Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

2 Csütörtök, 1979. május 17: Balázs Béla emlékezete Huszadik századi irodalmunk és művészetünk egyik izgalmasan érdekes egyénisége a szegedi születésű Balázs Béla, akit 1884-ben Bauer Herbert néven jegyeztek be a szegedi anyakönyvbe. Gyermek- és ifjúkorának legszebb éveit is ebtjen a városban töltötte; Szeged levegője, a tiszai táj, az alföldi forróság. Szeged embereivel, polgárságával, a városkörnyéki tanyák parasztjaival, a Csongrád megyei földmunkásokkal való találkozás mély élményeket jelentett számára. Elkíséri egy kamaszkori! nagy szerelem is — mindezekről egyik legszebb és legérettebb művében, az Álmodó Ifjúság című regényében vall. Balázs Béla írói és emberi útja a század művészetérek egyik lehetséges csapása: a polgári művészettől jutott el a tudatos és elkötelezett szocialista művészetig, a magánytól a közösségig. Azt írja A 30 év Vörös örségen című kötet előszavában: „Biztatva példázza hogyan élhet tovább régi költő is elevenen egy fenekestül újuló világban, ha a válLozó valóság számára felássa lelkét, mint a tavaszi eső alá, és mélyen szúrja a talajfordító ásót, a termő gyökeret sem féltve." Balázs Béla sokszínű egyéniség. író, költő, esztéta, talán első tudatos filmfilozófiai megalapozottságú gondolkodó. A század művészetének, a filmnek egyik első nagy alakja, az újwnagyar film megteremtésének irányítója. ö írta Bartók két jelentős művének, a Fából faragott királyfinak és A kékszakállú herceg várának szövegkönyvét, a nemrégiben Szegeden is bemutatott Czinka Panna balladája című Kodály-daljáték librettóját, a felszabadulás utáni új filmművészet első nemzetközi rangú munkájának, a Valahol Európában című filmnek forgatókönyvét. Balázs Béla ma harminc esztendeje, 1949. május 17-én halt meg. Emberi, művészi, politikai fejlődése minden ellentmondás ellenére is töretlen. Tehetsége, alkata legtöbbször szerencsésen találkozott mondanivalójával. A róla elnevezett fiatal filmes-műhely és díj mellett mostantól egy szép mellszobor is emlékeztet rá a szegedi panteonban. (Képünkön.) Varga Imre Kossuthdíjas szobrászművész készítette ej az idős művész bronzportréját, melyet a közelmúltban állítottak fel. A virtuózán mintázott portrészobor egy gazdag életút plasztikai summázata — a szegedi nemzeti emlékcsarnok legújabb s egyben egyik legszebb szobra. A KISZ és a dolgozó fiatalok Összegezés és teendők Kategóriák, műfajok, filmek Filmfesztivál Miskolcon Május 10—15. között rendezték meg a 10. miskolci filmfesztivált. Híradófilmek, animációs filmek, népszerűtudományos filmek, dokumentum- és úgynevezett „hosszú dokumentumfilmek" kategóriáiban, fesztiválvetítéseken és információs vetítéseken mutatták be a szakértőknek, kritikusoknak és közönségnek a közelmúlt alkotásait. Kedden, 15-ép este Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes ismertette a zsűri döntését: a SZOT fődíját Gyarmathy Lima filmje, a Kilencedik emelet kapta. Miskolc megyei város tanácsának díját az Ide... oda című, Fehéri Tamás-alkotás nyerte, Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsának díjában Varsányi Ferenc Irka-firka című filmje részesült. A kritikusok díját megosztva kapta Bódy Gábor—Tímár Péter: Privát történelem, illetve Szálkái Sándor: Csiki-csuki című alkotása. Egy filmfesztivál — amely kérdéseket hagyott megválaszolatlanul. Talán így lehetne leginkább jellemezni az idei miskolci seregszemlét. A részt vevő ugyanis nemcsak vetítésdömpinget, söt