Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

3 Csütörtök, 1979. február 8. Tanműhely a gyárban Hódmezővásárhelyen a 602-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet porcelánfestő tanulói az Alföldi Porcelángyárban berendezett tanműhelyben sajátítják el a szakmát. A harmadévesek az üzem profiljának megfelelő munkát végeznek. s kézzel festik, csíkozzák az edényeket, díszítik az egyéb használati tárgyakat. A fiatalok hetenként huszonegy órát töltenek a tanműhelyben Szeged is érdekelt Tpvább korszerűsít a vasút Az idén és a következő években számottevően korszerűsítik a vasutat BácsKiskun megye területén. Azon túl, hogy 1979—80-ban villamosítják a Cegléd— Kecskemét—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas vonalat, 1981-ben a Kiskunfélegyháza—Szeged szakasz villamosítására is sor kerül. A vasúti személyszállítást ezen a területen már ez évtől két új gyorsvonatpár is segíti. Aa egyik a Napfény-expresszel párhuzamosan közlekedik majd Budapest—Szeged között, a másik Budapest—Józsefváros—Baja között, a fővárostól Kiskunhalasig gyorsj vonatként. Lakásgazdálkodás Eredmények után új sikerek előtt Pártfórumon a Textilművek tavalyi mérlege Tudták, értették múlt évi feladataikat a Szegedi Textilművek pártaiapszervezetei, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések — a területenkénti sajátosságok figyelembevételével — elérhetők legyenek. Cselekvési programjuk végrehajtását időről időre figyelemmel kisérték a gazdálkodási mutatók alakulásában, állásfoglalásukkal segítették a termelékenység, a termékek iminőségének javulását. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatásával azok az intézkedések kaptak hangsúlyt a munka- és szocialista brigádok irányításával, amelyek jelentésen befolyásolták az üzemrészek, a gyár dolgozóinak hangulatát, jó közérzetét Summázva így értékelte az alapszervezetek munkáját a múlt esztendő gazdasági eredményeit összegező ülésén a gyár párt-végrehajtóbioxttsóga és magasabb testülete, pártbizottsága. Hangsúlyozták mindkét testület ülésén, hogy pártalapszervezeteik igen nehéz körülmények között végezték gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájukat. Éppen ezért rászolgáltak a tiszteletre, a köszönetre, hogy területükön messzemenően segítették a jól és konkrétan megfogalmazott feladatok teljesítését. Néhány jellemző adatból kiviláglik, hogy a gyár vezető párttestületei nem dicsértek elhamarkodottan. A fonógyárrészlegben 100,5, a szövödékben 108,1 százalékra teljesítették a tervet. Az eredményekben szerepel három kommunista műszak és több túlórás műszak, valamint az a tény, hogy kevesebbet álltak a gépek, s ezért elismerés illeti a tmk-sok munkáját is. A mennyiségi mutatók értéke csak a minőségi mun-. kával teljes. A Szegedi Textilművekben tavaly már új, szigorúbb szabvány szerint osztályozták a termékeket. Az új követelményeknek is megfeleltek a gyár dolgozói. Az itt gyártott fonalak első osztályú részaránya 88,3 százalék, amely 1 7 százalékkal jobb az előző évinél, míg a szövetek — az új szabvány szerint — 76.3 százalékos I. osztályú részarányt képviselnek. Javult a Szegedi Textilművekben a munka termelékenysége is, az előző, évhez viszonyítva 0,6 százalékkal. Ez a mutató azonban nem egyformán érvényes a gyár valamennyi munkaterületére, rohn a piúlt év végére általában javult itt minden területen a termelékenység az előző évhez viszonyítva. Nincs olyan munkahely Szegeden sem, ahol ne panaszkodnának arra, hogy kevés a munkaerő. Nem kivétel ebben a Szegedi Textilművek sem. Dolgozóinak összlétszáma tavaly 2,5 százalékkal csökkent, javult viszont — 59,11 százalékról 60,43 százalékra — a fizikai dolgozók létszáma Ez köszönhető a gyár párt- és gazdasági vezetősége mindazon összehangolt intézkedéseinek, amelyek kedveztek a szakmát tanult fiatalok munkába állásának. A gyárrészlegekben olyan munkahelyi légkört teremtettek, hogy csak elvétve volt kilépő fiatal szakmunkás. Akik viszont maradtak, munkájukkal hamar felzárkóztak a nagy gyakorlattal rendelkező dolgozók mellé. A fiatal szakmunkások jó fogadtatása, a munkahelyi körülmények javítása mellett természetesen elsődlegesek voltak a tavaly realizált helyes bérügyi intézkedések, amelyek a fiakai állományúak esetében 7,7, a nem fizikai dolgozók vonatkozásában pedig 3,7 seÁzalékos bérszín von a! -emelkedést eredményeztek. Voltak azonban területek, ahol nem a realitásokhoz mérten gazdálkodtak a bérrel egyes gazdasági vezetők, és túlléptek a kereteken. Ezt nem is hagyták szó nélkül a gyár vezető pártfórumain. Kifogásolták, hogy a bérgazdálkodásban nem volt kellő ellenőrzés, nem figyel-» tek fel időben a túllépésekre. A Textilművek vezető párttiestületei elfogadták az 1979-re szóló cselekvési prograimjukírt, amely tartalmazza a termelési feladatokat, javítást a termékszerkezetben, a munka minőségében, a jövedelmezőségben, a költség- és készletgazdálkodásban, az életszíri vonalban, a munka termelékenységében stb. A gyár pártalapszervezeteinek az a feladatuk — amelyhez biztos alap a tavalyi jó munkájuk —, hogy megértsék és megértessék területükön népgazdaságunk helyzetéből kiindulva a termelés körülményeit, a gyár célkitűzéseit, amelyek elérésében a párttagoknak kell mutatni a jó példát Lődi Ferenc Kifüggesztették a névjegyzéket. Ilyenkor ki-ki esélyeit latolgatja, meddig kell még várni, amíg otthonába boldogan beköltözhet. Nem lehet azonban tagadni, hogy ma még egyik legfontosabb életcél a saját lakás. A felmérések szerint a várakozási idő megrövidült. Egy-két évvel ezelőtt még általános volt, hogy az igénylés bejelentése és a költözés között öt-hat esztendő is eltelt. Most leírhatjuk, hogy sokat javult a helyzet. Átlagosan 2—3 év kell ahhoz, hogy az igényjogosultak végleges otthonukat birtokba vegyék. Ez a megállapítás önmagában nem lenne hiteles, ha nem jegyeznénk meg, hogy az igényjogosultság lényeges szempont, és sokan ezt figyelmen kívül hagyják a kérvényezők közül. Általában kétgyermekes dolgozó szülők jutnak 2—3 éven belül lakáshoz A három- és többgyermekesek esélyei még ennél is jobbak, hiszen részükre két éven belül biztosítják az önálló otthont. Csak jóslásokba lehet bocsátkozni, hogy mikor érkezik el az a pillanat, amikor például egy évre lehet leszorítani a várakozási időt. Azért nehéz pontos dátumot adni, mert több tényező is befolyásolja a számítást. Szegedre a beköltözések aránya tovább növekszik, és ezért jelenleg 12 ezer 600 lnkásigénylőt tartanak nyilván a hivatalban. Csak tavaly 4500-an adták be kérvényüket, hogy önálló otthont kapjanak a városban. Ilyen körülmények között nem könnyű a lakásokkal gazdálkodni, de tény, hogy Szeged sokkal jobb helyzetben van ennek ellenére, mint néhány évvel ezelőtt. A tanácsi erőfeszítés fokozottabb, hiszen ebben az ötéves tervben sokkal több lakás épül, mint korábban. Soha annyi ház nem került tető alá, mint napjainkban. A számok azt mutatják, hogy az új lakástulajdonosok nagy része fiatal házas. Ezért is kell foglalkozni azzal a rendelettel, amelyet a szegedi tanács tavaly ősszel alkotott A tanács lényegesen megkönnyítette a fiatalok helyzetét, hiszen zsebükhöz mérten határozta meg, hogy ki milyen lakásra jogosult. Mivel a korábbi rendelet öt évvel ezelőtt született, szükség volt arra, hogy az új jogszabályok az élet megváltozott mai feltételeit jobban vegyék figyelembe, így a lakáselosztás a társadalmi szükségletek