Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

Kedd, 1979. január 30. 7 Vizsgázik a távvezeték Tizedik napja vizsgáztat- giarendszerének már nem­ják a magyar és a szovjet csak időszakonkénti, hanem szakemberek a prágai közös végleges összekapcsolására, teherelosztó közreműködésé- úgynevezett párhuzamos vei az Albertirsa—Vinnyica kapcsolásra, közötti 750 kilovoltos villa- Ezzel létrejön a világ leg­roos távvezetéket és a hozza nagyobb egységes energia­tartozó berendezéseket, autó- rendszere, amelynek tápláló matikus védelmi felszereié- erőművei mintegy 180 ezer seket, kapcsolókat. Ennél megawatt teljesítménnyel fogva mesterségesen állítót- szolgáltatják az áramot. A tak elő olyan zárlatokat, za- világon csupán néhány he­Varokat, amelyek üzemszerű ,„„_ _ c,„„;„(„„ /u„„ v„ körülmények között érhetik lye"' a Szovjetunióban Ka­majd a távvezetéket és a nadaban <» az Egyesült Ál­szocialista országoknak szin- lamokban működnek 750 ki- , ,.,„,„ .. .. te fél földrész területét ,0voltos villamos táwezeté- | ^^OT-üléSfef ^pS jére kerül Ülést tartott a SZOT elnöksége Hétfőn ültést tartott a SZOT elnöksége. Megtárgyalta a szakszervezetek elmúlt évi nemzetközi tevékenységéről készült jelentést és határo­zott az idei feladatokról. Az elnökség ezután a VI. ötéves népgazdasági terv gazdaság­politikai elgondolásairól szó­ló tájékoztató alapján javas­latot fogadott el a szakszer­vezetek tervelőkészítéssel összefüggő tennivalóról. A testület megvitatta a válla­lati. hivatali, intézményi szakszervezetek szervezeti felépítésének módosítására átfogó energiarendszerét. A módszeres és szigorú vizsgálatok már eddig is iga­zolták, hogy az építők és szerelők körültekintő műn­két végeztek. A szigorú pró­bák azonban jelentősen ter­helik a közös energiarend­szert. s miután az ellenőrzés idején tartalékokat is ké­szenlétben kell tartani, álta­lában éjjel — szombaton és vasárnap pedig napközben is — tehát a legkisebb ener­giafogyasztás időszakában végezték, illetve végzik a vizsgálatot. A számítások szerint a hét végéig fejezik be a próbákat. Ekkor kerül sor tehát a hét európai KGST-ország egyesített ener­giarendszerének és a Szov­jetunió déli egyesített ener­kek. Összehangol! munka Az égő zsanai gázkútnál a tűz eloltására készülnek Látszólag izgalommentesen tották egyetlen, magasba tő­iéit a vasárnap és a hétfő a rő lánggá, s aztán eloltottál;, zsanai gázkitörésnél A tűz Hogy a gázáramlat függő­körül kevesebb volt a moz- leges irányba terelésére ki­gás, mint a múlt hét nap- dolgozott többféle terv közül jain. Szombaton például, ami- melyik variáció lesz az akció kor is azért indítottak „tá- alapja, arra valószínűleg ma madást" a vízfüggöny védel- délelőtt kapunk majd választ, mében a kitörésvédelmi bri- A mentés irányítói ugyanis gad tagjai, hogy megállapít- mára tervezik a gázkitörés hassák, milyen károkat oko- elfojtásában oly lényeges zott a nagy nyomású gáz a mozzanatot, a sérült kitörés­kútfej közvetlen környékén, gátló szerkezet eltávolítását, Oldalirányba megdőlt a kitö- ha az előkészületekkel a ter­résgátló szerkezet — ezzel a vezett ütemben haladnak, hírrel jöttek vissza a védő- P. K. ruhába öltözött csapat tagjai, ts ennek eltávolítására kellett é hét végén a legbiztonságo­saob megoldást megtalálniuk a védekezés irányítóinak, szakértők bevonásával. A vasárnapi és tegnapi nyugalom tehát valóban lát­szólagos volt csupán, a ron­csoktól megszabadították ugyan a kút környékét, több­szöri próbálkozásra sikerült az emelőmű és a munkakap ki vonszolása is — ám a „stra­tégiai és a taktikai" megbe­szélések legalább olyan fon­tosak, mint a tényleges men­tési