Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

8 Csütörtök, 1979. március 15. Porcelán szigetelők Hetvennégyezer porcelán szigetelő idei szállítására kapott megrendelést az NDKból a Pécsi Porcelángyár. Az értékes műszaki porcelánt vasútvillamositásnál, a felső vezeték tartószerkezetének építésénél használják fel. Együttesen körülbelül 1500 kilométer vasút villamosításához elegendő. A pécsi gyár utóbbi években végrehajtott rekonstrukciója megteremtette a feltételeit an* nak, hogy a korábbinál többet szállítson az NDK-nak. Könyvkiadók együttműködése A szocialista országok könyvkiadása a következő években még jobban kiszélesíti sokoldalú együttműködését és mindenekelőtt a közös vállalkozásban készülő kiadványok számát fogják növelni — közölték a lipcsei nemzetközi könyvvásáron. Tavaly a Magyarországon kiadott könyvek több mint 400 ezer példányban Jutottak el a Német Demokratikus Köztársaságba és az 1979-re szóló megállapodás a kölcsönös, forgalom további 10 százalékos emelésére ad lehetőséget. A vásáron önállóan részt vevő Kartográfiai Vállalat 1079— 80-ra Jelentős mennyiségben értékesített Lipcsében autó-turista- és várostérképeket, s új megállapodásokat kötött az NDK-val földgömbök, Illetve NDK-térképek behozatalára. Az Idei lipcsei nemzetközi könyvvásáron 22 ország és Nyugat-Berlin, valamint az ENSZ és más nemzetközi szervezetek összesen több mint 800 kíadója van jelen. Kocsmaiak, utcán Nemcsak a Vöröskereszten múlik — Teendők Az alkoholizmus elleni küzdelem nem lehet csupán egyetlen ember, akár egyetlen. intézmény feladata sem. Ahhoz, hagy ez ellen a káros szenvedély ellen hathatósan felvehessük a harcot az egész társadalomnak össze kell fognia. Nem fordíthat hátat a szomorú ténynek egyetlen munkahely, egyetlen olyan ezervezet, hivatal sem, amely csak egy hajszálnyit is segíthet a bajba j irtott embereken. Többek között a Vöröskereszt városi szervezetének alkoholizmus ellent bizottsága foglalkozik a megelőzés lehetőségeivel, az elvonókezeles. az utógondozás módszereinek megismertetésével. Tavaly az eddigieknél is tervszerűbb megelőző, íehrilágosftó munkát végzett a bizottság. Különösen a fiatalok körében tartotta ezt fontosnak, hiszen ha ideiében tudatosítják a diákok körében az alkohol ártalmasságát, kevesebben nyúlnak majd felnőttként a pohár utáa A felső tagozatos általános iskolások részére a tanárképző főiskola biológiaszakos hallgatói, a gimnáziumokban, szakmunkásképző intézetekben pedig medikusok tartottak előadásokat erről a témáról. Az üzeolyan rendezvényeken — kiállításokon, filmvetítéseken, egészségügyi tájékoztatókon —, amelyeknek szintén az alkoholizmus elleni küzdelem volt a céljuk. Hazánkban, mint ismeretes, kormányhatározat írja elő az italkínálat korlátozását. Az úgynevezett „9 órás rendelet" (19/1977.[XII. 20.] sz. BKB számú egységesített jogszabály) a tapasztalat szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A reggeli szeszfogyasztás ezáltal nem csökkent, csupán helyszint változtatott: az élelmiszerboltok korai forgalmát növelte. A négy fal közül az utcára „kényszerültek" a kocsmázók. Azál-' tal, hogy a fél- és egydecis palackozásé tömény szeszt kivonták a forgalomból, a nagyobb palackok iránt rítt meg a kereslet. A bizottság véleménye szerint csak akkor érné el' eredeti célját ez a rendelet, ha valamennyi élelmiszerüzletre is vonatkozna a korlátozás, nemcsak az éttermekre. kocsmákra, büfékre. Az utcai italozás ellen erélyesebben kellene föllépnie a tanácsnak: például Miskolcon, Kazincbarcikán ezt tanácsi rendelet tiltja meg. emberek egyöntetű véleménye szerint halaszthatatlan szükség lenne rájuk. Alkoholmentes klubok szervezését szorgalmazza a Vöröskereszt, amelyhez azonban nagyobb állami és társadalmi támogatást szeretnének kapni. Ugyancsak nehezíti a javaslatot tevő társadalmi és állami szervek eredményes munkáját, az, -hogy túl bürokratikus úton lehet csak beutalót kapni a nagyfai munkaterápiás intézetbe. A nehézségek mellett azonban sikereket is számon tarthat a bizottság. Szegeden tavaly valamelyest