Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

Szerda. 1979. március 7. 3 Nőtt a Dél-Alföld ideg enforga I ma . Tanácskozás Békésen — Kiállítás Szegeden Csongrád és Békés megye, valamint az ugyancsak a Dél-alföldi Idegenforgalmi Intéző Bizottság működési területén levő Szolnok megyei Cserkeszölő idegenforgalmi statisztikái azt mutatják: az elmúlt esztendő az utóbbi évek egyik legeredményesebbje volt — állapította meg tegnap Békésen tartott ülésén az intéző bizottság elnöksége, amely Hantos Mihálynak, az IB elnökének vezetésével az 1978as idegenforgalmi tapasztalatokról tárgyalt Békés város tanácselnöke, Makouiczki János a vendéglátó város idegenforgalmi helyzetét fejlesztési lehetőségeit ismertette, majd az IB fejlesztési szakbizottsága terjesztette elő javaslatát az Országos Idegenforgalmi Hivatal vissza nem térítendő támogatásának felosztására. * A Dél-Alföld idegenforgalmi vonzóerejének növekedését jelzi, hogy az itteni határállomásokon több mint kétmillió külföldi lépett be az országba, s ennek következtében a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma is — közel 21 százalékkal — emelkedett Ez egyúttal a külföldiek részarányát is növelte, Csongrád megyében például csaknem minden második szállást kérő vendég más országból érkezett Ebben nyilvánvalóan fontos szerepet játszott az is, hogy 1978 januárjától megszűnt a kötelező valutabeváltás, Röszke határforgalma például 28.6 százalékos emelkedést mutat A külföldre utazó magyarok közül tavaly — ellentétben az 1977-es esztendővel — többen hagyták el az országot Békés megye határátkelőin — s ez a Románia és Bulgária iránti érdeklődés erősödését, valamint a Jugoszláviába induló magyar turisták „megfogyatkozását" mutatja. A múlt esztendő eredményeinek számbavételekor az IB elnöksége megállapította, gyarapodtak az idegenforgalomban elsődlegesen érdekelt kereskedelmi szálláshelyek —' a szegedi Hungária Szálloda, a csongrádi, a makói, a gyulai kemping, a 120 ágyas orosházi szálloda lehetővé tette a vendégek kulturáltabb fogadását. Javultak a közlekedési és útviszonyok, Makón új autóbuszpályaudvar, az utak mentén több fedett megállóhely épült gyarapodott az autóbuszpark. Az IB albizottságai területükön szorgalmazták a parkolóhelyeit építését, az útépítési és közművesítés! tervek gyorsabb megvalósulását A megfelelő előkészítésnek és szervezésnek köszönhetően 1978-ban a Szegedi Ipari Vásárnak 155 ezer, a szabadtéri játékoknak 97 ezer, a gyulai nyári rendezvénysorozatnak 23 ezer látoíatója volt Nem hagyható kollégiumi férőhelyek számának növelésén túl is. Sok még a tennivaló az utasellátás területén, elsősorban a vasúti és autóbuszközlekedésben. Szorosabb együttműködésre lenne szükség a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok és az idegenforgalmi szervek között is — állapította meg az IB elnöksége a tegnapi ülésen. * Az Idegenforgalom volt a központi témája annak a rendezvénynek is, melynek — ugyancsak tegnap — Szegeden a Technika Háza adott helyet Az MTESZ ifjúsági koordinációs bizottsága, a MALÉV, a British Airways, a Volán Tourist és a 10-es számú Volán, a szabadtéri játékok és az ipari vásár igazgatósága, valamint az Állami Biztosító megyei igazgatósága közreműködésével eszmecserét rendezett a közúti és légi közlekedés, valamint az idegenforgalom