Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
33 Kedd, 1979. január 23. V©!T@s p©f©r hangja „Mintha egy magyar népmeséből lépett volna elő, csizmában, sűrű, fehér bajszával, huncut szemével, kezében kampós bot, egy láthatatlanul rákéredzkedő suba a vállán. Ha kézét nyújtotta, azzal a meghittséggel, de egyben kissé meghökkenve szorítottam meg, ahogy egy mitológiai hőssel paroláznék." Egyik legnagyobb kortársának, Déry Tibornak sorai elébünk varázsolnak egy embert, aki Ady után saját életének felmutatásával fogalmazta meg újra a kérdést, egyik műve címében is: Mit ér az ember, ha magyar? Az írás a legcsodálatosabb misztériumok egyike. Déry Tibor sorai után már csak meg kellene szólalnia ennek B mesébe illő csizmás-kalapos magyarnak. S a népmesék csodák-csodája: meg !s szólalt, újra. A Kossuth rádió péntek esti Hangalbumában. Hallhattuk tehát újra Veres Pétert, aki min« tíenkinek csak Péter bácsi volt — egy ország pátriárkája. Hangja erőteljesnek tűnt, mégis olykor egyszerre lágynak és keménynek, tiszántúliasan keménynek is: „megdögölni lehet, de rongy emberré válni nem lehet". Beszélt életéről, írói útjáról és az irodalom feladatairól Magyarországon. És beszéltek róla is, rá emlékeztek a hozzá közel állók, Illyés Gyula, Szabó Pál, Bata Imre. saját felesége, Nádasdi Julcsa és öreg barátja, H. Nagy Gábor. „Vannak nagy egyéniségek, akik az idők múltáig mindig élni fognak, amíg a földön magyarok lesznek és magyarul beszélnek. Így Szabó Pál. Tudta ő is jól Péter bácsiról, amit éppen az mondott ki előbb, hogy csak nagy individumokból lehetnek nagy kollektivisták. S Péter bácsi mindkettő volt Állandóan izgatta a kérdés: ki vagyok én, mit akarok én ezen a földön és ebben az országban? És mindig tudott, megannyi harc után is, választ adni e kérdéseire. Egészen 48 éves koráig a falusi emberek leghétköznapibb életét élte, híressé vált öltözéke felvállalt sorsának szimbóluma volt. Általa demonstrálta ragaszkodását és hűségét a kiszolgáltatottakhoz — a magyar néphez. Közben pedig — írt, alkotott. A rendező Dékány Kálmán és a szerkesztő Albert Zsuzsa mély beleérző képességét dicséri, hogy a Veres Pétert idéző Hangalbum végére Illyés Gyulának a temetésén elhangzott búcsúztatója került. Talán semmi más nem világíthatta volna meg jobban az országban figyelő szemek között az egyik legkiválóbbnak súlyát, mint nagy költőnk szavai. A híressé vált kezdőmondat: „lángelmét temetünk" után csak fokozódó megrendüléssel hallgathattuk Illyést (és így természetesen a műsort is), mindazt amit egy klaszszikus moralitású emberről mondott, egy magyar zsellérfiúról, akit hívott népe és az európai irodalom, és aki a legmaibb módon végezte a dolgát. Nagyszerű dolog, hogy művein kívül is maradt utána sok más. Például ezek a hangok, ezek az emlékezések. S megmaradt legnagyobb gondja is: egy nép világszintre emelése. És Illyés Gyula sírástól elcsukló szavai, ahogyan Veres Pétéfeleségéhez intézett utolsó szavait idézi: „Kettőt félek itthagyni. Téged. Juliskám, meg ezt az árva kis Magyarországot." Domonkos László Iwi füSlfSZ rákszűrés így kezdődő tévésorozat olé „...de aki meggyógyult, arról nem készül örömjelentés" címmel ma, kedden este háromrészes dokumentumlilmscrozat kezdődik a rákról a televízió egyes csatornáján. A műsor fő célkitűzése, hogy napjaink népbetegségéről eloszlassa a kialakult, zavaró és szinte mitikus nézeteket. A filmben dr. Eckhardt Sándor