Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-29 / 99. szám
4 Vasárnap, 1979. április 29. 4 f-J UTAZÁS I w TUDNIVALÓK: Ni vihető ki, mi hozható be? ]Jr Idegenforgalmi tanácsadó Május a tömeges turizmus kezdetének ideje. Útra készülődés előtt mindenki szeret meggyőződni arról: mi kell a külföldre utazáshoz, mit vigyen, mit ne vigyen magával, általában mi mindent kell és érdemes tennie, mielőtt nekivágna külföldi útiterveinek megvalósításához. Ehhez kívánunk a következőkben segítséget adni. Valutavásárlás — külföldre vihető forintösszeg Mindenki tudja, hogy az Utazáshoz pénz kell, méghozsá nem is kevés, hiszen a legtöbben egész évben takarékoskodnak, hogy majd a nyáron minél szebb utat bonyolíthassanak le. Világszerte egyre drágább minden, az uticélul választott országok között azonban nagy különbségek vannak abban a tekintetben, hogy hol mekkora arányú az infláció. Elsősorban a tőkésországokra vonatkozik ez, noha az európai szocialista országokban is — csakúgy mint nálunk — emelkedtek egyes cikkek, szolgáltatások árai az utóbbi években. Ajánlatos tehát minderről indulás előtt tájékozódni, és nem hagyatkozni saját memóriánkra a legutóbbi utazás idejéből. Éppen a külföldön tapasztalható drágulások miatt emelték fel ez év február 15-től a magyar állampolgárok által utazáshoz megvásárolható valutaösszeg határát az eddigi személyenkénti 4000 forintról 4500 forintra. Ezenkívül további 1500 forint értékű valutát vásárolhat az útnak induló turista a Magyar Nemzeti Banknál, az Országos Takarékpérztár fiókjainál, vagy az utazási irodákban, tehát • ugyanott, ahol a 4500 forintért járó valutát megveszi. Szocialista országokba utazók (Jugoszlávia kivételével) évenként 10 000 forint értékben vásárolhatnak az uticéljuknak választott, illetve tranzitország valutájából. Ott-tartózkodásuk' idejének megfelelően, külön engedély nélkül napi 400 forintnak megfelelő csehszlovák koronát, román lelt, bolgár levát, lengyel zlotyt, NDK-márkát, vagy szovjet rubelt vehetnek. A Lengyelországba utazók — egy újabb, kormányközi megállapodás értelmében — legalább 800 zlotyt kell hogy vigyenek magukkal. Ha négy napnál tovább kívánnak lengyel területen maradni, minden további napra újabb 200 zlotyt kell számítani. Ennek a rendelkezésnek megtartását szigorúan ellenőrzik mind a magyar, mind a lengyel vámügyi szervek. Változott a külföldre kivihető forintösszeg felső határa is. Korábban személyenként 400 forintot lehetett átvinni a határon, most már csak 200 forintot szabad, s azt is legfeljebb 50 forintos címletekben. Tehát 100 és 500 forintos bankjegyek kivitele tilos! A 200 forint csak a szocialista országok pénzintézeteiben és utazási irodáiban váltható be, az útlevél felmutatása mellett Gyakorlati tapasztalat azonban, hogy ezt sem érdemes, hiszen a hazatérő turistának az országhatár és lakóhelye között szüksége van forintra: ha gépkocsival jön, tankolnia kell, vonaton eseileg étkeznie. Az idén már felemelt áron vásároljuk a nem kereskedelmi árfolyamú valutát s ebbe tartozik a turisztikai célokra igénybevett pénz is. Nem emelkedett viszont a korábban meghirdetett társasutazások ára. A társasutazáson részvevők a zsebpénzt már az új árfolyamon kapják, viszont kiegészíthetik az így kapott összeget további 300 forint értékű valutával. Látogató útlevéllel utazók 500 forintért, 10 százalékos illetékkel ezután 24 dollárt kapnak, s ehhez további 300 forintért vásárolhatnak konvertibilis valutát A 14 éven aluli gyermekek pedig, ha szüleik útlevelében szerepel a nevük, s velük együtt utaznak. 1000 forintnak megfelelő valutát kapnak. Változatlan az útlevél illetéke: a piros, európai szocialista országokba érvényes útlevélért 150 forintot kell befizetni. Ha az öt kilépési engedélyt felhasználtuk és újabbakra van szükség, ezt 100 forint lefizetése ellenében lehet megkapni. Jugoszláviába és a nem szocialista országokba, valamint Európán kívülre érvényes útlevél illetéke 600 forint Végül, de nem utolsósorban: gondosan ügyeljünk az útlevél-, vám- és devizarendelkezések megtartására! Megszegésük nemcsak büntetést von maga után, hanem az utazásból hosszabb-rövidebb időre való kizárást is. Márpedig utazni drága mulatság ugyan —, de kellemes és mindig