Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

4 Szerda, 1979. március 7. A faluban, ahol gyerekeskedtem, negyvenötben, negyvenhat nyaráig, tojással va© liszttel fizettünk a xnozlje©ért. A na©obbak a hátunk mögött, ha ú© látták, már nem jut hely nekik. ökölbe szorították a kezünk, s jót röhögtek a földre csurranó tojássárgáján és a kis©erekek könyayein. Amikor bejött a forint, ml azt tudtuk biztosan, ho© az a kis pénzecske biztonságot ad nekünk, sorunk szerint válthatunk jegyet —, egyszóval a nagyokkal szemben is megvéd bennünket. A pénzünket a legjobb helyre dugtuk, s ha már csakklottgatya és a bőrünk volt a nyári szerelés, felvágtuk a koreot, » tl© kör beraktuk magunkat a filléreinkkel. mint Tom Tiller.a vadnyugati filmekben a tölténytáskáját golyóbisokkal. Pénzt találni, akár tíz fillért ls, na© öröm volt. Egyszer a barátommal ballagtunk a falun át, kl a malomgödörhöz úszni; ez egyik sarkon e© forint hevert a földön. Szétnéztünk, lát-e minket valaki. Pista komám nagy sóváran kibökte: „Ellopjuk, he?" Bólintottam. FJköltwvi nem mertük, attól félve. feltűnik, akármit ls veszünk rajta. Honnan- van ezeknek pénzük — zengené az egész falu. A hombár e©fk repedésébe rejtettük, és többet nem beszéltünk róla. A továbbiakban nem az a tanmese kerekedik ebből az Írásból, tanítsuk meg a ©érekeinket gazdálkodni, ho© a kicsit összekössük az egésszel, a társadalommal. Másról bár, de mégis a pénzről lesz szó. Arról, ho© nálunk a pénz i— elvileg — annak a Jele, ho© valaki a munka Jogán Jutott hozzá, s annyihoz csupán, amennyiért valójában megdolgozott Ha csak i© kerülne pénz, az emberekhez — megint csak elvileg —, akkor mindenhol az érdemelné a legnagyobb erkölcsi megbecsülést is. aki a legtöbbet kapta. Ho© ez nincs í©, arról már sokat cikkeztek, tanulmányokat és drámákat írtak róla. s bírósági ítéletek is tanúsít. Ják. ho© a Jogtalanul szerzett pénznek e© ideig nincs gzaga. Az tehát, ho© valakinek Van száz forintja, nem feltétlenül bizonyítja, ho© száz forint értékű munkát adott a társadalomnak. Nálunk csak ú© lehet felülfizetni valakit, ho© mást alulfizetnek. És gyakorlatilag ugyanez történik, ha különböző teljesítményt nyújtó emberek között e©enlösdi alapon osztják a bért, emelik a fizetést. Végső fokon ez a társadalom számára végzett hasznos munka lebecsülése, melyet minden érdemtelenül kifizetett e© forint kiáltóan bizonyít. A szűkebb közös* Bégben mindenki szeme láttára és tudtával történik meg az igazságtalan elosztás. Ezt szóvá is teszik a bátrabbak, de az e©enlősdl ellen mór ' ,',nem ülik" fellépni. Mégpedig sajátságos ok miatt Nemes gondolkodásra vall. ho© e© kollektívában a Jól dolgozó, emberek nem azon az áron akarnak boldogulni, ho© mások nem boldogulnak. A kollektív szellemnek ez a rossz szokássá vált megnyilvánulása a bérezésben, sajnos, nem válik a Javunkra. Mert valójában mi történik? Van, aki azért hallgat mert bizonytalan, vajon ő megérdemelte-e a fizetést mig a másik tudja, kevesebbet adtak neki a megdolgozottnál, s ezért ú© találja, hogy nem érdemes igyekezni Végül a ©engét, a lustát meg nem ösztönzi a munka javítására a „talált pénz": S ez még a jobbik eset; a rosszabbik, ha nevet a markába. Megtörténik, ho© a pénz elosztásakor a szerény, jól dolgozó embereket tudatosan, a hallgatásukra számítva, kiha©ják a béremelésből, a jutalomból, ho© a nagyszájúakat feltétlen kielégítsék. Az élvtelenség nyilvánvaló. Sajnos. az ilyen és ehhez hasonló eseteknek, sok mindenen túl az is táptalaja, ho© a teljesítménybérezés alkalmazása a szükségesnél lassabban terjed el, s a normák tekintélyes része nem műszaki számításokon, va© a dolgozó és a normás megegyezésén, folyamatos alkudozásán nyugszik. Azaz: a szubjektivizmuson. Az alkalmazotti szakmák e© része pontos munkaköri leírás esetén „normázható" volna, de ahol ez felvetődik, hirtelenjében minden munkakörről szeretnék az érintettek bebizonyítani: ho© „alkotó" munkát végeznek. Nem kell munkaügyi szakembernek lenni ahhoz, ho© tudjuk, a