Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

2 Csütörtök, 1979. február 8. A vietnami határon végrehajtott kínai ceapatössievon'átok miatt Aggod®!om Tokióban Teng tárgyalásai topán vezetőkkel • C Tokió (MTI) katonai alakulatoknak a vi- A határ mellett állomáso­A tanán kormánv szerdán etnami határ mentén való zó kínai egységek rendszeze­aMoS S uTvU felvonultatása aggodalommal sen, mintegy 2 kilométer !Sr 61 3 °reZá" ^gruKnaokttbeierVr: A Japán Kommunista Párt bolják a védelmi berendezé­küldöttsége a japán—kínai seket, aláaknázzák a nagyszabású kínai csapatösz­szevonások és katonai akci­kfna^aLt,ht^IelaÓbViednfmÍ '^gyalusok szerdai megkez- utakat' és a hidakat, tűzhar Kingei, nogj a vietnami el6tt felkereste Szonoda cot provokálnak vietnami ivoztarsa„as-,at küiügymlnis2tert, és felszó- járőrökkel, tüzet nyitnak ha­lította: követelje Kínától a tár menti településekre. E kínai—vietnami viszály tár- provokációk során a kínaiak Szocialista kirobbant vitájában tartóz­kodjék az erő alkalmazása tSbJLa'síuS^SLr^i.y^ gyalásos rendezését Hanoi határőröket, népi milfcistá­Maszatosi k cirmá nyfő éS ^SSSS javaslal*inak ^iHcofnak ^et' lak°S°kat noda Szunao külügymlnisz- mc telelöen- gjUKoinakmeg. tei fejtette ki azokon a tár- O Hanoi (MTI) , gyalásokon, amelyeket kü- A VNA hírügynökség ősz- • lön-külön folytattak Teng szesitése szerint az év első Hsziao-ping kinal miniszter- hónapjában a kínai fegyve­elnök-helyettessel, illetve res erők több mint 170 eset­Huang Hua külügyminisz- ben liajtottak végre fegyve­terrel. (Teng Hszlao-oing res támadást vietnami terü­kedd óta tartózkodik Japán- letek ellen. ban) A kínaiak mind gyakrab­Ohira emlékeztetett rá, ban használják fel az or­hogy Japán és Kína eltérő- szág légterét kémrepülések­en ítéli meg a helyzetet, re, és n Vietnami Szocialis­Szonoda pedig felhivta a fi- ta Köztársaságot rágalmazó gyeimet arra, hogy a kínai röpcédulák szórására. Efoökvslasztcs AlgÉrláSssn © Algír (MTI) Elnöilcválaszlást tartottak tegnap Algériában. Nyolc­millió szavazásra Jogo­sult állampolgár járult az urnákhoz, hogy leadja vok­sát a legmagasabb állami tiszt egyét len jelöltjére — Bendzsedid Sadlira, a Nem­zeti Felszabadítás! Front Párt főtitkárára. Az elnökjelölt az algíri tévének kedden este adott interjújában hangoztatta: Al­géria tovább fog haladnia maga választotta, forradal­mi úton. Sadli ismét leszö­gezte, hogy Algéria a jövő­ben is független külpoliti­kát kíván folytatni. kérdőjelekkel Kommentár mind a Szovjetunióval, mind Szerdán Moszkvában véget Kft?áyal, "ormalzálják a ke­ért a szovjet-amerikai tu- reskede mi feltételeket, dományos-műszakl együtt- vagyis léptessék életbe aleg­működési vegyes blzcht.súg "a-y°bb kedvezmény e vét. 6. ülésszaka. A hírről óha- A ionban varhatoan tatlanul eszébe jut az em- m6g ,hosffn e'huzódhat s bernek, hogy a szocialista és P°z,tív "menetelét a „hé­a kapitalista világ vezető or- Jók megkérdőjelezhetik, szágalnak együttműködése Pedig — bizonyság rá a enyhén szólva elmarad a le- szerdán Moszkvában véget hetőségektől, nem tart lépést ért ülésszak — tömérdek le­az igényekkel. hetőség kínálkozik a két or­Frank Press, Carter elnök szág együttműködésére. Ha tudományos ós műszaki ta- f amerikataknak csalfán nácsadója, az ülésszakon érdekében áll a kapcsola­részt vett amerikai küldött- 4tok fejlesztése - az elnök ség vezetője maga ls beis- tanácsadója ebben az érte­merte: az elmúlt két évben l?.mbe,n 'ogIab ál,last, ~< a kapcsolatok köre némileg Washingtonnak konkrét lé­szűkült a korábbi időhöz ké- Pésekre _ kellene /Vzánnla pest, ami egyáltalán nem Minden mást meg­bíztató. A két ország gaz- elözve a legnagyobb kedvez­daságí és tudományos éle- ™e?y megadasara, amit a tének több területén mutat- SALT-egyezmény alaírasára kőzik ugyan bizonyos fejlő- If °nyd Brezsnyev amerikai dés az együttműködésben - látogatására készülőben min­ezt hangsúlyozta - Vlagyí- f^Ml^íM ? mlr Kirlllin szovjet minisz­terelnök-helyettes is, meg­említve a fémkohászatot, a mikrobiológiát és a számító­gépek alkalmazását — ez azonban messze elmarad a szakértők elképzeléseitől. Már pedig nem közömbös, hogy Moszkvát és Washing­tont a jelenlegi nemzetközi helyzetben milyen mérvű és mennyire széles körű kap­csolatrendszer fűzi egymás­hoz. A szovjet fővárosban több amerikai cég és bank­ház nyitott képviseletet az utóbbi esztendőben. A nyi­tás: képletes értelemben ls helytálló: az USA üzleti kö­reiben sokan — egyre töb­ben — úgy vélik, hogy a két ország kapcsolatainak stabi­llzásában a tudományos-mű­szaki együttműködés rend­kívül fontos tényező. Mosta­nában azonban a Moszkvá­ban dolgozó amerikai üzlet? emberek bizonyos csalódott­ságuknak adnak hangot: gyorsabb előrehaladást vár­tak, s mindenekelőtt azt, hogy a két ország kereske­delmi-gazdasági kapcsolatai­nak legfőbb akadályozója, a még mindig érvényben levő diszkriminatív előírások fö­lött megkondul a lélekha­rang. Csakhogy a legnagyobb kedvezmény elve egyelőre nem segíti elő a szovjet— amerikai kereskedelmet. Igaz, a kínai miniszterelnök-he­lyettes elutazásakor — alig­ha merő véletlen az időzí­tés - egy tekintélyes ame­rikai szenátor javasolta: irányában ható fontos té­nyezőnek tekintenének vi­lágszerte. Gyapay Dénes Iránban közeledik a megoldás? O Teherán (MTI) Teleghani, befolyásos tehe­Irán széles néptömegeinek ráni ajatollah, újságírók előtt támogatására talált Mehdi kijelentette: „A sah önkény­Bazargannak az ideiglenes uralmi rendszere ellen iráni kormány elnökévé történt ki- kommunisták is áldozták nevezése. Bazargan és Kho- életüket, szenvedtek a titkos­meinl ajatollah címére törne- rendőrség börtöneiben, s gesen érkeznek levelek és ezért semmi kétség sem le­táviratok, amelynek aláírói het .afelől, hogy az ideológiai támogatásukról biztosítják különbözőségek ellenére váll­Khomeini döntését. Több mi- vetve harcolunk." nisztérium, köztük a külügy­minisztérium tisztviselői, a nemzeti légitársaság, az or­szág hírközlő szervei, vala­mint a felsőoktatási intézmé­nyek dolgozói is hitet tettek az ideiglenes kormány mel­lett — állapítja meg a leg­újabb iráni fejleményekről készített összefoglaló beszá­molójában a TASZSZ szov­jet hírügynökség. Nézetei alapján az iráni sajtó polgári demokratikus «.,,.., , .