Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

Szerda, 1979. január 24; Többen a műszaki pályákra A Csongrád megyei fakultatív gimnáziumi kísérletről Izgalmas területe volt ld- munkakörben helyezkedett Bérleti munkánknak • tanul- eL Műszaki rajzot válasz­mányi színvonal kérdése, a tott 7 tanuló Sajnos, az pályairányulás megoldása, eredményes vizsga ellenére és a felvételi vizsgák, ered- csupán 2 tanuló választot­xnénye. Ezekről most. ta élethivatásának ezt a fog­A tanulmányi színvona- lalkozást, a többi — az ala­lat illetően kedvező ta- csony kereseti lehetőségekre pasztalataink vannak. Éspc- hivatkozva — más munka­difi: a fakultatív rendszer- kört választott. Az összké­ben tanuló diákjaink kö- pet illetően azonban mégis zül többen szépen szerepel- megállapíthatjuk, hogy a tek az Országos Középisko- gyakorlati tantárgyesoport­iéi Tanulmányi Versenyen, a tal kapcsolatos elgondolá­különbóző szintéken rende- sok is megfeleltek a vá­aett pályázatokon és vetni- rakozásnak. a tanulók mun­kedőkön. Nagyon Jó tan- kába állásukkal munka­tárgyi átlagot értek el a erőigényt elégítettek ki. 11­fakultatfv tantárgycsoportok tetve a felsőoktatási intéz­tárgyaiból. A tanulók érett- ménybe fel nem vett tanu­ségi vizsgán mutatott te!- lók számára azonnali elhe­jesítménvével az érettségi lyerkedésl lehetőséget biz­vizsga elnökei messzeme­nően elégedettek voltak. Idézzük az egyik jegyző­könyvből az érettségi el­nök nyilatkozatét: ..Biacmyf­tottrmk vélem a fakultatív osztály létjogosultságét. tosltottunk. S ami pedig az előzőekben Ismertetett ta­nulmányi színvonalat, s a nagyarányú felvételi szá­tékű nevelőmunkára. A szak­tanár helyzete kedvező: jut idő az alapos munkára, elem­zésre, értékelésre. Sokkal több szabadsága van a tan­anyag egyes részeinek meg­választásában. A nagy óra­szám és a kis csoport na­gyon sok és változatos mód­szerbeli variációt biztosít (forrásfeldolgozás, kiselő­adás, tanulói beszámolóit stb.), amelyekkel színessé, érdekessé és változatossá le­het tenni az órákat. A ta­nulók jobb felkészültsége révén nagy szerephez jut, mint ösztönző erő a sikerél­mény, a közös érdeklődés, a közös cél és együttműkö­dés. Tartalmasabb, lelke­sebb és célratörőbb közös­séget tud érlelni. S mivel a tanulók a képességeiknek megfelelő tárgyakat ma­guk választották, készsége­GazdáBkedJunk hasznosan Mikrokörzetek az eredményesség szolgálatában Interjú Ábrahám Vincével Napjainkban egyre több kérdéseit, a célját és nem jobban adottak, történne szó esik a gazdálkodásról, utolsósorban eszközrendsze- meg, majd folyamatosan ala­Átlagos képességű osztály gondolásunkat is. mely sxe­esetében többet lehet pro- rint a gimnázium elsőtíle­dukáln! a fakultatív okta- ges célkitűzése klválaszta­tásban, mint az Altalános ta- nl és felkészíteni azokat a gomtan." tanulókat, akik érdeklődé­Ugyancsak tsgfdmaskér- sük. felkészültségük alkal­dés: miiyen volt a tanulók mássá tesz a felsőfokú ta­pályairényítása. s hogyan nulmányokra. S ez annál salékarányt Illeti, ugyan- sebben, nagyobb érdeklő­csak elmondhatjuk: meg drésel és tudatosabb hoz­tudtuk valósítani azt az el- zá állással tanulják, ennek következtében a tantárgy alaposabban előkészít a vá­lasztott életpályára, s elő­segíti a reális pályaválasz­tását Befejezésül: köztudomású, hoey a kísérlet tudományos megalapozottsága és szer­is inkább Jó eredmény, mert vezettsége révén országos ezt a felvételi