szellemi munkás • is „lead" e© bizonyos teljesítményt, mely mérhető, csak hát más módon, bonyolultabb eszközökkel, és más időtényezők alapján, mint az esztergapadnál. A közős, az alapvető minden szakmában, ho© munkával méretünk meg, s emberként is ez tesz bennünket e©enlővé. Ez a szocializmus legsajátosabb törvénye. — Miután a munkánk társadalmi haszna különböző. az a „Jogtalanság" következik be. ho© jövedelmünknek ls egyenlőtlennek kell lennie. Jó, ha tudatában vagyunk, hogy az egyéni ósdi, a teljesítményhez lazán kapcsolódó bérezés a -nemzeti Jövedelem pazarlásának e© sajátos formája; nem szólván arról. ho© a jól dolgozó és többre is képes emberek vlsniatartják a teljesítményüket, aminek végül is mindannyian kárát látjuk. AT. egvenlő«<fi. a teljesítményeket mellőző magatartás lesjobb ellenszere, ha nem ú© csinálják, mert az emberek szemléletére a helyes gyakorlat van a legnagyobb hatással. Nemzeti Műemlékek helyreállítása érdek, ho© a munka szerinti elosztás törvényének fokozottabban érvényt szerezzünk minden munkahelyen, s e© szélesebb értelemben üzem és üzem között is. Ez pedig azt jelenti, a kereseteknek jobban kell a teljesítményekhez igazodniuk és olyan munka szerinti differenciálásra van szükség, amely valóban jobb eredmények elérésére ösztönöz. Elkerülhetetlen tehát, ho© e©es emberek jövedelmének növekedése mellett másoké ne csökkenjen. Leegyszerűsítve: az a jó a társadalomnak, ha a pénz, a többletjövedelem megszerzése nehezebbé válik mindenütt. Emiatt sok mindent végig kell gondolni, illetve másképp kell alkalmazni például olyan berozsdásodott fogalmakat. mint fluktuáció, netán törzsgárdatagság. Hiszen például az, ho© valaki búsz éve dolgozik e© munkahelyen, nem érdem, ha 20 éve ©engén dolgozik. És lehet valakinek azért alacsony a keresete, mert nem érdemel többet, s nem azért, mert sokszor kifelejtették a béremelésből. Az Ilyen embernek miért kellene fizetésemelést adni? Jótékonykodásból? És a béremelések szokásos, esetenkénti indoklása ls ismerősen hangzik, ugye? „Már két éve nem kapott: ő OTP-re vett lakást, sok a részlete; már megint adjunk neki. még azt mondják, hogy futtatjuk..." Pedig azokat érdemes anyagilag és erkölcsileg futtatni, akik tudnak futni, s hajlandók többet és keményen dolgozni a jó eredményért Valamennyien vesztesek leszünk, ha az átlaghoz igazítjuk a tempót, és a díjazást Az időmérők pedig ne felejtsék el, ho© már elektronikus stopperóra és nem tojás van a kezükben Fábián Péter Szenny és víz - a Tiszában Jövőnk védelme egyben a környezetünk védelme is. Ehhez pedig hozzá tartozik, ho© óvjuk az élővizek tisztaságát. Bár az "utóbbi években több tiltó és korlátozó rendelet született, azért még mindig elég ©akran használják a tavakat és a folyókat a szemét lerakására és a szennyvíz elvezetésére. A helyzet nem jobb a „Szőke Tisza" partján sem. Csupán Szegednél naponta min te© 60 ezer köbméter szennyvizet engednek — némi ülepítés és tisztítás után — a folyóba. Ha közepesen na© a Tisza vízhozama, a szennyvíz jobban felhígul, s ezért kevésbé ártalmas. Az árhullámok idején lelassul a víz folyása, s í© nem lehetetlen a kisebb mértékű visszaáramlás sem. A vízügyi Igazgatóságok szakemberei megfl©elték, ho© az ideihez hasonlóan magas vízállás több éves periódusként jelentkezik. S ha nem is jövőre, de az utána következő néhány évben valószínűleg kevesebb víz folyik le a Tiszán. Ezért várható, ho© romlani fog a víz minősége, hiszen az ipari üzemekből és a lakott területek csatornahálózatából egyre több szennyvíz áramlik a folyóba. Ez ellen csak korszerűbb szennyvíztisztítással lehet védekezni Szeged alatt jelenleg öt helyen engednek szennyvizet a Tiszába. Szűréssel, hígítással, esetleg ülepítéssel próbálják megakadályozni a folyóvíz szennyezését. Ezek azonban e©általán nem a leghatékonyabb módszerek. Megfelelő eredménnyel csak a biológiai tisztítás járhat. Ezt a módszert használják fel a szentesi szennyvíztisztítóban, s ú© tervezik, ho© hasonlóan működik majd a most épülő hattvastelepl szennyvíztisztító is. Az utóbbira na© szükség lesz a közeljpvőb^n, mert rövidesen működni fog a becsei duzzasztó, a Tisza jugoszláviai szakaszán. 