Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

2 Csütörtök, 1979. május 17: II Szovjetunió a BNV-n Budapesten május végén tartják a szokásos tavaszi nemzetközi vásárt . Aleszandr Pavlov, a szovjet kiállítás igazgatója, az APN tudósítójával folytatott beszélgetésében elmondta, hogyan készültek fel a szovjet külkereskedelmi szervezetek erre a technikai szemlére, s nyilatkozott a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról. — A Szovjetunió a Bu' (lapesti Nemzetközi Vásár hagyományos résztvevője. Milyen szerepet Játszik ez a vásár a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésében? — A Szovjetunió első ízben nem sokkal a háború megkezdése előtt vett részt ezen a budapesti kereskedelmi fórumon. Akkor a magyarok tízezrei számára egy új világ felfedezését jelentette a szovjet pavilon megtekintésé. Ám a horthysta hatóságok reakciós politikája miatt a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai nem fejlődhettek. Valójában ezek a kapcsolatok csak azután rendeződtek, hogy Magyarország a fasizmus alól felszabadult E kapcsolatok fejlődésének dinamikájáról tanúskodik, hogy Magyarország fő partnere lett a Szovjetunió, amely a magyar külkereskedelmi forgalomban több mint 30%-kal részesedik. Másfelől a Magyar Népköztársaság már hosszú évek óta az ötödik hejyet foglalja el a ml kereskedelmi partnereink sorában. Tavaly például a kölcsönös szállítások értéke meghaladta a 4,8 milliárd rubelt. A kereskedelmi áruforgalom fejlődésében nagy szerepet játszik a Budapesti Nemzetközi Vásár. Évről évre növekszik a BNV-n megkötött magyar—szovjet szerződések jelentősége. — Hogyan tükrösödnek a szovjet kiállításon a KGST keretében folyó együttműködés eredményei, egyebek kOzt a komplex program teljesítésének eredményei? — Ezek az eredmények azembetünően megnyilvánulnak az úgynevezett szakosított és kooperációs termékek kölcsönös szállítási volumenének növekedésében. A Magyar Népköztársaságból származó behozatalunk több mint 30 szazaléka, és az odairányuló kivitelünk mintegy 18 százaléka szakosított termék, főleg gépipari gyártmány. A gyakorlat bebizonyította, hogy a közös munkák eredményeinek felhasználása, az egyes ágazatok fejlesztésében, növeli országainkban a társadalmi termelés hatékonyságát Ismeretesek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között a gépjárműgyártás, az alumíniumipar, a kőolajvegyészet, a híradástechnika területén megvalósuló kooperáció és szakosítás nagyszerű eredményei. Különösen eredményesen fejlődik a szakosítás és a kooperáció a műszergyártásban. A megállapodásnak megfelelően Magyarország megszervezte mikrohullámú és ultrarövid hullámú berendezések gyártását, amelyeket a KGST-tagállamokba exportál. A Szovjetunió például a legnagyobb külföldi megrendelője az elektromechanikai berendezésgyártó budapesti Kontakta gyár termékeinek. Másfelől a szovjet elektrotechnikai ipar mindazt gyártja, ami a szuper-nagyfeszültségű áram vezetékek építéséhez szükséges. Ilyen berendezésekből szerelték fel a testvéri országoknak és a Szovjetunió délnyugati körzetének energiarendszereit egyesítő 750 kilovoltos Vinnyica—Alberti nsa távvezetékei, A mostani vásáron sokféle kiállítási tárgy képviseli a műszergyártás specializált termékeit. — Hogyan szervezik meg a szovjet kiállítást, és milyen külkereskedelmi szervezetek vesznek azon részt? — A mintegy 2000 négyzetméter összterületű szovjet kiállítás négy csoportra oszlik: műszergyártás, kohászati és fémmegmunkálás, villamos energetika és villamossági gépgyártás, vegyipar és bányaipar. Ezeknek az ágazatoknak termékeit egy sor külkereskedelmi szervezet mutatja be, köztük a Mashpriborintorg, a Sztankoimport, a Techmashexport, az Energomaischexport, az Elektronorgtechnika stb. Ezenkívül érdekes tematikával képviselteti magát a Szovjet Tudományos Akadémia — „Nemzetközi együttműködés a kozmikus tér meghódításában" — és az Állami Szabványügyi Bizottság — „A Szovjetunió nemzetközi együttműködése a szabványosítás