átlagot speciális tagozatoknál rényebb állták meg helyüket a fel sőoktatási felvételi vizsgá­kon? Ami a legjellemzőbb: az eddiginél jóval szélesebb tanulókkal értük el. s egy skálájú volt a tanulók Je- olyan tanári karral, ame­lantkezése. és sokkal reá- lyik maga ls ..kezdő" volt a lisabb. Visszatükrözte a vá- fakultatív rendszer mun­1 osztott tan tárgy csoportbeli káját Illetően, felkészítést Emelkedett pél- Örömmel tapasztaltuk, szakosítás nélküli el gondo­déul a műszaki jellegű fő- hogy kísérletünk nyomán a lása, benne a felzárkóztató iskolára Jelentkezők szú- fakultatív oktatási rend­ma. Akik a gyakorlati tár- ^er már menet közben nép­gyú tantárgycsoportokban végeztek, elsősorban a mim­évre sokkal több tanuló osztályban a tantárgvesopor­kérte például felvételét a fakultatív osztályokba, mint ügyet is szolgált, s tapaszta­latainak közreadásával elő­tanulmányi átlagú segítette az 1970/80. évben országosan is bevezetésre ke­rülő fakultatív rendszer ki­munkálását. Ahogy látjuk, az I—II. gimnáziumi osztály általános képzést nyújtó, kába állást választották, örömünkre szolgált, hogy a tanulók a felvételi vizsgá­kon is sikeresen szerepel­tek. A Radnóti gimnázium­ban a fakultatív osztályok felvételi százalékaranya így alakult: IV/C .osztály 78 százalék, IV/E osztály 7* százalék. IV/F osztélv 84 százalék. Hasonlóan jók az eredmények a Ságvári és a makói József Attila Gim­náziumban is. Kedvezően alakult a gya­korlati életpályára felké­szítő tantárgycsoport ta­nulóinak a sorsa is. Tudományos laboráns asz­szisztens tantárgycsoportban 18 tanuló végzett, s a vég­zettségének megfelelő mun­kakörben helvezkedett el 13 tanuló. S pedig továbbtanu­lásra jelentkezett. A tovább­tanulni szándékozókból 3 tanuló felvételt nyert fel­sőfokú intézménybe, a fel­vételt nem nvert két tanu­ló pedig később elhelvertte­dett laboráns! munkakör­ben. A makói gimnázium­ban 13 tanuló tett vizsgát az üTvinté-ői szakon. A 13­ból 4 tanuló a vizsgán nem felelt meg a követelmé­nyeknek. a többi azonban ügyintéző-adminisztrációs és az orientációs foglalko­zások szerepe a mi elgon­szerűvé vált, amit az is bi- dolásunkat teljes mértékben zonyít. hogy az 1978/79. tan- visszatükrözi. .A III—IV. ÚtM osztályban a tos képzés számos elemé — amit mi cikkeinkben ak­a nagyon népszerű speciális kor blokknak neveztünk — tagozatokba. Ennek az oka a fakultatív rendszer Igen sok előnyében keresendő. Ilyen előnyök például: ki­sebb csoportlétszámmal és ugyancsak gerincét képe­zi a mi elgondolásainknak is. Mindezek mellett szá­mos irányelv és megjelent határozat utal arra. hogy nagy óraszámban tanulják a hasznára voltunk kísérle­tanulók a kiemelt tantár­gyakat. s ezért bőven jut idő a tantárgy elméleti ki­fejtésére és begyakorlására. Mindezek által még Jobb lehetőség nyílik a tanulók szemé lyiségén ék. gének, tehetségének megis­merésére és a teljesebb ér­tünkkel a fakultatív rend­szer végleges formába ön­tésekor az illetékes hatósá­goknak. A kísérlet tehát nemes célt. országos érde­ket szolgált, s bátran mond­hatjuk azt. hogy bizonyos képessé- mértékig neveléstörténeti Je­lentőséggel bír. Bánfalvi József annak hatékonyságáról. Csongrád megyében a ter­melőszövetkezetek és szak­szövetkezetek üzemi mé­retei nagyjából kialakultak és vannak 600 hektártól 10 ezer hektárig gazdaságok, amiből nyilvánvalóan kö­vetkezik, hogy az ilyen nagy szóródás nem minden eset­ben teszi