Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

Péntek, 1979. május 18. 3 Hidászünnep Jugoszláv pártkiildöttség Szegeden „Néhány héttel ezelőtt a Tisza-parton sétált a család, fényképezgettünk. A filmet most hívattuk elő. Az egyik kép hátterében ott az új híd két, egymás felé nyújtózkodó karja. És tessék, egy lapot kellett letépnünk a falinaptárról, máris dokumentummá lett a kép. Nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan összetalálkozik a két hídrész..." — s ezzel lényegében minden érdeklődő városlakó véleményét összegezte ismerősöm. Hittük volna 1976 nyarán, amikor az első munkagépek megjelentek, hogy a 630 millió forintos, tehát a jelenlegi legnagyobb Csongrád megyei beruházás ütemtervét nem kell menet közben átdolgozni. hogy a kisebb módosítások a gyorsítást szolgálják? Még márciusban is azt felelték a híd építői az érdeklődőknek, hogy május végén gurul a hordó a hidászok régi jó szokása szerint. Aztán tegnap délutánra házi ünnepségre jött a meghívás: legyünk tanúi, közhírré tevői az eseménynek: a százliteres hordó könnyedén átgörgethető már Szegedről Újszegedre. A múlt héten a három darabból álló záróelem két szélső tartója, május 16-án, szerdán pedig a középső pályalemezt is helyére emelte az úszódaru. Számítások, mérések, próbák előzték meg a nevezetes eseményeket, feliratok, zöldágak, zászlók díszítették az acélelemeket. S nem az ünnepélyes pillanat méltósága, hanem a munka pontossága miatt milliméterenként közelített terhével a daru a híd már elkészült darabjaihoz. „Az egészben az volt a legjobb, amikor Árpád bácsi leszólt a darusoknak: még két centit közelítsenek. És hogy milyen komolyan veszik az effajta utasítást: tényleg két centit mozdult felénk az ormótlan hajótest" — jegyzi meg valaki. Ez a mondat nekem is feltűnt, nemcsak mert képtelennek tartottam, hanem mert eddig mindent milliméterben számoltak. Az elemek hőtágulását, a rést, amit „majd kitölt a napsütés", s azt a háromnegyed órát is milliméterre számították át, amit a pályalemez szerdai beemelésekor várakozva töltöttek el a GanzMÁVAG Tisza szocialista brigádjának tagjai. Csak Kun Árpádon nem látszott, hogy türelmetlenkedne a vendégvárás perceiben. A brigádvezető, aki hivatalos besorolása szerint főmunkavezető, most az akció Szerda délelőtt 11 óra: „ez az irány pont jó!" irányítója. Kézmozdulatára figyel mindenki, szűkszavú instrukcióit megérti tán a 28 tonnás elem is. Mint a műtétet vezető orvos, amikor szikét, tampont kér. Hozzák a lángvágót, átkötik a csörlő kötelét, Nagy Lajos a sarkára áll — az elem sarkára, hogy vízszintbe hozza. „Mennyi ott a hézag?" — s most kivételesen valóságos résre gondolnak. Kun Árpádnak . talán az is eszébe jut, hogy ez a híd az utolsó. Nyugdíjba megy, negyvenöt évi szolgálat után. A pesti Északi összekötőhídnál kezdte — „titokban kezdtem szögelni, egy liter bor volt a büntetés ára minden szegecsért" — rakott acélból hidat a Nílus fölé, s most, 63 évesen a szegedi északi Tisza-hidat tartja utolsónak. „Algyőnél is azt mondta, úgyse bírja ki munka nélkül" — ez meg Boros Ervinnek, a Hídépítő Vállalat területi főmérnökének véleménye. A meder fölötti 144 méter közepére minierdőt telepítettek a hidászok, a zöld ág az építkezés befejező szakaszának megérkeztét jelzi., Kézfogások — néma elismerések. Nem tudom, Kurilla Lajos, a Ganz-MÁVAG hídgyárának igazgatója és Balogh József főmérnök a pályalemez beemelését mint értékelte szakmai szempontból, de azt láttam, hogy Bokor Béla, a hídépítés „társadalmi