Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

4 Csütörtök, 1970. január 11; UrbcmiMeios |H szavatossági idő helyett gpüsifiljciívilc Gazdasági és társadalmi fejlődésünk egyik csalhatatlan jellemzője a felgyorsult urbanizáció, a városiasodás. Az ország minden területén szaporodnak a lakóteleock, modern városnegyedek épülnek a földszintes, komfort nélküli házak helyébe, s ezzel párhuzamosan jó néhány településünk emelkedett városi rangra. A folyamat világjelenség, s mint ilyen, része az általános civilizációs fejlődésnek. A 60-as évek közeDén a világ városlakóinak száma elérte már a városon kívül lakók számát, s ez az elmúlt másfél évtizedben pedig még tovább nőtt. Megállíthatatlanul és visszafordíthatatlanul. S természetszerűleg összefügg az emberiség anyagi, tecnikal és szellemi gyarapodásának fő tendenciáival. A városiasodás lényege ennélfogva rendkívül progresszív. Ez hazai viszonyaink közt azt jelenti, hogy az urbanizáció része és egyben eredménye — az örökölt korszerűtlen gazdasági és társadalmi struktúrából vagy a demokratizmus fogyatékosságaiból fakadó — tradicionális hátrányaink leküzdésének és a társadalmi felemelkedésnek. Az urbanizációt kompenzációnak is felfoghatjuk több évtizedes „megkésettségünkért", polgári fejlődésünk következetlenségeiért. Vagyis szocialista fejlődésünk során kell megszüntetnünk azokat a mulasztásokat, amelyeket a korábbiakban az urbanizáció terén ls elkövettünk. Am az egyértelműen pozitív kép néhány kérdésben megkérdőjelezhető Az urbanizáció alaovetőcn progresszív és pojgtiv folyamatában ugyanis mellékhatások, negatív jelenségek is kialakulnak, a városiasodás tendenciája pedig gyakran társadalmi és gazdasági feszültségek, érdekellentétek közepette érvényesül. Urbanizációs problémáink közül első helyre a mennyiségi növekedéssel kaocsolatos gondjaink kívánkoznak. Sokak elképzeléseiben, szemléletében a város legfontosabb kritériumai mennyiségiek, s ennek megfelelően céljuk egy létszámában, munkahelykínálatban, területi nagyságban egyaránt ,.nagv" város létesítése. A minőségi követelmények Ilyenkor háttérbe szorulnak, és többnyire másodlagosak is maradnak. A mennyiségi növekedés dominanciája azt is jelenti, hogy az urbanizáció két oldala, a vúrosodás (a várossá nyilvánítás) és a városiasodás ellentétbe kerül egymással. Hazánkban következésképpen a városodás többnyire megelőzi a városiasodást és a minőségi ténvezők (infrastruktúra, szolgáltatás. kulturális centrumok stb.) kiépítése óriási erőfeszítéseket igényel a már városi rangra emelt településektől és jelentős anyagi ráfordítást az államtól. S valószínű, hogv minél nagyobb a városodás és a városiasodás közötti szakadék annál nagyobb feszültségekkel • jár a megoldás keresése a városlakóknak és a város vezetőinek egyaránt. Az ideális természetesen az lenne, ha a városodás és a városiasodás egybeesne, vagv legalábbis közel azonos szinten járna. További gondokat, feszültséget jelent az urbanizációban a városoknak és vidéküknek kapcsolata. Erdei Ferenc azt remélte, hogy szocialista társadalmunkban lehetővé válik városaink és vidékük harmonikus fejlődése, azaz, hogy a városkörnyék, az agglomeráció nemcsak munkaerő forrása lesz a városnak, hanem a kölcsönösség, a közös érdekeken alapuló együttműködés jellemzi majd őket. Varosaink többségét ezzel szemben jelenleg sokkal Inkább foglalkoztatja az, hogy a városon belüli gondokkal (lakásépítés, infrastruktúra, szolgáltatás stb.) eredményesen megbirkózzék, mintsem hogy a városkörnyéket megfelelő módon civilizálni tudja. Budapest példáját említhetjük: a fővárost körülvevő Pest megye civilizációs mutatói alapján (a lakások színvonala, a szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás stb.) megyéink rangsorában az utolsók között áll, közvetlen vonzáskörzetének a budapesti agglomerációnak — ' ahonnét naponként 100 000 bejáró dolgozó utazik fővárosi munkahelyre — civilizációs mutatói pedig még Pest megyénél is jóval rosszabbak. Igaz, megindult már az agglomerációs