Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

Szertfa. 1979. fantiár 24. Kemping­fejlesztés A nyári főidényi* több mtat tízezer új kempinghelyet lé­tesítenek a Balaton partján. Ezenkívül fokozzák a Velen­cei-tó menti, Duna-kanyar környéki és más üdülőhelyek mentén levő kempingek fej­lesztését ls. A Magyar Cam­ping és Caravanning Club keddi sajtótájékoztatóján el­mondták: jelenleg hazánkban mintegy 90 kemping van. ezekben összesen 36 ezer sát­rat, lakókocsit lehet elhelyez­ni. Ez a szám lényegesen ke­vesebb az igényeknél, amit bizonyít, hogy az elmúlt év­ben súlyos problémák jelent­keztek az idegenforgalmi fő­idényben. Múlt év nyarán ugyanis 220 ezer hazai és több mint félmillió külföldi turista keresett helyet a ma­gyar kempingekben. A klub az elmúlt hóna­pokban fölmérte a hazai kempinvhelyzetet. a megte­vők technikai-műszaki szín­vonalát. szolgáltatásait Az elemzést követően Iavaslato­kat tettek az illetékes szer­veknek a kempingek fejlesz­tésére, a zsúfoltság enyhíté­sére és a kempingek új osz­tályba sorolására. A klub sajtótájékoztatóján azt ls elmondták, hogy ha­zánkben körülbelül egymillió ember érdekelt a kempinge­zésben. Az Igények néhány év alatt igencsak megnőttek. Á klub ezért egyebek között kedvezményes sátorvásárlási akciót is szervez ebben a hó­napban tagjai részére. Hz élet igényeihez igazodva Korszerűsítik az üzem­és munkaszervezési felsőfokú képzést Az üzem- és munkaszer- séhez szükséges Ismeretek­vezés korszerű módszereinek ben kellő jártasságra tegye­oktatásához a tantervek ál- nek szert. A helyzet meg­talában megfelelők, a tan- változtatása azonban nem anyag jól felépített és a egyszerű elhatározás kérdé­hallgatók számára kellőkép- se, gondos elemzésre van pen áttekinthető. Az ide- szükség a tananyag egyes vonatkozó ismeretek oktatá- részeinek esetleges átdolgo­sának aránya azonban nem aásához. A minisztérium mindenütt megfelelő. Erre a ezért az agráripari szervezési következtetésre jutott a szolgálatot bízta meg a fel­MÉM átfogó vizsgálata, sőoktatósi tananyag tertal­amely az agrár felsőoktatási mának átfogó és ismételt intézményekben tárta fel a elemzésével, mezőgazdasági termelés min- A tárca területén a azer­den ágazatát átfogó szakte- vezőmérnök-. Illetve a szer­rületen. az üzem- és munka- vező üzemmérnök-képzés szervezés terén a képzés, to- már korábban megkezdődött, vábbképzés helyzetét A gyakorlati tapasztalatok A vizsgálat szerint a ta- • 1 nulmányi anyag keretei már ba" ~ •J?1?!**' kialakultak. a feladat most ^ ^ í£rwf oktatás színvonalának £ka » ^T^y^ ~ A MÉM állásfoglalása eze­_„ur__ „„ „,. . rint külön szervező üzem­SSLTfUS^IZZ « minden u^ariöak eltérő m£ gg^ tékben „építették be" a tan- " ke"6 az emelése. kellő anyagba ezeket az ismerete- ™ezási Umerettel keU ket Ez arra figyelmeztet, hogy a helyes arányokat még nem mindenütt sikerült ki alakítani. körüli „részesedés" ugyanis túlságosan kevésnek látszik ahhoz, hogy a hallgatók a gyakorlati munka szerv ezé­Kiállítási napló A gesztustól a műalkotásig Az alkotás esztétikai érté- hulladékokból épített rakéta kének legkevésbé sem lénye- szerkezetei mégsem röpülnek gi eleme a fölhasznált anya- föl a művészet magasára, gok milyensége. Sőt, a pop- bármennyire is érződik ráj­árt éppen a legkülönfélébb tuk a létrehozó lelkesedés, a és Iegprofánabb tárgyak, esz- személyes élmény. — Meg­közök, anyagok felhasználó- maradnak a játék, az ötlet sával dob kesztyűt a meg- szintjén, csontosodott ízlésnek, a meg- E ez a geg, ez a fintor, merevedett, mozgásképtelen groteszk grimasz, félreka­esztétikai kategóriáknak. A csintás alkotásainak fő jel­világban persze már ham- lemzője. Közülük talán a vadnak a pop tüzei, sőt, ná- Coppeliusz mester műhelyé­lunk is megszelídültek ennek ben című mű emelkedik ki az irányzatnak táltosai. Az a _ itt tudta harmonikus egy­tény, hogy Hemmert János ségbe ötvözni a pop-gesztust, most, 1979 elején a szegedi a plasztikus kifejezést és a Képtárban kollázsnak neve- dekoratív megjelenítést a zett alkotásokat sorakoztat gondolat egyértelmű meg­fel, ennek a kihunyóban levő valósításával. Az új traktor láznak utórezgései, melyek azonban csak egy fricska az még sokakat lázba hoznak, alföldi tanyafestőknek, az másokat föltüzelnek. Mint Elektronikus feldolgozás egy egy-egy nagy stílus hanyat- k!vóló és szellemes ötlet Pa­lás! periódusában elburján- ganinl muzsikájának több­zóvá, öncélúvá, részletezővé SZ8rj éttranszponálására a válik a lényege, úgy követ- Dankó Pista és Babits Ml­hető nyomon ez a széthullás hály emlékére készített mun­Hemmert alkotásain. kái eredeti szándékától elté­Egy biztos. Hemmert ször- rően stíluszavarok lettek, kébb, de sikeresebb alkotó A vélenecei piac zsúfolt gá­lehetne, ha annak idején jyája pedig feloldódik az ap­folytatja posztimpresszionista ró részletekben, stílusú tájképeinek sorát s Hemmertet túl sok min„ nem Vált át a rizsre^ gyufa- den fogIa]koztatjai ^^ szalra, babra, kavicsra, _fo- aEérf nem ,slkerül A speciális szervező szak­emberek képzését részben A négy százalék tanfolyamos rendszerrel old­ják meg, az okleveles mér­«v alatt sajátíthatják el a ma­gas szintű szervezési tudni­valókat A vállalati szervező tevékenység személyi felté­teleinek javítására — a vizs­gálat tapasztalatait figyelem­be véve — a MÉM Mérnök­és Vezetőtovábbképző Inté­zetének keretei között mun­kaszervezési, munkaelemző és munkaszervező tanfolya­mos képzést szerveznek. A tanfolyamokon az idén 150-en sajátítják el a speciális Is­meretanyagot gaskerékre, vezetékekre^ bl- év öntörvényű műveket ké­zsukra, szántott béka/a, fiE(tenie öralapok sokasága zsákvászonra . és Wpeslab- uUj, mennyire szorító kivágásra, s nem cseréli föl érzfe szómára az idő- jó né­f .i^^ff*, alkotói szemlé- M tükör tanűskodik arró, letét a kifejezni vagvas kí- mennvlre érdekH a tükr*z6_ sérletével. Ez a nehezebb, défi kérdése az önvi«g4iat: járatlanabb út. Nagvon szim- ^ patikus az a szándék. ahow egyseges s szellemes és teinek serege eredeti ötle­utal arra. Hemmert megkísérel együtt lehetőségek re'tőz­lélegezni a korral, s ahogy rneanróhélia adekvát módon kf)n tlj) kifejezni nanteink legfonto­sabb gond taítr lén vegét. A tndománvos le->?r)Urai forra­ködnek még ezen alko'áso­A be'árat melleftl törött képe-nvős kompozíció tpU+atetat. a Vekker rni*rvs ós a monva'ós'ilt a'­dalom a géni technika sz,- .edlg azért etaor^o'­poro^n-so-tete mert a een.z»raW sok képét, az „z pg-da"ahb. vfz'Asze­első .sznmnyikön át a S'Ws n,bh irrealitásánál fosva felszállásig éS az ürhaiozá- RokkQ,te gondolatébresztőbb. sig. De ezt a fajta szándékot mlnt megval6sult kollézs­t.ükrózi a Fúrótorony A® kép _W C.-láncostól. fogas­Alumimumkorezak is. A va- kerekestől óramutatóstól... lódi órak fogaskerekeiből, W. C.-láncból s ki tudja milyen Leletmentés Még a kemény téli napok­ban ls ástak a régészek Szé­kesfehérvár legrégibb város negyedében: Palotavárosban A tavasz óta folyó leletmen­téssel a kutatók minden va­lószínűség szerint nyolcszáz éves hatalmas épületromokra bukkantak. Az izgalom elmaradt lamontáeiő egy tifnháxi bemutató után Nem fogadta osztatlan lel- jelenségtünete bújkál. Kér- a klasszikus összhangzattan kesedés a szegedi Kisszfnház dezhetnénk vissza a művé- szerint tilos volt az az úgy­lengyel bemutatóját A sze- szetek fejlődéstörténetének nevezett nagyszeptim. mely rény sajtóvisszhang — mely nagy paradoxonét: miért oly Verdi operájának, az Aidá­máskülönben tartós tünete, viszontagságos a másnak, az nak sírjelenetében többször így csali mérőműszere e újszerűnek közőnséghatása? is felhangzik, vajon mely topográfiai hely színházmű- Valószínűleg attól (is), ha a esztétika merne ma pálcát vészeiének —, meg az el- fentemlített előzmények da- törni fölötte. És (még egy lentmondásos, a vártnál er- cára sem érkezik fogéko- pillanatra szakmai lövész­nyedtebb szájpropaganda nyabb befogadásra föledzett árkokban leragadva) hiába arra enged következtetni, közegbe. Ugyanakkor a mű- száműzték tudós törvénvho­Ireneusz Iredynski drámáié- vészetek fejlődéstörténeté- zók az úgynevezett oktáv, nak. az Isten veled. Júdás- nek közhelyigazsága, hogy illetve kVintpórhuzamoa ze­nak előadása nem hozta azt markáns értékei rendszerint nei szerkesztést, vagy egyik a régóta óhajtott revelációt, furcsa, szokatlan, első pilla- hangról a másikra a bóví­ami valamiféle messzibb natokban nehezen emészt- tett kvartot, tehát a tritonus futó ösvényt világítana be: hető elemeket tartogatnak lépést — mondjuk Puccini ilyesfajta színházzal érde- meglepetésnek, s éppen ezek operál hemzsegnek tőlük. • az elemei a progresszívek, kinek jutna ma eszébe ml­az előremutatóak, a hagyó- attuk fitymálni azokat. A mányostól elütőek, a sémá- példák messze sorolhatóak, eszmei kat kikezdöek-rombolóak S Schubert dalai, Modigliani ha ez az újszerűség nem ön- képet. Csehov drámái. Ady célú formabontogatás csu- és József Attila költészete IAf„1Ir „,,„,.,„„,, „ pów, de az újszerű tartalom- vagv Bartók egész életműve im^T- n*• • ara i rari. bői kinövő, orra visszaható, viselt hadat sokáig a kor­^TJ ^ Is olv kölvtl" « azt kifejező-leképező mű- társi értetlenséggel. mig­ten hagvománya, amIt llle- vélzi határozás, akkor az nem fény hullt rájuk. « ra­tékes pártfórumok határoza­tai, állásfoglalásai nyugtáz­tak elismeréssel. Vagyis igazán logikusnak tetszett várakozás, ama bemutató! folytatásának ígérete, mely­mes kísérletezni. Ráadásul föl sem szolhatnónk, hogy előzmények nélkül érkezett. A hatalom kérdéseit fesze­gető, politizáló színháznak létezett-létezik minálunk. <a, a Marat halála. Negyven gazfickója a bosltzi csata, de akár idő előbb-utóbb meghozza gyognak azóta a klasszikus ennek fölismerését, t a mű- értékek pompázatában. Fir­vészet gazdagabb lesz ilta- tassuk-e: megérte nekik föl­k. Példák sokasága bizo- vállalni az újítás, útkeresés ? „ - " nyitja, hogy az esztétika kockázatát? Akár azon as Demutatosor akadémJkus rendjét fölhor- áron. hogy pártütők módjá­n»ir öfi.LXi !„.