onkológus, dr. Széchóny Andor sebész, dr. Zoltán Imre nőgyógyász és dr. Zscbök Zoltán kardiológus professzor beszél a nemzetközi é3 hazai rákkutatás és -gyógyítás legégetőbb kérdéseiről. Dr. Hctyei Pálnak, a szegedi városi tanács kórháza onkológiai osztálya főorvosának e cikke a téma problematikáját helyi vonatkozásokkal, adatokkal gazdagítja. Játékfiliiiszemle Á főváros felszabadulásá- zött a XI. magyar játéknak 34. évfordulója jegyé- filmszemlét A filmszemle ben rendezik meg a Kultu- az elmúlt 10 évben a marális Minisztérium Filmfő- fil bemutatásának igazgatosaga es a Magyar J Film- és Tv-Művészek Szö- reprezentatív fóruma volt, vétségé február 12—17. kő- s így lesz ezúttal is. A balesetek oka s figyelmetlenség Az elmúlt hét végén kevés baleset történt megyénkben, ami talán összefügg részben azzal is, hogy sokan „pihentetik" járműveiket, kisebb a forgalom. De a karambolok szinte mindenütt jelzik, hogy valamilyen fokú figyelmetlenség, emberi mulasztás is közrejátszott. Szegeden, a Hunyadi János sugárúton vezette autóját Hegedűs Miklós, 17 éves (Szappanos u. 5/B) lakos és a Nagykörút kereszteződése előtt megfeledkezett elsőbbségadási kötelezettségéről. A Bécsi körúton viszont éppen egy teherautó jött arra, s a figyelmetlen vezető annak hajtott. A fiatalember sérült meg, a kár eléri a 20 ezer forintot. Ásotthalom külterületén szombaton éjfél előtt vezetett balesethez a figyelmetlenség, párosulva a másik közlekedő partner fs'clő'lenségével, s i'.'.n-ságáva! is. Száll Józ-et 27 éves móvehalmi (VI. ker. 20.) lakos apja Vö'.ga autóját vezette alig 25—30 kilométeres sebecseggeb de az úttest közepén, és elütötte a vele szemben kivilágítatlan gépen kerékpározó Szali János 25 esztendős ásotthalmi (II. ker. 123.) lakost A kerékpáros balról jobbra tartott az ütközés pillanatában, nem szorosan az úttest jobb oldalán haladt, s ráadásul szeszes italt is fogyasztott. A kerékpáros sérült meg súlyosan, a balesetért viszont mindketten hibáztathatok. Még szombaton este történt Fábiánsebestyén és Gádoros között a sűrű ködben, hogy Formán Árpád (Árpádhalom, Lenin u. 6/A szám alatti lakos) autót vezetve elütötte az előtte gyalogló Laczkó Mihályt (Fábiánsebestyén 6. sz. őrház). A gyalogos sérülései súlyosak. Ez esetben is a két ember közül bármelyikük elkerülhette volna a bajt, ha jobban figyeli az utat. Már tegnap, hétfőn történt egy balecet meggondolatlanság miatt Szege-'en, a József Attila sueá-út 41—13. szám előtt: Ssőke Mária 21 éves helybeli (Csongrádi sgt. 78) lakos lépett ki álló járművek •sorából áz úttestre. s egy már féktávolságon belül levő autó elütötte. A- gyalogos agyrázkódást szenvedett, de rosszabbul is végződhetett volna, sietségp.-. A rákos megbetegedések elleni küzdelem hazánkban jelentős hagyományolma tekinthet vissza, azonban a szervezett küzdelem csak a felszabadulás után, a szocialista egészségügy keretei között indulhatott meg. Azóta világossá vált, hogy minden gyógyító eljárás akkor a leghatásosabb, ha azt a daganatos betegség kezdeti szakaszában alkalmazzuk. Ezt csak szűrővizsgálatok széles körű kiterjesztésével lehet elérni. Ily módon, lehet a daganatot „subklinikai stádium"-ban felismerni, amikor még panaszokat nem okoz. A szűrővizsgálatok a kővetkező elgondolásokon alapszanak: 1. Számos esetbon a szövettani és klinikailag rosszindulatú megbetegedést egy bizonyos időn keresztül a rák előtti állapot előzi meg, amely néhány hónaptól kezdve évekig tarthat, és amely felismerése, majd megszüntetése megállíthatja a rákos megbetegedés kifejlődését 2. A rák nagyrésze mint lokalizált megbetegedés kezdődik, mely megelőzi a hirtelen terjedést. 