Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

2 • Péntek 1979. május 18." laj , Faggycjev; a KGST tit­kára. " Az elnöki tisztet Konszton­tyin Katusév, a Szovjetunió állandó képviselője töltötte be. Az ülésen áttekintették a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa XXXIII. ülés­szakának előkészítésével ösz­szefüggő kérdéseket, a vég­rehajtó bizottság jelentését a KGST 30 éves munkájáról. Áttekintették továbbá azok­nak a hosszú távú együtt­működési célprogramoknak a tervezetét, amelyek az Ipari fogyasztási cikkek termelé­sének fejlesztésére, a szállí­tási kapcsolatok fejlesztésére, Illetve ezeknek az iparágak­nak gépekkel és felszerelé­sekkel történő ellátására vo­natkoznak. Megvitattak más olyan kérdéseket is, amelyek a tanács ülésszaka elé kerül­nek. Kádár János látogatása a Pajzs '79 hadgyakorlaton (Folytatás az 1. oldalról.) nyomott nemzetek, s nem lesznek fegyverek sem. Küz­delmünk célja a békés, hu­mámus világ megteremtése. A reálisan gondplkodó em­berek azonban tudják, hogy e cél eléréséért még sokat kell harcolnunk. A Varsói Szerződés szervezetének po­litikai és katonai jelentősé­gét éppen az adja, hogy — miként a mostani gyakorlat elnevezése ls utal rá — most is, a jövőben is pajzsként védi népeinket. A Varsói Szerződésben a szebb holnap garanciáját látjuk. Annak biztosítékát, hogy népünk nyugodtan, békeben élhet és dolgozhat. Kádár János aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársasáp mint eddig, ezután is híven teljesíti a Varsói Szerződés­ben vállalt kötelezettségeit, és tőle telhetően kiveszi ré­szét a békéért folyó küzde­lemből, a honvédelmi fel­adatok megoldásából. Külön méltatta annak jelentőségét, hogy a szovjet hadsereg át­adta 'harci tapasztalafalt ha­zánknak, és ezzel óriási se­gítséget nyújtott néphadse­regünk alapjainak lerakásá­hoz, majd fegyveres erőink fejlesztéséhez. A Központi Bizottság első titlMra külön megköszönte Leonyid Iljics Brezsnyev jó­kívánságait, és arra kérte a honvédelmi rfiinisztereket, hogy hazájukba hazatérve tolmácsolják üdvözletét párt­jaik| vezetőinek. Pohárkö­szöntője végén Kádár János a testvéri országok népei­nek barátságára, egységére, hadseregeink fegyverbarátsá­gára, a Varsói Szerződés ke­retei között megvalósuló együttműködésre emelte po­harát. (MTI) Erősödő mozgalam: „Amerikaiak a SALT-érf Véget ért a KGST vb ülésé • Moszkva (MTI) Moszkvában csütörtökön Véget ért a Kölcsönös'Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 90. ütése. Az' Ülésén a tagálla­mok állandó képviselői, mi­niszterelnök-helyettesei vet­tek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek. Kubát Flavio Bravó Pardo, Lengyelorszá­got Kazimierz Secomski, Ma­gyarországot Marjái József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Cerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szov­jetuniót Konszlantyin Katu­sev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a Jugoszláv SZSZK kormánya közötti megállapodás alapján a vég­rehajtó bizottság munkájá­ban részt vett Sz. Gligorje­vics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának tagja. Rész vett az ülésen Nyiko­99 # Washington (MTI) Ha megfelelően haladnak a fegyverkorlátozási tárgyalá­sok, a Szovjetunió kész akár helyszíni ellenőrzésben is megállapodni — jelentette ki Georgij Arbatov. A moszk­vai Amerika-kutató Intézet igazgatója ugvanakkor fi­gyelmeztetett arra, hogy ha az amerikai szenátus módo­sítaná a SALT-szerződést, a Szovjetunió nem fogadná el a módosításokat. Arbatov akadémikus, a Legfelsőbb Tanács tagja szer­dán este a közművelődés té­véhálózat műsorában nyilat­kozott. Arra a kérdésre, hogy miért nem engedi meg a Szovjetunió (amerikai véle­mény szerint) fegyverzetének helyszíni ellenőrzését, klje­lentette: a kérdés eddig csak