„„„„„m zsolő alkotások születésük ra tetemre hívták a kon­n^ 6ráiban jobbára gunyoros zervatív ízlést, megosztották 'elszaMÍÍWt^ Don Qvttote- be^méH^ek céltáblái, ké- a napi olvasók, nézők, hall­GoneK s6bb eiismerti befogadott, gatók kórusát, s csupán ma­" ünnepelt remekművek, s roknvi hívőjükkel hátukban .„,,„. c. .„. rendesen friss kísérletek, dacoltak kevélyen a pilla­.„ra^lw útkeresések, újító törekvé- natnyl többség átkoródásal­Csönd telepedett Inedvnsky gek ra1tköveli dobbantódesz- val? Ma már tudiuk. meg­kál- fest6k- «nesZer- érte bizony, ma már a több­nak Mjtórisszhangiaiból za- 7jSk frók életraiza konok ség zeng nekik hozsannát ­josabb fogadtatással övezett vesszöfutós a fagyoSi kö„ kl meggY'őződéssel. kl a — Juaasa Kore. e, Közöny zömbös korszellemmeL Mily sznobok hajlamos besorako­MuSti. ra rT heveny visszatetszésbe üt- sásával, ki ousztán azért, •alanság is kikönyököl Lu- köztek a különböző izmusok hogv a belőlük szívott ned­™ • századunk képzőművészeté- vekkel friss lombokat haj­n«n siet a néző segítségé-e ben lrodatmóban _ pedig tott újabb produktumokat tulajdonképpen az előadás napjafnkTa senki sem vitat- éppen rájuk hivatkozva fu­sem. Mindazonáltal szá- ja> az impre8szionizmus migália. , r,«ha ?-a vagy a szürrealizmus a mű- A művészetekben fölhal­, hői. kétségtelen fogvate- végzetek fejlődését előmoz- mozódő nrog-esszló tehát kosságai (politikumának dftó mára klasszikusnak szükségképpen bizonyos taj­misztirtzmusa. srttuáciotnak stómftó értékeket szült s a ta népszerűtlenséggel Jár. figuráinak lombiks-zerűsége) ma) értelemben vett avant- Amelv népszerűtlenség ner­garde elképzelhetetlen nél- sze ftssze nem téveszthető a külük. Konk-ét néldákat kt- sllánv alkotások fölött so­hegvezve: Beethoven IX. moiygó közvéleménnvel, hagvia szjtn/óniájáig az énekhang melv éppen ezért csalóka . . . .... a_f7;?" tabunak számított ebben a fürdővize az ítélkezésnek; házbarátekat aktk régóta műfa,ban, mégis számunkra, kár lenne a művészet egész­áhftozzák az előadást, melv- a Wgel utókornak, éppen a séges gyermekeit is kiönteni nek igéi raeoz.hatóak elkf- vokáHsal teszik a művet vele. sé-nek napokig lóHehet az igazán awsá aml; vaRy más: Nlkolényi Isiváa •ffaúa szettem! séták-a az •'lenére sem tört felszínre, 'tt és most. erős gondoiatl­"ágának periszkónia. Érteni nem értem, mitől közömbösen azokat utóbbi Időkben nüe kínál­kozott alkalmas útitárs. A darab mindenesetre szokatlan (nekünk). S ami szokatlan, építő elemeiben ismeretlen, tapasztalati úton nehézkesen vagy egyáltalán kí nem tapintható téglákat is fölhalmoz, s mivel nem keltheti a típusházak képze­tét, nem is igen számíthat a lusta tetszésre. Fogadtatá­sának renyhesége mögött alighanem a konzervatív íz­lés mozdíthatatlanságának Kódex és számítógép Számítógéppel dolgozta fel és 1400 között kézzel írott a Debreceni Kossuth Lajos könyvnek most megjelent Tudományegyetemen Jakab adatgyűjteménye az első do­László és Kiss Antal, a Jó- kumentuma annak a számi­kai-kódex 21 BÍR szavát. Az tÓRépes nyelvtörténeti adat­kai-kódex 21818 szavát. Az tárnak ameivnek létrehozá­első teljes egészében magyar sára az egyetem magvar nyelven fennmaradt, 1372 nyelvtudományi tanszékén évek óta készülnek. A szá­Tápé a nagy viz idején Kiállítás emlékeztet Noha Szeged városát csak területe), a másik meg a felé vitte, úgy a föntebb 1879. március 11-én éjjel vet- hajdani Tipér partján (Rév helységekből ide is hozott, te el a Tisza, Tápéra már a. 27.). Ezen