Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

93 Kedd, 1979. április 24. 5 Megnyílt Koss lános tárlata 4 Több száz művet — il- íanatát örökítette meg. Jobb­lusztrációkat, könyvművésze- ról a kiállító Kass János, kö­ti remekeket, grafikai lapo- zépen Juhász Ferenc megnyi­kat, bélyegeket és kisplaszti- tóját mondja, kákát — mutat be gyűjte­ményes kiállításán a szegedi születésű Kass János, Mun­kácsy-díjas, érdemes művész. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtá­rának három szintjét meg­töltő kiállítást a pályatárs és barát. Juhász Ferenc. Kos­suth-díjas költő, az Üj írás főszerkesztője nyitotta meg sodró erejű, vallomásértékű prózaversével. A nagyszámú közönség előtt a megnyitó után levetítették Takács Gá­bor Három könyv — hárgm művész, Jose Andres Lackó Credo és Rózsa János Kiállí­tás című kisfilmjeit. Vasár­nap, a megnyitás alkalmából a posta alkalmi bélyegzést tartott. Kass János gyűjteményes tárlata május 27-ig látható. Népművészeti kiállítás és vásár Népművészeti kiállítást és vásárt, valamint az ese­ményhez kapcsolódó vásári' játékokat rendeztek vasár­nap a Szegedi Ifjúsági Ház­ban. Az ország csaknem minden tájáról érkezett mé­zeskalácsosok, fazekasok, kékfestők, fafaragók, to­jásfestők és bőrművesek az Ifjúsági Ház 1200 személyes nagytermében rakták ki portékájukat A vásárt népi táncosok, színjátszók rövid műsorokkal színesítik. A különleges programra a szegedi folklórklub együt­tesei ^t város forgalmas ré­szein hívogatták a közönsé­get Meztelenül Különös tévériportot lát­hattunk a közelmúltban. Egy pécsi gyermekorvosnő hátat fordított a konvenci­óknak, s szokatlan hangula­tú rendelőt alakított ki. Pop+artos kerámiaburkolat került az egyik íalrészre, a többi helyre meg színfes, le­bilincselő képanyag. A pol­cokon, az asztalokon ugyan­akkor változatos, szépséges könyvek és manipulálható játékok sorakoztak. Egyszó­val: esztétikus-játékos kul­túrteremmé alakult a vára­kozó, és csodák csodája, a gyermeki szorongások, félel­mek' fokozatosan megszélí­dültek. Lerövidült a fáida­lom. másfajta megvilágítás­ba került az orvosi rendelő, mert a hangulatos, életsze­rű környezet hatékony görcsoldónak bizonyult. 0 Képünk a megnyitó egy pil- | saját, valóságos élményeit, „Mindig a pillanat, a han­gulat parancsa szerint." így írt Gellért Andor Endre, vagyis inkább a szívével, az érzelmeivel, mint a ráció iránytűjével. Ezért kerültek látszólag rapszodikusan, ki­számíthatatlanul egymás mel­lé a szereplői, a hangulatok; csakhogy nem úgy, miként ezért érzékelni valami álom- megtörténtek, hanem ahogy szerű lebegést a legvalóságo- megélte őket; nem egysze­sabb életszeletek leírásain is. rűen leírta, hanem megjele­Kosztolányi szaval — „tün- nítette. a reálisat' tündérivé déri realizmus" — találóan varázsolva, a valóságot vib­jellemzik Gellért életművét; ráló, nyugtalan. szenvedé­hiszen mást sem írt, mint a jyes énjén átszűrve. Pszichológus-e Szepesi György? „Hivja a 33-43-22-es tele­fonszámot!" A hírverés meg­felelő mértékben nagy volt. A Petőfi rádió múlt héten csütörtökön este másfél órás, monstre kérdezz—felelek já­tékon rendezett, nem először. Mégis első ízben kissé for­mabontó válaszoló-párosítás- emberi-pszichológiai törvény­sal: Dr. Ranschburg Jenő szerűségeit legalább jelzés­pszicohológussal és Szepesi szerűen fölvázolni a jövő Györggyel (neki legújabb teendőivel kapcsolatban. Sze­funkciójával, az MLSZ el- Pesi maga is elmondta, tőle nöki tisztségével a főszerep- sokan csodákat vártak, afféle ben) indíttatott el egy soro- krisztusi tettet, hogy ujjával zatot Horvát János tolmá- hozzáér a magyar futball fe­csolta a hallgatók kérdéseit kélyekkel borított testéhez, j— meg-megtoldva őket a sa- ..kelj fel és járj!" — s máris "játjaival. erőtől duzzadó, egészséges, Nem tudni, a pszichológus világszínvonalú foci fakad az és a riporter-futballelnök új, tiszta forrásból. Beszélt „pásszítása" mennyire volt arról is. hogy bukása után tudatos, átgondolt akció a — reális ember, miért ne szerkesztő, László György ré- számítana rá? — közvetít széről, mindenesetre tény: csak újra futballmeccset, különleges ízt, zamatot adott Olyan átéléssel, olyan ihle­e páros az egész adásnak, tetten, ahogyan generációk Különösen amiatt, hogy a ^a megismerte őt Magyar­lelekbúvárnak szóló, „lélek- országon. Ha ott még nem is búvárló", izgalmas kérdések tartunk, a lelkesedésből úgy után egy darabig dr. Ransch- látszik, még maradt jócskán, burg Jenő ott maradt még a Persze, ami a gyakorlati job­stúdióban, s így jelenlétével bitó tetteket illeti — türel­kénytelen-kelletlen „pszicho- met kért- Ugyan mi egyebet logizálta" Szepesit. Hogy ő tehetett volna? milyen kényes-kínos kérdé- Am ha türelmet biztosi­Beket kaphatott, sejthető. Vi- tunk is számára (már aki), szent amennyire a pszictioló- ha csodákat nem is várunk gus nyugodt, logikus és okos tőle (a meccseket nézve egy­volt, anniyra lebilincselő ha- re többen), ha már-már em­tást keltett egy igazi sport- berfelettinek tűnő vállalko­ember őszintesége. , zásába netán belebukik is — Persze, dr. Ranschburg Je-' nagyon szívesen hallgattuk őt Hőnek komoly „szakmai" elő- így, egy új, szépreményű nye volt. A kérdések mögött műsor indítójaként, kicsit fi kíváncsiskodók személyisé- kényszer-pszichológusként, a gének körvonalait sejthette bölcs dr. Ranschburg Jenő­in eg. Sikerült viszont — le- ve] együtt Külön szerencse het, hogy a műsor higgadt, volt, hogy megismerhettük, derűs, szimpatikus légköre, jobban meg is szerethettük lehet, hogy 'a lélekbúvár sze- őket. Haszon tehát már így mélye vagy a rádióriporter- iS Van egy újfajta műsorból, tudósító-elnök hírneve miatt nem is kevés. Még akkor ls, — a mai magyar futball ed- ha a magyar futball tovább­dig is sc.rat hangoztatott, de ra is gyengélkedik, annál hevesebbet alkalmazott Domonkos László Esztergályos Károly tévé­filmje az Egy önérzet törté­nele című, félbemaradt Gel­léri-önéletrajz alapján mint­ha ezt a sajátos alkotáslélek­tani folyamatot kívánta vol­na láthatóvá tenni. Roppant hehéz vállalkozás. Hiszen egy másik művészeti ág, a film, másfajta „sajátos közegében" kellett megmutatnia, .miként lehetett az élményből-való­ságból összetéveszthetetlen irodalmi mű. E többszörös transzformáció igénye és szüksége láthatóan számos alkotói gondot okozott a ren­dezőnek, néhánynak a meg­oldatlansága nyomot hagyott a filmen. Például: míg Gellé­rtnek a szülői házhoz való viszonya csaknem teljes és érthető ellentmondásosságá­ban, a visszafogott, mégis ha­tásos képi megoldások révén kibontakozott előttünk, sze­relmeinek története és ihlető szerepe zavarosan, néhol követhetetlenül. Ezekben a filmrészletekben érződött leginkább a „tündéri realiz­mus" képre fogalmazásának nehézsége; költői helyett köl­tőieskedő, realista helyett naturalista képek váltották néhol egymást — megfosztat­tunk a stílusegység hatásá­tól. Mindezek ellenére a Mez­telenül című tévéfilmnek si­került megéreztetnie az írói személyiség legjellegzetesebb vonásait, nem kis részben Kozák András játéka révén. Tétövaságai és szenvedélyes­sége, örömei és szenvedései, ámuldozásai és reménykedé­sei „gellérisen" hitelesnek hatottak. A filmet Bíró Mik­lós fényképezte, a dramaturg Szántó Erika volt. S. E. Igazában persze nincs eb­ben semmi különös. Régóta tudjuk, hogy B műves, esz­tétikus tárgyaknak, a szép emberi környezetnek va­rázsereje van. Legfeljebb napjainkban fedezzük fel teljesebben: hányféle terü­leten kamatoztatható ez a hatásrendszer. Tér- és szín­dinamikai meggondolásokat mérlegel a gyárakat, üzeme­ket tervező kollektíva, mint ahogy a különféle termékek születésénél is egyre termé­szetesebb a formatervezők