alapján még igazságosabb legyen. Korábban az igényjogosultságot meghatározó egy főre jutó jövedelemhatárokat tartalmazó rendelkezések már nem feleltek meg a tényleges és a lakáselosztásnál irányadónak minősülő jövedelemnek és árviszonyoknak. Sokszor ellentmondásos helyzet jött létre. Például olyan személyek nem kaptak bérlakást, mint a kis létszámú családok, fiatal házasok, pályakezdők, akik jövedelmük alapján nem voltak jogosultak állami lakásra. de jövedelmük mégsem volt elegendő, hogy drágább lakást vegyenek. Jelen pillanatban tanácsi bér- és állami lakásra jogosult, ha az egy főre eső havi jövedelem a 2100 forintot nem haladja meg; tanácsi értékes ítésű szövetkezeti lakásra, ha az egv személyre eső havi jövedelem több mint 2100 forint de a 3300 forintot nem haladja meg; OTP társaslakósra, illetve lakásépítő szövetkezeti lakásra, ha az egy személyre eső havi jövedelem 3300 forint felett van. A változásokra időben felhívták a figyelmet. hiszen az újabb jövedelemhatár a fiatalok többségét kedvezően érintette. Érdekes módon az új besorolás után mindössze 80-an kérték, tüntették fel a változást, így csak nyolcvan nevet soroltak át a szövetkezeti lakások listájáról a tanácsira. Feltehető, sőt biztos, hogy a rendelet alapján sokkal többen élhettek volna ezzel a lehetőséggel — vagy az OTP-lakások névjegyzékéről a szövetkezetire kerülhettek volna. Ha azt vesszük, hogy az átlagfizetés 3700 forint (ez KSHadat), akkor nyilvánvalóan megnőtt azoknak a tábora, akiknél az egy főre eső jövedelem nem éri a 2100 forintot. amikor két gyermeket is eltartanak. 2. A tanácsi rendelet életbe lépése nem jelentette azt, hogy a hivatal az új jövedelmi határoknak megfelelően automatlKusan áasorolja a lakásigény löket fizetése, jövedelme szerint. Csak az igénylő kifejezett kérésére történhetett mindez, amit a lakásigénylő-adatlapon lehetett előterjeszteni. Így nagyon sokan nem éltek a kedvező feltételekkel. (Most már csak az 1980-as névjegyzék összeállításánál vehetik figyelembe a kéréseket, s az igényeket 1979. október 30-ig kell benyújtani az ügyfélszolgálati irodához vagy a lakáshivatalhoz.) Furcsa helyzet állt elő. Nagy a különbség a tanácsi és a szövetkezeti lakásra várók tábora között. Míg szövetkezeti lakást közel hatezren igényelnek, addig tanácsit csak 1360-an. És az V. ötéves terv utolsó két évében éppen a tanácsi bérlakások parkja növekszik — a korábbi három évben peú dig az elosztható OTP-s én szövetkezeti lakások száma volt a több. 0 A lakásgazdálkodást mfní den bizonnyal nem könnviti, hogy sokan nem éltek a kedvezőbb esélyeikkel. De szólni kell még egy olyan jelenségről is. ami ugyancsak akadályozza a gyorsabb lakáshoz jutást. Évek óta tapasztalat hogy sok igénylés időközben megszűnhetne,' mert az illető építkezik, vagy a szabadpiacon vásárolt lakást vagy elköltözött Szegedről. Lakásra tehát nincs szükségük, de igénylésük nemtörődömségből, Q-> gyelmetlenségből — hivataH ba-n marad és ezért mások nem tudnak előbbre jutni a listán. Halász Miklós Textíliák gyártása, minősége A Hungarotex sajtótájékoztatója Több mint 150 hazai textilgyár és szövetkezet termékeit exportálja a világ 100 országába a Hungarotex külkereskedelmi vállalat Ugyanakkor ők látják el a textilipart a legfontosabb nyersanyagokkal, egyebek között szovjet gyapottal, lengyel műszállal, mongol, ausztráliai és új-zélandi gyapjúval, a fejlődő országokból származó pamuttal, valamint NSZK-beli, angol és olasz mesterséges szálas anyagokkal. Ebben az évben a vállalat szakemberei nem számítanak a textilkereskedelem megélénkülésére, de a múlt évinél valamivel jobb a piaci helyzet Vályi Sándor vezérigazgató-helyettes szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: különösen a kötöttáruk és a konfekcióipari termékek iránt nő a kereslet, más cikkekből, mint például méteráruból kevesebb az igény. Ennek megfelelően az iparvállalatoknak gyorsabban kell alkalmazkodniuk a divat változásához. A minőséget tekintve jó középszerűnek mondható a magyar textilipari vállalatok munkája, legalábbis a vásárlók megítélése szerint. Tehát e téren is sok még a tennivaló. Legfontosabb piacainkon már 8 vegyes vállalat működik, további 10 országban irodát állítottak fel. Idén Brüsszelben nyílik Hungarotex vegyes vállalat, s irodát létesítenek Szingapúrban. Kenyában működő irodájukat — a forgalom visszaesése miatt — terveik szerint Etiópiába helyezik át, mive1 ott fokozódott a kereslet a magyar textiláruk iránt. A Hungarotex fontos törekvése, hogy az iparvállalatokkal közös érdekeltséget hozzon létre a fejlesztésre, a termékösszetétel változásában és a kivitelben egyaránt. Műtrágyagyártás Több lesz, nagyobb választékban Utazik a kosár A szegvári háziipari szövetkezetben megalapozottan kezdték az 1979-es évet Az áruválaszték bővítése, s az export növelése érdekében új partnereket kerestek. Eddig már csaknem tíz vállalattal kötöttek szállítási megállapodást. így gondoskodtak a szövetkezet termelési kapacitásának megfelelő kihasználásáról. A szövetkezet vezetői nagy lehetőséget látnak a fűzvesszőből font kosarak, illetve más termékek exportjának növelésére. Jelenleg a Szegváron készült kosarak mintegy nyolcvan százaléka exportmegrendelésre készül. Egyenletes a termelés és a szállítás, kiheverte az elmúlt évek értékesítési és technológiai nehézségeit hazánk legnagyobb műtrágyagyára, a Péti Nitrogénművek — jelentette be szerdán Kisgergely Lajos Igazgató a műtrágyagyártás, -forgalmazás és -felhasználás képviselőinek országos tanácskozásán. Az eszmecserén részt vett Zsengellér István nehézipari, Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A gyáróriásban, amelynek elsősorban a nitrogénműtrágya-ellátásban van kulcsszerepe, ebben az esztendőben egymillió 260 ezer tonnányi műtrágyát állítanak elő, 160 ezer tonnával többet, mint tavaly. Százezer tonnával növelik az exportot is. A termelés' volumenének növelése melleit bővítették a választékot: a Péti Nitrogénművek berendezkedett a folyékony műtrágya gvártására, a technológiai berendezések kiegészítésével napi 200 tonnára növelte kapacitását. Gondot okoz azonban, hogy bár a folyékony műtrágya gyártására a mezőgazdaság sürgetése nyomán készültek fel, a felhasználók nem közlik a pontos igényeket, szükségleteket a gyárral. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezetben például csaknem tízszeresére növelték a fűhoz»í mot a szennyvízöntözés segítségével. Poros Tamás, a Budapesti Vegyiművek igazgatója a többi között arról számolt be, hogy a jól beválii Wuxal levéltrágya után új variánsok gyártására készülnek. Szabó Gellért, a Perema rtoni Vegyipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a náluk gyártott variálható összetételű hármas műtrágya rendkívül keresett a piacon. Kopácsi Ernő, az Agrotröszt vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy a peremartoni műtrágyából kétszeres menynyiséget is eladhatnának, s ezért szükség lenne a váN lalat kapacitásának bővítésére. A műtrágya-forgalmazás aktuális kérdéseiről is 6ZÓ esett a tanácskozáson. Viszi szatérő probléma a MÁV szűk szállítási kapacitása, amely különösen a szezon idején érződik. Fefüf/árd A KPM miskolci Közúti Igazgatósága és a városi tanács közös beruházásaként dolgoznak a 3-as számú fő közlekedési út átkelési szakaszának korszerűsítésén. Ennek részeként a Hejőcsabai Cement- és Mészműnél egy szervizkutat és egy felüljárót is építenek.