csökkent a kényszerelvonó-kezelésre kötelezettek száma, s 62 beteggel többen .vállalkoztak önként elvonókúrára, mint a korábbi esztendőben. Az üzemek, Intézmények vöröskeresztesei jóvoltából pedig 38-an részesültek utógondozásban. Ezzel a számmal sem lehetünk azonban elégedettek, hiszen jóval több, szenvedélyéről nehezen lemondó embernek van szüksége határozott segítségre. Erre lenne megfelelő forma a klub, ahol csak szeszmentes italok csúszhatnának le a volt alkoholisták torkán, és ahol egymásra is vigyázhatnának azok is, akik a Mi a menü? Előfizetéses étkezés a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ-nél mek, különböző intézmények Gond még a városban az helyes utat már megtaláldolkozói közül pedig mint- utógondozás lehetőségének ták, egy 11 ezren vettek részt megteremtése, holott a szak- Ch. A. Ahhoz, hogy a munkahelyeken és az oktatási intézményekben biztosítani tudják a napi egyszeri étkezést. a vendéglátásnak is egyre nagyobb gondot kell fordítania az előfizetéses étkeztetésre. A Seeged és Vidéke ÁFÉSZ üzemi konyháin és vendéglőiben is ezért készítenek csaknem tízezer adag ételt az előfizetőknek. Etjből ötezer ebéd a felnőtteké, ezerhétszáz ebéd pedig a diákoké. Ezerötszáz adag tízórait és uzsonnát is szállítanak a napközis óvodáknak és az iskoláknak. Ennyi ember Ízlésének nehéz megfelelni, különösen akkor, ha az ételt nagyrészt egyetlen, a Kossuth Lajos sugárúti konyhán főzik. Az előfizetőknek több mint egyharmada innen kapja az ebédet Az ételt ugyanis hat szegedi általános iskolának, s a legnagyobb előfizető vállalat, a DÉLÉP dolgozóinált viszik. A diákok másfajta étrendet kapnak, mint az építőmunkások. Ez érthető is, hiszen az iskolás korú gyerekeknek nagyobb szükségük van a tejtermékekre, mint a zsíros, nehezen emészthető táplálékra. Harmadik fogásként gyakran fogyaszthatnak süteményeket és gyümölcsöt ls. Azt azonban még így sem lehet mondani, hogy a „menzakoszt" elég és ízlik a diákoknak. Igaz, a szövetkezet konyháin Igyekeznek az étkezők kedvében járni. Megkérdezik a véleményüket, s a kívánságok szerint próbálják módosítani az étrendet. A lehetőségek azonban többnyire szűkösek. Nyílván finomabb és táplálóbb a DÉLÉP munkásainak ebédje, hiszen nekik a diákok 8 forint 90 fillérje helyett 12 forint 40 fillérből vásárolják egy adaghoz a konyhai nyersanyagot. A vállalat ugyanis jelentősen hozzájárul a dolgozók étkeztetésének Javításához. Az ízletes, változatos étrendről akkor is gondoskodni kell, ha az anyagi lehetőségek korlátozottak. Előfordul, hogy az előfizető csalódik, mert mást főznek, mint amit az étlapon lát. Ilyenkor vagy a konyhai nyersanyagok szállítása késik, vagy a gazdasági ügyek Intézői jönnek rá, hogy eltértek az előirányzott kiadásoktól. Azt ugyanis, hogy az üzemi konyhán hetente hány forintot lehet nyersanyagokra költeni, norma szabja meg. A vendéglökből Is sok közület biztosítja dolgozóinak étkeztetését. Szegeden az ÁFÉSZ éttermei közül különösen a Kék csillag és a Tisza gyöngye konyhája népszerű. Ezekben előfizetéses ebédet és vacsorát is készítenek, de többnyire csak az ebédre akad jelentkező. Az elmúlt években az ÁFÉSZ előfizetéses étkezőinek száma néhány százról több ezerre növekedett. Ez nemcsak az egyre nagyobb igényt tükrözi, hanem azt is bizonyítja, hogy egyre jobban sikerül megnyerni a fogyasztók bizalmát. Még korántsem használták ki a lehetőségeket. A mostaninál ezer adag étellel többet is el tudnak készíteni, s ezzel is elősegíthetnék az előfizetéses étkeztetés javítását J. E. Márciusi Kincskereső A forradalmi ifjúsági napokat köszönti a Kincskereső legújabb, márciusi száma. A hátsó boritón. Lenkey Zoltán grafikusművész rajza—ő Illusztrálta a márciusi lapszámot — 1919 és 1979 nemzedékét kapcsolja össze. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszönti Kassák Lajos verse, Móricz Zsigmondnak és Kosztolányi Dezsőnek a tanácshatalom idején írott műve. Március 15-re Gyulai Pál Hadnagy uram című verse emlékezik, a forradalmi ifjúsági napok harmadik évfordulóját, a felszabadulás ünnepét Enyedi György Harasó kapitány című novellájával üdvözli a Viadalok, csaták, kalandok rovatban. Ehhez kapcsolódik a Könyvek között rovat két ismertetése is — mindkettő a legelső magyar úttörőcsapatról és első tagjairól 6ZÓ1. A versanyagban Tandori Dezső, Varga Imre, Kerék Imre, Gulyás Pál. Gencso Krisztov művei olvashatók, a prózai művek Gyurkovics Tibor, Annus József és Tőke Péter munkáiból teljesednek ki. Folytatódik Janikovszkj Eva és Réber László sorozata, ezúttal a nőnap áll Ancsur és Zsombó történetének középpontjában. A szerkesztőség most a Romániában élő kiváló magyar költőt, Kányádi Sándort kereste fel. A beszélgetés- mellé, melynek mottójaként azt írták: „a gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni — a versekből, az irodalomból is azt kellene" — egy csokrot nyújt át a lap Kányádi szép verseiből. Móser Zoltán sorozatának harmadik része olvasható, melynek címe Mire „tanít" egy fűszál? S mire a fűszálak? Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Ehhez kapcsolódik Deme László írása Móricz nyelvi világáról. A zenét Szécsi Margit Sebő Ferenc által megzenésített verse, a groteszk-humoros Fotós ének képviseli. Dr. Ördögh Piroska Március-1919 Erős, azonos elvi alapon, egységben összeforrott párt létrehozásának a szükségessége: íme, egyik fontos tanulsága a Magyar Tanácsköztársaságnak. A nemzetközi kommunista mozgalom számára a magyarországi példa szolgált azzal a tanulsággal, hogy szilárd pártvezetés nélkül a proletárhatalom tartósan nem maradhat fenn. dolatvilágát. Szántó Béla írja, hogy a párt néhány vezetőja előtt június végén Landler Jenő „Azt javasolta, hogy a tiszteknek adjunk egy házhelyet, a parasztkatonáknak pedig adjunk néhány hold földet..., őt ebben a pillanatban nem érdekli, hogy elvi szempontból helyes a földosztás vagy sem — öt most a proletárdiktatúra megmaradásának kérdése érdekli", érvelt Kun Bélával szemben. A kormányzótanács 1919. július 4-1 ülésén ls felvetődött a részleges földosztás terve, az idő rövidsége miatt azonban nem volt lehetőség a végrehajtására. A Tanácsköztársaság vezetői, ha későn is. de felismerték, hogy a hatalom fennmaradásának feltótele a tömegek, elsősorban a parasztok támogatása. A földosztás az adott helyzetben ezt segítette volna elő. Később Kun Béla is elismerte: „Magyarországon a mezőgazdasági lakosság nyomására kénytelenek voltunk a szabadon álló telkeket házhelynek szétosztani, és meg vagyok győződve arról, hogy ha megtartjuk a hatalmat, kénytelenek lettünk volna a földet is felosztani, ahogy az Oroszországban történt." Lenin a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatait összegezve mondta: „Mindig akadnak és kell is hogy akadjanak a nagybirtoknak olyan részei, amelyekből lehet valamit adni a kisparasztoknak ... Különben a kisparaszt észre sem veszi a különbséget a korábbi helyzet és a szovjet diktatúra között. Ha a proletárállam nem ezt a politikát fogja folytatni, akkor nem maradhat fenn." A Magyar Tanácsköztársaság mind tevékenységében, mind tapasztalataiban nemzeti és nemzetközi volt. Nemzeti, mert először jött létre népi hatalom, mert bebizonyította, hogy a munkásosztály érdeke és a nép érdeke azonos, a munkásosztály érett arra, hogy a nemzet vezető osztályává legyen. Folytatója és továbbfejlesztője volt nemzeti hagyományainknak. Nemzetközi, mert elsőként követte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját, és hazánkat a haladás élvonalába emelte. Erjesztőleg hatott a nemzetközi munkásmozgalomra, és előrelendítette a forradalmi mozgalmat. Konkrét segítséget nyújtott Szovjet-Oroszországnak azzal, hogy lekötötte a Szovjet-Oroszország elleni bevetésre szánt erők egy részét. Szolidáris volt a világ munkásosztályával. A világ proletariátusa felszabadító harca részének tekintette magát. Eredményei és hibái is tanulságul szolgálnak a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak. (Vég aj 3