akciók. Tegnap délelőtt Barabás László műszaki igaz­gatóhelyettes arról tájékozta­tott, hogy már azokat a mű­veleteket készítik elő. ame­lyeket akkor kell majd elvé­gezni, ha a tüzet összpontosí- Mai hős, teljes „vértezetben1 Cukorprémium A cukorrépa-termelő me- velésével az ipar számára zőgazdasági üzemeket arnya- értékesebb, kevesebb költség­gilag is érdekeltté tették, gel feldolgozható termést hogy a hozamok növelése állítsanak elő. mellett a minőség se szorul- Az új követelményeknek jon háttérbe. A feldolgozó kitűnően megfelelt Csongrád üzemek laboratóriumait mo- megye legnagyobb répás dern automata berendezések- gazdasága, a székkutasi Üj kel szerelték fel, amelyekkel Élet Termelőszövetkezel Ki­könnyűszerrel kimutatható a váló minőségű, tizenhét szá­termés beltartalmi értéke. A zalékos cukortartalmú nyers­magasabb cukorfokért mi- anyagot adott át a mezőhe­nőségi felár jár, s ez arra gyesi feldolgozó üzemnek, ösztönzi a gazdaságokat, hogy amire a korábbi években a technológiai fegyelem nö- megyénkben nem volt példa. Ezért a székkutasi szövet­kezetet 1 millió 700 ezer fo­rint cukorprémium illeti meg. Összehasonlításul érde­mes megemlíteni, hogy ez az összeg fedezi a 9 ezer hektáros gazdaság szociális és kulturális célokra fordí­tott kiadásait A termés mennyisége Is lényegesen magasabb a sok­évi átlagnál. 724 hektáron 460 mázsás kiemelkedően jó, az előző évit hét százalékkal meghaladó hozamot produ­kált a székkutasi szövetke­zet Új kenyér­gyárak Budapesten a jelenleginél több kenyérgyárra van szük­ség. Az új üzemeket a külső negyedekben építik fel: Bé­kásmegyeren, Észak-Pesten és Lágymányoson. Óbudán és Csepelen már termel az új gyár. A beruházásokról és a tervekről a Fővárosi Sütőipari Vállalat műszaki igazgatója, Illés György tá­• jékoztatott I — A meglevő kenyérgyá­I rak többsége régi, elavult Í épületekben működik, a , munka javát még kézi erővel végzik. A munkaerőhiány a sütőiparban is nagy, ennek ellensúlyozására — mert az új lakótelepeken még van­nak munkaerő-tartalékok — építjük a modern gépekkel ellátott üzemeket. Az idén folytatódik a békásmegyeri, a Váci úti és a lágymányosi gyár építése. A tervek sze­rint 1980-ban kell elkészül­niük. (MTI) Gazdálkodás ­kedvezmények nélkül N apjainkban az iparvállalatoknál sok­felé mondogatják: ránk köszöntött a hét szűk esztendő. Néhány sza­bályozó módosításával az idén valóban ne­hezebbé válik a vállalati gazdálkodás. Pon­tosabban — és ez a lényeg — nehezebb lett a vállalatoknak szükséges eredmény, nyereség és az ebből képezhető alapok elő­teremtése. Minőségileg teljesen más munka kell ah­hoz is, hogy egy vállalat akár csak az ed­digi jövedelmeire szert tehessen. Emelke­dik például (az 1979-es év után számított) nyereségadó. Egyben széles körben csök­ken a nyereségadóból kedvezményesen, kü­lönféle célokra visszatartható rész. Növe­kedett (már az 1978-as évre vonatkozóan is) a tartalékalapba helyezendő kötelező rész. Ráadásul ezután a tartalékalapból ti­los az érdekeltségi alapok (részesedési, bérfejlesztési stb. alap) kiegészítése. Beru­házás esetén a vállalat a tervezett fejlesz­tési költségek 30 százalékát köteles letét­be helyezni. Az iparban megszűnik az eddig éven­ként központilag biztosított 1,5 százalékos bérfejlesztési lehetőség. A továbbiakban adómentesen csak akkor és ott lehet emel­ni a béreket, ahol a hatékonyság (hozzá­adott érték, termelékenység) növekszik. Egy átlagos nagyságú vállalatnál e módo­sítások évi 40-80 millió forint „kiesést" okoznak — a vállalatok egy részénél vál­lalati és személyi jövedelemkiesést is. Három évvel ezelőtt hasonló pénzügyi szigorításokra került sor. Azt