Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

Csütörtök, 1979. január 11. 3 Minőség, gazdaságosság Gyorsul a termékszer kezei-váltás a gépiparban 'A gépipari termelés ebben nyit a termelés bővülése inez évben 4,5 százalékkal bő- dokolttá tesz. A kohászati és vüL Ez a tervezett növeke- gépipari vállalatoknál az dési ütem valamivel las- idén minden százalék tersübb, mint az elmúlt esz- melésnövekedés csak 0,5 tendőkben, mivel kevesebb százalékkal nagyobb készlea beruházás, és csökken a tet vonhat maga után. Köbeiföldi felhasználás. Ugyan- rülbelül 40 vállalatnál jeakkor a különböző szabály- lentősen csökkenteni fogiák zóváltozások hatására elő- a készleteket, erre a KGM térbe kerül a gyárak, üze- az MNB-vel közös intézkemek munkájában a gazdasá- dést dolgozott ki. gos termelés, a termékszerkezet-váltás gyorsítása és a munka minőségének javítása. A gépipar idei terve szerint a hazai felhasználók és a kereskedelem ellátásán túl fokozottan növelik az iparilag fejlett országokban is konyságának gazdaságosan eladható ter- Azokban az mékek arányát. aminek eredményeként a gépipar , . . ágazatai átlag 10—12 száza- utemben bovul vagy stagnál lékkai növelhetik nyeresé- a termelés, nem lehet nöEúket. vélni a dolgozói létszámot. Az évi feladatok során a Sőt, egyes vállalatoknál A termelékenység növekedésével szorosan összefügg a létszámhelyzet is. A minisztérium a napokban irányelveket ad vállalatainak a munkaerő-gazdálkodás hatéjavítására, üzemekben, ahol az átlagnál kisebb legfontosabb a gyártmányezerkezet korszerűsítése. A szelektív fejlesztés alapján gyorsabb ütemben fejlődik a szerszámgépek, az elektronikus alkatrészek, a járműrészegységek. a kábeígépek, a megmunkálóberendezések aa erősáramú egységek, az orvosi műszerek és a mezőgazdasági gének termelése. Ugyanakkor az olajkályhák, egyes transzformátortípusok, az elektroncsövek, a központi fűtési kazánok és fémszerelvények előállítását gyorsabb ütemben csökkentik, s korlátozzák egyebek között egyes forgácsoló szerszámgépek, villanvmozdonyok. teifeldolgozó gépek és autórádiók gyártását. Célul tűzték ki a gazdaságtalan export megszüntetését is. A gépiparban a szocialista országokba irányuló kivitel több mint 80 százaléka gazdaságos. Rosszabb a helyzet a tőkés kivitelben. Az exportált cikkeknek mintegy egyötöde sorolható csak a kimondottan gazdaságos exportba. A KGM-vállalatok továbbra is kiemelten foglalkoznak a készletgazdálkodással, ugyanis sok üzemben sokkal nagyobb a készletnövekedés, mint amenyegyes csökkentésre, illetve átcsoportosításokra kerül sor. (MTI) Ipari szövetkezetek munkája A belföldi áruértékesítés, a lakosság részére nyújtott szolgáltatások tervezettet meghaladó mértékű fejlődése, az exportkiszállítások előirányzatot megközelítő teljesítése — ebben foglalható össze az ipari szövetkezetek múlt évi tevékenységének gyorsmérlege. Az alaposabb, részletesebb elemzésre az Országos Tanács szerdai ülésén került sor, ahol megfogalmazták 1979 legfontosabb teendőit is. Az árutermelők számolnák azzal, hogy a gazdaságtalan termelés visszaszorítása nyomán a szövetkezetek egy részénél gyors fejlődésre nyílik majd lehetőség. Változatlanul fontos feladatnak tartják az ipari szövetkezetek és az állami vállalatok, valamint a szövetkezetek egymás közötti termelési kapcsolatainak bővítését. (MTI) A befejezetlen beruházások sorsa Magyar-jugoszláv árucsere Aláírták a jegyzőkönyvet Az 1979. január 4—9. kö- hosszú lejáratú egyezményzött Budapesten folytatott ben meghatározottnál, tárgyalások