Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
Vasárnap, 1979. május 27. 3 M Ünnepi könyvhét '79 Jubileumok jegyében ál.. évről évre országos könyvnap tartassák, amely könyvnap a magyar kultúrának egyetemes nemzeti ünnepe legyen; intőjele legyen a magyar lelkiismeretnek, azokra a kötelességeire nézve, amelyekkel a magyar irodalomnak, a magyar íróknak és a könyvnek tartozik; és széles körű propagandával teremtse meg országszerte — a legkisebb fr±ib>m éppúgy, mint a városokban — a magyar könyv szeretetét" — Supka Géza újságíró, a Literatura szerkesztője tette ezt a felhívást 1927 májusában, s ennek nyomán rendezték meg 1929 kora nyarán, ötven évvel ezelőtt, az első könyvhetet. A könyvnap ée könyvhét gondolatának megszületése óta fél évszázad telt el. Az idei ünnepnek (június 1—8.) különös jelentőséget ad. hogy ebben az évben ünnepeljük XX. századi irodalmunk két kiváló alkotójának. Móricz Zsigmondnak és Móra Ferencnek századik születésnapját. s ezt az évet az UNESCO nemzetközi gyermekévvé nyilvánította. Az országos megnyitóra júnias 1-én kerül sor Budapesten. a Blaha Lujza téren. A könyvhetet Dobozy Imre Kossuth-díjas író, a Magyar Írók . Szövetségének elnöke nyitja meg. A szegedi könyvhetet is aznao nyitják, déli 12 órakor a Kárász utcai könyvutcában, dr. Csukás István egyetemi tanár, a JATE bölcsészettudományi karának dékánja mond ünnepi beszédet. A programban közreműködik Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és a MÁV művelődési ház zenekara. Még aznap ünnepi irodalmi estet rendeznek a Kisszínházban. ahol a könyvheti programot összekapcsolják a ftíőra-centéndrtum egyik legfontosabb eseményével. A Mórára emlékezünk című műsorban többek között fellép Gregor József, Mentes József. Nagy Zoltán. Egervári Klára. Karádi Judit, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kodály és Mozart gyermekkórusa. Másnap, június 2-án az Ifjúsági Házban este fél 6-kor Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni címmel irodalmi összeállítás hangzik el a Móricz- és a Móra-centenárium alkalmából. A műsorban, melyet Tarján Tamás irodalomtörténész vezet, közreműködik Kohut Magda, Venael Véra. Horváth Ferenc, Kovács P. József és a Poeton együttes. Mén egy jelentős irodalmi estre kerül sor, június 5-én a Bartók Béla Művelődési Központban a Mozgó Világ című folyóirat munkatársalt látják vendégül, Veress Miklós főszerkesztő vezetésével. A könyvhét szegedi programjában iró-oluasó találkozókat, dedikálásokat, rendhagyó irodalomórákat, művészi műsorokat, irodalmi színpadi• bemutatókat láthatunk majd. A szegedi programok vendége Cseres Tibor, Csurka István. Fenákel Judit, Hegedűs Géza, Hernádi Gyula, Jókai Anna, László Bencsik Sándor, Mándy Iván, Mezei András, Rónaszegi Miklós, • Takács Tibor. A könyvhétre 105 új mű jelenik meg, melyet a szegedi könyvutca 12 pavilonjában, az Aradi vértanúk terén. az Északi városrészben, Tarjánban és Odesszában felállított könyvsátrakban árusítanak; a könyvpavilonokat az 1KV KlSZ-fiat.al.iai varázsolják újjá. A könyvutcában naponta délután 4 órakor irodalmi színpadok lépnek feL Ismételten megjelennek a hagyományos féláru antológiák. Ég és föld között címmel szovjet írók új elbeszéléseit adják közre. A Szép versek 1978 nyolcvan kortárs költő verselnek tavalyi termékéből nyújt válogatást; a Körkép '79 harminchárom mai író elbeszélését gyűjtötte csokorba; a Rivalda 77—71 hat színdarabot válogatott a legutóbbi színházi évadból, az Irószemmel 1978 pedig huszonkét szerző 28 riportját fogta kötetté. A verseskönyvkínálatból kiemelésre érdemes az erdélyi magvar költő, Kányádi Sándor Fekete-piros versek című gyűjteménye, Keresztúry Dezső Így éltem című kötete. Simon István Gyönyörű terhem című posztumusz válogatása, Vargyas. Lajos Balladás-könyve. Zelk Zoltán Mindennapi halálom című könyve, melyben az utóbbi évek verselt gyűjtötte egybe, és a Klasszikus orosz költők című kétkötetes gyűjtemény, mely az orosz költészet évszázadalt mutatja be az első emlékektől Majakovszkijig. A prózakötetek között lát napvilágot Cseres Tibor nagy igényű regénye, a Parázna szobrok, Dobozy Imre a felszabadulás után játszódó Hatalom nélkül című regénye, Karinthy Ferenc két klsregénvgyűjteménye. Illés Endre Írók két háború között című válogatása, Mándy Iván A trafik című emlékregénye, Örkény István Négykezes regény című munkája, Vigh Antal az ötvenes évek elsó felének debreceni református kollégiumába elvezető Akkor májusban esett a hó című munkája. A külföldi regények közül bizonyára sokakat érdekel majd Kosztasz Aszimakopulosz Rabok nemzedéke című háborús regénye, Péter Handke elbeszélésnyl életregénye, a Vágy nélkül, boldogtalan és André Malraux Lázár című esizéregén.ye. A politikai és történeti kötetek között jelent meg Aczél György cikkeinek és előadásainak gyűjteménye A kor, amelyben élünk címmel. Két könyv is foglalkozik a nemrégiben hazakerült magyar koronával, egyik a korona regényét dolgozza fel, a másik gazdagon Illusztrált kötet, a történeti forrásokat tárja fel. Napvilágot lát a négy kötetre tervezett A magyar sajtó története című kiadvány első darabja, mely a kezdeti emlékektől az 1848-as polgári forradalomig kíséri nyomon a hírlapok és folyóiratok történeti, irodalomtörténeti állomásait, és koronként változó intézményrendszerét. A Kaleidoszkóp című új sorozat hat kötete a rádió nagy sikerű dokumentumjátékainak legjavát tartalmazza. A néprajz iránt érdeklődők bizonnyal örömmel forgatják majd Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz című könyvét, s a Magyar Néprajzi Lexikon most megjelenő második kötetét. Megjelenik a Művészet 78 című almanach, mely a sorozat immár harmadik kötete. Nagy László prózai hagyatékát gyűjtötték egybe az Adok nektek aranweszszőt című kötetben. László Gyula Borsos Miklós műhelyébe vezet el bennünket. A nemzetközi gyermekévre az ünnepi könyvhéten a két, száz éve szülelett (rónak. Mórlcznak és Mórának több könyve jelenik meg. A gyerekek réizére pálvázatot is kiírt az Állami Könyvterjesztő Vállalat Legkedvesebb mese- vagy rtgényhősöm címmel. A beküldési határidő augusztus etrate, T. L. Államigazgatási ankét A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei elnöksége tegnap, pénteken délután Szegeden, a megyei tanács székházában államigazgatási ankétot rendezett Dr. Bozó Sándornak, a megyei tanács vb-titkárának megnyitói® után dr. Varga József államtitkár, a Minisztertanács Titkárságának vezetője az államigazgatás továbbfejlesztésével kapcsolatos Időszerű feladatokról beszélt. Referátumában szólt a szocialista állam, valamint az államigazgatás szerepéről; a politika és a Jogalkotás kapcsolatáról; a jog és az államigazgatás összefüggéseiről, és végül olyan egyéb kérdésekről. amelyek az államigazgatással összefüggnek. Az államtitkár előadása befejezése után — az ankéton ls jelenlevő — Csongrád megyei tanácsi tisztségviselők, szakigazgatási