Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

Szerda, Í079. április 25. Takarékpénztárak konferenciája Kedden Budapesten, az titkárságának képviselői IOTP székházában megkezdő- vesznek részt, dött a szocialista országok A szombatig tartó konfetakarékpénztári vezetőinek rencián a magyar, a szovjet V. konrereaciaja. A nemzet- és a csehszlovák takarékközi tanácskozáson a KGST- pénztárak vezetőinek előadátagországok — a bolgár, a sa alapján a tagországok tacsehsrtovák, a kubai, a len- karékpénztárainak hitelezési gyei, a magyar, a mongol, az tevékenységét, a lakossági NDK-beE, a román, a szov- betétek gazdasági jelentőséjet és a vietnami - valamint f^J8, tervezésétatakarékpenztarak utján torteno bera jugoszláv takarekpenztari fizetés tapasztalatait vitatják központ vezetői és a KGST meg. Kitöltetések Az ellenállók nemzetközi szövetsége (FIR) a fasizmus elleni harcban és a béke érdekében kifejtett tevékenységükért Gábor Istvánnak, Padányi Mihálynak, a Magyar Partizán Szövetség alelnökeinek és Ráth Károlynak, a Magyar Partizán Szövetség Országos Bizottsága tagjának az „Ellenállók) Nemzetközi Szövetsége Becsületrendjé"-t adományozta. A kitüntetéseket a FIR nevében Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke adta át. Targoncák pihenőben lepen, de amint mondta, minden reménye elszállt. A konzervgyárban jelenleg 20 darab targonca pihen, mert nem képesek A korszerű anyagmozga- örülnek, ha valamelyik szetás legfontosabb alapgépe az gedi vállalatnál a gépműheelektromos targonca. Ezeket lyek kisegítik őket. Terméa mozgékony, sima platós, szetesen mindent nem tudemelővillás megoldású jár- nak így, házilagosan megolműveket nem nélkülözhetik dani. A MEZŐGÉP kecske- megoldani a garanciális moa vállalatok, ha meghibá- méti gyárát „profilírozták" torcserét, illetve a javítást, sódnak, mindjárt gondot az élelmiszeripari gépek al- Ha csak hónapokról lenne okoz hiányuk. Műszaki be- katrészeinek gyártására, s szó, nem is panaszkodnának, rendezésük igen egyszerű, bizonyos apróságokat készí- de ezek az elektromos emekezelésüket gyorsan elsajá- tenek is ott, de olvan viták lővillás targoncák évek óta títhatják férfiak és nők egy- keletkeztek az élelmiszer- ott rozsdásodnak a gyár udaránt. Különösen azokban a ipari vállalatok és a gyártó varában. Valami konstrukgyárakban veszik nagy cég között, hogy abból ne- ciós hibát emleget a hozzáhasznukat, ahol sok a szál- hezen lehet kilábalni. Első- értő mérnök, mert a motolítási feladat. Ilyen termelő, sorban az árakon vitatkoz- rokat ugyan olykor kicseréfeldolgozó vállalat többek nak, érthetően. Elmondta ük, s az megy is egy/daraközött a konzervgyár. Nyers- Márton János, hogy két év- big, de hamarosan megint anyagot, üres és teli üvege- vei ezelőtt még egy mcrtor- lerobban. A bolgár gyártó ket. dobozokat. ládákat kell védő burkolat a targoncák- cég szakemberei elismerik, egyik műhelyből a másikba hoz nem került többe, mint hogy igaza van a vevőnek, szállítani, majd raktárba, 360 forint, jelenleg a kecs- de ők is anyagellátási gonraktárból a csomagolóba. keméti gyár 2500 forint alatt dókra hivatkoznak. Egy idecsomagolóból a vagonokba, szóba sem áll velük. Még ig még próbálkoztak szakteherautókra továbbítani a szembetűnőbb árváltozás szerűtlen használatra hivatkészterméket. történt a kefésmosók föl- kőzni, hogy a szegedi gyárhordóláncánál. Az egész be- ban túlterhelik a targoncárendezés ára különben 160 kat, <je amikor saját szeezer forint, de jelenleg a műkkel is látták, hogy a láncért 80 ezret kérnek, ami másfél- tonnára garantált A -targoncák nélkülözhe- megfizethetetlen, hiszen az targonca már 750 kilotetlenek, ha elromlanak és az alkatrész legfeljebb öt-tíz grammnál is fölmondta a gyorsan nem képesek ki ja- százaléka lehetne a gép tel- szolgálatot, belátták akonsti munka dicséri mesterét S az ünnepi kémeditációra és rq vítani, újat kell vásárolni, mert különben zavarok támadjak a termelés normális folyamatában. A Szegedi Konzervgyárban kereken száz darab targonca van, amelyből minden műszaknak legalább negyven darabot kell használatba adnijes összegének. rukciós hibát. Az egész motorhiba abból adódik, hogy a hidraulika olaja belefolyik a motorba, azért történik mindez, mert valamiGond ez. és valószínűleg '^n alkatrészt vízszintes pq pazarlás is. Hiszen ha egy beállítás helyett függőlegesilyen alkatrészt ennyiért re helyezriekadnak, akkor arra kényszeuk a járműveket javító és rítik a vásárlót, hogy vekarbantartó szakemberek-1 gyen egy vadonatúj gépet, s nek. Az utóbbi időben azon- a könnyűszerrel javíthatót ban egyre nehezebben ké- dobja el. Pedig nem így kel- A motorokat ugyan át lepesek feladatuknak eleget lene eljárni, hanem kicserél- hetne tekercseltetni idehatenni a járműjavító szak- ni a fölhordóláncot, és to- za is, de erre megint csak munkások. A műszaki osz- vább használni az egész be- nem akad vállalkozó, mert tály helyettes vezetője. Már- rendezést. Ha rossz a hege- senki sem kíván egyenáragépészmérnök dű vonója, a hegedűt kár mű motorokat tekercselni. ton János idegeit mindennap Ü

nnepre készülünk szülődés mindig dolgainkkal való számvetésre késztet bennünket. Ilyenkor számba vesszük — közösen, s egyenként, magunkban is — megítéljük dolgainkat. Ezúttal azt, ami emberségünk lényege: a munkát. Azt, ami évezredek óta az ember megkülönböztető jegyének számítván, hozzánk tartozik: öröklött kötelezettségünk általános emberi mivoltunkból, s a magunk emberségéből. Azt, ami mindennapra tartogat számunkra valamit — még akkor is. ha látszólag nap nap után ugyanazt a dolgot végezzük is. S csak rajtunk múlik, hogy mit adnak nekünk munkás hétköznapjaink! i A felületes, hanyagul, úgymond lélek nélkül, vagy megítélésük szerint „muszájból" dolgozóknak biztos, hogy mindig elégedetlenséget, bosszúságot. Olyan belső feszültséget, önmagukkal, családjukkal, s végül a világgal való meghasonlást, amit nem lehet megszüntetni, orvosolni semmi mással: csak a becsülettel végzett munka lehet rá gyógymód. Mert csakis a tisztességgel, a legjobb szándékunk és tudásunk szerint végzett munka adhat mindenki számára emberhez méltó célt, s ha azt elérte, elégedettséget, örömet; biztosíthat ki. egyensúlyozottságot. Az olyan munka, amelynek láttán mindenki elismerően szólhat annak végzőjéről. Dicsérettel és megbecsüléssel. S ugye, nincs olyan ember, akinek a dicséret, az elismerés, a megbecsülés ne esne jól, ne serkentené még jobb munkára?! Arra, hogy dolgát nap mint nap úgy tegye, hogy a róla kialakult vélemény egyértelműen az legyen: olyan, akire bármikor lehet számítani a közös tevékenységben; mert munkásember. Olyan, aki tiszteli, megbecsüli azt a munkát, amelyet végez, mert tudja, hogy annak alapján várhat és szerezhet elismerést, megbecsülést munkahelyének és saját magának is. Olyan, aki tudja: annyi az értéke, a becsülete — a nagyobb, a munkahelyi közösség, a társadalom, s a kisebb közösség, a családja számára is — amenynyit munkájával biztosit magának. Tudja, hogy a lélekkel, legjobb tudása szerint végzett tevékenység rangot ad: a munkásember rangját, aminél nincs magasabb fokozat. Amiben benne van — elválaszthatatlan egységben — az egyén és a közösség megítélése, közŐ6 boldogulásunk feltétele. Felesleges bizonygatni — mert mindenki saját magán és közvetlen környezetén tapasztalhatja —, aki nap mint nap a tisztességgel végzett, alkotó munkából adódó kiegyensúlyozottsággal tér haza, az tudja munkájának eredményét és a megér, demelt pihenést élvezni, tud nyugodt, boldog családi életet teremteni. Olyan egyéni harmóniát, amiben mindenki helyesen tudja megítélni saját szerepét az erkölcsileg és anyagilag jól megalapozott családban. Ahol a becsülettel dolgozó" szülők példamutatása ösztönzi a gyerekeket arra, hogy megkeressék helyüket a családi munkamegosztásban, megtanulják szeretni, becsülni a munkát, és az azzal szerzett javakat. S idejekorán megfogalmazódjék bennük a szándék: ők a szülők példáját kívánják követni. És ha elérték, hogy ez megvalósuljon, van-e nagyobb elismerés és öröm a szülőknek, mint látni, tapasztalni, hogy olyan gyermekeket neveltek, akik számára a munka becsület és tisztesség dolga? S vajon van-e a kollektíva, a közösség számára nagyobb érdem, mint az. ba minden egyes tagja példamutatóan dolgozik? Ügy, hogy a közös érdekeket — a jobb, eredményesebb munkát, hatékonyabb termelést, s ezzel egyszersmind társadalmi céljaink megvalósítását — a legcsekélyebb módon is hátráltatókat nem fogadják be maguk közé. Éreztetik, hogy hozzájuk nem tartozhatnak olyanok, akik csak „letöltik a munkaidejüket", de nem a közösségben. a közösségért munkálkodva akarnak boldogulni, hanem „maszek" módon. Tudatosítják az ilyenekben, hogy a lógósoknak, az ügyeskedéssel, nyerészkedéssel, az anyagi javak egyéni és mindenáron való hajszolásával törődnek, a törtetőknek nincs helyük a becsületes munkát végzők közösségébén. Csak akkor, ha elfogadják a tisztességes munkára ösztönző, nevelő jószándékot, az efelé segítő kezeket; ha a közösség segítségével belőlük is elismerésre méltó munkát végzők lesznek, csak akkor lehet ez a mostani ünnep az ő ünnepük is. M

indenkié, aki vallja, hogy társadalmunkban — s az emberiség jövőjében — nőt és férfit, vezetőt és beosztotta. idősét és fiatalt csakis egyetlen mércével; végzett munkájával, munkásemberségével mérhetünk. Mindenkié, akinek a minősítése, a becsülete az olyan munka, amely dicséri mesterét! Azt kell most ünnepelnünk. S azokat a dolgozókat és munkáskollektívákat, melyek a számvetéskor a szocialista munkáverseny szigorúbb, magasabbra emelt követelményeinek megfeleve kiérdemelték — s ezekben a napokban veszik át — az elmúlt esztendőben végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a kiválóknak járó kitüntetéseket. Szabó Magdolna Csepeli munkások fóruma Hatodik alkalommal rendezték meg tegnap délután coltatják a beteg targoncák, és a hiányzó szakemberek. A termelési csúcs csak ezután kezdődik a konzervKGST-szakosodás nyeként ják, mi is juk. Ez idáig rendben is volna, de két dlapvető gond úgy látszik örökéletű: nincs elegendő pótalkatrész, s nem megnyugtató a szervizhálózat. A konzervgyár gépészmérnöke azon kesergett. hogy nekik kell bütykölniük a hiányzó alkatrészeket, holott megtán- szemétre dobni, összetörni, önmagába visszatérő görbe |a csepeli munkások fórumát. Az eddig már bevált gyakorlatnak megfelelően ilyenkor egy-egy fontos politikai, gazdasági terület szakembere áll a munkásotthonba meghívottak elé, hogy beszámoljon szakterületének helyzetéről, jövőjéről, illetve válaszoljon a feltett kérdésekre. A tegnapi fórum vendége dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter volt. Szó volt az életkor növekedésével együtt járó feladatokról, a kórházak, az egészségügyi intézmények helyzetéről, a táppénzzel