Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

Péntek", 1979. m'árcíns 16. 5 Kultúra - gyerekeknek Sok a szülők panasza, ki­vált télen. A játszótéren hi­deg van, nem csatangolhat­nak az utcán naphosszat a gyerekek. A tévében csak egy-egy rövidfilmet tudnak megnézni, a nagyobbak eset­leg a kalandfilmet, ifjúsági sorozatot délután. Unalmuk­ban fölfordítják a lakást, en­gedetlenekké és agresszívek­ké válnak. A hétfő: megvál­tás, mehetnek végre a többi közé, óvodába, iskolába. „könnyű a pestleknek" — mondta a háromgyerekes ta­nárnő. „Ott a Gyermekszin­művelődési házak pódiumain ban a néptáncosok utánpót­előadható összeállításokat. Az lása a cél, tehát szükségsze­eredmény: összesen három rűen válogatnak, csak a rá­használható pályamunka, termett gyerekkel tudnak Több a semminél, reméljük, foglalkozni. még a gyermekek évében a bemutatókra is sor kerül. Addig is: vasárnaponként rendszeresen tartanak mese­délelőttöket, szerveznek kö­zös játékokat és vetélkedő­ket a Juhász Gyula, illetve a Vasutas művelődési házban, az előbbiben báb- és Játék­készítő szakkör is működik. A Bartókban színjátszókör és a Szegedi Grafikai Stúdió A művelődési házak gye­rekeknek való programjai közé kell sorolnunk számos ismeretterjesztő előadást is. Vannak sorozatok, melyeket kifejezetten általános iskolá­soknak hirdetnek, de sok egyedi előadást is haszonnal hallgatnak a tanulók, akár felnőttek társaságában. ház, az" Állami Bábszínház, E?"^^ Vidám Park, állatkert, cir­kusz, ezer más alkalom, kul­turális szolgáltatás, kifejezet­ten a gyerekeknek". Es ná­lunk, Szegeden? lést, beszéd- és vizuális kul­túrát, adja a kicsiknek az al­kotás örömét Az újszegedi házban is sorozatosak a nyel­Való igaz, hamar elakad­tunk a fölsorolásban. De a háromgyerekes mama csak negyedannyi „szolgáltatásról" tudott mint amennyi valójá­ban létezik. Körülbelül két­három éve figyelhettünk föl: egyre szaporodnak a város­ban az úgynevezett gyermek­rendezvények. Olyan helyek és alkalmak, ahol hasznosan tölhet időt az aprónép, mert játszva, vidáman használhat­ják az eszüket és alakíthat­ják a legkülönfélébb képes­ségeiket Csak az a kérdés, hogy azért nem fogynak-e a gyerekek unatkozásairól szóló szülői panaszok, mert a papák, mamák nem eléggé tájékozottak e lehetőségek­ről, vagy azért, mert kényel­mesebben érzik magukat ott­hon (még a semmittevéstől „elrosszult" gyerek mellett is), mintsem kísérgessék kü­lönféle művelődési Intézmé­nyekbe a csemetéjüket. Az lettiskolát előbbi okot megszüntetni az a könnyebb. Nem szóltunk a bábszín­ház, a Szegedi Nemzeti Szín­ház, a mozik, a könyvtárak és újabban — a múzeu­vi műveltséget formáló jó- mok gyerekprogramjairól, tékos foglalkozások (ezeket melyek az utóbbi időben több más peremkerületi mű- szintén megszaporodtak, igé­velődési házban ls megren- nyesebbek. színvonalasabbak, dezik). Ugyanitt a kulturált Nem beszéltünk az úttörőház viselkedés alapszabályait és kulturális szolgáltatásairól, mozgáskultúrát tanulhatnak melyeket hamarosan kiegé­tánctanfolyamon. Ide kíván- szítenek, gazdagítanak az új Az utóbbi pár évben jól érzékelhető, hogy a város művelődési házaiban na­gyobb figyelemmel fordultak a gyerekközönséghez, mint korábban. Mára nagyjából kialakultak a gyerekekkel való foglalkozás konkrét for­mál, ezek rendszere. A kö­zelmúlt emlékezetes pódium­műsorai kívánkoznak az él­re, hisz talán ezeknek a hiá­nyát érezte leginkább sok szülő, látva a tévés Cimbora népszerűségét, otthon vasár­nap délelőttönként. „Élőben" persze más. nagyobb a hatás, meghatározóbb az élmény. A Bhrtók művelődési központ­ban rendezett verses-zenés gyerekműsorokon gombostűt nem lehetett leejteni, kézen­fekvő hát: ilyenekből több kellene. A gyermekév ürü­gyén hirdetett is pályázatot a tanács, a színház fiatal mű­vészeitől kértek a gyerekkö­zönség aktivitására építő, azt felhasználó műsorokat, a kőzik: nagyon hiányzik a vá­rosi balettiskola. A szűk is­kolaudvarokon, autóparkoló­játszóhelyeken, lakótelepi te­nyérnyi betonokon kielégít­hetetlen a gyerekek mozgás­Igénye A Postás Művelődési Házban mostoha körülmé­nyek között folytatott balett­oktatásra kevesek járhatnak, művészi tornára a Tömör­kény gimnáziumba csak a kislányok. Az ifjúsági házban viszont balett-termet is ki­alakítottak, remélhető hót, hogy jövőre ott lehet pótolni a hajdani Zászló utcai ba­Évek óta rendkí­vül sokat tesz az ÉDOSZ­együttes vezetősége a gyere­kek mozgás- és tánckultúrá­jónak fejlesztéséért. Érthető viszont, hogy náluk elsősor­ifjúsági ház programjai. Arra kívántuk felhívni a szü­lők és a tanító-tanárok fi­gyelmét: az iskolai szabad szombatok kiterjesztése óta a művelődési házak igyekeznek sajátos eszközeikkel, módsze­reikkel segíteni a családokat és az iskolákat, hogy jól, hasznosan tölthessék meg­nőtt szabad idejüket a gye­rekek. A házak nevelői vé­nával megáldott munkatár­sai (hisz ezen a szakterüle­ten is sokan vannak, akik pedagóguspályán indultak, vagy arra készültek) nyilván többre is vállalkoznának, ha ezt megfelelő (együttműkö­désre kész) pedagógusi-szülői érdeklődés és igény kísérné­követelné. S. E. Könyvtárosok találkozója Egész napos szakmai ta­lálkozót rendezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Csongrád megyei szervezete és a Somogyi-könyvtár a Móra Ferenc Múzeum dísz­termében. A részvevők dr. Hajdú Gézának, a könytárosok Csongrád megyei szerveze­te elnökének előadásában az egyesület idei munkater­vét ismerhették meg Az idei év programja lehetőséget nyújt a város és a megye könyvtárosainak arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat, s továbbképzéssel fejlesszék ismereteiket. Bóday Pál, a Könyvtáros című folyóirat rovatvezetője a Magyar Ta­nácsköztársaság könyvtárpo­litikájáról, dr. Takács Ferenc egyetemi adjunktus a kor­társ amerikai regényiroda­lomról tartott előadást. A szakmai találkozó a gyermek- és a zenei könyv­tárosok továbbképzésével fe­jeződött be. Közérdek és magánérdek A közérdek és a magánér­dek az élet igen sok terüle­tén harmonikus egységet al­kot. Ebben az egységben, sorban, szép példát mutat­nak a szocialista brigádok. E mozgalom nélkül minden tekintetben szegényebbek lennénk. Valaki a múltkor megjegyezte, hogy a szocia­lista munkaversenyben az idei esztendő apályt jelez, mivel nincsenek „kerek év­fordulók", ötven, vagy száz­esztendős jubileumok. t. Ettől függetlenül apály aligha várható a« tisztességes munkaversenyben, hiszen a szegedi üzemek, vállalatok, szövetkezetek és intézmények szocialista brigádjai éppen úgy elkészítették vállalásai­kat, terveiket erre az esz­tendőre is, mint a korábbi években tették. Nagy, kerek évfordulók nincsenek, de tennivaló legalább annyi akad idén is, mint bármikor. Sőt, talán még kényesebb, nehezebb a föladat. Az 1979­es népgazdasági