Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

12 Vasárnap, 1979. május 44. Nyolcvan éve született Almási János Almás! János gyomai kubikoscsaládban született. O is apja mesterségét folytatta, és Így került kapcsolatba 1917-ben a szocialista földmunkásmozgalommal. A munkásmozgalomban, a forradalmi események sodrában formálódott szocialista meggyőződése, Itt alakult kl a szocialista eszme iránti el. kötelezettsége. Az( eszméért áldozatokra képes, bátor mozgalmi emberré vált A Tanácsköztársaság vérbefojtása utáni nehéz időkben Szegeden talált munkát Elvtársainak emlékezete szerint 1922-ben a szociáldemokrata párt tagjaként fejtett ki aktív mozgalmi tevékenységet. Különösen' kitűnt a bérharcok kezdeményezésében és irányításában. Így 1926-ban részt vállalt a téglagyári sztrájk megszervezésében. 1936-ban és 1937ben ls ott találjuk ót a bérmozgalom irányitól között. A világgazdasági válság éveitől kezdődően a munkásság érdekvédelmi harcában már nem földmunkásszövetség tagjaként, hanem az épftőmunkás szakszervezet keretében vett részt. A kubikosmunka általános válsága őt ls, mint nagyon sok földmunkástársát más szakmára kényszeritette. Szakszervezeti munkája mellett bekapcsolódott a Vörös Segély akcióiba is, gyűjtötte az adományokat lebukott elvtársainak megsegítésére. A Horthy-korszakban a szociáldemokrata párthoz, a szakszervezetekhez tartozás puszta ténye ls hátrányos helyzetet teremtett a munkás számára. Az aktív politikai munka, a bérmozgalmak kezdeményezése pedig létbiztonságától fosztotta a mozgalmi harcosok jelentős részét. Almási János is gyakran került feketelistára mozgalmi tevékenysége miatt A sztrájkok szervezéséért elbocsátották. A rendörségen számon tartották, s Szegeden munkát alig kapott. Vele szemben ls alkalmazták a katonai szolgálatra történő behívást mint büntetést. Családja tudna róla beszélni, mit jelentett számukra a családfő kizárása a munkából, az egyébként ls szűkös kenyérkereset megvonása hosszabb-rövidebb ideig. Nélkülözésekkel teli, keserű esztendők voltak ezek. A megélhetésért folytatott kemény harc, a hatóságok megtorlő Intézkedései, s a mozgalmi munka tapasztalatai Almási Jánost a szocialista munkásmozgalom baloldalához sodorták. Nem tekinthető tehát véletlennek, hogy a felszabadulás után a Magyar Kommunista Pártba kéri felvételét. 1944 októberében Szeged felszabadulása után azonnal jelentkezett a szerveződő polgárőrségbe, s itt teljesített felelősségteljes szolgálatot a demokratikus rendőrség megalakulásáig. Rendőrként dolgozott 1957ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. A demokratikus és a szocialista rend őrének feladatát szilárd elvi alapokon állva, megbízhatóan és lel-, klismeretesen látta.eí. Munkájának elismeréséül kapta meg a Közbiztonsági Erem bronz, majd. ezüst fokozatát. f 1936-ban lsonét nehéz politikai próbát kellett kiállnia, de nem ingott meg ekkor sem. Életútjának Ismeretében nem csodálkozhatunk rajta, hogy Almási Já* nos neve ls szerepelt az ellenforradalmárok halálllstáján. Nyugdíjba vonulása után megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, s 1943 előtti párttagságának elismerése alapján a Szocialista Hazáért Érdemérmet. 1971-ben zárult le küzdelmekkel teli, tartalmas élete. Almási János egy volt a szocialista, kommunista mozgalom sok ezer közkatonája közül, akik a szocialista jövőért küzdöttek a Horthykorszak legsötétebb éveiben ls, amikor még a szabad szocialista Magyarország igen távoli ábrándnak tűnt, s a felszabadulás után is hűséggel szolgálták az eszmét, amellyel fiatalkoruk őta elkötelezték magukat. Köszönettel és tisztelettel emlékezünk rá, születésének 80. évfordulóján. Bárány Ferenc * Május 21-én, hétfőn 14 órakor az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa koszorúzást rendez az évforduló alkalmából Almási János sírjánál, a szegedi Belvárosi temetőben. Ifjúgárdisták szemléje A