Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Csütörtök, 1979. március 29. I I •IIII MSHS—MGURIHIII IIHI I IW ^HBBBBBBBMK——M 3 Villamoshálózat-fejlesztés a KGST-tagországokban Tegnap, szerdán délután Szegeden, a Technika Házá­ban a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület Csongrád me­gyei csoportja és az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja előadást rendezett „A KGST-tagállamok villa­mos alaphálózatának távlati fejlesztése, tekintettel a szov­jet—magyar együttműködés­re" címmel. Dósa Béla villamosmérnök, az ERŐTERV nemzetközi hálózati kapcsolatokkal fog­lalkozó szakértője referátu­mában ismertette a Szovjet­unió villamosenergia-terme­lésének és hálózatfejlesztésé­nek helyzetét, majd beszá­molt a KGST-tagországok egyesített villamosenergia­rendszereinek kialakulásáról es elemezte a magyar ener­giarendszerre és -gazdálko­dásra való hatását. Ezt kö­vetően a Szovjetuniót és Ma­gyarországot összekötő Vi­nyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték létesí­tésének körülményeiről és a nagyfeszültségű vezeték ha­zánk és a KGST-tagországok egyesített villamosenergia­WiiíV . Somogyi Károlyné íelvetele Részlet a kiállításról rendszerében betöltött szere­péről beszélt Az előadás második részé­ben felvázolta a tagországok villamos alaphálózatának táv­lati fejlesztésének koncepció­ját az 1990-ig terjedő idő­szakra. A tegnap délután rendezett előadással egyidőben a Szov­jetunió és a KGST-tagorszá­gok villamosenergia-termelé­sét bemutató kiállítás nyílt a Technika Házában, péntekig várja a látogatókat. Társadalmi msnkások jutalmazása a megyei pártbizottságon Tegnap délután megjutal- az ünnepségen Szögi Béla, a mázták azoknak a társadal- megyei pártbizottság párt- és mi munkásoknak egy cso­portját, akik társadalmi ak­tívaként sokat tevékenyked­tek a megyei pártbizottság mellett A jutalmazottak: Sajó Gyula, Dudás István. Tóth Károly. Fehér Lajosné. Farkas Miklós, Rajnai Ist­ván, Dunai Pál, Csikós Mi­hály, dr. Váradi Márton és dr. Margitta Tibor. A jutalmakat — rövid ün­nepség keretében — Gyárfás Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára adta át. Ott volt tcmegs/ervezetak osztályá­nak vezetője is. megbeszélés Szocialista életmód — e fogalomba sok minden bele­tartozik: ki-ki hogyan végzi a munkáját, milyen a szak­mai képzettsége, műveltsége. Hogy mindez miként volt a múlt esztendőkben, erről volt. szó legnap, szerdán a Közlekedési és Szállítási Dolgozok Szervezete elnöksé­gi ülésén. Munkavédelem az építőiparban Csökkend az építőipari bal­esetek száma, ezer dolgozón­ként számítva 7,4 százalék­kal volt kevesebb tavaly, mint az előző évben — kö­zölte Szilágyi Lajos építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes szerdán, a Nem a pár fillérért Nem azt a pár fillért sajnálom, amit egyik do­hánygyárunk ellenszolgál­tatás nélkül kivesz a zse­bemből. Azt azonban bá­nom, hogy nem tehetek semmit az ellen, hogy a gyár ezt megteheti. Azt tudniil­lik, hogy az évek óta meg­szokott csomagolású füst­szűrős szimfóniáról, par­don: symphoniáról elspó­rolta a körmyen-rongyos papírt védő celofánburkot. Kijövök a trafikból, ha lá­tom, csak a piros ragasztó­val lezárt csomagok sora­koznak a polcon, húzom a számat, ha a szomszédos élelmiszerboltban is azt vá­laszolja az eladó: celofános, sajnos nincs. No mindegy, tényleg nem azért a pár fillérért — lehet, hogy a gyár. kényszerűségből taka­rékoskodik, előfordulhat, hogy elromlott a celofán­hajtógató gép, nem érke­zett meg az idei import­szálU'tmány stb. — de mi­ért éppen azóta sózzák ránk a „meztelen" csoma­gokat. amióta „rendezték" az árát...? Elképzeltem, mi lenne, ha más gyárak is átvennék a takarékos „újítást". Ha a bonbonos dobozokról, a még fel nem használt filmteker­csekről, a vadonatúj fogke­fékről is lehántanák a vé­dőburkot? Ha az áruházak­ban kezünkbe nyomnák a férfiinget csak úgy, csupa­szon, ha a cipőboltokból a kezünkben lóbázva hoznánk ki a spanyol csizmát, és zúgolódás nélkül kellene a cukrászdában elfogadnunk a csomagolás nélkül, csak úgy, pórén, tálcára tett va­sárnap déli habos süte­ményt? Mindazonáltal nem kese­rít el a dohánygyár akció­ja, hisz hosszú az ellehpél­dáík listája. Ajándékozásra is alkalmassá teszi a len­ipar a három darabból álló konyhai törlőkészletet az­zal, hogy színes papírtartó­ban ágyaz meg a konyha­ruháknak. Az élelmiszer­kereskedelem is felismerte: a műanyag fóliába, és elő­re csomagolt gyümölcsöt, zöldséget, húst szívesebben megveszik a háziasszonyok. Hajkefék henger alakú, át­látszó dobozban, zsebken­dők. különleges hajtogatás­sal — és lehet, hogy az ár­ban a csomagolás új mód­jának költsége is benne fog­laltatik, ám legyen. Azt a pár fillért ki sajnálja? P. K. minisztériumhoz tartozó épí­tőipari. szerkezetgyártó és szállító vállalatok gazdasági, szakszervezeti és munkavé­delmi vezetőinek országos tanácskozásán. Kedvezőtlen jelenség vi­szont, hogy — a fiatalok fog­lalkoztatottságának arányát jóval meghaladva — a bale­setek sérültjeinek 43 száza­léka 30 év alatti. Hasonló­képpen figyelmeztető az is, hogy nőtt a járművek, eme­lőgépek mellett és a lehullott tárgyal: miatt keletkező balesetek száma. A bizton­ságtechnikai feltételek ja­vításában. a megelőzés foko­zásában tehát nagyobb gon­dot keil fordítani e kedve­zőtlen tendenciák visszaszo­rítására, s a technológiai és a munkafegyelem megszilár­dításában. a védőfelszerelé­sek rendszeres használatá­ban és ennek ellenőrzésében jobban kell támaszkodni a szocialista brigádok és a munkavédelmi társadalmi aktivisták segítségére. (MTI) Mérleg és egyensúly A népgazdasági tervezés során sokféle mérleg készül. A kőola j mérleg pél­dául az egyik oldalán felsorolja és összegzi az 1979. évi szükségleteket (a pet­rolkémiai ipar, a lakosság, az üzemek, a közületek benzin-, gázolaj- stb. igényeit normatívák alapján számolják át kőolajra). A mérleg másik oldalán találjuk a forrá­sokat, így a 2 millió tonnás hazai terme­lést, a és 7 és fél millió tonna szovjet im­portot, illetve az 1 millió tonna közel-kele­ti olajat A mérlegrendszer megteremti a különböző területek, az egyes részek össz­hangját. Segítségével szűk keresztmetsze­eket és tartalékokat tárnak fel, különböző isszefüggéseket elemeznek. Az ágazati kapcsolatok mérlege matema­tikai módszer és számítógép felhasználásá­val már nem csupán két-, hanem sokol­Jalúan végzi ugyanezt. A mérlegek egy násik típusa kétoldalas marad ugvan, de mind magasabb szinten, mind átfogóbb .jsszefüggésekre világít rá. Az úgynevezett szintetikus mérlegek az újratermelés kü­lönböző keresztmetszeteiről adnak képet így például mérlegszerűen elemezhető és megtervezhető a nemzeti jövedelem ter­melése és elosztása. Az állami költségvetés, mint átfogó jellegű mérleg, a nemzeti jö­vedelem újraelosztásának eszköze. Az egyik oldal felsorolja az állami bevételeket, a másik oldal a kiadásokat. Ha a két oldal nincs egyensúlyban, akkor költségvetési hiányról, deficitről beszélünk. Három átfogó területen van különösen nagy jelentősége az egyensúly megteremté­sének: — a vásárlóerő és az árualapok összehangolásában; — a beruházási össze­gek és eszközök (kapacitások) arányosítá­sában; — valamint a nemzetközi külke­reskedelmi forgalom, illetve pénzügyi el­számolások