Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

8 Csütörtök, 1979. március 15. Vifa a pusztaszeri pályázatokról A közelmúltban nyílt meg a Közművelődési Palota ku­polacsarnokában a Puszta­szeri Nemzeti Emlékparkba kerülő Feszty körcsarnok és Felszabadulási — és Földosz­tási Emlékmű pályázati anyagának bemutatója. Tegnap, szerdán délután a Móra Ferenc Múzeum dísz­termében a kiíró szervek és a szakemberek részvételével nyilvános vitát rendeztek. A megbeszélésen ott ,volt dr. Bereczky Lóránd, az MSZMP KB munkatársa. Szabó G. László, a megyei és Bányai­né dr. Birkás Mária, a váro­si tanács elnökhelyettese. Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató köszöntője után Borvendég Béla építész és Kiss Kovács Gyula szob­rászművész tolmácsolta a két pályázat zsűrijének állásfog­lalását. A vitában több mint hú­szan mondták el véleményü­ket a két pályázatra beérke­zett alkotásokról, a Puszta­szeri Nemzeti Emlékpark ki­alakításáról. Az eszmecsere bi­zonyára elősegíti az országos létesítménykomplexum építé­szeti és képzőművészeti be­ruházásainak megvalósulását. (A vita ismertetésére vissza­térünk.) Előadás az újságíró stúdióban Tegnap dr. Fodor László, az MSZMP Központi Bizott­sága osztályvezető-helyettese részt vett a Csongrád me­gyei Hírlap alapszervezeti taggyűlésén. Ezt követően felkereste dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság tit­kárét, majd délután a belpo­litikai újságírás időszerű kér­dései címmel előadást tar­tott az újságíró stúdió hall­gatói, valamint a megyében dolgozó fiatal újságírók ré­szére. Erdészet, faipar A rekonstrukció és a fej­lesztések nyomán a faipar jelenleg már 3 millió köb­méter gömbfát dolgoz fel évente, s — a fűrészipar ha­marosan befejeződő korszerű­sítése mellett — olyan új iparágak is kialakultak, mint a farost- és faforgácslap­gyártás. Ezekkel az eredmé­nyekkel jellemezte Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumi állam­titkár az ágazat fejlődését szerdán, az erdészeti és fa­ipari kétnapos tudományos ülésszak megnyitó előadásá­ban a Magyar Tudományos Akadémián. Az erdőterület — mint mondotta — ma megközelíti az 1,6 millió hektárt, az or­szág területének 17 százaié^ kát. A tervek szerint az idén újabb tízezer hektár erdót telepítenek. (MTI) Személyautók értékesítése A MERKÚR tájékoztatója Az idén értékesített új személyautókkal és a koráb­bi megrendelések egy részé­nek visszavonásával valami­vel több mint félmillióra csökkent a gépkocsira vára­kozók száma. Ennyi történt a személygépkocsi forgalma­zásának módosításáról meg­jelent rendelet óta. Nincs még két hónapja, hogy a rendelet életbe lé­pett. Azóta a régi megren­delők közül 17 500-an fizet­ték be az előleg 30 százalé­kos különbözetét, 18 ezren viszont elállva vételi szán­dékuktól visszakérték a pénzüket Nem ennyivel csökkent azonban a gépko­csira várakozók száma, hi­szen mintegy 2600-an ren­deltek autót már 50 százalék előleggel. A MERKÚR eb­ben az évben eddig 20 000 megrendelést teljesített. Mindezeket figyelembe véve, a rendelet megjelenése előt­ti 541 578 helyett jelenleg mintegy 507 000 megrendelőt tart nyilván a vállalat. A használt autók forgalmazá­sában alig érezhető változás. Nem „tolonganak" a kocsi­eladók. A MERKÚR. lehető­ségeihez képest igyekszik csökkenteni a gépkocsira vá­rakozók számát az import fokozásával is. A tervidő­szak előirányzata 1978-ban 87 800. 