terv az ötö­dik ötéves tervciklus alap­vető céljainak érvényre jutá­sát tűzte ki célul, feladatul, s várhatóan a gazdálkodás feltételeinek a tervben meg­fogalmazott szigorítása az el­következendő években sem fog enyhülni, hiszen a szi­gorítás az intenzív fejlődés „vastörvényeiből" adódik. A hosszú évek során összeko­vácsolódott szocialista brigá­dok tagjai jól tudják mind­ezeket. A brigádok eddig végzett munkájának, többlettevé­kenységének eredménye igen jó kiindulópont volt az Idei föladatok meghatározásánál Ma már nincs olyan gazda­sági vezető, ki ne tudná ér­tékelni a szocialista munka­verseny erejét, segítő szán­dékú teljesítményét A gaz­dálkodó szervezetek, amikor fölvázolták az idei esztendő­re érvényes terveiket, aján­lásokat is tettek a brigádok tagjainak. Kérték őket a tá­mogatásra, öntevékenységre. Nyíltan fölsorolták, miben várják a segítségei hol szo­rít a cipő, miként tehetnek többet a versenyben részt vevők. önmagában keveset mond egy szövödei brigád­nak, vagy a konzervgyári Szegedi énekesnő meghívása A ^zei'edi születésű Tóth Mária, a Zeneművészeti Fő­iskola szegedi tagozatának végzős növendéke lesz egye­düli magyar résztvevője az Athénban március 25—ápri­lis 2. között megrendezendő Maria Callas nemzetközi énekversenynek. Sinkó György növendéke (aki a középfokú tanulmányait Ber­dál Valériánál folytatta) nyá­ron « városi tanács ösztön­dijával Weimarban látogatta Lore Fischer professzornő kurzusail s többek között fellépett a magyar zene hete keretében Bulgáriában is. Tóth Mária fiz athéni ének­versenyre tervezett műsorá­val adott koncertet tegnap, csütörtökön este Szegeden, az új Ifjúsági Házban: Schu­mann-, Schubert-, A. Bert-, és Dragataki-dalokat énekelt. A koncerten közreműködött Fekete Imre, a szegedi szín­ház fiatal tenoristája is. Feltárás A Budapesti Történeti Mú­zeum búvár- és Földtani In­tézet barlangkutató csoportja közösen tárja fel a Vár kö­zépkori kútjait és barlang­rendszereit. Jelenleg az Or­szágház utca 8. szám alatt levő vize&kútat tárják lel II városi úttörííszemle versenvei Lezajlott a tudományos­technikai úttörőszemle Sze­ged városi vetélkedője. _ A társadalomkutató úttörők csapatversenyét a Zrínyi Ilo­na Általános Iskola csoport­ja nyerte, második helyre ke­rült a Mező Imre Általános Iskola, úttörők második helyén a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola két gyakorló általános isko­lája osztozott; az első helyre az l-es 6zámú, a második helyre a 2-es számú iskola csapatai kerültek. Ugyan­csak ők végeztek az orosz nyelv barátai vetélkedő első két helyén a nem tagozatos iskolák versenyében. Az orosz tagozatos iskolák ver­senyéből a Mező Imre Álta­lános Iskola csapata került ki győztesen, másod ikok a Há­mán Kató Általános Iskola úttörői lettek. Az úttörő tech­nikusok vetélkedőjében első helyre a rókusi általános is­kola kerüli őket követik a Dózsa György Általános Is­kola pajtásai. Tegnap, csütörtökön ren­dezték meg a szegedi úttörő kulturális seregszemle vers­és prózamondóinak versenyét a városi úttörőházban. A versmondóverseny első he­lyén Gyimesi Sándor nyolca­dik osztályos tanuló (Ságvá­ri gyakorló általános iskola) végzetl Második díjat hár­man kaptak: Ónozó Erika (Dózsa György Általános Iskola), Császár Edina (Béke utcai általános i6kola) és Cseh Erika (Révai általános iskola). Harmadik díjban ré­A természetkutató szesült