Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

'Pénfet ; 1979. április 27. 3 Május 8-tól Béke- és barátsági hónap Rí ár hagyomány, hogy a m Hazafias Népfront, az Or­szágos Béketanács-, a tö­megszervezetek és a társa­dalmi szervek közreműködé­sével — május 8. és június 8. között megrendezi a béke és barátság hónapját Az eseménysorozat politikai tar­talmát a társadalom építésé, vei kapcsolatos feladatok, a IX. Magyar Békekongresz­6zus állásfoglalása, a nem­zetközi békéért, a társadalmi haladásért folytatott küzde­lem időszerű kérdései hatá­rozzák meg. A gazdag me­gyei program összeállítói­nak, rendezőinek célja az, hogy a béke ügyéért határo­zott állásfoglalásra, aktív cselekvésre késztessék, moz­gósítsák a megye lakóit A rendezvénysorozatot május 7-én Szegeden nyit­ják meg. magyar—szovjet barátsági nappal. Este béke­hangverseny lesz a Tisza­szálló koncerttermében a fa­sizmuson aratott győzelem 34. évfordulója tiszteletére. A későbbi napokon kerek­asztal-beszélgetésre kerül sor a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen a Béke-vi­lágtanács berlini konferen­ciájáról, az értelmiségi klub­ban arról lesz szó, hogyan segítik a tudományos dol­gozók, az értelmiségiek a békemozgalom tömegpoliti­kai munkáját. Az ifjúság és a leszerelés címmel fórumot rendeznek, az újszegedi könyvtárban az írók felada­tairól, a béke és a barátság eszméjének ápolásáról be­szélgetnek a részt vevők, és ifjúsági békegyűlés lesz az újszegedi pártházban. A győ­zelem napja és a szegedi árvíz centenáriuma alkal­mából emléktúrát szervez­nek. a Petresi gáthoz, s ba­ráti találkozót rendeznek a hazánkban éló chilei nők részvételével. Barátsági gyű­lésen ismerkedhetnek meg a szegediek az itt tanuló kül­földi diákokkal. Június 5-én a magyar— csehszlovák barátsági nap­pal zárul a béke hónap, amikoris koszorúzási ünnep­ség lesz a lidicei emlékmű­nél. A programot elfogadta a népfront megyei elnöksége, és tegnapi ülésén megtár­gyalta a városi elnökség is. beruházás Űjabb paradicsomüzem a termőhelyen A Szegedi Konzervgyár rekord mennyiségű paradi­csomsűrítmény előállítását tervezi az új idényben. Több mint 4 ezer vagon nyers áru feldolgozása a cél, s eb­ben segítenek a mezőgazda­sági üzemek is. Már tavaly két helyen: Rúzsán, a Napsugár Tsz-ben és a mó­rahalmi Homokkultúra Szak­szövetkezetben dolgozott lé­üzem, az idén pedig újabb minigyárat létesítenek kö­zösen Bordányban az Elő­re Szakszövetkezettel. A HÓDGÉP Vállalat a gépso­Lakások, iskolák, óvodák Ülésezett a megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön Szege­den, dr. Perjési László tanácselnök vezetésével ülésezett. A tanácskozáson részt vettek a megye országgyűlési képvise­lői, a városok, járások pártbizottságainak és tanácsainak ve­zetői, a nagyközségek és községek tanácselnökei. A testület megvitatta és elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának múlt évi munkájáról szóló beszámolót, amelyet dr. Perjési László terjesztett elő, valamint a múlt évi költség­vetési és fejlesztési alap gazdálkodásának mérlegét, amely­nek előadója dr. Petrik István, tanácselnök-helyettes volt Végül előterjesztések következtek. Á végrehajtó bizottság munkája rának beállítását megkezd­ték. A kisüzem berendezései óránként 90—100 mázsa ter­mésből készítenek majd pa­radicsomlét. A gyár és a gazdaságok együttműködése mindkét fél számára előnyös. A kisüze­mek egészen közel vannak a termőhelyekhez. A földekről beszállított paradicsomból készült tiszta lé mindjárt szállítótartályokba kerül, j Azokban viszik Szegedre, 1 ahol a félkész termékből sű­rítmény készül a gyár ha­talmas befőzőüstjeiben. A megyei tanács nagy ér­deklődéssel és aktivitással foglalkozott s részletesen ér­tékelte a végrehajtó bizott­ság múlt évi tevékenységét. A tanács megállapította, hogy a végrehajtó bizottság irányító, szervező, ellenőrző tevékenysége tovább fejlő­dött. Működésében kiemel­kedő helyen szerepelt a köz­ponti irányítás érvényesíté­se, a népgazdasági és terüle­ti érdekek összehangolása, továbbá az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósítása. Ez hozzájárult ahhoz, hogy eredményes legyen a terü­letfejlesztés, javuljon a la­kosság elátásának színvona­la. A vb tavaly kiemelten foglalkozott a zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlás tapasztala­taival. a fogyasztói árak alakulásával, az árintézke­dések hatásával, az árellen­őrzés továbbfejlesztésének kérdésével, a munkás lakó­kerületek és peremkerületek ellátásával, az ifjúsági tör­vény végrehajtásával, a me­gye tömegközlekedésének helyzetével, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével, a lakásokhoz kapcsolódó lé­tesítmények építésével, a Dedagógusok helyzetével, a közművelődés eredményei­vel — hogy csak azokat a témákat említsük, amelyek több tízezer ember élet- és munkakörülményeit befolyá­solták. A tanács megállapította, hogy a vb az ágazatpolitikai célkitűzéseket eredményesen megvalósította, például nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a területfejlesz­tési koncepcióval összhang­tan az ipari javítószolgálta­tások színvonala emelked­jen. A mezőgazdaságban fontos feladat volt az ipar­szerű termelési rendszer szé­les körű beveztése. a nö­vénytermelés, az állatte­nyésztés hozamainak növe­lése, a mezőgazdasági üze­mek közötti indokolatlan különbségek csökkentése. A vb tavaly többször ts értékelte a lakosság áruellá­tásának helyzetét, és több intézkedést hozott a keres­kedelem fejlesztése érdeké­ben. Hogy színvonalasabbá váljon az alsó- és középfo­kú oktató-nevelőmunka, ezért a végrehajtó bizottság alaposan elemezte az oktatás feltételeinek további javítá­sát és mérlegelte, miképp lehetne az iskolák közötti ielentős színvonalkülönbsé­geket csökkenteni. Sorolni lehetne oldalakon át a kü­lönböző ágazatok eredmé­nyeit, amelyeket a különbö­ző vb-határozatok is előse­gítettek. mert a beruházás előkészítés se elhúzódott Tavaly 1 ezer 699 célcso­portos lakás építése fejező­dött be, 205-tel kevesebb az előirányzottnál. A lakásépí­tés költségei a műszaki-gaz­dasági normákat nem lépték tűi. Egyébként az építkezé­sek elhúzódása a költsége­ket minden esetben növeli. Érezhető ez például a sze­gedi Bérkert utcai középis­kolai kollégium és a szente­si Ifjúsági Ház építésénél, ahol az építkezés késedel­mes befejezése miatt 36. il­letve 26 százalékkal emel­kednek a költségek. A tes­tület áttekintette a külön­böző ágazatok fejlesztéseit és megállapította, hogy kü­lönösen az egészségügyi és kulturális területen kell a fejlesztéseket a lehetőségek­hez mérten gyorsítani. Je­lentős eredménynek köny­velhető el, hogy a megye lakossága 223 millió forint éitékű társadalmi munkát végzett, és ez az összefogás a területfejlesztés lehetősé­geit tovább bővítette. A megyei tanács a tavalyi tapasztalatok alapján az 1979. évi tervcélok sikeres megoldása érdekében szük­ségesnek tartja, hogy a kü­lönböző szervek még jobban hangolják össze működésü­ket. A gyermekintézmények fejlesztését, a szociális ott­honi ellátás javítását az idén is kiemelten kell ke­zelni. Továbbá elő kell se­gíteni, hogy az alapellátást nyújtó intézmények szol­gáltatásaikat a tervnek megfelelően fejlesszék. Az elektronikus adatfeldolgozás kiterjesztésével a pénzügyi folyamatok szélesebb átte­kintésével a gazdálkodás ha­tékonyságát lehet növelni. Vélemények, javaslatok Á gazdálkodás feltételei Sütőipari termékbemutató Kóstolni is lehet Be kell-e mutatni a vá­sárlónak azt, amit ismer? A kérdésre automatikus a vá­lasz: nem. A dolgok viszont nem fehérek és feketék. A Szegedi Sütőipari Vállalat több mint hetvenféle ter­méket gyárt. Vajon mi, vá­sárlók hányat tudunk felso­rolni közülük, akkor, ami­kor a választékra panaszko­dunk ... A tegnap délelőtt Szege­den, a Technika Házában megnyílt sütőipari termék­bemutatón ott volt dr. Győrffy László, a Csongrád megyei és dr. Solymossy Margit, a városi pártbizott­ság képviselője is. Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged városi tanács elnökhelyette­se bevezetőjében a többi kö­zött elmondta azt is, hogy az április 28-ig nyitva tartó kiállítás célja: hasznát lás­sa szakember és vásárló egyaránt. Az árubemutató látogatói a nekik tetsző fi­nomságokat megkóstolhat­ják. Részlet a kiállításról Az 1978. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálko­dásának értékelésénél a tes­tület megállapította, hogy a tanácsi gazdálkodás a kitű­zött tervcéloknak megfelelő­en fejlődött. A változó gaz­dasági körülményekhez al­kalmazkodva sikeresen való­sultak meg az életkörülmé­nyek javítását szolgáló cél­kitűzések. Általában az in­tézmények költségvetési színvonala növekedett és ta­valy 2,2 milliárd forintot használhattak fel. A taná­csok bevételi tervüket telje­sítették. Jellemző volt hogy az előző évhez képest a be­vételi többlet megkétszere­ződött. Természetesen a be­vételek nagy részét a köz­ponti állami költségvetés ja­vára kellett befizetni, nern használhatták fel saját cél­jaikra. A közkiadások növe­kedése csak a népgazdaság teherbíró képességének vál­tozásával azonos módon volt lehetséges. A tanácsi költségvetés sem független az országos gazdasági hely­zettől. Tavaly kommunális célokra közel 300 millió fo­rintot fordítottak, és ez hat százalékkal magasabb az előző évi összegnél. Igy a szilárd burkolatú, korszerű utak hossza to­vább növekedett, A taná­csok 27 százalékkal többet költöttek közvilágításra, mint egy évvel korábban. Az egészségügyi és szociális feladatok megoldására 538 millió forintot fordítottak, ami az előző évinél szintén magasabb összeg. Az egész­ségügyi integráció előnvei a betegellátásban már észre­vehetők. A népszerű házi szociális gondozás feltételeit is tovább fejlesztették. Gya­rapodott az öregek napközi otthonainak a száma. Bár újabb bölcsődék épültek. azonban a meglevőkben igen nagy a zsúfoltság, kihasz­náltságuk 140 százalékos, és így is a jelentkezők 20 szá­zalékát el kellett utasítani. A költségvetési rangsoro­lásban az elsők között sze­repelt a bölcsőde mellett az óvodai ellátás, és az általá­nos iskolai oktatás feltéte­leinek javítása. Az óvodai gondok ennek ellenére sem enyhültek, mert bár 834­gyel gyarapodott a helyek száma, és a megye óvodái­ban a 14 ezer helyre 17 ezer gyermeket írattak be, mégis kétezer gyermeket — több mint a felét Szegeden — helyhiány miatt nem tud­tak felvenni. A városi álta­lános iskolák még mindig zsúfoltak, de eredménynek könyvelhető el, hogy javult a napközis ellátás. Igen je­lentős összegeket fordítottak, hogy a szakmunkásképző in­tézetekben és szakközépis­kolákban az oktatás javítá­sához szükséges eszközöket megvásárolják. Végeredményben a költ­ségvetési gazdálkodás felté­telei javultak. A tanácsok és intézményei a gazdálkodást meghatározó körülmények­hez alkalmazkodva megvaló­sították a rájuk háruló fel­adatokat. A tanácsi fejlesztések, be­ruházások is alkalmazkod­tak a megváltozott körülmé­nyekhez. A tanácsok eleget tettek azoknak a követelmé­nyeknek, hogy elsősorban a meglevő beruházásoknál összpontosítsák erőiket. Ál­talában jellemző, hogy a fejlesztési célkitűzések dif­ferenciáltan valósultak meg. Az egészségügyben még nvndig tapasztalhatók a be­ruházások lemaradásai, mert lassú a kivitelezés, illetve, A végrehajtó bizottság ta­valyi munkájának értékelé­sénél és a tanácsi gazdálko­dás vitájában — e két napi­rendet a testület együtt tár­gyalta — szót kért dr. Ke­menes Béla (Szeged), aki a megyei tanácstagok