1979-ben 93 300 sze­mélygépkocsi Importja volt. Ezzel 6zemben tavaly csak­nem 107 000-et szereztek be, az idén pedig 109 100 autó Importját és 111000 értéke­sítését tervezik. Ehhez ez ideig 92 000 kocsi szállításá­ra kötöttek magánjogi szer­ződést Az ihlető Tisza Kiállítási napló Az árvízi centenárium a fotósoknak, a képzőművé­szeknek is alkalmat adott ar­ra, hogy sajátos eszközeikkel megfogalmazzák, mit is je­lent számukra az éltető, rom­boló, építő, fenyegető folyó. Gyenes Kálmán és Horváth Dezső Képek a Tiszáról cí­mű fotókiállítása az újszege­di November 7. Művelődési Házban látható, a szegedi képzőművészek kollektív tár­lata A mi Tiszánk címmel a Horváth Mihály utcai Kép­tárban fogadja a • látogatókat. Ezen a kiállításon Benes Jó­zsef, Dér István, .Fritz Mi­hály, Fontos Sándor, Kocsis Nagy Margit, Gerle Margit, Lapis András, Lázár Pál, Pa­taki Ferenc, Novak András, Cs. Pataj Mihály. Papp György, Pintér József, Stéh­lik János, Zoltánfi István, Zornbori László és Vincze András alkotásai láthatók. X két kiállítás láttán a következő kérdések merülnek föl: a fotó. vagy a képzőmű­vészeti alkotás képes telje­sebb képet adni az ezerarcú folyóról; a látványélménye­ken túl mennyire képes egy­egy műfaj megragadni és közvetíteni az évszázados „nagy tanú" megannyi üze­netét; mennyire veszik az alkotók a bátorságot, hogy az ábrázolás, a leképezés mö­gött emberi-művészi monda­nivalójukat is megfogalmaz­zák? Gyenes Kálmán és Horváth Dezső fotókiállítása egyértel­mű, teljesebb képet nyújt a vállalkozásról, az alkotói fel­készültségről, a gondolati gazdaságról és a műfaji le­hetőségekről, mint a képző­művészeti bemutató. (A két fotósnak ez a harmadik kö­zös tárlata, mely egyúttal az üzemi-vállalati mecenatúra nagyszerű példája is. Az NKFV által patronált Ember és olaj, majd a .következő évben bemutatott, a DELÉP segítségével megvalósult Em­ber épít embernek című ki­állításukat követően a mos­tani gazdája az ATIVIZIG volt.) " A két fotós — igazi alkotói párossá alakult az elmúlt három esztendő alatt anélkül, hogy egyéniségüket, felfogás­beli különbözőségeiket felad­ták volna — nagyszerű és sokarcú képet rajzol a Ti­száról. A vízről és környéké­ről, a vízi emberekről, azok­nak eszközeiről, a hangula­tokról, a Tisza arcának ezer­nyi villanásáról. A képek ki­elégítik azoknak az' igényeit, akik szép tájképeket vártak a tárlattól, s azokét is, akik öntörvényű, képi világot tu­lajdonítanak e műfajnak. A két fotós fényképezőgépe mind a négy évszakban kat­togott, a hátán jégtáblákat hordozó Tiszát éppúgy len­csevégre kapták, mint a zoldárban térdig álló jege­nyék levélbontó ünnepét, a nyár alkonyi csillogását vagy az őszi leveleket sodró, meg­megborzongó vizet. Bejárták a folyópartok füzeseit, párás reggeleken, verőfényes dél­utónokon, halászlével kecseg­tető, szelíd estéken. Nem ke­rülte el figyelmüket a mindig változó folyó örökös játéka, a selymes, puha hullámzás­tól a haragos-tarajos zúgoló­dás on át. az áradás fenyege­téséig. Fölkerestek tiszai em­bereket is a pecázótól, a ha­lászokon, gátőrökön, partfal­építőkön, tutaj osokon át, az árvíz ellen küzdő sokaságig. A szegedi képzőművészek tiszai ihletésű művei keve­sebb örömmel szolgálnak. Részint azért, mert megelég­szenek a látvány leképezésé­vel, nem próbálnak a han­gulatok, tájképi elemek mel­lett sokszínű tartalmi üzene­teket közvetíteni. Pedig a le­hetőség sok műben benne rejlik. Az élre kívánkozik Pataki Ferenc két nagymé­retű festménye, mely exp­resszív erővel, bravúros mes­terségbeli felkészültséggel je­leníti meg a Tiszát, mint élő-eleven organizmust. Mel­lette még Zornbori László igazi festői erőt sűrítő négy képe, valamint Fritz Mihály gazdag és pompás árvízi éremsorozata emelkedik a mezőny fölé, valódi művészi magaslatokba. Zoltánfi Ist­ván már ismert Árvízvéde­lem című nagyméretű, epi­kus képe mellé két apró re­meket készített, Papp György három grafikája három kü­lön világ — a víz elleni küz­delemnek, a partépítők mun­kájának és a horgászmese humorának szentel egy-egy lapot. Dér István lírai tölté­sű képein a sugárzó csöndek és a kócos fák ellentétéből formál egyedi hangulatokat. Szeged „új művészei": Benes József, Kocsis Nagy Margit, Gerle Margit és Lázár Pál eredeti ízekkel gazdagítják az amúgy is sokszínű palet­tát. Sajnos, a kiállításon sok a megoldatlan vállalkozás, a feldobott ötlet, a közhelysze­rű fogalmazás, a témák va­riációja, és kevés az eredeti megoldás, az azonosulási szándék, kevés a tartalmi­emberi kötődés a Tiszához. Tandi Lajos Á gyermekvédelemről Az utóbbi tíz évben mint­egy harmadával nőtt, s ma eléri a százezret a veszé­lyeztetett gyermekek, fiatalok száma — mondották szerdán az Oktatási Minisztérium­ban, ahol a gyermekvédelem néhány időszerű kérdéséről tájékoztatták a sajtó munka­társait. A statisztika alakulá­sát azonban jelentős mér­tékben befolyásolja, hogy a tanácsok, az iskolák, a pe­dagógusok, a társadalmi szervezetek a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak felderítésükre a gyermekotthoni körülmé­nyeire, és megkeresik a sú­lyos tanulási, viselkedési problémák okát is. Ezek között az első helyen a ren­dezetlen családi élet, és — ami sok esetben ezzel össze­függ — az alkoholizmus éli. A gyermek- és ifjúságvé­delem szakemberei az utóbbi tíz évben a fő figyelmet a megelőzésre - irányították, amelyeknek országszerte csaknem teljesen kiépült a nevelési tanácsadó hálózata. Mindössze öt megye nélkü­lözi még a felkészüli peda­gógusok, pszichológusok és más szakemberek összehan­golt, szervezett tanácsadó munkáját, áz intézmények létrehozását azonban már ott is elhatározták. Ugyancsak az utóbbi évek eredménye: a gyermek- és ifjúságvéde­lemben hivatásos pártfogók tevékenykednek, akiknek fel-f adatuk a törődés a veszélyez­tetettekkel, az okok meg­szűntetésében való közremű­ködés. Az állami gondozottak szá­ma az utóbbi években csök­kent, s ma 33 ezernél alig valamivel több. ötéves múltra tekint visz­sza a módosított családjogi törvény által létrehozott úgy­nevezett rendszeres nevelési segély intézménye. A tapasz­talatok szerint ugyanis elő­fordul, hogy a család neve­lési módja, a gyermek gon­dozása megfelelő, és a leg­hatékonyabb eszköz a ve­szélyeztetettség megszünteté­sére az anyagi segély. Tavaly központi keretből több mint 9 ezer gyermek nevelését tá­mogatták