3. A rákos megbetegedések egy részénél szoro3 kapcsolat áll fenn a korai diagnózis és a kedvező prognózis között A gyógyítás jelenlegi módszerei, ha korán alkalmazzák őket, igen hatásosak. • A rákszűrés célja kettős: a rákmegelőző állapotok megszüntetése; a daganatos betegség korai felismerése. A szűrésekkel általában felismerhetők: a bőr, ajak, száj, garat, végbél, emlő, méhnyak, méhtest daganatai. Egyre több gondot okoz azonban a tüdőrákok terjedése. Igen föntos feladat a gyomorrák korai diagnózisa. Ezen a területen ma még nincsenek meg a kiterjedt szűrővizsgálatok gyakorlati feltételei. Ma a szűréssel felismerhető daganatok szempontjából a nők lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak. Nőknél a rosszindulatú daganatok kétharmada, míg a férfialinál csupán egyharmada ismerhető fel idejében, szűréssel. A beteg gyors klinikai vizsgálata a legdöntőbb módszer a szűrésben. A korai diagnózis egyik legjobb technikája, amellyel jelenleg rendelkezünk, az exfoliatív cytológia. Jelentős szerepet játszik a szűrésben a röntgenvizsgálat és az endoscopia különböző fajtái. Szűrővizsgálatokban, valamint a daganatok lokalizációjánál nagy segítségünkre lesz a jövőben, nagy ígérete a komputer tömographia és a komputer scintigraphia. A rosszindulatú daganatok kiszűrése szempontjából lényeges különbség van a daganatok lokalizációja szerint. Éspedig: méhnyakrák: a jelenlegi adatok aiap.ián ajánlatos évente vagy kétévente cytológiai vizsgálatot végezni, bizonyos esetekben kolposzkópos vizsgálattal kiegészítve; emlőrák: itt a hangsúly az önvizsgálaton van. Ajánlatos, hogy minden nő havonta egyszer végezze el (menstruáció után). Ezt egyébként — nagyon helyesen — a Nők Lapja 1978. 45. szám, 25. oldalon közölte, Tíz perc az egészságért címmel. Bármilyen csomót, vagy változást, azonnal jelezzen az orvosnak. A szűrővizsgálatok az emlő megtapintásával mammographia, thermographia, váladékozó emlő esetén cytológiai vizsgálattal folynak; tüdőrák: a tüdőrák korai felismerésére a kötelező tüdőszűrő vizsgálatokat használjuk feL A korai felismerésben nagy segítségünkre van a bronchCGCopia és a tüdőcytoiógia. A tüdőrák több mint 75 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható; gyomorrák: a szokványos klinikai módszerekkel nem lehet könnyen kimutatni, rendszerint csak előrehaladott állapotban tudják diagnosztizálni. A korai felismerésnél nagy segítségünkre van a fiteroscopo3 és a vele kapcsolatos cytológiai és próbaexeisiós vizsgálatok. Japánban ezt már kiterjedten alkalmazzák, biztató eredménynyel; szájüregrák: megfigyeléssel és tapintással könynyen kimutatható. A korai felismerésiben jelentős szerepet játszik a szájüregi cytológia; bőrrák: a leginkább elterjedt, de a legkönnyebben diagnosztizálható és gyógyít. hatóA korai felismerés, a szűrés módszerei igen különbözők. Van ahol kiválasztott (veszélyeztetett) csoportoknál végzik, másutt csak kórházi beiegeknéL Sok országban rendszeres rákszűrés folyik, ez része az egészségügyi ellátásnak. A célja, hogy a lakosság veszélyeztetett része kerüljön vizsgálatra. Má3 országokban kampányszerűen végzik a rákszűrést. A szocialista egészségügyi ellátás kiépítésével hazánkban is jelentős fejlődésnek indult a rákellenes küzdelem. Kiépült ennek országos szervezete és hálózata, melynek feladata a betegségek megelőzése, a betegek korszerű gyógyítása. Ebből a küzdelemből Szeged egészségügyi szervezete is kiveszi a részét. 