Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

4 Kedd, 1979. április 24. Közművelődési vetélkedők — termelőszövetkezetekben Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben immár hagyományossá vált a szocialista brigádpk évenkénti kulturális vetélkedője. E vetélkedő célja a párt művelődéspolitikai határozatának végrehajtása, a termelőszövetkezetekben dolgozók aktív részvételével; bővíteni a téesztagok és alkalmazottak szakmai, politikai és kulturális ismereteit, ösztönözni őket a szövetkezeti szocialsita brigádmozgalom vállalásainak teljesítésére. Megyeszerte aktívan vettek részt e vetélkedőn: 182 brigád nyújtotta be jelentkezését és márciusban a helyi, üzemi döntők be is fejeződtek. Az ágazati vetélkedőt április végén rendezik meg. E nyilvános szellemi versenyeken a brigádközösségek tagjaiból kiválasztják a brigádot képviselő hat főt. (Az egyenlő esélyek és feltételek biztosítása érdekében felsőfokú végzettséggel rendelkező brigádtagok nem vesznek részt a nyilvános vetélkedőn. A középiskolát tanulmányokat folytatók és az érettségizettek viszont részt vehetnek.) Szövetségünk kérte a felsőfokú végzettségű brigádtagokat, fiatal szövetkezeti szakembereket, hogy segítsék a felkészülésben ' saját brigádjaikat A megyei döntő májusban Szegeden lesz. Az elért pontszámok alapján a hat legjobb termelőszövetkezeti szocialista brigád versenyezhet majd ekkor. A vetélkedő témakörei évente változnak. A politikai kérdések mindig az aktuális eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódnak és ezek Ismeretéről adnak tanúbizonyságot a szocialslta brigádok. Kiemelkedően fontos témakör a szövetkezetpolitikai, hiszen ennek alapos ismerete minden szövetkezeti tag számára elengedhetetlenül fontos. A szövetkezei demokrácia érvényesülésének alapja, hogy a téeszek tagjai, dolgozói pontosan ismerjék jogaikat, de maradékalanul teljesítsék kötelezettségeiket is. A munkafegyelem betartása, a rend és a törvényesség tisztelete mind-mind a szövetkezeti demokrácia fontos tartozéka. Felismerte szövetségünk annak a szükségességét is, hogy vizsgázzanak a brigádok saját szövetkezeteik eredményeinek, gondjainak kérdéseiből is. Saját brigádjaik belső életéről, helyzetéről, egymás segítéséről, egyszóval a belső üzemi koordinációkról. Ezért e témák már az üzemi vetélkedőn is fontos kérdésekké váltak. A TESZÖV a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézettel együttműködve minden témakörben ponos és teljes forgatókönyvet bocsátott a tagszövetkezetek rendelkezésére, amely forrásmunkája volt a helyi, üzemi versenyeknek. A továbbjutott brigádokat pedig tájegységenként segítették a felkészülésben. A vetélkedőkön részt vevő szocialista brigádok száma évről évre növekszik. Értékes díjakkal jutalmazzák a kimagasló eredményeket elért kollektívákat. Az első helyezettek és a megyei vetélkedőn díjazott brigádok belföldi jutalomüdülésen vesznek részt. A többi helyezett is értékes pénzjutalomban részesülhet. Ha sikerül e mozgalmat tovább bővíteni, megszerettetni, sematizmustól mentessé tenni és a résztvevők számát, a felkészültség színvonalát növelni, akkor eleget teszünk a párthatározatokban, a közművelődési törvényben és a parasztság helyzetét értékelő megyei pártbizottsági állásfoglalásban megfogalmazott céloknak és feladatoknak. Mindehhez jelenős mértékben járul a téeszek szocialista brigádéi „Munka és műveltség" kulturális versenymozgalma, vetélkedője. Dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese Űj onkológiai klinika Moszkvában Moszkva délkeleti részén felépült a szovjet Orvostudományi Akadémia Onkológiai Tudományos