ós más szervek vezetőinek írásban benyújtott kérdéseire válaszolt. Az államigazgatási ankét dr. Kemenes Béla egyetemi docens, a Magyar Jogász Szövetség megyei elnökének zárszavával ért véget. fl szegedi inptárüiyért „A szegedi könyvtárak munkájának összehangolását éa javítását" kivánták megvalósítani a 25 évvel ezelőtti értekezlet résztvevői; 1954. május 25-én alakult meg a Könyvtárközi Bizottság. Működésének első évében bebizonyosodott: a szegedi könyvtárosoknak és a kulturális élet irányítóinak, szervezőinek ez a fóruma hasznosan tevékenykedhet a városi könyvtárügy mozdításáért. Rendkívüli aktivitással dolgozlak a bizottság tagjai: üléseiken áttekintették a város különböző könyvtárhálózatainak helyzetét. Foglalkoztak az üzemi és ^z Iskolai könyvtárakkal, a tudományegyetem könyvtára, valamint a Somogyikönyvtár közötti munkamegosztás kérdéseivel. Nagyigényű tervük volt Szeged bibliográfiájának összeállítása, megjelentetése — mely, sajnos, máig terv maradt. Az országban elsőként megalakult szegedi Könyvtárközi Bizottság ma is fontos szakmai fóruma Csongrád megye és a várod könyvtárosainak. a tanácsi, a szakszervezeti hálózat, a tudományos és az iskolai könyvtárak verető szakembereinek. 1974-ben, újjáalakulásakor a következőképpen határozták meg a feladatokat a bizottság tagjai: rendszeresen megbeszélik a könyvtárpolitikai, a működéssel öszszefüggő tudományos, szervezést e6 egyéb szakkérdéseket ; terveket, Javaslatokat dolgoznak ki a könyvtárügy továbbfejlesztése, a szolgaitatások tökéletesítése érdekében; összehangoltan oldják meg a különböző könyvtárak és hálózatok közös feladatait; kölcsönösen informálják egymást az állományfejlesztés kérdéseiről, a gyűjtőkör meghatározásáról. A Könyvtárközi Bizottság, mint szakmai tanácskozó szerv évente legalább négyszer ülésezik, meghatározott munkaterv szerint. A jubileum alkalmából ünnepi ülést tartottak Szegeden: dr. Karácsonyi Béla, a JATE könyvtárának igazgatója üdvözölte a résztvevőket, köztük a ma már nyugdíjas könyvtárosokat, akik alapító tagjai voltak a bizottságnak Dr. Péter László, a Somogyi-könyvtár tudományps főmunkatársa, aki a KönyVtárközi Bizottság egyik alapítója, és elnöke volt, visszaemlékezett a könyvtárosok e szakmai fórumának megalakulására és méltatta jelentőségét. Az évfordulora a Somogyi-könyvtár megjelentetett egy. a bizottság eddigi munkájáról áttekintést adó füzetet is. Műsorajánlat Hangversenyt rendez a gedói Általános Iskola kórusa ma. szombaton délután 4 órai kezdettel. A koncerttel egy időben az iskolában kiállítás is nyílik a tanulók munkáiból. A hangverseny programjában többek között Purcell-, Kodály- és Bárdosművek szerepelnek. A kórust vezényli! Mesziényi Lászlómé. Dtaporámacstrt rendeznek az Ifjúsági Házban ma, szombaton este fél 8 órakor. Kocsis Iván és Magyar Ferenc bemutatóprogramjában, a Decrescendo, a Szentendre. az Üvegformák, a Charlotte imája és a Fény című alkotások szerepelnek. Gyermeknapi mesedélutint rendeznek ma, szombaton délután 4 órakor az Építőipari Szövetkezet Lenin körút 65. szám alatti klubjában. Közreműködik a Bartók Béla Művelődési Központ Csiribiri gyermekszínjátszó csoportja. Az Olajbányászat a gyermekekért címmel meghirdetett gyermekrajzpályázatra érkezett pályaművek legsikeresebb darabjaiból nyílik kiállítás holnap, május 27én délelőtt 10 órakor a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat Lenin körút 47. szám alatti