Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

Szerda, 1979. február 28. 3 V ' i. M 4.-J t* sU > „»• - , • Sí , - »> •• ' Építőipari termelés Budapesten Az építőipari termelés fe­lét a budapesti székhelyű vállalatok adják: 40 kivite­lező vállalat és 36 szövetke­zet fáradozik a tervfeladatok megoldásán, helyzetüket azonban megnehezíti, hogy a iakás- és a kommunális épí­tés területén 8.6 százalék­kal, a szakiparban 10 száza­lékkal csökkent az utóbbi 3 évben a dolgozók száma — állapították meg az MSZMP budapesti bizottságának ked­di kibővített ülésén. Méhes Lajos első titkár el­nökletével a testület meg­tárgyalta a fővárosi építő- és építőanyag-ipar helyzetét, s továbbfejlesztésének felada­tait Még ma is az ország legnagyobb kohója a Dunai Vasmű X. számú olvasztója, amelyet 1954. február 28-án avattak fel. Az akkor 700 köbméteres kohó időközben „megnőtt" térfogata 960 köbméter lett az átalakítások során. Most házi jubileumon ünnepli a Negyedszázados évfordulót. A képen: csapolás az l-es kohónál Alkatrészek a vasútnak Vasúti járműalkatrészeket és részegységeket gyártanak a Ganz-MÁVAG zalaeger­szegi gyárában. A Budapesti Felvonógyár részére felvonó­egységeket készítenek. A kor­szerű csapágytokgyártó üzemben példáiíl számjegy­vezérléssel dolgozik a fúró­gép. Szavakat is kell váltani Munkások a színészek klubjában Folytatás következik Közönségtalálkozók. Egy- valamely sikeres előadás- soknak, milyen szórakoztató szerűsítve és pontatlanul, s nak? Jó gazdálkodás-e az ez az előadás, milyen ked­mert nehezen tűrjük mon- idővel-energiával (a művé­dan dóink hosszadalmas kö- szekével és a közönségével), rülírását, egyetlen szóval. így ha a színházi produkciók nevezzük azokat az alkalma- mellé, pluszban, ilyen szín­kat, amikor művészek a kö- házon kívüliekre is áldoz­zönségükkel kötetlen-közvet- zák? Miért nem elégséges len beszélgetés céljából ta- információ a közönségével lálkoznak. Számos érvet so- törődő színháznak, ha sok ves emberek az énekesek. Vajon mennyivel lesznek, többen a bérletesek, akár a sokadik közönségtalálkozó után? Két-három műszak, fárasztó napok, gondok elle­nére az operaelőadáson? bérlettulaj donos nézőtérről? A napokban megtartott, első klubbeli találkozó meg­győző volt: korántsincs föl­tétlen igazsága az amúgy is egyszerűsítő képletnek, mi­rakoztathatnánk, miért jók, hasznosak, értelmesek és ér­tékesek ezek a beszélgetések, és számos, kínos tapasztala­tokból származó okunk lehetne, ha ennek el­lenkezőjét kéne bizonygat­ni. E találkozók mindeneset­re elég kitartóan divatoznak, hogysem kétségbe __ nánk: valódi igények éltetik házY alkotás születik, őket. Gondolom, elsősorban a kíváncsiság kelti a talál­kozásigényt ; a mindenkori közönség, ha már ismeri vagy szereti az alkotást, az alkotó személye iránt is ér­deklődik, a művész pedig meg nem élhet a „visszacsa­tolás" nélkül. Vagyis: úgy hiányzik a Á következő alkalomra fiatalokat, iskolásokat hív­nak, a Közéletrajzot, Maróti Lajos darabját mutatják be. Az első találkozó után ki­kívánkozik: ha nem elégsé­ges információ a színháznak, hogy kevesli az előadásain vonhat- szerint, ha öntörvényi szín- megjelenteket, ha nemcsak a éltetik házon belül szeretné kutat­van közönsége, ha fércmunka, a ennek okait, akkor tény­nézök a távolmaradásukkal leB: szavakat is kell váltani a közönséggel. A kereszt­metszetek? Ismertetők? Ta­fejezik ki véleményüket. A klubba ugyanis munká­lán azért a pár emberért is megéri, akik ilyenkor kap­nak indítást a színházba já­ráshoz. Talán. Kinek van mersze méricskélni, ha a sokat hívtak, a ruhagyárból, a textilművekből, a konzerv­gyárból és a DÉLÉP-től. _ _ Ügy néztem, se sokan, se tűnik föl/ nem elég" a'zsúfolt kevesen elegen jöttek; mint megfelelő mértékegységeket vagv a foghíjas színházi és kesobb kiderült, jórészt fizi- rögzítette a közmegálla­mozinézőtér, hangverseny- kai dolgozók, néhányan ad- podás? És aztán: ha már el­terem, nem elég a taps, a mimsztrátorok, alkalmazót- határoztatott a beszélgetés­sokféle csönd, nem szolgál- J3*- az üzemi nepművelok — E0r0zat, időt, teljesítményt, nak elég jelzéssel az elkelt ket/f?