Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

4 Vasárnap, 1979. február 4." es valasz Tudnivalók az új rendelkezésről 1979. január 1-töl a rendszeres, évenkénti nyugdíj-ki- rinttal — a havi 70 forint 1-től az öregségi és a munflgéstítésen túl a múlt évben megjelent minisztertanácsi évenkénti rendszeres eme- kaképtelenségi járadék havi határozat alapján emelték az 1971. előtti alacsony nyugdí- léssel együtt havi 170 forint- 978 forint. Amennyiben a jakat, valamint a később megállapított kis nyugdíjakat és tal — emelkedtek azok a házastársak mindegyike mea járadékot is. Az intézkedés több mint egymillió-három- nyugdíjak, amelyeket az zőgazidasági szövetkezeti jászázezer nyugdíjast érint kedvezően. Olvasóink közül sokan 1959. január l-e előtti jog- radékos, úgy az egyik házasnehezen igazodnak el a rendelkezés részleteiben. Nagy szabályok szerint állapítottak társ, járadéka havi 769 foFerenc, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság me- meg. Havi 80 forinttal, leg- nnt. A mezőgazdasági szögyei Igazgatóságának osztályvezetője válaszolt kérdéseinkre, feljebb azonban havi 1800 vetkezeti özvegyi járadék forintra emelkedtek azok a havi 875 forint. — Kik kaptak 400 fortn- havi 50 forint (1750+50= hozzátartozói nyugdíjak, tos. illetve 300 forintos =1*00). Az ilyen esetekben 19°9' január o, or^ciic „— l-től érvenyber nyugdíjemelést? — Kiknek kell kérni nyugdijak emelését? tehát az emelés már nem le- f™1 érvényben volt jo®sza het több, mint az az összeg, S,Zennt 1971' fott ál" — A nyugellátások emelé— összeghatárra tekintet amely a korábbi nyugellátást Iapítottak m<?S- Az így fel- sére vonatkozó rendelkezésenélkül havi 400 forinttal 1800 forintra kiegészíti. Ter- em5U nyugdíjhot is jár még ket hivatalból hajtották végemelték azokat a sajátjogú mészetesen az így felemelt f. havi. 70 forlnt rendszeres re. A nyugdíjasoknak tehát öregségi, rokkantsági, bal- nyugellátás összegéhez is jár kiegészítés, eseti rokkantsági nyugdíja- 1979. január l-től az évenkat, amelyeket 1954. október kénti rendszeres emelés, adott l-e előtt az érvényben levő esetben a havi 70 forint. Az jogszabályok alapján állapi- 1979. január l-től esedékes tottak meg. A havi 300 forin- nyugdíj tehát itt havi 1870 tos emelés ugyancsak ősz- forlnt lesz. • szeghatárra toklhtet nélkül „ — Hogyan merni ezt külön kérniük nem kell. — A mezőgazdasági sző- Előfordulhat, hogy a nyugdíjas korábban azért nem vetkezeti tagok közül kivolt jogosult házastársi pótazokra a nyugdíjasokra vonatkozik, ákíknek örbgségl, rokkantsági, Vagy baleseti rtkkantsági nyugdíját az nek jár 300 forint emelés? ]ekra, mert nyugdíja 1978— Havi 300 forinttal és az ha" a havi 1790 forintot elévi rendszeres emeléssel érte A házastársi pótlékra együtt legalább 370 forinttal jogosító összeghatár 1979. * emelkedtek azok a mezegaz- január l-től havi 2000 forint, legalacsonyabb daság, szövetkezeti nyugdí- Akinek nyugdíja ezt az öszkell érteinyugdijak kiegészítését? jak, amelyeket a mezőgazda- szeget nem éri el, kérheti a - A megállapítás időpont- ^ sf vetkezeti tagok nyűg- há^stársi pótlék megállapiliW öfctóbér U és 1968. de- - teS ^lkm haviToo 1967. január tását cetnber .M-e között érvény- fnrfn^l - n hnv 70 fo-int »-e érvényben volt jogbén levő Jogszabályok sze- éveSti rends^res e^el^ «ü*lyok alapján áilapítcrtri«t állapították meg. Z e^li "SSTST tafiSá *ak A «*odik kategó- A nyugdíjemelés mel- - emelkedtek 1979. január ™ba tartoznak a havi 1800 l-től a legkisebb nyugdíjak. el nem nyugd/; így például az öregségi Jak" ^ a nyugdíjas tehát, most végrehajtott emeléseknyugdíjak legkisebb összege ?kinelc "yu,g<Iíja t1B78"banI, a kel kapcsolatosan kérdése — Az emelési összegeken az 1978. évi havi 1140 forint- ?ayl 17üu Iorínt2L nem ha- merülne fel, úgy készséggel lett jár-e az évenkénti százalékos emelés? — Hová forduljon a nyugdíjas, ha van további kérdése? — Ha a nyugdíjasnak túl Jár az évi 2 százalékos, tal szemben 1979. január ^í3 m€f>. M }973- Január ad tájékoztatást az igazgató1-től havi 1310 forint Itt ,V61,az éYÍ de legalább havi 70 forintos évenkénti rendszeres emelés. mcg kell jegyezni, hogy «, , - Hogyan értendő - rendelkezésnek ez a része ki- emelést kapott rendszeres eme- ság. valamint a megyében a léssf, feyütt havi 170 forint működő kirendeltségeink. Ilyen esetbén azonban na— Mezőgazdasági terme- »'on fontos, hogy a nyugdílőszővctkczcti tag hozzátar- 3as hozza magával a nyugdíj tozóíra Is vonatkozik az új megállapítására és folyósitájogszabály? sára vonatkozó iratokat (haA már említett és az. tározat- ** és új folyósítási ,„„„ . , , „ fejezetten csak a nyugellátá1800 forinton aluU nyűg- Bok legkifiebb összegeire vodíjak 100 forintos emelése? natkozik. Ebből következik — A differenciált emelések ha például valakinek az harmadik csoportjába tartóz- öregségi nyugdíja az elmúlt nak azok a nyugellátások, évben havi 1200 forint volt amelyeket 1959. január l e éfl nyugdíjat 1970. december 1967. január 1-ét megelőzően szelvény) és 1970. december 31-e kö- 31"ét követően állapították érvényben volt jogszabályoké zött állapítottak meg. Ebben me«- ehhez a nyugellátási alapján" megállapított hozzáa kategóriában azokat a összeghez már nem jár az tartozói nyugdíjak havi 100 nyugdíjakat emelték, ame- előzőekben említett havi 170 forinttal, illetve az évi rendlyek a havi 1800 forintot nem forintos emelés. Tekintettel szeres emeléssel, havi 170 foérffk el. Például: h.i a sa- arra- hogy az emelés követ- rinttöf emelhréttek; 80 föfintjátjogú nyugellátás 1978. de- keztében nem éri el az új tal, de legfeljebb havi 1800 cemberében 1660 forint völt, minimum összegét, 1979. ja- forintra emelkedtek azok a akkor 1979. január l-től nuár 1*t51 havi 1310 forint hozzátartozói nyugdíjak, amehavl 100 forinttal emelték, ** a nyugdíj. valamint az ettől az Időponttól esedékes évenkénti rendszeres emelés összegével, havi 70 forinttal (2 százalék helyett a megállapított legkisebb összeg). A nyugellátás tehát ebben az esetben havi 1830 forint lyeket az 1967. január l-től érvényes jogszabályok sze... - . _ rlnt, de 1971. előtt állapítotdfj növelései hogyan kell tak meg. — A hozzátartozói nyng— Mi a helyzet a mezőgazdasági járadékkal? érteni azoknál, akiknél a rendelet 100 forintos emelést jelölt meg? - * vetkezeti - Más példa esetében, ha í^eS'^S ^ g*™ a nyugellátás 1979. január két időszakhoz kapcsolódik. ~ a Ivenként? emtíé^el 1-ét megelőzően havi 1750 E szerint az összegükre te- e_gyütt havi 170 forinttal forint volt, akkor az emelés kintet nélkül havi 100 fo- emelkedtek. így 1979. január Hétfőtől téli vásár Készül az új telefonkönyv A telefonálás ma már nem amint azt a Szegedi Postagond Szegeden. Szinte el is igazgatóságon