területén". A Budapesti Nemzetközi Vásáron első ízben szerepel a Szovjetunió 15 köztársaságának egyike, a Magyar Népköztársasággal határos Ukrán SZSZK. Ennek a kiállítási részlegnek az a fő feladata, hogy a vásár látogatóinak képet adjon arról, hogyan vesz részt Ukrajna a Szovjetunió és a külföldi államok kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatainak fejlesztésében, miképpen járul hozzá a szocialista gazdasági integráció komplex programjának fejlesztéséhez. (APN—KS) Fóka nyájak ii Az arhangelszkl területen grönlandi fókanyájak „szálltak partra" márciusban, a Fehér-tenger partja mentén sodródó jégmezőkön. Nagy utat tettek meg az óceánon keresztül, hogy a megszokott „otthoni" környezetben hozhassák világra utódjalkat. A nóstényfókák csemetéiket az első két héten „erős koszton" tartják, majd, amikor az újszülöttek már meghatározott mennyiségű zsírt tartalékoltak, anyjuk magukra hagyja őket »» A fehér fókaborjak aztán hetekig mozdulatlanul fekve sütkéreztek a verőfényes márciusi napon. Áprilisban hófehér bundájukat szürkére váltották, megélénkültek, mozgásuk gyorssá vált, és megkezdték az önálló életet. A jégmező azon részein, ahol nagy fókaborjú-telepek alakultak ki, helikopteren szállnak le a vadászok és a tenyésztő szakemberek. Ugyanezek a helikopterek szállítják „utóneveló" telepekre a még erőgyűjtésre szoruló fókacsemetéket. Legyező alakú kultúrpalota Taskent városát hamarosan újabb létesítmény gazdagltja. Elkészül az ázsiai— afrikai és latin-amerikai országok hagyományos filmfesztiváljának székháza. A kulturális központ tervét nemrég hagyta jóvá a taskenti városi tanács. A beérkezett 60 versenymunka közül Henrik Alekszandrovics és társai terve nyerte meg a bírálók tetszését. A legyező alakú épület méretei és vonalai az üzbég népi építőművészet hagyományaiban gyökereznek. A bejárattól legyező alakban helyezkednek el a nézőtermek, az 1600 nézőt befogadó nagy és a két 500 személyes kisterem. Az épületben találkozók, viták rendezésére alkalmas helyiségek, vala.mint két 150 férőhelyes vetítő is lesz, ahol a filmvásárlókat fogadják. Az új filmfesztivál székház az Üzbegisztán Szálló szomszédságában lesz, ahol a filmfesztivál vendégeit helyezik el. Sikeres kezdeményezés Propagandisták klubja A marxista—leninista világnézeti nevelőmunka színvonalának emelését jelölte meg többek között fontos feladatként az MSZMP XI. kongresszusa, s azt követően a Központi Bizottság 1976. október 26-i — a propagandamunkáról szóló — határozata. Csongrád megyében a párt és tömegszervezeti politikai oktatást csaknem négyezer propagandista végzi. Közülük százhatvanan a szegedi járásban tevékenykednek. Munkájuk minőségének javítását szolgálják azok a klubjellegű foglalkozások, melyeket az 1978—79-es politikai oktatási év kezdete óta az MSZMP szegedi járási bizottsága szervez évente két alkalommal. A klub négy körzetben — Szegeden, Kisteleken, Mórahalmon és Sándorfalván — működik. Egy-egy összejövetelen a résztvevők vitaindító előadást hallgatnak meg, majd kicserélik tapasztalataikat az elhangzottakról. Az elmúlt évben szó volt például a propagandista személyiségének szerepéről a politikai nevelőmunkában, a befolyásolás és vitára késztetés pszichológiájáról. A klubtagok megismerkednek a korszerű oktatástechnikai eszközök használatával és alkalmazásával is. megtanulják a szemléltető anyagok készítését. Ennek eredményeként mind több községben Igénybe veszik az iskolák audiovizuális berendezéseit. A propagandista kluboknak a pedagógiaimódszertani továbbképzésen kívül van még egy nagyon fontos szerepük: a helyi politikai információszerzés fórumai is. A szegedi járás pártpropagandistái örömmel fogadták az új kezdeményezést. A kísérlet bevált, a klubnak jó a visszhangja. II nyugdíj Sz. F. szegedi olvasónk arra kíváncsi, hogy milyen következményekkel jár, ha a nyugdíjas az engedélyezett foglalkozási időt néhány nappal túllépi. Mennyi időre vonják le ilyen esetben a nyugdijat. Mit mond erről a jogszabály? A munkaviszonyban, továbbá szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas általában, ha nyugellátása az 1470 forintot meghaladja — minden naptári évben általában 340 órát, egyes munkakörökben pedig 1260 órát dolgozhat a kereset nagyságától függetlenül — nyugdíjának folyósítása mellett. A foglalkozási keret szempontjából figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre az öregségi vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjast munkabér (munkadíj) illette meg. A foglalkoztatások idejét egybe kell számítani, ha az öregségi, rokkansági, baleseti rokkantsági nyugdíjast naptári évben több munkáltatónál foglalkoztatják. Figyelembe kell venni továbbá azokat a napokat is amelyekre a nyugdíjas a naptári év folyamán táppénzt, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt kapott. Ezeket a napokat úgy kell számítani, mintha a nyugdíjast a munkaszerződés szerint munkabér (munkadíj) ellenében foglalkoztatták volna. Ha a nyugdíjast bedolgozóként, vagy olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyre a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg, a kifizetett munkabér (munkadíj) 14 forintja egy órai foglalkoztatósnak szómit. Arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári évben a reá irányuló (840 vagy 1260 órás) foglalkoztatási keretet meghalaadja, az öregségi nyugdíjat nem folyósítják, a rokkantsági nyugdíjnak az egyharmadát, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak pedig a felét kapja a nyugdíjas. Ugyanúgy járnak el a naptári év ezt követő minden olyan hónapjában, amelyben bármilyen rövid időre foglalkoztatják a nyugdíjast. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának korlátozása esetén akkor is a III. csoport szerint járó nyugdíj egyharmadát, illetőleg a felét fizetik, ha a nyugdíjas magasabb rokkantsági csoportba tartozik. Eltérő rendelkezés vonatkozik arra az esetre, ha a nyugdíjas keresete a 840, illetőleg 1280 óra alatt nem éri el a 9000 forintot. Ebben az esetben a nyugdíjat a foglalkoztatási keret túllépése esetén is mindaddig korlátozás nélkül fizetik, amíg a nyugdíjas munkabére a naptári évben a 9000 forintot nem haladja meg. Ilyen esetekben tehát az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére, illetve a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj korlátozására abban a hónapban kerül sor, amelyben munkabére az adott naptári évben a keretösszeget meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben külön keresete lesz. Dr. V. M. Molnár Zoltán A vereség 20. Czauner csukta be utánuk az. ajtót. Vissza mentek, leültek. Egy darabig csak nézték egymást, hallgattak. Stammler végre rágyújtott görbe cigarettájára. — Micsoda forradalmárok, mi...? — Odakínálta nekik is a bádogdóznit; nem kértek, eltette. Előregörnyedt, a padlóra fújta a füstöt. — Most aztán még Inkább nem tetszik nekem az egész offenzíva. Mi. ennyi emberrel,.., az is szép lett volna, ha egyáltalán tartjuk a Tisza vonalát. Nem vagyok képes felfogni, hogy mi lehet a fejükben, egyszerűen nem vagyok képes felfogni!... Földhöz vágta a cigarettát, leugrott a padról, eltaposta. járkálni kezdett. — Na, mindegy — mondta csüggedten. — Foglaljuk el Debrecent.. „ aztán majd esetleg Bukarestet, Párizst, Londont. — Küldd már el Andrást! — szólt rá Czauner. Bgy pillanatra megtorpant András előtt, és rámordult: — Te meg menj, mit állsz itt?! András tétován nézte a feldúlt embert; barátját, parancsnokát. — Menj hét az Isten áldjon meg! Legalább tudott volna neki valamit mondani, de nem tudott Odament a sorkba a puskájáért, meg a tölténytáskáért — Azért elviszem. Nem szóltak rá. Felszerelt; levette a derékszíjat, felhúzta rá a négy tölténytáskát, visszacsatolta. Vállára dobta a puskát, és elindult Az ajtóból visszapillantva látta, hogy Czauner még mindig egy pad tetején gubbaszt, Stammler pedig lehajtott fejjel gyalogol a padsorok között Az udvar most majdnem üres volt csak néhány lézengót látott, akikre