Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

4 Vasárnap, 1979. április 29. 4 f-J UTAZÁS I w TUDNIVALÓK: Ni vihető ki, mi hozható be? ]Jr Idegenforgalmi tanácsadó Május a tömeges turizmus kezdetének ideje. Útra ké­szülődés előtt mindenki szeret meggyőződni arról: mi kell a külföldre utazáshoz, mit vigyen, mit ne vigyen magával, általában mi mindent kell és érdemes tennie, mielőtt ne­kivágna külföldi útiterveinek megvalósításához. Ehhez kí­vánunk a következőkben segítséget adni. Valutavásárlás — külföldre vihető forintösszeg Mindenki tudja, hogy az Utazáshoz pénz kell, méghoz­sá nem is kevés, hiszen a leg­többen egész évben takarékos­kodnak, hogy majd a nyáron minél szebb utat bonyolít­hassanak le. Világszerte egyre drágább minden, az uticélul választott országok között azonban nagy kü­lönbségek vannak abban a tekintetben, hogy hol mek­kora arányú az infláció. El­sősorban a tőkésországokra vonatkozik ez, noha az euró­pai szocialista országokban is — csakúgy mint nálunk — emelkedtek egyes cikkek, szolgáltatások árai az utób­bi években. Ajánlatos tehát minderről indulás előtt tá­jékozódni, és nem hagyat­kozni saját memóriánkra a legutóbbi utazás idejéből. Éppen a külföldön tapasz­talható drágulások miatt emelték fel ez év február 15-től a magyar állampolgá­rok által utazáshoz megvá­sárolható valutaösszeg ha­tárát az eddigi személyen­kénti 4000 forintról 4500 fo­rintra. Ezenkívül további 1500 forint értékű valutát vásárolhat az útnak induló turista a Magyar Nemzeti Banknál, az Országos Taka­rékpérztár fiókjainál, vagy az utazási irodákban, tehát • ugyanott, ahol a 4500 forin­tért járó valutát megveszi. Szocialista országokba uta­zók (Jugoszlávia kivételével) évenként 10 000 forint ér­tékben vásárolhatnak az uticéljuknak választott, il­letve tranzitország valutá­jából. Ott-tartózkodásuk' ide­jének megfelelően, külön engedély nélkül napi 400 forintnak megfelelő cseh­szlovák koronát, román lelt, bolgár levát, lengyel zlotyt, NDK-márkát, vagy szovjet rubelt vehetnek. A Lengyel­országba utazók — egy újabb, kormányközi megálla­podás értelmében — legalább 800 zlotyt kell hogy vigyenek magukkal. Ha négy nap­nál tovább kívánnak len­gyel területen maradni, min­den további napra újabb 200 zlotyt kell számítani. Ennek a rendelkezésnek megtartását szigorúan ellen­őrzik mind a magyar, mind a lengyel vámügyi szervek. Változott a külföldre ki­vihető forintösszeg felső határa is. Korábban szemé­lyenként 400 forintot lehe­tett átvinni a határon, most már csak 200 forintot sza­bad, s azt is legfeljebb 50 forintos címletekben. Tehát 100 és 500 forintos bankje­gyek kivitele tilos! A 200 forint csak a szocialista or­szágok pénzintézeteiben és utazási irodáiban váltható be, az útlevél felmutatása mellett Gyakorlati tapasz­talat azonban, hogy ezt sem érdemes, hiszen a hazatérő turistának az országhatár és lakóhelye között szüksége van forintra: ha gépkocsival jön, tankolnia kell, vonaton eseileg étkeznie. Az idén már felemelt áron vásároljuk a nem ke­reskedelmi árfolyamú valu­tát s ebbe tartozik a turisz­tikai célokra igénybevett pénz is. Nem emelkedett vi­szont a korábban meghirde­tett társasutazások ára. A társasutazáson részvevők a zsebpénzt már az új árfo­lyamon kapják, viszont ki­egészíthetik az így kapott összeget további 300 forint értékű valutával. Látogató útlevéllel utazók 500 forintért, 10 százalékos illetékkel ezután 24 dollárt kapnak, s ehhez további 300 forintért vásárolhatnak kon­vertibilis valutát A 14 éven aluli gyermekek pedig, ha szüleik útlevelében szerepel a nevük, s velük együtt utaznak. 