élmény. A szabály az, hogy a külföldre utazók az utazás céljanak, időtartamának, valamint az évszaknak megfelelő összetételű személyes használati tárgyakat (amennyiben azok a szükséges mennyiséget nem haladják meg) devizahatésági engedély nélkül magukkal vihetik. A személyes használatra szolgáló tárgyak azok az új, vagy használt állapotban levő ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak, utazása körülményeit figyelembe véve, saját részére indokoltan szüksége lehet, tehát, amelyek kereskedelmi célokat nem szolgálhatnak. Ilyennek minősül többek közt a saját ékszer, két fényképezőgép, 24 hanglemez, vagy 10 tekercs film. egy-egy keskenyfilmfelvevő (10 tekercs filmmel), látcső, hordozható zenegép, lemezjátszó (10 lemezzel), hordozható magnetofon, illetve rádió vevőberendezés, írógép, hordozható televízió, gyermekkocsi, sátor; egyéb kempingfelszerelés, egy kerékpár, egy (5 és fél méternél nem hosszabb) kenu. vagy kajak, két pár sí, két teniszütő és más hasonló cikk. továbbá két vadászfegyver, 100 tölténnyel. (Utóbbihoz szükséges az illetékes belügyi szerv által kiállított fegyver- és lőszerkísérő igazolvány is.). Jó tudni, hogy fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerből személyenként legfeljebb három napra lót (hústermékből összesen egy kilót, és fajtánként fél kilót), cigarettát, szeszesitalt a személyes szükségletnek megfelelően (maximálisan 500 cigarettát, vagy 50 szivart, vagy 500 gramm dohányt, illetve 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt) lehet a Nemzeti Bank engedélye nélkül kivinni. (A 16. életévét be nem töltött kiutazó szeszes jtalt, dohánygyártmányt nem vihet magával.) Mindezeken kívül személyenként legfeljebb ezer forint együttes értékű ajándéktárgyak vihetők ki; ezek közt nemesfém, bélyeg, muzeális jellegű és kereskedelmi mennyiségű tárgvak nem lehetnek. Nem v'hető ki ajándékként az élelmiszerek közül szalámi és kolbászáru. nyers- és füstöl thús, füstölt szalonna, szírszalonna, zsír, olaj, cukor, kávé. liszt, rizs. kakaó, fűszerpaprika-őrlemény. egészvagv őrölt bors; más áruk közül szőnyeg, gyermekcipő, gyógyszer. Engedély nélkül vihető ki viszont a jármű üzemben tartásához szükséges, az erre a célra szolgáló tartályban elhelyezett üzemanyag; vagyis, külön kannában például nem szabad üzemanyagot kiszállítani. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges a nemesfém, nemesfémtárgy, aranyérme, az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meghaladó külföldi fizetőeszköz, az értékpapír, biztosítási kötvény, takarékbetétkönyv, 200 forinton felüli és 50 forintnál nagyobb címletű bankjegy, az ezerforintos együttes értéket meghaladó ajándéktárgy kiviteléhez; a növényvédelmi zárszolgálat igazolása szükséges — vágott virág kivételével — növények és növényi eredetű áruk kiviteléhez; hatósági állatorvosi bizonyítvány állatok, állati eredetű termekek kivitele esetén; kutya kiviteléhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylata is szükséges. Magánszemélyek által itthon készített családi vonatkozású filmek kivitelére a Hungarofilm Vállalat ad engedélyt; a mozgóképek (filmek) kiviteléhez a Kulturális Minisztérium Filmíőigazgatósága. Az Országos Széchenyi Könyvtár engedélye szükséges az 1957. előtt kiadott könyvek, folyóiratok, hírlapok. térképek stb.. valamint ezek bármilyen technikai eljárással készített másolatainak kiviteléhez. Magyar eredetű képzőművészeti alkotás (festmény, szobor, grafika stb.) kiszállításához a Nemzeti Galéria, más képzőművészeti alkotások, régészeti emlékek, egyéb műtárgyak kiszállításához az illetékes múzeum előzetes engedélyét kell megszerezni. Legalább ennyire érdekli a külföldre utazót, hogy mit hozhat be engedély nélkül. Kezdjük talán a magyar utas vámtarifa-rendelkezéseivel. Ezek szerint a saját, tehát nem kereskedelmi célt szolgáló és vámkezelhető áruk mennyisége a következő: gépjármű, s azok fő alkatrészei; fajtánként egy gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz (hatósági orvosi bizonyítványban előírt mennyiségben), egyéb árukból fajtánként 100 forint egyedi értékig legfeljebb 500 forint együttes értékű, 200 forint egyedi értékig legfeljebb ezerforintos értékű, 500 forint Ha az utas