Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

93 Kedd, 1979. április 24. 5 Megnyílt Koss lános tárlata 4 Több száz művet — il- íanatát örökítette meg. Jobblusztrációkat, könyvművésze- ról a kiállító Kass János, köti remekeket, grafikai lapo- zépen Juhász Ferenc megnyikat, bélyegeket és kisplaszti- tóját mondja, kákát — mutat be gyűjteményes kiállításán a szegedi születésű Kass János, Munkácsy-díjas, érdemes művész. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárának három szintjét megtöltő kiállítást a pályatárs és barát. Juhász Ferenc. Kossuth-díjas költő, az Üj írás főszerkesztője nyitotta meg sodró erejű, vallomásértékű prózaversével. A nagyszámú közönség előtt a megnyitó után levetítették Takács Gábor Három könyv — hárgm művész, Jose Andres Lackó Credo és Rózsa János Kiállítás című kisfilmjeit. Vasárnap, a megnyitás alkalmából a posta alkalmi bélyegzést tartott. Kass János gyűjteményes tárlata május 27-ig látható. Népművészeti kiállítás és vásár Népművészeti kiállítást és vásárt, valamint az eseményhez kapcsolódó vásári' játékokat rendeztek vasárnap a Szegedi Ifjúsági Házban. Az ország csaknem minden tájáról érkezett mézeskalácsosok, fazekasok, kékfestők, fafaragók, tojásfestők és bőrművesek az Ifjúsági Ház 1200 személyes nagytermében rakták ki portékájukat A vásárt népi táncosok, színjátszók rövid műsorokkal színesítik. A különleges programra a szegedi folklórklub együttesei ^t város forgalmas részein hívogatták a közönséget Meztelenül Különös tévériportot láthattunk a közelmúltban. Egy pécsi gyermekorvosnő hátat fordított a konvencióknak, s szokatlan hangulatú rendelőt alakított ki. Pop+artos kerámiaburkolat került az egyik íalrészre, a többi helyre meg színfes, lebilincselő képanyag. A polcokon, az asztalokon ugyanakkor változatos, szépséges könyvek és manipulálható játékok sorakoztak. Egyszóval: esztétikus-játékos kultúrteremmé alakult a várakozó, és csodák csodája, a gyermeki szorongások, félelmek' fokozatosan megszélídültek. Lerövidült a fáidalom. másfajta megvilágításba került az orvosi rendelő, mert a hangulatos, életszerű környezet hatékony görcsoldónak bizonyult. 0 Képünk a megnyitó egy pil- | saját, valóságos élményeit, „Mindig a pillanat, a hangulat parancsa szerint." így írt Gellért Andor Endre, vagyis inkább a szívével, az érzelmeivel, mint a ráció iránytűjével. Ezért kerültek látszólag rapszodikusan, kiszámíthatatlanul egymás mellé a szereplői, a hangulatok; csakhogy nem úgy, miként ezért érzékelni valami álom- megtörténtek, hanem ahogy szerű lebegést a legvalóságo- megélte őket; nem egyszesabb életszeletek leírásain is. rűen leírta, hanem megjeleKosztolányi szaval — „tün- nítette. a reálisat' tündérivé déri realizmus" — találóan varázsolva, a valóságot vibjellemzik Gellért életművét; ráló, nyugtalan. szenvedéhiszen mást sem írt, mint a jyes énjén átszűrve. Pszichológus-e Szepesi György? „Hivja a 33-43-22-es telefonszámot!" A hírverés megfelelő mértékben nagy volt. A Petőfi rádió múlt héten csütörtökön este másfél órás, monstre kérdezz—felelek játékon rendezett, nem először. Mégis első ízben kissé formabontó válaszoló-párosítás- emberi-pszichológiai törvénysal: Dr. Ranschburg Jenő szerűségeit legalább jelzéspszicohológussal és Szepesi szerűen fölvázolni a jövő Györggyel (neki legújabb teendőivel kapcsolatban. Szefunkciójával, az MLSZ el- Pesi maga is elmondta, tőle nöki tisztségével a főszerep- sokan csodákat vártak, afféle ben) indíttatott el egy soro- krisztusi tettet, hogy ujjával zatot Horvát János tolmá- hozzáér a magyar futball fecsolta a hallgatók kérdéseit kélyekkel borított testéhez, j— meg-megtoldva őket a sa- ..kelj fel és járj!" — s máris "játjaival. erőtől duzzadó, egészséges, Nem tudni, a pszichológus világszínvonalú foci fakad az és a riporter-futballelnök új, tiszta forrásból. Beszélt „pásszítása" mennyire volt arról is. hogy bukása után tudatos, átgondolt akció a — reális ember, miért ne szerkesztő, László György ré- számítana rá? — közvetít széről, mindenesetre tény: csak újra futballmeccset, különleges ízt, zamatot adott Olyan átéléssel, olyan ihlee páros az egész adásnak, tetten, ahogyan generációk Különösen amiatt, hogy a ^a megismerte őt Magyarlelekbúvárnak szóló, „lélek- országon. Ha ott még nem is búvárló", izgalmas kérdések tartunk, a lelkesedésből úgy után egy darabig dr. Ransch- látszik, még maradt jócskán, burg Jenő ott maradt még a Persze, ami a gyakorlati jobstúdióban, s így jelenlétével bitó tetteket illeti — türelkénytelen-kelletlen „pszicho- met kért- Ugyan mi egyebet logizálta" Szepesit. Hogy ő tehetett volna? milyen kényes-kínos kérdé- Am ha türelmet biztosiBeket kaphatott, sejthető. Vi- tunk is számára (már aki), szent amennyire a pszictioló- ha csodákat nem is várunk gus nyugodt, logikus és okos tőle (a meccseket nézve egyvolt, anniyra lebilincselő ha- re többen), ha már-már emtást keltett egy igazi sport- berfelettinek tűnő vállalkoember őszintesége. , zásába netán belebukik is — Persze, dr. Ranschburg Je-' nagyon szívesen hallgattuk őt Hőnek komoly „szakmai" elő- így, egy új, szépreményű nye volt. A kérdések mögött műsor indítójaként, kicsit fi kíváncsiskodók személyisé- kényszer-pszichológusként, a gének körvonalait sejthette bölcs dr. Ranschburg Jenőin eg. Sikerült viszont — le- ve] együtt Külön szerencse het, hogy a műsor higgadt, volt, hogy megismerhettük, derűs, szimpatikus légköre, jobban meg is szerethettük lehet, hogy 'a lélekbúvár sze- őket. Haszon tehát már így mélye vagy a rádióriporter- iS Van egy újfajta műsorból, tudósító-elnök hírneve miatt nem is kevés. Még akkor ls, — a mai magyar futball ed- ha a magyar futball továbbdig is sc.rat hangoztatott, de ra is gyengélkedik, annál hevesebbet alkalmazott Domonkos László Esztergályos Károly tévéfilmje az Egy önérzet történele című, félbemaradt Gelléri-önéletrajz alapján mintha ezt a sajátos alkotáslélektani folyamatot kívánta volna láthatóvá tenni. Roppant hehéz vállalkozás. Hiszen egy másik művészeti ág, a film, másfajta „sajátos közegében" kellett megmutatnia, .miként lehetett az élményből-valóságból összetéveszthetetlen irodalmi mű. E többszörös transzformáció igénye és szüksége láthatóan számos alkotói gondot okozott a rendezőnek, néhánynak a megoldatlansága nyomot hagyott a filmen. Például: míg Gellértnek a szülői házhoz való viszonya csaknem teljes és érthető ellentmondásosságában, a visszafogott, mégis hatásos képi megoldások révén kibontakozott előttünk, szerelmeinek története és ihlető szerepe zavarosan, néhol követhetetlenül. Ezekben a filmrészletekben érződött leginkább a „tündéri realizmus" képre fogalmazásának nehézsége; költői helyett költőieskedő, realista helyett naturalista képek váltották néhol egymást — megfosztattunk a stílusegység hatásától. Mindezek ellenére a Meztelenül című tévéfilmnek sikerült megéreztetnie az írói személyiség legjellegzetesebb vonásait, nem kis részben Kozák András játéka révén. Tétövaságai és szenvedélyessége, örömei és szenvedései, ámuldozásai és reménykedései „gellérisen" hitelesnek hatottak. A filmet Bíró Miklós fényképezte, a dramaturg Szántó Erika volt. S. E. Igazában persze nincs ebben semmi különös. Régóta tudjuk, hogy B műves, esztétikus tárgyaknak, a szép emberi környezetnek varázsereje van. Legfeljebb napjainkban fedezzük fel teljesebben: hányféle területen kamatoztatható ez a hatásrendszer. Tér- és színdinamikai meggondolásokat mérlegel a gyárakat, üzemeket tervező kollektíva, mint ahogy a különféle termékek születésénél