Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

4 Kedd. 1979. janiid? 28. fiz első érettségi után A Csongrád megyei fakultatív gimnáziumi kísérletről Csongrád megye három középiskolájában, a makói József Attila, a szegedi Radnóti Miklós és a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban szervezték meg az 1974 75. tanévektói kísérleti jelleggel — a JATE Neveléstudományi Tanszékének, dr. Ágoston Gyors? egyetemi tanárnak irányításával — a gimnáziumi képzés szerkezetének átalakítását szolgáló fakultatív rendszerű gimnáziumi oktatást A kísérletben részt vevó osztályok 1978. júniusában érettségi vizsgát tettek. A fakultatív rendszerű oktatás gimnáziumainkban az 1979 80. tanévtói általánossó válik, érdemes tehát áttekinteni. hogy a ..Csongrád megyei modeir'-kísériet milyen eredményekkel zárult. s mennyiben járult hozzá a fakultatív rendszer végleges megformálásához. A pályavátasztám mogliéao Kísérletünk abból a tételből indult ki, hogy hazánkban a gimnáziumoknak még hosszabb ideig kettős feladatot kell megoldania: egyrészt kiválasztani és felkészíteni azokat a tanulókat, akiket érdeklődésük, felkészültségük, képességük alkalmassá tesz a felső fokú tanulmányokra. másrészt a gyakorlatiasabb tevékenységek iránt jobban érdeklődő és ezekben jobb képességet felmutató tanulókat felkészíteni olyan gyakorlati életpályákra, amelyek gimnáziumi általános műveltséget kívánnak." A cél elérése érdekében az I—II. osztalyban még nem vezettük be a szakosodást, nem nyitottunk különféle tagozatokat, hanem az első két évet megfigyelési és orientációs szakasznak tekintettük, amelynek elsődleges feladata az általános képzés volt Ebben a képzési szakaszban rendszeresen mértük a tanulók teljesítményét, a felzárkóztató foglalkozások révén elősegítettük a hiányosabb felkészültségű tanulók szintre hozását, az orientációs foglalkozások segítségével pedig — melyek társadalomtudományi. nyelvi és természettudomány! programot tartalmaztak — lehetővé tettük, hogy szaktanáraink megállapítsák a tanulók felkészültségének. képességének stb. mértékét, hogv ezáltal a tanulók megalapozottabban válasszanak fakultatív tárgyakat a második év végén. Sokoldalú otőkószllés A fakultáció tehát a III. osztályban kezdődött, de hosszabb " előkészítő munka előzte meg. Ugyanis a második osztályban már rendszeressé tettük a pálya .irányítási munkát, s mind a szülők, mind a tanulók számára készítettünk egy olyan összeállítást, mely egyrészt ismertette a felsőoktatási intézményeket, s azok felvételivizsga-tárgyait, és követelményeit, másrészt felsorolta vidékünk népgazdasági tervével összhangban levő. gyakorlati pályán elhelyezkedési lehetőséget nyújtó tárgycsoportjainkat. Kellő időt biztosítva a tanulóknak és a szülőknek a döntésre, először mi magunk beszéltük meg a szaktanárokkal és az orientációs körök vezetőivel külön-külön egy-egy tanuló képességét, helytállását, pá1 yaa Ik al masságá t. stb. Véleményünkről a tanulókat is tájékoztattuk. segítségnyújtásként, a választáshoz. A tanulók elgondolását azMán egyeztettük a tanári kollektíva véleményével. Ilyen előzmények után került sor a legfontosabb lépésre: az osztályban tanító tanároknak és az orientációs körök vezetőinek — a szülők jelenléieoen — a tanulókkal való találkozásra. Vitás esetekben, ha nem sikerült a tanulót és szüleit meggyőzni, mindig a tanuló döntését fogadtuk el. Elvünk ugyanis az volt, hogy a fakultáció megválasztásához csak jól megalapozott tanácsot szabad adnunk a tanuló boldogulása, sikeres előrehaladása érdekében, s ez a