Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

Szerda, 1979. február 28. 3 V ' i. M 4.-J t* sU > „»• - , • Sí , - »> •• ' Építőipari termelés Budapesten Az építőipari termelés felét a budapesti székhelyű vállalatok adják: 40 kivitelező vállalat és 36 szövetkezet fáradozik a tervfeladatok megoldásán, helyzetüket azonban megnehezíti, hogy a iakás- és a kommunális építés területén 8.6 százalékkal, a szakiparban 10 százalékkal csökkent az utóbbi 3 évben a dolgozók száma — állapították meg az MSZMP budapesti bizottságának keddi kibővített ülésén. Méhes Lajos első titkár elnökletével a testület megtárgyalta a fővárosi építő- és építőanyag-ipar helyzetét, s továbbfejlesztésének feladatait Még ma is az ország legnagyobb kohója a Dunai Vasmű X. számú olvasztója, amelyet 1954. február 28-án avattak fel. Az akkor 700 köbméteres kohó időközben „megnőtt" térfogata 960 köbméter lett az átalakítások során. Most házi jubileumon ünnepli a Negyedszázados évfordulót. A képen: csapolás az l-es kohónál Alkatrészek a vasútnak Vasúti járműalkatrészeket és részegységeket gyártanak a Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyárában. A Budapesti Felvonógyár részére felvonóegységeket készítenek. A korszerű csapágytokgyártó üzemben példáiíl számjegyvezérléssel dolgozik a fúrógép. Szavakat is kell váltani Munkások a színészek klubjában Folytatás következik Közönségtalálkozók. Egy- valamely sikeres előadás- soknak, milyen szórakoztató szerűsítve és pontatlanul, s nak? Jó gazdálkodás-e az ez az előadás, milyen kedmert nehezen tűrjük mon- idővel-energiával (a művédan dóink hosszadalmas kö- szekével és a közönségével), rülírását, egyetlen szóval. így ha a színházi produkciók nevezzük azokat az alkalma- mellé, pluszban, ilyen színkat, amikor művészek a kö- házon kívüliekre is áldozzönségükkel kötetlen-közvet- zák? Miért nem elégséges len beszélgetés céljából ta- információ a közönségével lálkoznak. Számos érvet so- törődő színháznak, ha sok ves emberek az énekesek. Vajon mennyivel lesznek, többen a bérletesek, akár a sokadik közönségtalálkozó után? Két-három műszak, fárasztó napok, gondok ellenére az operaelőadáson? bérlettulaj donos nézőtérről? A napokban megtartott, első klubbeli találkozó meggyőző volt: korántsincs föltétlen igazsága az amúgy is egyszerűsítő képletnek, mirakoztathatnánk, miért jók, hasznosak, értelmesek és értékesek ezek a beszélgetések, és számos, kínos tapasztalatokból származó okunk lehetne, ha ennek ellenkezőjét kéne bizonygatni. E találkozók mindenesetre elég kitartóan divatoznak, hogysem kétségbe __ nánk: valódi igények éltetik házY alkotás születik, őket. Gondolom, elsősorban a kíváncsiság kelti a találkozásigényt ; a mindenkori közönség, ha már ismeri vagy szereti az alkotást, az alkotó személye iránt is érdeklődik, a művész pedig meg nem élhet a „visszacsatolás" nélkül. Vagyis: úgy hiányzik a Á következő alkalomra fiatalokat, iskolásokat hívnak, a Közéletrajzot, Maróti Lajos darabját mutatják be. Az első találkozó után kikívánkozik: ha nem elégséges információ a színháznak, hogy kevesli az előadásain vonhat- szerint, ha öntörvényi szín- megjelenteket, ha nemcsak a éltetik házon belül szeretné kutatvan közönsége, ha fércmunka, a ennek okait, akkor ténynézök a távolmaradásukkal leB: szavakat is kell váltani a közönséggel. A keresztmetszetek? Ismertetők? Tafejezik ki véleményüket. A klubba ugyanis munkálán azért a pár emberért is megéri, akik ilyenkor kapnak indítást a színházba járáshoz. Talán. Kinek van mersze méricskélni, ha a sokat hívtak, a ruhagyárból, a textilművekből, a konzervgyárból és a DÉLÉP-től. _ _ Ügy néztem, se sokan, se tűnik föl/ nem elég" a'zsúfolt kevesen elegen jöttek; mint megfelelő mértékegységeket vagv a foghíjas színházi és kesobb kiderült, jórészt fizi- rögzítette a közmegállamozinézőtér, hangverseny- kai dolgozók, néhányan ad- podás? És aztán: ha már elterem, nem elég a taps, a mimsztrátorok, alkalmazót- határoztatott a beszélgetéssokféle csönd, nem szolgál- J3*- az üzemi nepművelok — E0r0zat, időt, teljesítményt, nak elég jelzéssel az elkelt ket/f?