Az első hetekben a politikai kezdeményezés a kom• munlsták kezében volt Ekkor, a sikerek hatására, a centrista vezetők, de még egyes jobboldallak is lojálisán viselkedtek, ebben döntő szerepük volt azoknak a baloldali szociáldemokratáknak, akik egy életre elkötelezték magukat a forradalom, a leninizmus mellett (Varga Jenő, Landler Jenő, Nyisztor György, Pogány József, Hamburger Jenő, Bokányi Dezső, Végi István és mások). A helyzet az intervenció megindulása után változott meg. Ekkor a kommunisták ragaszkodtak a pártegységhez, a győzelmes harc fontos feltételéhez A jobboldal az első vereségtől megijedt, és kapitulációt javasolt. A baloldal határozottan a kommunisták mellé állt Az egység az északi hadjárát idején látszólag helyreállt. A valóságban a jobboldal már a proletárdiktatúra biztosra vett megdöntése utáni időkhöz szabta magatartását. Június elejére kiéleződtek a párton belüli ellentétek. Ez fejeződött ki a június 12-én összeült pártkongresszuson, ahol a Jobboldal és a centrum összefogott a baloldal ellen. Megkísérelték a párt kettészakítását is. A belső harcok végül is kompromisszummal^ végződtek. Megmaradt a formális egység, de a vita kifejezte azt. hogy a párt felső vezetésében szakadás következett be. Lenin kezdettől fogva kétkedéssel tekintett a jobboldali és a centrista szociáldemokraták átállására, és könyörtelen harcot hirdetett az ingadozás, a gyóva megtorpanás ellen. Hangsúlyozta, hogy „egyéni szempontból igen nagy a különbség a gyengeségből árulókká válók között; politikai szempontból nincs Ilyen különbség, mert a politika — emberek millióinak tényleges sorsa". Felhívta a magyar párt vezetőinek figyelmét arra, hogy a legnagyobb szigorral lépjenek fel az árulókkal szemben. A pártkongresszus előkészítése és lefolyása, még inkább a júliusban már tömegesen Jelentkező belső nehézségek a kommunistákat arra figyelmeztette, hogy súlyos baj van. Kezdték felismerni a párt jelentőségét, és lépéseket tettek a pártegység terén elkövetett hiba kijavítására. Az idő rövidsége miatt azonban erre már nem kerülhetett sec, A belső nehézségek forrásainak sorában első helyre kívánkozik az agrárkérdés jelentőségének téves elvi megítélése, és ebből fakadóan a nem eléggé következetes gyakorlati politika. A forradalmi kormányzótanács 1919. április 3-i rendelete kimondta: „Minden közép- és nagybirtok, minden tartozékával, élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden megváltás nélkül a proletárállam tulajdonába megy át... A köztulajdonba vett fölbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági proletárságnak adatnak át... A kis- és törpebirtok, a hozzá tartozó házzal és melléképületekkel együtt továbbra is megmarad az eddigi magántulajdonban." Ez azt is jelentette, hogy a 100 holdon aluli birtok magántulajdonban maradt ugyan, de elmaradt a nagybirtok felosztása. Márpedig a szegényparasztság az oro6Z példa követését remélte, amikor lelkesen üdvözölte a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság a paraszti birtokot nem vette Igénybe, és azokon szövetkezetek szervezésére még csak kísérlet sem történt. Az állatállomány jelentős része' is a parasztgazdák birtokában volt, sőt a Tanácsköztársaság megszüntette a 100 kat. holdon aluli birtok adóját is. A gazdagparaszt mégis féltette tulajdonát, és ez növelte a falu megosztottságát. Mindez gátolta a szegényparaszti osztályharc kibontakozását, sőt: nem egy esetben a szegényparasztok a nagygazdák befolyása alá kerültek. A dolgozó parasztság különböző rétegeinek a márciusi napokban észlelhető aktív rokonszenve május—júniusra passzív szimpátiává alakult. Tény ugyan, hogy a Tanácsköztársaság idején a szegényparasztság életkörülményei javultak meg a legjobban, hiszen falun legalább az élelmiszerhez hozzá lehetett Jutni. A szociális juttatások ls a szegényrétegek helyzetét javították. Ennek ellenére — egy vékony paraszti réteg kivételével — csökkent a proletárdiktatúra paraszti tömegbázisa. A Tanácsköztársaság vezetőinek nagyobb része nem ismerte, nem értelte a parasztság többségének a vágyait. Jellemző, hogy a földosztás kérdése a Vörös Hadsereg hadtestparancsnokai részéről vetődött fel, akik a harpok alatt megismerték a katonaruhát öltött parasztok gurv-