tanács nem lehet kötelező. kényszerítő erejű. A választás továbbra is a tanuló és a szülő joga. A fakultatív tantárgycsoport megválasztásakor a sokoldalúságra törekedtünk, ezért szerveztünk például fizika—biológia—kémia tantárgycsoportot, mert ez az orvosegyetemi, a gyógyszerésztudományi kar. az agrártudományi egyetemek és főiskolák felvételi tantárgyait összpontosította. Volt ezenkívül magvar—történelem—idegen nyelv. . magvar—an"ol. orosz. matematika—fizika tantárgycsoport és így tovíbb, attól függően, mikteit alakultak az eives felsőfokú intézményekben a felviteli tárgyak. Volt természetesen gyakorlati tantárgycsoport és tanfolyam is. Hasznos tapasztalatok Ahogy futott az Idő. a kísérlet egyre több kérdésre adott választ. így például kiderült, hogy a háromtárgyas tantárgycsoport jobb, mint a kéttárgyas, mert lehetőséget biztosit a későbbi években is a pályakorrekcióra. Például: ha valaki a III. osztálytan orvosi pályára készül, de később meggondolja magát, a biológia —kémia—fizika tantárgycsoport esetében nyitva áll előtte az út az agrár-, a kertészeti és az élelmiszer-ipari pályák felé is.) S még egy tanulság: rájöttünk. hogy az sem közömbös, hogy az egyes szaktárgyaknál milyen pályára tanulók kerülnek össze. Például: felvételi vizsga tárgyát képezi a fizika £ természettudományi szakon és az orvosegyetemen is. Mégsem volna szerencsés azonban, mondjuk a matematika—fizika szakra jelentkezőket együtt tanítani az orvosegyetemi felvételre jelentkezett tanulókkal. Választ adott a kísérlet arra is, hogy a III. osztályban a tantárgycsoportokra való újraszerveződés nem jár különösebb problémával: a tantárgycsoportban , végzett munka közös erőfeszítései. az azonos jellegű érdeklődési terület stb. új színt és tartalmat adott a közösségnek. Ugyancsak sajátos problémát vetett fel a tantárgycsoportba tömörült tanulók tanulmányi összetétele. Az ideális az lett volna, ha az egyes tanulócsoportba azok a tanulók kérik felvételüket. akik az illető tantárgyakból tehetségesek. Ez azonban még később sem látszik megoldhatónak. Ennek ellenére azonban biztató ezzel kapcsolatosan az egyik tanári nyilatkozat: ..Azok a tanulók, akik elégségesek voltak a második év végén, a harmadik osztályban a tantárgycsoport kiemelt óraszámának hatására már eljutottak a közepes szintig. Ha ezek a tanulók az általános tantervű osztálvba jártak volna, most szinte kivétel nélkül csak elégtelenre, legfeljebb nagv jóindulattal elégségesre lennének minősíthetők." Természetesen vannak aggályos hangok is: többen féltik a fakultatív rendszertől a gimnáziumi tanulók általános műveltségét. Szeretnénk az aggályoskodókat megnyugtatni: a farkultativitásban is féltve őrizzük az általános műveltség elvét. Horv egyes tárgyakat a tanulók nem tanulnak. annak oka nem a fakultatív gimnáziumi oktatásban keresendő — még a jelenlegi szakosított tantárgyak esetében sem —, hanem a 10 pontos értékelési! felvételi rendszerben. Ha majd a megfelelő értékelési rendszer kialakul, akkor egyáltalán nem fenyeget az a veszély, hogv a tanulók csak a tantárgycsoport. illetve csak a felvételi vizsga tárgyait tanulják. Bánfalvi József Sárközi György Nyolcvan éve, 1899. január 22-én született Sárközi György, akit indulásakor az Ady utáni nemzedék egyik legnagyobb ígéreteként tartottak számon. Tizennyolc éves korában jelent meg első verse a Nyugatban. és hamarosan egyéb lapok is közölték írásait. A művelt, széles látókörű költő az Athenaeum könyvés lapkiadó munkatársa lett. a harmincas években a kiadó vezető lektoraként a haladó, ba'oldali