Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

8 Csütörtök, 1979. május 24. Júniustól: Heti Világgazdaság Á Heti Világgazdaság a kommentárszerűen íoglalko- A harmadik részben kap nemzetközi gazdasági élet zik. helyet a nemzetközi sajtóeseményeivel a magyar kül- A második részben, amely szemle, amely a világ vezető kereskedelem aktuális kér- a Nemzetközi Gazdaság CH lapjaiból közöl kivonatokat, déseivel foglalkozó hetilap, met viseli, aktuális világgaz- s helyt ad külföldi karikatuamely egyben feladatául tű- dasági esemény-összefoglaló- risták sikerült alkotásainak zi ki, hogy az említett ak- kat közöl, s a cikkekben elő- is. tualitások hátterét is meg- forduló idegen kifejezéseket, A negyedik részben a mavilagítsa, a főbb összefog- nem közismert fogalmakat gyar gazdaság és külkereskegéseket es tendenciákat köz- igyekszik rendszeresen — delem témáját fogja át: exerthetoen megmagyarazza. s kislexikonszerűen — ma- port-import üzletekkel, bemindezt jol kiválasztott gyarázni Külön hirösszefog- ruházásokkal stb. foglalkofénykepanyaggal, a megér- Uló fogialkozik a hét fontos zik. grafikonokkal, „„„.^„^„.i ^ , Háttér r<- Az ötödik rész tést segítő táblázatokkal eseményeivel és a Háttér cí- Az ötödik rész a színes, .. ,, szemléltesse. m- rovat egy-egy kiragadott érdekes információk gyűjtőfa^tereSeT^yTr témát fel ^teseb- helye. Ebben a szekcióban ponti^ ^azint úzv a 1>en' jelleggel. Ki- esik majd szó az idegen forHeti Világgazdaság célul <rme,ten foglalkozik majd a galomról, a reklámról, az tűzte !d hogy életre hívja lap a szocialisla « a tőkés ipari és technikai újdonsáennek ' gazdaságpolitikai világgazdaságban zajló fo- gokról. gazdaságtörténeti témegfelelőjét, * lyamatokkal, egyes országok mákról stb. Ebben a részben gazdasági helyzetével, a közli a lap a hazai és külA hetilap megjelentetése mezőgazdasági cikkek, nyers- földi devizaárfolyamotokat, válasz arra az erősödő anyagok, ipari termékek pia- és minden héten egy-egy inIgényre. amely egyre több cának alakulásával, a világ- terjút jelentős személyisékulgazdasagi információt a piaci ármozgásokkal, a nem- gekkel. magyar gazdaság es a világ- 7-etkózi szervezetek tevé- A Heti Világgazdaság felgazdaság összefonódását kenVségiével. a világkereske- vállalja a július elejével megvilágító elemzest köve- delem, illetve az egyes or- megszűnő Magyar Import u * BtrJ^agya5 sajtóban. A jelcsoportok közti gazdasá- című lap egves funkcióit is: Heti vüaggazdaság igyekszik ^ kapc8oIatok elemzésével, évente körülbelül tíz szakomegtartam a manmáhs kelet_nyugati üzletkötések- sított mellékletet tervez. E kel, a fejlődő világban ki- mellékletek egyes országokbontakozó új tendenciákkal, rőt, termelési ágazatokról hitelekkel, pénzügyi esemé- adnak majd komplex feldolgozást az olvasónak. szakszerűséget, de közérthetően óhajtja tájékoztatni az érdeklődőket: nem száraz, kifejezetten csak gaz- . dasági szakemberek száma- n)"ekkel sCDra érthető közgazdasági lap a cél,, hanem színes, informatív,'ét egyben tanító hetilap. A hetilap alapvetően két olvasói réteget szeretne megnyerni magának- Egyrészt a gazdasági életben és a társadalmi szerveknél dolgozó közép- és felsőszintű vezetőket, akiknek imrnkájukhoz. tájékozódásukhoz kíván megfelelő eszközt nyújtani. Ezva réteg * első-" sorben közöleti előfizetőként jöhet ^számításba. Másrészt'a hetilap szeretné megnyerni a világgazdaság témái - és kulisszatitkai iránt magánemberként érdeklődőket, elsősorban az értelmiségieket. azokat, aldk szélesebb tájékozottságra törekszenek, és igénylik a lap által feldolgozandó témákat. Az utóbbiakra részben mint előfizetőkre. részben mint példányonkénti vásárlókra számít a hetilap. A Héti Világgazdaság címoldalán riportfotó, fotómontázs vagy grafika szerepel, kapcsolódva a lapszám egyik ve2>et6 anyagához. A lap, belső szerkezetét tekintve, öt részből áll. Tápai muzsikusok Nincsen az országnak testvérével alakította meg az alakult a messze földön ts olyan eldugott sarka, ahol első tamburazenekart. Bá- híres Cica banda. Tagjai ne ismernék pengetős hang- lakban, lakodalmakban mu- testvérek: Révész Cica Miszereinket, a citerát meg a sikáltak. A 30-as évekre réz- hály a prímás Antal a cimtamburát. Ennek a két hang- fúvóson is megtanultak. Et- balmos, József (nagybácsi) szernek a neve tájanként tői az időtől kezdve már az klarinétos és egy vidéki öreg változik. Tápén a tambura esküvőre is elkísérték a me- bácsi bőgőzött. Valójában a egyértelműen asztali hang- netet Tápén. A 20-as évek Cicák is parasztzenekarként szer. Ugyanott a lopótökből táján Juhász Postás István álakultak, később „mögre— később ugyanolyan ala- alakított — szintén a család- zesödtek". Amíg ülő muzsikéra faragott fenyőfából — bői — zenekart, ök — mai kusok voltak, csak lányhálkészült neve citura, töksitu- megfogalmazás szerint — lóban zenéltek. Azóta meg ra. Deszken éppen az ellen- parasztzenészek voltak, ... versenyeznek értük, kező elnevezésekkel találko- vagyis vonóson, cimbalmon Mostanra a szintén muzsizunk.'A közös szórakozások és klarinéton játszottak, kussá vált gyerekeikkel — legrégibb hangszere a duda Nékik is volt rezesük. Szin- Kálmánnal, Misivel és Jenőés a tekerő Tápén már a te ve,ük egy időben kez- vei — gyarapodtak. A frissí, ... ,, ,' ,,, dett el működni — ugyan- tés ragyogóan sikerült. A legidősebbek emiekeben sem csak parasztbandaként — napokban a Tarján Bisztróél- Miklós Töpe Károly zene- ban hallgattam őket. NagyFőként a házibálakon a kara. A teljesség kedvéért szerű muzsikájukra úgy el. ... ,,. , .. . „ szabadult a tarsasag, minttambura is megjárta szóló- írom ide, hogy a parasztze- ha sátoros lakodalom lett muzsikaként. Estébe nyúló nekar, vagy -banda, neve volna. A Cicák tulajdonképgyékénymunkát — Alsóvá- abból adódik, hogy paraszti Pen hagyományőrző zenéroson, Röszkén, Mihálytele- sorban élő emberek vonóson szek• Azt hiszem, ők az ken meg a paprikahasítást játszanák. Tehát a megne- ut°lsó képviselői Tápén a — is tambura melletti da- vezés semmi esetre sem fog- hagyományos értelemben lolásal végezték be. A tá- ható föl sértésnek, sőt tlsz- vett parasztzenekarnak, paiak — több kitűnő tam- telni való közösség! A legré- Annyi saép régi dalt tudburás közül — Révész Ha- gibb idők tápai muzsikusai* nak- h°£y abb61 két rangozó Mihályra emlékez- szegényemberekből kerültek kötetre való daloskönyv Is nek. Egyszál cimbalmával ki. Egyben viszont gazdagok születhetne. A sok „tarjáni meg Cimbalmos Pista bácsi voltak: a népdal és a nép- szűrös", mint régen a sátszolgált az erdei bálakban. zene szerelmesei, terjesztői rak bejáratánál a falusiak, Az 1900-as évek elején voltak. A század eleji táncos álltak és hallgatták, némeBiacsi Jelemen János két mulatságokon csak a ma- lyek mozgásba is lendültek Az építésügyi illetékről B. M.-né algyői olvasónk délyért 100 forint Fennma- hatósági intézkedés, kérése, szeretné tudni, hogy egyéS radási engedélyért 500 forint stb.), valamint az építés2 építési beadványokra, ké- illetéket kell leróni. ügyi hatósági eljárásban i relmekre milyen értékű A_ . ; pnppdplv igénybe vehető valamennyi ? okmánybélyeget kel, fe.- J?. J??*'®? eS- ***** ^^ 50 ÍO" ragasztani. M, mond er- dél a lakóépület meUék_ nnt. rol a jogszabaly? épületei valamint kerítés Illetékmentes: a lakóház . . .... építésére, felújítására, hely- (lakás) építéssel kapcsolatos, Az építésügyi eljaras ese- „„míté^ átalakítására, a kettőnél nem több lakó!