bábáskodása. Oldódik tehát egy makacs beidegződés, amelyik a tárgyi, környeze­ti formának pusztán külsőd­leges, járulékos szerepet biz­tosit, s ezzel a tartalmi, funkcionális vonásokat is mechanikusan értelmezi. A köznapi tapasztalás mindemellett nehezen tűri a rózsás általánosításokat. Egy ominózus rendezvényre készültünk nemrégiben, amiért jó néhány községet, várost összebarangoltunk. Művelődési házakba, könyv­tárakba vagy éppen egy-egy iskolába toppantunk be rö­videbb-hosszabb időre, és akaratlanul is a környeze­tekre kezdtem figyelni. Mert voltunk olyan művelő­dési házakban, ahol koszfol­tokból építkező freskók és szövevényes pókhálók dísze­legtek a falakon, a padlón meg a szőnvegen pedig csik­kek garmadája. Aztán meg­fordultunk olyan klub­könyvtárban, amelyben a porosodó könyvállvány mö­gött lapult az egyszál fes! ­mény, egyébként országos rangú művész érdemes al kotása. A példákat szaporít hatnám. A rideg, üresen tá­tongó termek ellentéteként felhozhatnám a fölcicomá­zott, émelygős miliőket, a tiszteletre méltó jószándék és ízlésszegénység keveré­keit. De ne szaporítsuk a szót! Művelődési bázisaink egy részének környezeti összképe lehangolóan sivár, igénytelen vagy fantáziátla­nul egyhangú és érdektelen. Sokféle motivációval ma­gyarázható ez a jelenség. Az egyik kultúrház-igazgató, akinél egyébként pedáns tisztaság uralkodott, egysze­rűen nem hajlandó kitenni semmiféle . dekorációt. Az előző években még barátsá­gos szőttesek és akvarellek melegítették a termeket, az­tán ésszerűsített a vezető. Tudniillik a tisztes látoga­tók összetörték, szétcincál­ták, törölközőnek használ­ták ezeket a tárgyakat, fe­lesleges tehát elölről kezde­ni a patáliát. Mások meg arra hivatkoznak: ' honnan, miből szerezzenek intézmé­nyüknek változatos, igényes berendezést, hangulatos, okos műtárgyakat? Még a rendezvényekre is alig-alig futja, nemhogy az efféle dolgokra! De hallottam olyat is: miért kellene a pépművelőnek környezetesz­tétikai felkészültségben is jeleskedni, nerh elég, hogy általában tájékozottak, sőt, ügyes szervezők? Szóval: nyilvánvaló túlzá­sok, szemléletbeli és gya­korlati gondok, ellentmon­dások keverednek az érvelé­sekben. Senki nem kívánja például, hoigy bármelyik népművelő a környezetkul­túra professzora legyen, vagy hogy drága pénzért műalkotásokat, dekorációt vásároljon intézményének. Viszont joggal elvárható: alapvetően fejlett és korsze­rű ízléskultúrával rendel­kezzenek, s ennek megfele­lően a kultúra, a művelődés kollektív szálláshelyei való­ban méltók legyenek elneve­zésükhöz. Pontosabban szól­va feladatkörükhöz. Salnos, eléggé általános még, hogy elsősorban a rendezvények száma, a különféle átlagok és statisztikai mutatók alap­ján értékelünk. Mintha a kulturálódás hatékonysága kizárólag és lényegében a mutatósabb akcióiéhoz kö­tődne. Pedig hiába szerve­zünk évente öt-hat kiállítást egy-egy községben. hiába színvonalas a műalkotás­elemzés egy-egy iskolában, ha a mindennapi környezet szürkesége, igénytelensége lerombolja vagy csökkenti a progresszív hatásokat. Igaz­ság szerint a közvetlen kör­nyezet tárgyi, esztétikai im­pulzusainak kellene igényt, hangulatot teremteni egy In­tenzívebb kulturális és kö­zösségi tevékenységhez. No, de miként kerülhet­nénk közelebb egy ilyen ál­' ipothoz? Mert az is igaz. hogy a nevelés, a közműve­lődés szakembereinek se könnyű a helyzete (nem a kiégett, nemtörődöm. diSk­nóhizlaló alkalmazottakra gondolok). Hiányoznak pél­dául az elméleti, módszerta­ni kiadványok, amelyekből a környezetformálás sokféle lehetőségét tanulmányozhat­nánk, ötleteket, praktikus tanácsokat kaphatnánk. S persze anyagi potenciában se vagyunk túlságosan gaz­dagok. De ha reálisan szá­molunk adottságainkkal, nem is olyan reménytelen a helyzet. Igen szép és válto­zatos reprodukció-, meg poszterkészletből