1976ban, amikor az első próbaduzzasztást végezték, a víz tisztaságát ellenőrző vizsgálatok meglepő eredményt hoztak. A jugoszláv határnál a jobb part közelében IV. osztályú. Tiszaszigetnél. Szeged alatt III. osztályú, Al©őnél, Szeged fölött pedig I. és II. osztályú volt a Tisza vizének minősége. Az előírások szerint vízi sportra, fürdőzésre, valamint a frissen - fo©asztható zöldségfélék öntözésére csupán az első és másodosztályú folyóvíz alkalmas. A várost átszelő folyószakaszon akkor még nem volt szükség határozott intézkedésekre. De ha valamivel na©obb erejű a víz visszaáramlása, veszélyesen szennyeződhet a Tisza Szegednél is. A Tiszából vett mintákat havonta ellenőrzik a Csongrád me©ei KÖJÁL laboratóriumában. Néhány mikroszkopikus élőlény előfordulásából következtetnek arra, ho©an változik évről évre a folyó élővilága. Sajnos ©akran találnak veszélyes mikrobákat is. A pontosabb ellenőrzéshez na©obb és korszerűbb labaratóriumok kellenének. A tervek szerint 1981-ben új épületbe költözhetnek a KÖJÁL szakemberei, ahol a modernebb eszközök segítségével teljesebb képet tudnak adni a víz minőségéről. Ez na©ban elősegíti majd, ho© szigorúbban ellenőrizzék a vizek tisztaságát Ami fontos azért, ho© óvják a Tisza élővilágát, és azért is, mert a mélybe fúrt kutak előbb va© utóbb elapadhatnak, s akkor az ivóvizet is a felszíni vizekből kell nyemi. A helyzet azonban jelentősen akkor javul majd, ha átadják az új, korszerű hattyastelepi szennyvíztisztítót. Ez na©ban elősegíti, ho© csak tiszta ví» kerüljön a „Szőke Tiszába". Jámbor Ernő a kerítés építése A Tokajban levő egykori görög kereskedőház felújításával megkezdődött a műemlékek ez évi helyreállítása Borsodban. A na©l«>zscg főterén levő, tizennyolcadik századi műemlék épületben múzeumot rendeznek be. Itt mulatják be többek között a Tokaj-he©a!jai szőlőtermesztés és borkezelés emlékeit a hajdani kismesterségek. a kádárok, mézeskalácssütök, bognárok eszközeit és készítményeit, valamint a toka ji várral kapcsolatos emlékeket. A Borsod me©ei tanács és az Országos Műemléki Felü©előség közötti megállapodás alapján az idén tovább folytatják a középkori eredetű, reneszánsz faragásokkal díszített pácini várkastély helyreáll! lását is. Helyreállítják a 18. században épült mádt zsinagógát is, amelyben a tervek szerint községi mintakönyvtárat rendeznek be. M. L.-né gyálarétl olvasónk írja: „Az utcánkban probléma a kerítés építése. Van, aki azon az oldalon kerít, ahol a lakóháza van, van. aki az ellenkező oldalon. Kérem, szíveskedjenek választ adni, hogy pontosan hol kell keríteni. Ez a válasz sok esetleges kellemetlenségtől, s szomszédharagtól ment meg bennünket." Az általános szabályokat az Országos Építésügyi Szabályzat határozza meg. Az előírások lényege az., ho© a tulajdonos köteles az. utca felől nézve a homlokvonalat keríteni, továbbá, í© szemben állva a homlokzattal, a jobb oldali kerítést, továbbá erről az oldalról számítva a hátsó rész. felét. A most Ismertetett szabályból következik, hogy a bal oldali kerítést már a szomszéd köteles elkészíteni, ez egyébként érthető is, az ismertetett szabályokból, mert az 6 ingatlana előtt állva ez. neki a jobb oldali kerítése. Természetesen, ha sarokingatlanról van szó, akkor a bal oldalit is a tulajdonosnak kell elkészíteni, hiszen ott már nincs szomszédja. A szabályzat szerint a két köz.út között fe.kvő építési telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között megosztva volna. Oldalhatáron levő épületnél a tulajdonos az. oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és lenn tartani, amelyen az épület áll. Az építésügyi hatóság már kialakult beépítés esetén — — a helyi gyakorlatnak megfelelően — az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettségét ettől eltérően is megállapíthatja. Nvilvánós építési telék esetén a nyilvános telek és a visszamaradó telek közötti — az utcavonallal párhuzamos — köz.