Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

4 Pcntek, 1979. március 16. postaláda társszerzőnk az olvasó Hogy ünnepeink szelleme is benne él » köztadatban, nemcsak apró-cseprő, önös kis gondjaink foglalják el gon­dolatainkat. bizonyltja néhány, e héten érkezett levél. A ssegedi árvíz 100. évfordulója két olvasónknak is tollat adott a kezébe, hogy előbújt emlékeiket rögzítsék, sőt, egyi­köjüket játékos számolásra késztette az alkalom. Jó né­hány — ugyan panaszos — levélben pedig érvként emlege­tik fel olvasóink a gyermekévet, amikor is különösen ille­nék tettekkel bizonyítani a legkisebbek iránt érzett sze­retetet. Az ihlető víz Ojvárl RozáTia még gyer­mekkorában az édesanyjától hallotta azt a verset, ame­lyet egykor, a nagy árvíz után a nagyanyja mondoga­tott Hogy ki volt a szerző­je — ha ugyan nem a nép ajkán született, ez a négy versszak — nem lehet tudni. Köszönjük olvasónk figyel­mességét, és idézünk egy strófát a versből: „Nem aludt az in jó anyám, ébren volt. / Imádkozott, mikor a vészharang szólt, / Szegény betegágyon feküdt, ott ma­radt. IA betört ár gyászos romjai alatt." Papp Elek nyugdíjas, j bad. óráiban eljátszogatott a számokkal, miután elolvas­ta a Nagy vizek krónikáját lapunkban. ,JSzáz év nagy idő, még akkor is. ha az em­ber átlagos életkorát viszo­nyltom hozzá" — írja leve­lében, és közli velünk szá­molásának végeredményét is. 1879. március 12. hajnali 2 órától 1979 ugyanezen napjának hajnali 2 órájáig 1200 hónap. 5217 hét. 36 524 nap, 876 575 óra. 52 594 560 perc telt el, a másodperce­ket le sem írjuk, olyan sok. Annyi bizonyos. így gyor­sabban telnek a percek. ltezik, értesítik a vevőt. Sze­geden. a Fonógyári úti. a Marx téri és a Bajcsy-Zsi­linszky utcai boltban erről a rendelkezésről nem tudnak, vagy ha tudnak, csak az ele­mes bútorra fogadnak el megrendelést. Vajon a Do­mus főlépültéig ne remény­kedjen senki, hogy megfele­lő bútort tud vásárolni?" A Marx tér környékén la­kó. hat idős ember írta alá azt a lapot, amelyen tiszte­lettel kérik, helyezzék. visz­sza azt a 3—4 padot a régi helyére, amelyen oly szíve­sen üldögéltek eddig: az asz­talos, a szűcs, a szíjgyártó és a buszmegálló szomszéd­ságában. Nincs közvilágítás Mészá­ros Sándorék háza előtt. Al­győn, a Bácska utcában. Le­vele tanúsága szerint több­szór jelentette a hibát a DÉMÁSZ-nak, mégsem tör­tént semrrű a mai napig. Nem először fordul elő. hogy a környék hónapokra sötét­be bprul éjszaka. TöBb tarjáni lakásban nincs fűtés és meleg víz. Gárgyán Vince (Tarján 606.), mint a lakóbizottság elnöke fordult szerkesztőségünkhöz. A házban néhány napja hi­degek a fűtőtestek, nem fo­lyik a csapból meleg víz. Különösen a kisgyerekes szülők aggódnak emiatt, és természetesen bosszúság ez mindenkinek, hiszen annak idején a számlák nem tük­rözik majd a hiányos szol­gáltatást Októberben költözött az Északi városrészbe, a 108-as épületbe Veszelovszki György. Örömüket azonban hamar „lehűtötte" a nem megfelelő fűtés és az aka­dozó melegvíz-szolgáltatás. A Városgazdálkodási Válla­lat illetékeseinek tanácsára igazolást kértek a DÉLÉP­től a hibás fűtőberendezés­ről, melynek birtokában re­mélték, nem kell fizetniük. Sajnos azonban. október, november, december hónap­ra benyújtotta a vállalat a számlát. Sőt most a januá­ri és februári „szolgáltatá­sért" is. Akár olvasónk, mi is vár­juk a DÉLÉP és a Város­gazdálkodási Vállalat vála­szát Sarokkoptató talpalós Gyermekév — gondokkal Lapunkban Is hfrt adtunk •rról. hogy társadalmi mun­kában pancsolót építettek a lakók Tarjánban. S most kaptunk egy levelet Kende­ressy Szabó Péter (Budapes­ti körút 34/B) aláírással. Többek között ezt írta: „A tarjáni 609-610-es épület, mint szövetkezeten belüli kis külön egység 14 428 forint mínusszal zárta a tavalyi evet. Ennek az összegnek a jelentős részét az általunk tarsadalmi munkában épí­tett, mindenki által elisme­ressel fogadott pancsoló 9 ezer forintos vízfogyasztása tette ki. Jelenleg a szövet­kezet és a tanács pénzügyi osztálya közt folyik a vita, kifizeti-e a tanács a vízdí­jat, vagy sem." Egyebek közt ezt kérdezi olvasónk: „... egy ilyen körültekintő, társadalmi »szívességből« végzett munkáért, amely a gyermekeket szolgálja, meg lehet-e büntetni ezt a közös­séget. Az irónia kedvéirt jegyzem meg: éppen a gyer­mekek évében." „Olyan sokat beszélünk a nemzetközi gyermekévről, tegyünk ls valamit" — Írja N. I.-né (Sziliért sugárút 45.). ,A környéken lakó gyerekek részére nincs játszótér, en­nek ellenére, természetesen ők is szeretnének futkároz­ni a szabad levegőn. Lenne ls lehetőségünk erre a ház belső oldalán, de a szülők nem merik leengedni őket, mert a járművezetők sza­bálytalanul, felelőtlenül köz­lekednek. A Szilléri sugár­úton ugyan ott áll a köte­lező haladási irányt jelző tábla, valamint a Behajtani Mos! tábla — senki nem veszi figyelembe. Gátlásta­lanul közlekednek ki-be az autók." Egy-két százas kevesebb büntetés lenne, mint az, hogy megsérül egy ott ját­szadozó kisgyerek. Ha eddig csak a talpa vált le dr. Fehér Lászlóné (Moszkvai krt. 22.) vadonat­új. 225 forintért vásárolt ci­pőjének, ezután talán a sar­ka is elkopik. Annyit kell ugyanis talpalnia, míg iga­zát keresi. Március 6-án az Olcsó áruk boltjában fekete félci­pót vett olvasónk, szomorú kényszerűségből: gy ás vu hó­hoz kellett. Egynapi haszná­lat után mindkét lábbelinek levált a talpa. A póruljárt vásárló visszavitte a cipőt. Kérve, cseréljék ki, vagy ad­ják vissza a pénzét. Az üz­letvezető az elutasító válasz után a javítást javasolta, ami eltart két hétig. Ennyi ideig nem tudta nélkülözni a cipőt olvasónk. • Ezután következett a kálvária, melynek állomásai: a városi tanács kereskedelmi osztá­lyának segítőkész munkatár­sa, ismét az Olcsó áruk bolt­ja, majd a Tiszántúli Nagy­kereskedelmi Vállalat hajt­hatatlan igazgatója, s végül a Kereskedelmi Felügyelő­ség. A rossz cipő azóta is a vevőnél van. „Arra nincs pénzem, hogy új cipőt vá­sároljak. Őszintén szólva az esetleg megjavított cipőhöz stnes bizalmam. Gondolom, nem kívánok lehetetlent, ha jó pénzemért jó cipőt ké­rek." Egészségünkért Miért nincs? „Tavaly nyár óta szeret- Majd azzal folytatja, hogy nénk ülőgarnitúrát vásárol- olvasta az újságban: „Beve­tít. eddig azonban nem sí ke- zetik az üzletekben a meg­riiit" — kezdi levelét Szabó rendeléses rendszert. azaz, Edit (Nemestakács utca 1/2 ). ha az igényelt bútor megér­Gönezy Jánosné (Földvá­ri u. 3.) nincs egyedül azok között, akik nem tudnak ab­lakot nyitni a zenekonzer­vatórium környékén. Olyan darabos korom zúdul a ké­ményből, hogy valóságos vétek az