Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

4 Csütörtök, 1979. február 8. Beásódik kiadását éri meg a Zeneműkiadó gondozásiban Bartha Dénes és Rávesz Dorrit könyve: Joseph Haydn élete dokumentumokban. A tekintélyes életutat bejárt mester válogatott levelei, naplójegyzetei azért is számíthatnak megkülönböztetett érdeklődésre, mivel nemcsak zenetörténeti vonatkozásúak — a barokk muzsikától a nevével is fémjelzett bécsi klasszikán át, a korai romantikáig —, hanem bepillantást engednek a világtörténelem mozgalmas eseményeinek olyan izgalmas szakaszába, mely n felvilágosodás korától a francia polgári forradalmon át a napóleoni háborúkig fvel. Joseph Haydn, az úgynevezett bécsi klasszikus stílus megteremtője, a nagy triász „alapító tagja", Mozartnak barátja, Beethovennek pedig mestere volt A kötetben föltárulnak ismeretes magyarországi kapcsolatai, az Esterházy hercegek szolgálatában töltött évek hétköznapjai, két londoni útili zenei könyvek jának számos élménye, s a Bécsben töltött időszakának csaknem ünnepi hangulata. A szemelvényeket vázlatos életrajz köti össze. „Haydn életmüve forgópontjában áll annak a világméretű pálfordulósnak, amelyben a fiúk nemzedéke ódonná nyilvánítja és átmenetileg elfeledteti az apák .stílusát, életmódját — írják a szerzők az előszóban. — Zenéje organikus része ennek a fejlődésnek, s nemegyszer előtte jár." Film + zene = filmzene? Ezt az érdekes címet adja Kenedl János a filmzenéről összegyűjtött írások kötetének, mely szintén a Zeneműkiadó gondozásában Jelent meg. „Le kell szögeznünk — olvassuk egy helyen —, hogy ez ideig specifikus filmzene a sajátosan filmszerű kompozíció értelmében valójában nincsen: az a muzsika,amely .illusztráló zene' gyűjtőfogalom alatt a kiadói piacon megjelent, egyáltalán nem különbözik lényegesen a koncert-, Illetve operazenétől, mint olyan, amely kizárólag a filmhez tartozik." Az alkalmazott zenének erről a sajátos területéről szerkesztett kötet bepillantást enged a filmzene történetébe, technikájába, elősorakoztatja műfajait, s taglalja a film hatását a zeneszerzőre meg viszont, a zeneszerzők hatását a filmrendezőkre, sőt több mai magyar komponistát megnyilatkoztat a filmzenéről: egyebek között Mihály Andrást, Petrovics Emilt, Ránkl Györgyöt. Szokolay Sándort, Illetve azt a VIdovszky Lászlót, aki középfokú zenei tanulmányait a szegedi konzervatóriumban végezte. L N. Jubileumi futaiéin, jl^ • 40 év után S. L. nyugdíjazás előtt álló szegcdi olvasónk azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy Ismertessük, mikor jár a 40 éves Jubileumi jutalom. Tájékoztatást kér arról is, hogy a 40 éves jubileumi jutalom idő előtti kifizetéséről mit mond a Jogszabály. Továbjuí arra ls kiv&ncsi, hogy az új Jogszabály csak az Öregségi nyugdíjasokra vonatkozik, vagy a rokkantsági nyugdíjba menőkre ls. Az 1968-ban hatályba lépett új munka törvénykönyve a Jubileumi Jutalmat 25., 40.. illetőleg 50 évi munkaviszony után biztosít a dolgozónak, függetlenül attól, hogy ezen időtartamokat hol és mennyi Idő alatt, illetőleg mennyi megszakítással érte el. A dolgozók számára kedvezőbb szabályozás azt eredményezte, hogy tömegesen nyilt meg a juttatásra az Igény. A népgazdaság teherbiróképenségét figyelembe véve szükségessé vált, hogy a nagy számban jelentkező igényeiket arányosan megosztva és fokozatosan elégítsék kl. Igy az átmeneti szabályok 1967-tÖl 1070-lg már járó jutalmakat folyamatosan biztosították, azzal a korlátozással, hogy az újabb jubileumi jutalomra a 25. évtől számított 15 év után, a 40. évtől pedig 10 év után jogosult a dolgozó. A 19/1976. (XII. 28.) MüM számű rendelet további kedvezményt biztosít 1977. január l-től a dolgozónak azzal, hogy a 40, illetőleg az 50 éves munkaviszonnyal járó Jubileumi Jutalom a korábbi jubileumi lutnlom kézhezvételétől számított öt év elteltével kifizethető, sőt e korlátozástól a vállalat a dolgozó J;r éktnÜ-et. A 84/ 1967. (X. 6.) számú kormányrendelet 60. paragrafusa szerint a jubileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi Jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. (Ha például a dolgozó csak az év november hónapjában rendelkezik majd a szükséges munMii évet zárt a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ kaviszcmyban töltött idővél, • de márciusban nyugállö- 1 rnányba vonul, akkor a Jubileumi jutalmat már március hónapban ki kell részére flzct.nL) Az idézett rendelkezés szerint a negyven. Illetőleg az ötvenéves munkaviszonynyal járó jubileumi jutalmat akkor ls ki keli fizetni. ha a dolgozónak nyugdíjazáskor legalább harmincöt, Illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. A rendelet az említett kedvezményeket Illetően csak a nyugdíjazás kifejezést használja, tehát nem tesz különbséget aszerint, hogy erre milyen okból kerül sor. Igy tehát ezek a kedvezmények égyarátít vonatkoznak az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugállományba vonulókra. A tájékoztatás teljessége érdekében megemlítjük, hogy a kifizetésnek egy másik feltétele is van. Ez pedig az, hogy a dolgozóinak kell Igazolni, hogy a 25 éves Jubileumi Jutalom kifizetése óta Őt év már eltelt Dr. V. M. Nehéz évet értékelt Januári aktívaértekezletén a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ, a megye legnagyobb fogyasztási és értékesítő szövetkezete. Csak részben tudták teljesíteni a tavaly kitűzött feladatokat. Még 1978 előtt jelentkeztek azok a problémák, amelyek számottevő lemaradást okoztak a tervek valóraváltásában. Hiányzott a kellő szervezettség, helyette olykor a kisebb csoportok érdekel fonódtak össze, kibogozhatatlanul. Viszonylag sűrűn váltották egymást a vezetők, az újaknak pedig nem mindig volt kellő tapasztalatuk az Irányításhoz. A tárgyi feltételek ls inkább hátráltatták, mint segítették az eredményes gazdálkodást Halaszthatatlanul kellett korszerűsíteni, vagy ami szinte még költségesebb, felújítani néhány létesítményt. De az igazgatási dolgozókat még ezután sem kényezteti el az avult központi épület. A szövetkezet pénzügyi mérlegét terven felüli kiadások és várakozáson aluli nyereség Jellemzi. A tervezett 862 millió forint kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalommal szemben csak 830 millió forintot értek el. A cél elérését akadályozta, hogy Ingadozott az árukínálat az ÁFÉSZ-üzletekben. A vezetők nem figyeltek eléggé a gazdaságos termékszerkezet kialakítására. Nem javult együttműködésük az Iparral és a kereskedelmi vállalatokkal. Kapkodás, rendszertelenség uralkodott az áruk beszerzésénél. Éppen a legnagyobb forgalmú élelmiszerboltok kínálata volt a leghullámzóbb. A pénzügyi nehézségeket el lehetett volna kerülni, ha idejében alkalmazkodnak a kereslethez és többet kezdeményeznek. A vendéglőkben a szeszes Italok, árusítását korlátozó rendelkezés miatt 5 millió forinttal lett kevesebb a forgalom. Alkoholmentes italokból és ételből azonban a tervezett mennyiséget adták el. Főként a kedvezőtlen elhelyezéséből adódóan több üzlet, például a Kék Csillag és a Tiszagyöngye étterem nem teljesítette a célkitűzéseket. Ahhoz, / hogy jövedelmezőbb legyen a vendéglátás és a kereskedelem, az alkamazottnknak ls hozzáférhetőbben és színvonalasabban kell dolgozniuk. Gondot jelentett a szállítás. A tápokat, a takarmányokat, valamint a tüzelőés építőanyagokat nem tudták folyamatosan biztosítani, mert kevés volt a gépkocsi. A TÜZÉP-telepeken sok helyen hiányzik a járható út és a megfelelő világítás a teherautók fogadásáhoí. Jócskán hagy kívánnivalót maga után á javító- és építőrészleg munkája. Az év elejt szervezetlenség miatt összevonták a karbantartó csoportokat és az anyagraktárakat ÜJ szabályzatot, valamint munkaköri leírást adtak kl, de az Intézkedésekkel sem tudták eleiét venni a szervezetlenségnek. Tavaly nem volt elegendő pénz a fejlesztésre az ÁFÉSZ-nél. Mindössze egyetlen űj létesítményt, a kiskundorozsmai Jerney úti ABC-t adták át, amely javította az ellátást. Ezenkívül Szegeden a Marx téri „B"pavllonban mezőgazdasági áruházat és olcsó áruk boltját nyitottak. A többi beruházásnál, mint a Vám téri. az Odesszai körúti ABC-nél, valamint a deszkl élelmiszerboltnál az építési előkészületeknél tartanak. Közreműködnek még az épülő nagyáruház berendezésének és belső technológiájának kialakításában ls. Úgy tervezték, hogy 1978ban átlagosan 4,9 százalékkal emelkedik n szövetkezeti dolgozók fizetése. A gazdálkodás erre me-sze nem nyújtott lehetőséget. Főleg az- alacsony Jövedelmű dolgozók távozlak a szövetkezettől. A szövetkezet évi nyeresége mindössze 14 millió forint, ez 6 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. Sőt a tavalyelőttinél ls kisebb 4 millióval. Ez jelzi, hogy év közben nem sikerült kijavítani a gazdálkodás hibáit. Ez is arra figyelmeztet, hogy a szövetkezet gazdasági vezetésének és valamennyi dolgozójánnk Jóval hatékonyabban kell dolgoznia ahhoz, hogy az idén eredményesebb évet zárjanak. J. E. II Kanadcs" sírkövek Pári — kicsiny német falu Tolna megyében, a Dombóvár és Tamási közti dombvonulat egyik szép, erdőkoszorúzta völgyében. A falu feletti Templom-hegyen — a csöndes kis temetőben — furcsa feliratú sírkövek állnak, amelyeket „kanadás" sírköveknek nevez a nép, ugyanis Párlból származó kanadai családok emeltették legtöbbjüket szüleik, testvéreik, gyermekeik részére. Az Atlanti-óceánon túl legalább ötven olyan család él, amely Párlból vándorolt ki az 1929—1932. közötti nagy világválság Idején. Nem új hazát, csak munkát — megélhetést — kerestek, egy részük pár év múlva vissza ls tért, sokan azonban végleg Amerikában maradtak. Főleg a kanadai Windsorban és Niagara Fallsban, az USAbeli Plttsburgban és az uruguayi Montevideóban. A háború után sokáig szünetelt a kapcsolat az itthoni és a tengerentúli párlak között. Mostanában viszont nemcsak a levél- és csomagforgalom élénk, hanem a személyes találkozások is gyakoribbá ' váltak. Habér nagy a távolság, és drága az útiköltség, szinte soha nincs úgy, hogy no tartózkodna a faluban egy-két amerikai — kanadai — rokon. S Pariból Is minden évben repülőgépre vagy hajóra ülnek néhányan, hogy viszontlássák tengerentúli hozzátartozóikat S kialakult egy kegyeletes szokás: a messze idegenben élő volt párlak sírkövet állíttatnak itthon elhunyt szeretteiknek. SZ. SIMON ISTVÁN: t3. Nagy vizek krónikája „Szenvedések keresztje mellett nagy kérdőjel" A Szeged Iránti szeretet és megindultság nagy és Jeles dokumentuma született Turinban. Olyan ember irta saját kezével, kinek különleges szegedi kapcsolatai voltak a nemzet nagy korszakában, 1848—49-ben. Bakay Nándorhoz címezte a levelet, de természetesen nemcsak neki szánta. Csak tíz nap telt el a katasztrófa óla, midőn postára tette — Kossuth Lajos. Nincs szívem nagyon megszabdalni ezt az üzenetet, annyira gyönyörűséges I „Poimpéji eltemetése óta alig tud a- történelem egynél több ily mérvű pusztulásról. Bizony bizony nincsen olyan bánat, mint az elpusztult Szeged elszórt népének bánata... Illy perczekben érzem keserves dolognak azt, hogy vagyonos ember nem vagyok... Levelemhez 350 arany frank van csatolva, a Turini postahivatal által a Budapestihez.,, mihez magam 100 frankkal, Ferencz és Lajos fiaim 50 frankkal járultunk... Hogy mi fájdalmas érdeklődéssel lesem, s mi feszült figyelemmel kísérem a szegedi szerencsétlenség nyomán felmerülő nézeteket, szándékokat, cselekvési irányt s tevékenységi mozzanatokat: azt nem szükséges mondanom... Van azonban egy dolog, melyre figyelmeztetni magamat is hivatva érzem. Bz Szeged népére vonatkozik. Szeged habeírja felett a Jelen szenvedéseinek keresztje mellett a Jövendőnek nagy kérdőjele i» emelkedik. E kérdőjelre Nemzetünk már adott feleletet, midőn a ozegedl katasztrófa hitére nyomban egyhangúlag kitört a kiáltás: "Szegednek élni kell! Szegednek nem szabad elveszni!*.;; Hanem ami Szegednek újból alkotását illeti: bármit s mennyit tegyen is a királyi hatalom által támogatott Nemzet Szeged javára, ez csak segítség lehet az alkotásnál, de nem maga az alkotás. Ennek nagy munkájában az oroszlánrész mindenesetre Szeged népének csüggedetlen erélyére vár... Szegednek egy hatalmas elemmel van dolga, de olyan elemmel, melynek dühöngése megfékezhető, áldása pedig megmérhetetlen; nem úgy mint Tőrre del Greco, melynek lábai alatt a Vesuú pokol-tüze forr, melynek dühöngése ellen ember ész, ember erő semmit sem tehet; —r de azért Tőrre del Greco virágzó város, mert lakosaiban kiolthatatlanul él a szülöföld, ez ősi tűzhely szeretete, s elsüllyedt háza fölibe új házat épít... Nevemben pedig mondja meg kérem Szeged népének, hogy az ki őt egykor a magyar nemzet büszkeségének nevezte, megvárja tőle, hogy e névre magát most ls méltónak blzonyítandja. Kossuth." Vajon tudott-e már a nagy emigráns a királyi vizitről? Vajon válaszul szánta levelét erre is? Vagy csak reményt akart küldeni Idegen hazából, féltve a várost a szétszéledéstói? Ilyen hír is eljuthatott hozzá, mert akkoriban az olasz sajtó ls bőségesen cikkezett a városról. Es ezt erősíti későbbi, június elején küldött hosszabb levele is, melyben 16 oldalon keresztül fejtegeti az újjáépítésre vonatkozó koncepcióját. Nem mérnökember volt, nem várostervező, mégis, száz év múltán ls érdekes belepillantani, mit is ajánl a szeretett városnak és mitől óvja. Mindenekelőtt: „A vályogváros helyébe kővárost kell építeni. "" — figyelmeztet már első üzenetében is. S ennek magában is nagy Jelentősége volt, mert a víz után mindjárt támadtak olyan gondolatok, hogy Szegedet valahol másutt kell újjáépíteni, nem ebben a veszélyes öblözetben. „ ... síkon fekvő folyampart! város és annak is kell maradnia, mert különben elvesztené nemzetgazdasági jelentőségét" — ez rá az ő válasza. A város feltöltését és csatornázását sürgette, építőanyagnak melegen ajánlotta minél' több beton alkalmazását, és cölöpös alapozást a mélyebben fekvő helyekre, valamennyi utca kövezését javasolta, pártolta a többszintes építkezést, a villaszerű megoldásokat, s minél több kertet, fát, hogy tüdeje legyen az új városnak. Nyugati példák lebegtek szeme előtt, melyekhez azonban nyugati gazdagság kellett volna. Nem ls valószínű, hogy az újjáépítési biztosság sok figyelmet fordított volna a javaslatokra, hiszen megvalósulva csupán azokat a kis előkerteket látjuk, amelyeket kimértek a vásárhelyi sugárúton s még néhány helyen, de azokat is szűkkeblűbben, mint Kossuth gondolta. Az ma már nem mérhető, vajon erkölcsileg mit jelentett Kossuth üzenete, de bizonyos, hogy a nép nem széledt el messze egykori otthonától. Legtöbben a közeli városokban, községekben kerestek menedéket, igen sokan pedig még azzal is megpróbálkoztak, hogy Itt rendezkedjenek be a víz levonulásáig. Csakhogy erre nagyon sokáig kellett várni. Több mint két hónapon keresztül számos helyen a 3-4 métert is elére a vízmélység, mert a Tisza csak 186 nap múlva, augusztusban húzódott vissza a medrébe, és még akkor is itt hagyta a sarát, s vizét a mélységekben. 1879. július 24-én a királyi biztosság műszaki osztálya Ismét felrajzolta egy alaptérképre a száraz és a még vízzel borított területeket, s bizony benn volt még a víz a Felsővárostól le délre a Tápéi utcáig, keletre és nyugatra a Tápéi utca teljes szélességében; vízben állott a sziliért oldal, s ez a hatalmas tó összefüggésben maradt a rókusi tengerrel, melynek kiterjedése a budai országútig haladt, meg a franciahegyi szőlőkig és befelé a Csuka utcáig A Mars tér környéke, a Veres ács utca és a Szentháromság utca közötti négyzet ugyancsak úszott még és továbbra is tele voltak az alsó-tisza-partl és a bánami kertek, hogy csak a nagyja foltokat nézzük le a mappáról. Amint a víz lejjebblejjebb vonult, főképpen a nagy számban ide telepitett szivattyúk éjjel-nappali munkája révén, az emberek jöttek, szivárogtak vissza, keresték a szétdúlt otthont, vezetgették a vizecskét, kaparászták a kevéske téglát Mert bizony azoknak lett igazuk, akik ennek a népnek minden baj fölötti ragaszkodása mellett tettek hitet a szomorú Időben is. Hogy csak egy klasszikusra hivatkozzunk, aki maga ls járt Itt a víz emésztette városban —' Jókaitól Idézzünk: „...Sohasem láttam annyira ragaszkodni otthonához népet, mint a szegedit." (Folytatjuk.)