Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Csütörtök, 1979. február 8. 3 Belső tartalékok Munkásgyűlés az Újszegedi Szövőgyárban tartalékok. Mik is azok? Miért van szükség rájuk' Bizonyos, hogy felhasználá­suk nélkül a jelen körülmé­nyei között nem lehet gaz­dálkodni. Szeged, az adottságainál fogva, könnyűiparra beren­dezkedett város egyik legré­gebbi, majdnem százéves üzemében, az Üjszegedi Szö­vőgyárban tegnap munkás­gyűlésen gondolták végig ezzel kapcsolatos tennivalói­kat a dolgozók. Bevezetőben Frányő József Igazgató vázolta az elmúlt év gazdasági eredményeit, me­lyek tulajdonképpen bázisul szolgálnak az idei év felada­tainak ellátásához. Elmon­dotta, hogy a jelentős, sőt a számításokat meghaladó lét­számfogyás ellenére sikerült jó eredményeket elérniük, különösen a termelékenység javításában, a mutató: 14 százalék. Nem kevés. Bár­mely gyár méltán dicseked­het vele. És hogy miért ér­ték el? A munkásgyűlés résztvevői Gazdasági dolgokban nem túl megszokott megállapítás: a szemlélet változásával. Ma- DIZonyos gyárán azzal, hogy felismer­ték, hogy az árutermelés so- ^ E^iker^ Vztendő rán a munkahelyek között ' gy sikeres esztendő létezik felelősségi sorrend is, melyben az alapanyaggyár­tókra sokkal töb teher há­tajtuk t szen ha az előkészítőben hi­bás lánchengert csévélnek — a szövőnők nem tudnak nemhogy első osztályú, de még elfogadható terméket se szőni. Tavaly 65 ember ment el lalás szellemében hívta fel Újszegedről. Tervük nagyobb versenyre a brigádok dolgo­volt az előző évinél. Munka- zóit. . és üzemszervezési intézkedé- A munkásgyűlésen megje­sek segítettek abban — hogy lent Joó Antal, a városi ta­előnytelen piaci nács társadalmi munkát szer­változások ellenére — sike- vező bizottságának elnöke is, res évet zárhatott a kollek- aki elismerésben részesítette a KSZV Üjszegedi Szövőgyá­azonban csak alap lehet, alap rának a 10 órát Szegedért arra, hogy következőt még mozgalomban élen járt kol­jobban abszolválja a gárda, lektíváit és dolgozóit. Í^V, . . Ez tűnt ki a tegnap dél- Ami fontos még: az el­utáni munkásgyűlésen is, múlt év utolsó negyedében ahol az igazgató beszéde négy új brigád alakult Új­után Sárándi Lászlóné, a szegeden. Céljuk, hogy utol­gyári szakszervezeti bizott- érjék eredményekben a már ság titkára ismertette az ez jól dolgozó szocialista brigá­évi feladatokat, majd tizen- dókat, s nem elhanyagolható négy szocialista brigád veze- az sem, hogy a versenyben Mindez persze nem őnma- tője mondta el elképzeléseit ifjúsági brigádok is helyet gától van így. A gyár veze- arról, hogy a gyár hogyan követelnek maguknak a Jég­től alkotó módon alkalmaz- tudna előbbre lépni a terme- jobbak között Ez évi céljuk zák a Dolgozz Hibátlanul- lékenység és a hatékonyság az önellenőrzés rendszerének munkarendszer vívmányait, ügyében. Szólt Pálfi László- kiterjesztése, s az, hogy a Természetesen úgy, hogy né, a pártszervezet titkára is, mostaninál több pontot sze­adaptálják a körülmények- aki a vállalati akcióprogram rezzenek a KSZV gyárainak hez őket és gazdaságpolitikai állásfog- versengésében. II gumigyár! partellenőrzés tapasztalataiból tavaly 83,7 százalék volt A szakmunkásgárda — 1977-tel szemben — 1978-ban 45-tel jó, és sok rossz termék egész Szakmai to- iparágakat ronthat meg, te­het gazdaságtalanná, ex­portképtelenné. Rá kell mu­tatni a hibákra. Persze nem elkövetőiknek pellengérre állításával, nem kiközösítve őket, hanem őszintén figyel­meztetve. és határozott ki­utat mutatva. Nem új minő­ségi vagy belső ellenőrökre van tehát szükségünk, ha­nem arra, hogy