Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

4 Szerda, 1979. Január 3Í.' Polonezaufók X Warszawa-gyár, amely Í7 évvel ezelőtt szovjet közreműködéssel épült, tavaly megkezdte a Polonez kocsik sorozatgyártását. Tavaly már 19 ezer darabot bocsátottak kl. A tervek szerint a termelés 1979-ben eléri a 100 ezret A szovjet autőloar szorosan együttműködik KGSTpartnereivel. Lengyel vállalatok például lengéscsillapítókat. fékrendszereket készítenek a Zsigulik, illetve a Kamazok számára. A Szovjetunió Lada kocsikat, autóablaküvegeket különféle alkatrészeket szállít cserébe. Levél gyermekkori barátomhoz pótlék r III. J.-né szegedi olvasónk most lesz 55 éves. Férje nyugdíjas, és havi 1480 forintot kap. A nyugdíjon kívül egyéb JBvedelmük nincs. Szeretné tudni, hogy az új rendelkezés szerint Jogosultak-e házastársi pótlékra, s ha igen, azt hivatalból fogják-e megállapítani, vagy külön kell igényelni. A társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint 1979. január 1-től az a saját Jogú nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas), akinek a nyugdíja 1979-ben a havi kettőezer forintot nem éri el, az általa eltartott házastársa (élettársa) után a nyugdíjához házastársi pótlékra jogosult. A rendelkezés szerint a kettőezer forintba az ösztönző nyugdíjpótlék nem számít be. A férfinyugdíjast a vele együtt élő felesége vagy legalább egy év óta együtt élő élettársa után illeti meg a házastársi pótlék, ha a feleség (élettárs) az özvegyi nyugdíjra Jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant és keresete. Jövedelme, nyugellátása, baleseti nyugdija az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét (1979-ben a havi 1110 forintot) nem haladja meg. A házastársi pótlék a jogosultság megnyílásának napjától, de legkorábban az Igény bejelentését megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. A házastársi pótlékra a jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultság valamennyi feltétele teljesült, de legkorábban annak a hónapnak az első napjával nyílik meg. amelytől a nyugdíj a teljes hónapra korlátozás nélkül folyósítható. Nem folyósítható házastársi pótlék arra a hónapra, amelyben a nyugdíj nem teljes hónapra jár, továbbá arra a hónapra sem. amelyben a nyugdíj folyósítása szünetel, vagy azt korlátozottan folyósítják. A házastársi pótlék a nyugdíj igénylésekor azzal együtt a nyugdíjmegállapító szervnél, a nyugdíj megállapítása után pedig a nyugdíjfolyósító szervnél Igényelhető. A házastársi pótlék összege, ha az öregségi, rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összege a havi 1500 forintot nem haladja meg, havi 500 forint Ha pedig az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összege a havi 1500 forintot meghaladja, olyan összeg, amely a nyugdíjat kiegészíti kettőezer forintra. Az öregségi, a munkaképtelenségi, a növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékhoz a termelőszövetkezeti tagoknak havi 500 forint házastársi pótlék jár. Nem jár házastársi pótlék a Járadékosnak akkor, ha a felesége ls járadékban részesüL Olvasónk, ha az 55. életévét betöltötte, akkor férje kérheti a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól a házastársi pótlék megállapítását. Dr. V. M. dolgozni, munkások közé, 6 gyárba. Néhány dolgot meglátott, de a válságát nem oldotta meg: élesebben látott meg egy szakadékot, ennyi Kedves Pistám! gal érkeznek egymás után srácok, dobjunk be egy