terén. Küzüliik az első kettő a belső, a harma­dik a külső egyensúlyi viszonyokat jelzi. A belső és a külső egyensúly között nincs merev hatar, kölcsönösen hatnak egy­másra. A lakosságot közvetlenül az érinti hát­rányosan, ha jövedelmét és megtakarítása­it nem tudja a számára szükséges termé­kek vagy szolgáltatások vásárlására elköl­teni. vagyis, ha a vásárlóerő és az árualap között nincs kellő összhang. Napjainkban, amikor a lakosság reáljövedelme viszony­lag magas es csak szerény mértékben nö­vekszik, különösen megnő az életkörülmé­nyek, a társadalmi közérzet alakulására ható nem anyagi tényezők szerepe. Köz­tük is kiemelkedő, hogy kellemes, avagy kellemetlen feltételek között — sorban ál­lással, hiánycikkek után futkosva, avagy gazdag választási lehetőség, udvarias ki­szolgálás mellett — költhetjük el pénzjöve­delmünket. Nem véletlen tehát, hogy a párt és a kormány megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a lakosság áruellátására. Nem volt ez mindig így. A szocializmus építésének első időszakában minden gaz­dasági feszültség lecsapódott a lakosság áruellátásában. A külkereskedelmi mérleg javítása, az export megelőzte a hazai szük­ségleteket, a belföldi ellátást. Pult alatti kiszolgálás esetén például azzal emelték az áru ázsióját, hogy az „exportból vissza­maradt". A fogyasztási cikkek importja pedig jelentéktelen volt. Minden erőt, esz­közt a szocialista iparosításnak, a termelő­eszköz-gyártás fejlesztésének, a jövő meg­alapozásának rendeltünk alá. Ezért az egyensúlyhiány is a legélesebben a beru­házási javak piacán jelentkezett. A feszült­ségek innen transzponálódtak a külkeres­kedelmi szférába és a fogyasztási javak piacára egyaránt. Jelenleg a nemzetközi fizetési mérleg hiánya feszítő. A párt és a kormány arra törekszik, hogy a külső egyensúlyhiány, az ország gazdasági nehézségeit határozottan érzékeljék a vállalatok, de a fogyasztók minél kedvezőbb feltételek között költhes­sék el jövedelmeiket. A nemzetközi fizetési mérleg hazánk és más országok pénzügyi elszámolásainak végeredményét mutatja. Alakulásában a külkereskedelmi forgalom egyenlege ját­szik döntő szerepet De nem lebecsülhető hatást gyakorolnak az ország nemzetközi fizetési mérlegére a fuvarozás devizabe­vételei és -kiadásai, a turistaforgalom, a különböző pénzügyi műveletek (például kamatfizetés, hiteltörlesztés). Amikor je­lenleg a gazdasági egyensúly javításáról beszélünk, akkor ezen a nemzetközi fize­tési mérleghiány növekedésének lefékezé­sét, illetve megállítását értjük. H azánk nemzetközi fizetési mérleg­hiánya a doirárelszámolású terüle­ten jelentős. Döntő oka a nemzet­közi cserearányok változása. Az import­áruk (főleg nyersanyagok, energiahordozók és műszakilag igényes alkatrészek, beren­dezések) világpiaci drágulásával nem tar­tott lépést exporttermékeink áremelkedése Ezért országunkat jelentős, külgazdasági veszteségek érték és érik. É veszteségeket külföldi hitelek felvételével pótoltuk. Az ország hitelállományát — nemzetközi fi­zetési mérleghiányát — növelte a vállala­tok túlköltekezése a beruházásokban és készletezésben. A külgazdasági egyensúly javításának három módja lehetséges: 1. Több árut ex­portálunk; 2. Csökkentjük az importot: 3 Növeljük az elérhető exportárakat (piaci munkával, rugalmassággal, az előnyösen értékesíthető termékek kiviteli arányának növelésével). Jelenleg mindhárom mód­szerrel élünk, közülük az első megoldás egyértelműen levonás a belső felhasználás­ból (a felhalmozásból, fogyasztásból). A második módszer lehet egyértelműen elő­nyös (ésszerű importtakarékosság), de-le­het kényszermegoldás is (importkorláto­zás. az ipari termelés növekedési ütemének mérséklése). A harmadik megoldás az egy­értelműen előnyös, hasznos és tartósan al­kalmazható. Más összefüggésben arról is beszélünk, hogy a hatékonyság fokozásával ellensú­lyozzuk külgazdasági veszteségeinket. Ez­zel a módszerrel, erőforrásaink jobb hasz­nosításával, többletimport, eszköz és mun­kaerő felhasználása nélkül növeljük nem­zeti jövedelmünket. Kovács József fcütáicsüiés Kisteleken Kistelek nagyközség ta­nácsa tegnap, szerdán a művelődési otthonban ülése­zett. A testület először tájé­koztatót hallgatott meg a nagyközségi tanács végre­hajó bizotsága múlt évi munkájáról, majd megvitat­ta és elfogadta a vb-re átru­házott hatáskörök gyakorlá­sáról, az együttműködési Táncszínházban volt az ÉDOSZ A néptáncmozgalom sike­rei, az együttesek népszerű­sége, á táncházak közked­veltsége — egyáltalán a néptánc iránti széles körű érdeklődés hívta életre a táncszínházi produkciókat. Budapesten, a Pataki Műve­lődési Házban kaptak szín­padot (tavaly először) a meg­hívott együttesek, hogy mű­sorukat bemutassák és a hozzá fűzött ismeretterjesztő célzatú előadásokat (főként az eredeti néptáncanyag és a színpadi előadás, a koreog­ráfusi alkotó munka viszonyá­ról) megtarthassák. Az idén bővítették a tánc­színházban szereplő együtte­sek számát, meghívták a mis­kolci Avas és az ÉDOSZ táncegyüttest is. A szegediek kétórás programot mutattak be kedden este, nemcsak a laikus közönség, hanem a jelenlevő szakemberek tet­szésére is. A Budapesten si­kerrel előadott műsort Nagy Albert, az együttes művészeti vezetője állította össze, a repertoár darabjaiból. megállapodásokról, a tavalyi költségvetésről és fejlesztési terv végrehajtásáról szóló beszámolót. Végül előterjesz­tések. interpellációk követ­keztek. A költségvetési intézmé­nyeknél javult az ellátás színvonala. Ebben az is sze­repet játszott, hogy a megyei tanácstól pótirányzatot kap­tak segítésképpen egy-egy feladat jobb megoldására. Tavaly elsőrendű cél volt, hogy a belvízlevezető csa­tornákat jól karbantartsák, idejében kitisztítsák, az utak, járdák, s a köztiszta­ság javítására nagyobb gon­dot fordítsanak, a gyógyitó­munka színvonalát emeljék, s felújítsák a régi kollégium épületét Mindehhez a szük­séges pénz biztosítva van. A nagyközségi tanács számba vette a fejlesztések tavalyi megvalósulását is. A testület elégedetlenséggel vette tudomásul, hogy a cél­csoporos lakásépítés elhúzó­dott, 20 lakást csak ebben az évben adnak át. Az építke­zéseket a hiányzó berendezé­sek, felszerelések késleltet­ték. Az új szakorvosi rende­lő alapozásához, különböző okok miatt 1978 helyett az idén tudtak hozzákezdeni, így az építkezés kezdetéinél jelentós a késés. Az V. öt­éves tervben Kisteleken 60 OTP-lakást szeretnének át­adni. A tervek elkészültek, terület is van, de a kivitele­ző vállalat, a CSOMIÉP még nem kezdett hozzá az OTP-lakások építéséhez. A község vezetői mo6t a DÉ­LÉP-pel tárgyaínak, segítsé­get kérnek, és csak így re­mélik, hogy az OTP-lakás­építésben a jelentős lemara­dást a tervidőszak végéig be tudják hozni. A kisteleki lakosok sza­bad idejükben jelentős mun­kavállalással tavaly is azon voltak, hogy otthonuk kör­nyéke szebb és jobb legyen. A nagyközségben a társadal­mi munka értéke 781 ezer forint volt, és így a terve­zett 450 ezer forintos társa­dalmi munkát majdnem két­szeresére teljesítették. A helybeliek elsősorban az út. járda javításában, a belvíz, elvezető csatornák tisztítá­sában. karbantartásában se­gítkeztek. A legjelentősebb munkaal'rtó eev új csaoat­otthon fe'éoítése volt, arrrt» nek az értéke 2,6 millió fo­rint

Next

/
Thumbnails
Contents