azonban ak­kor a vállalatok viszonylag könnyen ellen­súlyozták. Egyrészt, mert különféle címe­ken, különféle támogatásokat, visszatéríté­seket, kedvezményeket kaptak, illetve jár­tak ki maguknak. (Az utóbbi 3 évben a vállalati nyereségek évi növekedési üteme 14, a támogatások növekedési üteme 17 százalékot tett ki.) Másrészt, szinte kor­látlanul növelhették a termelés mennyi­ségét Eközben viszont az egyre nagyobb mennyiségben előállított termékek jó ré­széért a világpiacon egyre kevesebbet fi­zettek, a gyártásukhoz szükséges árukért pedig egyre többet kértek. Az ily módon keletkezett veszteséget a költségvetés fi­zette: a vállalatoknak olyan jó módot biz­tosított, mintha gyártmányaik egyre jobb áron lennének eladhatók. A pénzügyi szigorítások mellé tehát most ezért párosul a kedvezmények megvonása, visszaszorítása, a támogatások csökkenté­se, illetve: az ipari termelés növekedési ütemének (az eddigi évi 6-7 százalékról) 4 százalékra mérséklése. A vállalatoknak te­hát most nem a gyenge termékek gyártá­sának a bővítése, hanem a jó, jövedelme­ző, korszerű termékek előállítása — hogy kevesebb áru, több bevételt hozzon — lesz a kifizetődőbb. S abban is nő az érdekelt­ség, hogy a bevételben több legyen a nye­reség, amiért érdemes lesz igen gyorsan javítani a munka minőségét csökkenteni a költségeket Lényegében erőteljes válogatásra lesz te­hát szükség: a jó és a rossz, a többet és a kevesebbet jövedelmező gyártmányok, a költséges és az olcsóbb gyártási módsze­rek között, illetve a jó és a gyenge sze­mélyi és vállalati teljesítmények között is. Ez jelentősen felgyorsítaná a vállalati gaz­dálkodás minőségi átalakulását, amely nélkül a nemzetközi versenyképesség nö­vekedésével nem lehet reálisan számolni A munkások és vezetők egységes állás­pontja a vállalati belső intézkedések irá­nyát, jeliegét, ütemét illetően most fonto­sabb, mint eddig bármikor. Nem lesz könnyű megválni ott, ahol erre lesz szük­ség, a régi, jól begyakorlott gyártmányok­tól, vagy szakítani a régi eljárásokkal S új megoldásokat megtanulni. Nem lesz könnyű esetleg a hatékonyság érdekében szükséges átszervezések miatt új üzem­részbe, gyáregységbe települni, vagy, ha úgy hozza a helyzet — gyárat változtatni, vagy esetleg még szakmát is. Ezek az át­szervezések érinthetik az eddigi keresett szinteket is. Megfontolt indokolt lépéseket szabad tehát csak tenni, s igen körültekin­tően. Ezért a vezetőknek most mindenütt érdemes lesz az eddiginél még jobban (vagy végre!) megosztani a gondokat a vál­lalat valamennyi alkalmazottjával: meg­indokolni, előrejelezni a tervezett intézke­déseket és javaslatokat kérni egy-egy, so­kakat érintő lépés előtt hogy nincs-e más mód a változtatásra, amely esetleg keve­sebb veszteséggel, „mozgással" jár. Oda kell figyelni, hogy az új teljesítménykövetelrrtó­nyek né csak ott szülessenek meg, ahol azokat könnyű megszerkeszteni, vagy ha­gyományosak, hanem arra kell törekedni, hogy a vállalat valamennyi posztján egy­formán, azonos eszközökkel serkentsék a munkát, hiszen a hatékonyságnak vala­mennyi munkahelyen nagy tartalékai van­nak. S okfelé szokatlan lesz a beruházá­sok nélkül szelektív, intenzív fej­lesztés útján megtenni az. el­ső lépéseket, — megfogni az eddig aránylag könnyen szerteguruló forinto­kat —, hozzáfogni a termékskála szűkí­téséhez. S azonos (vagy kevesebb) létszám­mal, az eddigi (vagy kisebb) anyag-, ener­gia- és időráfordítással nagyobb ered­ményt nagyobb (tiszta) jövedelmet elérni, vagyis többet fizetni be a költségvetésbe de úgy, hogy azért a vállalatnál is ma­radjon annyi, amennyi szükséges a továb­bi fejlődéshez és az emberek életszínvona­lának megtartásához. Gerencsér Ferenc Két űj tógazdaság Az egyik már épül, a másikhoz tavasszal kezdenek Csanytelek község határé- sági művelésre alkalmatlan ban tavaly kezdték meg egy területen, szikes pusztán, új, százhatvan hektáros ha- Amikor az időjárás és a lastó építését a Tisza Halá- talajviszonyok megengedik, szati Tsz és a csanyteleki télen is dolgoznak a föld­Egyetértés Tsz közös beruhá- munkagépek és egyre hosz­zásában. Az Alsótiszavidéki szabbodnak az épülő, maga­Vízügyi Igazgatóság csöng- sodó gátak. A tároló, telel­rádi szakaszmérnökségének tető medencék műtárgyai, kivitelezésében jó ütemben lecsapoló zsilipéi részben halad a munka. Hat nagy már elkészültek. Az új léte­tavat és 22 tároló medencét sítmény helyét jól válasz­tották meg a szakemberek. alakítanak ki mezőgazda­Végh László felvételei A Bács-Kiskun megyei tűzoltókhoz szegedi egységek is csatlakoztak Újabb áradás a Tiszán Az esőzés és az olvadás mumtól. A vízügyi igazga­következtében a múlt hét tóságok harmadfokú árvíz­közepén kialakult áradás védelmi készültségben vi­után hétfőre újabb árhullám gyázzák a Fehér-, a Fekete-, érkezet a Tisza felső szaka- a Kettős- és a Sebes-Köröst, szára és a jobb parti mel- a Berettyó alsó és a Hármas­lékfolyókra. Tiszabecsnél egy Körös felső szakaszát a nap alatt 176 centiméterrel Szamost, a Krasznát és a emelkedett a Tisza vízszint- Tárnát összesen 600 kilomé­je. Ennél is hevesebb áradás ter hosszú védvonalon, alakult ki a Tárnán, ahol Az árhullámok feltörték mindössze 4 óra alatt 123 a Tisza jegét, s a folyószűkü­centiméterrel duzzadt meg letekben helyenként fél­a folyó Verpelét térségében, másfél méteres jégtorlaszokat s hétfőn délután tetőzött az emeltek. Ezért a Tiszalök áradás 360 centiméteres víz- feletti Tisza-szakaszon öt állással, ami mintegy másfél jégtörőhajó bontja a torla­i méterrel maradt el a maxi- szokat (MTI) mert a mezőgazdaság nem veszít termőföldet ugyan­akkor az új tavak feltöltését a szomszédos tömörkényi halgazdaságot tápláló csator­nahálózat el tudja látni. Ugyancsak közös erővel lé­tesít „pontyüzemet" Sándor­falva határában három gaz­daság. A tervek szerint az idén májusban kezdik meg a kivitelezés első ütemét, amelynek során 270 hektárt fognak körül gátrendszerrel. A beruházás hatvan százalé­kát a Szegedi Állami Gaz­daság, harminc százalékát a szegedi Felszabadulás Tsz és tíz százalékát a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz vállalta magára. Az együttműködő gazdaságok ilyen arányban részesülnek majd a nyereségből is. Szá­mításuk szerint 1980-ban termelésbe állítják az új ha­lastavat, amelyet a későb­biekben tovább bővítenek. Fejlődik; Csepel Tovább fejlődik Csepel a főváros legnagyobb munkás­kerülete. Terv szerint 162® célcsoportos lakáson kívül 460 magánerőből épülő la­kással bővül az új otthonok száma. Az állami lakóházak felújítására, karbantartásá­ra több mint 37 milliót fordítanak. Megkezdődik a csepeli kórház területén a szülészeti-nőgyógyászati pa­vilon építése. Napirenden A műveltség Nyíregyházán hétfőn be­fejeződött a Magyar Tudo­mányos Akadémia és az Oktatási Minisztérium köz­nevelési bizottságának ta­nácskozása. A Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán szombaton kezdődött há­romnapos ülésszakon a mű­veltség hatékonyabb átadá­sát segítő kutatások, kísér­letek megszerzésével az is­kolarendszer távlati fejlesz­tésének társadalompolitikai kérdéseivel, és a pedagó­gusképzés problémáival fog­lalkoztak a többi között. Az ülésszak hétfői záró napján részt vett Polinszky Károly oktatási miniszter és Szent­ágothai János, az MTA al* noke is,

Next

/
Thumbnails
Contents