is egyre természetesebb a formatervezők bábáskodása. Oldódik tehát egy makacs beidegződés, amelyik a tárgyi, környezeti formának pusztán külsődleges, járulékos szerepet biztosit, s ezzel a tartalmi, funkcionális vonásokat is mechanikusan értelmezi. A köznapi tapasztalás mindemellett nehezen tűri a rózsás általánosításokat. Egy ominózus rendezvényre készültünk nemrégiben, amiért jó néhány községet, várost összebarangoltunk. Művelődési házakba, könyvtárakba vagy éppen egy-egy iskolába toppantunk be rövidebb-hosszabb időre, és akaratlanul is a környezetekre kezdtem figyelni. Mert voltunk olyan művelődési házakban, ahol koszfoltokból építkező freskók és szövevényes pókhálók díszelegtek a falakon, a padlón meg a szőnvegen pedig csikkek garmadája. Aztán megfordultunk olyan klubkönyvtárban, amelyben a porosodó könyvállvány mögött lapult az egyszál fes! mény, egyébként országos rangú művész érdemes al kotása. A példákat szaporít hatnám. A rideg, üresen tátongó termek ellentéteként felhozhatnám a fölcicomázott, émelygős miliőket, a tiszteletre méltó jószándék és ízlésszegénység keverékeit. De ne szaporítsuk a szót! Művelődési bázisaink egy részének környezeti összképe lehangolóan sivár, igénytelen vagy fantáziátlanul egyhangú és érdektelen. Sokféle motivációval magyarázható ez a jelenség. Az egyik kultúrház-igazgató, akinél egyébként pedáns tisztaság uralkodott, egyszerűen nem hajlandó kitenni semmiféle . dekorációt. Az előző években még barátságos szőttesek és akvarellek melegítették a termeket, aztán ésszerűsített a vezető. Tudniillik a tisztes látogatók összetörték, szétcincálták, törölközőnek használták ezeket a tárgyakat, felesleges tehát elölről kezdeni a patáliát. Mások meg arra hivatkoznak: ' honnan, miből szerezzenek intézményüknek változatos, igényes berendezést, hangulatos, okos műtárgyakat? Még a rendezvényekre is alig-alig futja, nemhogy az efféle dolgokra! De hallottam olyat is: miért kellene a pépművelőnek környezetesztétikai felkészültségben is jeleskedni, nerh elég, hogy általában tájékozottak, sőt, ügyes szervezők? Szóval: nyilvánvaló túlzások, szemléletbeli és gyakorlati gondok, ellentmondások keverednek az érvelésekben. Senki nem kívánja például, hoigy bármelyik népművelő a környezetkultúra professzora legyen, vagy hogy drága pénzért műalkotásokat, dekorációt vásároljon intézményének. Viszont joggal elvárható: alapvetően fejlett és korszerű ízléskultúrával rendelkezzenek, s ennek megfelelően a kultúra, a művelődés kollektív szálláshelyei valóban méltók legyenek elnevezésükhöz. Pontosabban szólva feladatkörükhöz. Salnos, eléggé általános még, hogy elsősorban a rendezvények száma, a különféle átlagok és statisztikai mutatók alapján értékelünk. Mintha a kulturálódás hatékonysága kizárólag és lényegében a mutatósabb akcióiéhoz kötődne. Pedig hiába szervezünk évente öt-hat kiállítást egy-egy községben. hiába színvonalas a műalkotáselemzés egy-egy iskolában, ha a mindennapi környezet szürkesége, igénytelensége lerombolja vagy csökkenti a progresszív hatásokat. Igazság szerint a közvetlen környezet tárgyi, esztétikai impulzusainak kellene igényt, hangulatot teremteni egy Intenzívebb kulturális és közösségi tevékenységhez. No, de miként kerülhetnénk közelebb egy ilyen ál' ipothoz? Mert az is igaz. hogy a nevelés, a közművelődés szakembereinek se könnyű a helyzete (nem a kiégett, nemtörődöm. diSknóhizlaló alkalmazottakra gondolok). Hiányoznak például az elméleti, módszertani kiadványok, amelyekből a környezetformálás sokféle lehetőségét tanulmányozhatnánk, ötleteket, praktikus tanácsokat kaphatnánk. S persze anyagi potenciában se vagyunk túlságosan gazdagok. De ha reálisan számolunk adottságainkkal, nem is olyan reménytelen a helyzet. Igen szép és