pár haszna lett belőle. Bizonyára csodálkozol, elé? 3 felfüggesztett döglött üveggel. Mentünk, Te fleg- Hát akkor? Nincs közvetmiért is éppen én írok most cfrkak> .mozdulatlan- man megjegyezted: és azt hi- len recept. Ha nekem eszemNeked. Éppen én, aki egye- sággal várva arra, hogy meg- szed, ez segít valamit? Lesz ^ juttok Ti, ott Rökuson, cül „emelkedtem ki" közű- szabadítsam okét - egy valami jobb - ettől? Most Ti és a szüleim, amikor észlünk, régi rókusi haverok kö- "Tintás, meg egy nyisz- magyarazzam, hogy itt reveszem, hogy jobban kezdzül, akiknek egyike sem für- f3"1*?. T elnehezulten A- ugyanerről van szó? tek figyelni, ha valami olyasdött fürdőszobában élete első végtagjaiktól. A Azt frUm ^ el- h miről készülök beszélni, amit két évtizedében, és akiknek ^„^^f" _ sokáiS ncm értettem, miért számotokra csak én ismerheházi feladatait nem tudta ját- Nem tudom a Te ^m is röhögnének ki a műhely- tek, én, a „kiemelkedett" szi könnyedséggel megcsinál- J** 3'teli srácok, ha elmondanád akkor nem a két filmet láni helyettük a papa meg a Jí4*"** ®g J31' nekik, hogy rossz érzés nem tom újra magam előtt, nem mama. „Te vitted valamire, f K^rff értett szavakat hallani, ami- « az indulatokat érzem újra, viszed is még, kicsit mindig JT"J"Jrfr' ket az ember szeretne ismer- mint akkor. Nem. Csak a íeis úri gyerek voltál", mond- ftC Mtóa ni" Azért értem már, mert lelösséget érzem, ha sokszor tátok nekem néha, pedig ak- . 03 "J®}" tudom: ők vagy láttak már nem is igen tudok mit tenni, kor még csak az érettségire íe"edhasonló kiállíítást a műhely- bármennyire szeretnék is. készülődtem. Nos, vittem-e if^n kéóita* ^ffi íci bcn vaRy azt mondják, amit Nem vagyok biztos abban, eddig valamire, vagy mire ™ "J*" b^hóc^kat minden" 3 cieány srác mondott. Vagy- hogy a művelődés csakis a fogom ezután, ne firtassuk. ^emtteTmtoK ábS is: mind 3 kétféleképpen fá- kultura közvetlen értékeinek Inkább a hanghordozásotok- ak a f«tXPk A f« sultak már kétféle, rossz minden áron való eljuttatára emlékszem. Arra a soha ÍSna ^ki eztóSt a kénekért népművelői gyakorlattól. Az sát jelenti Hozzátok. Abban ki nem mondható, önérzet- gSlff "JSli"lAJP^S ember előbb-utóbb meggyű- sem, hogy erre milyen mértel-büszkeséggel a végsőkig a xf" ható fizeta-ed lö" azt- amire hiába vágyó- tékben, milyen áttételeken át titkolt vágyra, ami a monda- mondta- nem érd^i ezeket dik- amit rosszul ad- van szükség. Az előbb a iáitokból, a pillantásaitokból "".f™ ' nak oda neki, bármilyen jól „művelőket" említettem. Te itt-ott - akár a harisnya ^ is esne különben. Ha azt a legutóbbi beszélgetésünk egy, a sugárúti villamosban „ a* Jtók^^v mondom, az életmódot kelle- alkalmával, amit már az ülő nő combján (mindig ész- ff™- /** L •„ ne megismerni (azt, ahogy Te el6bb idéztem, elítélted őket revettük!) - elővillant Ami- ."t? I1®™ deJ?" is élsz, amire még jól emlék- Inkább gondoljuk tovább a kor egy-két szót ejtettem gM®**,JT ' szem, mert kölcsönadtam Ne- dolgot. A népművelókéozfc olyan dolgokról - könyvek- "g*®* f53™33 ™ 3 ked könyveket, mondtam, színvonalát és az általános ről, filmekről, képekről mi munSat ábl hogy klasszak, pár nap múl- iskolai képzés színvonalát A amelyek nekem élményt " VéSil^kérd^ va kérdésemre mondtad: fá- valódi igényeket és a valódi okoztak s ezeket meg sze- [íí a radt voltam már este, reg- anyagi érdekeltséget. A forrettem volna osztani Vele- * J löszén veden Rel nem akkor kellett kel- mális vállalásokat és az értek. Amikor utoljára beszél- *"nernem, mikor neked) - még zelemmel, lélektani-pedagógettünk, nem tudom emlék- 3Z. ®s 32 nem is mondtam sokat. Köz- Riai képzettséggel történt köszel-e, Te is céloztál erre új- rovA^dntón. vóIa.^ ismert dolgok ezek, persze, zeledést A felismert szükra Azt mondtad: „tudod, nem ™ ^fii-. 4 VáJaS2" de én azt hiszem, ha nagyon szerűséget: hogy a művevolna mégsem egészen hú- " , • __ . . . ** ,... , lődés a mindennapokat meglyeség ez a mostani nagy A másik filmben néhány "íelyre ásnánk, találhatnánk határozó lényeges gondokhoz kampány, hogy tanuljunk, színész egy munkásszállás la- olyan embereket a munkás- kapcsolódjék, hogy életetek művelődjünk, meg minden, kóinak előadta a My fair művelődéssel foglalkozók kö- tényeiből lehessen kibontani Akkor tudom én ezt, mikor Lady felhígított-lerövidített tótti akikre kicsit az jellem- a számotokra. És legfőképnéha olyan szavakat hallok keresztmetszetét. Később so- , . . ,, ,, ' .. _„„. _ . ..„,..., tnleH i? hrwrv »7Ó<rvellem káie beszélt. P2V civánv srác zo> mint a Moldova György P*" a „memeiKeaeueK relelősségét, ami át nem váltöled is, hogy szégyellem, káig beszélt egy cigány srác. hogy nem értem. Csak hát. Furcsa, szomorkás mosoly által leírt „proletár" fróra ha én ezt elmondanám a volt az arcán. Elmondta, hogy azt hitte, hogy a lakatosok lalható és el nem feledhető, műhelyben, kiröhögnének egész életében szerette volna célba lőnek a hegesztőpisz- Valakikért, akiket sokan nem tartanak „elég érettnek" bizonyos dolgokra. Amit a vidolog kimondani. A régi üdvözlettel: Domonkos László vagy hülyének néznének. Ér- vinni valamire. Ahogy teltek .. . ted, miért..." a percek, okos és szomorú louyBi„.,,„„ . mondatait hallgatva félelme- Elmondhatnám annak íf^'n utólag öszin- t b tragédla játszó. ,, , lágon a legkönnyebb tén bevallom: nem értettem d tt , szemünk előtt Kö- 13nynaK 32 esetét IS- alu akkor egészen Néhány nap- ^nyei ^nkatáSiS munkásmúvelődéssM foglalpal ezelőtt láttam két filmet. akadályozláki hogy ez a srác kozott, de elégedetlen volt a ffíi^ínv S az lehessen, ami képességei saját munkájával, elment akiknek az a feladatuk hop és á , , Já lehetett Te ne szégye ld magad, ha volna °A kérdé5re. hogy a lá". olyan szavakat hallasz. Ezek- tott hakni.produkcló Mg{. P3k ^ embereknek a mun- t tt valamit gondjain, tukáiárol szólt ez a két Un, riott.e adnJ valamit igényeiegészen pontosan: a munkás- h csak a fejét Ar. művelődés mai ^akoratá- ra • u jó h kikapCSoit. nak két legnagyobb buktató- Addig ^ kellett szomorkod. láróL nom." , tí®fm Lehet, hogy most fölkapod szerződést kötött fiatal kép- a fejed & azt mondod, amit zomuyészekkel azok pedig a is sokszor, amikor gyarakban kiállították mű- te oparettet nézett a tévében. veiket — talán hallottál már futószalagos cipő. és papucsilyesmiről. Megkérdezték munkásokat, mit szólnak a készítés után: „nekem az képekhez, hogy tetszenek ne- kell, hogy valami megvigaszkik. A válaszok nagyobb ré- ^j^ eiterelje a figyelmeszet sejtheted. Hogy milye- „ . „ . „„ nek voltak a festmények? met ' Egyszóval, ha feladaNem értek a képzőművészet- tot fogalmaznánk meg a hez, de az is igaz, hogy nem „művelőknek", azt mondhatgörnyedek nyolc órát egy n4nk: vigasztalj I asztal fölé hajolva, ahol pokolian egyforma időközök- Emlékszel, egyszer a Karben, monoton egyhangúság- esi kl volt borulva, gyerünk Energiamalmok Az energia előállításának májú szárnyuk van, ámenem hagyományos módsze- lyek egy 15 méter magas rei után kutatva Japánban tengelyen helyezkednek el. újabb kísérleteket folytat- Az ilyen szélmalmok mának szélmalmokkal.' Jelen- sodpercenként 13 m/mp leg kétfajta szélmalomtípust erősségű szélben is haszvizsgálnak: a horizontális és nálhatók. a vertikális tengelyűt. A 7VTÍ„BVZ+ »,». horizontálisan elhelyezkedő J3^^82!!^ szárnyak nyolc méter hosz- ^"'IL^ * szú - különleges anyagok- £.1"?* ^ " SS: könnyű ^stabil mű- ^^^ tók most egy újabb vertianyagokból készült — propellereikkel még a másodpercenként húszméteres sebességgel fújó szél nyomását is kibírják. kális rendszerű szélmalommal kísérleteznek. A prototípus másodpercenként A vertikális rendszerű négyméteres szélnél húsz malmoknak több karéj íor- Watt energiát termelt SZ. SIMON ISTVÁN: Nagy vizek krónikája >f...a hozott áldozatok..." r Mielőtt még belemerülnénk az 1879-es szegedi katasztrófa részleteibe, kanyarodjunk vissza a Tisza-völgy rendezésének alapgondolatához. Már csak azért is, mert nem számoltunk még el a hatalmas vállalkozás eredményeiről, inkább csak azt kerülgettük, összefüggés van-e Szeged végzete és a Tisza-szabályozás között Akár történetileg nézzük, akár a korba próbáljuk ezt a dilemmát visszahelyezni, a mérleg egyértelműen a nagy vállalkozás Időszerűségét és elengedhetetlen szükségszerűségét mutatja. A statisztika azt bizonyítja, hogy a múlt század harmincas éveiben a Tisza völgyében állandóan vízzel borított terület 221 ezer hektár volt, a legnagyobb vizek Idején pedig 1 millió 192 ezer hektárt foglalt el földjeinkből. Ila ehhez hozzáadjuk a mellékfolyók ősi ártereit is, majdnem 2 milüó hektárt kapunk, melyből félmillió hektárnyit örökösen a viz uralt. Ez hazánk mai területének 5,1, Illetve 21,1 százaléka! (Amtg a víz így szétterült, maihoz hasonló magasságú árvizek természetesen nem alakulhattak kl. A szegedi vízmércén mért rekordok is ezért nőnek állandóan. Az árvízi vízmagasságok sora: 1772-ben 630 cm, 1816ban 623 cm, 1830-ban 614 cm, 1045-ben 642 cm. 1855-ben 68" cm, 1860-ban 670 cm, 1867-ben 722 cm. 1879-ben 806 cm... — s vegyük hozzá most már csak a tendenciát, meg azt, hogy 1970-ten 960 centiméteres vízállással küszködtünk. „A folyó legmagasabb árvízszintje Szegednél a 19. száfead .elejétől napjainkig kereken 3 m-rel emelkedett, ugyan; akkor a legkisebb víz szintje mintegy 120 centiméterrel süllyedt. A korábban átlagosan 2,5-3,0 méter magas és mindössze 10 méter talpszélességű töltések e szakaszon 7 méter magasságra épültek ki, aminek 44 méter talpszélesség felel meg. Ennek tulajdonítható, hogy az 1879. évi árvízi csúcsot 117 centiméterrel meghaladó 1932. évi árvíz is gátszakadás és kiöntés nélkül vonult le" (Dégen Imre). Találtam egy nemzetközi összehasonlító táblázatot ls a vízügyi irodalomban. Ez katasztrális holdban számol, de az arányok ugyanúgy érzékelhetők. Az európai nagy ármentesítési munkálatokkal a Lcrire-tól 180 ezer holdat, a ZuyderZee-től 320 ezret, a PótóL 1 millió 200 ezret, Hollandiában 2 millió 500 ezret, Magyarországon pedig 4 millió 100 ezer holdat nyertek a folyóktól, s ennek nagyobb része, 3 millió hold nyereség a Tisza völgyében fekszik! A védelmi töltések hossza a Loire mentén 483 km. Hollandiában 1054 km, a Pó völgyében 2387 km — Magyarországon együttesen 4000 kilométer! Most újra szakítsuk ki ebből a Tisza „részesedését": ez 2700 kilométerI Ha nem dekázunk, csak nagyvonalúan