irodalom egyik nagyhatású szervezője volt. Első verseskötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Finom művészi érzékkel és költői erővel formált versei egy magányos ember vívódásainak, idealista hitkeresésének és szántóikul túszának a kifejezői. Később hangja elkomorul, szemléletében sötétebb tónusok kapnak helyt, s a feszítő társadalmi ellentmond/sok. eondok egyre inkább beszűrődnek verseibe. A költészet mellett regényeket és elbeszéléseket ír. r e-rjcmni-tobb műve Mint ->ldott kéve... című tör'énelmi regénv. amelvben ttóteiecen salát út,ror®tóről. saiát koraiak szél. Hőse, Mednvánszky Cézár tábori lelkész vértzharcolta az 1848—49-es szabadságharcot, az emigrációban hitében megrendül, leveti a csuhát és elhagyatva magányosan hal meg. A harmincas évek társadalmi harcai tisztára, keményre érlelték költészetét: a polgári Indíttatású költő eljutott a szegényparasztság társadalmi gondjainak felvállalásáig, az elvont humanista a népi frók. a nemzetért felelősséget érző értelmiségiek harcának igenléséig. Egyik cikkében így vall erről: „... író lelkiismeretem kényszerített engem is, a város fiát, hogy velük tartsak. Egyénileg bizonyosan nem fontos, hogy egy árva költő, egy könyvolvasó széplélek merre fordul, de ez a kis csoport nem egyénekből áll, nincsenek egyéni érdekei és szándékai, hanem szimbóluma akar lenni nemzetének". 1935-től 38-ig a népi írók folyóiratának, a Válasznak a szerkesztője volt, az Athenaeumnál pedig elindította a Magyarország felfedezése című szociográfiai sorozatot. amelvben olyan nagy hatású könyvek jelentek meg. mint Erdei Ferenc Futóhomokja, vagy Féja Giza Viharsarokja. A nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért felelősséget vállaló írók, politikusok 1937-ben a Márciusi Frontba tömörültek, ennek egyik szervezője, vezető egyénisége Sárközi György volt, költő- és harcostársa, Illyés Gyula emlékezete szerint az ő íróasztalán, az ő tollával fogalmazták közösen a Front felhívását. Az erősödő fasizmus következtében azonban egyre inkább kiszorult a közéletből. 1944 márciusában a balfi munkaszolgálatos táborban halt meg negyvenhat éves korába--.. Sárközi György költői és írói munkássága, előítéleteken felülemelkedő szellemi nagysága, erkölcsi bátorsága máig érvényes, megszívlelendő üzenetet tartalmaz számunkra. A. J. HÁZASSÁG Hantos István Béla és Vas Veronika, Dobó Géza György és Nyilasi Katalin, Bolzheim István és Digner Etelka Anna, Blaskó Kálmán és Vecsernyés Ilona, Gulyás István és Faragó Edit, Kiss András és Szentesi Erzsébet Anikó kötöttek házasságot. SZÜLETÉS Hácz Antalnak és Vass Etelkának Norbert, Kovács Istvánnak és Korom Irénnek Szabolcs, Csehó Istvánnak és KUvinyl Julianna Máriának Andrea Renáta, Eperjesi Józsefnek és Fodor Teréziának Melinda, Dunai Zoltánnak és Bolla Zsuzsannának Péter, Ballá Sándornak és Battancs Éva Máriának Csilla, Gyuris Tibor Istvánnak és Gyuris Erzsébetnek Ottó. Kurek Mátyásnak és Mester Veronikának Mátyás, Király Sándornak és Martonosi Etelkának Etelka. Bakonyi István Róbertnek és Markovits Éva Magdolnának Róbert István, Strihó Péternek és Csorba Ágnesnek Krisztina. Szalma Andrásnak és Almási Máriának Ferenc. Angyal Tibornak és Paop Emesének Tibor, Patkós Sándornak és Sovány Ilonának Beáta, dr. Dalrnann László Györgynek és Kelemen Zsuzsannának Ditta. Csák Lajos Jánosnak és Raffai Rozáliának Zsuzsanna Mária, Elekes Győző Jánosnak és Bek Mártának Noémi. Korom Sándor Józsernek és Sebők Mária Juliannának Zoltán Sándor, Marionosi Mihálynak és Oláh M-riárak Éva, O "Metán Lajosnak és Nagymihály rónának Tibor. Balogh Istvánnak és Benke Mára Évának Boa'rlx, Fakete Zoltánnak és Dékán v Zs't'S->nnán,ak A"<la. Máriás Jánosnak és BenVö Már'.a "feoskánsk Anikó Erika, Tiáth Józsefnek és Czann Jolánnak Margit. Czuorak Ottónak és Kutylfa Mártának Anita, Merfelsz Jánosnak és Fehér Ibolya Máriának Zoltán János, Molnár Tibornak és Bukta Katalinnak Péter, Tóth Mártonnak és Kormány Katalin Honának Márton Tamás, Gémes Istvánnak és Pölöa Juliannának Tibor István, Családi események Bartók Miklósnak és Sulik Évának Adrienn, Kelemen Pálnak és Erdei Gizellának Anikó Gizella, Adámka Lászlónak és Patócskai Juliannának Tünde, Jenei Antalnak és Tóth Gizella Máriának Árpád, Szajbély Mihálynak és Hegedűs Gizella Teréznek Katalin, Herczeg Szilveszternek és Szűcs Máriának Szilveszter, Széplaki Pálnak és Dékány Erzsébetnek Rita, Tóth István Dezsőnek és Ripszám Ágotának Ágota Judit. Hell Lászlónak és Papp Évának Akos Gergely, Monostori Istvánnak és Horváth Katalinnak Ildikó Katalin, Szekeres Sándor Józsefnek és Szűcs Aranka Évának Sándor, Gárgyán Antalnak és Duka Évának Antal, Palásti János Árpádnak és Kocsis Erzsébetnek Árpád Zsolt, Varga Istvánnak és Kotymán Margitnak Edit, Kocsis Istvánnak és Szász Irénnek István György, Tóth András Istvánnak és Komjáti Rozáliának Péter Tibor, Schuckert Györgynek és Szűcs Hildának Zsolt. Abrahám-Türes István Zoltánnak és Tézsla Máriának Róbert Viktor, Udvardi Sándornak és Bodor Máriának Aranka, Vas'as Józsefnek és Dobos Erzsébetnek Erzsébet. Kerekes Zoltánnak és Honfi Évának Ildikó, Ágoston Sándorr-k és "ann Máriának Mónika, Tinát István Szilveszternek és Bozsák Marg't Magdolnának Zsolt. dr. Görgánv] Miklósnak és Tari Irma Máriának Beáta Andrea, Gaál Lászlónak és Simon Margitnak László Zoltán, Stumpí István Bélának és Semsei Irénnek Ágnes, dr. Tanács Antalnak és Cenkei Ágnesnek Orsolya. Friebert Gábor Mihálynak és Vámos Juditnak Judit Barbara, Bánki Andrásnak és Borsós Erzsébet Piroskának Norbert, dr. Farkas Eleknek és dr. Kovács Ilona Katalinnak Eszter Ildikó, Körmöczi Imrének és Bányai Magdolna Zsuzsannának Gábor Imre, Krivlk Sándornak és Kovács Zsuzsannának Sándor Richárd, Buzgó Sándornak és Balogh Katalin Arankának Zsolt, Lucz Jánosnak és Kis Margitnak Adrienn, Dudás László Istvánnak és Szigeti Gabriellának István László, Szabó Gyulának és Zelei Juliannának Ildikó Tünde, Farkas Józsefnek és Csirke Erzsébetnek Tünde Erzsébet, Tárkány Imrének és Atkán Gabriellának Gabriella, Bodó Ervinnek és Patyi Erzsébetnek Anikó, dr. Farkas Miklósnak és Sajtos Ilonának Judit nevű gyermeke született. HALALOZAS Szögi Illésné Koszó Rozália, Máté Sándor, Meló József, Helmbach Lajos, dr. Bácskai Sándorné dr. Pollák Zsuzsanna, Benkő Istvánné Kiss Piroska, Révész Mihály, Barthó Gyuláné Rákóczi Julianna, Barta János, Nagy Ferenc, Nóvák Elemérné Gasperik Erzsébet, Kónya Pálné Szél Rozália, Lábdi Klára, Farkas Jánosné Rácz Mária, Boncz László, Furák Pál. Beik András, Honti Györgyné Boldizsár Gizella, Hajdú Máté, Bénák Imréné Zagorszki Mária, Balog Imre, Torma Lajosné Leczlci Rozália, Szécsl Imre, Miklós János, Szabó Mátyás, Vas Antalné Pálosi Matild, Lakó Istvánné Papdj Veronika, Zákány Istvánné Lázi Mária, Pesti Józsefné Simon Erzsébet, Ks péter József, Sinla András, Korom Mátyásné LePotal Julianna. Farkas János, Katus József, Tóth Józsefné Bera Vilma, M.kra Andrísné Szűcs Viktória, Korportai Rózsa. Balogh Jánosné Czlrok Julianna, dr. Kovács Istvánné Csúcs Eszter, Ferenczi Józsefné Karsai Magdolna, Szekeres Istvánné Csernlk Rózsa, Lukács