Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

4 Vasárnap, 1979. február 18. Hi eredményes gazdaságpolitika jó pártmunka is Beszámoló taggyűlés a Szegedi Tervező Szövetkezetben A szellemi munka a do- időről időre. Ei volt most is javult az előző évhez viszomináns a Szegedi Tervező a lényeg, a számvetés mér- nyitva. Az alapszervezet Szövetkezeten. amelynek céje. Tervét ez a szövetkezet minden tagjának kivétel nélmásíél száz dolgozója van. menet közben tavaly — az kili van állandó jellegű vagy Következésképpen zömmel a egész tagság egyetértésével esetenkénti pártmegbízatása. szellemi foglalkozásúak al megemelte 17 millióról 18 . , . _., kotják pártszervezetének millió 700 ezer forintra. Har- vf. alapszervezet egyik tagságát is — mérnökök, minc-egy néhány ezer forinttal f-?rege.— «PPen ezert technikusok, kisebb számban maradtak csak el, viszont az í°DD€t 15 , var"ak ,T01e —• fizikai állományúak —.amely ötödik ötéves terv első há- hogy íjainak ma~ az összlétszámnak több mint rom évére kitűzött feladatú- gas , .J™*' P , ^ff8 a tíz százaléka, pontosabban kat túl is teljesítették. En- renae KezlK' ®® , , zen szólva 19 főnyi az alapszer- nek olyan feltétele is volt. szerrik meg a politikai képvezet tagsága a vezetőséggel hogy. meg kellett erősíteni f^^íS^SS együtt. Nem a számszerúség létszámban a számítástecha mérvadó, hanem az össz^ nikai csoportot - ugyancsak XoT dirivé fogás ereje, amely azért ls cselekvési programjuk alap- . ,,, .... . ... . jellemzője ennek az alap- ján de a továbbiakhoz^ ^ositón s^iális koUégiuszervezetnek, mert képes ma- valamint berendezések be- ^°n,'„^„klh^yezetln]arxlf: gával vinni a köz.ös, a szö- szerzésére nem kapták meg ta—leninista középiskola és vetkezeti feladatok elvészé- eddig az illetékes szerveiktől yj"!*^!..n?Űk^ijt-_ sére a pártonkívüli dolgozód az anyagi támogatást kat ls Ez tűnt kl dőben A munka minősége és haa múlt eszten- tékonysága javulásának mér* H. építh®tik re és a felmutatott gazdasági, politikai munka eredményeiitt évi cselekvési is az 1979. programot, elért .eredményeiket téke ugyancsak reális, szám- . elemző beszámoló taggyűlé- mai kifejezve tíz százaiékos. ame y tulajdonképpen már sükön. Nádor László párt- annyi, amennyivel eredeti megkezdett folyamat és célve- termelési tervüket év közben 3a a gazdaságpolitikai és a titkár terjesztette zetőség átgondolt, teljes véleményét szervező, irányító elő a felelősséggazdaságmegemelték az alapszervezet hatékonyságának tagságának és a szövetkezet további növelései őrző tevékenységéről, általában a pártalapszervezet — benne az egyes párttagok — és ellen- dolgozóinak egyetértésével. támogatásával. Tartottak Itt is kommunista műszakot, amelynek termelési eredméL. F. Pártnapok Szegeden Időszerű gazdaságpolitikai pártbizottság nagytermében Kérdésekről tovább folyta- Váncsa Jenő lesz az előadó, tódnak Szegeden a pártna- Február 22-én, csütörtökön pok. fél 3 órai kezdettel a kábelFebruár 20-án, kedden fél gyárban Berta István tart 3 órai kezdi:tel a városi előadást. Február 26-án, hétfőn fél 3 órai kezdettel a GELKÁ-nél Hurkai János tart pártnapot Ugyanezen a napon délután 4 órai kezdettel a Belváros IV/A—I.V/B pártalapszervezetben dr. Komócsin Mihály tart előadást. Este 6 órai kezdettel az újszegedi I—II-es kezdettel a mezőgaz- pártalapszervezetben Széptermelőszövetkezetek kuti István tartja meg előpártbizottság nagytermében a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok dolgozóinak tart előadást Lauthán Ferenc. Ugyanebben az időpontban az Irodagéptechnikai Vállalatnál Harkai János tartja meg előadását. Február 21-én, szerdán fél 3 órai dasági dolgozói részére a városi adását. V A személyi igazolványok érvényesítése A személyi igazolványról szóló jogszabályok értelmében ötévenként, így az Idén is nagyon sok állampolgár személyi igazolványának érvényességi Ideje jár le. A napon belül kérje az érvényesítést. Ez évben — a sokakat érintő ügyintézésre tekintettel — előfordulhat, hogy a rendőrkapitányság olyan időpontot határoz meg rendőrkapitányságok az iga- a személyiigazolvány-ügyek zolványok cseréjét, érvénye- rendezésére, mikor annak érsítését úgy kívánják végre- vényességi ideje még nem hajtani, hogy a várakozási járt le. Akiket az ilyen Inidő minél kevesebb legyen, tézkedés érifit, igazolványuk Ehhez a lakosság segítségét érvényességétől függetlenül a kérik. Akinek az igazolványa lerendőrkapitányság felhívásával megjelölt helyen és ldőaz érvényességi idő jár, utolsó napja előtti egy hómunkájáról. Mi adott hitelt nyét és a műszakra eső bér a kívülállónak, aki hallgató- összegét munkáslakásalapra ja volt a beszámolónak, majd és gyermekintézmények fejazt követő felszólalásoknak lesztésére fizették be. *~Alarról, hogy az itt vont mér- landó jelleggel leg reális, az eredmények egy bölcsődét, mellett hibák la adódnak még? Az az igazság, amely mottója is lehetett volna patronálnak egy óvodát, egy szakközépiskolát, de emellett jelentős, több mint 50 ezer forint értékű táreae beszámoló taggyűlésnek: dalml munkát végeztek okaz alapszervezeti munka sohasem befejezett tény. Tartatást intézményeknek. Ezek a vállalások az itt is meghotalmában, módszerében, szín- nosodott szocialista munkavonalában állandóan fejlő- versenynek és brigádmozgadik. Benne vannak a szocialista társadalom fejlődésének eredményei, és olyan tapasztalatok, amelyek előremutatóak a soros feladatok elvéglomnak köszönhetők. Nyolc szocialista brigádba több mint százan tömörültek itt a szellemi dolgozók. Két alkalommal részesültek a KIzéséhez úgy, hogy a tudatos SZÖV Csongrád megyei bicselekvést kevésbé akadályozzák gátló tényezők. zottságának elismerésében, egy alkalommal pedig KiA gazdaságpolitikai és az váló Szövetkezet cimet kapai apszervezeti tevékenység pártmunka két szorosan öszszefüggő, egymást feltételező és egymást nem nélkülözhető folyamat. A gazdasági eredményekben — jól vagy rosszul — tükröződik a politikai, a mindennapi pártmunka is. Bizonyára év közben is nyomon követték vezetőségi tak, amelyre — tavalyi eredményük alapján — joggal pályázhatnak ismét A Szegedi Tervező Szövetkezet pártalapszervezete múlt évi gazdasági, gazdaságpolitikai, szervező, irányító és ellenőrző tevékenységének, valamint belső életének mércéje az is, ahogy mindezt minősíti a Szegedi Ipari SzöGyalogos irányítja a lámpái üléseken, taggyűléseken az vetkezetek Pártbizottsága A alapszervezet cselekvési taggyűlések látogatottsága, a programjának teljesítését vitákban való részvétel sokat A gyakori balesetek indokolják azt a munkát, amelyet a Közlekedésbiztonsági Tanács javaslatára végeznek a József Attila sugárúton, a Gedói iskola előtt. A tanács és a KPM közös költségén forgalomirányító lámpákat szereltek fel, amelyeket a gyerekek — gyalogosok kapcsolhatnak biztonságos áthaladásuk érdekében. Az úttest két szélére villamos-, illetve autóbuszmegállókat építenek, majd a „zebrát" festik föl. Felvételünket a nyár elejére elkészülő átkelőhely építéséről készítettük. • Az igazolvány érvényességi Idejének rendezését két személyilgazoivény-fénykép, egy kitöltött — postahivataloknál beszerezhető — adatlap és 10 forint értékű illetékbélyeg szükséges. Az adatlapot a szállásadóval, illetve a lakónyilvántartóval nem kell aláíratni. Fontos azonban, hogy az adatlap az igazolvány alapján, azzal egyezően legyen kitöltve, s aki ideiglenes lakóhellyel ls rendelkezik, annak címét is tüntesse fel az adatlapon. Aki pedig ideiglenes lakcíméről elköltözött, de azt nem jelentette be, az érvényesítés alkalmával ezt pótolja. Ha az igazolvány adataiban egyéb változás állt be, például családi állapotban, szakképzettségben, munkahelyben vagy foglalkozási viszonyban, de az nincs bejegyezve, a változást bizonyító okirat alapján a rendőrkapitányságok a kicserélés, illetve érvényesítés alkalmával ezt is bejegyzik. Az érvényes és pontos adatokat tartalmazó személyi Igazolvány nemcsak közérdek, hanem mindenkinek személyes érdeke is. Az államigazgatási és egyéb hivatalos eljárások során ugyanis nem fogadható el olyan Igazolvány, amelynek érvényességi Ideje lejárt. (MTI) Jelentkezés katonazenészi pályára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az általános, különösen a zenei általános iskolák 8. osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya, a zenész-tiszthelyettesi hivatás iránt, s vállalják, hogy a tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadseregben katonazenészként teljesítenek szolgálatot. Az Iskola Budapesten, • Zalka Máté Műszaki Főiskola szervezetében működik, és ötéves időtartamú. A zenei és a közismereti oktatást a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kihelyezett tagozata végzi. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók növendékl, ötödik évtől hallgatói állományba kerülnek, és tanulmányaik során zeneművészeti szakközépiskolai, illetve katonai képzésben részesülnek. Végzésük után tiszthelyettesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érettségivel) a Magyar Néphadsereg fúvószenekaraiba kapnak beosztást Az iskolán eltöltött idő alatt a tanulók teljes és ingyenes ellátást (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, hangszer, kulturális és sporteszközök), továbbá a tanulmányi eredménytől függően teljesítménypótlékot és zsebpénzt kapnak. A Jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségi és fizikai alkalmasság, középiskolai és zenei óktatásra való rátermettség a szerződésben rögzítettek vállalása. A pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve az iskola igazgatójától szerezhetnek be. A jelentkezési határidő: 1979. március 10. (MTI) SZ. SIMON ISTVÁN: 22. Nagy vizek krónikája „Nagy hagyomáhyok — évszázados elmaradottság" „Az örökség amelyet a magyar vízügyi szolgálat a felszabadulás után átvett, sokra kötelező nagy •hagyományokat, de egyben évszázados elmaradottságot is hordozott Az újjáépítés feladatai mellett az első évek útkeresését követően indult fejlődésnek, majd az 1950-es évek végén bontakozott ki a maga teljességében, új szocialista társadalmi és gazdasági alapokon a mai értelemben vett egységes, korszerű vízgazdálkodás. A magyar vizgazdáikodásróil ma már elmondhatjuk, hogy a szocialista társadalom szervezettségére támaszkodva, a műszaki-tudományos forradalom világméretű áramlatába bekapcsolódva, a vízügyi szolgálat hivatásszerető, szakmailag felkészült dolgozóinak tízezreire építve, olyan színvonalra emelkedett, mely számos vonatkozásban eléri korunk haladó műszaki-gazdasági követelményeit" — ezek Dégen Imre vízügyi államtitkár szavai, s jóllehet tíz esztendővel ezelőtt, a nagy szegedi árvíz 90. érvfordulójára kiadott könyvecskében találtam rájuk, érvényességük tagadhatatlan ma is. Különösen akkor, ha kiegészítjük az azóta eltelt idő s legfőképpen az 1970. évi védekezés vízügyi tapasztalataival: „Az árvízvédelem intenzív fejlődése a vízügyi szolgálat államosításával kezdődött el, és ezt követően 1958-tól nagy léptekkel haladt előre a Szeged környéki tiszai védtöltések erősítése, a védelmi szervezet és a védelmi eszközök korszerűsítése... A Szegedet érintő árvízvédelmi rendszer 1980-ra olyan kiépítettségi állapotba kelül, mely a több száz éves gyakoriságú árvizek ellen biztonsággal véd. A vízügyi szolgálatnak azonban fel kell készülnie a kisebb valószínűségű árvizek biztonságos kivédésére is. Ennek megfelelően — a népgazdaság teherbíró képességének megfelelő ütemben — folyamatosan tovább kell növelni a védőművek védképességét, tovább kell fejleszteni a védekezési módokat és eszközöket, alkalmazni kell a tudományos kutatás legújabb eredményeit" (Simády Béla). A vízügyi szakirodalom teljesen egységes ezeknek az öröklött hagyományoknak és új tapasztalatoknak a megítélésében. Egyúttal ebben a védelmi rendszerben és ebben az elvben dicsőül meg a nagy elődök, Széchenyi István és Vásárhelyi Pál úttörő munkája ls. Legnagyobb és leghosszabban tartó árvízvédelmi küzdelmét 1970-ben vívta a Tisza-völgy. Májustól júliusig talpon volt az ország a Nyírségtől a déli végekig. Tragédiával kezdődött: a Tisza és a Szamos közére órák alatt zúdult az áradat, a folyók szemlátomást dagadtak, elborították még a vízmércéket is. Nincs rá példa, hogy négy-öt méterrel nőtt volna más esetben a vízszint egyik óráról a másikra. Tüzesek voltak a telefon- és távíróvonalak, s a gátőrről, aki szabályos Időközönként leolvasta és jelentette a vízállást, azt hitték, meghibbant. Akkor még megvolt a remény, hogy a felső-magyarországi pusztítással elmegy a folyók mérge, ám ott még szinte be sem fejeződött a mentés és a lakosság áttelepítése az elöntött községekből és városokból - — a Maros kezdte küldeni fenyegető üzeneteit. Történt pedig mindez akkor, amikor már öt árhullám is levonult előzőleg hólevekből! S talán még soha nem „dolgoztak" így egymásra árhullámok, mint ezen a tavaszon és nyáron! Mindig és mindig megújultak, egymást erősítve. Mert hiszen a Körösök sem maradtak sokáig veszteg — a több napon át és megismétlődően lehullott hatalmas csapadékmennyiséget pedig a mellékfolyók egyszerre zúdították az Alföld felé, a már-már egész hosszában színig telt Tiszába. A szomszédban úszott Marosvásárhely, Segesvár, Gyulafehérvár, Déva, Szegednél a legmelegebb percekben-órákban 4000-4100 köbméter víz áramlott másodpercenként a Tiszában. Azt mondja az írás, hogy a véletlenek ilyen sűrű és tartós egybeesése igen ritka dolog. Hogy egyszerre alul és fölül is minden áradjon... összetalálkozni sem szoktak ilyen szerencsétlenül a vizek, mert más-más idő alatt szokott levonulni a vízgyűjtők árhulláma. „Mindez így történik — az esetek többségében. A vízrendszer legnagyobb és legemlékezetesebb árvizeinek azonban éppen az az oka, hogy a Tisza vagy a mellékfolyók viselkedése eltér az átlagos körülményeknek megfelelő szabályszerűségektől." E szabályszerűtlenségek pedig nemcsak azzal okoztak meglepetést, hogy egészen új, abszolút értékeket mértek — még inkább azzal, hogy szünet nélkül sorjáztak egymás után. „A töltésezés óta a folyó teljes hosszában érvényesülő harmadik rendkívüli és azóta is legnagyobb tiszai árvíz 1970. év tavaszán folyt le. A szegedi vízállás a Tisza történetében harmadszor és negyedszer is átlépte a 900 centimétert, sőt először meghaladta a 950 centimétert. A Maros pedig — történelmében először — meghaladta a 600, sőt a 620 centiméteres makói vízállást. A Körösök tetőző vízállásai pedig 50-100 centiméter nagyságrendben haladták túl az eddig észlelt legnagyobb vízállásértékeket, zömmel az 1919. évi vízállásokat. Ugyanez volt a helyzet feljebb, a Szamos folyón is, valamint a Kraszna, Túr és Batár vízfolyásokon..." (Vágás István). A veszély rettenetes volt. 1879-ben csak Szeged környéke élt rettegésben — 1970-ben csaknem 1 millió ember létbiztonságát, életét és otthonát, hárommillió holdnyi termőföldet, városok és falvak tucatjait veszélyeztette a víz. A nemzeti vagyont, amely a veszélyeztetett térségben fekszik, akkor több mint 200 milliárd forintra becsültékl Magyarország története bővelkedik árvizekben és árvízi fenyegettetésben, de ehhez hasonló veszedelem, ilyen heves és meg-megújuló áradás még nem kísértette soha. Negyven helyen fenyegetett közvetlen töltésszakadás, hat balatonnyi víz akart elterpeszkedni az Alföldön, s mindenki tudja már, hogy csak tiz esztendővel korábban sem bírtuk volna ezt a vízáradatot föltartani! Az ország 600 millió forintot költött a védekezésre, s volt nap, amikor ötvenezernyi ember válla tartotta a gátakat. A küzdelemből ismét eposzi részt vállalt Szeged, meg Makó, Vásárhely, Szentes, Csongrád, a folyókhoz szelídült és velük kezdettől együttélő városok. Fantasztikus ütközetekre emlékszünk: a makói óriás buzgárra, az algyői olajmező védelmére, megtanultuk, hol van Körtvélyes és a 2alotai gátőrház, homokzsákerődöket raktunk a szegedi Tisza-parti sétányon... S mindezt a táj népe egy szörnyű emlék tehertételével vitte véghez! (Folytatjuk^