/ Az erewebb^nem kep- figyelmet senki érdekelt nem . , , - tőle, akkor hinni kell vagy eladhatatlan művek; yi5f16i, is ketten voltak, a szavakat is kell váltani. többiek nok, fáradt arcú asz­szonyok, meg farmeres frus­* kák. Horváth Zoltán főren­Ámiért mindezt előrebo- dez° hangulatteremtő sza­csátjuk: újfajta közönség ta- vaira. kicsit mókázó, oldott, lálkozók szervezéséről hatá- de közvetlenkedés nélküli roztak a Szegedi Nemzeti magatartására hamar múlt Színházban. Rendszeresen, a kezdeti feszengés. Ki-ki a hasznában-értel mében; hátha időközben és ideiében megkerülnek a megfelelő mérőegységek is. Sulyok Erzsébet rzefünk o lakos H "a tudnánk, hogy mitől érezzük jól magunkat a lakásban? Ezt a min­dennapi, de mégis érdekes kérdést egy szociológus tette fel a Magyar Urbanisztikai Társaság legutóbbi ülésén. Ugyanis pszichológusok, pedagógusok, épí­tési szakemberek egyértelműen állították, hogy 53 négyzetméteren is lehet kellemes a közérzetünk. Ha... és itt egy sor vá­laszt lehet adni... Ha a lakás beosztása elfogadható, ha a lakás környezete, meg­közelítése olyan, amilyet mindenki elkép­zel, és még így tovább lehetne sorolni a válaszokat. Hogy miért ekkora területen? Mert jelenleg ez az átlag alapterülete a magyar lakásoknak. És mitől érezzük jól magunkat? Valaki hozzátette, hogy ehhez tudni kellene igé­nyeinket. Nos, sok mindent tudunk. Az igényeket nem nehéz sorolni, amikor az országban 460 ezer lakásra várót tartanak számon. A legtöbbet a fővárosban (180 ez­ret), a vidéki városokban 120 ezret, a köz­ségekben 160 ezret. Egyébként az elmúlt másfél évífZed alatt 200 ezerrel nőtt a magyar családok száma. E néhány szám­ból is következtetni lehet: nagyon sok új lakást kell építeni. Amint a Miniszterta­nács legtuóbbi döntéséből kiderül, az el­következendő években sem csökken a la­kásépítések üteme, a program szerint 1976 és 1990 között 1,2 millió otthon kerül te­tő alá. De a lakásprogramban nemcsak az új épületekről van szó. Fel kell hívni a figyelmet egy olyan területre, amivel csak az elmúlt néhány esztendőben törődtünk igazán. Biztosan mindenkinek eszébe jutott már, hogy mi a sorsa az 50-100 éves lakások­nak. Akkor nincs meditációra ok, ha he­lyére új ház kerül. Ám köztudott, hogy a bulldózereket nem szabadítják rá minden öreg utcára, kerületre. A számítások sze­rint a lakáspark egy százaléka kopik el évente. Gazdaságtalan lenne mindegyik öreg otthonnak csákánnyal, lapáttal neki­esni. Ameddig lehet és érdemes, fel kell újítani a régit. Nem szólva arról, hogy az utóbbi évtizedben szinte mindegyik vá­ros célként fogalmazta meg, a település régi képét, különösen a városmagét, őrizni kell. Az V. ötéves tervben lehetett már ta­pasztalni ennek eredményeit is. Ám a felújítással, a lakások korszerűsí­tésével foglalkozó vállalatok adóssága igen nagy. Országosan több tízezerre becsülik azon lakások számát, ahol a felújítást nem végezték el. Kétségtelen, hogy a mai tech­nológiai szint még nem tette lehetővé ezen a téren a gyorsabb munkát. Könnyebb új házat építeni, mint a régit újjá varázsol­ni. A házépítésnél már korszerűbb tech­nológiáról beszélhetünk, a rekonstrukció esetében szó sincs erről. A 70-es -évek közepére kialakult a házépítés modern ipa­ri háttere. Ma még csak kérdés, mikor mondható ez el a felújítások esetében. Nyilvánvaló,, hogy ebhez az szükséges, egyes vállalátok tevékenységüket speciali­zálják, és elsősorban a felújítással foglal­kozzanak. Már eddig is lehetett taoasztal­ni, az állam a különböző támogatásokkal arra ösztönözte az építőipari szövetkeze­teket és a tanácsi énítővállalatokat. hogv a lakások korszerűsítésével jobban foglal­kozzanak, mint korábban. Várható, sőt biztos, hogy az ipari szövetkezetek és ta­nácsi vállalatok szerepe az elkövetkezen­dő években az ilyen feladatok megoldásá­nál minden eddiginél nagyobb lesz. Mert nem képzelhető el, hogy 1990-ig korszerű­sítéssel, felújítással 50-60 ezer modern, mai igényeknek megfelelő lakást alakíthatnak ki. Különben is a kormány álláspontja az. hogy az építéssel egyenrangú feladat a felújítás, a rekonstrukció. Közérzetünk egyik pillére a lakás. Az otthonra várót különösképpen nem érdek­li, hogy új házak építésével, vagy a ré­giek korszerűsítésével oldódik-e meg régi óhaja, gondja. Alapvető elvárása, hogy ezt az igényét mielőbb kielégíthessék. Dc amikor már valaki lakáshoz jutott, akkor egy sor új kérdés, új elvárás keletkezik, élethelyzetének megfelelően. Attól függő­en, hogy növekszik vagy csökken család­jának a létszáma, oda költözteti-e magá­hoz szüleit, vagy elválik, új otthont sze­retne. Sokat segíthet a lakáshelyzeten a lakáscserék intézményes támogatása. Erre azért is szükség van, mert a mai házgyári lakások szerkezete nem változ­tatható, a lakás nem bővíthető, nem levá­lasztható. Több olyan vitát hallottam már. ahol szinte refrénszerűen vetődött fel, ke­vesebb cserére, adásvételre lenne szükség, ha az új lakásokat át lehetne építeni. Má még fantasztikusnak tűnik a házgyári technológia alkalmazása mellett, hogy mozgatható falak is legyenek. Ezáltal, ahogy gyarapszik a család, úgy tudnának több helyiséget kialakítani ugyanazon az alapterületen. Mivel az építőipar ennek a „kihívásnak" még nem tud eleget tenni — s ki tudja, hogy mikor lesz erre lehetősé­ge —, az emberek igényüknek megfelelő­en. az egyik helyről a másikra költöznek Ehhez viszont a lakáscserealap fokozatos növelése, a szolgáltató jellegű szervezet létrehozása szükséges, amelyek gyorsan összehozzák a cserére váró feleket. A kor­mányprogramban ez a kérdés is fontos he­lyet kapott. Talán hamarosan lényeges változás következik be ezen a téren ls. D e fokozzuk tovább az igényeket, hi­szen életünk kísérő jelensége. A la­káskérdés. az építőipar helyzete nemcsak a hivatalos szervek állandó té­mája, hanem a közvéleményé is. Nemrég valamennyien tanúi lehettünk a panelépí­tészetről rendezett általános vitának, ami­nek végiilis az lett az eredménye, hogv színesebbek lettek a falak. Napjainkban egyre többször arról esik szó. hogy olyan városrészeket kell építeni, ahol egy-egy közösségi intézmény, mint például műve­lődési ház, „eggyé szervezi" a települést. Mivel az új városrészek elvesztették az agora szerepet, amely biztosította a szem­től szembeni kapcsolatot, a sétálást. néze­lődést, s így a jobb közérzetet, most a különböző közösségi intézményeknek kell ezt a funkciót pótolni. Kétségtelen, hogy napjainkban igen nagy boldogságot ad egy-egy új lakás ava­tása. De a lakásszenteló után az új igé­nyek hamar megszületnek. Hogy ezekből a társadalom mit tud valóra váltani, az természetesen az anyagi lehetőségektől függ. Ám a feltételek egyre kedvezőbbek, és ki lehet olvasni a második 15 éves la­kásépítési programból is. Halász Miklós Nap i renden A lakásszövetkezetek A Fogyasztási Szövetkeze- sodik tizenöt éves lakásépí­tek Országos Tanácsa elnök- tési tervről szóló, 1978. októ­sége tegnap, kedden dr. ber 12-i MSZMP KB-hatá­Szlamenicky István elnökle- rozattal összefüggő szövetke­tével ülést tartott. A testület feladatokat többek között megvitatta a Az országban jelenleg 322 havonta kétszer meghívják a klubjukba a színházba