házak fekvése, főleg bútorféléket. Például hetedikén este betört Hiába helye még „élő" tanúja a egy kétrészes — kötéllel öez­épült 1876-ban a falu fölső régi Tápé rendezetlennek tű- szekőtözött — krödöncöt, hatérában, az ún. Kemes riű- nő beépítésének, vagyis iga- amit Tápé alatt egy nagy fá­zolja, hogy az itt élők éppen nak az ágaihoz kötöttek ki a Tiszától való tartásuk gúzzsal. Ezt a „szömtanút" három miatt nem az utcafrontra, kis múzeumomban gyöngy­pefcsoral hanem a fundus partos ré- szemként őrzöm ma is, ép­játszakadást követő napok- szére, az ún. szigetekre, épi- pen olyan szeretettel, mlnt ban méteres hullámokkal, tették lakóházukat A Nagy- elődeink szenvedéssel, szívós víz Tápén nem szedett áldó- ragaszkodással való kitartá­zatot. Amíg Tápén ült mind- sát, amelynek révén a bor­össze négy gyerek született, zalmas katasztrófát követően Nagy István — a tápaiak sem volt hajlandó másutt kisbírója, vagy Kis Pista bá- fölverni sátrát csija — a négy közül volt az * lőnél nyúlgát — ami egyút­tal a Fölsővárost is hivatott volt megvédeni ­évvel később, a ét veszélyesen hömpölygött rajta az elszabadult Víz. Pár órán télül mintegy 1­1,5 öl magasságban ellepte a falut Népénék egy része a Tisza-gátra húzódott. Napok­kal a veszedelem előtt sok e»', aki megmaradt A Viz A szegedi nagyárvíz pusz­elvonulását követően a las- tításárói sok fénykép készült, san meginduló élet jelét az Tápéra nem jutott ki senki, egyre sokasodó új ágasos- aki egyetlen emléket ls ex­ház jelezte. A folyó magas- ponálhatott volna. Mégis, a ságát jelző fémtáblát 1890- művetődési otthon nagyter­Tlszán túli Tápai rétre me- ten helyezték el a templom mében kiállítást szerveztek, nekült: a Pajorokba, a Ma- falátan. A történtek néhány mintegy emlékeztetőül, mely évre visszavetették a falu árpusztítás után már megin­fejlődését, de a százarifordu- dúlhatott a város, de Tápé család szekérre pakolta ..hu­ci-muciját", és Sándorfalva­-a költözött, ahova sok al­győit menekítettek. A tápai családok legnagyobb része a lajdokpartra, a Porgányszél re és a Lebószigetre. Több, parton épült, cszlo- 1,ir». mé8 inkább az 1920-as is a fejlődés útján. A kiál­pos ház vészelte át a nagy- évekre, a pusztítás árvizet. Közülük kettő még szinte eltűntek, ma is megvan. Az egyik nyomai ytás hétfő kivételével min­dennap megtekinthető, dél­Az ár sok mindent elvitt után 2 ós 6 óra között. voit Piactéren (ma a háziipar Tápérői, s mint ahogyan le-Ifj, Lele József mítógépes nyelvtörténeti adattárnak köszönhetően hamarosan közzéteszik a Jókai-kódex külön összeállí­tott alaktani részét, és a ter­vek szerint hasonló módon dolgozzák fel az összes XV. századi kódexet „Pernyés" utak Egy szinte kifogyhatatlan ipari hulladék, a pernye szé­lesebb körű hasznosítására ú] berendezések építését kezdték meg Tatabányán. Közvetlenül a bánhidai hőerőmű szom­szédságában silókat, keverő­és töltőberendezéseké, szerel­nek fel. Ezekben keverik majd össze az erőműből ki­kerülő pernyét mészhidrát­tal, így teszik útépítésre al­kalmassá ezt az ipari hulla­iékot. A keverék kavics hozzáadásával beépíthető az utak alapjába, a drága ce­ment helyettesítésére. Ilyen módon a pernye felhasználá­sával jelentősen csökkenthe­tik az útépítés költségeit Komárom megyében már elkészültek és a gyakorlat­ban jól beváltak az első .pernyés" utak. (MTQ

Next

/
Thumbnails
Contents