kapcsolatos gondokról. Már elkészült a következő fórum tematikája is: a család- és a gyermekvédei lemről lesz szó. De kanyarodjunk vissza a vonal az egész targoncaügy. targoncákhoz, lássuk a Valahol „följebb" kellene az szervizhálózat visszásságait, egész targoncakomplexumA konzervgyár száz darab mai foglalkozni, s olyan járgyárban, de már gondok targoncájából évente 10—15 műveket behozni az országvannak a targoncák körül, darabot kellene fölújítani, ba, amelyekhez megfelelő árnyékfelhőit de a szervizhálózat, a iaví- alkatrész-utánpótlás és fújdolgálja, tásra szakosodott műhelyek megnyugtató, reális árakon mindössze három darabot számlázó szervizhálózat vállalnak. A gyár saját mű- kapcsolódik. Ha nem váltóhelyében nem lehet megöl- zik a helyzet, nehezen tuddani a targoncák javítását, ják a konzervgyárban és gondolom más termelő válmun- lalatoknál megoldani zavarkában — szabad szombatjai- talanul az anyagmozgatást, kon, vagy vasárnapokon — Továbbá azért is szükséges is legfeljebb évente két darabot javíthatnak meg. S a bolgár targoncákra nincs is s e gondok nem nagyon oszlatja semmiféle szellő. Panaszkodik a mérnök, aki különben húsz esztendeje dolgozik a konzervgyárban, hogy ilyen nehéz hiszen az ott dolgozó szakhelyzetben még nem voltak emberek, társadalmi egyetlen tavaszon sem. Most van a dandárja a gépek kijavításának, előkészítésének a szezonra, de például három évvel ezelőtt a száz járműre tizenöt szerelő megnyugtató szerviz hazánkban. Ezen kissé csodál hijutott, jelenleg pedig csa négy szakemberük dolgozik koznak a szakemberek e beteg targoncák gyógyító- szen a világhírű sán. Ezeket a targoncákat a Balkancar cég a eredmé- termelőszövetkezetek melBúlgáriában gyárt- léküzemágaival is megelégonnan vásárol- szik. Eddig a törökszentmiklósi termelőszövetkezet műhelyében látták el a szervizmunkákat, ahol 28 ezer forint munkadíjat. plusz anyagköltséget számoltak föl a javításoknál. Ez a szervezet abbahagyta a targoncák javítását, s jelenleg egy óbudai ipari szövetkezet marcali telepén vállalkoztak e munkák végzésére. A volna rendet teremteni e téren, mert ilyen körülmények között csak pusztába kiálthatjuk: gépesítsék az anyagmozgatást, mérsékeljék a nehéz fizikai munkát bolgár gyárainkban, magyar Gazdagh István arra nincsenek berendez- Szegedi Konzervgyár mérkedve, s már annak is nöke járt már a marcali teSzámitógépprogramok A KGST célprogramjaival tében működő Informugolj kapcsolatos információellátás elnevezésű rendszertanács. Az tökéletesítésének kérdéseit, ülésen Bulgária, Csehszlovátovábbá a tudományos infor- kia, Lengyelország, Magyarmációs tevékenység automa- ország, Mongólia, az NDK, tizálási lehetőségeit vitatja Románia és a Szovjetunió, meg a kedden Pécsett meg- valamint a KGST-titkárság nyitott 10. jubileum; ülés- és a nemzetközi tudományos szakán a KGST szénbánya- műszaki információs központ szati állandó bizottsága kere- képviselői vannak jelen. Útra készen Az időjárás tavaly nem kedvezett a paprikatermesztésnek. A paprikaőrlemények minősége — amint azt a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál elmondták — mégis jó. A tervek szerint a vállalat exportja idén 15 százalékkal szárnyalja túl a tavalyit. A külf jfciön is kedvelt fűszer nagy részét a nyugati országokba szólítják. Percenként 5 ezer, 10 dekás tasakba tölt belföldi fogyasztásra szánt paprikát — első képünk — az automata gép. Paprika, díszes csomagolásban, Hollandiába. i t . W'/V * mi* Előre az 1979. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! (AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) \ /