megtudtuk, felejtettük, hogy nem is túl hamarosan — várhatóan ez régen még hosszú percekig év júliusára — kiadják az új kellett várnunk, amíg a né- silabuszt. A ma már elavult ma kagylóból végre felhang- — 1972-es születésű — telezott az olyannyira várt jel: fonkönyvet tehát rövidesen tessék, itt a vonal, lehet felváltja az új, amelyben tárcsázni! idősebb „tesvéréhez" hasonTeletonálnl ma már szin- lóan ugyancsak három mete öröm — feltéve, hogy az gye, Bács-Kiskun, Békés és ember tudja a hívni kívánt Csongrád számait gyűjtik számot. Ha aznban haszta- egybe. Szerkesztésének előlan kutatunk memóriánk- készületei már megkezdődban a számjegyek után, há- tek. Előzetesként elmondhatrom megoldás marad. Az juk, hogy az új telefonkönyv egyik s egyben legbonyolul- a nemrég elkészült budapestabb, hogy elővesszük-keres- « magán- és közületi jegysük a három megyére szóló zék mintáját követi. Címlaptelefonkönyvet. Kisilabizál- JAnak megtervezésére a Posjuk belőle a számot, amire ja grafikai pályázatot hlrdcszükségünk van, s ekkor kö- tett. S mivel a szegedi után vetkezhet a második menet: a« ország más postaigazgaelővesszük, felkutatjuk az tóségai Is új könyvet kapidők során rongyosra lapo- nak, valamennyi jegyzéket zott pótjegyzéket. Akt az az a címlap díszíti majd, előbb jelzett, hosszadalmas amelyet a pályamunkák elmegoldástól irtózik, azaz bírálásakor végül elfcgadmeg akarja kímélni a szá- hak; mindössze színben lesz mok „beváltásának" művele- köztük különbség, létől, az „különbejáratú", A Szegedi Postaigazgatóság házi telefonkönyvet készít ROn tájékoztatásul elmond magának a noteszébe. Ha a tók az üj telefonkönyv — •noteszét nem találja, vagy a tervelc szerint — több voha a mindentudóból is hi- natkozásban is eltér az előányzlk a szükséges telefon- zötől> azaz sok tekintetben szám, feltárcsázza a 09-et. többet >tud" majd annál. Legtöbben ma már az utob- üjrionség lesz, hogy a kobí megoldást valasztjak, leg- rábbl gyakorlattal szemben alábbls abból, hogy a tuda- a kisebb hiva'aloknál is íelkozó egyre gyakrabban je- tűntetik az utcanevet és a lez foglaltat, erre lehet kö- házszámot. Tervezik, hogy vetkeztetni. feloldják a „rejtjeleket", a A tárcsázást megelőző jelenleg érvényben levő jegyhosszadalmas előkészületek- zéktől eltérően a telefonköztől egyetlen módon lehetne pontok működési idejét nem megszabadulni; olyan tele- betűkkel (L, C/2, C, N) jelfonkönyv segítségével, mely zlk, hanem kiírják. Ez —tahiánytalanul, pontosan tar- ián első pillantásra lényegtalmazza a magán- és közű- telennek ható újítás — Is a leti előfizetők számát. Nos, könyv használatát könnyíti ^^—mm—^^^mBmm—m^mr meg. Ugyancsak praktikus Négyszázmillió f(y;int meg- reskedelem tavaszi felkészütakarítást ajánl a lakos- lése" indokol já. AT vállalatok ságnak a ruházati kereske- jelzései azt ígérik, hogy eldelem a február 5-én kezdő- sősorban a felsőkonfekció rudő és 17-ig tartó hagyomá- Iwzati cikkekből, valamint a nyos kedvezményes téli vá- divat- és darabárukból sárán. Ez idő alatt a tavalyi- nyújtják a legnagyobb, a nál 6 százalékkal több, ősz- legváltozatosabb kínálatot A szesen 1,7 milliárd forint ér- kiárusítás idején egyebek tékű árut kínálnak 20, 30 és között 150 ezer négyzetmé40 százalékos kedvezménnyel ter kötött és'hurkolt kelme, az arra kijelölt üzletek. 40—50 ezer négyzetméter A Belkereskedelmi Minisz- gyapjúszövet, 40—50 ezer tétérium tájékoztatása szerint likabát, 80 ezer pulóver és a kedvezményes akcióba be- kandigán, 25—30 ezer pár vont termékek teljes értékű női csizma kerül forgalomba áruk, kedvezményüket a ke- olcsóbban. okokból a távhívásban résztvevő helységek névsorát a nyomtatásban színekkel különítik el a többi helységek névsorától. Ha az elképzelés megvalósul, akkor a nagyobb városok esetében külön csoportosítják a magánés a közületi előfizetők számalt. A leendő telefonkönyv persze a régihez hasonlóan ugyancsak tartalmazza majd a hasznos postai tudnivalókat. A telefonkönyvek országos „felfrissítési programjában" elsőként a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyei hármas könyv lát napvilágot — remélhetően Júliusra. L. Zs. sz. SIMON ISTVÁN: 10. Nagy vizek krónikája „...végtelenség telt el, míg megvirradt..." Említettem már, hogy Mikszáth Kálmán a szegedi nagyvíz előtt és unnak idején Szegeden eszegette az újságírás kis cipóját. Kiáltásai talán már föl-fölhallottak akkor is a T. Házba, hiszen Szeged veszélyeztetett helyzetét nemegyszer panaszolta, s támogatásáért nem bárányhangon apellált. Végül mégsem ezzel, hanem árvízi riportjaival segített legtöbbet az elsüllyedt városnak. Máig pótolhatatlan és utolérhetetlen Mikszáth tollából annak a rettenetes szerdának a leírása. „... Az éjbe betekintve a magasból az ember nem ismerte fel a piszkos szörnyeteget: azt lehetett volna hinni, hogy az az út... De mikor aztán elkezdtek az úton hordók hemperegni, lábak nélküli lovak és borjúk úszni, az ember hüledezve kiáltott föl: — Az ott a víz! Egy tenger, mely néhány pillanat alatt megsokszorozta magát dagadásában, mely lopva jött, mint egy orgyilkos, és sebesebben, mint az aggodalom. És egyszerre jött minden ponton. Nem lehetett előle kitérni sehol És amint látta az ember a magasból, nyitott ablakon, hogy a sötétben fehérlő házak egyre kisebbek, alacsonyabbak lesznek, késteégtelcnné vált, hogy az ott alant a víz. S e házak nemcsak kisebbedtek, egy-egy reccsenés, egyegy roppanós hallatszék néha, nem jobban a rettentő viharban, mint ha egy diót törnének szét, s akkor mindig végkép eltűnt valamelyik a fehérlő házikók közül, melyeknek ablakainál még talán estefelé szőke gyermekarcok mosolyogtak ... édesen, boldogan. Mily végtelenség telt el, míg megvirradt! És minek Is virradt meg? A hajnal nem találta meg többé Szegedet... Csak a romjait, amint azok apránkint egy piszkos tenger iszapjává válnak, A hajnal egy rettenetes drámáról vette le a sötét takarót." Mikszáth a Zsótér-ház emeletéről nézte végig a szörnyű látványt. Azt ls jót tudta, mi történt azon az estén a „torony alatt", ahová ugyancsak beköltözött a búskomorság és a keserűség, a tehetetlenség bénító érzése. Mikor a hírt vették a tanácsteremben, negyedórás szörnyű döbbenet ereszkedett az emberekre. Legalább ennyi Idő eltelt, mire valaki utasítást tudott adni a harangok megkondítására. S máig is vitatni lehet: valóban, miért nem robbantották bele az éjszakába a vészjeleket azok a tarackok! Tény, hogy Mikszáth ezután átment a Zsótér-házba, ahol szaval szerint „már ekkor több mint kétezer menekülő volt". Látta azt ls, amint kihunytak a gázlámpák a városházán. A víz ekkor érte el a gázgyárat. Egy másik krónikás, Lázár György a Mars (ma: Marx) téren találkozott a vízzel. Csónakos mentőgárdával tartózkodott ott, várva a szomorú kötelességre. Időben pedig éppen ott kapcsolódik Mikszáth leírásához, ahol a gázláng kihunyt a torony alatt. Ekkor kezdett ugyanis duzzadni a víz a budai országút magasabb szalagja mögött, majd... „a rókusi templom felé Irányzott szemünk előtt a nagy sötétség dacára is mintha valami megcsillémlott volna abban a magasságban, amelyben a kövezetet véltük. A következő pillanatban úgy tűnt fel előttünk, mintha a Mars-tér egész szélességében egy fekete, hellyel-közzel felcsillanó, embermagasságú tömeg rohanna felénk... Majdnem mindannyian egyszerre kiáltottuk: — Itt a víz! Az evezőt a kézben tartottuk. De a rohanó ár óriási erejével szemben hasznavehetetlen játékszerek voltak. Az ár maga borzasztó volt Nem víz volt az, ami alattunk hömpölygött, hanem a legundorítóöb folyó sár, amely felvette magába a nagy városnak minden porát-szennyét." Megihletett a nagyvíz egy dorozsmai embert, egy paraszti verselőt is, Balázs Barna Mihályt. Még 1379-ben kiadatta versezetét a szegedi Burger-nyomdában, az árvízkárosultak javára, a következő címmel: A nagy árvíz rombolása. Szeged és Kis-Kun-Dorozsma városoknak veszedelme 1879. évi március 10. és 12-ik napjain. Csak tisztességből is idézzük pár sorát: Március hónapnak tizenkettedikén, A víz megzúdulván a Makkoserdőnél, Városban a sok nép az ágyban pihenvén, Ki sem szaladhatott, halálát ott lelvén. A víz előbb Hókust aztán Felsővárost, Már három órakor elboritá azt most, Virradatra a viz tíz láb magasan állt, Folyton emelkedett, utcákon zúgva járt. Elpusztult a város, nincs is már most Szeged, Hanem lett belőle egy vizvette sziget. Bár fenix módjára ismét megújulna, Hogy az egész környék mind oda tódulna. Maradjunk még mindig kevéskét a szemtanúknál, hiszen ők nem képzeletből és nem az öregek meséjéből építették megnyilatkozásaikat, hanem közvetlen élményeikből. Itt járt a víz alatt egyszer a fiatal Tömörkény, rokoni látogatóban, Makóról, s valahol az Oroszlán utca környékén kvártélyozott. Mikor a Dugonics Térsaságban később egy emlékünnepen beszélt erről a fiatalkori vízélményről, ezt olvasta fel egyebek között: „A házban, ahová be kellett mennem a rokonság végett, nem túlságosan nagy víz volt; az új épület össze sem dőlt, csak a régi. Hordókra létrák voltak fektetve, azon jártak. Az apránként dülöngélő régi házból pedig ha valami holmi a víz tetején maradt, a kutya bement a vízbe érte és kifogta..." És vannak korabeli krónikások, akiknek nevét sem őrizte meg a hír. Az újságok egy-egy bátrabb munkatársa már akkor is vállalt veszélyt és helyszíni tudósításokat küldött. Szedegessünk össze néhány mondatot ezekből a kis krónikákból is. „Síri csendhez volna hasonlítható e váro6 némasága, ha a tavaszi szél által felvert viz tompa mély hangja oly kísértetiessé nem tenné a halál és rom birodalmát." — „Rom rom felett, s közte a mocskos, hulladékos, bűzös víz mindenfelé. A kerti fák gallyai összezúzva, törve a hozzájuk csapkodott bútoroktól, kerítések, ajtók, ablakszárnyak töredékeitől" — „Egy ingadozó tetőn megláttunk egy emberalakot. — Mit csinál Itt Borbolya uram? — Hát lakom." Végtelenség telt el, míg megvirradt... És reggel már mégis, annyi bánat, veszteség, bizonytalanság és kétségbeesés közepette elhangzott a Palánkban az első humoros mondás: — O, hét ez nem is igazi árvíz, ami Itt van... A Belváros épp csak lábvizet vett! (FolytatjukJ