összefüggésének témakörében. A hazai közlekedési vállalatok körei hetven szakembere délelőtt arról tanácskozott miként támogathatnák hatásosabban az egyéni és csoportos turizmust — elfigyelmen kívül az sem, hogy sősorban a vendéglátó Csönga kereskedelmi és vendéglá- rád megyében és Szegeden, tóipari vállalatok hatásosab- A Technika Házában délban törekedtek a zavartalan után dr. Bérezi Mihály. a áruellátásra és kulturált 10-es Volán igazgatóhelyettevendéglátásra. Az intéző bizottságnak kiterjedt működési területén azonban változatlanul az a célja — s feladata is —, hogy segítse a szálláshelyek számának növelését. S mivel az olcsóbb szállások iránti kereslet növekszik gyorsabban, kutatni kell további lehetséges megoldások után a fizetővendég-szobák és a se nyitotta meg a közlekedési reklám-propaganda kiállítást, melyet az érdeklődők és a szakemberek társaságában megtekintett Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára és Juratotucs Aladár országgyűlési képviselő, valamint dr. Kovács Kálmán, az MTESZ megyei elnöke is. r. k. Portré nőnap előtt Közélet, anyaság A kereskedelmi szakközépiskolai érettségi csak belépő volt a Szegedi ÉLIKERhez. Az azóta eltelt tizenkét évben sok lépcsőfokot megjárt már Pignitzki Józsefné. A Kárász utcai édességbolt eladójából üzletvezető-helyettes lett, majd a központban számfejtő, később áruforgalmi, azután oktatási előadó, s végül, jelenleg, a vállalat személyzeti előadója. S tarsolyában sok szakmai tapasztalattal, emberismerettel egy éve az ÉLIKER pártalapszervezetének titkára is. Közéleti ember, feleség és anya. — Milyen indítékok kellettek ahhoz, hogy harmincévesen már ilyen gazdag tevékenységet tudjon maga mögött? — Az iskolában aktívan dolgoztam a KJSZ-ben, s aki rájön a közösségért végzett munka ízére, az nem tudja abbahagyni. Elkapja az embert a „gépszíj" ... Talán nálam a véletlen is közrejátszott. Annak idején egy KISZ-gyűlésen kultűrfelelőskent beszámolót kellett volna tartanom, a KISZ-titkár azonban mind elmondta előttem, amire én készültem. Fölálltam, és szégyenszemre el bőgtem magam. Akkor odajött hozzám egyik kedves tanárom és azt mondta: vedd tudomásul, ezentúl neked mindig, mindenhol beszélned kelL 4 — Valóban szeret sokat beszélni? — Vállalati KlSZ-titkárként megtanultam, hogy nem szabad lopni az emberek Idejét fölösleges, hosszú értekezletekkel. Mindig igyekszem lényegretörően beszélni. Megé.- zödésem, hogy a bonyolult köntörfalazásnál — Az oktatási kabinetben, ahol a szakmunkástanulók képzése folyik szinte reggeltől estig, most készülnek föl a házi pénztárosverseny résztvevői is. De lázban égnek a gyerekek az országos KI, minek mestere verseny miatt is, a napokban utazik Pestre a három ÉLlKER-es. Közösen vettük át egyebek között a munkásmozgalom történetét is. Egyébként magam is most tanulom a marxista egyetem szakosítóján. — A négyéves Joci nem hiányolja az igen elfoglalt mamát? — Hiányzunk egymásnak. Alig várom, hogy munka után, iskola után hazaérjek és magamhoz ölelhessem. Ch. A. lói élni okosan élni célravezetőbb az őszinte szó. . Hegyeket lehet megmozgatni az - emberekkel, ha tudják, miért teszik. — Ilyen határozott volt akkor is, amikor párttitkárrá választották? — Nem mondtam rá gyorsan az- igent. Féltem egy kicsit, mert nő vagyok és fiatal. — Indokolt volt az aggodalma? — Nincsenek konfliktusaim emiatt, sikerül együttműködnünk az emberekkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy nemcsak kereskedelmi munkát végzünk, hanem politikait is. Nem keil magyaráznom, mit jelent, ha mondjuk nem lehet húst kapni valahol... S mert tudjuk, nem kizárólag az ÉLIKER a felelős'az ellátásért, felkeressük az ipari vállalatok alapszervezeteit és közösen igyekszünk mindent megtenni a lakosság elégedettségéért. — Amikor kerestem, minH