egészség ellen, ha errefelé sétáltatja netán va­laki a gyerekét. Reményked­ve várják a környék lakói, hogy hamarosan korszerű fűtést kap a konzervatóri­um is. öregek és mozgásszervi betegek érdekében fordul hozzánk dr. Reich Olga (Kí­gyó u. 1.). „Tudvalevő, hogy az idős emberek között még több az egyébként is nagy százalékban előforduló moz­gásszervi beteg. Legfőbb gyógykezelése ennek a für­dés, úszás, levegözés. napo­zás. Szegeden erre lehetőség — a nyári hónapokban — kizárólag Újszegeden van. A közlekedés azonban az idős, beteg emberek részére ne­hézkes. Evekkel ezelőtt a városi gőzfürdőben nyáron a férfiuszoda nyitva volt. és olt fürdőruhában nők-férfi­ak , közösen úszhattak• A kellemes árnyas kerthelyi­ség nyugágyakkal nyitva volt. Nagyon kedvelt és lá­togatott hely volt. Vélemé­nyem szerint mind a fürdő­vállalat, mind a betegek és öregek jól járnának, ha ezt a megoldást ismét bevezet­nék." összeállította: Chikán Ágnes Á történet 1978. decem­ber 30-án kezdődik. — Ügy érzem, ez a mo­sógép ráz! — kiáltja be a feleség a fürdőszobából a férjnek. A férj nem hiszi, de azért óvatosan nyúl a ma­sinához. biztos, ami bizfos. — Na, ugye, hogy csak hallucináltál — mondja, és a finom érintés biztonságá­ban nagy kényelmesen a gép peremére támaszko­dik. Ekkor azonban a kis­ujj végétől valami furcsa érzés kezd felmászni a karján. — Ez a mosógép ráz, ne dolgozz vele. mert még va­lami bajod lesz. Beszólok a GELKA-hoz, hogy jöjjenek ki. Január 2. A telefonban kedves női hang érdeklő­dik, hogy mikor tartózko­dunk otthon. Január 3. A szerelő fia­tal. ügyes kezű. másnap a megbeszélt időben megje­lenik. és a hibát röpke tíz perc alatt elhárítja. Kicse­réli az ékszíjat. A feleség legközelebb azonban ismét kis rázások miatt utasítot­ta el a mosásnak még a gondolatát is. Január 7. — Halló, jó napot kívánok, nemrég ja­vították ... még mindig rossz! Rázós ügy — Igen kérem — ked­vesen —. mikor tartózkod­nak otthon? Január 9. — Drága asz­szonyom, ezzel nem tu­dunk már semmit csinálni — mondja az új szerelő, aki az elsőt kíséri —. pró­báljanak meg alá deszka­alátétet rakni, mert a linó­leum miatt statikus elekt­romosság ... A férjnek nincs nagy kedve deszkaalátétet csi­nálni, de hogy kivédje a feleség szidalmait, elkészí­ti. Ekkor azonban a gép, amely közben elektromos törekvéseiben önállósította magát, új figurával áll elő. Most már a víz is ráz. per­sze mosás közben. Az idő­közben kifejlesztett talál­mányok ellenére (fakana­las kezelési mód) a férj is­mét a telefon kagylóját markolja. Január 15. — Halló... nemrég... O... még mindig... — Igen — kedvesen —, garanciá ban ... mikor... otthon... Január 18. — Sajnos, nem tudunk csinálni vele semmit, próbáljanak alá vizes ruhát tenni — s köz­ben, nem tudni miért, rá sem néz a gépre. Ez már sok — az idegi­leg edzett — férjnek is, de uralkodik magán, és is­mét telefonál. Január 20. — Halló (a történet elmesélése után) kérem, ha úgy érzik, hogy nem megy, szíveskedjenek visszaadni a javításért fel­vett pénzt, és maid hívok másik szerelőt, aki megja­vítja. A válasz, továbbra ts kedvesen: — Sajnos mást nem tudok csinálni. fel­írom garanciába és kime­gyünk. — Nem hiszem. hogy megértett. En most rekla­málni akarok. — Adom a főnököt. — Jó napot kívánok ... — Biztosítom önt, hogy holnap a szerelő kimegy Önökhöz, és rendbehozza a gépet. — Igen. de napközben nem vagyunk otthon, csak úgy délután 5 óra után. — Kérem, akkor fog menni a szerelő. A férj mulatja a porté­kát, de a fázisceruza nem jelez. — Próbáljuk meg vízzel. — Mivel a ceruza a vízben sem jelez, igy a férj bemutatja a bátorsá­gát, és belenyúl a vízbe. UAZ! — Tessék kipróbálni, nyúljon bele nyugodtan, nem veszélyes. — Nem. köszönöm, elhi­szem — ezzel jószándékú­an megfogta a gépet, és bevitte, mondván, hogy két nap múlva visszahozza. Eltelt már egy hét is, a férj a fönököt kérte a kagylóhoz. A kedves női hang: — Sajnos, a főnök nincs bent, de majd kerítek valakit. A Valaki: — Igen kérem, a holnapi nap folyamán visszük. Az igazság az, hogy ek­kor már rémes tervek szü­lettek a férj agyában a GELKA-ról és a népi el­lenőrzésről, de erről egy­előre sokat sejtetően hall­gatott, és várt. A holnap helyett még aznap jött a gép. Tehát sikerült. Ma, öt javítási kísérlet után a szerkezet ismét új figurával állt elő. A burko­lat és a gyanútlan feleség keze közötti fél centiméte­res légteret gyenge Ívvel hidalja át, „kellemes" zá­zások közben. Nagy András Bimbó u. 8/B Döntött a Leglelsobb Bíróság Újítás vagy munkaköri feladat Mi dukál a sikkasztónak? Egy nagyvállalat mérnöke nagy összegű újítási díj meg­fizetéséért pert indított mun­kaadója ellen. Ugyanakkor négy másik főtisztviselő szintén újítási díj klfezeté­séért nyújtott be keresetet a vállalattal szemben, mert — mint állították — javaslat­ként benyújtott tanulmányi tervüket felhasználták, de nem díjazták. A két ügyet a bíróság együtt tárgyalta. Vég­ső fokon a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét keresetet eluta­sította. Az indokolás szerint a mér­nök javaslata üzemszervezési jellegű, de nem megoldás, mert nem tartalmazza a meg­valósítás módját és eszközeit. Csupán utal egy hasonló megoldás megvalósítására, amely az 6 javaslata alap­ján történt. Csak a viszony­lag új műszaki vagy üzem­szervezési javaslat tekinthető újításnak, de ilyet a mérnök előterjesztése nem tartalmaz — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A megvalósítás vé­gül is nem a mérnök javas­lata, hanem vállalati veze­tői utasítások, intézkedési tervek, bizottsági munka és felmérés alapján történt. Ami a másik négy újító javaslatát illeti: tanulmány­tervük nem önálló alkotás. Bizottsági munka eredménye­ként, munkaköri feladatként készült. Egyébként sem új javaslat, korábbi vállalati utasítások is tartalmazzák. És üzemszervezési megoldás­nak sem tekinthető, mert csak általános szempontokra és átlagszámításokra tér ki, a kimunkálást és az intézke­dések kidolgozását nyitva hagyja. Fizetni kell a tartásdíjat A házastársak elváltak, és a bíróság a férjet teljesen munkaképtelen volt felesége részére havi 1500 forint tar­tásdíj fizetésére kötelezte. Két év múltával a férfi peres úton több kísérletet tett, hogy a tartásdíjfizetés alól szabaduljon. Arra hivatko­zott: újból megnősült, gyer­meke született, felesége gyermekgondozási szabadsá­gon van és a 4400 forint fi­zetésébői a tartásdíjat nem 'tudja fizetni. Kereseteit azonban elutasították. Nem­rég újabb pert indított, amelyben már azzal érvelt, hogy megszületett a második gyermeke is. A perben hozott ellentétes ítéletek ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely a férj keresetét eluta­sította. — Tény, hogy a férfinak időközben két gyermeke szü­letett — szögezte le a hatá­rozat. Tehát azt kell vizsgál­ni, hogy az eltelt időben ar.yagi helyzete miképpen alakult, és jogszerű-e az az igénye, hogy a tartásdíj ösz­szegét szállítsák le, vagy fi­zetése alól mentesítsék. Ami­kor a tartásdíjat megállapí­tották, havi négyezer forint keresete volt, ami folyamato­san emelkedett. Nemrég autót vásárolt, ami arra mu­tat, hogy anyagi helyzete — a tartásdíj fizetése mellett is — kedvezően alakult. Jelen­legi fizetése hatezer forint, amihez gyermekgondozási díj címén havi 1900, családi pót­lékul pedig havi 720 forint járul. — Az eljárt bíróságok fi­gyelmen kívül hagyták, hogy a férfi házassága jelenlegi fe­leségéve] létesített kapcsolata miatt bomlott fel. Elvált fe­lesége már az együttélés megszakításakor munkakép­telen volt, megélhetésének biztosítására kizárólag a tar­tásdíj szolgál. A férfinak az az állítása, hogy .az asszony, amikor még munkaképes volt, nem vállalt nyugdíj­jogosultságot biztosító fog­lalkozást és ezért nem te­kinthető hibáján kívül rá­szorultnak, a követelés elbí­rálása szempontjából közöm­bös, mert a háztartási tar­tásdíj fizetését annak idején, a váláskor önként vállalta. Ez pedig olyan volt házas­társ javára is érvényes lehet, aki a tartásra nincs rászorul­va, sőt, arra érdemtelen. Egy nagyvállalat kirendelt­ségénél végzett revízió meg­állapította, hogy a vezető és helyettese több mint 200 ezer forintot sikkasztott. Ezért fe­gyelmi úton mindkettőjüket elbocsátották. Büntetőeljárás is indult ellenük, amelyben súlyos büntetést szabtak kl rájuk, s ezen felül az oko­zott kár megtérítésére is kö­telezték őket. A fegyelmi határozat hatá­lyon kívül helyezéséért a munkaügyi bíróságon mind­ketten pert indítottak. A bí­róság részben helyt adott ke­resetüknek. amennyiben az elbocsátásról szóló büntetést, tízforintos órabérrel segéd­munkási munkakör helyezés­re enyhítette. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész tör­vényességi óvással élt, ezután pedig a Legfelsőbb Bíróság a kereseteket elutasítva, a vállalát által kiszabott fe­gyelmi büntetést helyben hagyta. Az indokolás szerint a két volt vezető, beosztásával visszaélve, a társadalmi tu­lajdonban szándékosan sú­lyos kárt okozott. Cselekmé­nyük társadalmi veszélyes­sége fokozott mértékű. Ezért a hasonló természetű vétkes kötelezettségszegésektől való egyéni és általános vissza­tartás csak az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetéstől várhatót Hajdú Endre A plzeni sörmúzeum A Pl zenbe látogató turis­ták egyik első útja rendsze­rint a városi sörmúzeumba vezet. A cseh sörgyártás fel­legvárában létesített múzeum gyűjteményét 1972-ben át­rendezték, felújították. Azóta 200 ezer, többségében kül­földi látogató fordult meg termeiben. A múzeum különleges tár­gyai közül is kiemelkedik az, aa 1500-ból származó vas nyakörv, amelybe a sörhami­sítókat zárták. Érdeklődésre tarthatnak számot a sörgyár­tás kezdeteiből származó esz­közök. berendezések is. A múzeum most egy olyan gőz­géppel gyarapodott, amelyet a Plzen melletti Bletná Sör­gyár berendezéséből kaptak. A gép az 1880-as évekből származik. (BUDAPRESS-ORBIS)

Next

/
Thumbnails
Contents