Központjának klinikai komplexuma. Az építkezés költségeit a kommunista szombatokon végzett munka ellenértékébő! fedezték. A komplexumban rendelőintézet, mintegy húsz operációs osztály, a betegségfajták tanulmányozására és gyógyítására 1000 ágyas kiiZöldségtermesztés a sivatagban A ma embere a sivatagot Is hasznosítja. Példa erre a Góbi-sivatag, amelynek déli részében az egyik kerületben kísérleti zöldség-gyümölcstermesztést kezdtek. Az első dinnye-, paradicsomés uborkatermést tavaly szüretelték a kísérleti táblákon. A mongol kutatók más módon is igyekeznek a sivatag előnyeit kihasználni. Kísérleteket folytatnak a Góbisivatagot égető napsugarak energiaként való hasznosítására. Tervet dolgoznak ki olyan berendezések munkába állítására is, amelyek a sóban gazdag sivatagi tavak sókincsének kivonását teszik lehetővé. nika, kutatólaboratóriumok, a daganatok morfológiai, röntgen-, rádióizotóp, endoszkópos és más módszerekkel történő kórmegállapítást szolgáló speciális alosztályok kaptak helyet. A sugárkezelésekhez nagy teljesítményű készülékeket alkalmaznak. A különböző rendeltetésű épületekhez két szálloda ls csatlakozik: penzió az érkező betegek számára, és hotel a szovjet és külföldi orvosok részére. A gyógyítómunka mellett az Onkológiai Tudományos Központban nagyarányú állatkísérleteket folytatnak. Keresik a daganatok keletkezésének okait, tanulmányozzák a vírusok és a vegyi anyagok rákkeltő szerepét. a daganatos sejtek sajátosságait. Üj gyógyszerek előállításán is dolgoznak: végül vizsgál ják a diagnosztika és a gyógykezelés új módszereit, és a belőlük adódó problémákat. A központ a KGST-országokban folytatott kutatások koordinációs centruma. (APN) Úszó konzervgyárak Lengyelországban készülnek Több mint harminc éve eresztették vízre az első lengyel gyártmányú hajót, a 2540 tonnás „Soldek"-et. Az egykori 1100 lóerős kis hajó ma mar a múlté. Felavatása óla a lengyel hajógyárak 1850 hajót építettek, 10,5 millió tonna összteherbíréssal. Nem egy típus közülük negyvenszer nagyobb méretű az elsőnél. A hajógyártás minőségileg is sokat fejlődött. A gdanski, gdyniai és szczeczini gyárakból évente kikerülő hajók között találhatók a világszerte vásárolt vegyianyag-, konténer- és gépkocsiszállító hajók, a tudományos kutató- és komphajók, valamint a korszerű halászhajók. Lengyelország a világ első halászhajó exportőre. A legújabb konstrukció, a B— 670-es hajóüzem, amely szovjet megrendelésre készült. A hajótestben több mint 100 méterszer 24 méteres, automata gépsorokkal felszerelt üzemcsarnokot állítottak fel, amely valóságos konzervgyár: napi teljesítménye 220 ezer doboz makréla, 150 ezer adag halászlékonzerv és 160 ezer szardínai- és halméjkonzerv. A felsoroltak mellett előállítható a gyárban még 150 tonna sózott és mélyhűtött hal és halliszt, műszaki olaj is. A halászhajó 400 embernek ad munkalehetőséget és hosszú időre lakhelyet Barlangászok A barlangkutatás egyre népszerűbb az NDK-ban, különösen a Thüringiaihegység vidékén, amely igen gazdag barlangokban. Legutóbb Suhlban rendeztek találkozót a barlangászok és a műkedvelő mineralógusok. A barlangokhoz Thüringiában sok legenda fűződik. Az Eisenach melletti lovagbarlangban a hagyomány szerint TannhSuser teljesített lovagi szolgálatot Venus istennő mellett. Ezt a mondát dolgozza fel többek között Wagner híres zenedrámája is. Tannhfiuser mai utódai célul tűzték ki, hogy ezt a lóvagbarlangot tovább kutatják. Az elmúlt évben 150 métert haladtak előre a mészkősziklás barlang labirintusában. HÁZASSÁG ÜJlaW László és Kakuja Anna, Adok György és Kiss Márta Ágnes. Csiszár Jözset ts BascJ Eva Mária, Csősz László és Gyuris Mária, Kántor Mihály és Takács Erzsébet, Sós Péter és Bánfalvi Ágnes Éva, Czene Ferenc és Kővágó Ágnes, Gyuris Menyhért és Ma kai Anna Emília, Gál Gábor és Balázs Margit, Gubik Tamás cs Csukás Piroska Mária, Víg Pál és Süli Sarolta, Lobozár Ferenc és Tóth Ibolya Edit, örhal ml Zoltán István és Piti Beatrix, Botló Imre Károly és Szálai Szilvin Mária, Laluska György Mihály és Pálinkás Etelka, Grandpierre Csaba és Mákos Mária Katalin, Györffy László és Kosztor Rozália házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Makra Józsefnek és Varga Mattldhak József, Dobó Antal Imrének és Gyulai Juliánná Gizellának István, Orskó Józsefnek és Varga Jultarnnánnk Julianna Mária. Rádat Istvánnak és Ball Ilona Juliannának Róbert István, Adám Istvánnak és Sándor Aranka Magdolnának Edit, Mariamucz Aurél LészJónak és Daróczi Évának László Gergő. Nagy Lajosnak és Dobó Katalinnak Katalin, Rúzsa Imrének és Szikota Margitnak Zol' n László, Mészáros Antalnak i » Kiss Annának Mónika, Tanács Gábornak éa Bucholcz Irénnek Gábor. Frank Antal Istvánnak és Gyuris Jolánnak Annamária. Ordögh Jenőnek és Tanács Irénnek Szilvia, Cstpak Istvánnak és Dörmő Magdolnának Tibor István. Boszák Istvánnak és Perneki Ágnesnek István Attila, Széli István Jánosnak és Klspéter Katalinnak Agncs Katalin, Gergely Lajosnak és Krainhoffer Katalinnak Genovéva, Simon Istvánnak és Nagy Évának Péter. Szabó Györgynek és Márki Honának Csaba, Nagyapáti István Jánosnak és Abrahám-Tamdari Irénnek Róbert, Fenesl Sándornak és Babidories Erikának Helga Erika. Böhlar Bélának és Sánta Ibolyának Béla, Ladányi Lászlónak és paraigl Ágnes Máriának László Gábor, Szécst Jánosnak és Kiss Anna Magdolnának Andrea, Bencz Boldizsárnak és Metenka Erzsébetnek Viktor. Dobna János Ferencnek és Egervári Erzsébetnek Gabriella. Kerekes Mihálynak és Sólet Annának László, Bodrogi István Jánosnak és Dóba Juliannának Krisztina Julianna. Dancza Józsefnek és Bácsi Judit Piroskának Viktor, Kéri Antalnak és Csiszár Éva Máriának Orsolya, szélpál Vilmosnak és Tart Mária Teréziának László, Oláh László Istvánnak és Bakai Erzsébetnek Eva, Szentpótcrl Dánlelnek és Vörös Margit Máriának Dánlel, GyOni Istvánnak és Parrag Gizellának Judit. Kondász Györgynek és Frányó Mária Magdolnának Attila. Ordas Jánosnak és Réti Erzsébetnek Barbara Anett, Nacsa Jánosnak és Jakus Ilonának Péter, Takács József Györgynek és dr. Osl Ibolyának Karolina, Caetey Lászlónak és Varga Erzsébetnek László, Nóvé Lászlónak és Antal Erzsébetnek László, Sánta Istvánnak és Sztankovics Ilonának Judit. Sípos Géza Lászlónak és Jakab Máriának Norbert Zsolt, Mihály Sándornak é« Tamdari Máriának Csaba, Gémes Ferencnek és Gonda Gizellának Gábor Ferenc. Böröcz Istvánnak és Varga Máriának Ibolya, Csabai Zoltánnak és Rásztlk Éva Erzsébetnek Zoltán István, Ménesi Lászlónak és Zsedényi Máriának Tamara. dr. Csonka Lajosnak és dr. Balda Ilonának Enikő, Hajnal Györgynek és Bakos Juliannának Krisztina, Csorba Ferencnek és Komócsin Ilonának Róbert. Vecsernyés Ferenc Vincének és MelUnger Ilonának Krisztina, Batt-ancs Szilveszternek és Németh Rozáliának Szilveszter, Vlcsat Árpád Istvánnak és Sági Erzsébetnek Anita, Maksa Sándornak és Kalmár Máriának Gabriella, Szentesi Sándornak és Kun Magdolna Rozáliának Tünde, Faragó Lászlónak és Bálint Arankának Annamária, I'ap Istvánnak és Kósa Mária Annának Gábor. Fodor Zoltánnak és Matyosovszld Ildikónak Bernadett, Sumondán Mihálynak és Kolompár Ágnesnek Csaba. Kiss Sándornak és Kecskeméti Olgának Martamat. Murányi Oyula Pálnak és Damjanov Andrea Évának Qábor Tamás. Veres János Andrásnak