lehetővé az opti­rét. Erről kértünk gosítást Ábrahám tői, a TE3ZÖV tói. felvilá- kulnának tovább a mikro­Vincé- körzetek. KezdeU lépésnek Utkárá- tekintjük, hogy a tervezett körzetek közgazdasági érté­kelését a szövetség ilyen bon­tásban készíti él. Ezután a szövetkezeti vezetőkkel meg­— Területileg egymással vitatnánk, az elképzeléseket összefüggő, hasonló " termő- módosíthatnánk. A mikrokör­helyi viszonyok között gaz- zet létrehozása nem igényel dálkodó szövetkezetek laza külön apparátust, az értéke­Mit jelent aet? a mikrokör­formában való együttmükö- lést és az egyéb anyagokat tok kialakulasót Jelentős * ­azoknak az üzemeknek a szá­ma, ahol a terület szétta­golt vagy sokágazatú ter­melést folytatnak, s ez is­mét kizárja az ésszerű ága­zati nagyságrendet, a ki­egyensúlyozott fejlődést va­lamint a korszerű lógtai és technikai követel­mények alkalmazását Az említettek és gyakran a természeti adottságok kö­vetkeztében sajnálatos dlf­dését, amely magába fog- első időszakban a szövetség lalja a főbb tartalmi kér- szakember! végeznék. Ugyan­déseket, ezen belül az ope- akkor a mikrokörzet az ága­ratív, az éves és középtá- zati mélységű együttműkö­vú kérdéseket, a fejlesztések dés során kitermelné a leg­vonatkoztatáeiban pedig a jobban működő üzem „gess­szoros koordinációt. Egy- torságát", amely elsősorban techno- CSy ilyen mlkrokörzethez mozgalmi eszközökkel foly­2—5 szövetkezet tartozik, tatnú Irányítását hatását • és területileg 10-től 25 ezer mikrokörzet gazdaságaira. Itt hektárt foglal magában. A nlncs közös termelőtevé­célja egyértelműen világos; kenység tehót nlnes füg?et. területileg taMug szö- lenített veaetö apparátus •crenciáltság is tapasztal ha- ctóSméreéklése oouSá- sem' és Pénzeszközöket sem tó. Annál " inkább, mivel KlT^jS ke" k<izös rendelkezésre bo­yyakran a differenciáltság £ eXkonce™Ss1^ A hasonló adottságú üze- az elaprózottság megszün­mek között is megtalálható, tetése a kedvező gatdálko- 'éphetnek olyan igénnyel, sőt indokolatlanul nagy. Szi- dási' Apasztó'atok átadása, ho®r egymással szorosabb gorúbb gazdálkodási félté- a szakosodás elősegítése gazdálkodási formát, valami­telek mellett, ésszerűbben és az optimális ágazati mére^ ,ven társulást hoznak létre, hatékonyabban kell bán- tek kialakulása, a meglevő Éppen ezért a mikrokörzet nunk minden termelési esz- eszközök jobb kihasználása fogalmát lehetséges termelési közzel és módszerrel. Elén- a speciális géprendszerek körzet fogalommal is illetni, gedhetetlen tehát, hogy ne kihasználásának növelése, mert a továbbfejlődés idő­növeljók az üzemi ható- maximalizálása, a termő- szakában egyre szorosabb és konyságot Ennek egyik út- földek fokozottabb haszno- többirányú együttműködés ja, megoldása a termelési sítása, nem utolsósorban a alakulhat kL 80 Val° vertikális integrációs folya- _ A mikrokörzetek létre­igazi vasa. mat elősegitésevel a haté- hozása nem érinti a tirrma Csongrád megyében kü- konyság fokozása. rf>nri,,„_,i,u_n tar+An/s lönösen nagy jelentősége - A mikrokörzetek főbb ^éke^séget NéTánv ^n^ van a tájkörzeti szakoso- feladatainak tekinthetjük a ^Statí formáiát™£" dásnak, mert sajátos és szövetkezeti elnökök, párt- ^Lg"*}™" egymástól lényegesen el- titkárok, a termelés első- ^HLÍSL® ^Lí^^ térő termőtájak vannak, számú irányítóinak rendsze­Egyes kisebb körzeteitben res tapasztalatcseréit, - ahol való a közigazgatási hatá­rok által nem gátolt sza­kosodás, az üzemi arányok összehangolása igen célsze­rűnek látszik az elkövetke­zendő években. Az 1978. március .15-1 KB-határozat szellemében a megyei párt­bizottság hosszú távú prog sának Az elővásárlás kérdései Négyünk tulajdonában van egy vidéki családi ház — írja Sz. F.