általában vetődött fel. Ha megfelelő haladást hoznak a fegyverzetkorlátozási tárgya­lások, a r Szovejtunió kész lesz az egyezmények min­denfajta. akár helyszint el­lenőrzésébem megállapodni — természetesen az egyenlőség alapján. A vezető szovjet Ameri­ka-szakértő határozottan le­szögezte: amennyiben a wa­shingtoni szenátus. amint egyes körök tervezik, módo­sítja a második SALT-egyez­ményt. az a megállapodás felrúgását jelentené. Hét éven át három, mindkét pártot képviselő kormány­nyal folytak tárgyalások. A szovjet fél minden lehetsé­ges kompromisszumot meg­kötött. igen gondosan ki­egyensúlyozott egyezmény született. Vajon mit szólna az Egyesült Államok, ha a leg­felsőbb Tanács gyakorolna nyomást: módosítsák a már aláírt szerződést? — tette fel a kérdést. H Nem alaptalanok viszont az olyan nézetek, hogy na­gyobb mértékű fegyverzet­korlátozásra volna szükség. Az erről szóló tárgyalások­hoz viszont kitűnő alapot ad a SALT—2 — hangoztatta. Georgij Arbatov vissza­utasította az olyan amerikai szólamokat, amelyek szerint a Szovjetunió katonai fö­lényre törekszik. Ha valami, éppen a SALT-szerződés mu­tatja, hogy a hadászati egyenlőségről van szó. Knpen ez nem tetszik a SALT el­lenfeleinek, akik nem tudják megszokni, hogy a hajdani fölény helyett az egyenlőség alapján kell megállapodni a Szovjetunióval. A Szovjetuniót érték már súlyos csalódások az Egyesült Államokkal folytatott tárgya­lásokon. Ilyen volt legutóbb a/. 1972-ben kötött kereske­delmi szerződés amerikai megtorpedózása. Amennyi­ben a SALT-szerződés is ilyen sotera jutna á széné-" tusban, ez azt jelentené, hogy nem lehet komólyan tárgyalni Amerikával — mondotta Arbatov akadé­mikus. Carter amerikai elnök szer­dán este közéleti személyisé­gek előtt beszélt a Fehér Házban a SALT-szerzŐdés­ről. Leonyid Brezsnyev már tájékoztatta, hogy a Szovjet­unió, amint aláírták a meg­állapodást. tárgyalni kíván a harmadik SALT-szerződéSről, amelyben tovább csökkente­nék a hadászati fegyverek számát — jelentette ki az amerikai elnök. Az „Amerikaiak a SALT­irt" elnevezésű szervezet már húsz szövetségi államban ala­kított helyi csoportokat az­zal a céllal, hogy tájékoztas­sa a lakosságot a SALT—2 szerződés jelentőségéről — jelentette be szerdán a szer­vezet washingtoni szóvivője. Az Egyesült Államok acél­ipari munkásainak szakszer­vezete a nemrég megtartott vezetőségi ülésén 1,3 millió szakszervezeti tag- nevében nyilatkozatban állt ki a SALT-szerződés mellett. A végrehajtó bizottság át-f tekintette, hogyan válónulnak meg azok az intézkedések, amelyeket a hosszú távú együttműködési célprogramok foglalnak magukba, niinde­nekelőtt azokat az intézke­déseket, amelyek a megfele­lő megállapodások előkészí­tésével kapcsolatosak, s meg­jelölte az ezzel összefüggő munka meggyorsításának teendőit. Megvitatták továbbá a KGST tagállamai sokoldalú gazdasági együttműködésének idúszerú kérdéseit is. A végrehajtő bizottság ülése a barátság, az elvtársi kölcsönös megértés szelle­mében ment végbe. * Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese csü­törtök este hazaérkezett Moszkvából. Brezsnyev—Tito megbeszélés H ADERÖ-CSÜK K ENTÉSI TÁRGYALÁSOK Tegnap, csütörtökön Bécs­ben megtartották a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalés­sorozat 18. fordulójának első ülését. MEGMZÓLEVÉL­ATADAS Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Mohamrned A. A. Abu-nl-Husafi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a kuvaiti állam új magyar­országi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét A megbízólevél átadásánál je­len volt Garai Róbert kül­ügyminiszter-helvettes. SZOVJET PARTKÜLDÖTTSÉG LATOGATASA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására május 10—17. között Marat Gramovval, az SZKP KB osztályvezető-helyettesével az élen szovjet pártmunkáskül­döttség tartózkodott hazánk­ban. A küldöttséget fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának" tit­kára. © Moszkva (MTI) Tegnap, csütörtökön a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke között. Tito elnök a szovjet vezető tes­tületek meghívására szerdán érkezett baráti látogatásra és rövid pihenésre a Szovjet­unióba. • Leonyid- - Brezsnyev -és Je­szip..Broz--Tito tájékoztatta egymást országaik fejlődésé­ről. kölcsönösen ismertette az SZKP XxV., illetve a JKSZ XI. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásában elért eredményeket. A felek kifejtették véle­ményüket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, ér­tékelték az enyhülési folya­matot, az annak útjában álló akadályokat, és eszmecserét folytattak azokról a lépések­ről, amelyeket az enyhülés elmélyítése, egyetemessé té­tele érdekében kell tenni. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito megkülönböz­tetett' figyelmet fordított a sokoldalú szovjet—jugoszláv együttműködés helyzetére és fejlesztésének távlataira. A tárgyalást baráti, nyílt lég­kör jellemezte. A megbeszé­lést folytatják. A tárgyaláson szovjet rész­ről Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztan­tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, jugoszláv részről pe­dig Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökségének tagja és Joszip Vrhovec, a JSZSZK külügyminisztere is részt vett. G/erek Berlinben © Berlin (MTI) Honecker—Gierek munka­találkozó kezdődött csütörtö­kön a Német Demokratikus Köztársaságban. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára — csü­törtök délelőtt érkezett meg Berlinbe Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsa elnökének meghí­vására. Napirenden _ a munkaerő-gazdálkodás A kormány és s SZOT vezetői aktuális kérdésekről tanácskoztak és a felszabaduló munkaerő vállalaton belüli, illetve vál­lalatok közötti más, több eredményt hozó munkahe­lyekre történő átcsoportosí­tása. Ez olyan nagy fontossu­ügy, amelynek fokozatos, következetes megoldása a © Budapest (MTI) A Minisztertanács és a SZOT vezetői 1979. május 17-én megbeszélést tartottak. Lá­zár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká- gú rának vezetésével áttekintet- de ték a legutóbbi megbeszélé- dolgozók összességének érde­sen elhatározott feladatok keit szolgálja, megvalósítását. Ezt követően A tanácskozás résztvevői­értékelték az ez évi terv nek egyöntetű véleménye, végrehajtásának negyedevi hogy az indokolt munkaerő­tapasztalatait, az áruellátás átcsoportosítást bátorítani helyzetét, valamint a munka- szükséges, de mindenütt nagy erő-gazdálkodással összefüggő gonddal, körültekintéssel kell feladatokat. előkészíteni és végrehajtani. A Minisztertanács és a Végül a Minisztertanács és SZOT vezetői külön figyel- a SZOT vezetői megállapod­met fordítottak a munka- tak, hogy a most elhatáro­erő-gazdalkodás időszerű zot.t feladatok végrehajtásá­kérdéseire. nak állását, a tapasztalatok Elkerülhetetlenné válik a értékelését következő együt­fölös vagy gazdaságtalan tes ülésükön Ismét napirend. munkahelyek megszüntetése re tűzik. Szervezettebben, hatékonyabban, jobb minőségben A z utóbbi másfél évtized alatt a me­gye építőiparának teljesítménye több mint háromszorosára, tervezői kapacitása pedig ötszörösére növekedett. Az ágazat fejlődésének üteme általában meghaladta az országos átlagot, és jelen­tős hatással volt a megye egész gazdaságá­nak fejlődésére, a lakosság életszínvonalá­nak alakulására. Lépést tudott tartani a. korszerűsítés követelményeivel. A nagyará­nyú fejlődés ellenére az ágazat soha nem tudta kielégíteni a megye beruházási igé­nyeit; a feszültségek, ellentmondások szinte minden évben újratermelődtek. Gazdasági életünk