1000 forintnak meg­felelő valutát kapnak. Változatlan az útlevél il­letéke: a piros, európai szo­cialista országokba érvényes útlevélért 150 forintot kell befizetni. Ha az öt kilépési engedélyt felhasználtuk és újabbakra van szükség, ezt 100 forint lefizetése ellené­ben lehet megkapni. Jugo­szláviába és a nem szocia­lista országokba, valamint Európán kívülre érvényes útlevél illetéke 600 forint Végül, de nem utolsósor­ban: gondosan ügyeljünk az útlevél-, vám- és deviza­rendelkezések megtartására! Megszegésük nemcsak bün­tetést von maga után, hanem az utazásból hosszabb-rövi­debb időre való kizárást is. Márpedig utazni drága mulatság ugyan —, de kelle­mes és mindig élmény. A szabály az, hogy a kül­földre utazók az utazás cél­janak, időtartamának, va­lamint az évszaknak meg­felelő összetételű szemé­lyes használati tárgyakat (amennyiben azok a szük­séges mennyiséget nem ha­ladják meg) devizahatésági engedély nélkül magukkal vihetik. A személyes hasz­nálatra szolgáló tárgyak azok az új, vagy használt állapotban levő ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak, utazása körülmé­nyeit figyelembe véve, sa­ját részére indokoltan szük­sége lehet, tehát, amelyek kereskedelmi célokat nem szolgálhatnak. Ilyennek mi­nősül többek közt a saját ékszer, két fényképezőgép, 24 hanglemez, vagy 10 tekercs film. egy-egy keskenyfilm­felvevő (10 tekercs filmmel), látcső, hordozható zenegép, lemezjátszó (10 lemezzel), hordozható magnetofon, il­letve rádió vevőberendezés, írógép, hordozható televí­zió, gyermekkocsi, sátor; egyéb kempingfelszerelés, egy kerékpár, egy (5 és fél mé­ternél nem hosszabb) ke­nu. vagy kajak, két pár sí, két teniszütő és más ha­sonló cikk. továbbá két va­dászfegyver, 100 tölténnyel. (Utóbbihoz szükséges az il­letékes belügyi szerv által kiállított fegyver- és lő­szerkísérő igazolvány is.). Jó tudni, hogy fogyasztás­ra közvetlenül alkalmas élelmiszerből személyenként legfeljebb három napra lót (hústermékből összesen egy kilót, és fajtánként fél kilót), cigarettát, szeszesitalt a személyes szükségletnek megfelelően (maximálisan 500 cigarettát, vagy 50 szi­vart, vagy 500 gramm do­hányt, illetve 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt) lehet a Nemzeti Bank en­gedélye nélkül kivinni. (A 16. életévét be nem töltött kiutazó szeszes jtalt, do­hánygyártmányt nem vihet magával.) Mindezeken kívül személyenként legfeljebb ezer forint együttes értékű aján­déktárgyak vihetők ki; ezek közt nemesfém, bélyeg, mu­zeális jellegű és kereske­delmi mennyiségű tárgvak nem lehetnek. Nem v'hető ki ajándékként az élelmiszerek közül szalámi és kolbász­áru. nyers- és füstöl thús, füstölt szalonna, szírszalon­na, zsír, olaj, cukor, ká­vé. liszt, rizs. kakaó, fű­szerpaprika-őrlemény. egész­vagv őrölt bors; más áruk közül szőnyeg, gyermekcipő, gyógyszer. Engedély nélkül vihető ki viszont a jármű üzemben tartásához szük­séges, az erre a célra szol­gáló tartályban elhelyezett üzemanyag; vagyis, külön kannában például nem sza­bad üzemanyagot kiszállí­tani. Az elmondottakból nyil­vánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges a nemesfém, ne­mesfémtárgy, aranyérme, az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg­haladó külföldi fizetőeszköz, az értékpapír, biztosítási kötvény, takarékbetétkönyv, 200 forinton felüli és 50 fo­rintnál nagyobb címletű bankjegy, az ezerforintos együttes értéket meghaladó ajándéktárgy kiviteléhez; a növényvédelmi zárszolgálat igazolása szükséges — vágott virág kivételével — növé­nyek és növényi eredetű áruk kiviteléhez; hatósági állatorvosi bizonyítvány ál­latok, állati eredetű terme­kek kivitele esetén; kutya kiviteléhez a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesü­letének bizonylata is szük­séges. Magánszemélyek ál­tal itthon készített csalá­di vonatkozású filmek ki­vitelére a Hungarofilm Vál­lalat ad engedélyt; a mozgó­képek (filmek) kiviteléhez a Kulturális Minisztérium Filmíőigazgatósága. Az Or­szágos Széchenyi Könyvtár engedélye szükséges az 1957. előtt kiadott könyvek, fo­lyóiratok, hírlapok. térké­pek stb.. valamint ezek bár­milyen technikai eljárással készített másolatainak ki­viteléhez. Magyar eredetű képzőművészeti alkotás (fest­mény, szobor, grafika stb.) kiszállításához a Nemzeti Galéria, más képzőművé­szeti alkotások, régészeti emlékek, egyéb műtárgyak kiszállításához az illetékes múzeum előzetes engedélyét kell megszerezni. Legalább ennyire érdekli a külföldre utazót, hogy mit hozhat be engedély nél­kül. Kezdjük talán a magyar utas vámtarifa-rendelkezései­vel. Ezek szerint a sa­ját, tehát nem kereskedelmi célt szolgáló és vámkezel­hető áruk mennyisége a kö­vetkező: gépjármű, s azok fő alkatrészei; fajtánként egy gyógyszer, illetve gyó­gyászati segédeszköz (ha­tósági orvosi bizonyítvány­ban előírt mennyiségben), egyéb árukból fajtánként 100 forint egyedi értékig leg­feljebb 500 forint együttes értékű, 200 forint egyedi értékig legfeljebb ezerfo­rintos értékű, 500 forint Ha az utas megbetegszik... Népköztársaságunk gondoskodik külföl­dön tartózkodó polgárainak személyi és vagyoni biztonságáról is. A jogok védelme azonban az egyes országokban más-más módon érvényesül. Kilenc szocialista országgal — Bulgáriá­val, Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Len­gyelországgal, az NDK-val, Romániával, a Szovjetunióval, Mongóliával és Kubával — szociálpolitikai egyezményünk van Az em­lített államok — a kölcsönösség elve alap­ján — saját polgáraikhoz hasonló egész­ségügyi ellátásban részesítik a területükön tartózkodó, rászoruló magyar turistákat Milyen feltételekkel, hogyan kaphatnak orvosi segítséget a világ más részeire uta­zó, s ott balesetet szenvedő, megbetegedő magyar állampolgárok; ki viseli kezelésük költségeit? Az egészségügyi miniszter 1975-ben ki­adott rendelete szerint az üdülés, társas­utazás, rokoni látogatás céljából külföldön tartózkodó s kezelésre szoruló honfitársaink „sürgős szükségből felmerült és igazolt költségeit a szolgáltatás belföldi összegé­nek mértékéig" meg kell téríteni. A szolgáltatás belföldi értékének összege azonban — a nagy árkülönbségek miatt — rendszerint nem fedezi a teljes kiadást. Helyes tehát, ha a nem szocialista orszá­gokba utazók szerződést kötnek az Állami Biztosítóval (fiókirodákban, utazási irodák­ban, idegenforgalmi hivatalokban, a Ma­gyar Autóklub irodáiban). Mert, bár a biz­tosító is csak a „sürgős szükség esetén" felmerülő és igazolt költségeket téríti meg, de azt teljes összegben. A biztosítás díja személyenként napi 5 forint; szerződés legalább 10 napi, legfel­Ifebb 1 évi Időtartamra köthető. Ez a vi­szonylag csekély összegű biztosítási díj fe­dezetet ad — ha a betegnek, a sérültnek sürgős szüksége van rá — az orvosi vizs­gálat, az orvosi gyógykezelés, az ezekkel kapcsolatban felírt gyógyszer, a fájdalom­csökkentő fogkezelés és az egyszerű kivi­telű fogtömés, a szülészeti ellátás, a mentő­szállítás, s a hazaszállítás költségeire, a balesetet szenvedők kárainak megtéríté­sére. Előnyös ez a biztosítási forma egyebek közt azért is, mert a betegnek nem kell saját pénzéből fizetnie — erre egyébként rendszerint nem is lenne módja —, az or­vosok, az egészségügyi intézmények rend­szerint elfogadják a fedezet biztosításaként az Állami Biztosító igazolványát. Ha pedig, kivételesen, mégis szükségessé válik, hogy a beteg közvetlenül űzesse ki az ápolás költségét, erre a magyar külképviselet konzuli hitelt ad — előlegez a biztosító helyett. A szerződés kiterjed — díjmente­sen — a biztosítottal utazókra és útlevelé­ben szereplő gyermekekre is. A szocialista országokba utazóknak — mert jogaikat nemzetközi egyezmények ga­rantálják, védik — baleseti és betegségi el­látásra szükségtelen biztosítási szerződést kötniük. A poggyászukban, úticsomagjuk­ban keletkező esetleges károk viselésére azonban szintén megállapodhatnak az Ál­lami Biztosítóval. egyedi értékig legfeljebb 2500 forint összértékű, ezer forint egyedi értékig leg­feljebb 5000 forint összérté­kű, 5000 forint egyedi ér­tékig legfeljebb 10 ezer fo­rint értékű és 5000 forint egyedi érték felett fajtán­ként legfeljebb egy darab. Az egyedi érték az egyes áruk szokásos mértékegysé­ge (méter, darab, kilo­gramm, pár. tucat, liter stb.) szerinti belföldi fogyasztói árat jelenti. Az utas vám­tarifa-rendelkezései a szesz és szeszes ital vámkezelé­sét nem teszik lehetővé. A belföldi utas külföldről összesen 10 ezer forint for­galmi értékű árut hozhat be engedély nélkül. Ha a be­hozott áruk együttes bel­földi forgalmi értéke a 10 ezer forintot meghaladja, az ezen értékkereten felül be­hozott áruk vámkezeléséhez a Magyar Nemzeti Bank en­gedélye szükséges. (Kivételt jelentenek a szocialista or­szágok; az innen hazatérő belföldiek értékkeretet meg­haladó áruit az MNB fel­hatalmazása alapján az il­letékes vámhivatalok saiát hatáskörükben vámkezelik.) Az utas a kiszabott vámot a közléstől számított ' 30 napon belül fizetheti meg; amennyiben azt elmulasztja, a közlés napiától számított 31. naptól a befizetés nap­jáig terjedő időre a vám napi egy százalékát kitevő kamatot is kell fizetnie (en­nek összese azonban a ki­szabott vám 50 százalékát nem haladhatta meg.) A ki­szabott vám összese ellen az utas 15 naoon belül a vámot mesállapító vámhivatalnál fellebbezést nyújthat be. Nem vállalkozhatunk ar­ra, hogy e rövid információ keretében részletes tájékoz­tatót adjunk: az egyes or­szágokból — az illető or­szágok vámszabályainak ér­telmében — mit szabad és mit nem szabad kihozni, vagyis hazaszállítani. Ál­talános szabályként mégis megállapíthatjuk, hogy mű­tárgyat, régiséget, nemesfé­met, drágakövet, féldrágakö­vet. gyöngyöt, ezekből ké­szült termékeket (ha azo­kat. nem mint személyes hol­mit vitték be az utasok az illető országokba; ezt ter­mészetesen a beutazáskor fel kell tüntetni) az egyes or­szágokból kihozni nem sza­bad. Ugyancsak általános ti­lalom alá esnek a személves fogyasztást meghaladó élel­miszercikkek. ruhaneműk stb. Engedély nélkül tilos ki­hozni (többnyire vásárolni is) lőfegyvereket, beleértve a vadászfegyvereket is. Az egyes országok vámszabályai olyan sok speciális eltérést mutatnak, hogy ezekkel a szabályokkal hazautazás előtt mindenképpen indokolt az utasnak mesismerkednie; így biztosan elkerülheti az esetleges kellemetlensége­ket / Autósoknak való Érdemes csokorba szedni mindazokat a tudnivalókat, amelyek egy-egy külföldi úton az autóval és utasaival kapcsolatosak. Az utazáshoz megvásárolható valutaössze­gen felül (4500 Ft + 1500 Ft), további valutaösszeget vásá­rolhatnak a gépkocsi-tulajdo­nosok, ha saját járművükkel kívánnak utazni. Ennek nagysága attól függ, hegy milyen távoli az úticél. A szomszédos Ausztriába uta­zók 1100 forint értékhatárig vásárolhatnak schillinget benzinre, további 400 forin­tért kap osztrák pénzt a gép­kocsi utasa. Ez az összeg a távolsággal és a különböző országokban érvényes ben­zinárakkal arányosan növek­szik. A szocialista országokba (beleértve a nem rubel el­számolású Jugoszláviába) utazó magyar autósturisták számára már régebb óta ér­vényben van a betegség­baleset- és poggyászbiztosí­tás. Megkötheti minden kül­földre utazó 16—70 éves ko­rú magyar állampolgár. A biztosítás díja napi 3 forint, amelyet legkevesebb 10 nap­ra kell megkötni. A kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítás alapján a biztosító külföldön is azt a kárt téríti meg, amelyet az autós mások személyében, autójában vagy egyéb tulaj­donában okozott. A kötelező vagy úgynevezett szavatossá­gi biztosítás igazolására a nyugati országokban koráb­ban az itthon kiváltható zöld kártya szolgált. Nemzetközi egyezmények értelmében ezt hivatalosan már csak öt or­szágban követelik meg (Gö­rögország, Törökország, Spa­nyolország, Portugália. Iz­land). (Érdemes kitérni arra, hogy bár a nemzetközi meg­állapodások 6zerint Olaszor­szág sem kéri a zöld kártyát, gyakran az ottani határátke­lőhelyeken mégis megkövete­lik.) Ajánlatos tehát a felso­rolt hat országba utazva elő­zetesen kiváltani 30 forintért a zöld kártyát az Állami Biz­tosítónál vagy pedig az Autó­klubnál, mert ellenkező eset­ben ezen országokba beuta­záskor az autó teljesítményé­nek függvényében elég bor­sos összeget kérnek, amit természetesen az ottani fi­zetőeszközben kell kiegyenlí­teni. A többi tőkés vagy szocia­lista ország a kötelező bizto­sítás igazolásaként megelég­szik a rendszámmal és a 9 felségjellel. Vámszabálysértés, vám bűntett A külföldre utazónak jól kell ismernie a vámszabá­lyokat, s tudnia kell: mikor követ el vámbűntettet, il­letve vámszabálysértést? Abban az esetben, ha az utas 10 ezer forintot meg­haladó értékű vámárut von el szándékosan a vámellenőr­zéstől, vagy 20 ezer forintot meghaladó értékű áruról va­lótlan nyilatkozatot tesz, vámbüntettet követ el. Amennyiben az utas 10 ezer forint belföldi forgal­mi értéket meg nen) haladó árut rejt el, vagy 10 ezer forintot meg nem haladó ér­tékű árumennyiségről ad va­lótlan nyilatkozatot, ez eset­ben cselekménye vámsza­bálysértés, Jogszabályaink értelmébe^ aki a devizagazdálkodásról szóló jogszabályokban meg­határozott valamelyik kö­telességét, vagy az ott ál­lított tilalmat 3000 forintot meghaladó értékkel meg­sérti, devizagazdálkodást sér­tő bűncselekményt követ el; aki e tilalmat 3000 ro­rintot meg nem haladó ér­tékben sérti meg, deviza­szabálysértést követ el. A vám- vagy devizajogszabá­lyok megsértése esetén szá­molni kell azzal is, hogy aa útlevelet az Illetékes ható­ságok bevonhatják. Mindenképpen helyes te­hát. a hazai és a fogadó or­szágok vám- és devizaszabá­lyait pontosan ismerve, azolg előírásait megtartanunk.

Next

/
Thumbnails
Contents