Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

Szerda, 1979. február 14. 3 Jakab Sándor látogatása Csongrád megyében Kedden, Csongrád megyébe látogatott Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Szegeden,1 a megyei pártbizottság székházában Gyárfás Mihály, a pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta, majd a KB osztályvezetője a szegedi járási pártbizottságot kereste fel, abol tanácskozást folytatott Jáhni Lászlóval, a pártbizottság első titkárával a beszámoló taggyélesek tapasztalatairól. Délután Kisteleken a műi velődési házban rendezett pártnapon Papp István, a községi pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Jakab Sándor tartott előadást a Központi Bizottság decemberi határozatából adódó feladatokról. Belföldre, külföldre A Lampart Zománcipari Művek vegyipari gépgyárában különböző nagyságú gyógyszeripari, vegyipari és élelmiszeripari felhasználásra alkalmas autoklávokat készítenek. A mezőgazdaság is eredményesen használja, ezenkívül exportra is szállítanak belőlük. A KGST-tagországoknak — szakosodási szerződés keretében — adunk el nagyobb mennyiseget. Zőrsiamaiisisokről jelentjük Szép eredmények Szatymazon Az is ritkán fordul elő közgyűlésen, hogy a jó eredményt kell megmagyarázni. Tegnap délelőtt a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet zárszámadásán dr. Papp Elemérnek külön indokolnia kellett elnöki beszámolójában, hogy bár elfagyott a szóló és az őszibarack, amitől minden évben jövedelmük java függ, és a kukoricát is silózniuk kellett, mert pusztult a víztől, árbevételük jóval alatta maradt az előző évinek, a szövetkezet nyeresége mégis emelkedett, meghaladta a 8 millió forintot. A magyarázat mindenképpen tanulságos, hiszen arról van szó, amit hosszú évek óta a belső tartalékok föltárásaként emlegetnek az irányelvek ós határozatok. A nehéz esztendőben első segítséget a korábbi évek kiegyensúlyozott, biztos alapot teremtő gazdálkodása adott. Volt mire támaszkodniuk. Amikor a májusi fagy kártételét észrevették, azonnal elhatározták, semmit nem hanyagolnak el, minden munkát továbbra is pontosan végeznek szőlőben és gyümölcsösben — és elhatározásukat meg is valósították. Soha annyit nem permeteztek, mint tavaly, költségeik a silány kilátások ellenére mégis megtérültek. Számba vettek minden lehetőséget, és jóval nagyobb gondot fordítottak a termés veszteség nélküli betakarítására, mint máskor. Válogatták a gyümölcsöt, osztályozták, gondosan kezelték, hogy többet kapjanak érte. Megszervezték az értékesítést is, kihasználva annak minden csatornáját. Gépeiket azonnal bérbeadták, ha végeztek egy-egy munkával. Itt fejezték be először az aratást, s másnap már a szomszédos szövetkezetben dolgoztak a kombájnok. Kevés' kukoricájuk termett, hamar betakaríthatták, ősszel szintén bérmunkát végeztek ugyanezek a gépiek. Lánctalpasaik egymilliónál többet hoztak a kasszába. Szigorú pénzgazdálkodást vezették be. Előrelátás vagy szerencse? A legelőnyösebb biztosítási megoldásokat választották, így káruk egy része megtérült. Természetesen minden elgondolás vakvágányra futott volna, ha tagok és vezetők egész évben nem értették volna egymás szándékát, és nem dolgoztak volna becsülettel. A jó munkából ered, hogy fejlesztési alapra 4 millió 746 ezer forintot fordíthatnak, a lakásépítőket —évente négyet — 25 ezer forinttal támogathatják, a tízórás munkanapra eső kereset 176 forint; az idősek szociális támogatását jelentős összeggel megemelhették — összesen 28 ezer órát dolgoztak a nyugdíjasok a szövetkezetben egy év alatt —, és 15 százalékos többletjövedelmet vehet föl zárszámadás után minden dolgozó tag, aki teljesítette kötelezettségét Ellenőrző bizottságát ésnőbizottságát újjáválasztotta a tegnapi közgyűlés, Kónya Ferenc, illetve Széli Ferencné lett