Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

4 Szerda, 1979. április 25. üinősífésiiic: kiválé KISZ-alapszervezetek munkájáról A szegedi járásban mind- iparszert! sertéstenyésztő te- 1976-ban a KISZ-bizottság í'-sze két munkahelyi KISZ- lepeken dolgozó fiatalok titkárává választották. Négy bizottság dicsekedhet azzal, szakmai-politikai versenyé- éve pórttag, a járási KISZhogy az 1978/79. évi munká- nek megszervezését. Legjobb bizottság pénzügyi ellenőrző jának. értékelésekor kiváló KlSZ-aktlvistáink 1978-ban bizottságának elnöke. A szemlnősítést kapott a KISZ já- Pécsen jártak jutalomklrán- gedi járás legrégebbi KISZ. rási bizottságától Egyikük a duláson. Minden évben szer- titkára. Nem kis része van Szegedi Állami Gazdaság if- vezünk külföldi túrákat: abban, hogy a gazdaság Ifjújúsági szervezete. Az elisme- 1977-ben Lengyelországba, kommunistáinak példáját elrés persze nemcsak a veze- tavaly Erdélybe látogattunk ismerik. Véleményét így ösztőséget illeti meg, kijár mind el, az idén Jugoszláviába szegezte: a 108 KISZ-tagnak. S annál utazunk. A gazdaság párt- _ NaBvon haragszom azokis inkább figyelemre méltó, vezetősége és KISZ-bizottsá- aWk toevfnTenek eevet mert mezőgazdaságban dol- gunk a jövőben még tovább ~nem' Tdogozó fiatalokról van szó, akik szeretné erősítem a +ISZ to- , , ktqz h, „.íot; ,-a„ között általában alacsony a megbefolyósát. Ebben az év- véekedlk ez-relazt hrtonvto KISZ tömegbefolyása. A tit- ben az a két alapszervezet, sém a L lt kart. Sztanó Jánost kértem ahol a legmagasabb szintű sem^a 3f* gazdasag lesz a szervezettség, magne- többiekéi akikkel üu dol. KlSZ-kollektivájáL tofont és elektronikus játé- g0zlk. Persze, hibásak azok — Hét alapszervezet mű- kot kap. a vezetők ls, akik nem keKtto^monÜ1ÖnKüt^rn'; A főszerep- resik meg az Ilyen fiatalokat. Pusztamérgesen. Fehér-tón, * titkárok és a vezetősé- Minden emberi meg lehet öthalmon, valamint Szege- gl tagok. Sztanó János 1973- nyerni a jó ügy számára. És den, a központban. Tevé- ban a Számviteli Főiskoláéi- még egy alapvető kritérium: kenységüket 1976 óta irt- véBzése utiin ösztöndíjasként a KISZ-vezetőnek nem szanyítja a KISZ-bizottsáfa, , . „ ,,, . _ .. amely a titkárokból áll. Szer- ke.r"ült a Szegedi Állami Gaz- bad az eredményeket kisajavezettségünk' 70 százalékos, daságba. 1974-ben pénzügyi tltanla, az esetleges kudarA fizikai dolgozókon kívül a csoportvezetővé nevezték ki, cokban pedig osztoznia kell gazdaság valamennyi agrár- ugyanabbfm az évb€n a a tagsággal. 99 t Igy látom 99 a világot Nemzetközi gyermekrajzpályázat Moszkvában csaknem fél 1980-ban rendeznek'a Szovévszázada működik a híre6 jetunióban, textilipari kombinát. a A vetélkedő szervezői kö„Trohgornaja Manufaktúra" zött van a Plonverszkaja kultúrházában egy ifjúsági Pravda című gyermeklap, a képzőművészeti stúdió. A Szovjetunió kulturális mlfestészet ifjú kedvelői Itt ls- nlsztérluma. az 1980-as merkednek meg a művészet- olimpia szervező bizottsága tel. A stúdió vezetője Iszák és más szervek. A kióllításBraszlavszkij művész. A tehetséges értelmiségi fiatalját bevon tuk a KISZ-be, 19 párttagunk van. Bár több mint húsz munkahelyen dolgoznak KISZ-tagok, gyakran találkozhatnak a közös kulturális és sportrendezvényeken, az évenkénti