Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

4 Vasárnap, 1979, március 25. Szlovák gyermekkórus Szegeden A nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett ünnepi hétre meghintik a szlovákiai Prievidza városából az ottani úttörőház Pribo) gyermekkórusát is. A Szegedre érkezett szlovákiai úttörők szombaton a szegedi kórus tagokkal együtt megkoszorúzták Kodály Zoltán mellszobrát a pantheonban. Ma, vasárnap délután 3 órakor az Ifjúsági Háznagytermében (Komócsin tér 2/A) szolidaritási hangversenyt rendeznek. A műsorban fellép a Prlevidzal Ottöróház gyermekkón»a is Magda Őrlikává vezényletévél, zongorán kísér Jana Madáryova. A szlovákiai gyermekkórus további programjában egész napos megyei kirándulás szerepel holnap, hétfőn. Munkapad melletti hangversenyt adnak Algyőn az olajipari munkásoknak, éenkkel, zenével kedveskednek a Szegedi Kenderfonógyár üzemi óvodásainak, részt vesznek az Éneklő Ifjúság szegedi hangversenyén és koszorúznak a szegedi 14dicel-emlikmünél. A Prlevidzal úttörőkórus csütörtökön Budapestre utazik, • az Országház megtekintése után hazaindul. Új szálló a szigeten Az építkezés befejeződött, már csak az utolsó simításokat végzik a margitszigeti Thermal-szálló kivitelezői, a Középületépítő Vállalat dolgozói. A patinás szigeti Nagyszálló szomszédságában elkészült nyolcemeletes, új épületszárnyban 216 szobát rendeztek be. A mellé telepített alacsonyabb épületekben kapott helyet a 240 személyes étterem, a drinkbár, az eszpresszó, a nlght-club, a kongresszusi terem, a konyha, valamint az uszoda, a gyógyvizéé termálfürdőkkel, a gyógyászati helyiségekkel. A Jövő héten folytatódnak Szegeden a tanácstagi beszámolók. Március 26-án, hétfőn 14 érakor Molnár Judit, a 114es választókerület tanácstagja a paprikafeldolgozó vállalatnál (Szövetkezeti út 1.); 16 óra 30 perckor Tóth András, a 45-ös választókerület tanácstagja a Rózsa Ferenc Altalános Iskolában (Rózsa Ferenc sugárút 61.); 17 órakor, Batkl József, a 10-es választókerület tanácstagja a Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskolában; Stein Vilmosaié, a 18-88 választókerület tanácstagja a Béke utcai Általános Iskolában; Heim János, a 22-es választókerület tanácstagja a Gutenberg utcai általános iskolában; Bulla Ferenc, a 36-os választókerület tanácstagja Újszegeden, a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában; lfj. Börcsök Istvánné, a 04-es választókerület tanácstagja a gedói általános iskolában (József Attila sugárút 116.); Falat László, a 67-es választókerület tanácstagja az Uzsokl utca 4. szám alatti óvodában; Szöliőst Sándor, a 77-cs választókerület tanácstagja á Minőségi Cipőgyárban (Római krt. 21.); Keller Ernő, a 104-es választókerület tanácstagja a MüM. 600. sz. Iparitanuló Intézetben (Tolbuhin sgt. 84.); Bányainé dr. Birkás Mária, a 113-as választókerület. tanácstagja a MAV Fiúnevelő Intézetében (Április 4. útja); 17 óra 30 perckor Oroszi László, a 35ös választókerület tanácstagja az egészségügyi főiskolában (Odesszai krt. 31); 18 órakor Nagymihály Lászlómé, a 30-as választókerület tanácstagja a Dugonics általános iskolában (Oszt rovszky u. 25.); dr. Tóth Károly, a 40-es választókerület tanácstagja a Mező Imre Általános Iskolában (Alsó Kikötő sor 4.); dr. Dobay Dezső, az Tanácstagok beszámolója 58-as választókerület tanácstagja a Zalka Máté Altalános Iskolában (Csongrádi sgt.); Szabadi Gyuláné, a 132-es és Tóth József, a 134es választókerület tanácstagja a kiskundorozsmai lakóterületi ügyfélszolgálat helyiségében (Tanácsháza, 48as