Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

Szerda, 1979. január 24. Vízi zene és fényjáték Különleges szökőkút díszíti maid a Dugonics teret ilődés minősége A víz — éltetőelemeink egyike. A Viz — a sajátos Szegedi szóhasználatban — a száz évvel ezelőtti pusztító ár. A város az árvíznek persze nem csupán rossz emlékét őrizte meg, hiszen a Víz az újjászületést is jelentette. A mai értelemben vett városszerkezet és városkép alakítói a centenárium évében méltó emléket szeretnének állítani;, a Dugonics téren már megkezdődött a terület előkészítése az árvízi szökőkúf. építéséhez. A tervek ismeretében jogéal feltételezhetjük: újabb nevezetességgel gyarapodik majd Szeged. Idegenforgalmi látványosság, a városi: ép egyik dísze, hangulatos pihenőhely — s mindezen túl valódi attrakció lesz majd a szökőkút és környéke. Építészeti és szerkezeti tervei a Tarnai István vezette csoport műhelyében készültek, a Szegedi Tervező Vállalatnál, a gépészeti konstrukció megtervezését pedig a Gödöllői Kertészeti Egyetem műszaki tanszéke vállalta el. Miért is lesz hát különleges • szegedi szökőkút? A makettről készült felvételűn! szemlélteti: amfiteátrumszerűen kiképzett, lépcsőzetes szerkezete a város sugaras, körgyűrűs alaprajzát idézi, s a központi kör 167,8 négyzetméteres felületéről, a víztükörből százegy fúvókán ét szökik fel a víz. A vízsugarak magassága változtatható, programvezérelt automatika szabályozza az öt vízrendszerhez tartozó fúvókák állását. Ezzel a megoldással sikerül a különböző vízképeket a zenével összehangolni — a szökőkútnak ugyanis muzsikája is lesz: Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző komponálja. A zene dinamikája, s a hang frekvenciája szabja meg, milyen magasra törjön a vízsugár, s ezt a vizuális és akusztikus hatást este még a színes reflektorok játéka is fokozza majd. Nyolcvan, 500 wattos fényszóró és kilenc, a kerengőkbe épített hangszóró — íme, ennyi a technikai háttér, s az előzőleg kidolgozott program szerint máris indulhat a fény-hang és vízijáték. Tervezői nemcsak dísznek szánják, hanem azt is szeretnék, ha a város lakói, vendégei élettel töltenék meg a szökőkút környékét S erre a tér kiképzése alkalmat is ad: a Kárász utca tengelyébe, az egyetem főbejáratához egészen közel elhelyezendő medence napozáshoz, séta közbeni pihenéshez, fényképezéshez is szép környezetet teremt. De újfajta a kezdeményezésekhez is ötleteket adhat: szabadtéri koncertet, táncházat, s akár színházi előadást is kivihetnek a Dugonics térre Szeged kulturális intézményei. A közművelődés nyitott fórumává is válhat tehát Szeged Új látványossága. Ezt ismerték fel azok a vállalatok, intézmények is, melyek a szokatlan feladat: a fény- és hangjátékkal kombinált szökőkút megvalósításán buzgólkodnak. Arra, hogy a kivitelezés költségeit a közreműködő vállalatok lefelé kerekítették, Szegeden A vízi játék makettje — Tácsi Gábor munkája — egyelőre ízelítő: ilyen lesz a 25 méter átmérőjű szökőkút spiii iaiKk'W Acs s. Sándor {elvéiele Az egyetemi épület főbejárata előtt daruval emelik ki az útban levő kandelábereket eddig nem volt példa — most pedig ez történt a szökőkút esetébea Társadalmi munkára is ajánlkoztak a közreműködők: így lesz elég a városi tanácstól és az Országos Vízügyi Hivataltól kapott ötmillió forint. A kivitelezők és a lebonyolítók — a Szegedi Beruházási Vállalat szakemberei ők, társadalmi munkában — már akcióba léptek. A vízgépészeti berendezések szerelését és az építkezés vezetését a vízművek dolgozó: vállalták, a DÉLÉP a vasbetonszerkezetek előregyártásával, az ATIVIZIG a helyszíni betonozással működik közre. A városgazdálkodási vállalat brigádjai a térburkolatot készítik, s ók lesznek a kertészek is, a Szegedi Elektromos Szövetkezet dolgozói szerelik majd a fény- és hangjáték tartozékait. Társul a Kőfaragó és Épületszobrász Vállalat is, a DÉMÁSZnak pedig a tér, s a JATE közoonti épületének díszkivilágításában lesz szerepe. A tervezők figyelemmel kísérik az építkezést, hogy elképzelésükhöz hű lehessen a várhatóan a szabadtéri játékok kezdetére elkészülő kút. Tanulmányozták a világ első, s mint hírlik, azóta is legszebb muzsikáló szökőkútjának, az 1929-es barcelonai világkiállításra készült díszkútnak a terveit, megismerkedtek a berlini Alexander Platz hasonló nevezetességének berendezéseivel. Tapasztalataikat hasznosították a szegedi szökőkút tervezésénél. Gondoltak például arra is, hogy a szélcsendes időben 8-10 méteres magasságba szökő vízsugár átáztathatja a díszburkolatot és a járókelők ruháját — ezérl beépített szélerősségmérőt is felszerelnek, melynek „utasítására" a vízoszlop magasságát csökkentik a szivattyúk Fél évszázaddal a Víz után Juhász Gyula szonettet írt Szegedhez — verse újabb ötven év múltán — krómacél betűkből, teljes terjedelmében olvasható lesz a szökőkút körbefutó falán. Hadd emlékeztessük olvasóinkat a szonettre, befejező két sorával: „Állj boldogan és büszkén, ősi város, / Simulj szerelmes szívvel a Tiszához." Pálfy Katalin A

köznapi tudat a gazdasági fejlődést a mennyiségi növekedéssel azonosítja. A megtévesztő logika szerint, ha többet termelünk az egyértelműen jó, ha kevesebbet termelünk, az már nem annyira jó. Volt olyan időszak, amikor ez a gondolkodásmód elfogadható volt, de jelenleg az előttünk álló feladatok megoldásának egyik legfőbb tudati akadálya. Nehezíti az igazán értékalkotó tevékenység társada'mi elismerését, térhódítását az értékpusztítás, -fogyasztás visszaszorítását. A mennyiségi szemlélet ugyanis több termelésre buzdítja azokat a vállalatokat is, amelyek állami támogatásból élnek, abból képzik nyereségüket, s igy nem termelik, hanem fogyasztják a nemzeti jövedelmet A hatékonyság követelményének felismerését miért nem követte és követi kilépés a termelés, a gazdasági fejlődés menynyiségi bűvköréből? Ebben bizonyára szerepet játszik az, hogy a mennyiség konkrét, kitapintható, pontosan mérhető fogalom. A hatékonyság, a munka, a gazdálkodás minősége viszont sokféle tényezőből tevődik össze, alakulása csak közvetve mérhető. A mennyiségi szemlélet beidegződéséhez hozzájárult az eddigi szabályozás, amely a vállalatok számára lényegében egyenlő feltételeket teremtett, elmosva a köztük levő hatékonysági különb-égeket. Hozzájárult a propaganda is azzal, hogy elsősorban a mérhető, számszerű eredményeket népszerűsítette. De a tudati torzulásnak — a jelenség és lényeg felcseré'ésének — mindemellett van valós társadalmi-gazdasági alapja, mondhatnánk történelmi gyökere, objektív táptalaja is. A szocialista iparosítás időszakában mind a lehetőségeket, mind a szükségleteket tekintve a mennyiségi fejlesztés volt a fő feladat. Bár a takarékosság, a termelékenységemelés, a korszerűsítés, a minőségjavítás tennivalói újból és újból szóba kerültek, ám az ilyen nekibuzdulásokat a termelésnövekedés lendülete mindannyiszor az erőtlen jelszavak közé sorolta. Az elmaradottság felszámolásához több kenyér, ruha, cipő, gép, épület kellett. Az elemi létszükségletek kielégítése, a foglalkoztatottság növelése, új munkahelyek létesítése volt napirenden. A világgazdasági viszonyok szintén a mennyiségi törekvéseknek kedveztek. A munkaerő, a nyersanyag, az energia olcsó volt, gazdagon buzgó forrásai szinte kiapadhatatlanoknak tűntek. Termékeink, bár magas műszaki színvonalat nem képviseltek, mégis versenyképesnek bizonyultak. A tartós fellendülés időszakában az értékesítés sem ütközött merev korlátokba. Mindez természetesnek tűnt mindaddig, amíg a 60-as évek végén, a 70-es évek elején csaknem egv időben a felsorolt valamennyi előny hátránnyá változott A munkaerőforrások elapadtak. jelezvén, hogy a népgazdaság extenzív fejlesztésének időszaka lejárt. A világpiaci cserearány-változás nyomán megdrágultak a magyar importcikkek, a nyersanyagok, az energiahordozók, az intenzív fejlesztéshez szükséges korszerű berendezések. A műszakilag és minőségileg nem túl igényes exporttermékeink ára viszont olykor még a száguldó inflációval sem tartott lépést A tartós konjunktúrának pedig végeszakadt a fejlődő országok kínálata nagyarányú árlemorzsolódásra vezetett Végeredményben a magyar münka 20 százalékkal leértékelődött a világpiacon. Adriai kőolajvezeték épült jelezvén, hogy a megdrágult szovjet kőolaj sem áramolhat hazánkba korlátlan mennyiségben... A gazdasági fejlődés belső és külső feltételrendszerében valamennyi elmozdulás tehát a mennyiség ellen hatott, és fokozott minőségi, hatékonysági követelményeket támasztott. Mivel ezeknek a követelményeknek 1978-ig megfelelni nem tudtunk, s az ország eladósodása fokozódott, az 1979. évi népgazdasági terv határozottabb módszerekkel, egyebek közt az ipari termelés növekedésének mér-éklésével igyekszik kikényszeríteni a szükséges minőségi előrehaladást Az ipari termelés az idén — mint ismeretes — 4 százalékkal nőhet. Ezen belül a mennyiségi fe'adatok ágazatonként, vállalatonként, termékenként erősen differenciáltak. A nem gazdaságos tevékenység stagnál, sőt csökken. A korszerű, versenyképes terme1 és pedig, ha az egyensúly javítását szolgálja, szinte korlátlanul növekedhet. A mennyiségi ütem mérséklése tehát nem cél, hanem eszköz, a termelést szerkezet határozottabb korszerűsítésének, a külkereskedelmi egyensúly javitását keB szolgálnia. A sok is lehet kevés, a kevés pedig sok. A terme'éznövekedés egyértelműen káros, ha rossz hatásfokú és csupán a népgazdasági veszteség, a külkereskedelmi deficit gyarapítója. A termelés stagnálása, visszafejlesztése pedig ilyen esetben pozitív folyamatok hordozója, elindítója lehet A stagnálást a visszafejlesztést a konkrét helyzet konkrét intézkedésének tekintjük. Változatlanul hangoztatjuk, hogy a fejlesztés és nem a visszafejlesztés pártján állunk. Ügy vagyunk ezzel, mint a régi városrészek rekonstrukciójával: az elavult régi lebontása teremti meg az új alapját de a szanálás még nem építés, még nem új városrész. Gazdasági építőmunkánkban is az új teremtésen, az elavult régi pozitív meghaladásán van a hangsúly. Ahol lehet, gazdaságossá kell tenni a nem jövedelmező termelést s fenntartani, fokozni a hatékony tevékenység versenyképességét. Csak végső eszköz a visszafejlesztés, a félszámolás, a szanálás. A régi, elavult dolgok meghaladása, az új teremtése nem mennyiségileg, hanem elsősorban minőségileg meghatározott A dinamikus gazdasági fejlődés szintén az előrehaladás milyenségére utal. A dinamikus — az értelmező szótár szerint — erős, mozgékony, belső energiában gazdag. A dinamizmus tehát nem mennyiséghajhászás. a dinamikus vezető pedig nem valamiféle ..csúcstartó". A dinamikus gazdaság képes erőteljes változásokra, hatásos újításokra, a körülménvekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Más szavakkal: a dinamikus gazdaság nem csak követi a változó szükségleteket s mind magasabb szinten kielégíti azokat hanem vissza is hat rájuk, esetenként új igényeket támaszt. Vagyis a dinamikus fejlődést olyan minőségi ismérvek jelzik, mint a korszerűség, a jövedelmezőség, a versenyképesség. S