válogatha­tunk napjainkban. csak utána kellene járni. Azután van nekünk egy erőteljes amatörmozqalmunk, miért nem funkcionáltatiuk a leg­jobban sikerült alkotásokat? Furcsa ellentmondás egyéb­ként, hogy miközben tárgv­formáló mozgalmunk valódi társadalmi küldetését firtat­juk, éppen a legkézenfek­vőbb alternatíváról feledke­zünk meg: a szűkebb kör­nyezet esztétikus. ízléses alakításáról. És nevelési mű­velődési Intézményeinkben is ésszerűbb, gyakorlata sabb együttműködésre ler ne szükség. Jóllehet a fiz: ka- vagy nyelvtanár jobba­érti területének szakma' rejtelmeit, ám egv-egy szak­tanterem célszerű, esztétik'­kialakításában a raiztanár­nak is van keresnivalója. 3. Ügy hallottam, hogy az elöljáróban felhozott egész­ségügyi kezdeményezés ösz­tönző példának bizonvult Többen próbálkoznak már a játékos-esztétikus rendelő­vel, sőt egy amerikai szer­vezet is tanulmányozni kezdte a baranyai kísérlete' Mi lenne, ha közművelődé­si, nevelési hálózatunkban is jobban figyelnénk a ser­kentő példákra, egyáltalán a környezetkultúrára? Nem mondom, hogy a „Tisza udvar, rendes liáz" analógiájára versenyprogra­mot hirdessünk, mert félő volna, pusztán a formális, mutatós akciók szaporodná­nak. Nekünk pedig a kultu­rálódás lényegi, tartalmi vo­násalt kellene erősítenünk. amihez a művelődés szállás­helyeinek igényessége, eszté­tikuma is hozzátartozik. Szuromi Pál Ifjúsági klubtalálkozó Vasárnap járási ifjúsági alkotóinak műveiből nyílt klubtalálkozót rendeztek kiállítás. Hegyi Veronika, Bordányban, a helyi műve- Vass Teréz, ifj. Simonics Já­lődési központban. Hat ifjú- nos, Vidéky Katalin, Dob­sági klub — Zákányszék, Ül- rossy Ferenc alkotásai kerül­lés, Balástya, Ásotthalom, tek közönség elé. Domaszék és Bordány — Délután irodalmi műsorral nyolcvan tagja a délelőtt fo- és Nagy András humorista lyamán szellemi vetélkedőn fellépésével folytatódott a mérte össze tudását, majd az találkozó, amely este discó­üllési képzőművészeti kör vai zárult. A háromnapos munkaszünetre Etel, ital isipsen A vállalati, tanácsi jelen­tések és a helyszíni ellenőr­zések alapján a húsvéti élel­miszer-ellátást zavartalannak értékelte a Belkereskedelmi Minisztérium. A készletek — mind a napi, mind a tartós élelmiszerekből — a lakosság igényeit bőségesen kielégí­tették. A minisztérium és a ta­nácsok irányításával az élel­miszer-kereskedelem már felkészült az újabb ünnepi forgalomra. A boltok húsvét után erősen megcsappant készleteit a múlt 'héten fel­töltötték, s a napi cikkek­ből is megszervezték a bősé­ges ellátást. A fogyasztási szokásokat tekintve a május 1-i igény különbözik a hús­vétitól, de mert ezúttal há­romnapos munkaszünet lesz, nagyobb keresletre számíta­nak az üzletek. A nyitva­tartási rendet is ennék meg­felelően állapították meg. Az élelmiszerüzletek április 28-án pénteki, azaz hosszab­bított munkarend szerint tartanak nyitva. Április 29­én, vasárnap a tejet és a kenyeret árusító boltok, a csarnokokban és a piacokon levők is — a fővárosban szám szerint mintegy 1800 élelmiszerüzlet — 7 órától 13 óráig fogadja a vásárló­kat. Ezen a héten a húsvét előttinél is több, országosan 825 vagon hús és húskészít­mény kerül forgalomba. A tavaszi újdonságból, a pe­csenyekacsából is bőséges a kínálatuk. A halak közül pontyból a tavalyinak csu­pán a fele áll rendelkezésre ebből a halfajtából nem jut elég az üzletekbe, im­port halfilé és mélyhűtött tengeri hal viszont van elegendő. Bor és egyéb szeszes ital, valamint hazai üdítő ital gazdag választékban és bő­ségben kapható. Sörből a tavalyinál lő százalékkal több kerül forgalomba, s ez egészében elegendőnek ígér­kezik. Szokás szerint az arra ki­jelölt vendéglátó üzletek áp­rilis 30-án, hétfőn és május 1-én kedden is árusítanak tejet, péksüteményt és ke­nyeret. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents