Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

Vasárnap, 1979. február 4. 3 Befejeződik a Szabadsá átalakítása Színház és mozi egy épüfetben Befejezéséhez közeleg a Szabadság filmszínház átalakítása. A létesítmény a filmvetítéseken kívül a szegedi operatársulatnak is otthont fog adni arra az időre, arrn'g a nemzeti színházat felújítják. A mozi tágas nézőtere fölött bőven jutott hely az öltözőknek és a színház számára nélkülözhetetlen többi helyiségeknek. Előbb azonban át kellett alakítani a regi termeket, folyosókat Tavaly augusztusban láttak munkához a Szegedi Építőipari Szövetkezet és a Fővárosi Szerelőipari Vállalat dolgozói. Az emeleteken falat bontottak, kiszedték a régi ajtókat ablakokat és kicserélték az épület teljes elektromos hálózatát Közben többször is nem várt akadályokkal találták szembe magukat. Emiatt különösen nehéz volt ütemesen, hétről hétre teljesíteni az előre kitűzött feladatokat Novemberben, mint lapunkban beszámoltunk róla, elkészült az egyik. Deák Ferenc utca felőli lépcsőház, a tápcosok gyakorlóterme, az öltöző, továbbá a hozzájuk tartozó helyiségek nagy része. Lerakták a parkettát, és az : elektromos vezetékek zömét'is beépítették a falakba. Az asztalosok hozzákezdtek a^pénztárak, a büfé és a ruhatárak kialakításához. Ekkor érkezett meg a Fővárosi Épületgépészeti Szakszövetkezet is. Beállványozták a színpadot a szereléshez, és felállították a díszletmozgatpkat. A munkának ebben a szakaszában kora hajnaltól éjfélig dolgoztak a szerelők, nap, mint nap. Erőfeszítésüknek: köszönhető, hogy egy másik budapesti vállalat, a Konv.erta hamarosan hozzákezdhetett a színpadi világítás -szabályozásához. Ebben már.?a színház szakemberei is koreműködtek. Szeged vonzása Acs S. Sándor felvétele Az átadás előtti utolsó simításoknál tartanak az építők a Szabadság moziban Jelenleg az elektromos hívórendszert szerelik. Ennek részei például a függönyjelző, valamint a karmester utasításait a kórusnak továbbító taktusjelző. A színpad alatt a mozi működéséhez kábeleket helyeznek el a Fővárosi Szerelőipari Vállalat dolgozói. A létesítményben ugyanis a hét k^t napján a mozi, öt napon át pedig a színház várja majd a közönséget Az átalakításban közreműködő vállalatok február 7-ig befejezik a munkát, és műszakilag átadják az épületet. Ezután már csak a kisebb hiányosságokat pótolják. A színház PártfKfpok Szegeden Tovább folytatódnak Szegeden a pártnapok, amelyeken az előadók időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartanak előadást, beszámolnak a múlt évi eredményekről, a tervek teljesítéséről, és szólnak az 1979. évi gazdasági célkitűzésekről is. Február 5-én, hétfőn délután 2 órai kezdettel a BM megyei főkapitányságon a városi és járási rendőrkapitányság dolgozóinak Sipos András tart előadást. Február 6-án, kedden reggel fél 9 órai kezdettel az MN Kossuth laktanyában Török József, délután fél 3 órai kezdettel a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál Fosztó Lászlóné, délután 4 órai kezdettel a Tanácsi Szolgáltató és Kommunális Vállalatok dolgozói részére az IKV-nál dr. Tóth László az előadó. Február 7-én, szerdán délután fél 3 órai kezdettel a KSZV újszegedi gyárában Török József, délután fél 3 órai kezdettel a Volán 10. sz. Vállalatnál Deák Béla, délután 3 órai kezdettel a Szegedi Sütőipari Vállalatnál Bányainé dr. Birkás Mária tartja meg előadását. Február 8-án, csütörtökön délután 2 órai kezdettel a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál Rigó Szilveszter, délután 2 órai kezdettel a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában Novákné Halász Anna, délután 2 órai kezdettel az Élelmiszeripari Főiskolán gzántó Tivadar, délután fél 3 órai kezdettel a szegedi kendergyárban Csonka István, délután háromnegyed 3-kor a Szegedi Nyomdában Harkai János, délután 3 órai kezdettel a DÉLÉP-központban Papp Gyula, délután3 órai kezdettel az ipari szövetkezetek dolgozói részére a városi pártbizottság nagytermében Juratovics Aladár, délután 3 órai kezdettel a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolában dr. Bánfaivy József, délután 4 órai kezdettel a DÉMÁSZ üzemigazgatóságán Gyimesi József, délután 4 órai kezdettel a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban dr. Balogh Pál, délután 4 órai kezdettel a Pincegazdaságban Dubecz György, délután negyed 5 órától a pénzintézetek dolgozói részére az MNB megyei kirendeltségén Balogh István tart előadást. • Február 9-én, pénteken fél 3 órai kezdettel a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolában dr. Schmidt József, délután 3 órai kezdettel a Szegedi Postaigazgatóságon Török József, délután 3 órai kezdettel a vasútforgalmi szakközépiskolában Balogh József, délután 4 órai kezdettél Felsőváros I—IX. pártalapszervezetnél Bíró Jánosné, délután 4 órai kezdettel a petőfitelepi l-es pártalapszervezetnél Martonosi Imre délután 5 órai kezdettel a Belváros I/a—I/b pártalapszervezetben Bujdosné Lengyel Eszter lesz az előadó. szerelői vállalták, hogy február 15-ig alkalmassá teszik a színpadot a társulat próbáira. A szegedi tervezők, beruházók és kivitelezők a Kisszínház építésekor már átestek a „tűzkeresztségen". Ezúttal a színházzá alakításban is szerezhettek tapasztalatokat. Nem volt könnyű a feladatuk, de végül is az, hogy az operatársulatnak helyet biztosítottak a Szabadság moziban, megérte a fáradságot. Az előadásokat 635 ember láthatja a tágas nézőtérről. A trapéz alakú színpad előtt a zenekar is játszhat majd. Hang- és fénytechnikai berendezések fogfák segíteni az előadást, bár a díszleteket nem tudják majd olyan könnyedén mozgatni, mint egy nagyobb, korszerűbb színházban, de így is jobb feltételek mellett működhet itt a szegedi operatársulat, mint a Kisszínházban. J. E. S

zámok, adatok bizonyítják, hogy Szeged vonzása milyen nagy. Például tavaly 4500 új lakásigénylést adtak be a helyiséggazdálkodási hivatalnak. A város erősödő vonzásának több oka van. Szeged üzemeiben, vállalatainál gyorsan, könnyen el lehet helyezkedni. A beutazás sem okoz ma már gondot, hiszen a szegedi járás legtávolabbi pontjairól negyven perc alatt a városba lehet ér'ni. Éppen ezért a beköltözők mellett a bejárók aránya is jelentős. A város környéke az utóbbi másfél évtizedben üzemek, vállalatok munkaerő-utánpótlásának egyik legfontosabb területe lett. Hogy mennyire, az kiderül abból a tanácsi prognózisból, is, amely számol Szeged hosszú távú munkaerőhelyzetével. Nem szükséges különösképpen bizonyítani, hogy a város gyors ütemű iparosításának hatására a vonzáskörzet mennyire kiszélesedett. A KSH és a VÁTI ismérvei alapján Szeged vonzáskörzetéhez húsz községet lehet sorolni, természetesen többségük a szegedi járásban található. Bár a hivatalos besorolás nem számol Makóval, Hódmezővásárhellyel, de nyil-* vánvaló, hogy a két városból sem kettenhárman járnak át naponta Szegedre dolgozni, és igen nagyarányú az ideköltözők száma is. Igen érdekes jelenségről tanúskodnak a demográfiai adatok. 1970—1975 között Szeged lakossága 13 ezer 800-zal növekedett, de többségük — 73 százalék — nem itt született, hanem ide költözö'tt. Méghozzá nemcsak a hivatalosan számba vett vonzáskörzetből, hanem távolabbi vidékekről is, ugyanis ez idő alatt a „hivatalos" -vonzáskörzet népessége csak 1500-zal csökkent. ' Az ötödik ötéves tervben már jelentősebb a természetes szaporodás részaránya Szegeden — 41 százalék —, így a város lakosságának növekedésében ez számottevő. De továbbra is tapasztalható nagyfokú beköltözés; a népesség növekedésében 59 százalékot tesz ki. Az előreszámítások szerint 1980 után várhatóan csökken Szegeden a születések száma, a népességnövekedésre