fesztiválhangulatot, pezsgést, érmarasztaló kritikákat kapott. Mégis — fődíjas lett. Ám a kérdés túlmutat az elismerés pillanatnyi értékelésén. Mert a fődíjas film is ugyanahhoz a vonulathoz tartozik, amelynek vizsgálatát a legnagyobb érdeklődéssel várt, dekes, izgalmas szellemi él- -valójában ehhez segítségként ménysorozatot várhatott, ha nem okos és hozzáértő szakemberek válaszait is olyan kérdésekre, amelyek az elmúlt egy-két év alatt a magyar filmművészet egyes, azonos jellemzőkkel bíró müveinél felmerültek. Láthattunk persze tiszta, műfaji problémáktól mentes híradó-, animációs- és dokumentum-riportfilmeket. Például a joggal méltatott, bájos, eredeti a diákéletet nosztalgikusán, ugyanakkor kitűnő humorral felidéző Irka-firkát. Vagy az elegáns vonalvezetésű, kiválóan megszerkesztett Csiki-csukit, amely a törvények magyarországi „csiki-csukijait", mindenféle kijátszását mutatta be. Úgy, hogy a nagy mulasztások az „egyszerű melóst" 600 forintos kárért kíméletlenül megfegyelmező szigorral szembesültek, frappánsan és okosan. Utalhatnánk az egykori amatőrfelvételeket hatásosan feldolgozó Privát történelemre, vagy az első ízben sajnos Miskolcon már nem üdvözölhető Lakatos Vince előtt tisztelgő emlékestre, ahol öt, már klasszikusnak számító- Lakatos-filmet láthattunk, élükön a csodálatos szépségű Feltámadással. S még folytathatnánk a sort. A gond voltaképpen a filmeken túl kezdődött. Minden fesztivál elengedhetetlen tartozéka a vita, az ankét, a szakma közös kérdéseinek együttes megtárgyalása. Erre talán már azért is szükség lett volna, mert a fődíjat kapott Kilencedik emelet a szakmabelieknek eljuttatott kétkötetes tanulmánygyűjteményben kifejezetten (és teljes joggal) igencsak el; adott tanulmánykötetek feldolgozását szándékozó, a dokumentum-játékfilmekről szóló ankét is célul tűzte ki. Hat film — a Családi tűzfészek, a Filmregény, a Fagyöngyök, a Két elhatározás, a Kilencedik emelet és a Cséplő Gyuri — a dokumentum és a fikció viszonyát sajátos fénytörésben a hitelesség, a dokumentarizmus kontra „megcsináltság" műfaji megítélése szempontjából vetette föl. A kérdés, gyanítható, legalább egy misét megér. Hiszen a magyar filmművészet legújabb, Izgalmas és igencsak vitatott irányzatáról van szó. Vitáról azonban — hogyan, miként? — nem számolhatunk be. Az ankét három bevezető expozéjának jó értelemben provokatív, sok-sok gondolatot felszínre dobó hangneme ellenére nem sikerült végső sörön semmire sem válaszolni. Sem műfaji korlátok közé szorítani, sem esztétikai érték térképre rajzolni ezeket a fontos alkotásokat. Az okok bizonyára felkutathatók, ám hogy mekkora kár volt mindezért, azt talán nem kell bővebben ecsetelni... Egyszóval fontos kérdések maradtak válasz nélkül. Ügy tűnik, az idei miskolci fesztivál véglegesítette a szakadékot a magyar filmművészet ezen ágának hagyományos és újító irányvonala között. A díjazott versenyfilmek többségénél nem lehet kifogás sem az alkotói felelősség, sem a művészi színvonal szempontjából. Viszont ami az elméietet illeti... a fesztivál jó rendezése, szervezése, körülményei és a fenti, makacsul meggörbülten maradt kérdőjelek közötti kontrasztot valószínűleg már csak egyetlen mondatocska oldhatja föl: jövőre, huszadszor, ugyanitt. Domonkos László Egykori sóházban művelődési központ Megkezdték a csaknem 250 éves egykori sóház műemléki helyreállítását Kunhegyesen. A barokk épületben rendezik be a nagyközség művelődési központját, amelyben gyermeljr és felnőttkönyvtár, hangtár és folyóiratolvasó