Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Szerda, 1979. február 7. seg leszerelésnek © Budapest (MTI) — A közgyűlés 33., rendes évi ülésszakán kívül a világ­szervezet három rendkívüli ülésszakot is tartott. Az élen a leszerelési ülésszakiad, ezek a fórumok is jól érzékeltet­ték, hogy az ENSZ tevékeny­sége — mintegy mérlegét ad­va a biztonságosabb és igaz­ságosabb emberi környezet kialakításáért tett erőfeszíté­seiknek — lényegében helye­sen tükrözi a nemzetközi Í helyzet megoldásra váró kér­déseit. A 33. ülésszakot a vi­ták mellett is a konstruktív légkör jellemezte. A tagálla­mok többsége az enyhülést minősítette a nemzetközi lég­kör fő meghatározó tényező­jének, számos kormány kép­viselője sürgette az enyhülés elmélyítését, katonai terület­re történő kiterjesztését. A Magyar Népköztársaság ál­láspontját a közgyűlésen is egyértélműen megfogalmaz­tuk: a tartós béke, a szilárd biztonság érdekében munkál­kodunk a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért, - a nemzetközi együttműködés bővítéséért, a fegyverkezési hajsza megakadályozásáért. A világszervezet tagálla­mainak képviselői több mint 40, a leszereléssel kapcsola­tos határozatot fogadtak eL Az összetett témán belül a kormányok képviselői elsőbb­séget biztosítottak a nukleá­ris leszerelésnek. Először sze­repelt a közgyűlés napirend­jén a nukleáris fegyverekkel nem íendelkező országoknak nyújtandó garanciák kérdé­sében beterjesztett szovjet egyezménytervezet. Ugyan­csak a Szovjetunió kezdemé­nyezte a nukleáris fegyverele gyártásának beszüntetését, a készeitek lépcsőzetes meg­semmisítését, végeredmény­ben tehát a nukleáris lesze­relés komplex megtárgyalá­sát. Az indítványokat a köz­gyűlés szavazattöbbséggel fo­gadta el. A határozatok most a kibővített genfi leszerelési bizottság elé kerültek. — Általában elégedetten nyugtázhattuk, hogy a tag­államok egyre aktívabban kapcsolódnak be a leszere­lési kérdések vitájába. A ' NATO-tagországok képvise­lői passzív, a tényleges le­szerelést mellékvágányokra terelő taktikájukkal azonban — sajnos — hátráltatták a vita eredményes lezárását, s halogató manővereikhez jó társat találtak a kínai kül­döttségben. — Közösségünk országai­nak hosszú távú, következe­tes politikája is tükröződött abban, hogy a tagállamok döntő szerepet tulajdonítot­tak az enyhülés jövője szem­pontjából a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának, a SALT—II. egyezménnyel kap. csolatos tárgyalások sikeres befejezésének. Ugyancsak az enyhülés jegyében támogat­ták Európa országai a külön­böző társadalmi berendezke­désű államok együttműködé­sének kiszélesítését, a meg­lévő feszültség, bizalmatlan­ság további csökkentését A szocialista országok sürget­ték a helsinki elvek követ­kezetes betartását, és szor­galmazták a záróokmány végrehajtásával foglalkozó madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó gondos előkészítését — A közgyűlés nagy fi­gyelmet szentelt a nemzet­közi békét és biztonságot ve­szélyeztető, az államok békés együttműködésének kibonta­kozását fékező nemzetközi válsággócok kérdéseinek. A Közel-Kelettel kapcsolatban az ülésszak ismét leszögezte: a konfliktusok igazságos és tartós rendezése elérhetetlen az izraeli csapatoknak, a megszállt arab területekről Mintegy 130 időszerű nemzetközi kérdés megvi­tatásával a napokban vé­get ért az ENSZ 33. köz­gyűlése, bár néhány nyitott kérdés miatt még nem zár­ták be az ülésszakot. A vi­lágszervezet munkájáról, a napirendre tűzött legfon­tosabb világpolitikai kér­désekről Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes nyi­latkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatár­sának. történő kivonása, a paleszti­nai arab nép törvényes jo­gainak elismerése nélkül. A Namíbia és Zimbabwe függetlenségét gátló ténye­zőknek az ülésszak kiemelt figyelmet szentelt, s ennek tudható be, hogy munkáját még mindig nem tekintik lezártnak. A tagállamok dön­tő többsége elítélte a preto­riai és a salisbury fajüldöző rendszerek úgynevezett bé­kés meggyőzésére irányuló politikát — A gyarmati rendszer széthullása után minden füg­getlenné vált országban köz­ponti feladattá, objektív szükségszerűséggé vált a gaz­dasági kérdések megoldása. Érthetően ezek az' államok olyan változásokat akarnák a nemzetközi gazdasági kap­csolatok rendszerében is, amelyek-hozzájárulnak gond­jaik száműzéséhez, a gyor­sabb fejlődéshez. Ezzel ösz­szeíüggésben a szocialista or­szágok hangsúlyozták, hogy az egyes államok gazdasági felemelkedéséhez és a gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­hez egyaránt a szilárd ala­pokon nyugvó nemzetközi SZOVJET DELEGÁCIÓ LAOSZBÁN Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke kedden ba­ráti megbeszélést tartott az­zal a szovjet kormánydele­gációval, amely Ivan Arhi­povnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyette­sének vezetésével tartózkodik hivatalos látogatáson Laosz­ban. BREZSNYEV ÜDVÖZLETE Á Vinnyica—Albertirsa kö­zött húzódó villamos távve­zeték üzembe helyezése al­kalmából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének béke és biztonság teremt kedvező feltételeket. A következő évtizedre szóló nemzetközi stratégia ki­alakítására és a fejlődés szá­mos más fontos kérdésköré­re az idén és 1980-ban ki­emelkedő jelentőségű kon­ferenciákat rendez a világ­szervezet, illetve az ENSZ néhány szakosított szerveze­te. — Az ENSZ-közgyülés 33. ülésszakán részt vett küldött­ségünk — pártunk és kor­mányunk állásfoglalásainak megfelelően — a béke és biztonság, az enyhülés meg­szilárdítására irányuló kez­deményezések felkarolását, a tényleges leszerelést elősegí­tő indítványok támogatását tartotta fő feladatának. De­legációnk szorosan együttmű­ködött a többi szocialista or­szággal, az el nem kötele­zett mozgalom haladó tag­jaival és az adott kérdésben konstruktív álláspontot kép­viselő tőkés államokkal. De­legációnk tagjai felszólaltak, javaslatokat nyújtottak be a közgyűlés hét fő bizottságá­nak ülésein. Társszerzői, il­letve kezdeményezői vol­tunk számos közgyűlési ha­tározatnak. Októberben ha­zánk töltötte be az európai szocialista országok csoport­elnöki tisztét. Ebben a tiszt­ségében Hollai Imre nagy­követ többször is felszólalt az ülésszak munkája során, szá­mos fontos kérdés vitájá­ban. A közgyűlés fórumát dip­lomáciánk természetesen fel­használta kétoldalú, kapcso­lataink ápolására és fejlesz­tésére is — mondotta befe­jezésül Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes. A Szövetség gáztávvezeték üzembe helyezése a nemzetközi mnnkáskollektíva kimagasló sikere Kormányközi együttműködési bizottság ülése Szekér Gyula felszólalása © Moszkva (MTI) Mo-zkvábaü, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának székházában kedden, tegnap megnyílt a S^ffe^fí gáztávvezeték építésére létrehozott kormányközi együttmű­ködési bizottság ötödik kibővített ülése. Az ülésen M átü­tésben ré»zt vevő KGST-tagországokat megbízottaik, » kor­mánvok mini-zterelnök-helyettosei képviselik. A m»gy»r küldöttséget Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettesé zetL A kibővített ülést Konsz­tavtyln Katusev, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a kormánykö­zi bizottság elnöke nyitotta meg. Megállapította: a ta­nácskozásnak külön jelentő­séget ad az a tény. hogy egyrészt a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa létre­jöttének 30. évfordulójával esik egybe, másrészt most helyezték üzembe a közös munkával készült gáztávve­zeték első szakaszát. A ve­zeték építésére Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és ' a Szovjetunió pártjai, kormányai hoztak határozatot, s ez az első nagyszabású nemzetközi építkezés a KGST történeté­ben. A munkában a részt vevő országok 15 ezer építő­je, munkása, szakembere vett részt a helyszínen. A 2750 kilométeres veze­ték évi 24 milliárd köbmé­ter földgáz szállítására lesz alkalmas. Január elsejétől a Szovjetunió vállalt kötele­zettségeinek megfelelően megkezdte az orenburgi földgáz szállítását. elnöke üdvözölte a létesít­mény építőit. A szocialista gazdasági integráció —hang­zik az üdvözlet — újabb ha­talmas lépéssel jutott előbb­re. Ez a villamos távvezeték lehetővé teszi elektromos energia nagy volumenű át­adását baráti országok kö­zött, hozzájárul ahhoz, hogy a népgazdaságok elektromos árammal való ellátása biztos és megbízható legyen. GROMIKO—W OJT ASZ EK MEGBESZÉLÉS Kedden Moszkvában befe­jeződtek" a szovjet—lengyel külügyminisztert tárgyalások. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a. Szovjetunió külügy­minisztere és Emil Wojta­szek, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere a barátság és a kölcsönös egyetértés légkö­rében folytatta néhány nem­zetközi probléma megvitatá­sát. A külügyminiszterek nagy figyelmet fordítottak a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése és a leszerelés kér­déseire. valamint a világ kü­lönböző térségében kialakult helyzetre. MEGERŐSÍTETT HALÁLOS ÍTÉLET Á pakisztáni legfelsőbb bí­róság tegnap megerősítette a Zulfikar Ali Bhutto volt kor­mányfőre tavaly márciusban Lahoréban kimondott halá­los ítéletet. A Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettesé meleg szavakkal szólt az építők nemzetközi kollektí­vájáról, kiemelte, hogy Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, az építőkhöz intézett üzenetében külön is kiemelte a nemzetközi kol­lektíva kimagasló sikerét. A távvezeték építéséről Borisz Jevdokimovics Scser­bina, a Szovjetunió kőolaj­és gázipari vállalatéoítési minisztere tartott beszá­molót A vezeték építése a Szov­jetunió gazdasága szempont­jából is igen nagy jelentősé­gű: az 1420 milliméter át­mérőjű, 75 atmoszféra nyo­mással működő vezeték mi­nőségileg újat jelent. Ma az országban a különböző szál­lító csővezetékek együttes hossza már megközelíti a 200 ezer kilométert, s ezek Juttatják el a fogyasztókhoz a fűtőanyag több mint két­harmadát A miniszter részletesen ismertette az építés különbö­ző szakaszait Az ülésen felszólaltak az építésben részt vevő orszá­gok megbízottjai, a kormá­nyok miniszterelnök-helyet­tesei. A magyar küldöttség ve­zetője, Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes kije­lentette: — Az elmúlt hónapokban több nagy jelentőségű ese­ménynek voltunk tanúi az országaink közötti kialakuló integrációs együttműködés­ben. Néhány évvel ezelőtt született az együttműködés további elmélyítését és töké­letesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialis­ta gazdasági integrációjának szélesítését célzó komplex program. Ez már olyan nagy jelentőségű objektumokban öltött testet, m'nt a világ je­lenleg működő legnagyobb összefüggő energiarendszerei, 3 750 kiloyoltos villamos­energia-vezeték és a Szövet­ség gázvezeték. Szekér Gyula emlékezte­tett »rr#. hogy a gázÁwe­aettk építésének terve 1973­t)fm fmmlt fél, az erről szó­ié egyezményt 1974-ben ír­ták giá <— 1978- végére pe­erű ffíűr el te készült a nagy­szabású munka. — Ez a VL!»2vtezonylatban ls kiemelkedő létesítmény a kivitelezésben részi vevő hat ország munkásainak- és mér­nökeinek együttes erőfeszíté­sével alig három év alatt megépült, a terveknek meg­felelő költségből, s az ere­deti terveknek megfelelően 1978. végén megkezdődött a gáz szállítása, többek között hazánkba is — mondatta, — A gázvezeték tervezőit, építőit számos példa lelke­síthette. Az elmúlt években olyan fontos, a szocialista integráció kialakulását elő­segítő létesítményeket he­lyeztek üzembe, mint a Ba­rátság kőolajvezeték, a Ma­gyar Népköztársaságot a Szovjetunióval összekötő Testvériség gázvezeték. Il­letve a Szövetség gázveze­ték. Ez a gázvezeték nem­csak méretében tér el ezek­től. Ez az első olyan létesít­mény országaink együttmű­ködésének történetében, amelynek megvalósításán egymás mellett dolgoztak szovjet, magyar, lengyel, né­met, csehszlovák és bolgár munkások. -w- - (. — Köszönetet mondok mindazoknak, akik "munká­jukkal elősegítették, hogy a szocializmus építésének ez a nagy alkotása a terveknek megfelelően, időben és a költségek előirányzatának megtartásával megvalósult, létrejött az országainkat ösz­szekötő hálózat újabb fontos alkotása — mondotta beszé­dében Szekér Gyula. A Szövetség távvezeték építésében részt vett ma­gyar dolgozók üdvözletét Lőrincz János, a magyar építésvezetőség bizottságá­nak titkára tolmácsolta. A kormányközi bizottság ülése szerdán, ma ér véget. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 73. Hogy miért kell ennek a lapnak megszűnnie — erre a természetszerűen feldpbott kérdésre nem az én hivatásom válaszolni A Napló egyelőre betöltötte hivatását és elpi­hen. Ha szükség lesz rá, ha hallatnia kell megint a szavát — mint Napóleon gránátosa a sírból — fegyveresen ébred, hogy védje a hazát, a magyar igazságot, a keresztény és nemzeti ideált! De ahogy a móral mesékben legtöbbször tör­ténni szokott; a jó elnyeri jutalmát. A szabadkőműves szellemben szerkesztődő Vi­lág című napilap rovatvezetője, Supka Géza, Száz magyar élet címen indít sorozatot. A halot­tas házzá vált Napló szerkesztőségébe telefonon szól le, hogy ajánljanak valakit, aki Dankó Pistáról tárcát írna neki. Supka Szigethyvel be­szélt, s mindjárt sugallta is, hogy ő Tonellire gondolt. Szigeti Mórát ajánlotta, amibe Supka beleegyezett. Móra meg is írta a vékony dongájú munkát, de alig lehet kezejárására ismerni benne. A Vi­lág olvasói mégis annyira szívükbe fogadják a szegedi szerzőt, hogy ettől kezdve Móra minden­hetes tárcaírója lesz a Világnak. VII. Víztükrökben A majdnem mindenből kitudott Móra 43 éve­sen most állhat meg a viz mellett egy percre, míg visszapillant sorsa folyására. A Tisza két forrásfőből ered. A Fekete-, Nye­szó Juhász Anna talán, Fehér-, maga Móra Márton. Százig való vizekkel csermelyedve zúgókon, bújtató sziklanyelőkön áttörtet a Fehér- meg a Fekete-, talán csak azért, hogy valahol össze­ölelkezve ölükbe vegyék, dajkálják Ferkőt. Szü­lőpataki mivoltukban, számtalan rokonvizek társaságában hajtanak málmot, forgatnak posz­tóványolót, érctörőt és aranyzúzó külüt. Horda­naknak tutajt, pörgetnek szálfát, mosnak ruhát, ringatják szép lány ladikját. Móra velük jár, munkában erősödik. Gyerek­kora odaföntségétől kezdve. Jönnek együtt sor­suk sűrű erdőbozótjai között. Nézhetik mivoltuk fényes tükreiben százlépcsős életzuhadékok kö­zött a hegygerincek komor erdősörényeit. Rövid, zajos, örömmel, s bánattal teli a pata­kosan habzó Ifjúkor eddig. Politikai vezércikk-kövek görgetése mind meg­annyi játékos erőpróbája a folyó Mórának. Fino­man lármás munka, bár látszatra haszontalan. Gyönyörűséges tájakon szökdécselve, sokfelé lebegő anyagot hurcolt a vidáman belékövetkezö folyótársakkal, a Borsával, Latorcával, Csopán­nal, Bodroggal. A Taktaközben már komoly életbölcsességgel lassul, rakosgatja le hozadékait. Itt tekinti föl további életútját. Néha még vlsz­sza is fordul. Eddigi munkásságának deltákra szakadó élő­vizei között dágványos homokpadok emelkednek, külön növény-, madárvilágot hurcolva hátukon. Óvatosan jár. Erejét érzi. Főfolyása olykor iradmányos lapályokba ömlik, ágakra sugárzik szét, hogy a sodrások aztán egymáson keresztül­kasul botladozva végül összetalálkozzanak. A folyó eddigi életmunkássága erek, morotvák, kelők kuszált szövedékein tör keresztül. A ku­tató kalauz legyen a talpán, hogy el ne tévedjen a langók, forgók sok ágú áramlásaiban. A fölülkerekedett keresztényszocialista kurzus, elapasztotta Móra Naplója alól a vizet. S most aláadt a Világ. Ugyan az is átok .alatt élő, de azért eleven víz. 1923-ban hetvenhárom tárcáját itt közlik, az olvasók gyönyörűségére. , Közben a forradalmakban való szereplésért lebunkózzák a Délmagyarországot is, ahogy a Naplót, s a két megfojtott napilap föld alatti hajtásaiból szökken szárba a Szeged című lap. Az is Mórázik. Egy év Hlatt harmincnyolc tár­cáját közlik. Móra tiszai sodorvonala itt már teljes erejével hömpölyög. Február 23-án, Konstrukció bombával és ököllel címen félelmes robbanású írást közöl. — A kurzus ural tavaly ilyenkor azt mondták, hogy azért nem lehet a képviselőválasztásoknál fenntartani a titkos szavazást, mert a magyar nép természete nem bírja el a titkolódzást. A kurzus ural nagyszerű politikusok, de, úgy lát­szik, a magyar nép természetét rosszul ismerik. Mert a magyar nép igenis szereti a titkolódzást, és bizonyos titkokat példátlanul meg tud őrizni (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents