Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

Vbsárnap, 1979. február 25. 5 WCDM Emlékezés Ladvánszky Józsefre üadvánszky József 1889. február 26-án született Szegeden. Tizenhét évesen mint ifjú kőmüvessegéd a fővárosban ismerkedik meg a munkásmozgalommal, nem sokkal az 1905-ös orosz forradalom kitörése után. amely lelkesítőleg hatott az ország szervezett munkásságára. Hallotta Bokányi Dezső szónoklatait a világot megváltó forradalmi munkásosztály eljövendő © őzeiméről. Az építőmunkások szakszervezetében, mint Vági István és Szakasits Árpád, ő is rövidesen közeli ismeretségbe került Bokányival, a legendás hírű munkásvezérrel, s eljárt politikai előadásaira. Ezeken az előadásokon tárulkozott ki előtte a marxizmus elmélete. Kivételes szellemi képességekkel rendelkezett, sokat olvasott, állandóan képezte magát. Talán éppen akkor, amikor kamatoztatni tudta volna tudását, kitört az első világháború, besorozták katonának, kivitték az olasz frontra, s onnan közvetlenül a katonai összeomlás előtt egészségileg leromlott állapotban került haza. Az évekig fronton tartózkodás átmenetileg kiszakította a mozgalmi életből, s ezért nem játszott jelentősebb szerepet az 1918-as őszirózsás forradalom idején. Akkoriban ő még nem volt kommunista, a baloldali szociáldemokratákhoz tartozott Szegeden újra bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, s a MÉMOSZ helyi szervezetének titkárává választották. A tanácshatalmat szívvel-lélekkel támogatta, 1919. április 14-én a Szegedi Munkástanács tagja lett 1919. május 7-én a Móravárosban egy ©ülésen beszédet mondott, ahol rálőttek és megsebesült Az ellenforradalom felülkerekedése után — sebesüléséből fel©ó©ulva — újra kapcsolatot keresett a forradalmi munkásmozgalommal. A KMP is számolt személyével, mert az illegális párt megbízásából a hazatért és Szegedre települt Telegdi Pál teljes bizalommal lépett érintkezésbe vele. U©anis a KMP na© jelentőségűnek tartotta a szegedi hídfőállás mozgalmi építését. Ladvánszky akkor lendült mozgalmi működésének tetőpontjára, amikor Csorba Mária az e©ik titkos mozgalmi útja során sógora, Héger Mihály cipészmester lakásán beszervezte őt a Kommunisták Ma©arországi Pártjába 1921 elején. Konspirációs képessége ekkor bontakozott ki teljes nagyszerűségében. öttagú pártsejtet alakított, amelynek tagja volt még rajta kívül Ladvánszky Vince. Jászi Ferenc. Pintér Béla és Varsandán László. A rendőrségi nyomozás azonban felfedte a csoport létezését, Ladvánszky Józsefet 1922. március 9-én letartóztatták és ftárom évre elítélték. Büntetését a szegedi Csillagbörtönben töltötte le. A húszas évek elején Ladvánszky újságárus volt mert az 1919 tavaszán ellene elkövetett merénylet után egészségi okok miatt szakmájában nem dolgozhatott A munkásmozgalomban viszont szerteágazó területeken működött. A Maros utcai Munkásotthonban megszervezte a szakszervezeti ellenzéki mozgalmat A Szocialista Ifjúmunkások csoportjának vezetőjét megnyerte mozgalmi összekötőjének, aki üzeneteit átadta Deli Károlynak, Cseh Imrének, Héger Mihálynak, Len©el Jánosnak, Vénig Istvánnak, Stéhlí Istvánnak. Ruzsáli Pálnak és más elvtársaknak, akik viszont az összekötőn keresztül számoltak be neki végzett mozgalmi munkájukról. Kiépített egy másik vonalat is: az ellenzéki kisiparosságot szervezte az Ipartestületben, akinek Marosán Milán régi szocialista harcos volt a vezetője. Tartotta magát az illegális mozgalmi tevékenység szabályaihoz. Csorba Mária konspirációs intelmeihez, amelyeket maradéktalanul alkalmazott Szeged és környéke munkásmozgalmának gondos irányítása érdekébea Az, ho© Szeged munkássága a húszas években képviselőt küldhetett a parlamentbe, Ladvánszky érdeme is, aki társaival e©ütt az elégedetlenkedő kisiparosok jelentős részét rá tudta venni arra, ho© szavazataikat a szociáldemokrata pártra adják. Ladvánszky mozgalmi összekötőjét. e sorok íróját. 1921 márciusában szervezne be a KIMSZbe. A pártsejt lebukása nem rántotta magával sem a szakszervezeti ellenzéki mozgalmat, sem a forradalmi szellemű szocialista ifjúmunkás mozgalmat, sem pedig az ellenzéki kisiparosok vezetőit. A szakszervezeti ellenzéki mozgalom nem torpant meg, mert Deli, Cseh, Ferenczi, Héger, Len©el, Vénig és én tovább folytattuk baloldali tevékenységünket Lájer Dezső jobboldali szociáldemokrata párttitkár minden mesterkedése, a rendőrséggel való e©üttműködése, a munkaadókkal cimboráló politikája ellenére. A Csillagbörtön naplója 342— 1922. törzskönyvi szám alatti bejegyzése szerint Landvánszky „nagysága 172 cm, testalkata erős, arcszíne egészséges, haja barna, homloka magas, szeme sárga, orra rendes, bajusza barna, különös ismertetőjele: bal mellén és kezén lövési sebhely látható". A lövési sebhely az 1919-ben ellene elkövetett merénylet nyoma. 1924 második felétől kezdődően a Len©el házaspár lakása vált titkos ©ülekező, összejöveteli helyünkké, ahol a következők fordultak meg: Deli Károly, Cseh Imre, Ferenczi József, Gera Sándor, Gladics József. Ladvánszky József, Héger Mihály, Na© Ferenc, Len©el János. Vénig István, én és más elvtársak. 1925. április 14-én Budapesten Vági István vezetésével a KMP fedőszerveként megalakult a Ma©arországi Szocialista Munkáspárt. Ennek előtte is és utána is Vági több elvtársat küldött Budapestről Szegedre, akikkel e©ütt szerveztük az MSZMP-t. A szegedi MSZMPmozgalomban 3 hónapig jól haladt előre a helyi szervezet megalakításának előkészítése, amikor a Lájer—Hubai-féle szociáldemokrata vezetés Ladvánszky összekötőjét — engem — puccsszerűen kizárt az SZDP-ből és a bőrö3 szakszervezetből. 1926 őszén Ladvánszky József, Gladics József és Na© Ferenc illegális röpiratok terjesztése közben lebuktak. Mindezek meg©engítették a szegedi baloldali mozgalmat. 1929-ben sajnálatos nézeteltérések, taktikai ellentétek miatt Közhangulat és ügyintézés szakadás állt be Szegeden a baloldali munkásmozgalmi vezetők körében. Egyik lebukás követte a másikat Ladvánszkyt ©anúsítgatásokkal illették, de ő nem kedvetlenedett el, tette. amit kellett. 1929 szeptemberében újra őt választották az építőmunkás-szakszervezet helyi csoportjának titkárává, 1929 októberétől pedig a MÉMOSZ szegedi területi (több megyére kiterjedő) titkárságának vezetésével is őt bízták meg, s í© mozgalmi tevékenysége kiterjedt Hódmezővásárhelyre, Makóra, Békéscsabára és más környező városokra is. 1937-ben egy országos jelentőségű építőmunkás sztrájkot szervezett és vezetett Szegeden, osztályharcos szaktársai közreműködésével. Elítélték, de ő bízva az elévülés lehetőségében, húzta az időt, haladékot kért, de 1940ben megjött a végzés, ho© le kell ülnie a rá kiszabott szabadságvesztés büntetést... És ekkor következett be a tragédia: e© este 6 jól megtermett börtönőr berontott zárkájába, nekitámadtak a le©engült szervezetű Ladvánszky nak, akit kegyetlenül összevertek, mert az Internacionálét énekelte. A börtönorvos felépülésében nem bízott, s ho© ne a börtönben haljon meg és ne váljék belőle mártír, idő előtt szabadlábra helyezték. Nem sokkal ezután, 1940. június 14-én belehalt a verések okozta sérülésekbe. Halálával na© veszteség érte az alföldi