nézzük meg a számokat, kiderül az összehasonlításból, hogy Magyarország egymaga majdnem ugyanakkora területet nyert s ugyannyi gátat épített, mint a többi nagy vállalkozás együttesenI Természetesen ennek nemzetközi elismerése sem maradt cl. Egy francia mérnököt Idézek: „Ez a nagyszabású munka nem marad el sem fontosság, sem az elért eredmények tekintetében a Pó-völgy ármentesítése mögött. Az a terjedelmes síkság, amelynek közeoén a Tisza folyik, azelőtt mocsa-as terület volt; ma különlegesen termékeny é3 gazdag területté vált, mely Európa éléstárainak egyike. A szántóföldi termelés tekintélyes mértékben növekedett; a mentesített területet tanyálí, falvak és városok borítják, vasútvonalak szelik át és növekvő népesség lakja... Az eredmények igazolják a munkálatokat és a hozott áldozatok bőségesen megtérültek" (Cuenot, G.). A munka méreteire jellemző, hogy a szegedi nagyvíz évéig az országban közel 400 mederátvágás készült el, s ezzel sok-sok kanyarulatot vágtak le. Vízügyi értékelését pedig így summázzák: „A Tisza szabályozása... a legnagyobb méretű és jelentőségű munka volt, amelyet az ország területén addig végeztek. Már a Tisza-völgy természetföldrajzi viszonyaiban előidézett változások miatt is egyedülálló méretű természetátalakító tevékenységnek tekinthető. Gazdasági jelentősége — a mezőgazdasági, közlekedési és települési viszonyok megváltoztatásában betöltött szerepe — pedig annyira messzeható és szerteágazó, hogy a szó legszorosabb értelmében véve: felbecsülhetetlen... A szabályozás új Tiszát teremtett... Tiszaújlaktól a torkolatig terjedő eredeti 1214 km hosszú pályáját több mint egyharmadával, 453 kmrel rövidítette meg. A szabályozás utáni Tisza-meder hossza 761 km,... a folyó esése több mint másfélszeresére nőtt. Ennek megfelelően a folyó vízjárása is hevesebbé vált.,, Ez a változás ... végeredményben az eredményes árvízvédekezés lehetőségeit, esélyeit is javította" (Botár Imre—Károlyi Zsigmond). Ugyanez a szerzőpáros hívja fel a figyelmet arra, hogy ezt a nagy műszaki vállalkozást végül ls Kvassay Jenő é$ munkatársai vitték véghez kompletten, visszatérve a reformkori haladó hagyományokhoz, Széchenyi és Vásárhelyi szelleméhez. így sikerült az ármentesítést és az árvízvédelmet olyan biztonsági fokra emelni, hogy a korábban nem ismert rendkívüli árvizek egész sorának próbáját is kiállta és évtizedekig kielégítőnek bizonyult. Igaz azonban, hogy ehhez azért hozzásegítette az utódokat a nagy lecke is, amelyen Szeged elbukott, mert a külföldi szakértő bizottság is megállapította, hegy „az a nagy sietség, amelylyel a töltések építtettek, hátrányos volt úgy azok jó vonalbeli elhelyezésére, mint szerkezetükre r.ézve... az ebből származó károk okvetlenül sokk3l nagyobbak voltak, mint azon kis költségtöbblet, msly a töltéseknek elegendő erősre építésére még fordítandó lett volna. Ezen feltételek elmulasztása okozta a szegedi katasztrófát..." így aztán mégis csak le kellett írni, hogy előtte jellemző volt: a kormány és a törvényhozás teljes közömbössége. a bénító bürokrácia, az anarchia, sőt a korrupció és a hibák felelőtlen felhalmozása — a hiábavaló áldozatok. Vagyis itt és így kanyarodunk vissza a szegedi nagyvízhez ismét, amelynek hatására aztán a Tisza-völgy rendezésiének feladata azzá az általános érdekű nemzeti üggyé emelkedett, amivé a munkálatokat elindító Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kívánta tenni. IFolytatjukJ „