1973. január 1-től Szeged városi tanács kórház-rendelőintézet onkológiai gondozója például a mai naoig közel 33 ezer, a SZOTE női klinika és a kórház onkológiai osztálya 20 ezer 533 alkalommal végzeit rákszűrő vizsgálatokat, cytológiai vizsgálat háttérrel. A prevenció érvényesülésének szervezeti feltételeit elsősorban az Országos Onkológiai Intézet és az onkológiai gondozók biztosítják. Évente kb. 600 ezerre tehető a szűrővizsgálatok száma hazánkban. Ezenkívül folyik az ernyőfényképszűrés, amely a tbc mellett a tüdődaganatok korai felismerését is célozza. A szűrővizsgálatok elsősorban a nőkre terjednek ki. és azoknak is csak körülbelül egyötödét tudjuk a jelenlegi apparátussal elérni. Igaz, hogy hazánk még így is aközé a kevés ország közé tartozik, ahol a szűrések a legjobban vannak megszervezve világviszonylatban. Csongrád megye — az Országos Onkológiai Intézet adatai alapján — Győr-Sopron, Tolna, Baranya megye után a negyedik helyen áll. Helyes lenne rendszeres egészségügyi felvilágosítással elérni, hogy a lakosság megértse a rákszűrések jelentőségét, amely saját érdekében fontos. A statisztikák azt bizonyítják az egész világon, hogy a rákbetegségek száma emelkedik, ezért a rákszűrésnek, a rák korai felismerésének a gyógyítás terén felbecsülhetetlen jelentősége van. Ha növekszik a rák előtti állapotok és korai rákbetegek száma, ez a szűrés eredményességét mutatja. A jövő célkitűzése: • komplex szűrés megvalósítása, nemcsak a női, hanem a férfi lakosság kőiében is. A cytológiai vizagálatok révén a veszélyeztetett női lakosság évenkénti szűrése. Minden kórházban és rendelőintézetben megforduló nő szűrővizsgálatban részesüljön. Ezzel egyidejűleg meg kell szervezni egyéb lokalizációkra vonatkoztatva a szűrést. A férfiak esetében első helyen a végbél- és prostatadaganatok, a második helyen a szájüregi és a felső légúti (gége) daganatok felkutatása szerepeljen. Igen fontos feladat a diagnosztikai szűrőállomások megszervezése, ahol 40-60 éves korú, panaszmentes egyének teljes átvizsgálása válik lehetővé minden daganatra nézve, beleértve a belső szervi daganatokat ls. Ma már kétségtelen, hogy a kellő időben, megfelelő kezelésbe vett rákbetegek jelentős részénél 5-10 éves túlélést érhetünk el. Sőt az is tény, hogy minél koraibb a diagnózis felállítása és a kezelés megkezdése, annál inkább van meg a remény a végleges gyógyuláshoz. Kultűrcenfrum a várban Rövid idő alatt igen népszerűvé vált, jóval látoga'ottabb a vártnál a sárvári Nádasdy várban berendezett művelődési központ; múzeumnak, járási-városi könyvtárnak, kiállításoknak, kluboknak otthont adó falai között 60 ezren fordultak meg a megnyitása óta eltelt öt hónap alatt Figyeljünk a félórákra Amióta kiderítették, hogy a kritika egyik legdivatosabb jelzője, a „korrekt", éppen azért használatos oly gyakran, mert eredeti értelmétől eltérő jelentést hordoz — magyarázkodni kell, ha mégsem találunk helyette mást. A szegedi stúdió legújabb, pénteken látott műsoráról szívünk szerint annyit mondanánk. korrekt munka. Nem tehetjük, mert az iskolázott olvasóközönség rögtön látni vélné cinkos kaasintásunkat, tudni vélné, hogy tulajdonképpen azt akartuk