^«ték«k; bővítésére, elmozdítására és telek kialakítása alá eső 29.) PM jebontására szóló építési en- telekkialakitási, területfeltén felszámítható ről a 11/1966. (VI számú rendelet 99 'A paragrafusa intézkedik. E szerint: az építésügyi hatósági eljárásban a területfelhasználási engedélyért, ilAz első részben az érdeklődés középpontjában álló nemzetközi, illetve magyar gazdasági eseményekkel gedély 50 forint illeték alá használási, építési (elvi épiesik; hétvégi ház (üdülő) épí- tési, felújítási, átalakítási, tési engedélye, ha beépítés- bővítési, elmozdítást, lebonre kerülő alapterület a 30 tási) és használatba vételi négyzetmétert nem haladja engedély, továbbá az épí2X&5*?*- meg, 100 forint, 31-50 négy- tési kölcsön igénybevételéronként 200 fonnt. Telekala- ^j^eng 200 forint 51—70 hez szükséges kiadvány és kítási engedélyért: kettőnél négyzetméterig 500 fórint, 70 oWrat; aZ építésügyi hatótobb lakotelek kialakítása négyzetméter felett 1500 fo- ság meghatározott munka eSefOT ,™el? vnt 7 nnt illeték alá esik: a fel elvégzésére, illetőleg építnnt; üdülőtelek eseten aki- nem ^ é (tési engedély mény megépítésére, átalaalakítasra kerülő telkenként iUetéke 200 forint kítására vagy lebontására hl200 forint; egyéb építési te- vatalból kötelező határozat lek kialakítása esetében Az eddig felsoroltak alá ej]€n benyújtott fellebbeegész és megkezdett hek- nem eső első fokú építéstáronként. 200 forint: kül- ügyi hatósági eljárás kezde- ' . „turf* területi földrész kialakító- ményezésére irányuló bead- Az « sa esetében - amennyiben vány (engedély érvényének 11 az építési célból történik - meghosszabbítása, hatósági földrészenként 100 forint. helyszíni szemle, közterü- Deiyegeel eu helyszíni szemle. Haszánlatba vételi enge- letfoglalás, építésrendészeti Dr. V. M. gyar tánc járta. Muzsikusavolna. Üjabb időkben alaink megadták méltóságossá- kultak a ..Török gyerökök": gát a lassúnak, lendületét a ^i05- Mihály és Feri. hozfrissesnek és ruganyosságát ^J"* Márton István társult az ugrós oláhosnak. Művészi be, természetesen ők ls refokra a Bokréta mozgalom zesek- Ha olykor összetársulidején jutottak. Ebben az nak a Cicákkal, Újszegeden időben több zenekar is van is tudják, „Tápén máma Tápén. nagy lakodalom van." Az 1950-es évek elején Ifj. Lcle József Forré víz a Sarkvidéken Lehetséges-e sarkvidéki vi- a „Pecsenganikkel" vállaszonyok közepette forró víz- lat oldotta meg. Az üzem hez,jutni az év mindennap- olyan berendezést fejlesztett ján úgy, hogy közben kiméi- ki, amelynek segítségével sijék a meglevő energiaíor- keresen vonták el az olrásokat is? vasztók salakjának meleA kérdésre nemrégiben gét. A berendezés egész évmég feltétlenül tagadólag ben meleg vízzel látta el az válaszoltak volna Mur- üzem, valamint a közelben manszkban és környékén, hi- működő bánya étkezdéit és szen ott nincsenek forró gej- pihenőit. Azt követően, hogy zírek, és a napelemek is megismerkedtek az új begyengén működnek. Egyet- rendezéssel, a „Szveroniklen kiút kínálkozott: va- kel" vállalat dolgozói felállamiképp a cél szolgálatába lították és üzembe helyezállítani a vidék kohászati ték a saját házuk táján a üzemeinek kárba vesző for- sarkvidék első hulladékró salakját. anyag-felhasználó kazánját. Első ízben ezt a feladatot (BUDAPRESS—APN). Molnár Zoltán A vereség 26. Hallgatott. Mindent elmondott. — Ne törődj most semmivel, kedvesl — szólalt meg kínlódva, rekedten András. — Semmire se figyelj! Most csak erre az egyetlenegyre figyelj! Aranka szótlanul feküdt, kicsi, meg nem hallható pihegésekkel, leengedett szemhéjjal, semmi erő sem volt benne, talán csak annyi ereje volt. amivel, ahogy az imént újra megfogta, megint állhatatosan markolta András csuklóját. Veríték sem volt az arcán. Az orra tövétől a szája csücskére csurgó veríték is