külső körülményei és belső törvényszerűségei egyaránt intenzív fejlődést, jobb, hatékonyabb, termelékenyebb munkát követélnek az építőipari ágazattól is. A Központi Bizottság 1978. októberi határozatának megfelelően néhápy hete a megyei pártbizottság is áttekintette, ele­mezte a megye építő- és építőanyag-ipará­nak jelenlegi helyzetét, ennek megfelelően határozott a további fejlesztésről. Az építőipar sajátos helyet "foglal el a megye gazdaságában. Az ágazat jó, vagy rossz munkája fékezheti, vagy éppenség­gel gyorsíthatja más termelő és nem ter­melő ágazatok fejlődését. Csongrád megye lakossága méltán büszke azokra az ered­ményekre, amelyeket az építő- és építő­anyag-ipari dolgozók sokezres kollektívája az elmúlt időszakban a megyében alko­tott. Ez a munkásközösség nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a korábban túlnyomó­részt mezőgazdasági jellegű megyénkből Iparosodott és az ország egyik szellemi bá­zisát jelentő terület lett, K orábban sem volt és ma sem egyen­letes a megye építő- és építőanyag­iparának fejlődése. A pártbizottság határozatában is hangsúlyozott, jelentős eredményeken túl, számos megoldásra váró gond, nehézség és a fejlődést zavaró el­lentmondás. feszültség is van. A termelő­erők fejlődése ellenére az építőipar nem tudta maradéktalanul biztosítani a megye építési igényeinek kielégítését. Ezért évről évre halasztódtak, illetve jelentős késéssel • valósultak meg igen fontos termelői és nem termelői beruházások, miközben a költsé­gek állandóan növekedtek. Jelentós elma­radások vannak a kapcsolódó létesítmé­nyek építésénél is. Mind nagyobb a felújí­tási. fenntartási munkákkal kapcsolatos igény. A szervezési munka sok területen nem hatolt a gazdasági folyamatok mélyéig. Jelentősen nőtt a dekoncentráció, emelked­tek a készletek. Sok a gond a munkafegye­lem területén. Nagy a veszteségidő aránya. Alacsony a műszaki normák alapján ki­fizetett bérek hányada is. Többször jogos kifogás hangzik el az építőipari termékek minőségével kapcsolatban is. Sok családnak okoznak gondot a tetőbeázások. S van ja­vítanivaló a szakipari munkák színvonalá­ban is. Ezek a jelenségek a közvélemény értékítéletében sokszor felerősödve, foko­zottabban jelentkeznek, még akkor is, ha esetenként a hibákért nem az építőipar, hanem hátlér ipari vállalatok a felelősek. A tervezési és beruházási tevékénység nem mindig tartotta szem előtt a népgaz­dasági igények, lehetőségek szerinti gaz­daságos szerkezeti megoldásokat, és nem sikerült az építmények tervezési költsé­gében ezeket érvényesíteni. Sokszor szem­betűnő az ellentmondás a lakótelepeken épített lakások belső színvonala és a külső környezete között. Az ellentmondás legfőbb oka. hogy sajnos elmaradtak a kapcsolódó létesítmények; az üzletek, iskolák, óvodák, bölcsődék nem, vagy jóval csak a lakás­építés után, később épülnek meg. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolja a lakos­ság véleményét és sokszor háttérbe szorítja a lakásépítés eredményeit is. A Központi Bizottság 1978. október 12-1 ülésén a XI. kongresszus határozataira és a programnyilatkozatra alapozva megszab­ja az építőipar feladatát: gyorsabban, ha­tékonyabban és jobb minőségben elégítse ki a gazdaságfejlesztést és az életkörülmé­nyek javítását szolgáló építési igényeket. Az előttünk álló feladatok, a meglevő fe­szültségek, ellentmondások feloldása foko­zott mennyiségi és minőségi követelménye­ket támasztanak a megye építőiparával szemben is. Ez a jövőben nagyobb szer­vezettséget, még hatékonyabb technikai fejlesztést, s a meglevő tartalékok foko­zottabb feltárását, az együttműködés szé­lesedését igényli. Sajnos, beruházásaink kivitelezése — a lakások kivételével — az Indokoltnál lé­nyegesen több időt vesznek igénybe. Ea

Next

/
Thumbnails
Contents