a arról van szó, hogy Vak Jeromos elitta az eszét, készek vagyunk mélységesen megvetni, sőt messzemenő következtetéseket is hajlandók vagyunk levonni az esetből. Elmondjuk, hogy ez mégis tűrhetetlen, mert a bor öl, butít és nyomorba dönt, ráadásul a nemzetközi statisztikában is rontja nemzeti esélyeinket. Ellenben, ha ránk mondja valaki, hogy ne igyál, kortól, nemtől, vallástól és időjárástól függően kapja meg a magáét. Idézzük a költőt, ha jó kedvünk van: „Magyar ember bort megissza, jól teszi..." iA következtetés: ha magyar vagy, tarts velünk. Hagyj békén, ne dumálj, az jön azután, és lezáródik a vita azzal, hogy kinek mi köze hozzá, továbbá menj a büdös fenébe. Pedig akkor is romlik az esélyünk a statisztikában, ha mi magunk emeljük a poharat, tulajdon kezünkkel, és netán az is megeshet, hogy nekünk is árt Magyar ember nemcsak a bort issza meg, hanem a pálinkát is, konyakot is, akár üvegszámra, ha már kevesebbet nem adnak, és lehetőleg munkaidőben, állvány tetején vagy párnás ajtó mögötti mert magyar ember egyaránt előadódik itt is, ott is. Prédikátori buzgalmak nem dolgoznak bennem, nem csattogtatom tehát tüzes szavakból font ostoromat, és nem kiáltom hangosan: hagyd a poharat, és igyál tejet, mert attól világos lesz a fejed, noha elhiszem, hogy a tej élet, erő és egészség. El-elnérem közelmúltunkba visszanéző új magyar filmjeinket, és elismeréssel adózom rendezőiknek, ha találnak a szerephez illő sovány, csontos, szikár, vagy legalább alig kövér embert. Ha sikerül export-import mérlegünket helyére billenteni, attól tartok, a fejlődő nemretek sorából hívjuk majd a főszereplőket, mert a lóhúsért esedező kövér, hájas és pocakos ember nem mindig győzi meg a nézőt a háborús idő borzalmairól. Sokat beszélnek mostanában a kilencvenen túliak társaságáról, de nem az évekről, hanem a kilókról van szó. Nem üthetnek apjukra-anyjukra, hiszen méret szerint mindkettő kitelne belőlük egyszerre. Miért -eszünk többet, mint amennyi kellene? Mert enni jó. és van mit ennünk. Igaz, riogatnak bennünket az orvosok, hogy megárt a sok, és mérik is á kórt, hol a vérnyomással, hol a szívdobogással, de sok haszna nincsen, mert magyar ember mindent eszik. Mondják az okos emberek, nem is a koszttal van a baj, hanem azzal, hogy csak ülünk, és megélünk. Inkább kikönyököljük egymás lépét a buszon, de két megálló között el nem mennénk gyalog. Magyar ember tor, zúz, hadakozik, szidja akár a világot is, amíg a guta meg nem üti, de nem gyalogol. Érzi ugyan, hogy a természet egyre messzebb kerül tőle, előveszi tehát kocsiját, hogy hegyet és erdőt lásson, rohan oda, rohan vissza, hadseregek mozgásához hasonlít a kivonulás szombaton és vasárnap. Nagyok e sereg veszteségei, mert abban is vezetünk, hogy nem tudjuk volán mögül nézve tisztelni sem az előttünk menőt, sem a szembe