iárók különféle rétegeinek képvi­selőit. Rokonszenves őszin­teséggel bevallják, hogv a hivatalos-általános célmeg­jelölés. „a közönségkapcso­érdeklődve fisveit a főren­dezői ismeretterjesztésre, és szemmel láthatóan jól szóra­kozott az operisták előadá­sán. Merthogy a találkozó program ja: műfaj ismereti bevezetés, rögtönzött kité­latok ápolása" egyértelműen rőkkel. ambiciózus, han­azt jelenti, hogy e találko­zók révén is új nézőket sze­retnének nyerni. Egyszer­smind a nyitjára jönni, mi­ért nem foglalják el helyei­ket a nézőtéren a bérletek tulajdono!sai — valamennyi­en? Óhatatlanul előtolakodnak & kérdések: vajon van-e gulatos előadásban operake­resztmetszet, a Windsori víg nők. Figyeltem, minden jel azt mutatta, a találkozó si­keres; bár a bemutató hosz­szabbra nyúlt a kelleténél, beszélgetésre nemigen jutott idő, de azért mindenkinek megmaradt a jó hangulata. Föltételezem, az ott ülő olyan színházba vonzó ereje asszonyok közül néhányan S közönségtalálkozók még- megnézik majd a vígoperát; oly közvetlen hangulatának, a többiek azt mondják, ele­kellemes légkörének, a sze- get láttak-hallottak a klub­úaöj^spég varázsának, mint ban. De elújságolják má-, Bevonuló fiatalok Kedden, tegnap Szegeden, a MAV Művelődési Házban és a Juhász Gyula Művelő­dési Központban katonai szolgálatra vonultak be a sorköteles fiatalok. A MÁV Művelődési Házban rendezett ünnepségen ott voltak: Nagy László, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, Dubecz György, a városi pártbizottság képviselője, va­lamint a társfegyveres testü­letek és a tömegszervezetek képviselői is. A bevonuló fiatalokat és az őket elkísérő hozzátarto­zóikat dr. Bíró János alezre­des köszöntötte. Ezt követően helyükre. ,,,„..„ . , lakásépítő és 944 lakásfenn­lakásszovekezetek működe- tartó szövetkezet működik. sének tapasztalatait és a má- Az utóbbiak kezelésében mintegy 170 ezer lakás van, ebből csaknem 23 ezret a la­kásszövetkezetek építettek. Az ötödik ötéves tervben ed ­dig a lakásépítő szövetkeze­tek 13 500 lakást adták át, 61 százalékát az előirányzatnak További 7500 építése 1979— 80-ban várható. A tervek szerint, 1980-ig telepszerű társasház-építkezé­si formában — nagyobb részt vállalati segítséggel —, mint­egy 22 ezer, egyedi társas­lakás-építkezés keretében két ezer lakást adnak át. A szö­vetkezeti lakások 40 százalé­kának kezelését, 40 százalé­kának karbantartását a la­kásszövetkezetek saját szer­vezetükben véfísik (MTQ Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára mondott beszédet. A többi között kö­szöntötte a bevonul takat, s szólt a katonai szolgálat je­lentőségéről. A leszerelő katonák nevé­ben Verebélyi László tizedes adta át fegyverét Török Lászlónak, a bevonuló fiata­lok képviselőjének. Az ün­nepség a Családi és Társa­dalmi Eseményeket Rendező Iroda műsorával zárult. Ez­után a fiatalok rendezett so­rokban vonultak szolgálati Magyar áruk Lipcsében A Lipcsei Tavaszi Vásáron az idén mintegy 60 ország 9 ezer kiállítója vesz részt, s mintegy 100 országból vár­nak vendégeket, elsősorban szakembereket. Csak a szo­cialista országokból 70 ezer szakértő vendégre számíta­nak. A magyar népgazdaság a", eddigi legnagyobb kiállít"T területen — 4 ezer négy/.­méteren — 35 külkereskedő ­mi vállalattal képviseltet magét Lipcsében. anyagom nagytakarításhoz A készletek lehetővé te­szik, hogy — a seprőhiánytó' a szűkösebb kefe- és ecset­választéktól eltekintve — a közelgő tavaszi nagytakarí­tásokhoz a korábbinál jobt ellátást nyújtson a vegyi­anyag-kereskedelem. A fo­lyamatos szállítások nyomán az alapvető vegyi termékek, a korszerű tisztító- és mosó­szerek az igények szerint áll­nak a vásárlók rendelkezésé­re. Nem teljesen megnyug­tató még a íeatékeUáté 4

Next

/
Thumbnails
Contents