ös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége á visszamaradó telek tulajdonosát terheli. Előfordul, hogy egyértelműen nem állapítható meg, ho© valamely építési -telek kerítése megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége kit terhel. Ilyenkor a helyi építésű©! hatóság Illetékes dönteni. Az építési telek tulajdonosa a teleknek azon a hátáén va© a határnak olyan részén is létesíthet kerítést, amelyre nincs kötelezettsége, de a kerítésnek ezt a részét csak a saját telkén helyezheti el, s az í© létesített kerítést bármikor megszüntetheti. DB. V. M. Bélyeggyűjtőknek A na© szegedi árvíz centenáriuma alkalmából a Magyar Posta március 12-én emlék-levelezőlapot ad kl. A százezer példányban megjelenő levelezőlapot Forgács Miklós tervezte. A rányomott bélyeg névértéke 60 fillér. Szeged 1. számú és Bupest 4. számú postahivatal a megjelenés napján rajzos alkalmi bélyegzőt használ. A Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola bélyeg©űjtőköre március 21 —23. között bélyegkiállítást rendez a gimnázium épületében. (Tömörkény u. 1.) a forradalmi ifjúsági napok tiszteletére. Bemutatásra kerülnek munkásmozgalmi, művészeti, egészségügyi motivum©űjtemények_ A kiállítás ünnepélyes megnyitója március 21-én 9 órakor lesz. A Ma©ar Bélyeg©űjtők Országos Szövetsége, a Hazafias Népfronttal közösen olimpiai és sportbélyeg-kiállítást rendez Mosonma©aróváron június 10-től 25-ig. A kiállításon a magyar ©űjtőkön kívül részt vesznek az európai szocialista államok líélyeg©űjtői is. A témába illő anyagokkal a ©fljtők a MABÉOSZ kiállításrendező ©űjteményminősítő bizottságánál jelentkezhetnek. Dr. Buda József szerkesztésben „Solferinotól — napjainkig" címmel — Vöröskeresztes-mozgalom bélyegeken alcímmel — Jelent meg e© . rdekes 3zép kiállítású kis könyv a Ma©ar Vöröskereszt kiadásában. A könyv bemutatja azokat a bélyegeket, bélyegzéseket, fllatellsta dokumentumokat, amelyek a Vöröskereszt tevékenységét népszerűsítik. A magyar Filatéliai Vállalat közölte, ho© február 15től néhány bélyegsorozat és blokk árát módosította árjegyzékében. 1© egyes bélyegek árai 10—20 százalékkal növekednek. Az árváltozásokat a bélyeggyűjtők szaklapja, a Filatélla Szemle márciusi száma részletesen ismerteti. Deák Endre Ifiiva iWlexico Elkészült és rövidesen n szovjet közönség elé kerül a filmművészet na© szovjet klasszikusa, Szergej Eizenstein „Viva Mexico" cimű filmje. A hír némi magyarázatra szorul, hiszen a film még a harmincas években készült, s azóta több verzióban is bemutatták. Ezek közül azonban e©ik sem volt valódi. Csaknem fél évszázad elteltével .sikerült a szovjet film képviselőinek megszerezniük az eredeti anyagot. Illetve az abból készült másolatokat, összesen minte© hatvanezer méterből kellett kiválogatni a megfelelő felvételeket, a jó minőségű anyagokat. A filmhez most szöveg is készült: a szöveget nem kisebb színművész olvassa alá, mint Szergej Bondarcsuk. Ellesett pillanatok 1. Higiénia Élelmiszerbolt A hűtőpulton műanyag tálkákon kocsonya, öreg néni szemléli. Kiveszi az egyiket, vizsgálgatja. Hüvelykujja beielóg a kocsonyába. Fölemeli a tálkát megszagolja. Visszateszi. Másikat választ. Talán szálkás csülökdarabokat keres. Az ember meg- • nézi, mire adja ki a pénzét. Széles bőrleffentyfl terpeszkedik az e©i'k edénykében. Lehet, ho© alatta rejtőzik a csülök? A néni vl©ázva a körme közé csippenti a leffentyfl sarkát Felemeli, alánéz. Nem, ott sincs. Végül, mégis választ e©et Odacsörtet a kenyerespulthoz, papírt kér. — Jól csomagolja be aranyoskám — inti a tanulólányt —, neho© rászálljon a por az utcán' 2. Hetvenes évek Tataroznak a tanácsnál. A Mázoló szakmunkás, kék folyosó telezsúfolva iroda- köpenyben. Felfordított íróbútorokkal. Hivatalnok, fe- aS2talon ül. szalonnázik. Véhér^ köpenyben. Az égre glgmérJ a fehér köpenyast: — Egek, micsoda felfor- — Dolgozzon, aki momdrililás! De legalább dolgoz- ja! nának! L X.