jövőt. Gyalogjáró őseinkre emlékezve, évszázadok adósságát akarjuk törleszteni akkor is, amikor repesztünk országokon által? Nemzeti betegségeink fölsorolásánál elakadok most. Aki azt várja tehát, hogy a válások statisztikájában elfoglalt igen „előkelő" helyünk méltó megbüntetése következik szavak áradatával, téved. Legbelsőbb magánügye lehet valakinek, hogy a párválasztás időszakát hatvan vagy akár hetven évre nyújtja ki. Szívből sajnálom azokat. akik a harmadik vagy negyedik nekifutás után leverik a lécet, és nem boldogulnak. Nem róluk beszélek tehát, mert nem tudok szabadulni egy képtől. Laposra nyomott kocsit láttam nemrég, termosz röpült ki belőle, cumisüveg és műanyag bili. Nem tudni, Márta volt-e benne, vagy Zsoltika, anyukája a kocsit vezette, vagy ölében tartotta, sőt azt sem tudom, a mentő orvosának sok dolga akadt, vagy semmi. Mindenkiért kár, aki benne ült. akinek csak lába vagy karja törik, netán koponyakoppanással megússza, az is sajnálni való, mert ezt a balesetet valamilyen kifürkészhetetlen errjDeri mulasztás okozta. Erősen hinni lehet, hogy Márta vagy Zsolti nem tudja meg soha, hogy az élet szép. Szomorú rekordjaink, túlbuzgó magyaros temperamentumunk szánalmas következmériVei láttán előbb-utóbb felötlik bennünk a kérdés: tudunk mi egyáltalán vigyázni gyermekeinkre? A magamkorúakból előttem állnak azok. akik apa nélkül nevelkedtek, mert édesapjukat elkívánta a háború. Nem tudom, vannak-e annyian, mint akiknek apját-anyját másik feleség vagy másik férj kívánja el abban a korban, amikor nekik még fészekaljamelegre. véget nem érő szeretetre, simogatásra. mesére és kemény intésre is szükségük van. Kinyíltak lehetőségeink, mint még soha, és mi élünk velük, mint még soha. Éljünk, természetesen, mert csak egyszer élünk. Tréfája az életnek, hogy aki tíztizenöt évvel ezelőtt mínusz tizenvalahány fokos hidegben süttette miniszoknyás combját a faggyal, most orvosi kezekre szorul; aki ugyanekkor emberi szabadságának gyökeres megsértését látta csupán a tanácsban is, hogy rakjon valamit a fejére, az most rendőri felügyelet mellett hajnövesztőért lökdösődik, mondván: jussa van a hajra. Régi nóta. kamaszhevületünk vámját később, fizetjük meg. Hallom most is. mert jól belemászott a fülembe, amit a tévébeli tudós orvos mondott. Vezetünk a koraszülések számában is. Antistatisztikai lény vagyok, ha a milliárdokból csak egy parányi emberkét mutatnak nekem, aki vergődik élete első hónapjaiban, és a lét—nemlét határán Imbolyog. moccanatlanul maradok akkor is. Mit tehetnék, ha így fogalmazódik át agyamban az orvosi intés: az inkubátorok századát éljük, összefut fejemben annyi zagyva gondolati sorba rakni sincs időm. Mi mindent nem áldozunk egy jó kocsiért, egv jó garázsérti egy jó állásérti egy jó külföldi útérti egv jobb lakásért, egy reprezentatív feleségért, és milyen keveset nem tudunk áldozni azért, hogy ne arasz* nvi magzatokat segítsünk a világra. N