felszáradt. Nem is nyögött, nem zihált. Bár a kínlódása talán nem szűnt meg, mert néha kiki nyöszörödött a torkából egy-egy halk, erőtlen nyikorgás. Puskaropogást hallottak, távoli puskaropogást Üjra megpróbálta a kezét kifejteni Aranka ujjai közül. Szelíden, óvatosan mozdította a csuklóját. És Aranka elengedte. Most meg ez bénította meg; ez, hogy Aranka elengedte. — Aranka ... Aranka nem mozdult: a szeme is le volt csukva. Csak álltak körülötte tehetetlenül, és vártak. Mígnem egyszer lábdobogás hallatszott be egészen közelről ... csapódott a kapu, aztán csapódott a verőceajtó. Pisszegés ..., szaggatott, gyors suttogás. — Megnézem — szólt halkan András, és kiment Aranka nem mozdult utána. A konyhában ijedten topogott Kovács. Lihegett, vörhenyes bajusza tüskéi is rezeglek. — Gyere! — intett neki András, mert nem akart az asszony meg a lányai előtt beszélni vele. Kiléptek a tornác elé, az udvarra. — Támadnak. — Hát ezt gondolhattuk volna. Merről? — Szőlős felől, Egyek felől, mindenfelől..', Mi van veletek? Megvan a gyerek? — Nincs. Nincs még — mondta András gyámoltalanul. — Megijedt szegény a lövöldözéstől. — Hát akkor te meg maradj!... Stammler azt üzeni, hogy ha nem volna még meg a gyerek, akkor csak maradj! Ha meg vissza kellene vonulni, én majd errefelé jövök, beszólok érted ..., a szálláson már úgysem igen találnál senkit... — Nem is tudom ... Ezt azért nagyon nehéz volt elképzelni, hogy ütközetben ne legyen ott a századdal... Viszont Arankát is ... így itthagyni. Kétségbeejtő. — Na, menj csak! — mondta most határozottan Kovács. Megfogta a vállát, és megtolta. — Majd ..., szóval... De nem volt mivel befejeznie. Hogy mi lesz majd. Legyintett hát, és elindult a kiskapu felé. Még nyitva is volt. Miközben kilépett, bólintott még egyet a fejével, vagy talán biztatásfélét intett? Illedelmesen, halkan tette be a kaput A kutya tanácstalanul vakkantott vagy kettőt. A lövöldözés délről erősödött András még állt egy kicsit a tornác előtt; fülelt. Idegesítette. hogy nem képes megkülönböztetni a magyar ágyúk hangját a román ágyúk hangjától. Bár ugyan ..., magyar ágyúk? Még ha valóban át is hozták valahogyan azt a két ágyút. Horrá, Genossen! Zwei Kanone megvan ... Nagyon sokra nem megyünk velük. Ilyen helyzetben. Milyen helyzet ez? Lehet, hogy Stammler Fricinek több esze van. mint a vezérkarnak? Hogy hídfőállást kellett volna kiépíteni? Bizony, úgy látszik ... Kijött az asszony. — Olyan nagy csendben van — mondta halkan. Aranka, ö van olyan nagy csendben. Vissza kell menni hozzá. Befelé menet fogta a puskát a mosdószék mellett, és bevitte magával a szobába. Be is tolta az ágy alá, egészen a falhoz. Aztán zubbonyt, derékszíjat, mindent bedobált utána. Végül felegyenesedett, megállt az ágy mellett. Aranka most megérezte, hogy őt nézi, s felnyitotta a szemét. Kérdőre nyitotta. De András hallgatott Aranka akkor halkan, de tiszta hangon megkérdezte: — ök támadnak? Nem mi támadunk? — Ök. — Nagy baj van? — Elég nagy. Aranka erre hallgatott egy kicsit. Hagyta. Látta az arcán, hogy nagyon gondolkodik. Végre, mikor megint szóra nyitotta a száját, ezt mondta: — Kérek egy kis teát. — Nem lehet, kislányom. Egy kortyot sem. Nem szabad. Egy picikét biggyesztett — Hmm ... Aztán megint csak a nagy csend. Ez a benti, a szoba csendje, meg a távoli ropogás. — András! — Itt vagyok. Aranka. — Allj vissza a hátam mögé! András engedelmesen visszaállt az ágy támlájához. Aranka sóhajtott egy picit. Aztán felnyújtotta a karját; mintha megvékonyodott volna a karja. Széttárta az ujjait. András visszatette a markába a csuklóját, mind a két csuklóját. Aranka ujjai ráfonódtak. Lassan fokozta a szorítást. Körmével belemart, mind kíméletlenebből mélyesztette bele a körmét. (FolytatjukJ