utca 12.); Szabó László, a 125-ös választókerület tanácstagja a Ságvári Endre Művelődési Házban (Újvidéki u. 6.) találkozik választóival. Március 27-én, kedden 17 órakor dr. Diós József, a 2es választókerület tanácstagja a Hazafias Népfront városi bizottságának székházában (Vörösmarty u. 3.); dr. Tőrök László, a 15-ös választókerület tanácstagja a Ságvári Endre Gimnáziumban (I. em. 11.); Rosenthal Lajosné, a 87-es választókerület tanácstagja a petőfitelepi klubköhyvtárban (Szántó Kovács János u. 28.); 18 órakor Sz. Simon István, a 61-es választókerület tanácstagja a Zalka Máté Általános Iskolában (Csongrádi sgt.), tfj. Tóth AntaW a 71-es választókerület tanácstagja a tarjánl Révai József Altalános Iskolában (Záporkert), dr. Csatordai Károlyné, a 70-es választókerület tanácstagja a tarjáni 3-as számú Általános Iskolában (Építők útja); Link Mihály, a 127-es és Sebők Andrásné, a 128-as választókerület tanácstagja a kiskundorozsmai l-es számú Altalános Iskolában (Felszabadulás u. 2—4.); Farkas Tibor, a 129-es választókerület tanácstagja a kiskundorozsmai 2-es számú Általános Iskolában (Jerney u. 2.) tart beszámolót. Március 28-án, szerdán 17 órakor Forgó Pálné, a 24-es választókerület tanácstagja a Zrínyi Hona Altalános Iskolában (Mérei u. 3.); dr. Maráz Vilmosné, a 17-es választókerület tanácstagja a Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskolában (Április 4. u. 1.); 17 óra 30 perckor Falat László (Acs Józsefné, a 66-os választókerület tanácstagja nevében), a gedói általános Iskolában (József Attila sgt 116.); 18 órakor dr. Alföldi Lajos, a 16-os választókerület tanácstagja a Ságvári Endre Gimnáziumban találkozik választóival. Március 29-én, csütörtökön 14 óra 30 perckor Frányó József, a KSZV újszeged! gyáregységének kultúrtermében; 18 órakor Szalai József, a 28-as választókerület tanácstagja a Dugonics Altalános Iskolában (Oszt rovszky u. 1/B) tart tanácstagi beszámolót. Március 30-án, pénteken 17 órakor Török József, az l-es választókerület tanácstagja a Hazafias Népfront városi bizottságán (Vörösmarty u. 3.); Nóvák András, az 5-ös választókerület tanácstagja a Zrínyi Ilona Altalános Iskolában (Mérei u. 1.); Balogh István, a 33-as és Nyilasi Péter, a 34-es választókerület tanácstagja a szalámigyár kultúrtermében (Felső Tisza part; Ördögh József, a 62-es választókerület tanácstagja a Zalka Máté Altalános Iskolában (Csongrádi sgt.) találkozik választóival. Gazdátlan hajék Fiatal költők szegedi antológiája Régóta vártunk erre a kötetre. Régóta, hiszen többszöri nekirugaszkodás, többszöri határidő-módosítás után jelent meg a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának, a megyei és városi tanács művelődésügyi osztályainak, valamint a Magyar Írók Szövetsége délmagyarországi csoportjának kiadásában, s a „Szegeden élő fiatal költők antológiája". Az idézőjel árulkodik: az alcímnél meg kell állni egy pillanatra. A kötetben szereplő hat költő közül ugyanis a Móricz Zsigmondösztöndíjas Zalán Tibor, valamint „Géczi János már nem él a városban. (Kétséges, vajon a most utolsóéves bölcsész Belányi György is elfordítja-e szekere rúdját a Tisza partjáról?) Ilia Mihály bevezetőjében József Attilát idézi: „emeljétek föl szívünket. azé. aki fölemeli". Ki nem mondott reménykedéssel fűzi hozzá: „az alcím szándékoltan nem szegedit,' hanem Szegeden élőt jelez. A fiatal magyar líra másmás törekvései vannak meg bennük, a hely azonossága buzdítja őket együttszólásra". Mert a hely azonossága nem egyenlő — Juhász Gyulára gondolva — a szegcdiséggel, ami Anna költőjének modellje alapján valami egészen mást. többet jelent Petri Csathó Ferenc Itt maradni című verse nyilván tudatosan került az antológia legelejére: Jtt maradni. / Leülni Juhász Gyula asztalához. / Sóhajok hídja alatt / ugyanabban a harangszóban; / levelet Írni Nakonxipánba / ugyanazon a kórházi ágyon / ittmaradni; / őrizni Dózsa fejét. / Annával. / aki nincsen többé. /" A program szép. azonban a Juhász Gyula-i módon átélt vidéki létből a teljes világba ablakot táró költői attitűdnek első fele olyannyira hiányzik e versek többségéből, hogy az alcím eme megszorítása — tetszik, nem tetszik — nagyon is Indokolt. A válogató-szerkesztő Szigeti Lajos legfőbb szempontja — a Petri által megfogalmazott igény finom érzékeltetésén túl — az életkor alapján sorba állitott fiatalok lírai arcképkeresztmetszetének felmutatása volt. A sorrend, jóllehet értékrendet egyáltalán nem jelent, az egymás utáni olvasás következtében az érettség különféle stációit állítja elénk. Hogy a szerkesztői rendet értékkritériumok miatt mégis föl kell borítanunk, annak elsőrendű oka is ebben, az egyes, eltérő lírai alkatok súlya közötti különbségekben keresendő. Mindenképpen Baka István neve kívánkozik az első helyre, s egyáltalán nemcsak azért, mert hátuk közül 6 az egyetlen, aki már egy kötetet (Magdolna-zápor, 1975) tudhat maga mögött. Tisza képiség, kiforrott költői világkép, mély emberség- és magyarságélmény fűti sorait. Baka Istvánra illik Szerb Antal kifeiezése: intellektuális költő. Az elvont gondolatnak farag ritmustest-szobrot. a formát a műves nyugodt gondosságával kezelve. Olyan megkapó szépségű versek bizonyítják mindezt (Sátán és Isten foglya; Passió; Tűzbe vetett evangélium), melvek a küldetéstudattal felelős közéleti líra felé elindult, a megtalált hang ereiét próbálgató lírikust mutatnak. Petri Csathó Ferenc az irónia groteszk glisszandóin és csöndesedő, tiszta rezdülések nyugodt hullámain egyensúlyoz. Az utóbbi kategóriába tartozó versei (Tisztelgés Kós Károlynak; Időrend: Feltámadás) a mesterségbeli tudást, előbbiek a nagy nyelvi fantázia ötletgazdagságának szlnorkáit mutatják (Tükörhályog; Paradicsomi albérlet; Cervantes: Levél Chiléből A. H.nek). A higgadt, megcsendesedő versek mintha a totalitás „megreformált" értelmezésével Járó továbblépés igényét körvonalaznák. A kötet azon költöi. akik az egyetemi évek éppenhogv maguk mögött hagyott kísérleteivel viaskodnak, műveltségélményeikkel érdekes „posztegyetemista" költészetet művelnek. Az antikvitás eluralkodása Téglásy Imrénél Telemakhosz-ciklusában ugyan itt-ott modorosságokat tartalmaz. Zalán Tibornál viszont — akinek költészete, ha félelmetes gazdagságú képi világa tovább tisztul és túlzott költö-létét is felülmúló önimádatán felülemelkedni képes, egészen kiválóvá válhat — megkapó és eredeti versekhez vezet (A kálvárián). Amelyekben a gondolatiság (jelen esetben például Gion Nándor Latroknak is játszott című könyvének segítségével) olyan univerzumok zuhatagja! nak zsilipjeit nyitja meg, amik ezek nélkül nem jutnának el a népben-nemzetben gondolkodás magasabbrendű eszmeiségéig. Ott, ahol viszont például Téglásy a filozofáló bölcselet lírai kifejtéséig jut (Uraim) — a morális tartalom hitele csökken az előtanulmányok fogódzóinak direkt használata nélkül. Máskor ennek megléte ugyan a keserű, de érett gondolatiság felé bontja ki érzelmeit (Egy plebejus ének). Géczi János érzelmileg helyenként túlfűtött versel akkor hatnak legeredetibben. amikor a természet-élmény szülőföld-haza-Európa határokig tágul (Bodrogköz: Ázsiai tél; Varjúként billegő). Talán az ő szerelmi lírája a legmélyebb, legátéltebben-véres (Ríkató mesékkel). Juhász Gyula- és Szeged-apateózisa a legerőteljesebb. (Feliratok Juhász Gyula szobortalapzatára). Belányi György, a kötet Benjáqpinja. föltűnően magabiztos, kulturált verseléssel lep meg bennünket, ha az önálló hang, a súlyosabb mondandó és a kellő tudalosságú tematikai-formai egység szempontjából még társai mögött is marad. Mennyiben gazdátlanok ezek a költészet vizein hol csetlő-botló. hol kibontott vitorlával száguldó (melyikmelyik) hajók? Gyanítható, a választ kétféle aspektusból lehet megfogalmazni. Ha a költészetre átvitt, allegorikus értelemben fogalmazunk, akkor (a világ- és a magyar irodalom számos példáját idézhetnénk) azt felelhetjük: csakis annyiban, amennvire elhivatottságuk és tisztességük igájába vont tehetségük népük, hazájuk szolgálatában kiielöli gazdáikat már most. indulásuk legelső lapjaitól. Ha a konkrétebb, helyi gazdátlanságra gondolunk — akkor Petri Csathó Ferenc idézett programja ellenére (legalábbis egyelőre) az ittmaradottság Szeged-felvállalása helyett inkább sokat sejtető, ígéretes, de mégis csak Nakonxipánba írott „leveleiket" olvashatjuk ebben az antológiában. Domonkos László Bátyai Jenő 7. Az újjáépítés krónikája Tömeges építkezés A város költségén építették fel a két bécsi rutin színháztervező. Fellner és Helmer tervei alapján 1883-ban a városi színházat, amely 1885-ben leégett, de hamarosan újjáépítették, és a következő őszön már játszottak az épületben. E két tervezőnek művészete főként abban rejlett, hogy alaprajzi újításokkal az épületek minél tökéletesebb kihasználását igyekeztek elérni. Minden bizonnyal ez a nyitja annak a ténynek, hogy működésük alatt 48 színházat és hangversenytermet terveztek Európának, Hamburgtól Odesszáig. A kor Jeles építésztervezője, Bachó Viktor tervei szerint készült a Honvéd téri laktanya, kora eklektikus stílusban, de a klasszicizmus korából vett elemek is felfedhetők rajta. 0 tervezte a Jerney-házat, a Financia (pénzügyi hatóság) épületét, valamint a Burger-házat. Itt említjük meg, bár csak 1884—85-ben valósították meg azt a tervét, amelynek alapján a volt piarista rendház épületét építették (ma a JATE Természettudományi Karának otthona), szintén eklektikus stílusban. Az épület külön értéke, hogy a 153 méter hosszú homlokzata a főbejáraténak igen szerencsésen megsokszorozott Ismétlőé. Bachó a tervek kivitelezésére olyan nagy gondot fordított, hogy az építkezés művezetését is ellátta egyszemélyben, bár a kivitelező a jó nevű Erdélyi Mihály /olt. Az aradi Halmay Andor műve a volt újszegedi Vigadó, és az 1883-ban emelt, neobarokk Kálvária-kápolna, amelyet nemrégiben lebontottak, és jelenleg benzinkút működik a helyén. Nendtvich Gusztáv tervezte a barokklzáló Rozáliakápolnát, amelynek elődjét elmosta a víz. Ezt a kápolnát eredetileg a Dömötör-templom előtt épitették fel, majd a Dóm téri építkezések miatt került át innen új helyére, a Lechner térre. Schulek Frigyes tervel szerint valósult meg 1880—83ban a Lenin körúti „kakasos" templom. Ezzel a művével Schulek a téglaarchitektúra ünnepélyes nagyszerűségét valósította meg, korában szokatlan, de mégis művészi megoldásokkal. A neogót templom mellé még egy sudár jegenyefát is tervezett, talán ezzel is bizonyítani akarta, hogy az építész igazi tehetsége abban rejlik, hogy valamely környezet kötöttségeit és hibáit művének szépségévé tudja avatni. Egyes vélemények szerint a Vlctor Hugó 5. szám alatti