megbetegszik... Népköztársaságunk gondoskodik külföldön tartózkodó polgárainak személyi és vagyoni biztonságáról is. A jogok védelme azonban az egyes országokban más-más módon érvényesül. Kilenc szocialista országgal — Bulgáriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Lengyelországgal, az NDK-val, Romániával, a Szovjetunióval, Mongóliával és Kubával — szociálpolitikai egyezményünk van Az említett államok — a kölcsönösség elve alapján — saját polgáraikhoz hasonló egészségügyi ellátásban részesítik a területükön tartózkodó, rászoruló magyar turistákat Milyen feltételekkel, hogyan kaphatnak orvosi segítséget a világ más részeire utazó, s ott balesetet szenvedő, megbetegedő magyar állampolgárok; ki viseli kezelésük költségeit? Az egészségügyi miniszter 1975-ben kiadott rendelete szerint az üdülés, társasutazás, rokoni látogatás céljából külföldön tartózkodó s kezelésre szoruló honfitársaink „sürgős szükségből felmerült és igazolt költségeit a szolgáltatás belföldi összegének mértékéig" meg kell téríteni. A szolgáltatás belföldi értékének összege azonban — a nagy árkülönbségek miatt — rendszerint nem fedezi a teljes kiadást. Helyes tehát, ha a nem szocialista országokba utazók szerződést kötnek az Állami Biztosítóval (fiókirodákban, utazási irodákban, idegenforgalmi hivatalokban, a Magyar Autóklub irodáiban). Mert, bár a biztosító is csak a „sürgős szükség esetén" felmerülő és igazolt költségeket téríti meg, de azt teljes összegben. A biztosítás díja személyenként napi 5 forint; szerződés legalább 10 napi, legfelIfebb 1 évi Időtartamra köthető. Ez a viszonylag csekély összegű biztosítási díj fedezetet ad — ha a betegnek, a sérültnek sürgős szüksége van rá — az orvosi vizsgálat, az orvosi gyógykezelés, az ezekkel kapcsolatban felírt gyógyszer, a fájdalomcsökkentő fogkezelés és az egyszerű kivitelű fogtömés, a szülészeti ellátás, a mentőszállítás, s a hazaszállítás költségeire, a balesetet szenvedők kárainak megtérítésére. Előnyös ez a biztosítási forma egyebek közt azért is, mert a betegnek nem kell saját pénzéből fizetnie — erre egyébként rendszerint nem is lenne módja —, az orvosok, az egészségügyi intézmények rendszerint elfogadják a fedezet biztosításaként az Állami Biztosító igazolványát. Ha pedig, kivételesen, mégis szükségessé válik, hogy a beteg közvetlenül űzesse ki az ápolás költségét, erre a magyar külképviselet konzuli hitelt ad — előlegez a biztosító helyett. A szerződés kiterjed — díjmentesen — a biztosítottal utazókra és útlevelében szereplő gyermekekre is. A szocialista országokba utazóknak — mert jogaikat nemzetközi egyezmények garantálják, védik — baleseti és betegségi ellátásra szükségtelen biztosítási szerződést kötniük. A poggyászukban, úticsomagjukban keletkező esetleges károk viselésére azonban szintén megállapodhatnak az Állami Biztosítóval. egyedi értékig legfeljebb 2500 forint összértékű, ezer forint egyedi értékig legfeljebb 5000 forint összértékű, 5000 forint egyedi értékig legfeljebb 10 ezer forint értékű és 5000 forint egyedi érték felett fajtánként legfeljebb egy darab. Az egyedi érték az egyes áruk szokásos mértékegysége (méter, darab, kilogramm, pár. tucat, liter stb.) szerinti belföldi fogyasztói árat jelenti. Az utas vámtarifa-rendelkezései a szesz és szeszes ital vámkezelését nem teszik lehetővé. A belföldi utas külföldről összesen 10 ezer forint forgalmi értékű árut hozhat be engedély nélkül. Ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 10 ezer forintot meghaladja, az ezen értékkereten felül behozott áruk vámkezeléséhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. (Kivételt jelentenek a szocialista országok; az innen hazatérő belföldiek értékkeretet meghaladó áruit az MNB felhatalmazása alapján az illetékes vámhivatalok saiát hatáskörükben vámkezelik.) Az utas a kiszabott vámot a közléstől számított ' 30 napon belül fizetheti meg; amennyiben azt elmulasztja, a közlés napiától számított 31. naptól a befizetés napjáig terjedő időre a vám napi egy százalékát kitevő kamatot is kell fizetnie (ennek összese azonban a kiszabott vám 50 százalékát nem haladhatta meg.) A kiszabott vám összese ellen az utas 15 naoon belül a vámot mesállapító vámhivatalnál