tervezés és születtek már rendezési elképzelések is. de ezek a jelenlegi helyzetben csak fokozatosan változtatnak. A vidéki Ipartelepítéssel iparunk területileg arányosabbá vált. Félő azonban, hogy vidéki ipari központjaink (és városaink) a budapesti agglomerációhoz hasonló fejlődési vonalat követnek majd. Azaz a város és vidéke kapcsolatában továbbra ls a munkaerőszolgáltatás szempoVit.iai dominálnak, s a kölcsönösterdekeken alapuló együttműködés — amelybe a városkörnyék civilizációs fejlesztése is beletartozik — várat magára. kertes városi költöAz urbanizációs gondok, feszültségek sajátos területét jelentik a városiasodást kísérő életmódbeli változások. E változások az urbanizációhoz hasonlóan alapvetően pozitívak, de nagyon gyakran negatív jelenségeket is kiválthatnak. Közismert példája ennek a faluról közvetlenül városba települő család. amelvnek tagjai az új ingerek befogadására és az új környezet ..elviselésére" különféle módon reagálhatnak. Előfordulhat olyan értékvesztés vagy csökkenés, amelynek következménye az ún. deviáns magatartások (a család szétesése, alkoholizmus, bűnözés stb) kialakulása. Az emberek túlnyomó többsége természetesen képes arra. hogv elvisel ie az életmód radikális változásának következményeit. de ez igen nagy erőfeszítéseket Igényel Szerencsés esetben a faluról városba telenülő. a városban is hasonló környeUj mesterséges tó a Nyögő-patak völgyében Befejezték az új mesterséges tó műszaki átadását a Borsod megyei Varbó község határában. A Nyögő-patak völgyében épített, több mint kétszáz méter hosszú és nyolc méter magas gát mögött mintegy félmillió köbméter vizet gyű i lenek majd össze. Az új mesterség ges tó kettős hasznosítási lesz: felfogja majd a sok szor árvizet okozó Nyögő patak víztöbbletét, ugyanakkor háromszáz hektárnyi legelöt öntöznek majd a vizével. Az új tó feltöltését tavaszszal kezdik meg. (MTI) zetbe kerül (pl., ha családi házból egy kertes családi házba zik). A többség azonban — mint tudjuk — inkább lakótelepekre kerül, magas házakkal zsúfolt ..alvó-városi" környezetbe, másfél-két szobás lakásokba, ahol a' falu zártságát felváltja a lakótelepi zártság. Ez utóbbi még azok számára is nyomasztó lehet, akik kertvárosi- lakásukból, házukból költöztek modern lakótelepeinkre. A lakótelepek egyhangúságát, lehangoló ridegségét, zsúfolt beépítettségét gyakran szoktuk idézni különböző fórumokon. Mindez különböző környezeti ártalmakkal jár. melyeknek életmódromboló következményei igen súlyosak lehetnek. Természetesen a mai lakáshelyzetben a lakótelepi lakás a többség számára — az albérletben, komfort nélküli lakásokban töltött évek után — kedvezőbb lehetőséget, az urbánus életforma keretét jelenti, és jelentős előrelépést a korábbiakhoz képest. De felvetődhet a kérdés.. hogy mai modern lakótelepeink meddig maradnak modernek; a lakáshelyzet javulásával párhuzamosan nem indul-e meg nálunk is egy zöldövezetbe, városkörnyékre, sőt falvakba visszavezető folvamat?S ha igen, akkor nemcsak az vethető fel, hogy mi lesz lakótelepeink sorsa, hanem sokkal inkább az,, hogy — az el- és visszavándorlást megelőzendő — több gondot kellene fordítani a városkörnyék fejlesztésére. Pontosabban. a városiasodást nem kellene-e mielőbb kiterjeszteni városaink vonzáskörzetére? Egészen valószínű. hogy mindaddig, amíg városainkat és környéküket az urbanizáció és civilizációs mutatók területén éles kontraszt jellemzi a városkörnyék lakói közül sokan — hacsak önerőből nem képesek lakókörnyezetük civilizálasára — városokba vágynak. Ma az urbaViizáclő legáltalánosabb formáia a városokon belüli urbanizáló* amelyet többnvire még min dig a városodás előz meg Azaz, az embereket váró sokba tömörítjük és ott te remtjük meg környezetül urbanizálásának felételeit. F fontos folyamat mellett kálenne elhanyagolni annak lehetőségét, hogy az urbanizáció feltételeit is közvetíthetjük a kisebb településekre. Ez utóbbi minden bizonynyal egy stabilabb és szervesebb urbanizált életmód kialakulásához járulna hozzá és