munkásmozgalmat, az antifasiszta ellenállás kicsire zsugorodott élcsapatát 51 évet élt ebből 34 évet töltött el a forradalmi munkásmozgalomban, s 19 éven át tagja volt a KMP-nek. Na© harcost vesztettünk el, akinek mozgalmi munkája, emberi magatartása, meg nem alkuvó következetessége, bátorsága, szerénysége példa az utódok számára. Kitűnő propagandista, agitátor és szervező volt, meg©őződéssel szolgálta a szocializmus világformáló, magasztos ü©ét, készen minden áldozatra és kockázatvállalásra. Érdeklődési köre kiterjedt a falusi szegény nép problémáira is. és annak idején lelkesen üdvözölte az MSZMP agrárprogramját. Irodalommal is foglalkozott, értékes könyvtára volt. Kedvelte a művészeteket. Születésének 90. évfordulóján (február 26) hálás ke©elettel gondolunk rá, hősi küzdelmére, s örökre szívünkbe zárjuk emlékét PUSZTAI JÓZSEF Villányi László V

annak íratlan törvények, amelyeket a tapasztalatok formálnak következetesen érvényesülő igazsággá. Ilyen törvényszigorú igazság az is, hogy a közhangulat alakításában és alakulásában kulcsszerepük van a tanácsoknak. Figyelmes törődésütkől. a bürokráciamentes, érdemi ügyintézéstől függ a hétköznapi életben az állampolgárok nyugalma, kedélyállapota, kiegyensúlyozottsága. Nem túlzás í© beszélni a tanácsi munkáról. A valamikori közigazgatási „idézést" a nép nyelve „időzésnek" nevezte. Ebben benne foglaltatott az a sok keserű, megalázó tapasztalat, amelynek nyomán e©értelmű volt a minősítés: az államigazgatás nem az emberekért, hanem az emberek ellen van. Zaklatja az állampolgárokat, rabolja idejét, pénzét és nyugalmát . Ez a vélemény nem változott meg máról holnapra. Ma mégis azt mondhatjuk, ho© bár az emberek általában idegenkednek a hivatalos ü©intézéstől, mégis könnyebb szívvel, nagyobb bizalommal keresik fel a tanácsok dolgozóit. A tanácsok feladatkőre a kormányzati intézkedések hatására terebélyesedik, í© munkájuk növekvő hatással befolyásolja a települések fejlődését a lakosság ellátását. Maradjunk az ügyintézésnél, va© ahogyan szaknyelven nevezik, a hatósági tevékenységnél. Talán kevesen gondolnák, hogy a tanácsi köztisztviselők évente öt és fél millió beadvánnyal foglalkoznak, két és fél millió ügyben hoznak határozatot, és mintegy 30 millió esetben foglalkoznak a hozzájuk fordulókkal. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy minden ma©ar állampolgárnak — beleértve a csecsemőket is — évente legalább három esetben van hivatalos ügye. A tanácsok általában megnyugtatóan intézkednek, az ügyek 95 százalékát az előírt határidőn belül zárják le. Létrehozták az ügyfélszolgálati irodákat. írásos útmutatók, tájékoztatók készülnek, munkaidőn túl is fogadják az ügyfeleket A bürokrácia azonban ma is kísértő rém. De nem hétfejű sárkány, amelyet nem lehet legyőzni. Igaz, azt sem mondhatjuk, hogy nincs szükség állandó küzdelemre. Azt mondtuk az előbb, hogy a tanácsok az ügyek 95 százalékát határidőre intézik el. Ám akinek az ügye éooen az öt százalékban foglaltatik, azt aligha vigasztalja a 95 százalékos eredmény. A követelmény a százszázalékos ügyintézés. Rögtön azt is hozzáfűzhetjük, hogy a mennyiségi, formai teljesítés csak alapkövetelmény. Sokkal fontosabb az ügyek érdemi intézése, az ügyintézés jogpolitikai elveinek következetes alkalmazása. A kulturáltság, a gyorsaság, a törvényesség, a méltányosság elválaszthatatlan egymástól. Különösen a méltányosság körül vannak zavarok. Az igaz, ho© ezzel csak a jogszabály keretei között lehet élni, de fontos, ho© a jogszabályok módot adjanak a méltányosságra. Olyan gyakorlatra