szegedi csoportjának véleményét is tolmácsolta. Felvetette, hogy a tanácsi bizottságok mi­lyen hasznos munkát végez­nek, s mennyiben tudják elősegíteni véleményükkel, tapasztalataikkal a jó dönté­seket. A tanácstag szólt a középiskolák közötti indo­kolatlan szintkülönbségek­ről, amelyeknek a hatását az egyetemeken nehéz ellen­súlyozni. Beszélt arról, hogy a jogpropaganda-hónap ren­dezvényei milyen jól előse­gítették, hogy minél többen megismerkedjenek az állam­polgári jogokkal. Javasolta, hogy a bölcsődei, óvodai zsúfoltság miatt átmeneti megoldásokat kell keresni és találni. A tanácsok szakeri}­ber-ellátottságával kapcso­latosan kifejezésre juttatta azon véleményét, miszerint Csongrád megyében peda­gógus-, jogász-, orvosi állá­sok betöltöttek, de a tanácsi apparátusban több műszaki értelmiségire és közgazdász­ra lenne szükség. Balogh László (Csongrád) hangsú­lyozta, hogy széleskörűvé vált a végrehajtó bizottság tevékenysége. A vb-határo­zatok előremutatóak, és lát­szik, hogy a döntéseknél mindig figyelembe ve6zik a legkülönfélébb sajátosságo­kat, körülményeket. Ismer­tette Csongrád város beru­házásait, a fejlesztési ered­ményeket, és kérte, hogy a város több segítséget kapjon a közművelődési hálózat bő­vítéséhez. Juratovics Aladár országgyűlési képviselő a ta­nácsi gazdálkodással foglal­kozott felszólalásában. Fel­vetette, hogy a nagyarányú magánépítkezések miatt több szegedi járási község­ben jobban kell biztosítani a házhelyeket A helyi ta­nácsok nem rendelkeznek elegendő anyagi fedezettel, hogy e kérdést megnyugta­tóan megoldják. Kérte, hogy a jövőben a helyi tanácsok vonják be a képviselőket a tervek és a döntések előké­szítésébe. Dr. Kutiván Rezsó (Sze­ged) más fölszólalókhoz ha­sonlóan az óvodák és a böl csődék túlterheltségét em­lítette. Foglalkozott a felújí tásokkal, és hangsúlyoz!, jobban kell törődni a re konstrukcióval, a régi. fe újitásra érdemes épülete „védelmével". Vigh Sándc (szentesi járás) a járás kö, ségeinek tanácsi gazdáikon' sáról adott képet. Kiemel: hogy javult az egészségű ellátás, de szólt az elhúzó beruházásokról is. amelyei nek oka az építőipari ka^ citás hiánya. Munkács, György (Szeged) az állam és egyház kapcsolatáról szólt. Miklós Sándor (szegedi já­rás) az oktatási intézmények fejlesztését sürgette. Gyime­si József (Szeged) a lakás­építés helyzetéről beszélt, és aláhúzta, az eredményekre nemzetközi összehasonlítás­ban is büszkék lehetünk. Foglalkozott a nyugdíjasok helyzetével, kérte a szociá­lis otthoni hálózat bővíté­sét. Huszta Vince (szegedi járáe) a tanván élő öregek sorsát ecsetelte, és hangsú­lyozta, hogy több tanyaköz­pontban öregek napközi ott hónát kellene kialakítani. Török László (Szentes) • magánépítkezés helyzetéről szóit, és a telekellátottságról. Elmondta, hogy az OTP is felmérte és keresi a lehető­ségét, miképp lehet a ma­gánépítkezéseket a közsé gekben meggyorsítani Hangsúlyozta, a csoportos korszerű lakásépítés jelentő ségét a külterületeken: köz ségekben is népszerűsíteni kell. A felvetett kérdésekre véleményekre dr. Perjés4 László és dr. Petrik István válaszolt A városi tanács vb ülése Szeged megyei város taná­csának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott Prágai Tibor tanácselnök­helyettes vezetésével. A tes­tület több előterjesztés felett döntött, majd napirendre tűzte a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gazdál­kodását; a nyári úttörő­olimpia előkészületeiről szóló tájékoztatót; a koráb­ban kidolgozott intézkedési tervének végrehajtásáról szóló jelentést A testület az előterjeszté­seket elfogadta, s a napiren­den levő témákban határo zatokat hozott. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkaverseny résztvevőit! (AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL)

Next

/
Thumbnails
Contents