változatos reprodukció-, meg poszterkészletből válogathatunk napjainkban. csak utána kellene járni. Azután van nekünk egy erőteljes amatörmozqalmunk, miért nem funkcionáltatiuk a legjobban sikerült alkotásokat? Furcsa ellentmondás egyébként, hogy miközben tárgvformáló mozgalmunk valódi társadalmi küldetését firtatjuk, éppen a legkézenfekvőbb alternatíváról feledkezünk meg: a szűkebb környezet esztétikus. ízléses alakításáról. És nevelési művelődési Intézményeinkben is ésszerűbb, gyakorlata sabb együttműködésre ler ne szükség. Jóllehet a fiz: ka- vagy nyelvtanár jobbaérti területének szakma' rejtelmeit, ám egv-egy szaktanterem célszerű, esztétik'kialakításában a raiztanárnak is van keresnivalója. 3. Ügy hallottam, hogy az elöljáróban felhozott egészségügyi kezdeményezés ösztönző példának bizonvult Többen próbálkoznak már a játékos-esztétikus rendelővel, sőt egy amerikai szervezet is tanulmányozni kezdte a baranyai kísérlete' Mi lenne, ha közművelődési, nevelési hálózatunkban is jobban figyelnénk a serkentő példákra, egyáltalán a környezetkultúrára? Nem mondom, hogy a „Tisza udvar, rendes liáz" analógiájára versenyprogramot hirdessünk, mert félő volna, pusztán a formális, mutatós akciók szaporodnának. Nekünk pedig a kulturálódás lényegi, tartalmi vonásalt kellene erősítenünk. amihez a művelődés szálláshelyeinek igényessége, esztétikuma is hozzátartozik. Szuromi Pál Ifjúsági klubtalálkozó Vasárnap járási ifjúsági alkotóinak műveiből nyílt klubtalálkozót rendeztek kiállítás. Hegyi Veronika, Bordányban, a helyi műve- Vass Teréz, ifj. Simonics Jálődési központban. Hat ifjú- nos, Vidéky Katalin, Dobsági klub — Zákányszék, Ül- rossy Ferenc alkotásai kerüllés, Balástya, Ásotthalom, tek közönség elé. Domaszék és Bordány — Délután irodalmi műsorral nyolcvan tagja a délelőtt fo- és Nagy András humorista lyamán szellemi vetélkedőn fellépésével folytatódott a mérte össze tudását, majd az találkozó, amely este discóüllési képzőművészeti kör vai zárult. A háromnapos munkaszünetre Etel, ital isipsen A vállalati, tanácsi jelentések és a helyszíni ellenőrzések alapján a húsvéti élelmiszer-ellátást zavartalannak értékelte a Belkereskedelmi Minisztérium. A készletek — mind a napi, mind a tartós élelmiszerekből — a lakosság igényeit bőségesen kielégítették. A minisztérium és a tanácsok irányításával az élelmiszer-kereskedelem már felkészült az újabb ünnepi forgalomra. A boltok húsvét után erősen megcsappant készleteit a múlt 'héten feltöltötték, s a napi cikkekből is megszervezték a bőséges ellátást. A fogyasztási szokásokat tekintve a május 1-i igény különbözik a húsvétitól, de mert ezúttal háromnapos munkaszünet lesz, nagyobb keresletre számítanak az üzletek. A nyitvatartási rendet is ennék megfelelően állapították meg. Az élelmiszerüzletek április 28-án pénteki, azaz hosszabbított munkarend szerint tartanak nyitva. Április 29én, vasárnap a tejet és a kenyeret árusító boltok, a csarnokokban és a piacokon levők is — a fővárosban szám szerint mintegy 1800 élelmiszerüzlet — 7 órától 13 óráig fogadja a vásárlókat. Ezen a héten a húsvét előttinél is több, országosan 825 vagon hús és húskészítmény kerül forgalomba. A tavaszi újdonságból, a pecsenyekacsából is bőséges a kínálatuk. A halak közül pontyból a tavalyinak csupán a fele áll rendelkezésre ebből a halfajtából nem jut elég az üzletekbe, import halfilé és mélyhűtött tengeri hal viszont van elegendő. Bor és egyéb szeszes ital, valamint hazai üdítő ital gazdag választékban és bőségben kapható. Sörből a tavalyinál lő százalékkal több kerül forgalomba, s ez egészében elegendőnek ígérkezik. Szokás szerint az arra kijelölt vendéglátó üzletek április 30-án, hétfőn és május 1-én kedden is árusítanak tejet, péksüteményt és kenyeret. (MTI)