fellebbezést nyújthat be. Nem vállalkozhatunk arra, hogy e rövid információ keretében részletes tájékoztatót adjunk: az egyes országokból — az illető országok vámszabályainak értelmében — mit szabad és mit nem szabad kihozni, vagyis hazaszállítani. Általános szabályként mégis megállapíthatjuk, hogy műtárgyat, régiséget, nemesfémet, drágakövet, féldrágakövet. gyöngyöt, ezekből készült termékeket (ha azokat. nem mint személyes holmit vitték be az utasok az illető országokba; ezt természetesen a beutazáskor fel kell tüntetni) az egyes országokból kihozni nem szabad. Ugyancsak általános tilalom alá esnek a személves fogyasztást meghaladó élelmiszercikkek. ruhaneműk stb. Engedély nélkül tilos kihozni (többnyire vásárolni is) lőfegyvereket, beleértve a vadászfegyvereket is. Az egyes országok vámszabályai olyan sok speciális eltérést mutatnak, hogy ezekkel a szabályokkal hazautazás előtt mindenképpen indokolt az utasnak mesismerkednie; így biztosan elkerülheti az esetleges kellemetlenségeket / Autósoknak való Érdemes csokorba szedni mindazokat a tudnivalókat, amelyek egy-egy külföldi úton az autóval és utasaival kapcsolatosak. Az utazáshoz megvásárolható valutaösszegen felül (4500 Ft + 1500 Ft), további valutaösszeget vásárolhatnak a gépkocsi-tulajdonosok, ha saját járművükkel kívánnak utazni. Ennek nagysága attól függ, hegy milyen távoli az úticél. A szomszédos Ausztriába utazók 1100 forint értékhatárig vásárolhatnak schillinget benzinre, további 400 forintért kap osztrák pénzt a gépkocsi utasa. Ez az összeg a távolsággal és a különböző országokban érvényes benzinárakkal arányosan növekszik. A szocialista országokba (beleértve a nem rubel elszámolású Jugoszláviába) utazó magyar autósturisták számára már régebb óta érvényben van a betegségbaleset- és poggyászbiztosítás. Megkötheti minden külföldre utazó 16—70 éves korú magyar állampolgár. A biztosítás díja napi 3 forint, amelyet legkevesebb 10 napra kell megkötni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító külföldön is azt a kárt téríti meg, amelyet az autós mások személyében, autójában vagy egyéb tulajdonában okozott. A kötelező vagy úgynevezett szavatossági biztosítás igazolására a nyugati országokban korábban az itthon kiváltható zöld kártya szolgált. Nemzetközi egyezmények értelmében ezt hivatalosan már csak öt országban követelik meg (Görögország, Törökország, Spanyolország, Portugália. Izland). (Érdemes kitérni arra, hogy bár a nemzetközi megállapodások 6zerint Olaszország sem kéri a zöld kártyát, gyakran az ottani határátkelőhelyeken mégis megkövetelik.) Ajánlatos tehát a felsorolt hat országba utazva előzetesen kiváltani 30 forintért a zöld kártyát az Állami Biztosítónál vagy pedig az Autóklubnál, mert ellenkező esetben ezen országokba beutazáskor az autó teljesítményének függvényében elég borsos összeget kérnek, amit természetesen az ottani fizetőeszközben kell kiegyenlíteni. A többi tőkés vagy szocialista ország a kötelező biztosítás igazolásaként megelégszik a rendszámmal és a 9 felségjellel. Vámszabálysértés, vám bűntett A külföldre utazónak jól kell ismernie a vámszabályokat, s tudnia kell: mikor követ el vámbűntettet, illetve vámszabálysértést? Abban az esetben, ha az utas 10 ezer forintot meghaladó értékű vámárut von el szándékosan a vámellenőrzéstől, vagy 20 ezer forintot meghaladó értékű áruról valótlan nyilatkozatot tesz, vámbüntettet követ el. Amennyiben az utas 10 ezer forint belföldi forgalmi értéket meg nen) haladó árut rejt el, vagy 10 ezer forintot meg nem haladó értékű árumennyiségről ad valótlan nyilatkozatot, ez esetben cselekménye vámszabálysértés, Jogszabályaink értelmébe^ aki a devizagazdálkodásról szóló jogszabályokban meghatározott valamelyik kötelességét, vagy az ott állított tilalmat 3000 forintot meghaladó értékkel megsérti, devizagazdálkodást sértő bűncselekményt követ el; aki e tilalmat 3000 rorintot meg nem haladó értékben sérti meg, devizaszabálysértést követ el. A vám- vagy devizajogszabályok megsértése esetén számolni kell azzal is, hogy aa útlevelet az Illetékes hatóságok bevonhatják. Mindenképpen helyes tehát. a hazai és a fogadó országok vám- és devizaszabályait pontosan ismerve, azolg előírásait megtartanunk.