Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

Csütörtök, 1979. február 15. 3 Szállítási föladatok Új főtitkár a közlekedési szakszervezetben A r^épgazdasági tervből böódóan a szállítási igények a korábbiakhoz képest várhatóan mérsékeltebben növekednek. Az árufuvarozásban a teljesítmények 3—3,5 százalékos, a személyforgalomtan 5—5,5 százalékos emelkedésére számítanak. Ezért a forgalom zavartalan lebonyolításán túlmenően a fuvarozás minőségének, a szállítás Szolgáltatásai nak, szerkezetének gorsabb ütemű javítása a feladat — hangsúlyozta szerdai ülésén a 'Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége A nagyobb feladatokat elsősorban a belső tartaléké hatékvnyabb mozgósításával, szervezettebb munkával korszerűbb, termelékenyebb szállítási módokkal báli megoldani. A szakszervezetekhez tartozó nagyvállalatok egyebek között 1300 aníöbusz, 2600 teherkocsi, 160 kahiionszerélvény, 21 csuklós villamos, 33 HÉV-szerelvény, 62 trolibusz, 4 személyes egy tengeri áruszállító hajó, valamint két új TU— 154-es repülőgép beszerzését tervezik. A légi közlekedésben a program szerint folytatódik a Ferihegyi repülőtér és a repülésirányítás fejlesztését segítő nagyberuházás első üteme. A Hungarocamion megkezdi a több mint 400 millió forintos költséggel tervezett második műszaki telepének építését. Az ülésen a központi veaetőség — egészségi állapotára tekintettel, saját kérésére, érdemei elismerésével — felmentette a szakszervezet főtitkári tisztségéből Tóth Istvánt és megválasztotta a szakszervezet elnökévé. F. Szabó István nyugdíjast, a szakszervezet eddigi elnökét e tisztségéből felmentve megválasztotta a szakszervezet alelnökévé. Moldován Gyulát, a SZOT tagját kooptálta a központi vezetőség tagjai sorába és a szakszervezet főtitkárává választotta. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, nyugállományba vonulása alkalmából, több évtizedes munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára adta át. (MTI) Uj kitörésgátló a zsanai kúton Érdemes kezdeményezni Lefelé ereszti a daru a kitörésgátlót A hétfői és keddi, két sikertelen próbálkozás, küzdelem után tegnap délután, röviddel fél három előtt sikerült helyére illeszteni a zsanai gázkitörés elfojtásának legfontosabb kellékét: az új kitörésgátló szerkezetet. Fél háromkor Hangyái János, az OKGT bányászati igazgatója jelenthette a tröszt vezérEzrek összefogása Megyei versenyértékelés az MHSZ-ben Megyei értekezleten értéltelték tegnap annak a versenynek az eredményét, amelyet az MHSZ fennállásának 30. és a KMP létrejöttének 60. évfordulójára hirdettek meg tavaly. A szövetség helyi szervezeteiben és klubjaiban igen jelentős akciókat eredményezett a felhívást követő helyi szervező-, agitációs és toborzómunka. összesen 159 klub vett részt a vetélkedőn. több, mint 6 ezer taggal Az volt a cél, hogy a szövetség minden tagja — ki-ki a maga munkahelyén — példamutató helytállást tanúsítson és emellett vegyen részt a honvédelmi munka fejlesztésében, a közcélú társadalmi munkától a versenyeredmények, az MHSZ taglétszámának növeléséig. Amint a megyei értékelő tanácskozáson Mihalik Ferenc alezredes, megyei titkár bevezetőjéből és Nagy Ferenc őrnagy előadásából kiderült: a verseny elérte célját. A gépjárművezető, rádiós és egyéb tanfolyamok, klubok több hallgatóval, több taggal fejezték be munkájukat a tervezettnél Az összetett versenyeken 27, a honvédelmi kupa lövészversenyeken 54 százalékkal többen vettek részt a megyében. Jellemző, hogy a hatfordulós HKL-versenyt mintegy húszezren járták végig. Hat új MHSZ-klub alakult a megyében. Gazdagodott a szövetség a létesítményeket illetően. Társadalmi összefogással 3 millió 300 ezer forintot jelentett ez. A klubok anyagi, technikai, pénzügyi gyarapodásának értéke forintban másfél millió volt. Részint összefogással építettek a megyében 30 kispuska-. 