felgyorsítaná a város és falu fennmaradt vagy újratermelődő ellentéteinek csökkenését. Bőhm Antal Változások az élelmiszerek jelölésében Az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtása során új intézkedések láttak napvilágot, amelyek bővítik az élelmiszerek minőségére utaló megjelöléseket. Fontos szabály például, hogy fokozatosan meg kell szüntetni az élelmiszerek csomagoló anyagán eddig alkalmazott „szavatossági idő" lelölését. A fokozatosságot több tényező okozza. Olyanok például, mint a régi — és sokszor nyomdai technológiával készített — csomagolóanyagok felhasználása. a romlandósággal kapcsolatos jellemzik felmérése stb. A végréh'altással kapcsolatos határidő 1981. december 31. Az első benyomások szerint hosszúnak tűnő határidő nem -jelent tétlenséget, amit az is bizonyít, hogy a "egfontosabb élelmiszerek tekintetében máris döntések születtek. Erről a vásárló legfeljebb azért nem tudott, mert a még régi csomagolóanyagokat használják, amelyeken a „szavatossági idő' megjelölés szereoel. Az ilyen csomagolóanyagok azonban fogvnak és a7, új jelölésekkel egyre több élelmiszer kerül forgalomba. A hozott döntések értelmében a közismert és sokak által megszokott „szavatossagi idő" három fokozatra oszlik meg, amely elnevezések és az elnevezésekkel kapcsolatos szabályok az alábbiak: A „Fogyaszthatósági határidő" Jelzés után a fogyasztás dátumát sell érthetően feltyntetni. Például '79. 02. 06. Az ilyen jelzéssel ellátott élelmiszert a fogyaszthatósági idő után a bolt nem adhatja el. A rendelet azokat a gyorsan romló élelmiszereket sorolja ide, amelyeket a gyártó legfeljebb 14 nappal korábban szállított. Ilyenek: ételek, egyes tejtermékek, gvermektápszerek, tej, kenyér, pékés cukrászsütemény stb. A „Minőságmegórzésl idő", esetleg „Minőséget megőrzi" mondatot és a dátumot a nem gyorsan romló élelmiszerek csomagoló anyagán alkalmazzák. Az ilven élelmiszert — az idő eltette után — csak mérsekelt áron szabad eladni. És mérsékelt áron is csak' akkoi. ha azt megvizsgálták és így megállapították. hogy az egészségre károsító hatása nincs. Ha pedig a termék veszített az élvezeti értékéből, akkor a szabványnak megfelelő új minőségi osztályát ls meg kell állapítani, és csak ezzel jelölve, a hibátlantól elkülönítve szabad árusítani. Van olyan áru, amely „Minőségét korlátlan Ideig megőrzi." Az olyan termékek számítanak ide. amelyek a gyártást követő 3 év után is megnyugtatóan fogyaszthatók. A kereskedelem pénzügyi és raktározási helyzetét ismerve nem valószínű, hogy a boltokban egymásfél évesnél régebbi élelmiszert árusítsanak. A jelölés a háztartási készlete* felhasználásakor nyújt segítséget. A fentiekből kitűnik, hogy a rendelkezések Jobban figyelembe veszik a különböző élelmiszerek sajátosságait. Következetesek az egészség védelme és a fogyasztói érdekek egvéb szempontjainak tekintetében. Az új jelölések megismerése begyakorlása a vásárlónak egyértelműen 'ehet, Fcűor Pál, a Csongrád megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője Alpinisták találkozója a Pamíron — Egy olyan ország, amely ilyen nagyszerű tábort tud létrehozni, kétségkívül siKerrel rendezi meg az 1980as olimpiai játékokat. Kalaoot emelek a szovjet alpinisták előtt — jelentette ki R. Kirkpatrick amerikai professzor, aki nvári szabadságát a szovjet Pamir hegyvonulatai között töltötte. Az itt már öt éve működő nemzetközi alpinista táborban Európa, Amerika, Ázsia sok ezer hegymászója fordult meg. A külföldi alpinisták számára lehetővé tették a Szovjetunió sportszempontból legérdekesebb és legmagasabb hegycsúcsainak — a 7134 méter magas Lenin-csúcs, a 7495 méter magas Kommunizmuscsúcs és a 7105 méter magas Jevgenyija Korzsenyevszkaja-csúcs — megmászását ls. Az 1978-as szezonban a Pamír" óriásainak lábánál nz Egyesült Államok. Japán. Franciaország, NSZK. Lengyelország. Csehszlovákia, Magyarország, Belgium. NDK, Ausztria és Liechtenstein mintegy 250 alpinistája gyűlt össze. A szezon a külföldi hegymászók számára is sikeres volt. Sokan közülük először teljesítették életük nagy álmát. a hétezei méteres maHí hallgatók A több mint 150 éves hírneves berlini felsőoktatási intézmény, a Humboldt Egyetem népszerűbb, látogatottabb, mint valaha. Az egyetemi polgárok száma 'avaly újabb 2700 -al nőtt. Jelenleg 28 tudományágban 2760 előadó és kutató oktatja az egyetem több mint 12 ezer diákját. 1810-ben, az alapítás évében négy fakultáson folyt Itt az oktatás: jogászokat, teológusokat, orvosokat és bölcsészeket képeztek. Az egyelem első rektora a neves fi'ozófus, Johann Gottlieb Flchte volt. Az egyetem élén — többek között — olyan hírességek álltak, mint Georg WPhelrr Friedrirh Hegel. Rudolf Virchov, Max Planck. A professzorok közül 27 Nobeldíjas volt — közöt ük Albert Einstein. 1836 és 1841 között az egyetemen tanult jogot és filozófiát Marx Károly. gasság meghódítását. A Lenin-csúcsra például 90 külföldi hegymászó jutott fel. Ez a hegycsúcs egyébkén i Földünk egyik legkedveltebb és leglátogatottabb hétezres magassága; 1923 óta, a csúcs első meghódítóit követően, körülbelül kétezer ember járt itt. A Lenin-csúcs hegyoldalain készült fel sok külföldi alpinista Földünk legveszélyesebb hegycsúcsainak meghódítására. Itt készültek fel annak Idején a csehszlovák hegymászók a Himalája hegység nyolcezer méteres Makalu-csúcsának megmászására. A Lenin-csúcson készült az Everest déli oldalának meghódítására a híres angol hegymászó. Dag Scott, és két szezont töltött Itt a leghíresebb osztrák alpinista. Hermán Akst is. Több tíz külföldi hegymászónak sikerült a szezonban feljutni a Kommunizmus-csúcsra. Az ismert hegymászó, Dan Ischerwood vezette amerikai hegymászó csoport sikerrel teljesítette a magasság meghódítását a két közismerten legnehezebb útvonalon. h(égy lengyel alpinistának két és fél nap alatt sikerült megtenni a teljes útvonalat a pihenőtábortól a hegycsúcsra és vissza amelylyel új rekordot állítottak fel a Kommunizmus-csúcs történetében. Érdekes egyébként, hogy a Pamlr már hosszú Ideje a különböző nemzeti hegymászórekordok .kovácsműhelyévé" vált. fgy például 1977-ben. amikor két mexikói hegymászó elsőként teljesítette a 7000 méteres magasságot, ez egyben mexikói magassági csúcsot Is jelentett. 1978-ban a magyar alpinisták is megnászták a Kommunizmus'súcsot. A korelnökök a Leün-csúcs megmászásában • z 55 éves svájci Olaf Lókén és a 65 éves olasz Nina öppio. közi alpinista táborok állnak az érdeklődők rendelkezésire. (Az említett táboron kívül hasonló működik a Kaukázusban ls.) A nemzetközi sportközvélemény igen nagyra értékeli a szovjet alpinisták kezdeményezését. A nemzetközi hegymászó szövetség korábbi elnöke, a francia Jean Juises, a Pamírban tett látogatását követően felhívással fordult az UIAA tagországaihoz a szovjet példa nyomán hasonló alpinista táborok létrehozása érdekében a Kordillerákban, az Alpokban és a Himalája hegységben. A külföldi szakemberek véleménye szerint egvébként a Pamír kiválóan alkalmas a himalájai típusú hegymászófeladatok végrehajtására és begyakorlására. A Himalája éghajlati viszonyaitól eltérően itt a főszezonban (július—augusztus) • ritka a monszun és általában felhőtlen, napsütéses az időjárás. A külföldről érkezett alpinisták melegen köszöntötték a Kamcsatkából érkezett szovjet alpinislanőt. Olga Arganovszkáját, aki a Lenin-csúcsról sítalpakon ereszkedett le. Egvben megismerhették a szovjet alpinizmus eredményeit. fejlettségi fokát és szemtanúi lehettek a szovjet hegymászók újabb sikerének. akik Borisz Sztugyenyin — a „hópárduc" — vezetésével egy szezonban három pamíri hétezresre jutottak fel. A Szovjetunió a világ gvetlen olyan országa, ahol ilyen jól felszerelt nemzet„A szovjet alpinisták a legnehezebb hegyi túrákon, a legbonyolultabb körülmények között is megbízható, kiváló kísérőknek bizonyul* tak. Vendégszeretetük, segítőkészségük emberileg is meghatott bennünket" — mondta Dar Ischerwood amerikai hegymászó. Az idei nyáron a pamíri nemzetközi alpinista tábor folytatja működését. Feliksz Szvesnylkov (APN - KS) I i t