ily módon. A nevelőotthonokból tá­vozó, önálló életet kezdő fia­talok sorsát is egyengeti — lehetőségeihez képest — az állam. Fontos intézkedés volt, hogy az árvajáradék­ban részesülők — mintegy 1500-an vannak — a koráb­binál lényegesen kisebb ösz­szeggel járulnak hozzá el­tartásukhoz, és így önálló életüket jelentős „félretett" megtakarított összeggel kezd­hetik. Egy másik módja a támogatásnak a központi ke­retből adható segély. Tavaly megközelítően 400 fiatal ré­szesült ebben. (MTI) Emlékezés Ortufay Gyulára Ortutay Gyula tudományos pályája, alkotásai messze­mutató tanulságok hordozói, tudományos hagyatéka, az általa teremtett iskola tanít­ványai révén tovább él, mint az egyetemes és a magyar tudomány szerves része — hangoztatták az egy éve el­hunyt tudós emlékére ren­dezett tudományos ülésen szerdán, az Akadémián. A Magyar Néprajzi Tár­saság emlékülését Tálasi Ist­ván akadémikus nyitotta meg, idézve a néprajztudomány ki­magasló tudósának emlékét. Ponty és amur 49 vagonnal Halak a tórandszerben A bőséges téli csapadékvi­zekből a szokottnál előbb tölthették fel a Szegedi Al­iami Gazdaság fehér-tói ke­rületének tavait, éS- korán kezdhették meg a teleltető medencék állományának ki­helyezését. Már befejezéshez közeledik a kitavaszodást i jelző munka, ?melynek so- I rán 49 vagon pontyot és nö­vényevő halat telepítenek át1 a szabad vizekbe. Iliimében I pontyot tenyésztenek, a ki- ] mondottan vízi növényeket j fogyasztó amurból viszont j csak annyit, hogy azok meg- j t sztítsák a tavakat a hínár-1 tói. Az 1 ezer 310 hektáros tó­rendszer töltéseit a téli idő­szakban átvizsgálták, ós ahol szükség volt rá. a megron­gált gátszakaszokat speciális lánctalpas kotrógéppel töl­tötték fel, erősítették meg. A különböző méretű marko­lókanalakkal ellátott szovjet gyártmányú berendezés nemcsak a gáton, hanem az iszapos mederben is el tud járni, s nagy teljesítmény­nyel dolgozik. Egyébként a hullámverésektől leginkább fenyegetett töltésszakaszokat nádkévefonatokkal is bevéd­ték. Szakemberek megállapítá­sa szerint jól áttelelt, egész­séges állomány került a ta­vakba. A korai kihelyezés­től vérható a tenyészidő meghosszabbodása, amely kedvező időjárás, a vizek fel­melegedése esetén a halak nagyobb súlygyarapodását eredményezheti. Biztatóan indult az új idény, ami azért is örvendetes, mert a tervek szerint a most kitelepített 49 vagon halból az ősszel 169 vagon „zsákmánv" lesz, vagyis 120 vagon halhús-elő­állítás a cél. ,A termelés mellett, ivadéknevelésre is berendezkedtek, hogy segít­séget nyújtsanak a társgaz­daságoknak. Ezekben a he­tekben csupán a Tisza Halá­szati Termelőszövetkezetnek 380 mázsa ivadékot szállí­tanak a tavaszi telepítések­hez. Kempingek föl újítása A Balaton déli partjának kempingjeiben megkezdődött a készülődés az idei szezon­ra. Felújítják a zamárdi au­tós kemping és a bélatelepi Napsugár nyaralótelep vizes­blokkjait a balatonföldvári „magyar tenger" kemping­ben kijavítják az útburkola­tokat. Űj film Az eröd Jubileumi könyvkiállítás Mintegy félszáz kötet meg­jelentetésével, korabeli do­kumentumokból, könyvekből rendezett könyvkiállítással, zenés irodalmi műsorral ké­szül a könyvszakma a Ta­nácsköztársaság közelgő 60. évfordulójának megünneplé­sére. A