Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

Szombat, 1979. február 3. 3 Eredmények és a (eladatok összegzése A HISZ megyei bizottságának ülése Á KISZ megyei bizottsága, Bódi György megyei első titkár elnökletével, tegnap, pénteken ülést tartott. A testület megvitatta — az első titkár szóbeli beszámolójához kapcsolódva —, hogy a KISZ IX. kongresszusának határozatai a megyében hogyan valósultak meg, s a tapasztalatok alapján milyen további feladatok állnak a KISZ-szervezetek előtt. Mindez a májusban sorra' kerülő országos KlSZ-értekezletre való felkészülést is Bzolgálta. A szóbeli beszámoló elsősorban az elmúlt esztendő főbb eredményeit tekintette át, mivel tavaly június 17-én a KISZ megyei küldöttértekezlete a megelőző időszakot értékelte, elemezte és a tennivalókat is megszabta. A KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésén megállapította; kedvező társadalmi légkörben, a párt állandó figyelme mellett, jó aktivitással és tervszerűséggel valósítja meg a KISZ IX. kongresszusának határozatát. Emelkedett és stabilizálódott a taglétszám, különösen a fizikai dolgozó KISZ-tagok száma. összességében kedvező tendenciák jellemzik a KISZ megyei tevékenységét; megyénk ifjúsága cselekvő részese a fejlett szocialista társadalom építésének. Mindinkább gyakorlattá válik a becsülettel, a legjobb képesség pzerint végzett munka, a tanulás és a haza védelmében való részvétel. A politikai nevelő munka és közművelődési tevékenység eredményeként erősödött a KISZ-tagok szocialista elkötelezettsége, az ifjúsági szövetség tagiai készek cselekedni hazájukért, szűkebb környezetük szebbé-jobbá tételéért. Aktivitásuk növekedett a közéletben is. Az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom sikeresen bővül, gazdagodik — a kitűzött cél irányába halad. A KISZ-re jellemző az akcióképesség, a kommunista vonások erősödése, mely a KISZ-tagok egyéni vállalásában is mindinkább érvényre jut, mivel növekednek a követelmények. Vagyis: a KISZ' IX. kongresszusának határozata a megvalósulás útján jól halad, az eredmények mellett — mint megállapította a testület — jól éraékelik a gyengeségeket, a kijavítani valóitat, amelyekből természetszerűen következik: mit és hogyan kell ezután jobban végezni. A IX. kongresszus határozatából is következő további feladatokat egyébként precízen és szabatosan megfogalmazták a tavalyi megyei küldöttgyűlésen. A ma is érvényes célkitűzéseket figyelembe vették az 1979—80-as mozgalmi év akcióprogramjainak kidolgozásakor. A testület ezután megtárgyalta és elfogadta a megyei bizottság 1979—80-as mozgalmi év költségvetését, majd az idei építőtáborok létszámigényét hagyták jóvá. A terveknek megfelelően 3 ezer 915 fiatalt kell mozgósítani ezen a nyáron építőtáborokba. A megnövekedett feladatok az eddiginél is jobb, elő-' relátóbb szervező munkát igényelnek. A KISZ makói, szegedi és vásárhelyi városi bizottságai idén is megszervezik a belvizes, illetve acímerező táborokat. A testület ezután egyéb' ügyekben is határozott. Háromszázkiiencvenmillió forint kártérítés Közel 300 ezer biztosítás Csongrád megyében Tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Mészáros Jánosné, az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgatóságának vezetője. Ismertette az igazgatóság tavalyi eredményeit, és az idei célkitűzéseket. Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgatósága egészében és részleteiben is teljesítette a múlt esztendei feladatait. Növekedett egyrészt a szocialista szektor biztosítási állománya, másrészt jelentősen emelkedett a lakosság vagyon- és személybiztosításainak száma is. A mezőgazdasági nagyüzemek biztosítási szerződései alapján 1978-ban jégverés miatt 33 366, belvíz miatt 30 623, tavaszi fagy miatt 2127, homokverés és vihar miatt 3150 hektár terméseiben keletkezett károkra 270 millió 597 ezer forintot, állat- és műszaki károkra pedig 23 millió 297 ezer forint, a'zaz a mezőgazdasági nagyüzemekben bekövetkezett elemi károkra 303 millió 397 ezer forint kártérítést fizettek ki. A lakosság ,biztosításai alapján 1978-ban 60 558 ügyfelet részesítettek különböző kártérítésben. A lakosság részére kifizetett 86 millió 770 ezer forint kártérítésből 31 milliót a gépjárművek k^ra tett ki. A személybiztosítások alanján 33 342 biztosított részesült kártérítésben. Az évi célkitűzések egyik fő szempontjaként határozták meg. hogy az igények jobb kielégítésével. kezdeményezéssel, valamint á munka egyszerűsítésével kedvezően befolyásolják, fokozzák az ügyfelek bizalmát Az ügyfélszolgálat, az ügyintézés javítása, a biztosítottak idejével való takarékosság az egész apparátus kiemelt feladata. Az elmúlt évben e téren is jelentős előrehaladást értek el. Tavaly 59 555 új biztosítást kötöttek és jelenleg 268 ezer, határozatlan időre szóló biztosítást kezelnek megyénkben. Az elmúlt évi fejlesztési feladatok között a lakossági biztosítások (lakás, CSÉB és cascö biztosíts-.) szerepeltek első helyen.-La-. kásbiztosításból 18 268, CSÉB-biztosításból 22 425, cascö biztosításból 5704 biztosítási ajánlatot töltöttek ki. Mint az utóbbi évek mindegyikében, ez évben is van kockázatviselési korszerűsítésük. 1979. január 1-től a háztáji és kisegítő gazdaságok biztonságosabb sertéstartása érdekében a sertésbiztosítás, valamint az oltás-ivartalanítás biztosítás kockázatviselését nagymértékben növelték. Éves célkitűzésük az űj sertésbiztosítás népszerűsítésével, az érdekeltek körében e módozat minél nagyobb számú elhelyezése, a két éve bevezetett új lakásbiztosítási módozatok telítettségének további növelése, valamint a CSÉB—80-as biztosításnak a jelenleginél szélesebb körben való szervezése. Továbbra is feladatuknak tartják az ügyfélforgalom színvonalának emelését. Küzdelem a zsanai gázlánggal Somogyi Károlyné felvétele A harmadik tűzoltási kisérlet Mint arról már beszámoltunk, a két csütörtöki kísérlet után tegnap, pénteken ismét rohamra indult Zsanán a gázláng eloltására szervezett tűzoltócsapat. A tegnap délelőtti küzdelem nem járt sikerrel. A gázkitörés elfojtásában a védekezés irányítóihoz csatlakozott A. 1. Kutyepov. szevasztopoli kitörésvédelmi szakértő. Közölte: igen nehéz és bonyolult feladat a zsanai kitörés elfojtása, áni - biztos megtalálják a megoldást a tűz eloltására. A kitörésvédelem eddigi tapasztalataival ismerkedett meg tegnap dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Simon Pál nehézipari miniszter, akiket Varga Károly tűzoltó ezredes, országos parancsnok, dr. Bán Ákos, az OKGT vezérigazgatója és dr. Hingl József országos kitörésvédelmi parancsnok tájékoztatott. A küzdelem tart * tűz eloltásáért, ' ~ i A földrendezések mérlege megyénkben H

árom éve jelent meg a földrendezésekről szóló új jogszabály, az 1976. évi 23. számú törvényerejű rendelet. Az új jogszabály — az önkéntes földcserék földbirtok-politikai szerepét elfogadva — a földrendezés differenciált és rugalmas formáit tartalmazza. Nevezetesen az általános, a részleges, az üzemek közötti és az üzemen belüli földrendezéseket. Általános földrendezést megyénkben nem kell végrehajtani, mert 1960—62-ben — minden községben és városban az egész igazgatási egységre kiterjesztve — a földrendező bizottságok végezték e munkát. Részleges földrendezést egy dűlőre vagy határrészre kiterjedően bármelyik mezőgazdasági nagyüzem kérelmezhet. De csak abban az esetben, ha az adott területen a saját tulajdonában van a föld 50 százaléka, beleszámítva az állami földet is. A rendezéssel minimálisan 10 hektár nagyüzemi terület alakítható ki. Részleges földrendezési eljárással a határrészen belül az egyéni földtulajdonosok földjeit hatósági úton a földhivatalok kicserélik. A cserék után a magán-földtulajdonosok földjei a rendezéssel érintett tábla egy részén, egymáshoz csatlakozóan, összefüggően helyezkednek el, s a határrész táblásítása megoldódik. A földhivatalok 1977-ben 1375, míg 1978ban 783 hektár területen végeztek részleges földrendezést hét termelőszövetkezetben. Kiemelkedett a csanádpalotai Szabadság 1142, a szegvári Puskin 471, valamint a deszki Maros Tsz 232 hektáros földrendezése. Jelentős terület került rendezésre a röszkei Kossuth, a hódmezővásárhelyi Május 1., a maroslelei Rákóczi és az apátfalvi Aranykalász Tsz esetében is. • Az üzemen belüli földrendezés nem mis, mint hatósági úton megvalósuló földcsere. Amennyiben a nagyüzem, valamint az egyéni földtulajdonos közöt nem jön létre önkéntes földcsere, és az egyéni föld akadálya a nagyüzemi művelésnek, a táblás művelést gátló földrészletet az üzem kérésére a földhivatal kicséréli. A gazdaság köteles megfelelő csereföldet biztosítani, és megtéríteni az állampolgárok hasznos beruházásait, az eredeti és a cserébe kapott föld közötti értékkülönbözetet. Az üzemen belüli földrendezés különösen hasznos módszer olyan nagyüzemi földek táblásítására, ahol úgynevezett szórvány szőlők, gyümölcsösk akadályozzák a gépi művelést, mint például a szegedi járásban, vagy Csongrád területén. A földhivatalok 1978-ban Zsombón, Domaszéken a szakszövetkezetek, Bordányban a Munkásőr Tsz, Hódmezővásárhelyen pedig a helyi Lenin és Vörös Csillag Tsz kérelmére összesen 85 hektár terület hatósági cseréjét rendelték el, üzemen belüli földrendezés keretében. A rendezés régóta húzódó problémára tett pontot. Az üzemen belüli földrendezés nagy előnye, hogy különösebb területi vagy egyéb feltétele nincs, csak a csere földbirtok-politikai hasznosságát kell a hatóság felé igazolni. Az egymás közötti földcserék, adásvételek és az üzemek közötti földrendezések legalább ugyanolyan kedvező hatással vannak a gazdaságos termelésre, mint a művelést akadályozó egyéni földek rendezése. Nyilvánvaló, hogy az üzemi központtól 25-30 kilométerre levő földeket aligha lehet nagy jövedelmezőséggel művelni. Olyan szélsőséges eset is előfordul, hogy két szövetkezet egymás földjeit, tábláit kerülgetve jut el 15-20 kilométerre levő területeire. A közeli, közvetlenül elérhető tábla sokszor a másik gazdaságé, a szomszédé. Ez a körülmény mindkét szövetkezetnek, végső soron a népgazdaságnak is káros. E kérdésekkel elsősorban a nagyüzemi földek gazdáinak, az érdekelt termelőszövetkezeteknek, szakszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak kell foglalkozniuk, hiszen a rendezés hiányában a kedvezőtlen művelés kárát közvetlenül ők viselik. Sajnos, 1978-ban sem történt e téren változás Csongrád megyében. A szövetkezetek vezetői — néhány kivételtől eltekintve — nagyfokú közömbösséget mutatnak a probléma iránt, s így az üzemek közötti földcserék és földátadások nem érték el a kívánt szintet, elmaradt az optimális területkialakítás. Sok esetben a kezdeti nagy lendületet, a szóbeli egyezségeket és tárgyalásokat nem követte tett és csere. A racionális és gazdaságos földművelés ügye kútba esett. Kétségtelen azonban az is, hogy a több száz hektáros földcserék, földátadások gondos mérlegelést, közgazdasági számításokat, komplex vizsgálatot igényelnek, nem történhetnek máról ohlnapra. Ügy érzem, itt az ideje a kezdeményezéseknek! Nagy jelentőségűnek tartjuk 1978-ban Mórahalmon a helyi Homokkultúra Szakszövetkezet és a Vörös Október Tsz kezdeményezésére végrehajtott üzemek közötti földrendezést, mely több mint 200 hektárra terjedt ki. A kezdeményezéshez Tatlakozott a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkeze^ a Szegedi Állami Gazdaság, az ásotthalmi Felszabadulás és a röszkei Kossuth Tsz. A földrendezésbe a hatóság bevonta a kérelmező és csatlakozó gazdaságokon kívül az üzemi táblákba beékelődő további hét nagyüzemet, valamint az egyéb közületeket és 228 egyéni földtulajdonost. A rendezés októberi birtokba adással zárult. Néhány számadat indokolja a rendezést, és bizonyítja sikerét. A községben a rendezés előtt 27 közület volt 7522 hektár területtel, mely 4646 darab földrészletre oszlott. A földrendezés után 15 közület földje maradt 6704 hektár földterülettel, a földrészletszám pedig 705-re csökkent. A rendezést kérő két szövetkezetet illetően: a Homokkultúra Szakszövetkezet 3865 földrészlete a rendezéssel 458-ra, a Vörös Október Tsz-é 257-ről 49-re csökkent miközben területük lényegesen nem változott. A földrendezés során az üzemek között földátadások és földcserék történtek. Jóllehet, ezek a földátadások nem nagy területre vonatkoztak esetenként, mégis igen hasznosak voltak, mert elősegítették, hogy a földrendezésben érdekelt összes gazdaság és közület földje egy tagban, táblásftva kerüljön kialakításra. Bebizonyosodott, hogy amennyiben 2-3 nagyüzem a rendezést kezdeményezi, és az igények reálisak, az érdekeltek többsége csatlakozik a földrendezéshez. A földrendezéseket a járási földhivatafc>k a megyei földhivatal felügyelete és irányítása alatt hajtották végre. Az egyéni földtulajdonosok minden egyes esetben megközelítően azonos minőségű és fekvésű csereföldeket kaptak. A magántermelők érdekeit a földhivatalok a rendezés során hivatalból is védték és védeni fogják: csak megfelelő minőségű, hasznosítható csereföld kijelöléséhez járultunk és járulunk hozzá. Továbbra is elősegítjük a gazdaság és a magánszemély földművelők közötti méltányos egyezséget. Változatlanul elvünk az is, hogy az önkéntes földcserét még a rendezéskor elsődlegesen megkíséreljük, s csak annak újbóli sikertelensége esetén választjuk a hatósági kényszert, a csereföld kijelölését. A földrendezések végrehajtásánál alapelvünk, hogy a rendezés a mezőgazdasági termelést, a termelés biztonságát ne befolyásolja. A megyében működő földhivatalok kiemelt programját képezik 1979-ben is a földrendezések. Ebben az évben tizenegy nagyüzemnél kerül erre sor, összesen 1171 hektár területre kiterjedően. Részleges földrendezést három tsz-ben és egy szakszövetkezetben, várhatóan 1029 hektárra, üzemen belüli földrendezést pedig 7 szövetkezetben 143 hektárra vonatkozóan végzünk. A beérkező földrendezési igényeket megvizsgáljuk, rangsoroljuk. Elsősorban ott végzünk földrendezést, ahol az új ingatlannyilvántartás szerkesztése még nem történt meg, illetve ott, ahol az a földhasznosítás szempontjából különösen indokolt. A földrendezések kezdeményezése azonban továbbra is a szövetkezetek feladata! A járási földhivatalok 1978-ban 13f» hektár üzemek közötti és 183 hektár üzemek és magánszemélyek közötti önkéntes földcserét hagytak jóvá és vezettek át az ingatlannyilvántartásban. Az önkéntes földcsere továbbra is elsődleges forma és módszer. A felek megegyezésén alapuló önkéntes földcsere a legideálisabb lehetőség a táblásításra. mert nélkülözi a hatósági. az állami kényszert. A földhivatalok továbbra is soron kívüliséget biztosítanak az önkéntes földcserék ügyintézésében, adminisztrációjában. Várhatóan ez évben is jelentős lesz az önkéntes földcserélők száma és területi mutatója. Becslésünk sikero azonban döntő mértékben függ a szövetkezetek aktivitásától. O

* * sszességében két év tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a részleges földrendezések iránti kezdeti érdektelenség a gazdaságok részéről megyénkben már szűnőben van. A változás kedvező. Az üzemek közötti földcserék viszont a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek,és állami gazdaságok terveiből csaknem teljesen hiányoznak. Jóllehet, ez a földrendezési forma évtizedek óta húzódó problémákat oldhatnak meg a földhasznosításban, gazdaságossá vagy gazdaságosabbá tehetné a termelést, alkalmassá a földet a korszerű mezőgazdaság számára. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek nem mutattak kellő mértékű érdeklődést földjeik egymás közötti rendezésére, a Csongrád megyei tanácsi és pártszervek részéről felmerült az igény a rendezés hatósági úton történő vizsgálatára. Az üzemek közötti földrendezést ugyanis indokolt esetben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes enged." lyével a megyei tanács illetékes szakigazgatási szerve hivatalból is elrendelheti. DR. NAGY SÁNDOR ISTVÁN. a Csongrád megyei Földhivatal osztályvezetője