a termelés mennyisége, szérianagysága azért nem teljesen mellékes, a gazdasági növekedés egvik fontos alkotó eleme. Súlyának megfelelően számoljunk tehát a mennyiségi tényezők pozitív és negatív hatásaival, de ne abszolutizáljuk a volument Ezért tekintsük a természetbeni mutatóknál átfogóbbnak. fontosabbnak a különböző minőségi tényezőket kifejező értékkategóriákat: az árat (forintban, rubelben, dollárban), a ráfordítást a megtérülést a nyereséget a hozamot stb. Az állami támogatások csökkentése, a termelői árrendszer továbbfejlesztése elősegíti majd. hogy ezek az értékmutatók — mindenekelőtt az árbevétel és a nyereség — hívebben tükrözzék a tényleges értékalkotást, a népgazdaság valóé érdekét a fejlődés minőségét Kovács József Pártnapi előadók koherenciája Szegeden A február első felében megtartásra kerülő pártnapok előadóinak felkészítését szolgáló konferenciára került sor tegnap, kedden délután Szegeden, a megyei tanácsház nagytermében. A megye több száz propagandistájának tájékozottságát biztosító rendezvényt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást. Referátumában áttekintést adott a népgazdaság 1978ban elért legfontosabb eredményeiről, valamint az idei legfontosabb feladatokról. Külön szólt a megye gazdálkodó egységeinek sajátos feladatairól, hogy a pártnapi előadók mindenütt a helyi konkrétumok figyelembevételével tájékoztathassák a párttagságot, valamint a pártonkívülieket az aktuális tennivalókról, a népgazdaság helyzetéről. II gazdaságoknak takarékos vegyszerfelhasználásra kell berendezkedniük A mezőgazdaság gépellátása általában megfelelőnek, sok típusból jónak ígérkezik, a gazdaságok elavult traktoraikat nagy teljesítményű, korszerű gépekkel válthatják fel. A vegyi anyagokat fokozott gonddal, körültekintéssel kell felhasználni, a késztetek ugyanis teljes mértékben nem elégítik ki az igényeket, <ájékoztatott Kopácsi Ernő az Agrotröszt vezérigazgatója. A csehszlovák és a szovjet gyártmányú traktorok mellett jól egészítik ki a választékot a 180 lóerős magyar Rába-traktorok, valamint a Rába—Steiger nehéztraktorok. Ezekből az igényeket kielégítik. A K—701es nehéztraktor idén vesz először részt hazánkban mezőgazdasági munkákban, sokat várnak tőle a gazdaságok. Elmarad viszont a kereslettől a lánctalpas traktorok mennyisége. A nagy teljesítményű erőgépekhez energetikailag jól illeszkedő munkagépeket vásárolhatnak a gazdaságok. Az idén a licenc alapján gyártott, magas műszaki színvonalú ekékből már 8 változat lesz kapható, a tavalyi hárommal szemben. A kisebb beszerzési lehetőségek miatt a tavaszi szezonban ni'rogénműtrágyákból, egész évben pedig foszfor és komplex műtrágyákból hellyel-közei akadozik majd az ellátás. Emellett a mezőgazdasági üzemeknek arra : is számítaniuk kell, hogy a műtrágyaválaszték sem alakul mindig optimálisan. Növényvédő szerekből a mennyiségi igényeket várhatóan teljesíti az Agrotröszt. A készlet az elmúlt évekhez hasonlóan alakul. Figyelmeztető viszont, hogy egyes korszerű — a termesztésben széles körben elterjedt és keresett — készítményből nemcsak a szükségesnél, hanem a tavalyinál is kevesebb áll rendelkezésre. Ezek a vegyszerek többnyire tőkés importból származnak, és beszerzési lehetőségeik korlátozottak Helyettesítésükre azonban hazai eredetű, illetve szocialista importból származó anyagqk a legtöbb esetben megfelelően alkalmazhatók. I CipőA következő őszre és télre 1274 cipőmodellt kínál az ipar a kereskedelemnek, a az üzletkötéssorozat kedden megkezdődött a MABEOSZ székházában. Nyolc nagyvállalat és hét ipari szövetkezet összesen mintegy 2 millió 300 ezer pár cipőt kínált fel megvételre. A kollekción belül 45 százalékos arányt képviselnek a gyermeklábbelik. Az ipar a jelenleginél gazdagabb és korszerűbb választékot Ígér 1979 őszére, telére. A szakemberek véleménye szerint ez a kollekcióbörze, most jól megközelíti az uralkodó divatirányzatokat A kínálat döntő többségében hazd alapanyagbázisra épüL 0(39