elsősorban a beköltözők miatt lehet számolni. Egyébként minden valószínűség szerint 1991-re a város lakossága meghaladja a 200 ezret, ugyanis 1980 után 10 százalékos népességnövekedés várható. Miért van szükség a demográfiai számításokra? A válasz egyszerű, így lehet megadni a munkaerőforrás, -kínálat prognózisát. Az ötödik ötéves tervben száz szegedi lakosból 49 aktív kereső. Ezzel az aránynyal a foglalkoztatottság olyan magas színvonalat ért el, amely tovább alig növelhető. A férfiak foglalkoztatottsága 1976kan már teljes volt, és a nőké is meghaladta a 80 százalékot. A város vonzáskör; /etében is hasonló a helyzet, legalábbis. I ami a férfiakat illeti. A nők foglalkoztatottsága azonban alig éri el a 65 százalékot. A város munkahelyei számának növekedése nincs arányban a kibővült vonzáskörzet munkaerő-utánpótlási területének kiszélesedésével. így 1975-ben már kétezer állást nem tudtak betölteni, a munkaerőhiány elsősorban az olyan üzemekben mutatkozott, ahol több műszakban dolgoznak, vagy nehéz fizikai munkát kell végezni. A vállalatok többsége a munkaerőforrás szűkülése miatt a következő időszakra mérsékelt létszámfejlesztést tervezett. Az ötödik ötéves terv időszaka alatt Szegeden a foglalkoztatottak száma várhatóan 92 ezer 600-ról 96 ezer 300-ra növekszik, s ez 4,2 százalékos emelkedésnek felel meg. Az iparban 0,8 százalékos létszámnövekedés várható, de ez csak néhány, fejlesztésre kijelölt vállalatnál tapasztalható. A könnyűipari üzemeknél jelentős a létszámcsökkenés, de a foglalkoztatottság szempontjából továbbra is megtartja vezető szerepét. Ugyanakkor a mezőgazdaságban tízszázalékos létszámcsökkenés várható ebben az ötéves tervben. 1981 után a létszám szinten maradásával számolnak ezen a területen. A következő évtizedben egy új tényezőt feltétlenül figyelembe kell venni, Az életszínvonal további javítása érdekében 1981—1991 között megközelítően 50 ezer négyzetméter kereskedelmi létesítmény. bolt, ABC épül. Az ilyen nagyarányú hálózatfejlesztéshez körülbelül 1200 kereskedelmi (lolgozót kell biztosítani. Mivel már jelenleg is magas arányú a nők foglalkoztatottsága, ifü' számolni lehet azzal, hogy a kereskedeíétK munkaerő-ellátottságában a feszültség a jövőben sem csökken. ., Nemcsak a városba bejárók. beköTtbíl?k aránya növekszik, hanem magában a vonzáskörzetben is emelkedik a foglalkoztatottak száma. Ebben a tervidőszakban az iparban mintegy tízszázalékos, a szolgáltató ágazatban 15-20 százalékos növekedés várható. Ugyanakkor a mezőgazdaságban 6-8 százalékos csökkenéssel számolnak. Egyébként a Szegedre naponta bejáró dolgozók száma így alakult: 1960-ban számuk körülbelül 9 ezer. 1970-ben 13 ezer volt. Közülük legtöbben az iparban dolgoznak. Az ingázók többsége — mintegy 70 százaléka — a vonzáskörzet 30-50 perces utazási távolságon belüli területéről, 30 százaléka a megye távolabbi részeiből, vagy a szomszédos megyékből jár Szegedre. A városban foglalkoztatottak közül tíz százalékot tesz ki a bejárók aránya. De mi várható a következő évtizedben? B

ármennyire is fejlődik a közlekedés, kényelmesebb körülmények között, gyorsabb lesz az utazás, elképzelhető, hogy a korszerűsítés sem tudja ellensúlyozni a helyi munkavállalás kedvező hatását. Ma elsősorban az tudott, hogy melyik iparágnak, mennyi lesz a munkaerő-szükséglete 1991-ig. De nehezebb megjósolni, hogy a vonzáskörzet mennyiben válik a munkaerőforrás csökkenő vagy növekvő területévé. Annyi bizonyos, hogy napjainkban Szeged és környékének kapcsolata lüktető, sokirányú, szinte teljes. Hasznos ez több szempontból is: a bejárók biztos munkalehetőséget találnak a város üzemeiben, és csökken a betöltetlen állások száma. HALASZ MIKLÓS nergiatekarékossági tervek »» Az energiagazdálkodásban mind sürgetőbb követelmény, hogy a fejlesztés fontosságával egyenrangú gondossággal, tervszerűen keressük a lehetőségeket az igények növekedésének csökkentésére, az ésszerű energiatakarékosságra. A kormány intézkedése szerint a minisztériumoknak, országos főhatóságoknak és' vállalataiknak 1979. és 1980. évre rövid távú, a VI. ötéves tervidőszakra pedig középtávú energiatakarékossági, energiaracionalizálási terveket és cselekvési programokat kell kidolgozni. A középtávú tervben olyan intézkedéseket, s energiaracionalizálási fejlesztést kell előirányozni, amelynek végrehajtása lehetővé teszi, hogy 1985-ben 12-14 billió kilókalóriának megfelelő fűtőértékű energiahordozót, különböző tüzelőanyagot takarítson meg az ország. Ugyanolyan fontos cél, hogy 1985-re legalább kétszeresére emelkedjen az évente megtakarított energiahordozók mennyisége, értéke. A jelenlegi tervidőszak első három évében 1,1 milliárd forint értékű állami támogatás felhasználásával a vállalatok 2 milliárd forint értékű energiaracionalizálási beruházás munkáit kezdték meg. Ezzel a fejlesztéssel évente 130 ezer tonna drága tüzelő, és gázolajat helyettesíthetnek olcsóbb földgázzal vagy más energiahordozóval, s így évente 13 millió dollár értékű beszerzéstől mentesítik az országot. Az energiaracionalizálás fogalmának szélesebb értelmezéséhez hozzátartozik az úgynevezett hulladékenergiák hasznosítása, a komplex energiatakarékos ^technológiák fejlesztése és elterjesztése, a geotermikus energia hasznosítása, a lakosság fűtőberendezéseinek korszerűsítése, az építőiparban pedig a hőszigetelés javítása. Tegnap délélőtt indultak — immár negyedszer — rohamra a zsanai gázkitörés lángjának eloltására felvonult tűzoltók és olajipari szakemberek, s újabb akciójuk sem járt sikerrel. Ezért kora délután megpróbálták elvágni annak az oldalirányú lángnak a csövét, mely mindig belobbantja a már lángmentes Csökkennek a „belvíztavak Első fokú készültség a Tisza alsó szakaszán Az Alsótiszavidéki Vízügyi az őszi vetéseket igyekeznek Igazgatóságtól tegnap, szom- mielőbb megszabadítani az baton kapott tájékoztatás elöntéstől. A szeged-tápéi szerint némileg javult a bel- Tiszatáj Termelőszövetkezetvízhelyzet, de még mindig ben azokra bízták ezt a feltöbb mint 11 ezer hektárt adatot, akiknek dolga nyáron érintenek a felgyülemlett az öntözés volt. ök ismerik csapadékvizek. Ebből 4 ezer legjobban a domborzati vi470 hektár az őszi vetés. A szonyokat, a veszélyeztetett legtöbb összefüggő vízborítás táblákat. Kézi és gépi erővel a hódmezővásárhelyi sza- egyaránt részt vesznek az kaszmérnökség körzetében, a elemi csapás elhárításában, mátyáshalmi .főcsatorna tér- Levezető árkokat mélyítenek ségében van. Itt második fo- és tisztítják az átereszeket, kozatú a védelmi készültség, hogy meggyorsítsák a lefoAz igazgatóság szivattyútele- lyást. Munkába állították • pei folyamatos üzemeltetés- gazdaság új, speciális csatorsel dolgoznak. natisztitó gépét. A mezőgazdasági üzemek Az ATIVIZIG területének I „vizes brigádjai" elsősorban folyószakaszain tovább emelmm , kedik a vízszint. Az igazgatóság a Tisza egész magyarországi déli szakaszára első fokú készültséget rendelt el: a gátőrök rendszeresen bejárják a gondjaikra bízott védelmi vonalakat, ellenőrzés alatt tartják a lezárt zsilipeket. Most már gáttól gátig ér a víz, elborítva a hullámteret. behatolva az újszegedi partfürdó területére. A szegedi hídnál levő vízmérce szombaton 677 centiméteres értéket jelzett, amely 283 centiméterrel marad el az eddigi legnagyobb, az 1970, évi árvíz tetőző magasságától. Tovább ég a zsanai lángcsóva főáramlást. Az akcióban a kitörésvédelmi brigád tagjai erre az úgynevezett lefúvató vezetékre próbálták illeszteni a manipulátorra szerelt berendezést, mely eróziós eljárással levágta volna a csövet. De mert ez az akció sem hozta meg a kívánt eredményt, a küzdelem tovább folytatódik Zsanán,