mindenki egyenként is, csoportosan is, elsősorban saját magát bí­rálja felül. S azt nézze, mi az ő feladata, art, mivel te­het többet, mi az, amivel 40 szocialista brigád közül legalább 20 pályázhat az arany fokozat elérésére. A szegedi gumigyár párt- konyság javítását tartotta fő ménybér szerint dolgozók vezetősége az ellenőrzés so- feladatának. Ennek eredmé- aránya a termelőüzemekben rán megvizsgálta a gazdasá- nyeként több mint 10 szá­gi hatékonyságot javító in- zalékkal nőtt a munka ter tézkedések végrehajtását, melékenysége. A minőség ja- gyarapodott. Beszámoltatták a gyár igaz- vitása és a termelési szerke- vábbképzésen és betanító gatóját a cselekvési program zet korszerűsítése következ- tovlítolépzó6 tanfoíy^o­megvalósitásáról, a főmérnö- tében most nagyobb a jőve- kon további 70 ember vesz köt a minőségjavítás, a fő- delmezőség. A hatékonyabb részt. • Biztonságtechnikából technológust pedig a termék- gazdálkodás egyik fontos 403-án vizsgáztak, szerkezet korszerűsítésének föltétele az anyaghányad A szegedi gumigyár a ta­helyzetéről. Megállapították, csökkentése. Legjelentősebb l^eveztlFTZwat^lltal hogy a tervben megszabott veszteségcsökkentési a rend- meghirdetett Kiváló Gyár­feladatok teljesítése időará- kívül anyagigényes részié- versenybe. Úgy vélik, jó he­nyos. Felhívták a gyár veze- gekben, mint például a he- helyezésre számíthatnak. A tőinek figyelmét, hogy a mi- veder- és a hengerüzemben nöség és a hatékonyság javí- sikerült megvalósítaniuk. Se­tása nemcsak beruházással, gítette munkájukat a Mis­hanem szervezéssel és úji- kolci Nehézipari Műszaki tással is jelentősen fokoz- Egyetem is, amellyel együtt­ható. működési szerződést kötöt­Tavaly, a párthatározatok- tek. Elemezték a gyártás kai összhangban, tovább ja- teljes folyamatát, feltárva a vult a gyár korszerű termé- veszteségforrásokat, illetve keinek aránya: az 1977. évi azok megszüntetésének mód­87,5 százalékról 90,5 ' száza- ját A munka- és üzemszar­lékra. Az exporttermelés vezés fejlesztését elsősorban mind a szocialista, mind tő- a számítógépes rendszer bő­kés országokba kedvezően vitésével igyekeztek elérni. alakult Az előbbiek iránti Csökkentették a munkaidőn kötelezettségeiknek mara- belüli értekezletek számát, déktalanul eleget tettek, a szigorították a magánügyes tőkésexportot pedig meg- eltávozásokat. Az intézkedé­kótszerezték. összesen 12 sek hatosára folyamatosabb százalékkal növelték a kivi- lett a munka, kevesebb a feli tervet. túlóráztatás. Az egy fizikai A gyár párt- és gazdasági dolgozóra eső túlóra 62-ről Vezetősége tavaly is a haté: 39-re csökkent. A teljesít­T úljutottunk az ötödik ötéves terv félidején, és 1979-et írunk. Ilyenkor a párt-, a szak­szervezet, az ifjúsági szö­vetségek, ugyanúgy, mint az egyes vállalatok, gyárak, üzemek, termelőszövetkeze­tek és egyéb gazdasági in­tézmények megvonják az eddig végzett munka mér­legét. S ha ezt megtették, számításba veszik a jövő terveit, s e tervek megvaló­sulásának lehetőségeit. Am a feladatainak meghatározá­sakor a gazdasági munkán túl nem hagyhatják figyel­men kívül az ideológiai, po­litikai, nevelési feladatokat sem. Mert ez utóbbiak ugyancsak erősen befolyá­solják népgazdasági helyze­tünk, társadalmi életünk alakulását. Számunkra a kérdések kérdése:- hogyan szüntessük meg lemaradásunkat; ho­gyan jussunk tovább. mi­lyen eszközökkel segítsük a magunk, egyben a közösség munkáját? A választ ismer­jük: elsősorban igyekezettel, becsületes, tisztességes, lel­kiismeretes munkával. Olyannal, amelynek tudatá­ban nyugodtan fekhetünk le esténként, amikor elmond­hatjuk: ma is megtettük, ami rajtunk múlott. Ám mindez önmagában még nem elegendő. Mert beszélnünk is kell munkánk nehézségeiről, gondjairól, beszélnünk kell arról is. ami rajtunk kívül álló okok miatt nem sike­rült, amire az egyén ereje már nem elegendő. Arról: mi az, amihez segítségül kell hívnunk a gazdasági, vagy a politikai vezetést, az egész kollektívát. Beszédünk ebben a hely­zetben csak világos, minden­ki számára felfogható, őszinte lehet.' őszinte' „felfe­lé", a vezetők felé. és őszin­te „lefelé", a beosztottak fe­lé. El kell mondani, miben kérünk segítséget, és mi az, amit várunk tőlük. Nem frázisokat, nagy szavakat, hanem megfogható, a hely­hez, az időhöz alkalmazkodó konkrétumokat. Akkor is, ha arról szólunk, hogy mi­ben értünk egyet, akkor is, amikor arról, hogy miben kell változtatnunk, milyen eddigi gyakorlatot hagy­junk el, és milyen újat ve­zessünk be. Ám az őszinte­séghez hozzátartozik a szi­gor is. A ma követelménye már nem elsősorban a mennyiség, inkább a minőség. Mert sok rossz áru kevesebbet ér, mint kevés előbbre mozdíthatja a fej­lődést. Ehhez a tudatformáláshoz van elsősorban szükség az őszinteségre. A változás persze csak á helyesen al­kalmazott agitációval érhető el. Olyan agitációval, amely őszinte légkört teremt. s nemcsak kisebb közössé­günkön belül, a hozzánk kö­zel állók körében. hanem nagyobb társadalmi mére­tekben is tovább erősíti az egészséges folyamatokat. A jó légkört nemcsak a gondok, a bajok feltárása teremti meg. Mert ugyan hatással van ránk a világ­piac. s az ott jelentkező árak. hatással van a nyuga­ti világ energiaválsága. de hatással van a több mint 30 éves szocializmust építő munkánk is. E hatások — úgy véljük — erősebbek. di­namikusabban érvényesülők, mint a negatívumok hatásai. Hiszen ma sem visszafejlő­désről, nem is stagnálásról beszélünk, hanem a folya­matos fejlődésünkbe bele­szóló, vagy art csökkentő té­nyezőkről. Nem szabad el­felejtenünk: napról napra gazdagabbak vagyunk. A jelen gondjaink közel sin­csenek olyanok, mint a 30 évvel korábbiak voltak. Ma nyugodt politikai légkörben végezzük munkánkat, s a nemzetközi légkör, a világ­ban végbemenő folyamatok is nekünk kedveznek. Ma nem fenyeget bennünket há­ború, a békés egymás mel­lett élés — zavarai ellenére — tény Európában. Amiről most beszélünk az, hogy ebben a nyugodt légkörben használjuk ki valamennyi adottságunkat, lehetőségün­ket a gazdaság és a poli­tika terén. Ennek a fejlődésnek ér­dekében kell politikai pro­pagandát és agitációt kifej­tértle' mindén érre alkalmas és köteles szervezetnek, az úttörőszövetségtől, a KISZ­en. a szakszervezeteken át a Magyar Szocialista Munkás­párt minden alapszervezeté­ig. Minden fórumon meg­győzni az embereket tevé­kenységük értelméről, hasz­náról, meggyőzni őket arról, hogy csak a lelkiismeretes munkával juthatunk előre, meggyőzni arról, hogy csak így van értelme dolgozni, élni. És ezt is propagálni kell, elmondani őszintén, vi­lágosan. S az egyes embereknek sem, a közösségnek sem csak egy élete van: a munka. Van az ott­hon, a család, a szabad idő: a pihenés, a szórakozás. És nem lehetünk kétarcúak. Nem élhetünk másképpen a munkahelyen, és másképpen otthon, nem élhetünk úgy, hogy egy helyen a munkán­kat tisztességesen végeztük, lelkiismeretesek vagyunk, otthon pedig, a szűkebb kör­nyezetben, ... vizet iszunk. A munkamegosztás, a terve­zés, a tervek megvalósításá­ért való küzdelem otthon is, a szabad időben is érvényes. Akkor is, ha minőségében más szempontok is vezetnek bennünket^ Mert ezek sem függetlenek a nagy család — a közösség — terveitől, mert ezek is részei az egésznek. Agitáljunk hát otthon is? — micsoda badarság, mondhat­ják néhányan. Pedig nem az. A gyermekeket igenis, neveljük, a tisztességes mun­kára, de ne felejtsük, őket is csak őszinteségünkkel, igazi példamutatással győz­hetjük meg. Hogy felvilágo­sult, tisztánlátó, őszinte fel­nőttekké váljanak, olyanok­ká, akik a maguk örömére, és a közösség hasznára vég­zik majd dolgukat. Mérő Miklós Lengyel vendégek Szegeden Egynapos látogatásra teg­nap megyénkbe érkezett Marian Chruszczewski. meg­hatalmazott miniszter. a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének tanácsosa, valamint Edward Debicki, a budapesti lengyel tájékozta­tási és kulturális központ vezetőjé. Látogatásuk során felke­resték a megyei pártbizott­ságot. ahol dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság titkára fogadta őket. és tá­jékoztatta a Lódz megye és Csongrád megye közötti ba­ráti kapcsolatokról. Ezután ellátogattak a József Attila Tudományegyetemre, ahdl dr. Rácz János rektorhelvet­tes tartott tájékoztatót. A délutáni órákban ellátogat­tak a Sajtóházba, ahol Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője, vala­mint a szerkesztőség több munkatársa ismertette meg lengyel vendégeinket a ma­gyar—lengye) sajtókapcsola­tokról Erősítik a töltéseket Polgárnál tetőzött a Tisza A megáradt Tisza árhul­láma kedden Polgárnál te­tőzött 733 centiméteres víz­szinttel. Polgár fölött tehát már apad a víz, s így némi­leg enyhült a folyó nyomá­sa a tiszadobi nyári gátra, ahol még változatlanul nagy erőkkel védekeznek. A gát jelentős része ugyanis át­ázott, nem bírja el a gép­járműveket, s így szinte öl­ben hordják a védekezési anyagokat, a homokzsákot, a követ. Az apadás ellenére tovább erősítik a mind­jobban átázó töltéseket Ti­szakarád térségében is. A folyó taktaközi szakaszán pe­dig mintegy 60 ezer homok­zsákot használta'k fel a gá­tak magasítására és megtá­masztására. Mérsékelten apad a Bodrog, Felsőberec­kinél az árhullám tetőzése óta fél méterrel csökkent a vízszint A folyó alsó szaka­szán, s főleg Tokaj térségé­ben, még nagy erők véde­keznek, elsősorban a jobb parton, ahol a domboldala­kon nincsenek töltések, s a völgyhajlatokban sok házat körülvett a víz. Tokajban mintegy 130 családot kellett kiköltöztetni a víztől ve­szélyeztetett épületekből. A Tisza völgyében a megárad­folyók mentén 1980 kilomé­ter hosszú védvonalon tarta­nak készültséget, s 58<T)-an vesznek részt a védekezés­ben. A vízügyi igazgatósá­gok dolgozói 1100 kilométer hosszú gátat harmadfokú ké­szültségben védenek a Ti­szán Dombrádtól Szolnokig, a Krasznán, a Bodrogon, a Hármas-Körösön, és a Hor­tobágy-Beretlyó csatornán. A Tisza árhulláma várhatóan a hét végén tetőzik Szolnok térségében. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igaz­ságügy-miniszternek, a mun­kásmozgalomban fél évszá­zadon át kifejtett tevékeny­sége, valamint a szocializmus építésében végzett munkás­sága elismeréseként, 70. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ked­den adta át. Jelen volt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és dr. Markoja Imre igazságügy-miniszter. Konzultációs előadás a Sajtóházban Tegnap délután a megye tömegkommunikációs szer­veiben dolgozó újságírók ré­szére konzultációval egybe­kötött előadást tartott dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára az 1979. évi népgazdasági fel­adatokról. Széles eszmecsere alakult ki a megye előtt ál­ló gazdaságpolitikai felada­tokról, a sajtó tennivalóitól.

Next

/
Thumbnails
Contents