mellett szakköri és úttörő-foglalkozásokra szolgáló helyiségek kapnak helyet. Az 1739-ben épült egykori sóház helyreállításához és a művelődési központ kialakításához jelentős támogatást nyújt az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács, a helyi vállalatok, üzemek és termelőszövetkezetek pedig 400 ezer forint értékű társaduimi munkát ajánlottak fel az építkezéshez. (MTI) Négy évvel ezelőtt vizsgálta meg a KISZ Szeged városi bizottsága a KISZ szervezettségének és tömegbefolyásának alakulását a munkásfiatalok körében. Az akkori vizsgálat megállapította, hogy a • munkahelyeken általában alacsony a KISZ taglétszáma, az alapszervezetek kevés figyelmet fordítanak a munkásfiatalokra. Különösen feltűnő volt a gyermekes anyák távolmaradása a mozgalmi tevékenységtől. A városi KISZ-bizottság legutóbbi ülésén ismét napirendre tűzte ezt a témát. A múlt évi adatok szerint 22 ezer 327 tagja van az ifjúsági szövetségnek Szegeden, közülük 10 ezer 605en dolgozó fiatalok. A város 30 éven aluli aktív keresőinek száma körülbelül 33 ezer, tehát a dolgozókategórtákban 30 százalékos a KISZ szervezettsége. Az erős, összeforrott tagságú KlSZ-alapszervezeteknek tekintélyük van, munkájukra odafigyel a gyár, üzem kollektívája. Rendezvényeik vonzzák a KISZ-en kívüli fiatalokat is. Sok múlik a vezetők példamutató magatartásén. Szegeden jelentős tömegbefolyással rendelkeznek többek között a KSZV, a textilműxek. a DÉ-LÉP. a MÁV és az olajipar KISZ-szeryezetei. Az alapszervezetek nagy részében azonban nem tudatos a KISZ-építő tevékenység. Pedig a KISZ-en kívüli fiatalok 25—30 százaléka — többségük munkás — a mozgalom tartalékát képezi. Rendszeresen részt vesznek az Ifjúsági szövetség rendezvényein, munkaakcióin, csak éppen nem akad KlSZ-vezető, aki meggyőzné őket arról, hol a helyük. A szervezettség alakulását befolyásolja az is, hogy a munkásfiatalok milyen tapasztalatokat szereztek az iskolában a KISZ-életéről, milyen volt KISZ-taggá nevelésük színvonala. E téren elsősorban a szakmunkásképző intézeteknek van még nagyon sok tennivalójuk. A termelési feladatok megoldásában mindig lehet számítani a munkásfiatalokra, akik aktivitásukkal példát mutatnak az egész vállalati kollektívának. A munkásfiatal KISZ-tagokat érdekli szűkebb közösségük dolga. Jól példázza ezt a termelőüzemekben januárban megtartott gazdaságpolitikai taggyűlések hangulata.' Gondot okoz, hogy a vállalatok többségénél még nem sikerült eredményesen összehangolni a szocialista brigádok és a KlSZ-szervezetek tevékenységét. A meglevő ifjúsági klubok kihasználtsága nem kielégítő. A programok nem a munkásfiatalok Igényeit és érdeklődését követik, a klubvezetőségekben aligalig találni munkásfiatalt. A szervezettség jelenlegi helyzetét vizsgálva a következőket állapította meg a városi KISZ-bizottság: A vállalatok többségében alacsony a KISZ taglétszáma, ebből következően a KISZ csak egy szűk réteg érdekeit ismeri és képviseli. A munkásfiatalok szervezettsége szinte mindenütt az átlag alatti, az alkalmazottaké viszont az átlag fölötti. Az elmúlt években nem volt megfelelő néhány KISZ-vezető erkölcsi, politikai kiállása sem. A könnyűiparban a nagy fluktuáció évről évre taglétszám-csökkenést okoz. A KISZ szervezettsége a mezőgazdaságban a legalacsonyabb, a kereskedelmi vállalatok alapszervezeteiben pedig feltűnően kevés a munkásfiatalok aránya. Ülést mm a KISZ szegedi járási bizottsága Tegnap, szerdán délután Szegeden ülést tartott a KISZ szegedi járási bizottsága, Mészáros Éva titkár elnökletével. A testület tagjai jelentést hallgattak meg az idei értékelő, vezetőségválasztó KISZ-taggyűlések tapasztalatairól, és elfogadták a jSrási KISZ-bizottság mellett működő sportmunkabizottság 1979—80. évi munkatervét. A tanácskozáson írták alá azt az együttműködési szerződést, melyet a járási KISZ-bizottság a Szeged városi-járási rendőrkapitánysággal kötött. Diákétkeztetés íMá>us: Fejlődött a gyermek- és diákétkeztetés, érezhető javulás főleg az étkeztetésben részt vevők számának bővülésében tapasztalható. A korábbi feltételek azonban lényegében nem változtak, az általános iskolai igények továbbra is meghaladják a lehetőségeket, s változatlanul nagy a zsúfoltság az iskolai éttermekben, tálalókban. Sok kívánnivalót hagy maga után a gyermekek élettani szükségletének megfelelő ellátás, helyenként pedig még szakszerűtlenség, nemtörődömség, szabálytalanság is rontja a helyzetet. Ebben foglalta össze ismételt vizsgálatának tapasztalatalt az Országos Kereskedelmi Felügyelőség. Kilenc megyében és a fővárosban a tanácsokkal, a KÖJÁL és a KERMI munkatársaival közösen 31 vállalatnál és szövetkezetnél 350 étteremben, konyhán tartottak ellenőrzést, amelynek során lényegében az egész diák- és szakmunkástanulóétkeztetés helyzetéről képet kaptak. (Jzemegéssségiigyi hénap Tájékoztató lelkészeknek Tájékoztató előadást tartott tegnap, szerdán a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a megyei római katolikus papi békebizottság elnöksége, a protestáns és egyéb egyházak lelkészi békebizottságának elnöksége a lelkészek részére. A rendezvényen megjelent dr. Udvardi József, Csanád egyházmegye püspöke, Varga István, megyei egyházügyi titkár és Molnár Sándor, a népfront megyei titkára is. Munkácsy György esperes, a protestáns papi békebizottság elnöke mondott megnyitót, majd dr. Bérezi Gyula, a Csongrád megyei tanács vb tervosztályának vezetője A megye fejlődése az V. ötéves terv tükrében címmel tartott előadást. A tájékoztató Nagy Tibor apátnak, tiszteletbeli kanonoknak, a római katolikus papi békebizottság elnökének zárszavával ért véget Az egészséges életmód sem helyhez, sem időhöz nem köthető, hiszen az ember általános szokásává kell, hogy váljék. A Vöröskereszt várost- vezetősége, az üzemi vöröskeresztes szervezetek és a megyei egészségnevelési csoport azonban évről évre megrendezi májusban az üzemegészségügyi hónapot. Változatos programok egész sorával gondoskodnak arról, hogy a gyárakban, vállalatoknál dolgozó emberek ezekben a napokban különös figyelmet szenteljenek saját és mások egészségének megőrzésére, környezetük szépségére, tisztaságára. Az idei, VI. üzemegészségügyi hónap alkalmából csaknem minden szegedi nagyvállalatnál orvosi előadások hangzanak el, többek között az alkoholizmus és a dohányzás ártalmairól, a bőrgyógyászati betegségekről, a cukorbajról, és lévén az idei esztendő a gyermekek éve, több szó esik a legkisebbek egészségvédelméről. Hagyomány már ilyenkor az is, hogy rendkívüli szűrővizsgálaton vehetnek részt az üzemi dolgozók. Két vándorkiállítás anyagával is megismerkedhetnek ebben a hónapban az érdeklődők. Az egyik A szemünk fénye a gyermek című. tegnap, szerdán nyílt meg az újszeged! szövőgyárban, a másikat, amelynek témája a munka- és balesetvédelem, szintén ezrek tekinthetik majd meg. Az üzemegészségügyi hónap rendezvénysorozatának része az üzemek közötti egészségügyi verseny Is, amelynek eredményhirdetése június 28_án lesz. A •'•/-mm Gyermekképek a gyári kiállításról «