József, Pálinkás János. Ábrahám Mihály, Zsigmond József, Nyári Sándor, Molnár Antal, Faragó István, Márta Lajos, Palócz Kálmán, Szöllősy Sámuel meghaltak. O , I M • g-t M barkozi b\orny A jég alatt Van egy ország a jég alatt. Nem él sötétben, csak homályban, Mire a fény a mélybe ér, Megavul a jég-szalonnában. Vannak ott tág jégpaloták A tátottszájú nagy-halaknak, S vannak apró jégkaleibák, Hol a kis-halak élnek-halnak. Vannak szép erdők jégből és Jégvirágos, ezüstös rétek. És jégszemek és jégszívek És jégbefagyott szenvedések. Vannak, akik mindegvre várják. Hogv a jégpáncél majd fölenged. És vannak, akik féltve őrzik A mozdulatlan, ősi csendet Van egy ország a jég alatt, S ködös álmokban nő egy másik. Jég alatt élünk s az idő Fölöttünk gyorsan korcsolyázik. Kik a szorbok ? Az NDK-ban egyetlen nemzetiség él: a szorb. más néven a vend. Ez a nyugati szláv népcsoport évszázadokon át — de különösen a fasizmus éveiben — kegyetlen elnyomást szenvedett Ma 100 ezer szorb nemzetiségű lakost tartanak számon az NDK területén: Cottbus és Drezda megyében. A szorbokról az első írásos emlék 632-ből való. Nyelvüket évszázadokon át következetesen ki akarták irtani, a szorbok azonban keményen ellenálltak: megőrizték anyanyelvüket; sőt a XVI—XVII. századra kifejlesztették az írott — alsó és felső szorb nyelveket is. A XVIII. században pedig már kialakult a szorb irodalom. A szorbok függetlenségi harcai sorra kudarcba ful'adtak, s teljes „kiirtásukat" csak a fásizmus szétzúzása a felszabadulás akadályozta meg. A szorb és a német lakosság vállvetve küzdött a földreform megvalósításáért, az ipari termelés megindításáért. Az NDK első törvényei között szerepelnek azok a jogszabályok, amelyek ennek a nemzetiségnek a jogait törvényerőre emelik. Az azóta eltelt időszak az írott betű gyakorlati valóra válJ tását bizonyítja. A népképviseleti szervekben sok ezer szorb tevékenykedik. Az NDK Népi Kamarájának öt, a két nemzetiségű megyéknek 34, a szorbok lakta járásoknak 134 képviselője van. A városi és községi államhatalmi szervekben több mint 1600 a szorb nemzetiségű tisztségviselők száma. A kétnyelvű területeken a több mint félszáz tízosztályos iskolában szorb tagozat működik. Két szorb nyelvű főiskolán kívül az NDK valamennyi főiskolája, egyeteme — s a külföldi főiskolák is — nyitva állnak a nemzetiségi fiatalok előtt. Szorb alsó tagozatos tanárokat. óvónőket a 6zorb tanítóképző képesít., a szorb iskolák szaktanárait pedig a lipcsei Karl-Marx-egyetemen képezik. Nyelvi hagyományaik ápolása mellett mód nyílik a szorb kulturális élet gazdagítására, hagyományainak megóvására is. A szorbok a művészeti szövetségek megbecsült tagjai, száz népművészeti csoportjuk, kulturális együttesük, népszínházuk, múzeumuk, szorbisztikai és néprajzi kutatóintézetük működik. A Domovina Kiadó nyolc szorb nyelvű újságot és folyóiratot ad ki. árnás hajó A „Csajka—1" a Szovjetunió első légpárnás tengeri utasszállító hajója. A „Csajka" folyrmi testvérei sokkal kisebb méretűek, de már ió hírnevet szereztek. Ismerik őket a geológusok és a halászok, a fakitermelők és a távoli tajgai települések lakói. A „Csajka" külsőre különbözik minden más hajótól, amely manapság a tenget térségeit szántja. Hosszúkás, szivar alakú, vasúti pőrekocsira emlékeztet. Nem a haiócsavar szárnyai hajtják, hanem két, nagy teljesítményű vízszóró hajtómű. Szalonjaiban 500 utas helyezkedhet el. Ez a hajó olyan helyen is kiköthet, ahol nincs kiépített kikötő; az orr-részen elhelyezett, kihúzható lépcső szolgál az utasok kiszállására. i