eredményeként A tervezett áruforgalom szerdán a • Külkereskedelmi mintegy 40 százalékát akooMinisztériumban Tordai Jenő peráciás és szakosítási együttkülkereskedelmi miniszterhe- működéssel kapcsolatos szállyettes és Alija. Basics jugo- lítások — gépipar, papír- és szláv külkereskedelmi mi- műtrágyagyártás, vaskohászat niszterhelyettes aláírták az — teszik ki. A forgalom je1979. évi magyar—jugoszláv lentős növekedését irányozárucsere- és szolgáltatásfor- zák elő a színesfémkohászati, galomról szóló jegyzőkönyvet, a vegyi és ásványbányászati A jegyzőkönyv a két ország anyagok, valamint a mezőközötti árucsere-forgalmat 445 gazdasági és élelmiszeripari millió dollárban, a szolgál- termékek szállításában. A tatásforgalommal együtt pe- hosszú lejáratú előirányzadig közel 600 millió dollár- toknak megfelelően tervezik a ban irányozza elő, ami az közfogyasztási iparcikkek és 1978. évihez viszonyítva 24 a határ menti területek köszázalékkal magasabb. Az zötti árucserét. Alija Basics , . , . . _ , _ jugoszláv külkereskedelmi 1979. ev, gépipari forgalom ^fniszterhelyettes a tárgyaelőirányzata 36 százalékkal jások befejeztével elutazott nagyobb az 1976—1980. évi hazánkból. (MTI) Valamelyest meggyorsult Sor került a fafeldolgo- folynak be olyan 1978-ban a beruházások ki- zásban olyan kapacitásbőví- tesen, mint az vitelezése, átadása, némileg tésre, ahol naponta 167 ezer iparterületen, tervszerűbb lett az üzembe forintot költöttek el. Szép helyezés; az első hat hó- summa, ha magánpénztárnapban az egész esztendő- cánkat vesszük alapul, ám ha ezt az összeget kilencvenhárom hónapon át (!) fiaetgetik ki napról napra, könnyen beláthatjuk: a befektetés fejében a közös még sincs pénztár reménytelenül vár a kivitelezés a haszonra. S csak a kiviegyenleemlftett re terjedő feladatoknak nagyobb részét valósították meg a fejlesztésekben közreműködő cégek, mint bármikor korábban. Túlzott örvendezésre okunk, mivel alatt levő, befejezetlen ál- telezés ideje volt 93 hónap, lomány soha nem látott azt megelőzte — huszonkét hónapnyi idővel — a tervek készítése, az engedélyeztetés... Hasonló fejlesztés, nemzetközi adatok szerint, az elhatározástól, az tempóban bővült. Azaz több beruházás készült el, de még több volt folyamatban. Futás, a célon tűi is Érdekek, érvényesítve Előzetes adatok szerint 1977-hez képest nyolc-kilenc százalékkal növekedtek a beruházási célú kiadások 1978-ban, s úgy, hogy a vállalati befektetések rendkívül gyorsan, az állami hatáskörben lebonyolódók lényegében a terv szerint emelkedtek. Idén 204—206 milliárd forint költhető el, s ennek döntő részét, a népgazdasági terv megfogalmaüzemkezdésig nem 'tárthat f05? szerint a folyamatban tovább 18-24 hónapnál, Ievő beruházásokra kel! mert akkor már ges. Megfoghatóbbá téve az előbbi, befejező mondatrészt: nőtt a megvalósítás szakaszában levő építmények száma — körülbelül és átlagosan ezerrel —, s még inkább — 15—18 milliárd forinttal — azok költségvetési összege 1978-ban. A forintok alapján mért nö- _ vekedés kétszer olyan gyors lóeszköz-beruh ázások volt mint a darabszám sze- értéke, ezzel szemben veszteséArányok, kérdőjelek Hét esztendő alatt, 1970 és 1977 között az Európai Zárszámadásra készülnek a közös gazdaságokban Ilyenkor, január elején a minden, amivel az évet kezd- munkák folyamatosak. Így gazdaságok készülnek az ték. például a téli műtrágyaszóidei esztendőre. Ehhez az Ahol hiányok mutatkoztak, ras- A szegedi gazdaságokban kell először, hogy összegez- ott megtették a szükséges in- alkalmasnak találták a tazék a maguk mögött hagyott tézkedéseket. Ezután már a lajt a fejtrágyázáshoz és év munkáját, eredményeit, könyvelők dolga, hogy a pa- munkába állították a szóróFpltérképezzék a Jot és a píron is összegezzék a gaz- gépeket. Az idén 6742 hekrosszat is. Ebben a zord idő- dálkodást. Természetes, hogy tér búzára és 461 hektár, árben a meleg iroda és a fű- csak azt tudják papírra vet- Pára szórnak műtrágyát, tött műhely, raktár ad mene- ni, amit egész évben a kö- Ugyanezt teszik a szegedi déket a téesztagoknak. Ilyen- zösségben termeltek. Volt járás közösségeiben is. Zákor intézik ügyes-bajos dol- már rá példa itt is — ott is, kányszéken az Egyetértés gaikat, hiszen e tájban kere- hogy a ceruza néha elsiklott Szakszövetkezetben, a balássik föl legtöbben a döntő- a valóságtól. Az is igaz, hogy fyai Alkotmány és a forráskúti bizottságokat. Most van az éber szemek vigyázzák a gaz- Haladás Termelőszövetkezetideje, mert kint fagyott fi daságok vagyonát, és idejében ben mar az új év első hetéföld. A műhelyekben folya- szólnak, ha a kartonok egyez- ben hozzáfogtak a téli műmatos a munka, javítják a tetéséből nem a reális ered- trágyázáshoz, gépeket ménv jönne ki. Azért is fon- A zárszámadásról mé<* A forráskúti Haladás Tsz- tos a pontos, precíz leltár, ugyan korai beszélni, mert ben is tető alatt dolg-znak mert ez adja alapját a ter- csak februárban kezdődnek az emberek. A hűtőházban veknek, a reális, a megala- ^"f aV^ — válogatiák a piacra való m7,ft kiéléseknek. tek^Xn tíSaíafe krumplit és a káposztát. Kétnaponként indítanak útnak árut az ország különböző részeibe. De készülnek itt is a zárszámadásra, akárcsak máshol. Azt hihetné a dolgokban járatlan, hogy a zárszámadás a téeszben akkor kezdődik, amikorra a meghívó hirdeti Akkor már a finiséhez érkezett az összegezés, akkorra már minden eldőlt, sikerült-e a terv, vagy nem. Lényegében az összesítések a múlt évben kezdődtek. Amikor összeírták, fölleltározták a téeszek a vagyonukat. Bizottságok ráérték föl. miből mi lett, s piegszámolták, jneg van-e pozott elképzeléseknek. A szabadban a szükséges M. T. rinti; egyre nagyobb, tékesebb beruházások mataira várunk. S ez érthetően elsősorban az anyagi ágakra igaz, hiszen hosszú évek óta az összes ilyen célú kiadás 78—80 százaléka jut erre a területre. Lényeges bővítést jelölt meg feladatként az ötöd'k ötéves terv a termelő állóalapoknál, ám a tényleges teljesítés jóval túlfutott az eredetileg kijelölt célon. Éppen ezért vált elkerülhetetlenné, hogy a további beruházási munkát alárendeljük az egyensúly javítását célzó intézkedéseknek. Az új fejlesztések megkezdését megelőzi a folyamatban levők mielőbbi befejezése; a befejezetlen állománynak csökkennie kell. Az igény jogos. A beruházási gyakorlat ugyanis meghökkentő esetek, tények sorát kínálja okulásul. Furcsa számtan összpontosítani". Az össztársadalmi érdekek diktálják, hogy az exportképességet növelő beruházások továbbra is előnyben részesüljenek, ám azt szintén ugyanezek az érdekek követelik meg: minden erőt a folyaGazdasági Közösség orszá- matban levő fejlesztésekre gaiban átlagosan évi 1,3 szá- csoportosítsanak át beruzalékkai növekedett az ál- házók, kivitelezők. Hiszen reál- tavaly, az utolsó negyedévha- ben a munka alatt álló zánkban hét százalékkal! A építmények — tehát csak az ka- tempókülönbségnek vannak építmények! — költségvetépozitív vonásai, ám nega- si összege minden korábbi tívak is, seregestül! Ahogy rekordot megdöntött, 120 az szintén kérdőiéi: miért mi'liárd forint fölé emelalacsonyabb hazánkban a kedett beruházási kiadásokon belül Csupán a7 iparban 70 möa gépek, berendezések ará- nárd forintnál nagyobb a nya, mint a KGST-országok befejezetlen beruházások áltöbbségében? Tapasztalata- lománva, s ennek negyven ink joggal arra engednek lIíi^T"?^^ következtetni, hogy még mindig túlzott fontossága van a beruházók szemében az új épületeknek, építményeknek, s a kelleténél kisebb jelentősége annak, mi kerül a falakon belülre. Idén a vegyipari vállalatok 400 millió dollár értékű árut szállítanak a tőkés országokba. Ezzel az öszszeggel a népgazdasági terv számol, de teljesíthető lenne-e úgy, hogy szép épületek vannak, de hatékonyan működtethető berendezésekre már nem futotta? Avagy milyen naiv óhajjá silányodna a kötelezettség. ha nem sikerült volNemzetközi összehasonlító adatok szerint hat hónap alatt készen kell lennie an- vegyipari iparra, a vegyiparra jut. Itt valóban, hosszú a kivitelezési idő a technológia jellegéből következően, ám na-w kérdés: valóban anynyira hosszúnak kell lennie? A Nehézipari Minisztérium vizsgálatai szerint például az erőművi blokkok kivitelezési ideje hazánkban 30—50 százalékkal több. mint a fejlett ipari országokban, azaz: harminc—ötven százalékkal később számíthatunk a kamatra. S ez csak egy eset tartalékaink érzékletesen gazdag tárházából, hiszen az idén átadandó kilenc nagyberuházás — s a további három, ahol részleges üzemeltetésre kerülhet sor — na - részben határidő minden ilyen célú száz fo„ előtt! — üzembe helyezni nak az önkiszolgáló étteremnek, ahol egyszerre háromszáz vendéget fogadhatnak. Mi „bebizonyítottuk": harminchat hónap éppen, hogy elegendő erre! A nagyváros önkiszolgáló étterme, 21 millió forintos költséggel ugyanis ennyi ideig épült, pontosabban: dolgoztak rajta három hetet, azután két hónap szünet következett Az építésbe beleölt forintok pihentek, egy fillér kamatot nem hoztak, ám azok, akik furcsa, a társadalom számára tűrhetetlen számtani képességeikkel a kivitelezési idejét megsokszorozták, ennek ódiumát nem vállalták. rintból csupán 14—15-öt nagyberuházások köt le Fontosságban tehát semmivel sem áll hátrább az, hogy mi történik a további 85—86 forinttal, mert a kamatokat a kerek száz forint után terveztük, várjuk. Mészáros Ottó sorát?! Példánk tetszés szerint választott, mert ugyanígy hivatkozhatnánk gépipari, bányászati, textilipari fejlesztésekre, ahol a kamatok fontos tételei a népgazdasági tervnek, ám nem A Mátra tetején Növények fagypróbája Különféle szántóföldi növényfajták fagyállóságát vizsgálják a gödöllői Agrártudományi Egyetem mátraszentlászlói fagykísérleti állomásán. A Mátra tetején e célra kialakított szabadtéri parcellák mintegy 850 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, s így Magyarország legmagasabbban fekvő, mezőgazdaságilag művelhető területének számítanak. Ebben a térségben igen szélsőséges az időjárás, erős a hőingadozás, ezért jó lehetőség nyílik a speciális vizsgálatokra. Különösképpen a nagy hozamú és gazdag beitartalmú gabonafélék elterjesztése szempontjából van nagy jelentősége a mátrai kísérleteknek. (MTI) Tej Zákányszékről Molnár József felvétele Naponta több mint háromezer liter tejet vesznek át a zákái-fe/széki Egye'éríés Szak'jzö.e'kezet tejcsarnokában. Korábban két külön he'yre hord'ák a tejet a környékbeliek, s mióta egyesült a két közösség, azóta új tejházat énítettek. Négy járat 540 tanyáról gyűjti össze a tejet. Képünkön Makra József és. Papp Imre pótkocsira rakja az üres kannákat I