ellenőre" elégedett volt. A nyugdíjas tanár úr a Felső Tiszaparton lakik, naponta jegyezgette az újabb fejleményeket, gyűjtötte a dokumentumokat Hát épp ő hiányzott volna a pályalemez szerda délelőtti beemeléséről? Eljöttek ismét a város vezetői is, hogy az immár teljes szélességében kész acélszerkezetet megnézzék. „Akkor most már gurulhatna is az a hordó!" — de mégsem, hiszen az elemet rögzíteni kell még. így tolódott el a hidászszertartás tegnap délutánra, a műszak végére, amikor már Kun Árpádnak sem kellett attól tartania, hogy megszakad brigádjuk baleset nélküli hídépítési sorozata. Este, az més, a vacsoránál ő is koccint. Egészségükre! Pálfy Katalin Látogatások, megbeszélések Teésap nr'jytagú jugoszláv pártkiildöttség érkezett több napos látogatásra Szegedre, a városi pártbizottság meghívására és vendégeként. A küldöttség vezetője: Miíorad Mandarics, & Vajdasági Kommunista Szövetség szabadkai bizottságának titkárhelyettese. Tagjai: dr. Bariul Skanderovics, a Felsőoktatási és Tudományos Közösség szabadkai titkára; Anka Sabics és Szilágyi Gábor festőművész, mindketten a Vajdasági Kommunista Szövetség szabadkai bizottságának tagjai. A röszkei határállomáson fogadták és köszöntötték a vendégeket: Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Csonka István és L udányi István, a pártbizottság osztályvezetői. Délelőtt a Gabonatermesztési és Kutatóintézetbe látogatott a jugoszláv pártküldöttség. Itt dr. Szániel Imre, az intézet igazgatója, dr. Erdei Péter igazgatóhelyettes és dr. Faragó László, az intézet pártalapszervezetének tikára, tudományos osztályvezető foeadta őket Az intézet vezetői tájékoztatták a vendégeket a náluk folyó kutatómunkáról, a nemzetközi kapcsolatokról, különös tekintettel azokra a nemesítési és kutatási munkákra, amelyeket — kölcsönös szerződés alapján — zágrábi, újvidéki, bácska-topolyai partnerintézetekkel együtt végeznek. Megtekintették a vendégek az intézet korszerű üvegházát, ahol megismerkedtek a búzanemesítés fázisaival. Délután a jugoszláv pártdelegáció a szőlőtelepítéssel ismerkedett a Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi és pusztamérgesi üzemegységében, a gazdaság főmérnöke, Gárgyán József kíséretében. Balotaszálláson a Délalföldi Pincegazdaság szőlőfeldolgozó üzemét és pincészetét is felkeresték a vendégek, akiket visszaérkezésük után a városi pártbizottság székházában fogadott és köszöntött Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. A fogadáson részt vett Papp Gyula, a városi tanács elnöTörök József köszönti a jugoszláv pártküldöttséget ke. Deák Béla és Berta István, a városi pártbizottság titkárai is. Török József tá. jékoztatta a jugoszláv pártküldöttséget Szeged politikai, gazdasági és kulturális életének eredményeiről, hangsúlyozta Szeged és Szabadka testvérvárosi kapcsolatait. Milorad Mandarics hasonlóképpien szólt Szabadka sokirányú fejlődéséről. Javasolta, hogy az eddigi kapcsolatokat ki kellene terjeszteni további üzemek, intézmények, felsőfokú oktatási intézetek vonatkozásában is. A jugoszláv vendégek programja ma folytatódik. Somogyi Károlyné felvételei Csütörtök délután három óra: „könnyen gurul, pedig tele a hordó" * Távközlési világnap Csütörtökön, május 17-én öt világrész országaiban tartották meg a távközlési világnapot, annak emlékére, hogy a nemzetközi távközlési egyesület alapítóokmányát 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz állam — közöttük Magyarország — képviselői. A szervezetnek ma 154 állam a tagja. A távközlési világnapon a különböző országok postái, hírközlési intézményei megemlékeznek az egyesület alapításáról, ' tevékenységéről. KSválő a makói József Attila Tsz Szegedre látogatott tegnap délelőtt dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP KB tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Dr. Koncz Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával folytatott megbeszélést időszerű tudománypolitikai kérdésekről. Ezt követően Makóra utazott, ahová dr. Koncz János is elkísérte. A makói városi pártbizottság székházában dr. Varga Dezső, a pártbizottság első titkára és dr. Forgó István, a városi tanács elnöke fogadták a vendégeket, majd tájékoztatást adták a helyi kérdésekről. Délután a vendégek megtekintették a közelmúltban felavatott Espersit irodalmi emlékházat és a leendő József Attila Múzeum építési munkálatait Ezt követően a helybeli. József Attila Tsz ünnepi közgyűlésén jelentek meg a vendégek. A gazdaközösség ez alkalommal ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját és azt is. hogy a múlt évi kiemelkedő termelési és gazdálkodási eredményeik alapján immár harmadszorra nyerték el a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A közgyűlésen Szabó István tsz-elnökhelyettes megnyitója, Berényi János tszelnök beszámolója után dr. Márta Ferenc tolmácsolta az MSZMP KB szívélyes üdvözletét, gratulációját az országos élvonalba tartozó közös gazdaság tagjainak gazdálkodási és politikai eredményeikért. A tudomány és a mezőgazdasági termelés erő-i södő kapcsolatairól szólt, majd a MÉM és a TOT megbízásából átnyújtotta a Kiváló Termelőszövetkezet címet tanúsító oklevelet Berényi János tsz-elnöknek. Tanácskozás a Parlamentben Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének vezetésével csütörtökön a Ptrl'lmentben ülést tartott a nemzetközi gyermekév íwmzeti bizottsága. A gyermekévre létrehozott gyermekszolidaritási alapról Nádor György, a bizottság titkára számolt be. Az alap csekkszámlájára eddig több mint 110 millió forintot fizettek be. növeli a beruházás költségeit, késlelteti az eszközök megtérülését és szétforgácsolja az amúgy is szűkös kivitelezői kapacitásokat. A tervszerű munkát gyakran zavarja az érdekelt vállalatok rossz együttműködése. Nem ritkán úgy kezdődik az építkezés, hogy még a tervek sincsenek készen és a legfontosabb szállítási szerződések is hiányoznak. Gyakorjak a tervezők, a kivitelezők és a beruházók között folyó és sokszor elhúzódó viták a szerződés tartalmáról, a műszaki tervekről, a javasolt technológiáról, az árakról és nem utolsósorban a határidőkről. A jövőben alapvetően változtatni kell az együttműködés mai gyakorlatán, mert a jelenlegi helyzet olyan feszültségek forrása, amelyek jelentős károkat okoznak a vállalatoknak, a népgazdaságnak egyaránt. Ezért sokkal nagyobb gonddal és felelősséggel kell a beruházásokat előkészíteni, és ezzel a beruházási folyamat szervezettségét, hatékonyságát javítani. A

beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját, amely tartalmazza a részt vevők kötelezettségeit is. E feladat megvalósítására tulajdonképpen az első lépéseket már megtettük azzal, hogy a legnagyobb kivitelező és tervező vállalatok együttműködést kötöttek. Ennél azonban még többre van szükség az együttműködés gyarapításához, A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az építőiparban sem lehetünk elégedettek a munkaerő-gazdálkodás eredményeivel. Az elmúlt időszakban a megyében is az építőipar más ágazatokból, főleg a mezőgazdaságból t'oborozta az új munkásokat. Erre azonban a jövőben már aligha lesz lehetőség. Sőt, az építőiparnak is csökkenő munkáslétszámmal kell teljesítenie a feladatát. Ezért mindenütt fontos a munkaerő-gazdálkodás javítása, a tervszerű, hatékony foglalkoztatás biztosítása. Napjainkban az építőipar egyik legnagyobb gondja a termeléshez szükséges munkaerő szakmai összetételének kialakítása. Kevés az úgynevezett befejező szakmunkás és sokszor emiatt késik a határidőre összeszerelt fontos objektumok átadása. Ezért az építőipari vállalatok a szakmunkásképzést, a beiskolázást a jövőben jobban az igények, a szükségletek szerint kell hogy végezzék. Ma még a legtöbb építkezésnél a szervezetlenség. a fegyelmezetlenség számos jelével is találkozunk. Ez nemcsak az itt dolgozó munkásokon múlik, hiszen a beruházási folyamat számos zavara hátrányosan befolyásolja a folyamatos munkát. Nehezíti az építők munkáját az is, hogy a munkahelyek állandóan változnak, a munkások nagy része naponta ingázik, egy részük munkásszálláson lakik. Sokszor nem is lehet felismerni, hogy a fegyelmezetlenség szándékos-e, vagy a rossz munkaszervezés eredménye, vagy esetlég a beruházás előkészítésének a hiányosságából adódik. . Nyilvánvaló, hogy az építőipari munkások többsége becsületesen végzi, illetve szeretné végezni munkáját. Ehhez azonban sokszor hiányoznak a feltételek. El kell érni, hogy a vállalatok munkabért csak a tényleges teljesítményért fizessenek ki, és a keresetek jobban tükrözzék az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. Az elmúlt időszakban az építőipar nem tudta maradéktalanul kielégíteni a megye építési igényeit. Ezért a jövőben tovább kell növelni a megye építőiparának teljesítőképességét, hogy az eddigieknél gyorsabban, hatékonyabban, jobb minőségben segítse a gazdaságfejlesztést és az életkörülmények javítását szolgáló építési feladatok megvalósítását, a tizenöt éves lakásberuházási program teljesítését. Ebből a munkából a legnagyobb feladat a DÉLÉPre hárul, hiszen a lakások mellett a DÉLÉP-nek meg kell valósítani azokat a beruházásokat. amelyek a megyében a termelési szerkezet korszerűsítését szolgálják. . Például: az élelmiszeripari vállalati rekonstrukciókat. a nyomdaipari, a kábelgyári, a HÖDIKÖT, gumigyár, KSZV stb. beruházásokat. Az eddigieknél lényegesen nagyobb erőt kell összpontosítani a megye épület vagyonának megóvására, az elmaradt felújítási munkák pótlására. Ennek érdekében a tanácsi és a szövetkezeti építőipar, valamint az igen nagyszámú házilagos építőszervezetek a jövőben kapacitásuk jelentős hányadát a helyi építkezések mellett fordítsák a fenntartási, felújítási munkákra. E szervezeteket — elsősorban műszaki és gazdasági fejlesztéssel — alkalmassá kell tenni a szervezettebb, a gyorsabb és a jobb minőségű munkára. E

rősíteni kell a feladatok eredményes megvalósítása érdekében az építőiparban is a párt gazdaságirányító, politikai, szervező és ellenőrző munkáját A pártszervezetek segítsék elő, hogy a kommunisták jól értsék a tennivalókat, és példamutatóan teljesítsék kötelességüket. Támogassák a vállalatok gazdasági vezetését a tervszerűbb, a hatékonyabb munka megteremtésében, a munkafegyelem megszilárdításában. Legyenek kezdeményezők, nyíltan tárják fel a meglevő feszültségeket, ellentmondásokat. Csak így valósíthatjuk meg a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatában megie !ölt feladatokat. SZABÓ SÁNDOR, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára