Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

SserÜa, 1979. fanuar 31. 3 Nagyobbak a követelmények Munkásgyűlés a kábelgyárban A Magyar Kábelművek káskollektíva nevéhez fúzőnegedi gyárában tegnap, dik a világszínvonalon álló kedden délután munkásgyű- töltött-terű kábel kifejleszJést tartottak. Ezen ott volt tése és gyártása is. bajkó Ferenc, az MSZMP Nagy feladatokat kell a Szeged városi bizottságának gyárnak megoldania, hogy a munkatársa is. Lábdi Gizel- magasabb népgazdasági köIa, a gyár szakszervezeti bi- vetelményeknek megfeleljezottsága titkárának megnyi- nek. tája után dr. Laczkó Mihály, A vezérigazgató-helyettes a Magyar Kábelművek ve- beszámolója után Tombácz zérigazgató-helyettese ismer- József, a Szegedi Kábelgyár tette a kábelművek előtt álló igazgatója ismertette a szegazdasági feladatokat. gedi gyár kollektívájával A kábelművek a népgaz- szemben támasztott követeidasági követelményekhez és ményeket, melyeknek telje• világpiaci helyzethez csak sítése a siker záloga. • korszerű termékszerkezetHazaérkezett Afrikából a magyar pártkiildöttség Kedden, tegnap hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével látogatást tett a Mozambiki Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban és a Kongói Népi Köztársaságban. (MTI) tel és a gazdaságos termelés tokozásával alkalmazkodhat sikerrel. Ennek érdekében az utóbbi időben nagyarányú szelekciót és ezzel összefüggően profiltisztítást hajtottak végre. A törekvést jól érzékelteti, hogy a korábbi 45 ezernél is több fajta gyártmányt ésszerű szervezéssel hatezerre csökkentették, s fokozatosan átállnak arra, hogy egy kábeltípust csupán egy gyárban állítsanak elő. Ezzel kapcsolatban többek közt elmondta a vezérigazgató-helyettes, hogy a tavalyi beruházás eredményeként Szegeden gyártják a Magyar Kábelművek legbonyolultabb termékét, a koaxiális kábelt. Ugyancsak a szegedi munA gyermekév megyei programjának előkészítése A Csongrád megyei Tanács ifjúságpolitikai bizottsága tartott rendkívüli ülést tegnap, kedden délután Szegeden, a tanács székházában. Az ülés témája a nemzetközi gyermekév célkitűzésének, központi gondolatának szellemében a megyei rendezvényterv egyeztetése és a program elvi javaslatának előkészítése volt. Az ülésen elnöklő dr. Ágoston György, a szegedi József Attila Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének vezetője, a nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának tagia beszélt a gyermekév jelentőségéről, feladatairól, majd Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette a javaslatot Eladó amit venni kéne Hétköznapok Szentül hiszem, hogy vége van annak az időnek, amikor csúfolódással is beértük.-ha valakit rendetlenségen, komolytalan munkán, nemtörődömségen értünk. Az ilyesmit sokáig legföljebb átadtuk a humoristáknak, köszörüljék rajta a nyelvüket a stílusukat. A lezserség. a figyelem rövidzárlatai, a kisebb hibák legföljebb indulatainkat gerjesztették — konzekvenciákra nemigen sarkalltak bennünket Most már a szükség meg a jövő biztonsága lassanként megtanít bennünket arra, hogy a kisebb dolgoknak is rangjuk van. Különösképpen akkor, ha meggondoljuk, hogy többségük inkább hajlamos és alkalmas munkahelyén és munkakörében bizonyos apró hasznok, kamatok behajtására. mint „Kolumbusz tojásának kiköltésére". Az viszont már mégis csak minimum 1979ben, hogyha nem telik tőlünk ugyan egv százforintos ötlet, de még tíz forint megtakarítása sem — legalább valami figyelmünk legyen az Iránt amit ránkbíztak, mert különben még baklövéseinkért is fizetnek bennünket. Itt szomszédol Szegeden egy száz kilométernyire működő cég már hetek, hónapok óta: speciális alkatrészekre lenne szüksége. No igen — de azokhoz speciális anyag kell, legalább ötven mázsa. Minden rendű és rangú anyagbeszerző ezért kajtatja az országot azóta a vállalattól ezer kilométereket utazva, napidíjakat és szállodaszámlákat halmozva, de anyag nincsen. Jött megint jelenteni az egvik ügyintéző: keresik, kutatiák, de még mindig nincs meg. S ha már itt járt. úgymond, letett egy iratcsomót nézzék már meg itt is: nincs-e valamire szükségük a vállalat igen fölszaporodott raktárkészletéből! Ugye könnyű kitalálni a poént? Ahogy néaegették, kiderült: nem ötven, de száztizenöt mázsát ajánl eladásra a cég ugyanabból az anyagból, amelyért hónapok óta tekeregnek az emberei az országban! Jól tudom én, ilyen vicceket és példákat tömegével ki lehet találni. Komolyan érdeklődő embereknek azonban készséggel megnevezem a firmát. Sajnos, a csattanó hiányzik. A szegedi munkavállaló nem vásárolta meg tőle a kurrentált hiánycikket hogy legalább megviccelje partnerét De csak azért nem. mert kisiparos az árva. s nincs rá fedezete. Pedig ahogy mondja, ebből sokáig eldolgozgathatna. S még a hasznot is fölszámolhatná azért mert elolvasta, amit még az az anyagosztálv sem tekintett át, amely összeállította. Szegények, másnak írták! Vébéműszak Ez a dolog még az argentínai futball-láz idején történt de jól megjegyeztem, s hogy most mondom el. annak ugyanaz az oka, mint az előbbi sztorinál: valóban fogy a társadalom türelme a könnyelmű munka- és kötelességfelfogással szemben. Történt pedig: egy két műszakos ipari szövetkezetben méltánytalannak ítélte néhány mundial-drukker. hogy nekik dologba kell menni, amikor az ország nagy része fotelben kényelmeskedvé nézi a gyönyörű gólokat. Igazán. micsoda dolog, hogy a dolgozó nem nézheti a meccseket! S indult is valami okos kamnány, már a szakszervezettől is megagitáltak valakit hadd nézhetnék ők is a munkapad mellett azt a csodaszép játékot. Mibe kerülne? Csak le kellene hozni az ebédlőből a munkaterembe a tévét, húsz méter zsinór, a szerelést maguk is megcsinálják, s kész a vébéműszak. Nem használt a közbenjárás. A vezetők a sarkukra álltak: a műhely nem klub; a tévé elvonná a figyelmet, kl felelne az ebből eredő balesetekért, effélék.., Amiért visszatérek a tavalyi példára, azért ennél több valamivel. A magyarázat álhumanizmusa és körmönfontsága nem tetszik nekem Nem lett volna hozzánk Illőbb kereken megmondani, hogy ez abszurdum? Hogy ez közönséges, tisztességtelen, erkölcstelen elképzelés? A tavalyi példát egy ide; értesülésem piszkálta föl bennem. Itthon járt egy külföldre szakadt hazánk fia. aki most éppen kis tartalékát fecséreli, mert munka nélkül van. Jó állása volt pedig, jó fizetéssel — de egy műszak után azt mondták neki: Holnaptól ne jöjjön! Miért? Rádiózni otthon is lehet! Valami meccs miatt bevitte kis táskarádióját a szalag mellé — s azóta hallgathatja éjjel-nappal. Ilyen kapitalista recept szerint magam sem főznék. Be tán nem érdektelen tudni, hogy a munkaidőt azért minden társadalmi rendszerben értelmezni kell. Sz.S-1 Betekintés a megye adataiba Ismerjük-e Csongrád megyét? Nagyjából ós egészében valószínűleg igen, hiszen gondjairól, eredményeiről naponta olvashatunk az újságban, s gyűléseken is beszélnek róla. Nem biztos azonban, hogy a lakosság tisztában van azokkal az adatokkal, amelyek jellemzik ezt a megyét, s talán sokan azt sem tudják, hol állunk jelenleg hazánk tizenkilenc megyéjének sorában. A szocialista fejlődés ugyanis szakadatlan, s amit egy korábbi időszakban tényként könyvelhettünk el, az mára menynyiségileg és minőségileg föltétlenül megváltozott. Évről évre gazdagodunk — ezt bizonyítja a nemrég megjelent Területi Statisztikai Évkönyv, 1978 című adattár is. Nem árt, ha tallózunk benne egy kicsit, s legalább jó néhány tényszámot rögzítünk magunknak egy újabb esztendőre. Az országról csak annyit, hogy tavaly január elsején 10 millió 671 ezer lakosa volt. Csongrád megye a maga 4263 négyzetkilométerével területileg a tizenkettedik, népesség szempontjából pedig (több mint 460 ezer a lakossága) a hatodik helyet foglalja el Nálunk az iparban és az építőiparban egy évvel ezelőtt 88 ezernél többen dolgoztak, és ebben megelőzzük a csaknem 550 ezer lakosú HajdúBihar megyét. A beruházás egy évvel ezelőtt 7,3 milliárd forint volt. A keresők száma 216 ezer, s ebből fizikai dolgozó 158 ezer 400. A dolgozó téesztagok több mint 51 ezren vannak, a nyugdijasok 23 ezren. A közös gazdaságok többet is termelhetnének, a hozamokban ugyanis bizonyos megtorpanás tapasztalható. Kevés a műtrágya-felhasználás, hatóanyagban csak 291 kilogramm, s a többi között talán ez is oka annak, hogy o búza hektáronkénti termésátlagában nyolc megye megelőz bennünket. Békés megyében kis híján 47 mázsát arattak egy hektárról, de 4—5 mázsa többlettel olyan dunántúli megyék is előttünk járnak, mint 'Tolna, Fejér és Baranya. Tavalyelőtt mindössze 513 hektárnyi talajt javítottunk, ugyanakkor a nálunk kisebb területű GyőrSopron megyeiek 3 ezer hektárt összesen 20 ezer hektáron öntöztünk, a szomszédos Szolnok megyében pedig több mint háromszor ekkora területen. Csongrád megyében az ország 800 ezer személyautójából 31 ezer fut, ha azonban a lakosság számához viszonyítjuk ezt a drága közlekedési eszközt, jóval több van belőle Baranyában, Bács-Kiskunban és még vagy tíz megyében. A múlt év elején 170 ezer lakásban laktunk, s ez 7525-tel több, mint két évvel korábban. A gázfogyasztásban — nem hiába itt a szénhidrogénmező — első helyen állunk az országban. A mi megyénkben dolgozik legtöbb orvos, összesen 1551, ez azonban — tekintettel az egyetemi kutatókra és oktatókra — nemazt jelenti, hogy a körzeti orvosi ellátás is itt a legjobb. Tízezer lakosra 64,3 kórházi (klinikai) ágy jut, s ez ugyancsak országos elsőséget mutat, kivéve természetesen a fővárost. Az 1977—78-as tanévben 43 ezer 687 gyerek járt nálunk általános iskolába. A középiskolások száma 18 ezer 190 volt. a szakmunkástanulóké 6555. Közel 10 ezer egyetemi és főiskolai hallgatót tart nyilván a statisztika, ennél többen csak Budapest felsőfokú tanintézeteiben képezik magukat. A tévé-előfizetőket tekintve tizengy megye megelőz bennünket, ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy a második műsor ezen a vidéken még mindig csak speciális antennával vehető. Szegedről annyit, hogy tavaly hivatalosan 175 ezer 747 lakosa volt, s a 208 ezer lakosú Miskolc és a 196 ezer lakosú Debrecen után ma hazánk harmadik vidéki városa. A dolgozók havi átlagbére valamelyest meghaladja a háromezer forintot, ez azonban 400—600 forinttal kevesebb, mint amennyit a több nehéziparral bíró nagyvárosok lakói keresnek. A vidéki városok közül Szegeden épül legtöbb lakás, jóllehet az ezer lakosra jutó úf otthonok száma nagyobb például Veszprémben vagy Szekszárdon. Gondot okoz, hogy kevés a bölcsőde: a vizsgált esztendőben 1097 helyre 1770 kisgyereket vettek föl, vagyis a megyeszékhelyek közül itt a legsúlyosabb a helyzet. Az óvodai ellátottság jelentősen kedvezőbb. Tudományos szeminárium A béke és a harmadik világ fejlődésének összefüggéseiről, és egy demokratikus nemzetközi gazdasági rend megvalósulásának lehetőségeiről kezdődött kedden kétnapos tudományos szeminárium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Bognár József akadémikus. az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte a Békevilágtanács fejlődési munkabizottságának budapesti alakuló gyűlésén részt vett küldötteket, valamint a nemzetközi újságiróiskola húsz, Budapesten tanuló fejlődő országbeli hallgatóját A tudományos szeminárium első napján Kende István egyetemi tanár az imperializmusnak a béke és a fejlődés elleni új stratégiájáról tartott előadást Ezt követően Szentes Tamás, az OBT fejlődési munkacsoportjának elnöke a tőkés világgazdaság válságának, belső egyenlőtlenségeinek jegyeit és okait, valamint a harmadik világ országainak az 1980—1990. közötti fejlődési lehetőségeit elemezte. Magyar—román vasúti tanácskozás Szegeden Kedden, tegnap Szegeden, a MÁV-igazgatóság épületében négynapos magyar—román vasúti tanácskozás kezdődött. A nemzetközi határforgalmi tárgyaláson a MÁV, illetve a román vasutak vezérigazgatóságának képviselői, a szegedi és debreceni, valamint a kolozsvári és temesvári vasútigazgatóságok vezetői vesznek részt: Lovász Lázár, a MÁV szegedi és Nicola Kertees, a CFR kolozsvári igazgatóságának vezetője irányításával. A tanácskozás célja a közös határállomások munkájának értékelése, összehangolása, továbbá az egyre növekvő nemzetközi vasúti forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a soron levő feladatok meghatározása. A tanácskozáson értékelik Kürtös közös határállomás és a többi magyar—román határállomás 1978. évi munkáját, a különböző teljesítmények, szolgáltatások és üzemi költségek alakulását, elszámolását. A vasúti áruszállításon kívül a megbeszéléseken szó lesz a Kürtösön dolgozó magyar vasutasok élet- és munkakörülményeinek további javításáról is. Készülnek a pótkocsik Hódmezővásárhelyen A Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat legtöbb munkáját az NDK-val kooperációs szerződés keretében gyártott speciális mezőgazdasági pótkocsik készítése adja. A naponta 18-20 utánfutó gyártási feltételeit jókor megteremtették a vállalat műszaki szakemberei. A szerelőpályát még a nyári szabadságidőben korszerűsítették. A múlt év végén pedig az előkészítő üzemrészek az idén gyártásra kerülő gépek alkatrészeit gyártották, fgy az idén már jó ütemben kezdődhetett $ szerelés. (MTI) Veterán köszöntése Enyedi Zoltán (elvétel* Tegnap, kedden délelőtt hivatalában fogadta és köszöntötte Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára Popán Imre nyugdíjas kubikost 70. születésnapján. Popán Imre — aki a Szocialista Hazáért Érdemrend birtokosa — 1923-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. ét 1936-tól tagja a pártnak. Születésnapján virággal és ajándékkal köszöntötték.