em áldozunk értük? Hát az a szere, tő és felelősségteljes gondoskodás, amit az állam vállal magára? Bocsánat, ne az államot mondjuk, mert az személytelen, és különben sem tehet mást, vállalnia kell. Az orvost mondom inkább, meg a nővért, aki emberi életre óvja és táplálja őket A világ minden pénzéért nem akarok fájdalmat okozni azoknak, akik anyaként kénytelenek mindezt elviselni. csak az orvos szavának gyalogút] át járva jut eszembe, egyszer-egyszer talán nem kellett volna mást tenni, mint egy égő cigarettát elnyomni, és kilenc hónapia többet meg nem gyújtani. Ijesztenek a statisztikák, majdnem minden napra jut belőle valami. Ki tudná előszámlálni, mennyivel élünk jobban, mint húsz-harminc évvel ezelőtt? Ahhoz képest majdnem gazdagok vagyunk. Nem szabadna akaratban szegényednünk. Emberségünk, emberi lényegünk legbiztosabb vonása, hogy akarni tudunk. Küzdeni olyan célérti amiért érdemes. Olyan áldozat árán. hogy nem nyomjuk tövig a gázt, hiszen ráérünk lassabban is. nem mi nézünk minden üveg legfenekére. mert könnyen leeshetünk az állványról, vagy bekaphatja a gép a kezünket. El kellene hinnünk, akkor is élhetünk jól. ha okosan élünk. Az a gyanúm, új lehetőségeinkben a szertelen kamaszkorig jutottunk még csak. Horváth Dezső < dig azt mondták, a árudéban van. 10-es A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alka'mából: Tudományos ülés az akadémián A Magyar Tanácsköztár- alkalmából a Magyar Tudo- nek igazgatója pedig a munsaság létrejöttének körűimé- mányos Akadémia, az kasosztály hatalmának és a nyeivel, szocialista gyakor- MSZMP KB Párttörténeti In- demokráciának a viszonyálatával, sikereivel és kudar- tézete. Társadalomtudományi ról beszélt. Liptai Ervin a caival mindmáig tanulmá- Intézete, a Politikai Főiskola, Hadtörténeti Intézet parancsnyozásra és tanulságokra ér- az Eötvös Loránd Tudo- noka a fegyveres erők szeredemes elméleti, tapasztalati mányegyetem és a Hadtör- pét értékelte a proletárforraanyagot nyújtott a magyar téneti Intézet által — ren- dalomban. Köpeczi Béla, az és a nemzetközi munkásmoz- dezett tudományos emlék- MTA főtitkárhelyettese pegalomnak. Ily módon tanul- ülést Szentágothai János, az dig a Tanácsköztársaság MTA elnöke nyitotta meg. kulturális politikájáról szólt. Ezt követően Vass Henrik, A plenáris ülésen részt az MSZMP KB Párttörténeti vettek a szocialista országok Intézetének igazgatója tar- testvérakadémiáinak képvibeépültek — hangsúlyozták tott előadást az 1919-es szo- selői,, valamint több nyugategyebek között az Akadémián cialista forradalomról, nem- európai kommunista párt kedden kezdődőt! turiomá- zeti történelmünk kiemelke- küldöttei. Délután szekciónyos ülésszakon. dő állomásáról. Lakos Sán- üléseket tartottak. A tudoA Tanácsköztársaság ki- dor, az MSZMP KB Társa- mányos emlékülés ma folykiáltásának 60. évfordulója dalom tudományi Intézeté- tatódik. (MTI) ságai nemcsak a honi, hanem a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom politikai és elméleti tárházába is Együttműködés Évi mintegy 20 millió dollár értékű műtárgyaipari kooperációs szállításról kötöttek szerződést kedden Budapesten a Chemolimpex, a Péti Nitrogén Művek, a Borsodi Vegyi Kombinát, a jugoszláv partnerek részerői pedig a Bori Ipartelep Vegyipari Trösztje, a General export és a szabadkai Hemijska Industrija Zorka ipartelep vezetői. Az 1980—1985re szóló szerződés szerint a Péti Nitrogén Művek és a BVK nitrogén tartalmú műtrágya-alapanyagot szállít a szabadkai gyárnak továbbfeldolgozásra. amit a jugoszláv partner magas foszfortartalmú komplex műtrágyával és takarmányíoszfáttal viszonoz. Jövőre kezdi meg a munkát a szabadkai ipartelepen a kooperációban részvevő új üzemrész.