éa Sörös Ilona Máriának Orsolya Vanda. Vörös Árpádnak és Biczók Ilonának Attila, Szabó Istvánnak és Masa Piroskának Ildikó, Molnár Pálnak és Csáki Ibolya Lídiának Pál Zsolt, Bessenyei Béla Józsefnek és Juhász Zsuzsannának Zsolt, Börcaök Józsefnek és Széli Ilona Katalinnak Katalin. Németh Lászlónak és Pető Hona Krisztinának Krisztina, Gyémánt Lászlónak és Ban Katalinnak Richárd, Bálint Mihálynak és Barna Erzsébetnek István, Tasi János Mihálynak es Vigh Erzsébetnek Zsolt János. Szilágyi Ferencnek és Hájas Erzsébetnek Krisztián, Frányó Lászlónak és Kiss Mónikánn : Andrea, Murányi Lászlónak és Szebcnl Ilonának Hajnalka Szublna. Csanádi Mihálynak és Németh Ibolyának Mihály' András. Dudás Sándornak és Fábián Ildikó Máriának Viktor, Gombkötő Andor Lajosnak és Répa Ágnesnek Tibor, Vönekl Istvánná'és. Vass Ida Máriának István Lajos Jánosnak és Borda Anna Máriának Anita, Somogyi Henriknek és Patik Erzsébetnek Henriett.. Zádori Miklósnak és Németh Katalinnak Ágnes, Horváti Istvánnak és Lepár Juliannának László, Losoncz Gézának és Dudás Ágnes Mariannának Boglárka Agn.es, Bakos Jánosnak és Fazekas Honának Csaba nevű gyermekük született. HALAlOZAR Bajdi Ferenc, Pozaar Mátyás, Bíró István, Mihalecz József, Karajkó Mihályné Szeles Erzsébet, Szabó János, Horváth Istvánné Hesa Anna, Tóth Ferenc, Farkas Józscr, Simon Ferencné Kurunczl Mária, dr. Ladvánszky József. Husztt József. Módra Mihály, Kari Ödönné Rozlál Julianna. Szever Lajosné Erdélyi Julianna, Kakuszl Mária. Szentirmai László, Mells Mihályné Hruska Erzsébet. Nagy Ottó, Kovács József, Lajkó Ferenc, Kis Ferencné Kabók Anna. Szegedi Józsefné Pigniczki Rozália, Nagy Etelka, Bula Béláné Fülöp Mária Magdolna, Hunyadi Lajos, veszprémi Sándor. Mauer Józsefné Simon Borbála. Llppai Anna, Nagy Mária, Majláth Lajosné Mészáros Julianna. Kovács Pál Józsefné Lengyel Piroska, Szűcs József Istvánné Csikós Erzsébet, Horeanyl Józsefné Hegyközi Rozália. Bankó János, Kiss Jánosné Bélák Mária: Botka Róbert, Kis András. Szekeres Julianna, Pnndt Józsefné Rehák Julianna, Hárskúti Pál Andrásné Barta Rozália Mária. Tóth Ferenc. Szabd Jánosné Csiszár Krisztina meghált. Molnár Zoltán A vereség — Elöljáróság.:; anyakönyvi hivatal..: — dünnyögve olvasta. A magyar királyi vastagon ót volt húzva. A dátumnál megállt, dünnyögve sem mondta ki. — Májusban esküdtünk. A szőke katona egy szemrezdülést sem engedett meg magának. Az asszony hasára szeretett volna nézni, de nem mert. — Két és fél hónapja, igen. De én már mindjárt kilenchónnpos vagyok. A katona odanyújtotta a papírokat. Nem mondta, hogy köszönöm; nem mondta, hogy tegye el... — Azóta nem is láttam. Mióta megesküdtünk. A katona nem szólt; megigazította a derékszíját; aztán a sapkáját. — Mindenféléket beszélnek — mondta neki ártatlan kislányhangon. — Ki tudja, mi lesz... Most énnekem oda kell mennem. — El ne ejtse már azt a bukszát! Bele a vízbe..,' Istenem, el akar menni l^— riadt meg, s majdnem utánakapott. ' — Majd itt várok, Jó? — csak ezt a kis horgot vetette végül utána. De hogy megerősítse, mint egy közös megállapodást, rögtön maga alá is simította a szoknyáját, és leült a szélső zsombékra, ölébe vette a szatyrot. — Majd itt üldögélek. Elüldögélek itt, ameddig kell. A katona elment. Nem szólt se igent, se nemet, csak elment. Szőke szöcske, morgott magában a fiatalasszony. Nem' akarta eldönteni, hogy vár-e tőle valamit, vagy se. Csak ült. Május óta nem láttam — rezgett benne még egy kicsit vissza, ahogy az előbb célszerűségből ki kellett mondania. Május óta. De nem kezdett el bánkódni emiatt. Nézte inkább a vizet, a teteje olyan nyugtalanul