székházában, az olajipari dolgozók klubjában. A Munka és műveltség, a szocialista brigádok megyei kulturális mozgalma záróvetélkedőjét, a megyei döntőt rendezik meg holnap, május 27-én délelőtt 9 órai kezdettel az Ifjúsági Házban. A Számonkérés, valamint a Múlt és Jövendő című dokumentumfilmeket vetítik a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatának keretében holnap, május 27-én, délelőtt 11 órakor. Tollászkodó szél címmel irodalmi műsort rendeznek Makra Vilmos írásaiból holnap, május 27-én este 7 órakor az Ifjúsági Házban. Közreműködik Balogh Tibor művéwzetpszlchológus éa Rá ez Tibor azínmflvész. Ugyancsak az Ifjúsági Házban május 28-án este B órakor IIol van a színpad? címmel Maros Gábor előadóestjét rendezik meg, közreműködik Lelkes Péter és Gyarmati István. A színművész előadóestjét ugyanezen a napon délután 8 órakor a KlSZÖV-klubban (Arany János utca 9.) is megtekinthetik az érdeklődők. Kaspar Karolos Trlkolidis vezényli a szegedi szimfonikusokat május 28-án, este 8 órai kezdettel a dómban. A műsoron: Reger ée Bruckner művei. Kass János lesz a Móra Ferenc Múzeum Beszélgetés kortárs művészekkel-soroza1ána,k vendége május 28-án este 6 órától a múzeum dísztermében. A művésszel dr. Trogmnyer Ottó, a múzeum igazgatója beszélget. A Juhász Gyula Művelődési Központ műgyűjtők klubjában május 28-án délután 5 órai kez.dettel tartanak összejövetelt. Gregor József énekel operaáriákat május 28-án 19 óra 5 perces kezdettel a rádió harmadik műsorában. Molnár Zoltán A vereség 28. De a gyerek felsírt. Egyik lavórból a másikba emelte a bába az asztalon. Igen, Bírt. Keservesen; előbb csak panaszos miákolással. mint egy kismacska, de aztán hangosabban. Semmi mást nem is lehetett hallani, csak ezt a sírást. — Fiúi... F1Ú1 Mondta a bábn többször is, de András ebből még nem értette. Csak azt értette, hogy él. Külön oda kellett menni hozzá. A bába megfogta »z inge gallérját, megrázta: — Fia van, érti?! — Értem — szólalt meg akkor báván. Ügy érezte, hogy egy kicsit hülye mosollyal elmosolyodik. — Na jó, ha érti. Hat akkor most már húzódjon, jó. valamivel küljebb! — Anyásan a lapockájára paskolt, mint egy gyereknek, és kituszkolta H konyhába. Leült ott csendesen, s csak nézett mHga elé. A Jövésmenés fazékkal, lavórral, törülközővel még nem szűnt meg körülötte. Csak öt már ebből valahogy kikapcsolták. A parasztasszony is úgy szólt hozzá, mellette elmentében vagy két szót — fel sem fogta, mit —, valami olyan részvételfélével, mintha sajnálni kellene őt azért, amit az imént végigszenvedett. Ami nem férfinak való... Hát nem. Az maradt még meg benne leginkább, ahogy a fiú, a kis fekete fejével, kezd kinyomakodni az anyjából... Meg persze az Aranka szorítása a csuklóján. Meg ls nézte a csuklóját. Akárha kötélen csüngött vdlna; vagy ló farához kötve húzták volna egy darabig. Bár némely helyen egészen világosan, félreismerhetetlenül vésődött bele a véres körömnyom. Hát melletted voltam, Aranka. veled voltam, segítettem. Egyszer tányért, kanalat tettek elé. Meg is fogta a kanalat. mert rászóltak, de rsak tartotta a kezében, bámult, s nem mártotta bek al etelbc. Közben újra hallotta a lövöldözést. Igen. amolyan lövöldözés volt ez, nem szabályos ütközet. Minden irányból, összevissza lehetett hallani lövéseket, sorozatokat, dördüléseket. A Egyszer egy szekér Is elnyikorgott a ház előtt. az. utcán, lassan ment. talán óvatosságból, bizonyára sebesülteket vihetett. Ahogy