kiképzés befejeztével újabb erópróba vár az ifjúgárdistákra: ezekben a napokban rendezik meg országszerte a területi szemléket. A szakaszok, rajok most adnak számot honvédelmi, polgárvédelmi felkészültségükről, politikai Ismereteikről. A legjobbak országos versenyen képviselik majd alegységeiket. Tegnap, szombaton délután Szegeden is megkezdődött a városi Mező Imre Ifjú Gárda zászlóalj X. Jubileumi szemléje. A Vedres jstváp Szakközépiskola udvarán felsorakozott rajok élőtt Kertész László honvéd törzsőrmester, az Ifjú -Gárda tanácsadó testületének tagja jelentett Batki Józsefnek, a városi KISZ-bizottság titkárának. A szemlét Diekmann Ferenc, a szegedi Ifjú Gárda parancsnoka nyitotta meg. Ott voltak a megnyit.^ ünnepségen a fegyveres erők és testületek képviselői is. Az első napi alaki és menetdal-bemutatót elméleti vetélkedő követte. Ma, vasárnap délelőtt harci túrával folytatódik a gárdisták erőpróbája. A körtöltés mögötti erdőben 15 kilométeres terepszakaszon különböző akadályokat kell leküzdeniük a fiataloknak, meghatározott időn belül. Tájoló segítségével 11 állomást keresnek föl, célba lőnek, gránátot dobnak, vizesárok fölötti kötélhídan mászhak át. Az ünnepélyes eredményhirdetés délután lesz a Vedres István Szakközépiskolában. Ugyancsak ma. vasárnap rendezik meg Szegeden a városi Úttörő Gárda, Ásotthalmon pedig a járási Udvardl János Ifjú Gárda zászlóalj és a járási Úttörő Gárda szemléjét Magyar-iraki kapcsolatok Szombaton hazaérkezett Irakból a magyar légügyi küldöttség, amely Urbán Lajos közlekedés- és postaügyl minisztériumi államtitkár vezetésével részt vett a MALÉV Budapest—Bagdad közötti űj járatának megnyitó ünnepségén. Ugyanezzel a repülőgéppel érkezett Budapestre Naim G. Rakbannak, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium igazgatójának vezetésével az iraki légügyi és kereskedelmi szakemberek küldöttsége, hogy tanulmányozza a kétoldalú kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Hétfőn Lédzi barátsági napok kezdődnek a megyében A Csongrád megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Lengyel Kulturális Központ a népi Lengyelország lé'rejöttének 33. évfordulója alkalmából lódzi barátsági napokat rendez a megyében. Ebből az alkalomból Csongrád megye lengyel test vérmegyéjéből politikai delegáció érkezik, és a különböző rendezvényeken a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetségének vezetői is képviseltetik magukat. . t A 'hétfőn kezdődő eseménysorozatnak egyik fontos •rendezvénye a Lódz múltja és jelene, jövője című fotókiállítás, amely a megyei tanács székházának előcsarnokában nyílik déli 12 órakor, s a kiállítást dr. Koncz . János, a megyei pártbizottság titkára nyitja meg. Délután a Technika Háza dísztermében 18 órai kezdettel lengyel —magyar bárátsági nagygyűlést tartanak, amelynek ünnepi szónoka Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke. A barátsági napok keretében nemcsak Szegeden. hanem a megye több városában, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen, valamint községekben, Fáhlápsebestyénben. Mindszenten rendeznek találkozókat és Lódz politikai* társadalmi, gazdasági, valamint kulturális fejlődését, eredményeit bemutató kiállításokat, előadásokat, valamint filmvetítéseket tartanak. A rendezvények résztvevői több alkalommal is megtekinthetik Szeged és Lódz, valamint a két megye baráti kapcsolatát és a barátság elmélyülését reprezentáló dokumentumokat a kiállításokon. A különböző találkozók, beszélgetések alkalmat adnak a testvérmegyei baráti kapcsolatok toyábbi erősítésére, és a két nép . közötti barátság elmélyítésére. Á barátsági' jnapók., gazdag eseménysorozata," programja május 25-én, pén-.; teken fejeződik be. „ Ü népgazdasági és a fogyasztói érdekek védelme Bővült a gazdasági bírságok köre A népgazdasági és a fogyasztói érdekek védelmére, erősítésére a Minisztertanács legutóbbi ülésén módosította a gazdasági birságról szóló 1973-as rendeletét. Az igaziságügy-miniszter az 1979-es népgazdasági tervről intézkedő kormányhatározat alapján . formálta át a rendelkezéseket, a szabályozás gyakorlatban jól bevált megoldásainak megőrzését, valamint annak továbbfejlesztését ajánlva a Minisztertanács nak. A módosítással egyértelműbb vált g. gazdálkodás etikai kpáe^ce. A rendelet eíe az árdrágítók, a tisztességtelen haszpnszerzők, a gazdasági erőfölénnyel i.vlsitszaélők, a lakosság jogos érdekeit klkezdők, Veszélyeztetők ellen irányul. A belkereskedelmi törvényből adódó új vonásként a tennék minőségéről, tulajdonságairól valótlant állító, a rosszat magasztaló, az átázó cipőt, vízhatlannak tituláló gazdálkodás az egész vállalat nyereségét csökkentve fizet, ráfizet a jövőben. Ugyancsak gazdasági bírságot rónak ki arra, aki rendszeresen, vagy jelentős mennyiségű árunál megfeledkezik" a használati utasításról. Felelniük kell majd a hazug, illetve félrevezetésre alkalmas árujelzést felragasztóknak. A tisztességes gazdálkodás követelményeinek fittyet hányókat. büntető további intézkedések a termelés és a szolgáltatás fogaskerekei közül kívánják kisöpörni a cslkorogtató homokszemeket. A Július 1-én hatályba lépő rendelet szerint bírsággal kell sújtani a gazdasági erőfölénnyel, vagy ahogy köznapJan megfogalmazzák, a kivételezett monopolhelyzettel visszaélőket. Ezért büntetik azokat, akik — mert például egy alkatrész, vagy másnak is kellő termék egyedüli gyártói — piaci, kooperációs egyeduralkodóként rendszeresen indokolatlan, egyoldalú előnyöket csikarnak ki maguknak. Az elmúlt Időszakban megannyi boszszantó példa hangzott el a parlament fórumain, az aktívákon á gazdasági etö'Őlény-' bői dlktátókról. Azokról, akik például a késedelmes szállítás után megfenyegették a szerződés szerint kötbérre jogosult partnert: „Ha perelsz, , akkor legközelebb egyáltalán nem szállítok." Ugyancsak sokszor esett szó a termékek vagy sziolgáltatái sok eladását más termékek, szolgáltatások megvásárlásához láncoló, „nagybani árukapcsolókról". A gazdasági együttműködés • tisztaságát is szolgálni kívánja a módosított rendelet, erősítve a szerződéses fegyelmet. Ezenkívül intézkedik a népgazdasági érdekeket sértő, vagy egyébként jelentősen kárt okozó magatartásról. A gazdasági bírság módosított szabályozása intézkedik a devizagazdálkodás, a minőségvizsgálat előírásainak megsértőiről is. A hazai bányászatban egyedülálló kísérlet Injektáló gépláncok A Mecseki Szénbányáknál vegyszerrel szilárdítják a könnyen málló szenet, közetet, hogy megváltoztassák a rossz természeti adottságokat, csökkentsék a bányaveszélyt. A háromévi kutatómunka után a komlói Kossuth bányában már elkészült az Injektáló géplánc, a pécsi István aknán pedig most szerelik. Ennek segítségével olyan keveréket préselnek a szénfalba, amely 2—4 méter mélységig hatol. és 24 óra alatt megszilárdul. A keverék fő alkotórésze a Fűzfői Nitrokémiában előállított műgyanta. Az ezzel készült szilárdító anyag nem tűzveszélyes, sőt jelentősen mérsékli a szén öngyulladási hajlamát. A kezelés nem rontja a szén minőségét sem, továbbra ls jól dúsítható, kokszosítható. A hazai bányászatban egyedülálló kísérlet eredményeit az ősszel országos konferencián ismertetik. Molnár Zoltán A vereség 23. És akkor a neszekből, olyan neszekből, melyeket pedig nem tudott a valóság semmitéle neszeivel azonosítani, megérezte. hogy ott kint, e kinok páráival telt szoba és a nesszire tágult kinti világ között, a parasztház konyhájában már ott van András. — Jöjjön be! — akarta mondani a bábának határozottan. De most sem jött ki valóságos hang a torkán, csak torz suttogás. Ám a szeme is beszélt, és azt a bába megértette. Es engedelmesen felállt, és kiment > konyhába, hogy megszegve a szigorú szabályokat, és megszegve az évezredes népi tőrvényt, beengedje a szülő nó párját a szülőszobába. András majdnem túlszaladt a házon. A kiskapuról ismerte meg: a szemöldökfa felett a korhadó, elvetemedett zsindelyt teljesen belepte a vékony, keserűzöld moha. Nem is vette pedig észre, hogy ezt ő valamikor megjegyezte volna; hiszen este már sötéttel jött, reggel. elmentében meg talán nem is nézett vissza: s Ilyen moha lehet akármelyik ház kapuján. Ez most mégis olyan ismerős volt; megtorpant, visszalépett. Azért még tétován nyomta le a fekete kilincset, nyitotta az ajtót, s csak akkor tárta tovább bátrabban, amikor a kutyát is megpillantotta. Az most is ott őrködött as eperfa alatt, feszülő lánccal, éppen a kapura figyelve, mozdulatlanul. Benyitott hát, belépett az udvarra. A kicsi Aranka kint állt a tornáclépcsőn. A kutya odafordította a fejét, a kislány csak intett neki szótlanul, hogy maradjon csendben. András önkéntelenül halkra fogta a lépteit, szinte osonva ért el a tornácig. Aranka az ajkára tette az 'ujját, és ellépett előle; vagy lehet, hogy inkább csak azért lépett arrább, hogy ő maga hajtsa ki a verőceajtót, hogy egy cseppet se nyikorogjon, mert ő tudta, hogyan kell hozzányúlni. A kutya engedelmes mozdulatlansága, a kislány aggódó figyelme, saját osonó, nesztelen léptei — mindez olyan furcsán és meghatóan Ismerőssé, otthonossá tette ezt az idegen házat. A faoszlopos, keskeny tornác ls ismerősnek tetszett; a falusi mester valaha faragta oszlopai megszürkültek; barnultak, feketedtek; hasadékok szikkadtak, repedtek beléjük; ki tudja: ezek az oszlopok tartották-e még a tornác feletti öreg zsúpot, vagy csak az Igézet, hajdan volt emberek akarata, mely némi vályogból, sárból, fából nemzedékek számára otthont teremtett. A tornác Is csak tapasztott volt, nem téglával kirakott, s egyik felől, ahol nem jártak, száradt a borsószalrpa. Még az ls észrevette, hogy a borsószalmát reggel óta arrább kotorták, talán azért, hogy valaki gondtalanul lépve meg ne zizzentse. S elképzelte, hogy nem is arrább kotorták, hanem ez a csendet parancsoló kislány guggolt oda le, s rakta arrább szálanként, óvatosan. Ö, hót ezért van most ez a csend, az egész falut, egész világot betöltő csend, mert ez a kislány mindenre ráparancsolta. Nem akarta másképpen érteni, másképpen magyarázni a csendet. Óvatosan megsimogatta a kicsi Aranka haját; óvatosan; mintha csak attól félne, hogy megzlzzen, mint a borsószalma. Anya és nagyobbik lánya tettek-vettek valamit a tűzhelynél; vagy csak ügy csináltak, mintha tettek-vettek volna, hiszen a fő dolguk egyelőre nekik ls inkább csak az lehetett, hogy csendben maradjanak. Suttogva köszönt nekik. Ugyanúgy suttogva vagy még inkább csak bólintva fogadták. S most ő is meghallotta a szobaájtón túli nyöszörgést... Ez a hang egyszerre belemarkolt, s kl kellett nyitnia a száját, hogy úgy vegyen lélegzetet. Leültették egy székre. Talán mutatták, talán mondták, hogy arra a székre kell ülnie, de egyszer ott ült a széken. Derfnedten ült. és viszolyogva az élménytől, hogy hallania kell a szülő nő fájdalmas nyöszörgését. Nem, ez a hang nem Aranka hangja volt most, hanem talán valami minden más nőével közös hang, a vajúdó asszonyok nyöszörgésének közös hangja. A kislány, ez a nagyobbik, sápadtan felállt, kiment: ahogy elment a kicsi Aranka mellett, aki még mindig mozdulatlanul tartotta a verőceajtót, megérintette a karját. Talán hívta volna magával; de a kiesi Aranka nem ment, nem akart innen elmenni, konokul csak állt, és fogta az ajtót. Az asszony, az anya, aki ezeket a lányokat ls a világra hozta, aki megélte a háború szenvedéseit, aki tegnap is még férfimunkát végzett a cséplőgépnél, ez az asszony is kötelezőnek tartotta önmagóra nézve is a szülés szertartását és áhítatát. Leguggolt a tűzhely elé, rőzsét dobott a parázsra, minden bizonnyal feleslegesen, hiszen ott sustorgott ki a gőz a felrakott fazekak fedője alól; nyilvánvaló, hogy nemigen lesz szükség Ilyen rengeteg vízre. (Folytatjuk.)