fodrozódott. A komp a füzesen túl megállapodott a partom Nem kötött ki; járatta a motorját. Nem is nézett oda. Hallotta, ahogy a katonák talpa dübben a deszkán, s mintha látta volna, ahogy, Igen, ezek is magasra tartják a puskájukat, amikor ugranak. De nem nézte őket; csak a vizet nézte, a sáros, nyugtalan vizet. És ült, mozdulatlanul, ölében a gyékényszatyorral. Egy kis csónak jött át később, furcsa módon az orrában és a farában egy-egy evezővel. Lehet, hogy ez is ott akart kikötni, feljebb, a füzesnél, de a víz lejjebb sodorta. Figyelte, hogy viaskodik a két evezős; de nagy volt a Tisza sodra, levitte előtte a csónakot. S rajta is jóval túl érte el aztán a partot, ö közben csak ült, figyelt, ölében a szatyorral. Egyszer csak jött megint a szőke, két másik katonával. Elsiettek mellette, nem szóltak, oda igyekeztek a csónak elé. Az egyik bele is gázolt a vízbe, csak úgy, bakancsosan, és orrúnál fogva húzták kj a csónakot. Hosszú láncot dobtak belőle partra; ráhurkolták egy fűzbokorra. Kitámogattak egy sebesültet, a feje, karja csupa véres pólya volt, de a maga lábán lépett ki a csónakból, aztán megállt idétlenül, kicsit ferde nyakkal; nézte, hogyan emelik ki a másikat. — Milyen jó kis hordagyatok van! — mondta az egyik katona. — Sátorlapot varrtunk petrencerúdra. Jobb, mint az igazi. — Le ne tegyétek! Kézből vegyétek át! — intézkedett a szőke. De ugrott maga is, tartotta egy darabig az egyik rudat. Addig tartotta, amíg a katona, aki a hordágyat dicsérte. át nem vette tőle. Akkor a szőke odafordult a csónakoshoz. De halkan szólt velük, nem lehetett érteni. Mégis, a fiatalasszony most felrángatta a cipőjét, sebtében meghúzta, bekötötte: aztán felállt, karjára vette a szatyrot, és sietség nélkül elindult a csónark felé. Kikerülte a hordágyat cipelőket, s kikerülte a nyomukban óvatosan lépegető bebugyoláltat is. Nem fordította el a fejét, de átengedte őket a tekintetén; csak a szőkét látta, a két csónakos emberrel. — Jó napot! — mondta, mikor odaért. Megnézte őket, mintha azt nézné, hogy na, ezek-e hát azok, akiket várt. Az egyik csak egy paraszt volt, felgyűrt ingujjal, kopott Iajbiban: a másik katona, de az is nekigyűrkőzve, zubbonya ott hevert a csónak orrán. Morogtak éppen valamit, bólintottak. S bámulták nyíltan a nagy hasát. Felemelte egy kicsit a szoknyáját, és a csónakhoz lépett. Futó pillantást vetett a szőke katonára,, de ezt sem úgy, mintha kérdezne valamit ezzel a pillantással. Hát, szóval, akkor így... — csak ennyi volt benne. A katona szótlanul nézett rá vissza; csak amikor felléppett az orra, és meglepően könnyedén belebbent a csónakba, akkor mondott ennyit: — Fantasztikus... — Szét is tárta hozzá egy kicsit a karját. — Nem parancs, emberek, mondom, ez nem parancs. A felgyürkőzött katona vállat vont, beszállt ő is, és átlépve a deszkát a középre telepedett asszony mellett, leült a farba, fogta az evezőjét. A paraszt meg • a szőke katona belökték a csónakot. Feltérdelt a paraszt az orra, aztán lassan, nyugodtan átemelte a lábút. Forduit a csónak. Egy evezőmozdítással a víz sodrára bízva megfordították. A szőke katona még ott állt a parton. Mozdulatlanul állt, csak a szőke bajuszkáját rágcsálta. Az asszony felemelte a karját, és egy kicsike fehé* zsebkendővel intett neki. És ha majd engem kapnak el miattad? — gondolta a katona. Hm, Kis Andrásné Csóti Aranka . .. májusban esküdtek... már akkor is nagyon meglátszódhatott rajta... úgy mentek az anyakönyvvezető elé... Fantasztikus... Hogy ő lalálkozni akar vele! Hát nem tud anélkül szülni? Az ördög vigyé el! De még így is... hát megtalálhatja-e odaát 1 (Folytatjuk.)