Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

2 Kedd, 1979. Január 30: Carter fogadta Teng Hszlao-plnget 0 Washington (MTI) Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes va•árnap este megérkezett a Washington melletti Andrews támaszpontra. ahol vendéglátói nevében Cyrus Vance külügyminiszter üdvözölte. Carter amerikai elnök tegnap kormányfőnek kijáró formaságok között üdvözölte a Fehér Házban Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettest A Fehér Ház körül több ezres tömeg tüntetett Teng ellen, a fogadtatási ünnepségről is kiáltozó tüntetőket kellett a rendőrségnek eltávolítania. • Teng Hsziao-ping nem csinál titkot washingtoni látogatásának céljából. A napokban Pekingben interjút adott Hedley Donovan-nek, a Time című amerikai hírmagazin főszerkesztőiének. Ebben leszögezte, hogy az amerikai—kínai közeledésnek „az Egyesült Államok, Kína és más országok Szovjetunió elleni szövetségéhez kell vezetnie". Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget Kínai csapatösszevonások a vietnami határon 9 Hanoi, New York (MTI) Kínai katonák pénteken és szombaton újabb provokációkat hajtottak végre Vietnam Hoang Lien tartományának 12. számú határőrposztjának körzetében. A VNA hírügynökség vasárnapi jelentése szerint kínai fegyveresek ezeken a napokon géppuskatűz fedezete mellett több ízben behatoltak vietnami területre, s szabotázsakciókat hajtottak végre. A vietnami fél megtette a szükséges védelmi intézkedéseket. * Nyugati hírügynökségek a Newsweek című amerikai hírmagazin legújabb számának értesülésére hivatkozva arról számolnak be, hogy Kína 80-120 ezer főnyi, repülőszázadokkal megerősített hadsereget állomásoztat Vietnammal közös határa mentén. A magazin szerinte haderő felsorakoztatása „több mint egyszerű erődemonstráció". RÁDIÓTELEX DAJAN PÁRIZSBAN Kétnapos hjvatalos látogatásra Párizsba érkezett Vasárnap esté Mose Dajan izraeli külügyminiszter. Hétfőn és ma Franciaország köztársasági elnökével, miniszterelnökéve] és külügyminiszterével tanácskozik — mint elutazása előtt Tel Avivban mondta — a kátyúba került egyiptomi—izraeli béketárgyalásokról és egyéb kérdésekről. AZ EGYIPTOMI PARLAMENT MEGHÍVTA CARTERT Az egyiptomi parlament kairói látogatásra hívta meg James Carter amerikai elnököt és felkérte arra, hogy szólaljon fel a nemzetgyűlésben. A parlament vasárnapi ülésén vitatták meg a kormány külpolitikai beszámolóját. Az ehhez fűzött parlamenti jelentés Egyiptom köszönetét fejezte ki az Egyesült Államoknak és személyesen Carter elnöknek a közel-keleti erőfeszítéseiért és az amerikai kormány további közreműködését kérte. A PÁPA BESZÉDE PUEBLÁBAN II. János Pál pápa vasárnap a mexikói Pueblában beszédet intézett a harmadik latin-amerikai püspöki konferencia (celam) több mint 300 résztvevőjéhez. Támadta azokat az egyházi személyiségeket. akik „politikai és 'társadalmi célokra szűkítik le tevékenységüket" mert — mint mondotta — „úgy értelmezi Krisztust, mint politikust. forradalmárt és názáreti felforgatót — ez nem egyeztethető össze az egyház tanításéval". SZÍRIAI—IRAKI MEGBESZÉLÉS Damaszkuszban vasárnap megkezdte háromnapos tanácskozását a szíriai—iraki politikai nagybizottság. A két küldöttséget Hafez Aszszad szíriai elnök, illetve Szaddam Husszein, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának alelnöke vezeti. A két ország legmagasabb szintű közös testületének első ülését zárt ajtók mögött tartották meg. A tancskozás előtt Nasszer Kaddur Suiriai külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a megbeszélések napirendjén a két ország egységes akcióinak • " ._ . Szovjet-román külügyminiszteri tárgyalások • Moszkva (MTI) Moszkvában hétfőn, tegnap megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko szovjet és Stefan Andrei román külügyminiszter között. A tárgyszerű, elvtársi légkörben megtartott tárgyalásokon a szovjet—román kapcsolatok kérdéseit tekintették át. A miniszterek kiemelték. hogy a két ország sokoldalú együttműködésének elmélyülése megfelel a szovjet és a román nép érdekeinek, hozzájárul a kommunizmus és a szocializmus épitése feladatainak megoldásához. A külügyminiszterek megvitatták néhány, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdést Is. A tárgyalásokat folytatják. tulajdonított Kína és Japán nemrég aláírt béke- és együttműködési szerződésének., A kínai politikus ezt az alkalmat sem mulasztotta el. hogy különböző rágalmakat szórjon a Szovjetunióra. A szovjet—amerikai SALT—2 megállapodás esetleges aláírásáról szólva azt mondotta hogy Kína „nem ellenzi ugyan, de teljesen haszontalannak tart ilyen megállapodásokat". Teng újból megerősítette, hogy kormányának célia Kína és Tajvan újbóli egyesítése. Teng Hsziao-ping a Time magazinnak adott interiúban elvetette Kína „maótlanításának" még a gondolatát is. „Mao elnök nem volt tévedhetetlen — mondotta —, de gondolatai továbbra is vezérelvekül szolgálnak számunkra. „A kínaiaknak ma tanulniuk kell — hangoztatta Teng befejezésül. — Az oktatást, a tudományokat és a technológiát tekintve elveszítettünk egy egész nemzedéket. Időre és nagy erőfeszítésekre van szükségünk, hogy behozzuk ezt a lemaradást." A BVT fejlődési munkai bizottságának alakuló ülése # Budapest (MTI) Hétfőn, tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megkezdődött a Béke-világtanács fejlődési munkabizottságinak alakuló ülése. A tanácskozásra Afrika, Ázsia, Amerika és Európa képviseletében érkeztek résztvevők, köztük a nemzetközi békemozgalom olyan neves személyiségei, mint Azi2 Sharif, a Béke-világtanács alelnöke, az iraki Béke és Szolidaritási Tanács elnöke. Az ülés résztvevőit az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné, azOBT elnöke köszöntötte, majd Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára mondott megnyitó beszédet. Aláhúzta: a fejlődési munkabizottság alakuló ülése azt bizonyítja, hogy a BVT tevékenysége, befolyása tovább szélesedik a harmadik világ népeinek körében, és a nemzetközi békemozgalom egyre hatékonyabban vesz részt. a fejlődő országok népeivel vállalt szolidaritás erősítésében. Az alakuló ülést követően mától az OBT fejlődési munkacsoportja kétnapos tudományos szemináriumot rendez, tanúsítva. hogy a BVT felhívását teljesítve, a magyar békemozgalom is jelentős feladatot vállal a fejlődő világ szerteágazó problémáinak kutatásából és feldolgozásából. A megnyitó beszédet követően Behnam Petrus, a BVT fejlődési kérdésekkel foglalkozó titkára tolmácsolta Romes Csandrának, a Béke-világanács elnökének üdvözletét, jókívánságait Méltatta a politikai és gazdasági önállóságért küzdő országokkal vállalt nemzetközi szolidaritás eredményeit majd előterjesztette az 1979. évi akcióprogramra vonatkozó javaslatot A Béke-világtanács fejlődési munkabizottságának budapesti alakuló üléséri részt vevő küldötteket tegnap fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, s tájékoztatót adott a Magyar Népköztársaság bel- és külpolitikájának időszerű kérdéseiről. A munkabizottság nevében Aziz Sharif, a Béke-világtanács alelnöke mondott köszönetet Közéleti napló AZ OKP VEZETŐSÉGI TAGJÁNAK BUDAPESTI LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására lanuár 26—29-e között Budapesten tartózkodott Dario Valori. az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Az OKP képviselőjével meg" beszélést folytatott Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Berecz János. a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes. Az OKP XV. kongresszusa előkészítésének kérdéseit érintő baráti, elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönös tájékoztatásra is sor került a két párt helyzetéről és tevékenységéről. TÁJÉKOZTATÓ MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁRÓL Rácz Pál külügyi államtit- dosítők részére Magyarorkár hétfőn, tegnap sajtótá- szág 1978. évi külpolitikai jékoztatőt tartott a Budapes- tevékenységéről, és válaszolt ten akkreditált külföldi tu- a tudósítók kérdéseire. MAGYAR—KANADAI KEREKASZTAL- KONFERENCIA Budapesten megrendezték a Magyar Külügyi Intézet és a Kanadai Külpolitkni Intézet harmadik kerekasztalkonferenciáját. A kétnapos találkozó résztvevői megvitatták az időszerű nemzetközi politikai ' kérdéseket, (*y többek között az enyhülési folyamatot segítő és akadályozó tényezőket, valamint a világgazdasági helyzet alakulását. A magyar küldöttséget Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, a kanadai delegációt J. Rastoul, a kanadai külpolitikai intézet ügyvezető igazgatója vezette. Energiagazdálkodás Angliában # London (MTI) Anglia energetikai téren egyedülálló helyzetben van a fejlett tőkés országok között, mivel rövidesen energiát exportál. Hatalmas kőszén- és földgázkészletein kívül fejlett atomenergia-iparral rendelkezik, az Északi-tengeren feltárt olajmezők rohamosan növekvő hozamával az év végére várhatóan önellátó, jövőre pedig már olajexportáló ország lesz. Olajellátás terén már korábban is kivételes helyzetben volt, hiszen a hét legnagyobb tőkés olajtársaság között két angol van, s közülük a BP a század eleje óta Iránból szerzi be olajának javarészét. Energetikai helyzetét javítja, hogy az áramhálózatát egységes rendszerré kapcsolták össze, ami csaknem kizárja az olyan, helyi túlterhelés okozta áramszüneteket, mint ami legutóbb Franciaország nagy részén fordult elő. Mindezen tények közrejátszanak abban, hogy Anglia sohasem érezte olyan létfontosságú nemzeti kérdésnek az energiatakarékosságot, mint például az Egyesült Államok az arab1 olaj embargó után. Az olaj fegyver azért Angliában is keltett bizonyos visszhangot. A kormány 1974-ben, majd 1976-ban takarékossági intézkedéseket jelentett be. Korlátozták a középületek hőmérsékletét (nem sok eréllyel), megkétszerezték az építési szabványokban a hőszigetelési normákat, a kormány propagandával és kölcsönökkel segíti a vállalkozókat az energia gazdaságosabb felhasználásában, növelték az energiaszolgáltatás árait Mindezek az intézkedések 1975-ben hat százalékkal csökkentették a fogyasztást. Azóta a fogyasztás már természetesen emelkedett 1977 végén az energiagazdálkodási miniszter újabb átfogó takarékossági tervet terjesztett a parlament elé. A 11 pontos terv tíz év alatt 320 millió fontos költséget irányoz elő a kétmillió állami lakás, a gyárak, iskolák, kórházak és középületek hőszigetelésére, alacsonyabb fogyasztású gépkocsik kikísérletezésére. Űjra szerepel * tervben a takarékossági propaganda fokozása, a szigorúbb közületi hőszabályozás. A miniszter becslése szerint a tízéves program végére 1977-es árakon, évi 700 millió fontot takaríthatnak meg így. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 66. Hogy kinek és mennyiért, azt még nem állapították meg, s így ón sem tudhatom. Én csak anynyit tudok, hogy én se franciával, se szerbbel, se románnal e felől nem tárgyaltam. Én nem tárgyaltam. S nekem se tették ilyen ajánlatot. A franciáról nem is szólok, az sohase foglalkozott hazavásárlással. A többi pedig tudja, hogy ha hazát akar venni, nem egy istenadta magyar költőhöz fordul, akinek a haza csak lírai motívumok, és nem telekkönyv szerint hazája. Jóembereim azt is javasolják, hogy gondoskodjam valamiképpen a személyes biztonságomról. Az Indoklást gyöngéden elhallgatják, vagy óvatosan körülírják. De verik az ablakom brutális halálmadarak is. Üzeneteket hoznak, hogy én leszek az első, akit agyonver a polgárság hatalmas lendületű haragja. Ha székely volnék, erre én azt felelném: „hát én addig mit csinálok?" De mivel nem dicsekedhetem székely származással, csak egészen közönséges alföldi magvar vagyok, én belém nem szorult Ilyen hősi lélek. Én gyáván és férfiatlanul meghajtom a fejemet, sőt magam helyezem oda a polgári nyaktilóra: tessék, eddig is s tiétek volt, a ti szolgálatotokban őszült meg idő előtt, hát most vágjátok le, és szegezzétek a „Szegedi Napló" kapujára, elrettentő példának. Legfeljebb azt teszem még hozzá, amit André Chenier mondott, a francia forradalom költője, mikor a bárd alá hajtotta fejét: „Kár pedig ezért a fejért ilyen korán, még valami kerülhetett volna ki belőle." ... Akartam valami lenni? Hát van ebben a városban olyan ostoba ember, aki akar valami lenni? Én sohase voltam olyan ostoba. Igaz, hogy minden kultúrlében kanál voltam vagy tizenöt év óta, de meri-e valaki ebben a városban állítani, hogy én csak egyet is kerestem azokból? Néptribün akartam lenni? Meglehetős örömtelen életemnek hosszú idők óta az volt az egyetlen öröme, mikor az újságíró kollégák a proletárdiktatúra kezdetén mást választottak meg helyettem elnökké. E lap kiadójának hat hét óta hatszor ajánlottam föl lemondásomat szűkös kenyerem nagyobb feléről, a főszerkesztőségről: nem eresztett. Azt hitte szegény barátom, hogy nálam nélkül már meg sem tud jelenni a Szegedi Napló. Más az én vétkem, ahogy mondják. Az, hogy egyszer a hat hét alatt megírtam azt, amit mondani sokszor mondtam. Vagy istentől való a kommunizmus, és akkor hiábavaló ellene minden kapadozás vagy belső gyöngeségeiben összeomlik, akkor meg felesleges titkos tőröket köszörülni ellene. (Gamálleitől, a nagy rabbitól tanultam ezt a bölcsességet az Apostolok cselekedeteiről írott könyvben, a volt a legokosabb zsidó az egész újszövetségben) Mementó volt a címe annak a cikknek, amelyben arra figyelmeztettem a polgárságot, hogy őrültség és gonosztett lenne a vörös terror provokálásával Lyon sorsát idézni fel erre a boldogtalan városra. Néhány volt jóbarátom véres kardkét hordta körül a cikket a városban, s hallom, hogy ezzel a véres karddal fogják most az én fejemet leütni. Minden félreértés elkerülése végett ki kell jelentenem, hogy azt a fatális cikket a magam jö* szántából írtam, minden kényszerítés nélkül, S ha jóbarátaim értelmetlensége folytán része volt annak a cikknek abban, hogy az ellenforradalom már a proletárdiktatúra virágjában nem tört ki, akkor örülök neki, hogy .ezt a cikket megírtam. Mert ha az ellenforradalom altkor tör ki, Szegedet az isten se mentette volna meg a legszörnyűbb tragédiától. Én ma se mondhatok mást, mint akkor mondtam: Rettenetesen vétkezik mindenki, aki provokatív politikát csinál, és Szegedet csak az mentheti meg, ha akadnak okos és józan polgárai, akik keresik az őszinte megegyezést az okos és józan munkássággal, és nem akarják Dózsa György trónjába ültetni a proletariátust. Mert győzelmet aratni ma könnyű, de senki nem bírja a győzelmet megtartani, ha meg nem osztozik rajta a legyőzöttel. Ez volt, amit hirdettem eddig, és ez a politikai végrendeletem ma, amikor elhagyom a szegedi közéleti szereplés színterét, amelyen eddig is igyekeztem mentül kisabb helyen elférni. Azt hiszem, amennyit Szeged adott nekem, annyit én is adtam Szegednek, és a jövendő nem fog sepimit szégyenemre írni... i Az alábbi, mindent megvilágosító levelet Móra előbb küldte Engel Vilmosnak, mint a Személyes kérdésben című cikkét. Kedves gazdám! Ezen a héten felt be a tizenhetedik esztendeje annak, hogy én nagyon fekete hajjal és nagyon fehér szívvel a Szegedi Naplóhoz kerültem, havi ötven forint fizetésért, amire mindjárt meg is házasodtam, olyan bátor legény voltam én akkor. (FolytatjwQ