lakóház is az 6 tervel szerint épült. A Kaluzál téren épitették fel 1883-ban az Európa Szállodát, a Lausevits és Sztojkovics füszerescég részére. Ma a DÉMÁSZ székháza, és 1955-ben nem rosszul sikerült második emelettel magasították. E ház helyén állt a Bauernfeind-ház, amelynek erkélyéről 1849. októberében Kossuth Lajos elmondta emlékezetes beszédét. A műszaki osztály mérnökkollektivája több köz- és magánépületet is tervezett. Ezek sorából kiemelkedik a Londoni körúti Szegények háza, a Mars térre épített közös hadsereg laktanyájának hat épületegyüttese, több iskola, óvoda, vámház és lakóház. Közös terveik alapján valósult meg a Felső Tisza parton levő Sóház, amely ma a FUSZÉRT raktára. Az újjáépítés során emelt középületekkel egyidejűleg megkezdődött a tömeges lakóház-építkezés is. A magánépittetók számára Lechner Lajosék húsz mintatervet készítettek. A tartós és gazdaságos építkezés érdekében e tervekben körültekintően előirták a felhasználásra kerülő anyagokat, de megadták az irányárakat is. Ezzel a ténynyel talán az egyébként mindenét vesztett szeged) lakosságot szándékoztak megmenteni a kufárlelkű vállalkozók nyerészkedéseitől. A tervekhez az építkezési engedély elnyeréséhez szükségos formanyomtatványokat is mellékeltek. Ezekből a tervekből, illetve műszaki leírásokból az is kitűnik, hogy a műszaki Iroda milyen körültekintően járt el a későbbiekben esetlegesen várható talajmozgás, a víz elleni védekezés céljából. Olyan épületszerkezeteket is terveztek, amelyeken a népi építés hagyományos díszítőelemeit is alkalmazták. Ezek a tervek főként az Alsóvároson valósultak meg. Ezeken túlmenóleg legalább 16-20 belvárosi lakóház terve szintén a műszaki osztály rajzasztaláról került le. A rekonstrukciós építkezések legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott építési kivitelezője a Jlraszek és Krausz-cég volt. Az ő kivitelezésükben készült a Kárász utca 8. szám alatti ház, a Széchenyi tér 2/A alatti épület, az Európa Szálló, a Színház, a Financia, és legalább 20 emeletes magánház. A Színház asztalosmunkáit Seifmann Mór és Lengyel Lőrinc készítették. A Színház és a Financia vasipari kivitelezését Nlgrényi Pál végezte. A Postaépület vasműnkéi Pillich Mihály nevéhez fűződnek. Ugyancsak említést érdemel több helybeli mester neve is — ha hiányosan is —, Újhelyi, Hattyasi, Tóbiás, Kiss János, akik szintén hozzájárultak a nagy munkákhoz. A Honvédlaktanya, a Financia és a Törvényszék díszítőplasztikáit Vögerl Ignác készítette. A már említett kivitelezőkön túl, a szegedi mesterek sorából még megemlíthetjük Nagy András, Balázs Mihály, Für Vince, Bódi János, Kis György, Doktor István és L,éqrádi József ácsok, valamint Berecz Imre, Molnár Mihály, Rózsa Pál, Farkas János, Zombori Mátyás és Börötz József nevét, akik szintén építőipari kivitelezők voltak. A rekonstrukció során emelt házak építési ellenőri teendőinek ellátásara Lechner Lajos Müller Béla mérnököt nevezte ki, aki mindenkor a legnagyobb figyelmet szentelte az építkezési rendszabályok betartására. E területen jó segítséget kapott Bartsch Róbert, Feigelstock Gyula és Bayer Béla mérnöktársaitól, akik ezentúl más feladatokat is elláttak. Az újjáépítési tervek megvalósításában külföldi mérnökök is közreműködtek, név szerint Baliari, Gros, Jacquet, Waldorf és Kozlowsky. Itt említjük meg. hogy a műszaki osztály tervet dolgozott ki, helyesebben előtanulmányokat készített a vízvezeték kiépítésére, és több intézmény felállítására. Ezek akkor nem, csak később valósultak meg. (Folytatjuk.) \ i