-né szegedi ol­vasónk. Ismerőseinktől úgy hallottuk, hogy nővérünk árulja a ráeső házrészt. Turbina melegházi használatra A Harkov környéki zmi­Jevi vízi erőmű egyik 200 ezer kilowattos turbinája most „amúgy mellesleg" a szomszédos gotvaldovói zöldséggyár melegházait is kat létesíthet. így lehetőség lesz a harkovi lakosok téli zöldségellátásának változa­tossá tételére. Ilyen nagy teljesítményű turbina rekontsrukcióját el tudja látni megfelelő most először végezték világ mennyiségű hővel. viszonylatban. A „kétszáz­Ezt az újszerű megoldást ezresek" üzembe állítása az aggregát rekonstrukciója tette lehetővé. A turbina külsőre nem is különbözik a többitől. De vizátbocsitó ré­szébe jiyan b-t-enderérrend­szert szereitek, amelynek se­gítségével a, kapcsolótáblá­ról szabályozni lehet a ter­melt hó mennyiségét. Az aggregát mellett, hőcseré­lő berendezések vannak, ahol a turbina fejlesztette gőz felmelegíti a viaet. A zöld­Béggyár a vízi erőműtől ka­pott bő révén .új melegházáé wo. (APNJ a modern villanytelepet; számára lehetővé teszi azt, hogy fő rendeltetésükön kí­vül a mezőgazdasági komp­lexumokat is ellássák hő­vel. Az ötéves terv vító­ig a Donyec-medencében levő kurahovót vízi erő­mű turbináinak megfelelő rekonstrukcióját tervezik, hogy hővel láthassa el a helyi zöldséggy&rat és Dnyeprope t rovszk hőellátá­sához is segítséget nyújt­Kíváncsiak vagyunk arra, hogy nővérünk a házrészét eiadhatja-e beleegyezé­sünk nélkül. Szeretnénk kérdezése nélkül, tudni, hogy mi ezzel kap- A rendelkezések szerint, csolatosan a jogszabály? ha a tulajdon társ a tulaj­. . , doni illetőséget el kiván­Az idevágó rendelkezesek ja adni a kívülálló személy­saerint a tulajdontárs tulaj- m arcdö vételi ajánlatot kö­doni hányadára a többi tu- ^les minden tulajdon tár­lajdont&rsat bármely har- sílVa] közölni (teltéve. hogy mélIye,L , »z«m-b«t/ elérhetők, tartózltodési he­elovasarlási, előbérleti és lyük ismert), s megvárni vá­elohaszonélvezeti Jog iUeti ias2ukat. A választ illetően meg. Ez annyit jelent, hogy olyan határidőt kell szabni, ha a tulajdon társ az őt il- hogy az elegendő legyen az lető részt kívülállónak akar- adásvételi feltételek megfon­ja eladni, a többi tulajdon- tolására, az ügy összes kö­táre elsőbbseget élvez, s ha rülményeinek megismerésé­ók az adás-vétel feltételeit re Abban az esetben, ha a (a vételár, a fizetés stb.) el- kikötött határidőig válasz fogadják, az eladó velük „gm érkezik, vagy a tulai­köteles megkötni a szerző- dontárs közli, hogy elővá­dést. Ez azt jelenti, hogv ha sárlázi jogával n^m kíván a tulajdontárs a kívülálló- élni az adásvételi sze~>ő­val szemben a vételi aján- dés megkötésének nincs aka­közösen történő beszerzése, „ véfemé^yeket' ^ egyezte- -gy szoláltatásként való td­tik, megvitatják. Az éves és ka,1,maz^,^;syes ?Eemek kö~ hosszú távú terveket egyez- zött, száritóuz«i»k, vagy ke­letik. különös tekintettel a yeróúzemek közfei kihaszná­szakosodás elősegítésére, az ^ « meliorációs feladatok optimális ágazati méretek közös erővel való megváló­szövetkezetek közötti át- sítása. Az üzemi földcseréket rendezésére, s a társadalmi elősegítő, a közigazgatási és érdekekkel összhangban tulajdonosi határok ésszerű ramot dolgozott ki. A ha- olyan ágazati méretek kiala- áttörése, ültetvénytelepítés, tárogatókkal összefüggésben kftására, amelyek a korsze- öntözés, ta karmán ygazdálko­és azok végrehajtásáért rd technika eredményes és dás stb., vagy szakosított ül­szükséges megfogalmazni a folyamatos működését lehe- tetvénytelepítés, tárolók és mikrokörzetek (vagy ter- t5vé teszik. A fejlesztési ter- manipuláló berendezések kft­melési körzetek) létrehozó- vekkel összhangban elképzel- zös fenntartása, üzemelteté­feltételeit, tartalmi het5 közös fejtesztési alap se stb. létrehozása, de mindenkép- _ „, „ pen megvalósítható a pérhu- • "l1 r?™ a seovefaé« f,#­zamos fejlesztések megszün- * tetrée. és a koncentrált, töm- _ Szövetségünk mozgalmi bösített fejlesztés Az eszko- eszközökkel segíti a mikro­zok, gépek, géprendszerek körzetek létrehozását, azok beszerzéseben és uzemelteté- megszervezését, a szövetke­sében fokozatos szakosodás zetj kezdeményezés és egyet­Jön létre, és a nagy értékű , a1an,A„ A, eszközök, speciális géprend- értés alapján Ax együttmű­szerek jobban betöltik szere- ködésekkel kapcsolatos elem­püket. Ugyanakkor a szövet- ző és értékelő munkákat elréí kezetpolitikai tevékenység- készítik, ugyanakkor a pérU rníU^irtó —k kőz. foglalkoztatottság stb. terű- vetített népgazdasági érdekek létén. Természetesen a fel- megismertetését és ösazehan. I goláaát is segítik, nem szói­kérdezése nélkül is elad­hatja, s eladhatja önnek is a másik két testvér meg­lát feltételeit elfogadja, az riadó vele köteles a szerző­dést megkötni. Az e'őv£»ír­lási jog a tuiat.dontárrskat sak a kívülállóval s-'em.J dálya. Ha a tulajdoniért jo"nc ok nélkül nem közli a vé­teli ay "latot. s vale­spn illeti me- Ha az e'-^ó m?,v kívül élló F-eméli-cl "T őt illető részt vr'amrtyik tWlaHnnt'bstl b» tulajdoniérsának adja el. az nélkül köti meg ez adásvételi elővásárlási jog a többi tu- szerződést, az elővásárlásra 'ajdonost nem illeti meg. jogosult tulajdontársak a bí­Vagyis, nővére a rá- rósághoe fordulhatnak jo­eső részt bármelyik test- gaik érvényesítése végett vérének M Cto meg- Dt V. N. lósíthntók körzetek? adatok térségenként változ­hatnak, és sajátos jelleget va ® fejlesztések koncentrált ölthetnek. megvalósításáról. .. . — A mlkorköraetek szer. Milyen módszerekkel v.- wzése nem ^ „ együtt> meg a mikro- működésben wvö ^ vetkezetek önállóságát, s as — A szervezés nem kam- adott szövetkezet gazdasági pányfeladat és elsősorban a érdekével megegyezően akö­szövetkezetek kezdeményezé- zös szocialista vonásait erő­sére számítunk. Először csak siti — fejezte be nyilatkoza­a megye bizonyos részén, tát Ábrahám Vince, ahol ennek a feltételei leg- Sz. l ukács Imre Kétéltű gépkocsi Kétéltű-gépkocsit szerksav musokat. Végüí is elkészül a :ctt V. Trur.ov donyeckl vil- Zcporozssc-motoiral feisze­anyscsrclő. Mun'.téja orrán relt kétéltű amatör jármű, igen bonyolult technikai fel- amely országúton óránként rdntot kellett meroldar.'.a: a 100. vízen pedig majdnem többi kőzött szigetelnie kel- 18 kilométeres sebességgel lett a karosszériát és a hajtó tud haladni. A kocsiban öt részegységeket, valamint a kfyelmesen elfér. ... .' . ... , .. Nyáron a kocsi teteje gomb­vízben használt hajót lapát- nyomásra automatikusan fel­kerékhez tartozó mechanlz- nyitható. i

Next

/
Thumbnails
Contents