/ Az erewebb^nem kep- figyelmet senki érdekelt nem . , , - tőle, akkor hinni kell vagy eladhatatlan művek; yi5f16i, is ketten voltak, a szavakat is kell váltani. többiek nok, fáradt arcú aszszonyok, meg farmeres frus* kák. Horváth Zoltán főrenÁmiért mindezt előrebo- dez° hangulatteremtő szacsátjuk: újfajta közönség ta- vaira. kicsit mókázó, oldott, lálkozók szervezéséről hatá- de közvetlenkedés nélküli roztak a Szegedi Nemzeti magatartására hamar múlt Színházban. Rendszeresen, a kezdeti feszengés. Ki-ki a hasznában-értel mében; hátha időközben és ideiében megkerülnek a megfelelő mérőegységek is. Sulyok Erzsébet rzefünk o lakos H "a tudnánk, hogy mitől érezzük jól magunkat a lakásban? Ezt a mindennapi, de mégis érdekes kérdést egy szociológus tette fel a Magyar Urbanisztikai Társaság legutóbbi ülésén. Ugyanis pszichológusok, pedagógusok, építési szakemberek egyértelműen állították, hogy 53 négyzetméteren is lehet kellemes a közérzetünk. Ha... és itt egy sor választ lehet adni... Ha a lakás beosztása elfogadható, ha a lakás környezete, megközelítése olyan, amilyet mindenki elképzel, és még így tovább lehetne sorolni a válaszokat. Hogy miért ekkora területen? Mert jelenleg ez az átlag alapterülete a magyar lakásoknak. És mitől érezzük jól magunkat? Valaki hozzátette, hogy ehhez tudni kellene igényeinket. Nos, sok mindent tudunk. Az igényeket nem nehéz sorolni, amikor az országban 460 ezer lakásra várót tartanak számon. A legtöbbet a fővárosban (180 ezret), a vidéki városokban 120 ezret, a községekben 160 ezret. Egyébként az elmúlt másfél évífZed alatt 200 ezerrel nőtt a magyar családok száma. E néhány számból is következtetni lehet: nagyon sok új lakást kell építeni. Amint a Minisztertanács legtuóbbi döntéséből kiderül, az elkövetkezendő években sem csökken a lakásépítések üteme, a program szerint 1976 és 1990 között 1,2 millió otthon kerül tető alá. De a lakásprogramban nemcsak az új épületekről van szó. Fel kell hívni a figyelmet egy olyan területre, amivel csak az elmúlt néhány esztendőben törődtünk igazán. Biztosan mindenkinek eszébe jutott már, hogy mi a sorsa az 50-100 éves lakásoknak. Akkor nincs meditációra ok, ha helyére új ház kerül. Ám köztudott, hogy a bulldózereket nem szabadítják rá minden öreg utcára, kerületre. A számítások szerint a lakáspark egy százaléka kopik el évente. Gazdaságtalan lenne mindegyik öreg otthonnak csákánnyal, lapáttal nekiesni. Ameddig lehet és érdemes, fel kell újítani a régit. Nem szólva arról, hogy az utóbbi évtizedben szinte mindegyik város célként fogalmazta meg, a település régi képét, különösen a városmagét, őrizni kell. Az V. ötéves tervben lehetett már tapasztalni ennek eredményeit is. Ám a felújítással, a lakások korszerűsítésével foglalkozó vállalatok adóssága igen nagy. Országosan több tízezerre becsülik azon lakások számát, ahol a felújítást nem végezték el. Kétségtelen, hogy a mai technológiai szint még nem tette lehetővé ezen a téren a gyorsabb munkát. Könnyebb új házat építeni, mint a régit újjá varázsolni. A házépítésnél már korszerűbb technológiáról beszélhetünk, a rekonstrukció esetében szó sincs erről. A 70-es -évek közepére kialakult a házépítés modern ipari háttere. Ma még csak kérdés, mikor mondható ez el a felújítások esetében. Nyilvánvaló,, hogy ebhez az szükséges, egyes vállalátok tevékenységüket specializálják, és elsősorban a felújítással foglalkozzanak. Már eddig is lehetett taoasztalni, az állam a különböző támogatásokkal arra ösztönözte az építőipari szövetkezeteket és a tanácsi énítővállalatokat. hogv a lakások korszerűsítésével jobban foglalkozzanak, mint korábban. Várható, sőt biztos, hogy az ipari szövetkezetek és tanácsi vállalatok szerepe az elkövetkezendő években az ilyen feladatok megoldásánál minden eddiginél nagyobb lesz. Mert nem képzelhető el, hogy 1990-ig korszerűsítéssel, felújítással 50-60 ezer modern, mai igényeknek megfelelő lakást alakíthatnak ki. Különben is a kormány álláspontja az. hogy az építéssel egyenrangú feladat a felújítás, a rekonstrukció. Közérzetünk egyik pillére a lakás. Az otthonra várót különösképpen nem érdekli, hogy új házak építésével, vagy a régiek korszerűsítésével oldódik-e meg régi óhaja, gondja. Alapvető elvárása, hogy ezt az igényét mielőbb kielégíthessék. Dc amikor már valaki lakáshoz jutott, akkor egy sor új kérdés, új elvárás keletkezik, élethelyzetének megfelelően. Attól függően, hogy növekszik vagy csökken családjának a létszáma, oda költözteti-e magához szüleit, vagy elválik, új otthont szeretne. Sokat segíthet a lakáshelyzeten a lakáscserék intézményes támogatása. Erre azért is szükség van, mert a mai házgyári lakások szerkezete nem változtatható, a lakás nem bővíthető, nem leválasztható. Több olyan vitát hallottam már. ahol szinte refrénszerűen vetődött fel, kevesebb cserére, adásvételre lenne szükség, ha az új lakásokat át lehetne építeni. Má még fantasztikusnak tűnik a házgyári technológia alkalmazása mellett, hogy mozgatható falak is legyenek. Ezáltal, ahogy gyarapszik a család, úgy tudnának több helyiséget kialakítani ugyanazon az alapterületen. Mivel az építőipar ennek a „kihívásnak" még nem tud eleget tenni — s ki tudja, hogy mikor lesz erre lehetősége —, az emberek igényüknek megfelelően. az egyik helyről a másikra költöznek Ehhez viszont a lakáscserealap fokozatos növelése, a szolgáltató jellegű szervezet létrehozása szükséges, amelyek gyorsan összehozzák a cserére váró feleket. A kormányprogramban ez a kérdés is fontos helyet kapott. Talán hamarosan lényeges változás következik be ezen a téren ls. D

e fokozzuk tovább az igényeket, hiszen életünk kísérő jelensége. A lakáskérdés. az építőipar helyzete nemcsak a hivatalos szervek állandó témája, hanem a közvéleményé is. Nemrég valamennyien tanúi lehettünk a panelépítészetről rendezett általános vitának, aminek végiilis az lett az eredménye, hogv színesebbek lettek a falak. Napjainkban egyre többször arról esik szó. hogy olyan városrészeket kell építeni, ahol egy-egy közösségi intézmény, mint például művelődési ház, „eggyé szervezi" a települést. Mivel az új városrészek elvesztették az agora szerepet, amely biztosította a szemtől szembeni kapcsolatot, a sétálást. nézelődést, s így a jobb közérzetet, most a különböző közösségi intézményeknek kell ezt a funkciót pótolni. Kétségtelen, hogy napjainkban igen nagy boldogságot ad egy-egy új lakás avatása. De a lakásszenteló után az új igények hamar megszületnek. Hogy ezekből a társadalom mit tud valóra váltani, az természetesen az anyagi lehetőségektől függ. Ám a feltételek egyre kedvezőbbek, és ki lehet olvasni a második 15 éves lakásépítési programból is. Halász Miklós Nap i renden A lakásszövetkezetek A Fogyasztási Szövetkeze- sodik tizenöt éves lakásépítek Országos Tanácsa elnök- tési tervről szóló, 1978. októsége tegnap, kedden dr. ber 12-i MSZMP KB-hatáSzlamenicky István elnökle- rozattal összefüggő szövetketével ülést tartott. A testület feladatokat többek között megvitatta a Az országban jelenleg 