a bizottság elnöke. Részt vett a zárszámadó és tervtárgyaló szövetkezeti tanácskozáson Juratowcs Aladár országgyűlési képviselő, dr. Podreczky Ernő, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, Gyuris Szilveszter, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Varényi Zoltán, a járási pártbizottság munkatársa és dr. Farkas Miklós, a téeszszövetség titkárhelyettese is. Szerény nyereség Mórahalmon Tegnap tartotta második részközgyűlését a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet, a helybeli Erkel Ferenc Művelődési Házban. Dobó Szilveszter elnök adott számot a tagságnak és a vendégeknek az elmúlt évi gazdálkodásról. Többszörösen fifigyelemre méltó esztendőt hagytak maguk mögött a mórahalmiak. A két szakszövetkezet egyesülése óta ez az első zárszámadás, ugyanakkor mind a külső, mind pedig a belső tényezők szigorúan befolyásolták a termelést. Elég csak egy konkrét tényt megemlíteni, 1978. május 13-án, délelőtt 10 órakor olyan szőlő- és gyümölcsfagykór érte a kollektívát, amire még sokáig fognak emlékezni. Közel két évtizede boldogulnak a mónahalmiak a szakszövetkezeti formában, s az egyik legnehezebb esztendő kétségtelen a tavalyi volt. Ennek ellenére egységes a . vélemény, s az általános megállapítás szerint az egyesülés kellett, sőt talán kissé már késett is. A gazdálkodásban pénzügyi zavarok nem fordultak elő, a tervezett 17 millió forint beruházás helyett 19 milliót ruháztak be, ezt a nagymértékű fejlesztést külön-külön a korábbi két szakszövetkezet nem tudta volna elérni. Bevált az új szervezeti felépítés, a vezetőket, irányitókat és adminisztratív dolgozókat a tudásuknak és a képességüknek megfelelő beosztásokba helyezték, és mindenki becsülettel megállja a helyét az újonnan szervezett főágazati, ágazati rendszerben. A munkakörök önállóbbak lettek és elhatárolódtak, különösen fontos ez a szakszövetkeret' én, hiszin közel 2 ezer háztáji, kisüzemi gazdaság szervezése, irányítása is a feladatuk. A téesztörvény értelmében létrehozott munkahelyi kollektívák beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Kezdetben ugyan nehezen ment az úgynevezett kis csoportok tanácskozása, de most a részközgyűlést előkészítő tanácskozások már a lehető legjobban sikerültek. Az előírt húsz kisgyűlés helyett huszonkettőt tartottak, s jellemző volt az aktivitásra, hogy összesen 208 szakszövetkezeti tag mondott véleményt, s ezek közül 178 javaslattal érdemben kell foglalkozni. A gazdálkodás számadataiból: 25,5 millió forint volt az anyagköltség, 13,1 millió forint a bérköltség. A szövetkezet összes költsége 47 millió forint, ami csak a közös gazdálkodást illeti. Ezenkívül a háztáji gazdálkodás éves produktuma még soha nem volt ilyen magas, 74 millió forint A zárszámadás szerint 10 millió forinttal nőtt a közös vagyon, és bár a szakszövetkezet nyeresége kevéssel haladja meg a 700 ezer forintot, mégsem kell szégyenkezniük a mórahalmiaknak. • A szegedi járás szövetkezetei közül tegnap tartotta közgyűlését a csengelei Aranyhomok és a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is. A szocialista munkaverseny időszerű kérdései Minden év hoz valami újat, valami hansúlyosat a gazdaságépitő munka számára is. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a gazdálkodás hatékonysági és minőségi tényezőinek előtérbe helyezésével megszilárdítsuk a termelésben elért eredményeinket, s egyben megteremtsük a további fejlődésünk alapjait. Röviden: arra van szükség, hogy megyénk gazdálkodó egységei tevőlegesen járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A megyei pártbizottság 1979. évre szóló gazdaságpolitikai állásfoglalásának ismeretében elkészültek a vállalatok, a gazdálkodó egységek éves tervei, a cselekvési programok. Most mar a végrehajtás megszervezése van napirenden. Megjelent a SZOT és a KISZ KB munkaverseny-felhívása, sorba szedhetjük a szocialista munkaverseny konkrét tennivalóit. Céljaink ismeretében Az idei gazdasági év nehezebb feladatok elé állít valamennyiünket; mind a vezetőket, mind a termelő, az alkotó kollektívákat. A gazdasági célok megvalósítása nem nélkülözheti a hétezer szocialista brigád több mint 70 ezer tagjának szorgalmas és fegyelmezett munkáját Természetes követelmény, hogy a munka verseny, a szocialista brigádmozgaíom teljes összhangban legyen a gazdasági-termelési célokkal. Az 1979. évi népgazdasági terv elsődleges célja, hogy a hatékonysági és a rtiinőségi követelmények érvényesítésével javítsa gazdaságunk egyensúlyi helyzetét. Ennélfogva a szocialista munkaversenynek ezt a fő célt kell segítenie, ennek mielőbbi elérését szolgálnia. A munkaverseny konkrét céljait, a munkakollektívák felajánlásait csak a vállalatok, az üzemek éves terveinek pontos ismeretében lehet kidolgozni. Hatékony termelést A népgazdaság korábbi egyensúlyának helyreállítása mindenekelőtt hatékony termelést igértyel. Ezért a kollektívák rendszeresen kísérjék figyelemmel a termelési ráfordítások eredményességét. Ismerjék, hogy a termékek előállítása mennyibe kerül. Termelni kell, de nem bármilyen áron, hanem csak gazdaságosán. Nem közömbös, hogy az iparban, a mezőgazdaságban mit és menynyiért termelünk. A gazdálkodás és a végzett munka mérésének elemi követelménye, hogy a többségében import eredetű nyersanyagokból és félkésztermékekből milyen eszközkihasználtsággal és munkaráfordítással, itthon és külföldön egyaránt eladható árut termelünk-e vagy sem. Ha valamit érdemes mérniük és állandóan számon tartaniuk a szocialista brigádjainknak — akkor a hatékonyság mérése az első helyen álL A gazdaságos termelés, a termékek színvonala és piacigényessége határozza meg egy termelőkollektíva helyét az ágazatban és a népgazdaságban. A termelésnek ezek a jegyei döntik el, hogy egy üzem. gyarapítja-e a nemzeti jövedelmet, vagy csak fogyasztja azt. Hozzájárul-e hazánk anyagi erejének növeléséhez, vagy sem. Ilyen tényezők alapján mondjuk, hogy ma már nem elég csak termelni; gazdálkodni szükséges. A szocialista brigádok és a munkáskollektívák teljes határozottsággal támogassák a gazdaságvezetést és minden olyan újítást vagy kezdeményezést, amelyek a termelés gazdaságosságát viszik előbbre. Jó minőségű terméket További célkitűzés, hogy a szocialista brigádok és kollektívák munkaverseny-vállalásai a gazdálkodás minőségi követelménycinek teljesítésére irányuljanak. Csali ott tűzzék célul a vállalati tervek mennyiségi túlteljesítését. ahpl az összhangban van a népgazdaság érdekeivel, főleg az exporttermeléssel. A munkaverseny egyoldalú mennyiségi szemléletével és gyakorlatával mielőbb szakítani kell. Ne tűrjük meg a munkaverseny formális vonásait sem. Gazdaságosan termeljüúk jó minőségű árut — ebben fogalmazhatók meg legcélravezetőbben a szocialista munkaverseny mai korszerű feladatai. Közismert, hogy a nemzeti jövedelmünk mintegy fele a külkereskedelemben, a tőkés és a szocialista piacokon értékesített áruk útján realizálódik. Ehhez kiváló minőségű, a külkereskedelem növekvő igényeit kielégő, a világpiacon is versenyképes áruválasztékot kell termelnünk. Egyben a hazai vásárlók igényei is fontosak számunkra. Célszerű a minőségi termelés bérezésének, jutalmazásának, ösztönzésének feltételeit és módszereit is kidolgozni és mielőbb alkalmazni. Csak üdvözölhetjük, ahol erre már áttértek vagy bevezetni készülnek. A bérek és jövedelmek alakulása ily módon is kötődjék a végzett munka eredményességéhez. Az egyenlősdiség eddig sem vitte előbbre ügyünket. Az elvégzett munka alapján bátran tegyünk különbséget a munkateljesítmények között és az ehhez kapcsolódó bérekben, jövedelmekben. Egyéb tényezők A munkaverseny összetevői között nagy hangsúlyt kap a takarékosság; anyaggal, idővel, munkával. Lényeges szerepe van az újításoknak, s Fürdőhelyek — víz alatt Víz fürdeti Szeged Tisza menti fürdőhelyeit, az újszegedi partfürdőt és a Sárgát. Az üdülőházak között még jó ideig legfeljebb csak csónakkal lehet közlekedni. Amíg tegnap, kedden még 772 centimétert mutattak a mércék, a hét végére — az árhullám várhatóan ekkor tetőzik Szegednél — már 8 méter körüli vízállást olvashatnak le a vízügyi szakemberek. Első felvételünkön: A fák koronáját ostromolja a víz a Sárgán. — Víz borítja — második képünk — a partfürdőt azok mielőbbi bevezetésének. Nem hagyható figyelmen kívül a biztonságos munka feltételeinek biztosítása sem. A munkaverseny időszerű feladatai során nem hallgatható el a vállalatok, gyárak, üzemek szerződéses kötelezettségeinek fegyelmezett teljesítése. A termékek előállításában mind több vállalat vesz részt. Növekszik a gyárrak, az üzemek termelési egymásrautaltsága és függése. A termelési kooperáción belül az egyes gyáraknak kulcsszerepük van. Az ilyen üzemek valós, vagy manipulált késése nagy zavarokat okoz a termelésben, a határidők, a szerződések pontos betartásában. Hangsúlyozni szükséges, hogy a gyárak, a vállalatok szerződéses kötelezettségeinek teljesítése, vagy nem teljesítése — nem maradhat pusztán jogi aktus, hanem a munkásszolidaritás, a munkásbecsület rangjára kell azt emelni. A szerződéses viszonyban levő gyárak szocialista brigádjai tartsák számon az egymással szembeni kötelezettségek tisztes és kölcsönös teljesítését. Az I979-es év gazdasági feladatainak elvégzésében meghatározó szerepe van a gazdasági, a műszaki vezetésnek, az üzem- és munkaszervezésnek. A gazdaságvezetés egészének kell végül is a folyamatos termeléshez, a szocialista brigádok, a munkáskollektfvák vállalásainak teljesítéséhez szükséges minden lényeges feltételt biztosítani. Csak a korszerű gazdaságirányítás és termelésszervezés, valamint a munkáskollektívák teremtő kedvének közös erőfeszítéséve! tudunk megfelelni a nöt*ekvő követelményeknek, megvalósítani a párt, a kormány gazdaságpolitikai céljait. Hiába a tenniakarás, a lelkesedés, ha nincsenek meg a versenyvállalások teljesítésének munkahelyi feltételei. Most zajlanak az együttes tanácskozások és a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai. Alapvető igény, hogy az üzemi demokráciának ezek a fórumai a népgazdaság érdekeivel, valamint a pártszervezetek cselekvési programjaival összhangban levő terveket fogadjanak el. A szakszervezeti bizottságaink segítsék ezek megvalósítását. Feladat és érdek A szocialista munkaverseny első számú hordozói a szocialista brigádok. A brigádmozgalom megszerezte azt a képességet, hogy időről időre megújítsa Önmagát, felismerje és befogadja az időszerű társadalmi, gazdasági célkitűzéseket és cselekvően támogassa azokat. Arra van szükség, hogy minden brigád váljon képessé az új igények és követelmények befogadására, a konkrét vállalati törekvések eredményes támogatására. Vállalásaik helyeződjenek át a termelés menynyiségi oldaláról a gazdálkodás hatékonysági tényezőire; a minőség javítására, a termelékenység növelésére, a takarékosságra, a munkafegyelem javítására. Ezeket a célokat szolgálni a szocialista munkaverseny résztvevőinek nemcsak feladatuk, hanem érdekük is. Dr. Ágoston József r Uj növényvédő szer Biztonságosan pusztítja a disznóparéjt (amarantuszt), a kukoricaföldek veszedelmes gyomnövényét az MG 02 jelű új növényvédő szer, amelyből ebben az esztendő-ben már negyedmillió hektárra elegendő mennyiséget gyárt a Fűzfői Nitrokémia. A nagyüzemi gyártásra a múlt évi sikeres kísérlet után került sor. A szer jól vizsgázott az ország különböző vidékein az iparszerű termesztési rendszerek kukoricatábláin,