írni: a műsor maga a langyos középszer, és bár kirívó szakmai hibák nincsenek benne, nélkülözi az eredetiséget. Továbbá: minthogy mégiscsak egy nagy falu ez a város, kibogozhatatlan kötődések és érdekeltségek kapcsolják öszsze lakóit, intézményeit, még tömegközlési fórumait is, és mert legjobb a béke — a recenzens nem azt írja, amit gondol, hanem elintézi a dolgot egy kikezdhetetlen „korrekf'-tel. Hattyúk a tavon Hazánkban rí'.kán előforduló szárnyas vendég, kát i bütykös és három énekes i hattyú tűnt. fel a Fejér mei gyei Pusztaegres és RétsziI las környéke halastavain. A ! nagy testű fehér madarak az 1 északi tundrákon, tengerpartokon, az ottani mocsarak és tavak környékén élnek, s csak egy-egy télen jelennek meg nálunk. A bütykös hattyúk csőrtövén gombszerű fekete bütyök található, az énekes hattyúk pedig jellegzetes, vadászkürtre emlékeztető hangjukrój ismerhetők fel. (MTX>i Nos, mindezen fertőzöttségek miatt kell sietve kijelentenünk, az inkriminált jelzőt ezúttal régi, becsületes értelmében értjük, vagyis becsületes szerkesztői, riporteri, operatőri, rendezői munkát látunk A szegedi dóm című műsorban. Tartozunk némi indoklással: tisztelnünk kell az adás ismerelterjesztő, figyelemfelhívó szándékát. Hisz nincs talán felnőtt tévénéző az országban, aki híres terünkhöz ne a nyári játékokat kapcsolná, és kevesen vannak, akik ennél többet is tudnak, vagyis azt, mi adja valójóban a Dóm tér európai rangját. (Legföljebb úgy hiszik néhányan, hogy a szabadtéri, pedig dehogy ...) Helyesnek találjuk, hogy a tudnivalókat azért mértékkel adagolta a műsor, örvendetesnek, hogy éppen Bálint Sándor élvezetes, gyönyörködtető előadóbeszélgető stílusában. Az információkat hatásosan kísérték a tér és a templom sajátos hangulatát megéreztető képek és zenék. Jólesett, hogy rábízhatjuk magunkat a kamerára, mert vezetékével olyan szépségeket és csúnyaságokat is felfedezhettünk a helyszínen, amelyek melle't "«v elmetlenül elközlekedtünk nao mint nao. A templombelső „elcsétáló" kénéi harmóniát sugároztak Ella István orgonajátékával, és előállt néhány, csak a tévé által produkálható, egyszerre érdekes és érzelmes pillanat Ennyi, sem Jkea^sg «e még tartozunk egy vallomással. A „korrekt" eredetileg azt is jelenti: kifogástalan. Maradjunk annyiban: becsületes harminc percet adott nézőinek a stúdió, merthogy kifogást azért találni, ha keresünk. Példaként: az orgonamuzsika időtartama megkívánta volna, hogy a fent említett kápi ötlet mellé legalább még egy, másfajta csatlakozzák, pillanatig sem untatva bennünket az ismétlődéssel. Arról, -hogy valóban, csúnya, tér-képet rontó a szabadtéri nézőtere, talán akkor is engedjük magunkat meggyőzni, ha kevesebb a kép, amelyen semmi más ninc6. csalt a vasak. Várkonvi Balázs van olyan felkészült riporter, hogy ne engedje érdemi válasz nélkül frappáns kérdéseit. Bakonyi Tibornak is a kisujjában a tudás, és elvitathatatlan a készsége a válaszadásra; csak a vágóval nem tudták egyezkedni, így maradhatott szó nélkül a templombelső, amely, ekletika ide vagy oda, megért volna egy misét. A hét másik, szintén félórás és szintén korrekt — immár becsületes és kifogástalan — műsora a Se'óőegyüttcsó volt, az É.tek.cli versek. Zolnay Pál val idi televíziós műsort alkotod; mig a műfaj nevét ki nem találják, csak azt mondhatjuk: a kép és a hang összecsengéseivel minden érzékünkre ható, sokértelmű egységet, új művet teremtett. &C.