Véber Péter (Gedói vetélkedőjének első- általános iskola), Baráth Il­dikó (szőregi általános isko­la) és Nagy Ildikó (tanárkép­ző főiskola l-es 6zámú álta­lános iskolája). Dicséretet kapott a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola l-es szá­mú gyakorló iskolájának nyolcadikos szavalókórusa. A próza- és mesemondást két csoportban bonyolították le. Az 5. és 6. osztályosok versenyében ketten osztoztak az első helyen: Gazdagh Anikó (Gera Sándor Általá­nos Iskola) és Barabás Enikő (Mező Imre Általános Isko­la). Második helyre Nagy Katalin (Ságvári gyakorló általános iskola) kerüli míg a harmadik Lajter Katalin (Zalka Máté Általános Isko­la) lett. A hetedik és nyol­cadik osztályosok közül Föl­di Erika (béketelepi általá­nos iskola) lett az első. A második Fehér Judit (Gedói általános iskola), a harma­dik Juhász Klára (tápéi álta­lános iskola) és Nagy Zsolt (Szirmai általános iskola) szalag mellett dolgozó asz­szonyoknak, hogy javítani kell a hatékonyságol változ­tatni a gazdaságtalan ter­mékskálán, növelni a tőkés piacokon is szívesen keresett kiváló minőségű áruk meny­nyiségét, hogy ezzel párhu­zamosan csökkenjék a nép­gazdasági mérleg hiánya. A szakszervezetek ugyan­csak szívesen támogatják, se­gítik a szocialista munka­versenyt, a versenyhen részt vevő kollektívákat. S egyál­talán nem kicsiny a viszont­segítés aránya, értéke sem. Mindössze hat élelmiszer­ipari vállalat munkaverseny­eredményeit böngésztem át legutóbb, s abból kitűnt, hogy három alapvetően lé­nyeges területen — anyag-, energia- és költségmegtakarí­tás vonalán — 11,5 millió forint hasznot hozott a szo­cialista brigádok aktivitása, a kötelező előírásokon túl­menő figyelmes munka. A legtöbb eredményt nyilván­valóan az anyagtakarékos­sággal lehet elérni. Ha úgy válogatják, osztályozzák, há­mozzák a gyümölcsöt, a zöldségféléket, mint azt oda­haza is teszik a háziasszo­nyok, bizony milliós értéket mentenek meg. Egy konzerv­gyári asszony mondta, aki különben egy szocialista bri­gádnak a vezetője, hogy nem kell ám valami ördöngösség­re gondolniuk, vagy valami eget rengető találmányon, újításon törni a fejüket, hogy takarékoskodjanak, csak gondosan kell dolgozni, aho­gyan édesanyjuktól nagy­anyjuktól is látták. Ide kí­vánkozik a kábelgyáriak pél­dája: a szegedi gyár évente 2 milliárd forint értékű kész­terméket állít elő. igen drá­ga és nagy értékű alapanya­gokat használnak, műanyagot és rezei Könnyű kiszámíta­ni. milyen sokat jelentene náluk még a 0,1 százalékos anyagtakarékosság is. m vékenység javításál további szélesítését. A kollektívák programjaiban olvashatjuk, hogy a gazdasági feladatok maradéktalan elvégzését a magasabb minőségi színvo­nal biztosításával kívánják összekapcsolni. A Szegedi Konzervgyárban például a gyártási hibákból eredő rek­lamációk számát szeretnék 10 százalékkal mérsékelni, ugyanakkor az első osztályú áruk arányát fölemelni 97,3 százalékra, ami azt is fölté­telezi, hogy a versenyben részt vevők legalább fél szá­zalékkal javítanak a korábbi arányokon. Mivel élelmiszeriparról van szó, igen lényeges követel­mény, előfeltétel a vásárlók szemszögéből, hogy magas fokú legyen a tisztaság. Ez is szerepel a brigádok vállalá­saiban. A gabonafeldolgozó munkásai olyan jelszót fo­galmaztak meg versenyük­ben, hogy kitüntető címet adományoznak a legtisztább és legrendesebb munkahely dolgozóinak, A már említett takarékosság szép példáit találhatjuk a konzervgyáriak fölajánlásaiban: a szállítási költségeket 8 százalékkal (!) csökkentik, a szentesi ba­romfifeldolgozó munkásai pe­dig 600 ezer forint értékű üzemanyag-megtakarítást vállaltak. Általános tenni­valónak tartják kivétel nél­kül minden élelmiszeripari vállalatnál a munkaidő jobb kihasználáséi a gépek állás­idejének mérséklését, a munkavédelmi helyzet javí­tását, a balesetek számána1 csökkentését. Oly sok mir den javulhal ha csupán e utóbbiakat valamelyest 1 teljesíteni képesek a szocia lista brigádok tagjai. 0 Bár egyre nagyon vigyáz­ni kell, s ezt a gondos mun­kások bárkinél jobban tud­ják: a minőség rovására egy fillért sem szabad megspó­rolni. De az aligha megy a minőség rovására, ha fölösle­gesen nem járnak a gépek, ha nem égnek a villanykör­ték, ha nem üresjáratokat futnak a gépkocsik, ha kö­rültekintően készül el a ter­mék, s nem kell újra kezde­ni az egész műveletet elöl­ről. Ezért ls dicséretes azok­nak az élelmiszeripari dol­gozóknak, szocialista brigá­doknak a törekvései, kik olyan vállalásokat tettek, hogy ebben az esztendőben jobban odafigyelnek a ter­vek teljesítésére, s úgy vég­zik munkájukat hogy az említett „nagy célok" valóra­váltását segítsék. Kiemelt feladatnak tartják a külföl­di piacokra szánt exportte­Sokáig lehetne sorolni szí­ves ajánlásaikat ígéreteiket, melyek valamilyen formában a magánérdeket összekötik a közérdekkel, önmagukat is pallérozni akaró emberek to­vább kívánnak lépni szak­mai és politikai műveltsé­gükben, családtagjaik és mindannyiunk érdekéten tet­tek olyan vállalásokat, hogy kommunista műszakot tarta­nak a nemzetközi gyermek­év alkalmával és a részükre járó munkabért ajándékba adják gyermekintézmények javára. A társadalmi mun­ka hasznát általában a vá­ros szépítésére, parkosítások­ra, óvodák, iskolák és szo­ciális otthonok táfhogatására szánják. Igen szép emberi cselekedetek ezek. Ki tudná összeszámlálni forintban az eredményt? A mi új, szocia­lista, humánus rendszerünk­ből fakad a tisztességes em­berek eme törekvése, jóaka­ratú cselekvőkészsége, a ma gánérdek és a közérdek har­móniája. Gazdagh István Új Videoton márka­szerviz Szegeden Tegnap, csütörtökön a Vi­deoton Televíziógyár Szege­den megnyitotta korszerűen kialakított márkaszervizéi A Mérey utca 6/B szám alatti megnyitón Bittó József, a Videoton gyár vevőszolgálati főosztályának vezetője is­mertette a 19 ezer főt fog­lalkoztató székesfehérvári nagyüzem televíziós részle­gének tevékenységéi és vá­zolta a szegedi márkaszerviz feladatait. Elmondotta, hogy a gyár évenként körülbelül 260-270 ezer televíziós készüléket ál­lít elő. Ebből mintegy 120 ezer kerül a hazai üzletek­be, a többit exportálják. A. szegedi márkaszerviz felada­ta a városban vásárolt tévé­készülékek garanciális ellá­tása, még inkább azonban a korszerű vevőszolgálat meg valósítása. Azaz a kereske delem, illetve az egyéni vá­sárlók tájékoztatása, igé­nyeik felmérése, valamint a készülékek használatával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése. A Videotonnak eddig is volt Szegeden, a Tolbuhin sugárút elején egy szeré­nyebb márkaszervize. Ez » részleg a továbbiakban is el­látja feladatail A korsze rűen felszerelt, új márka szerviz minden bizonnyal to vább öregbíti a Videoton te­levíziós készülékek népsze­rűségéi r.L

Next

/
Thumbnails
Contents