küldöttgyűléseken, az ifjúsági parlamenteken. A* akcióprogramok meghaturozó eleme a gazdasági feladatok eredményes végrehajtása — kinek-kinek u saját munkaterületén. A múlt óv„ben védnökséget Vállaltunk a sertéstelep korszerűsítésében. A tízmilliós beruházás Idején az új technológia bevezetésekor sem lassult le a munka. Sőt, nőtt a termelés, pedig nyolc üzemcsarnokot kellett egy-egy hónapra leállítani, Alapszervezeteink részt vesznek a Magyar— Szovjet Baráti Társaság helyi tagcsoportjának munkájában la A gazdaság ösztönzi a fiatalokat a továbbtanulásra. Minden KISZ-tagunk elvégezte a nyolo általánost, sokan szereztek szakképesítést helyi tanfolyamokon. Egyre többen bekapcsolódnak a munkavédelmi őrhálózatba. Tavaly ml rendeztük meg az ifjú szőlőtermelők vetélkedőjét megyei szinten, az Idén pedig elvállaltuk az KISZ-csúcsvezetőség, majd R. I. részt vesznek a moszkvai, a köztársasági, az össz-szövetségi és a nemzetközi gyermekrajz-kiállításokon. ahol munkáikat számos alkalommal díjazták. A legjobb alra valamennyi ország 5—16 ovoT-AireU- éves korú gyermekeinek leggye eK jobb alkotásait várják. Olyan alkotások vehetnek részt a vetélkedőben, melyeket külső segítség nélkül az utóbbi 2 évben készítettek. Egy-egy résztvevő legfeljebb 10 rajzot kotások kiválogatását a gye- , , , ... rekek bevonásával szerve- kuldhot be- flZ iskolák- va«y zett zsűri végzi, amely Ilyenkor valóságos művészeti tanáccsá alakul. Jelenleg a stúdió 60 résztvevője készülődik. hogy alkotásait elküldje arra a képzőművészeti más gyermekszervezetek legfeljebb 50—80*ra.1zot. Az alkotások méretét és kivitelezési módját nem korlátozzék. A rajzok témája a legkünemzetküzi lönfélébb lehet: a szülői gyermekki- ház. a család, gyermek játéállításra, amelyet „Igy lá- kok- a J*™*"1 " élöví" . .,,„ .„ . . , lag, a felnőttek elete és tom a világot elnevezéssel munk)ija, népszokások, nem A terhességi-gyermekágyi segély összege Lehelséges-e, hogy an- nos a szülést megelőző év keresetéből kell megállapfnak is az 1977. évi kere- átlagkeresetével, ha nincs tani, A terhességt-gyermeksete alapján állapítják ennyi biztosítási ideje, de ágyi segélyének megállaplrneg a terhességi-gyermek- van 180 napja, akkor az elő- tásánál a vállalata nem koágyi segélyt, aki 1978. vé- ző évi átlagkereset 65 szá- vetett el szabálytalanságot. «én szült, s keresete 1978- zaléka Jár. A terheseégi- Másik kérdésére kedvező ban kétszer Is emelke- gyermekágyi segély összegét választ adhatunk. A rendeldett? — kérdezi K. J.-né ugyanolyan szabályok sze- kezén szerint, ha az anya szegedi olvasónk. Szülési rint számolják ki, mint a határozót* időre szóló munszabadsága után igénybe táppénz összegét. Az 1977, knviazonyának megszűnése akarja venni a gyest, • ez január l-től érvényes sza- uián gyermekgondozást sealatt szeretné második bályok szerint a táppénzt a gélyben részesül, és ez idő gyermekét is megszülni, keresőképtelenséget meg- nlatt újra szül, gyermekHatározott időre szóló mun- előző naptári évben elért gc naozásl segélyre ez utóbb kaviszonya a szülési sza- kereset alapján kell kiszá- született gyermeke után Is badság ideje alatt meg- mítani. Az adott esetben ez jogosult. Mivel ilyenkor terszünlk. Kérdezi: jár-e eb- a szabály úgy jelentkezik, hességi-gyermakágyt aegéív ben az esetben gyes a hogy a terhességi-gyermek- nem jár, a gyermekgondomásodik gyermekre? ágyi segély összegét a gzü- zási segély mindjárt a szü lésí szabadság megkezdését lés napjától folyósítható. A szülési szabadság idejé- megelőző naptári évben el- Természetesen ez utóbbi re terhességi-gyermekágyi ért keresetből kell kiszá- gyermeke után a gyermeksegély jár az anyának. Ha a mítani, Így tehát olvasónx- gondozási segélyre vonatkoszülést megelőző két éven nak hiába emelték a szülés só igényét a volt munxáltabelül 270 nap biztosítási Idő- évében kétszer ls a bérét, a tójánál kell előterjeszteni, vei rendelkezik az anya, ak- terhességi-gyermekágyi se- elbírálás végett, kor e segély összega azo- gély összegét az 1977- évi Dr. V. M. zeti ünnepek. A szervezők szeretnék, ha minél több sporttémálú alkotás érkezne be. Kívánatos, hogy az egyes témákat alkotóik személves tapasztalatok alapián rajzolják meg. A gyerekek szokatlan helyzeteket mutathatnak be, elmondhatják, mit láttak, mit hallottak, mit éreztek, ml az, nminek megértéséhez a művészet segítségével jutottak el. Az alkotások hátoldalán orosz, angol, francia, spanyol, vagy német nvelven kel] feltüntetni az alkotás elmét, a készítője nevét, nemét, születési évét, rajztanárának nevét és pontos címét. Az alkotásokat a következő címre kell elküldeni: Szovjetunió, Moszkva, K—30, Szuscsevszkaja utca 21. „Pionyerszkaja Pravda." A rajzok beküldési határideje 1979 szeptember. Művészekhói, művészettörténészekből, tanárokból és más szakemberekből álló zsűri ítéli oda a díjakat, választja ki azokat « legjobb munkákat, melyekből 10(19. július elsején Moszkvában, a Szovjetunió Művérgeti Akadémiájának termeiben kiállítást rendeznek. (APN— KS) Szalonképes farmerek Farmernadrágot az egész világon hordanak, de „szalonképes" változata csak nemrégiben jelent meg Amerikában, a farmernadrág vagy jeans őshazájában. Ez ideig Amerikában leginkább csak a szabad időben viselték a farmernadrágot. Mindenfelé lehetett látni az egyetemeken és környékükön, a városban azonban ritkán találkoztunk vele. a hivatalokban pedig egyáltalán nem volt szokás farmerben megjelenni. Most azonban, hogy Amerika divatkreétorai a farmer pártjára álltak, egészen m^s a helyzet. Az előkelő divatszalonok, az „haule couture" divatcégei olyan farmereket vezettek be, amelyek már alig emlékeztetnek az általunk ismert farmernadrágra. A jellegzetes kék színnek szinte már nyomn sincs, és kifaRTfffc vagy klrojtozott nadrág sem látható. Az új. divatos farmereket — zsebükön híres nevekkel, amelyek közül legtöbbször Leviével találkozni — bársonyból, selyemből, brokátból, szarvas- vagy mappabőrből szabják, ha pedig valaki mégis inkább valamiféle „valódibb" farmer után vágyik, az vehet magának tiszta pamut nemesített farmeranyagból készült divatos nadrágot S mindezt megkaphatja a szivárvány szinte minden színében. Az ilyen nadrághoz a jól öltözött amerikgl nő drága kasmír- vagy alpakkapulóvert, esetleg selyemblúzt visel, és természetesen mágus sarkú cipőt, Oscar de la Renta, aki komoly nagyság az amerikai divatszakmában, a leana-t Igazi amerikai ruhadarabnak, sőt olyan alapöltözéknek tekinti, amely lehetőséget k'nál, hogy íibbál különböző variációkat készítsenek- A drága farmereket árusító üzletek szerint az új árucikk rendkívül kelendő. Nem tudnak annyit beszerezni belőle, hogy minden Igényt ki tudjanak elégíteni. Molnár Zoltán A vereség 3. Az asszony a csónakból látta, hogy a szőke katona a csukaszürke egyenruhájában még mindig ott áll a parton. Hálásan billegtette még egy kicsit a kezét a zsebkendővel. De hamarosan lekonyult a kezében o kis fehér kendő, mert olyan fájdalom hnsitott n derekába9hogy úgy érezte, most valahogy kucorodnla kell. De kucorodnl sem tudott, csak lassan, egy Icipicit hajolt előre. A kezét, azt le akarta kapni a zsebkendővel, hogy a hasúra szorítsa, de ahogy mozdult volna vele, hasogatott minden tagja. Óvatosan, nagyon óvatosan kellett a kendőlobogtató kezét is leengednie. Végre talált magának egy olyan könnyű, görbe ülést, hogy attól egy kicsit megállt benne a hasogatás, s még a derekában Is mintha csitult volna valamit Csak akkor Jött ki a veritek a hulóntékán. De szinte elöntötte a két oreáját A paraszt kezében megállt az evező. — Nocsak. — Közelebb hajolt. — Baj lenne? — Menjünk, csak menjünk. — Sóhajtotta, de hang nem is Igen Jött kl a száján, olyan gyenge lett. így ült tovább, görnyedten; olyan közel látta a piszkosaárgu vizet, mintha nem is csónakban ülne, hanem ebben a kavargó, ára^ó folyóban. Mint amibe belehánytak... Próbált Inkább a csónakba nézni, de a megfeketedett deszkák között ugyanolyan mocskos víz bugyogott. Ha meg becsukta a szemét, szédülni kezdett. Egy kicsit még Igazított valahogy az ülésen, és feltekintett az égre. Az ég, az kék volt, olyan könnyű fátyolfelhőkkel, mint a menyasszonyi fátyol. Szép, tisztakék ég, patyolat íátyolokkal. Hogy milyen szép kék ls tud lenni, Istenem. Az evezők ritmikusan csobbantak, a paraszt lélegzete Is ütemesen zihált; a katonát, azt csak tudta a háta megett, mert olyan nesztelen volt, akárha kimélné a nesztelenségével. Hátra ls nézett rá; de a katona nem nézett vissza, inkább csak úgy a semmibe tekintett, vagy a mlndenségbe ... Messze voltak már, keresnie kellett azt a helyet, ahol csónakba szálltak. Addig kereste, míg egyszer csak meglátta a szőke katonát; még mindig ugyanott állt a parton, mint egy kis meeeflgura, s a tenyerét emelte ellenzőül a homlokához. Vajon őket nézi? Vagy a másik partot? Arra fordult. A másik pert felé; hasonló füzes, bokros, ssombékos ártéren, mint amilyet otthagytak, néhány ember, katonák, civilek vegyesen, talán éppen ezt a csónakot várják. Valahonnan elszórt puskaropogás, majd egy gépfegyver előbb szaggatott, majd mind konokabb, mind hosszabb lélegzetű kelepelése hallatszott. Hát persze, mégis, itt háború van. Eszébe jutott az előbbi két sebesült. Szégyellte is, hogy nem képe* az egészet Igazán olyan komolyan venni, ahogy kell, mert mindig csak befelé figyel, önmagával van elfoglalva. Vagyis ővele. Aki most mintha nyugtalanul rugdalózna odabent. S érdekes, ezek n rúgások szépen kidübögik belőle azt a nagy, hasító fájást. Egyszerre csak ki birt egyenesedem; megkönnyebbült, felsóhajtott. — Na, jobb egy kicsit? — kérdezte a paraszt. Nemigen várt rá választ, de ő azért mosolyogva rábólintott. Jobb, igen, most éppen egészen jó. Enyhe, szinte lapos volt a part; egyszerűen rásiklottak; riiig zökkent egy kicsikét a csónak. Hanem itt nagyon vizenyős volt. az áradó Tisza