ezt elképzelte, hogy sebesülteket nyöszörögtél Itt kint az utcán a szekér, önkéntelenül tápászkodni kezdett. Hanem az asszony éppen kijött a szobából, fogta, s visszanyomta a székre. — Egyen hát! Miért nem eszik? — Azt hiszem, visszajön a barátom. — Ezt mondta, s csak később jött rá, hogy nem arra válaszolt, amit kérdeztek. Hát ez már... Nem ls azért, mert szégyellte, unit szégyelljen ő most? De jó, na, kezében a kanál..., odafordult vele még egyszer az ételhez. Valami sűrű leves volt; belekotort. Megérezte az Illatát is; lenglkúbb talán pirítotthagyma-ülata volt ennek a levesnek. A gyerek sírt; kihallatszott. Érdekes, hogy ez a kis vékony sírás áthallatszott a kinti fegyvenopogéson meg a házlak benti jövés-menése lármáján, csőrömpőlésén. De Arankából nem hallatszott egy szusz se. Be kellene menni Arankához. Furcsa, hogy addig bei>t lehetett, most meg, amikor a férfiakat már igencsak be is szokták ereszteni, most meg itt ültetnek Aztán Kovács jutott eszébe. Hogy Kovács meg. ugye, jöhetne. Vagy talán még az volna jobb. ha nem Jönne? Persze, nyilván. De hát ha nem jönne, akkor voltaképpen nem lehetne tudni, hogy azért nem Jön-e, mert mégsem sikerült a román támadás, és mi nem vonulunk vissza, vagy azért nem Jön, mert baja esett. Ejnye, valahogy okosabban kellett volna vele megegyezni. Mégis evett néhány kanál levest. De nem kívánta. S megint csak ült a kanállal a kezében, és bámulta a tányért maga előtt. Egyszer verték a kaput. Váratlanul csak elkezdték verni. Mi a fenének verni a kaput, amikor nyitva van? Fel Is állt. hngy kimenjen. Vajon Kovács bolondult-e mec. hogy veri, ahelyett, hogy bejönne, vagy valaki más veri? Am a nagyobbik lány beszaladt az udvarról, s anélkül, hogy meg bírt volna szólalni, csak elkezdte őt nagy kapkodva tuszkolni befele a szobába. Meg is értette ebből, hogy mi lehet, s más neki sem jutván eszébe, valóban igyekezett befele. — Bújjon az ágy alá! — mondta elég bizonytalanul a bába. András oda is ugrott az ágyhoz, letérdelt, de anélkül, hogy valamit is meggondolt volna, nem alábújni készült, hanem a puskáját akarta kihúzni a fal mellől. A bába agyú váltott még mindig a leggyorsabban; felkapta a már pólyába rakott gyereket, s látva, hogy András nem bújt el, elébe állt, hogy eltakarja, vagy hogy ne engedje kimenni a konyhába. De már be is dübörgött két pár bakancs, és kl is csapódott az ajtó. S kézben tartott szuronyos puskával ott állt két román katona. Először a gyereket kellett megpillantaniuk a bába kezében. Azután az ágyat az asszonnyal. És egy férfit ingujjban, amint éppen térdről felemelkedik. ' De a sápadt, kimerült, fiatal nő kinyúlt az ágyból, és magához húzta az ingujjas férfi fejét. Senki sem szólt, csak a kicsi nyöszörgött fel a pólyában. Az egyik román katona odahajolt, megnézte a vaksi, vörös, ráncos kis jószágot, s furcsán fintorított egyet. Erre megnézte a másik is. szemlátomást elcsudálkozott, hogy lám, ilyen az újszülött emberporonty, s mondott is valami Ilyesmit a maga nyelvén. S akkor már meg is szólalt mögöttük a parasztaszszony: — Egyenek, na. biztosan megéheztek, egy kis meleg levest! — Hogy meg is értsék, már a kezében tartott egyegy tányért. És elfogadták. Az egyik mar fordult ls kl a konyhába, s ült le az asztalhoz. A másik érthetetlenül ott maradt a nyitott ajtóban, az ajtófélfának támaszkodva. Ez gyorsan kikanalazta a sűrűjét. aztán a tányért a szájához emelve, kihörbölte a hígabbját. íFelyiawkj