322 havonta kétszer meghívják a klubjukba a színházba iárók különféle rétegeinek képviselőit. Rokonszenves őszinteséggel bevallják, hogv a hivatalos-általános célmegjelölés. „a közönségkapcsoérdeklődve fisveit a főrendezői ismeretterjesztésre, és szemmel láthatóan jól szórakozott az operisták előadásán. Merthogy a találkozó program ja: műfaj ismereti bevezetés, rögtönzött kitélatok ápolása" egyértelműen rőkkel. ambiciózus, hanazt jelenti, hogy e találkozók révén is új nézőket szeretnének nyerni. Egyszersmind a nyitjára jönni, miért nem foglalják el helyeiket a nézőtéren a bérletek tulajdono!sai — valamennyien? Óhatatlanul előtolakodnak & kérdések: vajon van-e gulatos előadásban operakeresztmetszet, a Windsori víg nők. Figyeltem, minden jel azt mutatta, a találkozó sikeres; bár a bemutató hoszszabbra nyúlt a kelleténél, beszélgetésre nemigen jutott idő, de azért mindenkinek megmaradt a jó hangulata. Föltételezem, az ott ülő olyan színházba vonzó ereje asszonyok közül néhányan S közönségtalálkozók még- megnézik majd a vígoperát; oly közvetlen hangulatának, a többiek azt mondják, elekellemes légkörének, a sze- get láttak-hallottak a klubúaöj^spég varázsának, mint ban. De elújságolják má-, Bevonuló fiatalok Kedden, tegnap Szegeden, a MAV Művelődési Házban és a Juhász Gyula Művelődési Központban katonai szolgálatra vonultak be a sorköteles fiatalok. A MÁV Művelődési Házban rendezett ünnepségen ott voltak: Nagy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Dubecz György, a városi pártbizottság képviselője, valamint a társfegyveres testületek és a tömegszervezetek képviselői is. A bevonuló fiatalokat és az őket elkísérő hozzátartozóikat dr. Bíró János alezredes köszöntötte. Ezt követően helyükre. ,,,„..„ . , lakásépítő és 944 lakásfennlakásszovekezetek működe- tartó szövetkezet működik. sének tapasztalatait és a má- Az utóbbiak kezelésében mintegy 170 ezer lakás van, ebből csaknem 23 ezret a lakásszövetkezetek építettek. Az ötödik ötéves tervben ed dig a lakásépítő szövetkezetek 13 500 lakást adták át, 61 százalékát az előirányzatnak További 7500 építése 1979— 80-ban várható. A tervek szerint, 1980-ig telepszerű társasház-építkezési formában — nagyobb részt vállalati segítséggel —, mintegy 22 ezer, egyedi társaslakás-építkezés keretében két ezer lakást adnak át. A szövetkezeti lakások 40 százalékának kezelését, 40 százalékának karbantartását a lakásszövetkezetek saját szervezetükben véfísik (MTQ Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott beszédet. A többi között köszöntötte a bevonul takat, s szólt a katonai szolgálat jelentőségéről. A leszerelő katonák nevében Verebélyi László tizedes adta át fegyverét Török Lászlónak, a bevonuló fiatalok képviselőjének. Az ünnepség a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda műsorával zárult. Ezután a fiatalok rendezett sorokban vonultak szolgálati Magyar áruk Lipcsében A Lipcsei Tavaszi Vásáron az idén mintegy 60 ország 9 ezer kiállítója vesz részt, s mintegy 100 országból várnak vendégeket, elsősorban szakembereket. Csak a szocialista országokból 70 ezer szakértő vendégre számítanak. A magyar népgazdaság a", eddigi legnagyobb kiállít"T területen — 4 ezer négy/.méteren — 35 külkereskedő mi vállalattal képviseltet magét Lipcsében. anyagom nagytakarításhoz A készletek lehetővé teszik, hogy — a seprőhiánytó' a szűkösebb kefe- és ecsetválasztéktól eltekintve — a közelgő tavaszi nagytakarításokhoz a korábbinál jobt ellátást nyújtson a vegyianyag-kereskedelem. A folyamatos szállítások nyomán az alapvető vegyi termékek, a korszerű tisztító- és mosószerek az igények szerint állnak a vásárlók rendelkezésére. Nem teljesen megnyugtató még a íeatékeUáté 4