beszivárogta az egész árteret; pallókat fektettek le, messze be, talán a gát irányába, ha ugyan erről is van-e gát, mert Poroszló felől nincsen. Ezen a pallósoron megint éppen sebesülteket hoztak. Nem Is tudta, hová szálljon ki. mert ahová csak lenni lehetett volna, ott mindenütt álltak. Legtöbben sebesüljek, bekötözve. Honnan lehet ennyi sebesült, amikor, mióta csak itt van, pedig mennyit várakozott a túlsó parton, alig ls hallani lövöldözést? Aztán valaki segített kiszállni: valaki másnak meg a karjára támaszkodott, mert szédült. ^Bizony, megint nem nagyon jól volt, összemosódtak előtte' az arcok. Még szerencse, érezte, hogy alatta van n palló, és így valahogy azon csak el tud indulni. Kitértek előle, engedték. Gondolt közben arra, hogy meg kellene kérdezni, merre induljon, merre keresse. De felfogta, hogy annyi ereje, amennyi a kérdezősködéshez kellene, nincsen. Csak egyetlenegyre képes: megy ezen a pallón, a palló egy darabig elviszi. El is vitte, ki egészen a szárazig. Aztán volt egy taposott kapaszkodó, fel a gátra, vagy nem is gát volt, hiszen nem volt túlsó oldala, csak rögtön a földek. Ez még mind csak így adódott; szorította magúhoz a szatyrot, és szépen, óvatosan, amilyen könnyedén cNak tudott, hogy ne küszködjön, lépegetett előre meg fel, Hanem aztán, ahogy felkapaszkodott, négyfelé ls lehetett indulni; jobbra vagy balra, s neki a földeknek is vitt két Jó taposott út. mint az olló két szára. Hát itt aztán már megtorpant; de valaki Itt Is megint rögtön megérintette a karját, és mintha csak mindent tudott volna róla, megmondta, hogy merre menjen, egyenesen a kukoricák közt, umig maid ki nem ér egy széles dűlőre, a aztún azon balra kell fordulni, é» akkor az beviszi Füredre. Csak lassan menjen, poroszkáljon, mert bizony, ez elég jó kis út. Ilyen állapotban, Ilyen állapotban, ugye — járt a fejében aztán, Mert még azt sem tudta, hogy ki mondta ezt neki, hogy ilyen állapotban; még csak azt se, hogy férfi-e vagy nő, e hogy honnan vehette, hogy ű merre és kit keres? Hát csak ment. Ám azt azért észrevette, hogy szép, megkanált kukoricatáblák közt visz az útja. Szépen megkapálták Itt a kukoricát az asszonyok. Már öt esztendeje, vagy hatodik ls van talán, hogy csak mindent a lányok, az asszonyok... És ment és sajnálta az asszonyokat, mert mindent, de mindent őnekik kell csinálni. De közben azért úgy ment, mendegélt,' hogy se « lábát ne emelgesse nagyon • feleslegesen, se a port no rúgja fel. , Le kellene venni ezt a nyavalyás fűzős cipőt, belefülled az ember lába ebben a melegbon; de hát mezítláb sem lehet olyan nagy öröm ezeken a csonttá szikkadt rögökön. Éppen elhagyojt egv nagy tábla kukoricát, és tarlók közé ért, amikor egyszer csak meghallotta a cséplőgép zúgását. Látpi ugyan nem látta még, talán eltakarták a földek, fasorok, tanyák, de nem lehetett nagyon messze, mert olyan tisztán, erősen, egyenletesen ért el hozzá u zúgás. Itt a háború — gondolta —, ők meg csépelnek. Olyan nagyon azért nem csudálkozott, mert megértette, hogy hl. szen csépelni kell enni mindenképpen kell, akármelyik is marad meg ezen a tájon. És ha oda, éppen oda nem lőnek, ahol a cséplés folyik, akkor miért u ne csépelnének, ki kell használni ezt a szép, napos időt, hiszen akármikor eső i* jöhet. (Folytatjuk.) V