van szükség az államigazgatásban, ami az ügyeket megoldja és nem csupán formálisan zárja le. Azt persze figyelembe kell venni, hogy minden ügy, a magánügy is — ha például két szomszéd pereskedik egymással — két szemben álló felet jelent. Olyan döntés elképzelhetetlen, hogy az államigazgatás mind a két félnek igazat adjon. De megnyugtató, törvényes megoldásra van mód. és az ilyen következetes döntés nemcsak lezárhatja az ügyet, hanem a demokratikus jogérzetet is erősítheti mind • két ü©félben. A jó ügyintézéshez hozzátartozik az alapos ós következetes hatósági ellenőrzés, főleg a szövetkezetek törvényességi felü©elet% az árellenőrzés, a munkaerő-gazdálkodás és a környezetvédelem ellenőrzése. Nem az állampolgárokra tartozik elsősorban, de meg kell jegyezni. hogy a jobb ügyintézés érdekében javítani kell a tanáosi munka tárgyi adottságait; kisgépek alkalmazásával, a nyomtatványok korszerűsítésével, a munkát gyorsító technikai eszközök elterjesztésével. A tanácsok egyre több állampolgárt vonnak be az ü©ek intézésébe, mint véleményezőket, mint javaslattevőket Hasznosak az úgynevezett tanácsi bizottságok; mintegy 16 ezer tagjuk között nemcsak tanácstagok vannak. Ezeket a bizottságokat persze nem lehet szocialista demokrácia egyedüli letéteményeseinek tekinteni. Nem megnyugtató tapasztalat az. ho© az utóbbi időben túlságosan elszaporodtak a különféle szakbizottságok. Van néhány megyei tanács, ahol a tanácsi bizottságok mellett va© negyven szakbizottság működik. Szinte törvényszerű, ho© ilyeo esetben sok a formalitás és a párhuzamosság. Lábra kapott például olyan felfogás is, hogy több szerv együttműködését csak társadalmi bizottságok szabályozhatják. Ez í© nem igaz. A bizottságok, amelyekben kiváló szakemberek foglalnak helyet, hasznos tanácsokat adhatnák, jó javaslatokat terjeszthetnek a hivatásos ügyintézők elé. de semmiféle bizottság nem vállalhatja át az apparátus, a kinevezett vezetők vagy választott tisztségviselők feladatát. A bizottságok nem dolgozhatnak a tanácsok helyett. így például különböző intézmények koordinációiát csak a hivatásos vezetők láthatják el. akiknek erre hatáskörük, hivatalos befolyásuk van. A bizottsági munka tehát a demokrácia fontos eleme, és ha ezt komolyan gondoljuk, akkor le kell hántani róla a demokratizmus ellen ható formális elemeket. A legfontosabb feladat a munka minőségének javítása, ehhez kell megteremteni a kedvező feltételeket, s mindinkább bevonni a lakosságot az élet ezer fajta dolgának intézésébe. SOLTÉSZ ISTVÁN Szepesi Attila Vonat A fűtő Lapátol szenet unottan Catallus és fordítja fejét az állomásra, a lányt jönni reméli, s mezítlen bőrén érzi is, ho© csókkal fa'v.v veríték vegvül á'do't kedvesének forró nedveire' Hiába néz. már indítják vonatát; kiköpve szénport, földhöz csapja a szívlapátot.: ..mozdony fűtöttem, de megint nem Lesbiának". Szürkebarát Ez nem nancso't nalacko itt ám a bor, igyunk, súg -retve, é-. fe'ím is űjt f'-m'-mnt: ki mond' magát Anakreonnak. Kirándulók Mártja ujját éjt takaró üvegnek pára-táblái iba, ölelő rímek rózsa-'ázát így magyarázva: Sappheo a nevelőnő, és betűk mögötti sötétre lesnek lányok összebújva, amíg a leg-zebfr: lábamat szorítja magához, érzek tavaszi szellőt Rókatánc Tánc, tánc, rókatánc, körbejár a róka pázsit zöldjén, erdő mélyén korareggel óta. iár, jár. körbe'ár. farka' m:nt a zászló irkon-bokron teng utána, vörösen-cikázó. jár, jár, nem nihen. szökken jobbra-balra, rókalányok lábnyomát ugyan szimatoljal Tánc, tánc, rókatánc, róka mulatója; rókatáncot hogvha jársz, te leszel a róka!