhába. Leült ott csendesen, s csak nézett mHga elé. A Jövés­menés fazékkal, lavórral, törülközővel még nem szűnt meg körülötte. Csak öt már ebből valahogy kikapcsolták. A parasztasszony is úgy szólt hozzá, mellette elmenté­ben vagy két szót — fel sem fogta, mit —, valami olyan részvételfélével, mintha sajnálni kellene őt azért, amit az imént végigszenvedett. Ami nem férfinak való... Hát nem. Az maradt még meg benne leginkább, ahogy a fiú, a kis fekete fejével, kezd kinyomakodni az anyjából... Meg persze az Aranka szorítása a csuklóján. Meg ls nézte a csuklóját. Akárha kötélen csüngött vdl­na; vagy ló farához kötve húzták volna egy darabig. Bár némely helyen egészen világosan, félreismerhetetlenül véső­dött bele a véres körömnyom. Hát melletted voltam, Aran­ka. veled voltam, segítettem. Egyszer tányért, kanalat tettek elé. Meg is fogta a ka­nalat. mert rászóltak, de rsak tartotta a kezében, bámult, s nem mártotta bek al etelbc. Közben újra hallotta a lövöldözést. Igen. amolyan lö­völdözés volt ez, nem szabályos ütközet. Minden irányból, összevissza lehetett hallani lövéseket, sorozatokat, dördülé­seket. A Egyszer egy szekér Is elnyikorgott a ház előtt. az. utcán, lassan ment. talán óvatosságból, bizonyára sebesülteket vihetett. Ahogy ezt elképzelte, hogy sebesülteket nyöszörög­tél Itt kint az utcán a szekér, önkéntelenül tápászkodni kez­dett. Hanem az asszony éppen kijött a szobából, fogta, s visszanyomta a székre. — Egyen hát! Miért nem eszik? — Azt hiszem, visszajön a barátom. — Ezt mondta, s csak később jött rá, hogy nem arra válaszolt, amit kérdez­tek. Hát ez már... Nem ls azért, mert szégyellte, unit szé­gyelljen ő most? De jó, na, kezében a kanál..., odafordult vele még egyszer az ételhez. Valami sűrű leves volt; bele­kotort. Megérezte az Illatát is; lenglkúbb talán pirított­hagyma-ülata volt ennek a levesnek. A gyerek sírt; kihallatszott. Érdekes, hogy ez a kis vékony sírás áthallatszott a kinti fegyvenopogéson meg a házlak benti jövés-menése lármáján, csőrömpőlésén. De Arankából nem hallatszott egy szusz se. Be kellene menni Arankához. Furcsa, hogy addig bei>t lehetett, most meg, amikor a férfiakat már igencsak be is szokták ereszteni, most meg itt ültetnek Aztán Kovács jutott eszébe. Hogy Kovács meg. ugye, jöhetne. Vagy talán még az volna jobb. ha nem Jönne? Per­sze, nyilván. De hát ha nem jönne, akkor voltaképpen nem lehetne tudni, hogy azért nem Jön-e, mert mégsem sikerült a román támadás, és mi nem vonulunk vissza, vagy azért nem Jön, mert baja esett. Ejnye, valahogy okosabban kel­lett volna vele megegyezni. Mégis evett néhány kanál levest. De nem kívánta. S megint csak ült a kanállal a kezében, és bámulta a tá­nyért maga előtt. Egyszer verték a kaput. Váratlanul csak elkezdték verni. Mi a fenének verni a kaput, amikor nyitva van? Fel Is állt. hngy kimenjen. Vajon Kovács bolondult-e mec. hogy veri, ahelyett, hogy bejönne, vagy valaki más veri? Am a nagyobbik lány beszaladt az udvarról, s anélkül, hogy meg bírt volna szólalni, csak elkezdte őt nagy kap­kodva tuszkolni befele a szobába. Meg is értette ebből, hogy mi lehet, s más neki sem jutván eszébe, valóban igyekezett befele. — Bújjon az ágy alá! — mondta elég bizonytalanul a bába. András oda is ugrott az ágyhoz, letérdelt, de anélkül, hogy valamit is meggondolt volna, nem alábújni készült, hanem a puskáját akarta kihúzni a fal mellől. A bába agyú váltott még mindig a leggyorsabban; fel­kapta a már pólyába rakott gyereket, s látva, hogy And­rás nem bújt el, elébe állt, hogy eltakarja, vagy hogy ne engedje kimenni a konyhába. De már be is dübörgött két pár bakancs, és kl is csa­pódott az ajtó. S kézben tartott szuronyos puskával ott állt két román katona. Először a gyereket kellett megpillantaniuk a bába ke­zében. Azután az ágyat az asszonnyal. És egy férfit ingujjban, amint éppen térdről felemel­kedik. ' De a sápadt, kimerült, fiatal nő kinyúlt az ágyból, és magához húzta az ingujjas férfi fejét. Senki sem szólt, csak a kicsi nyöszörgött fel a pó­lyában. Az egyik román katona odahajolt, megnézte a vaksi, vörös, ráncos kis jószágot, s furcsán fintorított egyet. Erre megnézte a másik is. szemlátomást elcsudálko­zott, hogy lám, ilyen az újszülött emberporonty, s mon­dott is valami Ilyesmit a maga nyelvén. S akkor már meg is szólalt mögöttük a parasztasz­szony: — Egyenek, na. biztosan megéheztek, egy kis meleg levest! — Hogy meg is értsék, már a kezében tartott egy­egy tányért. És elfogadták. Az egyik mar fordult ls kl a konyhába, s ült le az asz­talhoz. A másik érthetetlenül ott maradt a nyitott ajtóban, az ajtófélfának támaszkodva. Ez gyorsan kikanalazta a sű­rűjét. aztán a tányért a szájához emelve, kihörbölte a hí­gabbját. íFelyiawkj

Next

/
Thumbnails
Contents