mintha máris átszivárgott volna százbdparaac&nokuji -diáit leiluáUafloU. Mielőtt elérte volna a kiskaput, valaki kintről felszakította. Az egyik osztrák fiú volt a szomszéd századtól; bekiabált: — Die Kánonén! — Az ördög vigyen el, megállt bennem az ütő! Még ketten dugták be a fejükei az udvarra. Az egyik a sapkáját is meglengette: — Hurrá, Genossen! Ágyúk megvan! Áthozták van! — Ach, sehr gut! — mondta neki András, és kifurakodott közöttük az utcára. Helyet adtak neki, s közben barátságosan, boldogan hátba veregették. Csak nem kaptak közben valami erősítést? — villant fel Andrásban. Még megkérdezte: — Wieviel Kánonén? — Zwei — mondta a bécsi fiú természetesen Na persze, morgott magában, és elindult a kerítések mentén. Hát akkor ezekkel már aztán igazán meg sem állunk a Dnyeszterig. Megrázkódott, mintha lerázná magáról az egészet. Igyekeznem kell, gondolta, hiszen Aranka már mióta vár. De azért mintha mégsem igyekezett volna eléggé. Valami hiányérzete volt, s néhány házzal arrább meg is állt Aztán visszafordult, bár még nem is tudta egész pontosan, hogy miért is fordul vissza. Az osztrákok már nem álltak ott a kapuban. Hátrament a szakaszkörletbe. Benyitott a dohányfüstszagú helyiségbe. Itt mintha éppen az imént támadt volna valami zsibongás; talán már kaptak is valami parancsot? — Hát te? — néztek ró néhányan a fiúk. — Adjatok egy kis tartalék lőszert. Dobtak neki néhány tárat, meg még csak úgy ömlesztve vagy két maroknyit. Odajött a vörhenyes bajuszú Kovács, és segített az egészet belekotorni a kenyérzsákjába. — Vigyázz majd! — mondta neki búcsúzóul. — Tettem bele egy pár darab kézigránátot is! — Köszönöm, komám! Most már sokkal határozottabban ment végig az utcán. Bár sietni, az valahogy még most sem akaródzott. Tenyerével mélán csapkodta a tusát a combjához. Nem szívesen vallotta volna be magának, de lelke mélyén inkább azt óhajtotta, hogy mire odaér, már legyen meg a gyerek. Elképzelte, hogy belép a házba, s örömmel jönnek elébe: ó. Aranka már túl van mindenen. De el is szégyellte magát, mert Aranka tekintete jutott eszébe. Csak siess vissza, nagyon-nagyon siess! Elkezdett szaladni. *>Ám a sarkon három asszony álldogált, s amint meglátta őket, önkéntelenttl megint visszafogta a lépést. Hangosan ráköszöntek, ö is köszönt. De most valahogy nagyon nem szerette, ha megbámulják. Itt álltok a sarkon, szidta magában őket, álltok és pletykáltok. S Aranka még azt mondja, hogy kint csépelnek az asszonyok a határban... Hát csépelnek, az lehet; de hogy mit csépelnek, kit csépelnek? Még vissza is nézett rájuk. Észrevette, hogy azok fs mind a hárman utánabámulnak. Az ördög vigyen el, boszorkányok, hát nem láttatok ti még vöröskatonát? Aztán rájött, hogy azért ingerli őt az asszonyokkal való találkozás, meg a pletykálkodásuk látványa különösen, mert olyan érzése van, mintha ezek sejtenék: hová siet. Hogy hová siet és miért. Itt lesz már az a ház. nem olyan messze. Meg hiszen ez végül is csak egy nagy falu, s az Ilyesmi elterjed, azóta mór szerte arról fecsegnek, hogy idejött Pestről szülni egy vöröskatona felesége. Na meg, hiszen a bába is ott van este óta. Ezt csak igazán mindenki tudhatja. S akkor, ugye, szövik-fonják. s különösen így, hogy egy pesti vöröskatonáról van szó. Felesége? Ugyan már, szomszédasszony, hát maga igazán azt hiszi, hogy ezek ugyanúgy házasodnak, mint más embergyereke? Nem esküsznek ezek meg, csak úgy összeállnak. Ma ezzel, holnap meg azzal. Még az is lehet, hogy ennek a vörösnek azóta a tizedik van ... az meg. a szerencsétlen, ugye, utánajött. Na most majd aztán megtudhatja, hogy milyenek is ezek a komenisták. De hát, kedvesem, úgy kell annak is, minek fekszik le. már urambocsáss, akárkivel?! És a házasság szentsége nélkül... És cz az egész, ahogy elképzelte ezt a faluszerte szállongó pletykát, éppen azért volt olyan kellemetlen, mert hiszen, ugye, valóban, ők csak májusban kötöttek házasságot, s júliusban, lárp, már itt is a gyerek. (Folytatjuk^ * t l