közoktatásügyi népbiz­tosság által kiadott Vörös Könyvtár füzetei, korabeli folyóiratok láthatók majd egyebek között a „Munkás­mozgalom és a Könyv" cím­mel március 20-án a Liszt Ferenc téri könyvklubban nyíló kiállításon. (MTI) Színes magyar film. Her­nádi Gyula * kisregénye alapján írta: Hernádi Gyu­la és Szinctár Miklós. Fényképezte: Bíró Miklós. Zene: Presser Gábor. Ren­dezte: Szlnetár Miklós. Főbb szereplők: Tanay Bella, Oszter Sándcr, Bács Ferenc, Rajhona Adám, Lcncz György, Ncmcth Nóra. A recept nagyjóból a kö­vetkező: végy néhány tu­catnyi unatkozó milliomost, akik igazi „éles helyzetek­re", választáskényszeres ha­társzituációkra vágynak. Af­féle laboratóriumi modell­kísérletként tedd őket egy képzeletbeli állam képze­letbeli magántársaságának pácienseivé, egy erőd ostro­mának valóságos háborút keltő illúziójával, sok vér­rel, némi feszültséggel, egy csipetnyi szadizmus—mazo­chizmus keverékkel, és jóko­ra adag kalandfilmkanállai. Mindezt összekeverve elké­szítheted az abszolúte több síkon mozgó, abszplúte több­dimenziós, többüzenetes új magyar szuper tömegpro­dukciót. Persze, a jeles fö­fogáshoz némi anyagi meg­terhelés szükséges, kicsit többet kell elvenni a kony­hapénzböl. A zamatok pedig több mint vegyesek: a labormo­deliben ecce homo!-fölkiál­tással fajtánk örökös egy­másra fenekedésének ke­serűsége (a tévében koráb­ban már látott A bunker kissé savanykás utóízével), a látványos-színes, plff-puff kalandfilm magyaros pap­rikás-gulyás ereje, a szép nök és daliás férfiak (ki­nek-kinek a megfelelőt) fe­detlen testeinek pudingaro­mája, és végül, de nem utol­sósorban: a kegyetlen, a sza­disztikus-emberirtó játéko­kat államérdekből lám-lám felhasználó kapitalizmus imperializmus osztályharcos elítélésének vaskos-erőtel­jes jóiiakottsógérzete. Hemáui Gyula és Szinetár Miklós új filmjét valójá­ban nem tudni, minek ne­vezzük: a fenti recept alap­ján készült frissensültnek, 3 felsorolt szászokkal-mártá­sokkal leöntve, avagy ét. kezés utáni delikatesznek, éöesnek-bódítónak, intellek­tuális álmé'.ységekre szom­júnozór.ak? Ugyanis egyik­nek több, másiknak keve­sebb. A rettenetesen didak­tikus, finoman fogalmazva is szájbarágós végkicsengés végképp lehetetlenné teszi, hogy az elmélyült, diffe­renciált és alapos, megfe­lelően motivált jellemekkel és helyzetekkel kiaknázha­tó emberlségvtzsgálat a té­ma legmélyén rejlő lehe­tőségett az alkotók kihasz­nálják. Ami így megma­radt: félelmetes szfnészap­parátust megmozgató, kö­vetkezésképpen kiemelkedő alakításra igen kevés san­szot hagyó kavalkád, erő­sen félresikerült kísérlet mé­lyebb filozófiai bölcselet ki­nyilatkoztatására egy ka­landfilm ürügyén. (Tanay Bella, Bács Ferenc és Osz­ter'Sándor alakítása dicsér­hető egyébként elsősorban' Ügy tűnik, ha létezne „Sokat akar a szarka" c mű nóta, akár az is lehete' volna az osztály- és rétc különbségeket figyelem- ­nem véve a magyar moz:­látogató közönség elfogás; ra hadba indult" csapat har­ci indulója. Olyannyira so­kat akarhattak, hogy az eről­tetett politikum eleme az­tán már teljesen blöffízűvé tette Az erőd egész szubsz­tanciáiig tartalmát. Egyszóval: az étek tehát elkészült. Nyilván lesznek, akik megeszik. Domonkos László

Next

/
Thumbnails
Contents