Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

PénteTc, 1979. március 39. 3 Sokat segítenek a szocialista brigádok Hatvankettőezer brigádtag versenyez Nemcsak a gyárkapukon belül A szocialista munka versenyben a brigádok tevékenysége ma már nélkülözhetetlen, s segítségük nélkül alig lehetne teljesíteni megnövekedett feladatainkat. Tisztában vannak ezzel a szakszervezeti testületek tisztségviselői is, s éppen ezért megkülönböztetett figyelemmel kísérik a versenymozgalmat, s minden támogatást megadnak a szocialista brigádoknak. Hasonlóan vélekednek a brigádok tevékenységéről a munkahelyek párt- és gazdasági vezetői, s amikor a vállalatok éves terveit meghatározzák, akkor külön is kérik a brigádok táftvTgatását. Tegnap, csütörtökön délután a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnökségi ülésén is a szocialista brigádmozgalom megyei fejlesztésére hozott intézkedési tervet tekintették át a SZOT-állásfoglalás figyelembevételével. A szakszervezeti testület Intézkedési tervében hangsúlyozták. hogy a megyei gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának egyik alapvető eszköze a szocialista brigádmozgalom. E szép és nemes tevékenység a szervezett dolgozók egyre nagyobb tömegeit tömöríti, s a mozgalom fő ereje, az ipari munkásság mellett egyre többen vesznek részt a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmiségiek és az alkalmazottak köréből is. Az üzemi demokrácia törvényes fórumai közé emelt szocialista brigádvezetői tanácskozások sikere is a mozgalom és annak ereje mellett szól — hangsúlyozták a szakszervezeti tisztségviselők. Az eredményeket hosszú volna fölsorakoztatni, mint ahogyan azt is nehéz lenne sorba szedni, hogy a megyében hány brigád kapott magas kitüntetést, elismerést. Tevékenységük, munkájuk eredményeket érlelő sikere ma már szervesen hozzátartozik mindennapjainkhoz. A brigádok és lelkes tagjaik közéleti tevékenysége, társadalmi segítsége, munkásszolidaritásuk sok-sok szép példája dolgos hétköznapjainkban már természetesnek tűnik. Az élet azonban nem hagyja nyugodtan „üldögélni" az embereket, a brigádmozgalmat sem. Az eddigi szép sikerek mellé újabbakat követel a gazdasági élet is. A SZOT-plénum országos tapasztalatait, megállapításait az egyes kollektívák, megyék általános gyakorlatából merítették. Megállapították, hbgy további előrelépés szükséges a termelés, a gazdálkodás, a művelődési igény, a szocialista magatartási normák, a közösségért érzett felelősség. a közéleti tevékenység. a munkahelyi demokratizmus minőségi jegyeinek erősítése, a gazdasági és társadalmi irányítás területén. Az SZMT elnökségének tagjai ezért is fontosnak tartják a most megfogalmazott intézkedési tervüket, hogy minden tekintetben eleget tegyenek a megye szocialista brigádjai a minőségileg magasabb követelményeknek. Indokolja ezt az is, hogy Csongrád megyében a brigádmozgalomban több mint 62 ezer ember vesz részt cselekvően, az összes dolgozói létszámnak 46 százaléka brigádtag, s segítő, alkotó tevékenységüknek meghatározó szerepe van a megye területfejlesztési, gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtásában. Mit tartalmaz az SZMT elnökségének intézkedési terve? Többek azt javasolják az SZMT testületének, hogy alaposan elemezze a brigádmozgalom fejlődését, kérje számon a nagyvállalatok vezetőitől a gazdaságpolitikai állásfoglalásokban meghatározott tennivalók végrehajtását, a munkaverseny-mozgalom eredményeit. Pontosan meghatározzák az SZMT osztályainak és tisztségviselőinek a tennivalóit. A gazdálkodással összefüggő kezdeményezésekben, a minőség javítását célzó mozgalmak támogatásában stb. Szorgalmazni szeretnék a komplex brigádok széles körű kibontakozását, újítási versenyt kívánnak meghirdetni a brigádok részvételével. Nagyobb és konkrétabb támogatást nyújtanak a brigádoknak a tanuláshoz, szakmai ismeretek bővítéséhez, az általános műveltség tökéletesítéséhez, s még sok minden máshoz, hogy elősegítsék a brigádmozgalom ismert hármas föladatainak egyre tökéletesebb megvalósulását. Az SZMT elnöksége tagjainak dr. Ágoston József vezető titkár számolt be a két elnökségi ülés között végzett munkáról. Ezután áttekintették azt az értékelő összegezést, amelyet a megyei tanács elnökhelyettese 'terjesztett a testület elé. s amelyben részletesen fölvázolták az 1978. évi településfejlesztési verseny eredményeit és idei legfontosabb tennivalóit. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Csütörtökön, a Parlamentben Cselőtei Lászlónak, a bizottság elnökének vezetésével ülésezett az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselőket Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének a IV. ötéves tervidőszakra kimunkált koncepciójáról. A bizottság a tájékoztató után vitával fejezte be munkáját. MHSZ-meg beszélés Megtartotta idei első ülését az MHSZ Csongrád megyei tanácsadó testülete. A szövetség tavalyi terveinek teljesítéséről hangzott el beszámoló, majd az idei feladatokat ismertették, amelyekben a honvédelmi munka további javítása és a honvédelmi sportok szélesítése kiemelten szerepel. A szervezetek, klubok közötti szocialista versenyben igen szép eredmény szülelett: épült 30 kispuska, 20 légpuska-lőállás, 4 lőtércsarnok, 4 ÖHV-akadálypálya és sok más. Idén ez a munka tovább folytatódik. A szövetség megyei tanácsadó testületében személyi változások is történtek. Nyugállományba vonulása alkalmából kivált a testületből Kovács Imre, a megyei tanács nyugdíjas elnökhelyettese és dr. Csiszár Károly nyugdíjas vállalati igazgató. Soraiba iktatta a testület Koczkás Ferenc megyei munkásőrparancsnokot, Sturcz Márton honvéd mérnökalezredest és Várszegi Karoly MÁV-nyugdíjást. N

em nehéz válaszolni a címben feltett kérdésre, hiszen kézenfekvő, a költségek szemmel tartása azok dolga. akik ezért kapják a fizetésüket A könnyen megadott válasz pontosan arra figyelmeztet, ami a gondokat okozza: a hibás szemléletre, ami leszűkíti a költségelemzés és -gazdálkodás sokrétű feladatát néhány emberre. A termelőtevékenységben az előrelátás olyan, mint gépkocsivezető kezében a kormánv; az iránytartás nélkülözhetetlen feltétele. Az előrelátásnak viszont elengedhetetlen eleme a költségek ismerete, s nemcsak utólag kiderítve, mi mibe került, milyen ráfordításokkal készült el. hanem a cselekvést megelőzve is tudva, mi mennyibe jöhet, azaz megéri-e egyegy lépés a gyártás-, a gyártmányfejlesztésben az árát, megtérítik-e a hozamok a kiadásokat? Idén megszűnik hazánkban a személygépkocsik abroncsainak termelése — nem gazdaságos —. ugyanakkor a tehergépkocsik és az autóbuszok abroncsainak előállítása gyorsan bővül, nagy mennyiség kerül belőle kivitelre is. A két-irányban tett lépést a költségelemzés diktálta, az bizonyította. mit érdemes, mit nem érdemes tenni. Üjabb példáért nyúlva: a villamosgép és készülékiparban egy év alatt hetvennégy cikk gyártását szüntették meg. ezek átlagos kora — a termelés kezdetétől eltelt idő — 10.6 esztendő volt. Ugyanakkor 258 — egvedi és sorozat- — termék előállítását kezdték meg. s 1.4 milliárd forint értékűt már el is adtak azokból. Reprezentatív vizsgálatok szerint a szóban forgó új áruk egyharmadánál nem készült részletes előkalkuláció, azaz a gyártók ugrottak egyet a sötétbe, abban bízva, mégis sikerül a dolog. Két, három éve nagv visszhangot keltettek az értékelemzési ujjgyakorlatok, amikre néhány nagvobb vállalatnál sort kerítettek. A meghökkentő vizsgálati eredmények fölverte por azonban már leülepedett, ismét nagy a csend, a termékek java kerül, amibe kerül alapon hagyja el a készáruraktárakat. Az idézett esetek, bármennyire véletlenszerűen választottak is, tanúsítják: gyenge lábakon áll a költségek, súlyának elismertetése, egyszer-egy ugyan látható némi nekibuzdulás, de. utána marad a járt út, a kerül, amibe kerül. S marad annak gyakorlata is. hogy törődjenek a költségekkel a közgazdasági osztály, a kalkulációs csoport beosztottjai, az ő munkakörük ez. A költségek alakulásának befolyásolása; mindenkinek a munkaköre! Szénaboglyából húzkodva a szálakat; lefaraghat a költségekből tekintélyes részt a szállítási osztály, a legkedvezőbb továbbítási mód kiötlésével, hiszen ne feledjük, ma már a termékek árának nyolc-tizenkét százaléka — csekély értékű, de nagy tömegű cikkeknél harminc-ötven (!) százaléka — a szállítás fedezete. Hozzájárulhat a minőségellenőrzés is a költségek kedvezőbbé tételéhez: a villamos forróvíz-tárolók egy év alatti javításának — 91 ezer eset — a fele — 45,7 ezer eset — garanciális kötelezettség teljesítése volt. Ennek fedezete ugyan benne foglaltatik a termék árában, csakhogy elkerülhetetlen utolsó fillérig igénybe venni azt?! S persze, mindezeket. a hasonlókat megelőzően a költségek útjelzőit figyelve kellene haladnia a termékfejlesztésnek, a gyártás korszerűsítésének, a termékösszetétel változtatásának. Summa summárum: nincs olyan poszt, ahol ne akadna teendő. Abban a tényben, hogy a vállalatok úgynevezett költségérzékenysége a kívánatosnál alacsonyabb, sokféle hatás összegeződik. Mert hiszen természetes, a költségek igazi súlyának érzékeléséhez valós viszonyokat, arányokat, értékeket tükröző árrendszerre éppúgy szükség van. mint az egyes költségnemek reális elkülönítésére. Nemcsak vállalati gyengeségek, tétovaságok, következetlenségek sűrűsödnek tehát a mai helyzetben, hanem hasonló jelzőjű irányítási, szabályozási elemek is. Ezek együttesen vezetnek arra, hogy például az elő. és az utókalkuláció számításai között meghökkentő eltérések mutatkoznak, felületesség, alaptalan optimizmus stb. miatt. Ez egyébként új beruházások soránál is — sajnos — igazolódik, ahol — banki utólagos vizsgálatok ismétlődően figyelmeztetnek rá — az előzetes számításokkal szemben a tényleges termelési költségek 30-150 (!) százalékkal magasabbak! S az szintén elgondolkoztató, az úgynevezett egyéb költségek sokkal gyorsabban nőnek, mipt a termelési kiadások egésze. S

nincs olyan tényezője a termelési költségeknek — az anyagtól a munkásszállás működtetéséig —. ahol ne lehetne megállapítani a szükségest és a fölöslegest elválasztó határt. Amihez kel! némi többletenergia, ám termelőhelyek nem csekély részén csupán annyi szükségeltetne hozzá, hogy megadják a költségek ragját, tiszteljék a forintot, s ne pusztán bevételben, hanem elkerülhetetlen kiadások, s elérhető haszon viszonyában lássák. mérlegeljék terveiket, gyakorlatban! lépéseiket. Mészáros Ottó Lélektan és egészségnevelés Tudományos konferencia szakoktatóknak, hallgatóknak Kétnapos tudományos konferencia kezdődött tegnap, csütörtökön a Tisza-szálló nagytermében. A Csongrád megyei egészségnevelési csoA márciusi határban IMI viítSí.-.% tiM . . . Vetik a fűszerpaprikát a szegedi körzetben. A szakemberek úgy kalkulálják a vetés idejét, hogy a fagyveszélyes májusi napokig ne keljen ki a hidegre nagyon kényes növény, utána viszont azonnal zöldellhetnek a sorok. Képünkön: a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben speciális géppel hároui traktoros veti a paprikamagot Összesen 161) hektár új telepítésű szőlővel növeli termőterületét a pusztamérges! Rizling Termelőszövetkezet, az utolsó 35 hektáron most tavasszal ültetik homokba a veszszőkeí. Ezt a munkát is segítik a gépek: igen egyszerű eljárással. vízzel fúrják a lyukakat a talajba, a képen látható két férfi már csak a vessző körül tömöríti a földet port, az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karának pedagógiai intézete, valamint a Magyar Orvosok Tudományos Egyesületeinek Szövetsége egészségnevelési szövetsége által rendezett tanácskozás témája: az egészségügyi szakoktatás és az egészségnevelés pszichológiai kérdései. A már hagyományos konferencia szervezői az idén nem arra törekedtek, hogy sokféle megvilágításban tárgyalják meg az egészségnevelés mikéntjét: ezúttal kizárólag a pszichológiával kapcsolatos előadások hangzanak el. Űj az eddigiekhez képest az is, hogy a hallgatóság — az egész ország területéről érkező egészségneveléssel foglalkozó szakemberek, valamint az Egészségügyi Főiskola hallgatói — módszertani bemutatókon is bővíthetik tapasztalataikat. A cél az, hogy a pszichológia, a nevelés legapróbb részleteiről, legalkalmasabb módszereiről is szó essék. Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes nyitotta meg a konferenciát, majd dr. Geréb György, a pszicholo giai tudományok doktora tanszékvezető főiskolai tanár bevezetőjében szólt a lélektan gyógyításban, nevelésben — egyáltalán a társadalom életében — játszott szerepéről. Tegnap főiskolai tanárok orvosok tartottak előadást folytattak eszmecserét a pszichológia, valamint a? egészségvédelem, a harmonikus társas élet és az iskolaérettségi vizsgálatok kapcso tatáról. A módszertani bemutatókon kísérleti eszközö ket, felszereléseket, szemlél tetőeszközöket is láthattak a résztvevők. Délután dr. Gonda György, az Egészségnevelés című lap főszerkesztője tartott vitaindítót a lap munkájáról. Ma hangzik el többek között dr. Koncz Jánosnak, az MSZMP megyei bizottsága titkárának, az emberrel foglalkozó tudomá nyok jelentőségéről szól' előadása, dr. Buda Béla pszi chiáter főorvos pedig azt ; kerekasztal-megbeszélést vezeti. amelynek témája a pszichohigiéne és az egészségne velés. •