20 légpuska-lőállást, 4 lőcsarnokot, 2 raktárt és 4 ÖHVakadálypályát. A klubtagonkénti társadalmi munkaóra átlagosan tíz volt" 1978-ban. Az ünnepélyes versenyértékelésen sokan kaptak ezért kitüntetést, jutalmat a szövetség társadalmi aktivistái és vezetői közül Űttörőelnökség honvédelmi igazgatójának és Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettesnek télefonon: a délben fél egykor kezdődött akció sikerrel járt. Magasra nyúló daruval lógatták be a gázáramlás fölé a több tonnás szerkezetet, s drótköteleket feszítő lánctalpas traktorokkal mozgatták a kívánt- irányban és szögben. Már-már úgy látszott, kétszeri nekifutással sem sikerül a szerkezetet pontos helyére juttatni, ám harmadszor a kétórás, megállás nélküli küzdelmet feledtette a védekezésben részt vevők öröme; helyére került a kitörésgátló. A kitörésvédelmi brigád soros csoportja azonnal hozzá is látott a rögzítő csavarok elhelyezéséhez. Űjabb lépéssel jutottak tehát céljukhoz közelebb a kitörés elfojtásában közreműködők. A gáz most mór a kitörésgátló szerkezeten át áramlik és szűkebb sugárban. A következő feladathoz — a lefúvató vezetékek kiépítéséhez — a rögzítés után hozzálátnak, s a gázsugár erejének csökkenése után döntenek az elzárás módjáról és idejéről B

eruházásokról fejlesztésekről hitelekről beszélgettem egyik szegedi vállalatunk jó képességű közgazdászával Ironikusan hivatkozott a hajdani kiskocsmák falára akasztott föliratra: „Hitel nincs, ne is kérjen."' Valóban így állunk? Kiürült volna az államkaszsza? Bele kell törődnünk abba, hogy álljt mondtak a beruházásoknak? Sok mindent tudomásul kell vennünk, azt is, hogy a múlt esztendőkben fölfokozott beruházási ütemet nem lehet folytatni. A pénzügyi szakemberek is azt hangsúlyozzák, amit az 1979-es népgazdasági terv lényegesnek tart, hogy mérséklődjék a nemzeti jövedelem és a belső felhasználás közötti feszültség, és javuljon külkereskedelmünk egyensúlya. Ezért elsősorban a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, a jövedelmező termékek gyártását részesítik előnyben. Ha nem is mérték nélkül, de van elegendő pénz az államkasszában, legfeljebb a tavalyi beruházásra szánt összegnél az idén alig lehet többet fölhasználni Állami nagyberuházást nem kezdenek el az idén, a rendelkezésre álló pénzt (amely a szocialista szektorban 204-206 milliárd forintot jelent) és munkaerői anyagot, eszközt a folyamatban levők befejezésére érdemes és kell összpontosítani. Környezetijükben — indokkal — a csongrádi vízlépcső a kivétel amelynek az előkészítése elkezdődik. S természetesen több jelentős létesítmény építését folytatják: az új szegedi Tisza-híd, a DOMUS-áruház, a kórházi pavilon, szakmunkásképző intézel a nyomda, az algyői pébégáztároló, s gyárak kapacitásának bővítései (kábelgyár, vasöntöde, kenderfeldolgozó, gépjárműjavító szerviz, furnérgyártás stb.). A Magyar Nemzeti Bank elnöke legutóbbi tájékoztatójában elmondta, hogy az exportfejlesztő hitelekkel kapcsolatban a kormány hozzájárult a 45 milliárdos keretnek 1980-ig 6-10 milliárd forinttal való fölemeléséhez. Az előirányzat növekedésére a bank új hitelszerződéseket köt A bank az exportfejlesztő hiteleket 1979-ben főleg olyan fejlesztésekre nyújtja, amelyek legkésőbb 1980 végéig üzembe helyezhetők és már legalább 1981-től többletexport árualapot hoznak létre. Ezek a feltételek azt jelentik, hogy elsősorban a kisebb és a közepes gazdáiKultúra, tudomány Magyar—indiai együttműködési munkatervet írtak alá Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, néphadseregünk szegedi helyőrségének parancsnokságán ülésezett a Csongrád megyei úttörőelnökség honvédelmi-nevelési szakbizottsága. A honvédség, a határőrség, a munkásőrség, a tűzoltóság, a rendőrság és az MHSZ képviselőiből álló testület a forradalmi ifjúsági napok csapatszintű előkészítéséről, illetve az Úttörő Gárda ezzel kapcsolatos teendőiről tanácskozott. Megvitatta és elkészítette a június 3-án Mártélyon megrendezendő Úttörő Gárda szemle programját is. Ott volt az ülésen Bárdos Klára, a megyei úttörőelnökség titkára és Horváth Sára, a szegedi járás úttörőelnöke. Délután a tanácskozás résztvevői laktanya-látogatásra indultak, s a katonák életével ismerkedtek. Szerdán a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták hazánk ós az Indiai Köztársaság 1979—80. évre szóló kulturális és tudományos együttműködési munkatervét. A dokumentum — amelyet magyar részről Meruk Vilmos, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, indiai részről D. N. Misra, az indiai kulturális delegáció vezetője látott el kézjegyével — az 19ö2-ben megkötött magyar—indiai kultu-. rális és tudományos kormányközi egyezmény gyakorlati megvalósítását segíti a következő három esztendőben. A tervek szerint egyebek között tovább bővül a tudományos kutatók országaink közötti cseréje. Ennek keretében elsősorban a hungarisztika és a magyar nyelv indiai oktatásának feltételei javulnak. Ugyanakkor rendszeressé válnak vezető közgazdászaink szervezett tudományos konzultációi, találkozói is. Bővülő könyvkiadói együttműködésünk újabb művek megjelentetését irányozza elő. A tervek szerint Indiában magyar költészeti antológiát. Magyarországon egy indiai elbeszélésgyűjteményt adnak kl, s kapcsolataink további erősítését várják a szakemberek a magyar—hindi társalgási zsebkönyv megjelentetésétől is. A nemzetközi gyermekév alkalmából egyebek között magyar és indiai mesekönyvek kölcsönös kiadása szerepel a programban. Tervbe vették a Szeged: József Attila Tudományegyetem és a Hyderabad-i Egyetem; valamint a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Bombay-i kutatási központ együttműködését is. (MTI) kodó egységektől várják a kezdeményezést, mert nem lehet szó nagy építkezéssel járó, hosszabb átfutási idejű fejlesztésekről. Olyan gépi beruházásokat, új gépek beállítását szorgalmazzák, amelyek lehetővé teszik a minden piacon exportképes áruk gazdaságos termelését. Természetesen nem zárja ki a bank az olyan hitelek folyósítását sem, melyeknek fejlesztése, megvalósítása áthúzódik a VI. ötéves terv időszakára, de ezeknek elő kell segíteniük a felkészülést az új tervidőszakra. Vajon a szegedi és a környékbeli vállalatok, szövetkezetek mennyire kezdeményeznek e hitellehetőségben? Tavaly voltak ilyen lépések, hiszen a megyei vállalatok összesen 100,6 millió forint konverválható export árualapot növelő hitelt vettek föl. Az ilyen összegekkel támor gatott fejlesztések eredményt is ígérnek, az előzetes számítások szerint, évente körülbelül közel 2 millió dollár tiszta devizahozamot mutatnak. Az elmúlt esztendőben már volt némi eredmény is: jelentősen emelkedett az élelmiszeripar és a könnyűipar (ezen belül a textilipar) tőkés piaci eladása. Teraiészetesen a külpiaci realizáció nem könnyű dolog. Tavaly is, például az utolsó negyedben a szocialista piacokon az exportáló vállalatok, gyáregységek és szövetkezetek többsége élénk, egynegyede közepes keresletet észlelt. A tőkés piacokon ennél kedvezőtlenebb volt a helyzet, az exportálók közel ötödének, köztük a FÜTÖBER, a METRIPOND Mérleggyár, a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat, a Szentesi Baromfifeldolgozó VáHalat és négy ipari szövetkezet termékei iránt nem volt megfelelő a kereslet. A

jelentősebb tőkés exportot lebonyolító vállalatok, gyáregységek közül a Kenderfonó és Szövőipari Vállalal a Szegedi Húsipari Kombinát, a Szegedi Konzervgyár és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat növelte kiszállítását. Ugyanakkor az igények lanyhasága miatt visszaesett a Szentesi Kontakta Alkatrészgyár, a Pannónia Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, a Szegedi Ruhagyár és a baromfiipar exportértékesítése. Mi lehet az ok? Az is magyarázal hogy az exporttevékenység a vállalatok egy részénél veszteséges, az árbevétel nem fedezi az önköltségei Kizárólag állami visszatérítéssel válik nyereségessé — előzetes adatok alapján — a megyei székhelyű minisztériumi könnyűipari vállalatok közül a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat- szocialista exportja, a Vásárhelyi Kötöttárugyár mindkét relációjú exportja, a Tisza Bútoripari Vállalatnál viszont az állami viszszatérítéssel növelt árbevétel sem éri el az önköltséget a tőkés exportnál — olvashattuk a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből De mit mondanak a banki szakemberek? Azt, az exoorthitelek egyik lényeges feltétele, hogy a vállalati befektetés tiszta devizahozamából (az exportból származó bevételekből levonva a devizakiadásokat) három év alatt megtérüljenek a kölcsön tételei. Korábban ez a megkötési idő öt esztendő volt. Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei fiókjának vezetőitől, hogy a helybeli vállalatok, szövetkezetek igényeltek-e már a szorosabb feltételek között hitell A válasz azt igazolta, hogy lassan mozdulnak a gazdasági vezetők. Nemigen mernek kockáztatni, vagy nincs elegendő információjuk? Is, is — mondhatnánk. A Szegedi Szerszámkovács Ipari Szövetkezet szeretne csak gépeket vásárolni, melyeknek segítségével növelhetné a tőkés piaci eladásail de száz forint hitelre mindössze 10 forint hasznot tud garantálni. Ez viszont kevés a nagy versengésben. Talán a Szegedi Nívó Faipari Szövetkezet — amely ugyancsak tipikusan gépi beruházásra szeretne hitelhez jutni — jobb feltételeket ígér: az USA kereskedői vásárolnának tőlük. Biztosabb dolga lehet a Szegedi Ruhagyárnak, mely szintén gépeket kíván venni a hitelből s zömmel bérmunka jellegű lehetőségei vannak amerikai piacokon. A ruhagyáriak valószínű, versenyben maradnak a banknál, mert pénzüket gyorsan befektethetik, s aligha kell várni a haszonnal 1981-ig. Igen érdekes ajánlattal jelentkezik a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár. Ez az üzem jelenleg is tartja pozícióját az NSZK, a francia és az angol piacon. De ott is most igénylik a vásárlók a termékváltást, s a vá-' sárhelyi cég szeretné megtartani vevőit, ehhez viszont exportfejlesztő hitelre lenne szüksége. Olyan kikészítöbe-; rendezéseket kellene vásárolniuk, amelyek lehetővé tejví nék a gyapjúszálak kötését á meglevő gépparkon, s olyan tulajdonságokkal hogy af gyapjúanyagokat mosógépben is lehessen tisztítani. A vásárhelyi gyár a kért hitelt három éven belül vissza tudná fizetni Valószínű, támogatást érdemelnének, hiszen a meglevő piac tartása, sőt annak fokozása mindenképpen népgazdasági érdek. M

iért is tettük szóvá ezt a viszonylag jobbára csak szakmai berkekben érdeklődésre számot tartó írásunkat? Azért, hogy — az írásunk elején idézett közgazdász barátunk, s minden gazdasági vezető figyelmét — arra hívjuk fel, hogy nem üres az állam kasszája, csak igyekezzenek okosan, mozgékonyan viselkedni a rendelkezésre álló pénzösszegekkel ami már közérdek. A kormányzat, a bank is azt várja, hogy a kisebb és a közepes vállalatok járjanak elöl a jó példával, ők különben is jobban alkalmazkodnak a piaci mozgásokhoz, rövidebb idő alatt képesek változtatni termelésük szerkezetén. Éljenek hát a meglevő lehetőségekkel, lépjenek előre a nemzetközi piaci versenyben. Gazdagh István Tájékoztató lelkészeknek Tájékoztató előadást tartott tegnap, szerdán a népfront Csongrád megyei bizottsága, a Csongrád megyei római katolikus papi békebizottság elnöksége, a protestáns és egyéb egyházak lelkészi békebizottságának elnöksége lelkészeknek. Ezen ott volt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Molnár Sándor, a megyei népfront titkára és Szalva János, az egyházügyi hivatal főelőadója is. Nagy Tibor, tiszteletbeli kanonok, a római katolikus papi békebizottság elnökének megnyitója után dr. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház elnökpüspöke, az Országos Béketanács elnöksége és a Béke-világtanács tagja számolt be a IX. magyar békekongresszusról és a Békevilágtanács berlini üléséről. Zárszót Kádár László református lelkész mondott