„ , , politikusnak tekinti az ideig- *őtitto-a, az 59 éves Sid­leijes kormány elnökét, aki My French agyvérzés ko~ síkraszáU Irán nemzeti füg­getlenségének védelméért, a monarchia felszámolásáért és az Iszlám köztársaság létre­hozásáért. Bazargan ez el nem kötelezett politika hí Ve és támogatja az államközi kapcsolatok fejlesztését min­den országgal. Komeini képviselője kriti­kusnak nevezte az Iránban kialakult helyzetet, de hang­súlyozta, hogy közeledik a megoldás. Sajtókonferenciá­ján leszögezte, hogy az or­szágban jelenleg létező két kormány között „igen cse­kély" a kompromisszum va­lószínűsége, figyelembe véve Baktiar tevékenységét, akit felelősség terhel a nagyará­nyú vérontásért. ELHUNYT SIDNEY FRENCH A Nagy-Britanniában ala­kult új kommunista párt ke a mexikói Jorge Eduar­do Navarrere Lopez lett HAZAÉRKEZETT SEBESTYÉN NÁNDQÍINÉ Szerdán hazaérkezett az NDK fővárosából a magyar hunyt. Az új szervezethez békemozgalom küldöttsége, Nagy-Britannia Kommunista a™ely Sebestyén Námdorné­•partjánpk "közTéséT SJerint a nak. am_ ,?PSzá1g0S Bélcetn­párttagok' mindössze százaléka csatlakozott vetkeztében váratlanul el­2-3 MAGYAR ALELNÖK New , Yorkban kedden megnyílt az ENSZ gazdasá­gi és szociális tanácsának mindent megtesznek azért, né/p-n após szervezeti ülés- hogy megóvják a világot a szaka. A küldöttek a tanács termonukleáris katasztrófá­1979—80-as munkatervét vi- tói — állapította meg Gus tatjék meg. A keddi nyi- Hall, az Amerikai Egye­tóülésen a gazdasági és sült Államok Kommunista szociális tanács kőzíelikiúl- Pártjának főtitkára, r Por­tással Hollad Imre nagykő- tikai Bizottság Miami Beach­vetet. Magyarország állandó ben (Florida állam) tartott ENSZ-képvkelójét • válasz- ülésén. Gus Hall elítélte az totta alelnökévé. A tanács Egyesült Államok különutas elnöke a holland Hugó törekvéseket támogató' kö­i Scheltema, másak alelnö- zel-keletl politikáját. Összegzik a tapasztalatikat Jegyzőkönyv aláírásával véget éft Moszkvában a kormányközi bizottság £i Moszkva (MTI) vétség távvezeték építésében „ ,.. . , , kiemelkedő munkát végzett Jegyzőkönyv .kiírásával munkátok< szakemberek. ert véget szerdán Moszkva- Abizottság megelégedés­ban a Szövetség tavvezetek , állapította meR, hogy a epitesere tetrejmt kormány- Bo] Vr NépkÖ2társaság. a I S^a. Csehszlovák Szocialista Köz­ság ötödik, kibővített ülése. tórS3S.-lg Lengyel Népköz­Az ^J11 az énítésben tórsaság a Magyar Népköz­részt vett országokat meg- tórsasi* a Nél*ct Demokra­hatal^zottok k^visellé^ k Köztársasá„ a Roman Bulgáriát I. Szakarev éníté- Szocialista Köztársaság és a V ^^P^&myagagyi minist- Szovjet Szocialista Köztársa­ter. Csehszlovákiát R. Rohli- ^ £ Szövetsége erófeszíté­cek miniszterelnók-helyettM, sefvel röüid m alait méví. Lengyelországot K. Secoms- . a 275Q kilométer hosz. ki miniszterelnök-helyettes, s,úsá ú gázvezetéket A Magyarországot Szeker Gt/u- Szovjetuniói vállait kötele­* M^nlrwreDn°k;h/elcVette?' zettségét teljesítve. 1979 ja­az NDK-t W Rauchfuss ml- nuári|tól megkezdte a gáz nrczterelnok-helyettes. Ro- szánítását a KGSX európai mániát G. Stioca az ország taeáIlamaiba állandó KGST-l'épviselőjé- ta&ailamaiDa­nek helyettese, a Szovjet- ,Az ápítkezes valamennyi uniót Iíonsztantvin Katusev résztvevője nagy lelkesedés­miniszterelnök-helyettes. se< fogadta Laonvxi Brezs­Részt vett az ülésen N. V. nyéknek, az SZKP KB fotif.­Fagovejev, a KGST titltára. tórának, a Szovjetunió Leg­a iiii,nn „„,,„, „„ felsőbb Tanácsa Elnöksége J'S S T'Vx1 aZ elnökének az építőkhöz in­^Jíni ^ ^ t^Hnimi tózett üdvözletét, abból az szágok párt- és társadalmi fllkalamból hogy üzembe szerveinek képviselői, a Szó- helyezték 'a szövetség gáz­távvezetéket és az orenburgi gázipari komplexum harma­dik részlegét. Az ülésszakon megtárgyal­ták azokat á közös intézke­déseket, amelyek biztosít­ják a gázvezeték építésének befejezését, s azt, hogv 1979­ben elérje a tervezett kapa­citást. Az ülésen felszólaltál: az építkezés kiváló dolgozói, az építkezésben részt vevő or­szágok párt- és társadalmi szervezeteinek' képviselői. A felszólalók ismertették az építők nemzetközi kollektí­vájának a munkában szer­zett tapasztalatait. A KGST végrehajtó bi­zottsága ajánlásának, „megfe­lelően a bizottság határoza­tot hozott arról, hogy ösz­szegezi azokat a tapasztala­tokat, amelyeket az építke­zésben részt vevő országok nemzetközi kollektívája szer­zett a Szövetség gázvezeték építésekor. Az öszegezés cél­ja az. hogy ezeket n tapasz­talatokat felhasználják az érintett KGST-tagállamok további közös munkálában. A Szövetség gázvezeték építésére létrehozott kor­mányközi együttműködési bizottság ülése baráti, tárgy­szerű légkörben ment végbe. Béketa­nács elnökének vezetésével részt vett a Báke-világta­nács berlini ülésén. GUS HALL MEGÁLLAPÍTÁSAI A szocialista országok Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 74. íme, az orgovánvi gyilkosok máig sincsenek meg, pedig az akkori kormány mindent elköve­tett a kézrekerítésükre. A Somogyi Béla gyilko­sainak kilétét is sűrű homály takarja, pedig az akkori miniszterelnök szent fogadást tett a par­lamentben, hogy az igazságszolgáltatás keze le­sújtja őket. A nyomdarombolóknak egész külö­nítményét nyomtalanul elvitte a markoláb. Az erzsébetvárosi bombamerénylők kézrekerítésére hóba tűztek ki hatalmas összegű pályadíjakat, senki sem vezetett nyomukra. Pedig nem való­színű, hogy az Isten tüzes szekerén az égbe ra­gadta volna őket, se az, hogy visszasüllyedtek volna a pokolba, amely kiköpte őket magából. Hát hová lettek? Nincs megmondhatója. Se kor­mánynak, se rendőrségnek, se semmiféle hivata­los hatalomnak nincs róla fogalma. Az ösztönünk azt súgja, hogy a tegnapi bom­bamerénylet kitervelőivel ls a kurzus magyar titkainak száma fog vszaporodni. őszintén sajnál­juk szegény belügyminiszterünket, akt vakmerő elszántsággal fogja keresni és kerestetni őket, de mernénk fogadni egy kézigránátba, mint min­dennapos forgalmi cikkbe, hogy még akkor se lesznek meg, ha a destruktív zsidók közt keresik őket. Azoktól ugyan minden gazság kitelik, de hogy a tulajdon fővezérüket ők akarnák szétvet­tetni, az mégse nagyon valószínű. Elég 1 ülönös, de köztudomású, hogy bombamerényletekkel az utolsó három év alatt nem a destruktivok foglal­koznak, azelőtt pedig senki sem foglalkozott Ma­gvarot-.zégon ezzel az iparággal. A bombaszak­mát az úgynevezett nemzeti megújhodás terem­tette, sőt azt lehet mondani, hogy ebben az egy­ben sikerült neki a többtermelés problémáját ís megoldani... Fenyegető átkozódások következnek. De hát lehet-e öklöt rázni a Tiszára? Lehet, de az at­tól a maga törvénye szerint, a magamunkálta úton jár. Ugyan rakhatnak eléje akadályokat. Magasíthatják gátjait, rekeszthetik útját, önthet­nek bele szemelet, megtisztul, s mindig a maga erejéből. Hiszen ő énitette a tájat, 6 az éltetője, dajká­ja. Szelíd és kedély*!sn kedves. Ügyel mindené­re. Partjaitól két oldalán minden föld az övé. Olykor, ha kedve tartja, tavaszi áradások ideién a gátak alatt is kijár, és óriás víztükreiben bá­mulja birodalmát. Tud is mindenről, ami vele történt vagy történni fog. Nyárszakokon vissza­szivárog, talán annyit jegyezve meg: no, csak azért! A legutóbbi írásáért ellene emelt öklökről nem tud. Tudja azt {5za!av rendőrkapitány, Autóba tuszkolja Mórát, s mennek tájat látni Békésbe, Biharba. Csanádba. Napokig elboga­rásznak ásatni való kun dombok körül. Ez alatt a politika eldúrja méregzöld habját, azaz a civjlbe öltözött, Móráért küldött darutol­lasok dolguk végezetlenül távoznak Szegedről. Végső soron talán a Tiszában vacsoráztatták vol­na. Az öreg varjú feiű Szalaynak volt már gyakor­lata nz író ."zökte'éfében. Hiszen 20-ban kétszer ls kimondódott rá JA senloneia. S akik kimond­ták, mesterek voltak a gvilkoiásbar\. Hellert ők lőtték agyon, s dobtik a Tiszába, kreáltak körü­lötte megtévesztő szerelmi tragédiát. Ezt Móra is megkaphatta volna. A sima kis gyilkosság egyzer sem ütődött nyélbe, ezért törvényes út­ra terelődött Móra vekzatúrája. A szegődi királyi törvény zé1: vátl'.rnáca a magyar állam és a' magyar nemzet megbec'ü'éte ellen irányuló vétség miatt vád alá helyezi. Mórával játékból 'ehetett bújócskázni, de az éleiéért nem búiik el. A keresztény kurzus min­den orgánum . hariog e'lene. „Hogv meri Móra Héjjas Ivánt (gz orgoványi gyilkost) pellengérre venni, akinek nevét minden magyar csak ka­laplevéve rebegi el!" S Móra fél. Nem a pörtől, hanem Ilona asz­szony ijedelmétől, s az abból következő újabb betegségétől. Már kedélyeskedik is: — Majd megvigasztalom, hogy épp most leszek híres em­ber. Még olyan népszerű sose voltam, mint most. Az ízlésem ugyan kapálódzik a mártírság ellen, de ha muszájítanak, vállalnom kell azt is. Talán elküldenek a kultúrpalotából. Magamtól úgysem mennék el soha. Sorsom vízárja. sodra arra vihet, amerre akar. Szerepemet vállalnom kell. Juhász Gyula mindennapos vendég a könyv­tárban. Halkan kukkant be Mórához, de ha an­nak feje ezy biccenéznyit is a könyvek fölé ha­jol, az Ági szobijában marad. Könyvekről té­máznak. mivel azok közül sohasem futnak be idejében az újdojvságok. Francia nyelvű tanul­mányok iránt érdeklődik, s a kinti irodalmak folyásáról. 1923 végén állástalan költő. Szerkesztőségek bi/tos fizetéssel nem kötik magukhoz. Kint van az utcán, amelyen immár netvenöt koronáért árulják kilóját a húsnak, nyolc koro­náért a kenyérnek. Rendületlenül szervezi és működteti a mun­kásotthon műl-edvelő gárdáját, rendezi darab­jaikat, szerepel bennük, bevezeti, bezárja műso­raikat. Hatóköre kiterled Makóra. Oro'házára. Ahányszor tudja, Mórát magával vo.nzzo'Ja fel­olvasásokra, előadásokra, közösen Írnak egvfel­voná~o~okat. amit a vidéki városok színpadjain az ő Jelenlétükben mutatnak be. Fáradhatatlanul szervezi a Pet'íl-ünnepsége­ket, s van ereje új költő avatására Józsc' Attila személyében, miközben Karinthy szegedi estjét készíti elő é-, konferálja. Minden élő lapnak ír, s a könyvtárban mindennap ol Egy szabad mag'nr baloldali költő stílszerű életmódját vi­szi. Nincs semmije. M'rárak a vé-r-'-séklete és a sorsa szerint más az életérzése, öt az aktu's'ftáso'r -no-gat­ják. A leg lurvább ütések-e is válaszol (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents