Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

22 Vasárnap, 1979. január 21; Szegedről indult híres művészek A Tisza-táj és környezetének népélete Szeged képzőművészetének jellegét régtől fogva meghatározza ugyan, de e sajátosnak mondható lokális természeti és társadalmi vonás mellett, az Itteni festők, szobrászok, grafikusok részéről már a század elejétől egy úgynevezett „európai orientáció" is kimutatható. A Szegedről külföldre útrakelt műveszek közül hárman magasodnak kl: a szobrász Csáky József, a konstruktivista MoholyNagy László és a fametsző Buday György, akiknek neve a későbbiek során nemzetközi hírűvé vált. Jóllehet mindhárman végleg idegenbe szakadtak, de büszkeségük nem lett kisebb ezáltal, mert rangos művészekként sem feledkeztek meg Szegedről, ahol egykor fiatalkori álmaikat szőtték mindarról, mely Csákynál végül Párizsban, Budaynál Londonban és Moholy-Nagynál New Yorkban teljesedett be. Róluk szóló alábbi sorainkkal, a hat évtizeddel ezelőtt Szegeden működő Moholy-Nagy Lászlóra, a hetvenedik évét átlépett, ma is alkotó Buday Györgyre és a kllenven esztendeje városunkban született Csáky Józsefre történő villanásnyi emlé'.cezér ünkkel a kivételes értékű, világszínvonalú munkásságuk ánti nagyrabecsülésünket szeretnők kifelezni. • A Szegedről Párizsba leghamarabb kikerült Csáky József (1833—1971) fiatalsága nehézségekkel terhes volt. Atyja szegény levélhordóként nem tudta taníttatni. Az Iparművészeti Iskolán megkezdett studiumait ls ezért kellett megszakítania. Másrészt azért Is vált meg ettől a konzervatív művészeti Intézménytől, mert az ő újat létrehozni vágyó tehetségét gátolta a kibontakozásban. Ezért is hatott ré vonzó fényként Párizs, az alkotói lehetőségeknek ez a század eleji Mekkája, ahova 1900nan sikerült eljutnia. Kezdetben tt is nyomorgott, de művész! önmegvalósításáért vívott harcát elszántan tovább folytatta. Ennek eredményeként írhatta öregkorában papírra vetett memoárjában Csáky azt, hogv „... én hoztam létre az első kub'sta szobrokat, melyek rámterelték a párizsi modsrn művészek és műértők figyelmét." A magyarságát, sőt szegedi származását mindig és hangsúlyozó mester Párizsban létrejött gazdag életműve az ötvenes évek végétől vált Ismertté előttünk. Szobrászaténak tartalmi és formai magasrendűségéről fogalmat rwerhettünk, a montmartrei műimében tett látogatások alkalmával. A párizsi és más világvárosok múzeumaiban ő-zött modem szellemi komnozfciól, a század kezdő évtizedeiben megújhódott európai szobrászat pozitív jegyeit hordják magukon. Csáky József válogatott műveiből — idestova húsz évvel ezelőtt — 1959-ben Budapesten sikeres kiállítást rendeztek. Ez alkalommal — több mint félszázados távollét után — az idős mes'.er hazalátogatóit. Rövid, de néhány boldog napot szeretett szülővárosában. Szegeden is eltöltött Emlékként Itt hagyta egyik remek kis köztéri szobrát, a Táncosnő című alkotását, mely a Klauzál tér finom lírájú dísze lett. A nyolcvanhárom évet megért Csáky József hosszú ívű munkásságával a szobrászatban nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. * A báesborsódi születésű Moholy-Nagy László (1895—1946) a délvidéki Moholról került özvegy anyjával é3 öccsével Szegedre. Az itteni főgimnáziumban tett érettségi után. 1913 őszén Pestre költözött, hogy Jogot hallgasson. Tanulmányait az első világháború szakította félbe és mint frontkatona súlyos sebesülést szenvedett Odesszában, majd Szegeden gvógvítják és Időtöltésből ekkor kezd rajzolgatni. A művészet fe'é fordulásának döntő lépéseit Budanesten tette meg. Űj szellemű alkotásalt 1910-ban a Nemzeti Szalonban mutatta be. Ezután ismét Szegedre Jött és itt — a forradalmak Idején — Mórával és Juhász Gyulával is barátságot kötve hozta létre arcképüket. Ü"v"»inté-! azt az A-dekes portrét is, melyet a Móra mellett könyvtároskodó Flsehof Ágotáról festett, Az e periódusába tartozó Kézimunkázó nő című rajzát a szegedi múzeum őrzi. Te az akkori, fiatal MoholyNagytól származó vázlatokat és festménveket, a vele kapcsolatban álló szegedi családoknál mostanában ls találtak. Tiszaparti városunktól a Tanácsköztársaság bukása után az-ml a műforem-kiálHtással vett búcsút, melyet itteni szobrász-barátjával, a kommunistává lett Gergely Sándorral 1919 novembe-ében közösen rendeztek Szegeden. Az emigrációba kénysze-ült Moholv-Nagv László előbb Ausztriába m°nt, s ezt követően Berlinben töltött három évet (1920—?3). ahol bomutn*knzóIc*,,* fioveimet keltő kiállítást rendezett Moholy-Nagy I ászlő művészetpedagógiai téren csakúgy, mint az elméleti és művészi alkotó'evévenvség vonatkozásában kimagasló eredménveket ért el. Az énítészet. festéket, fotó és film témakörébe vágó szakkönyvel nn^zetkö-ileg Is elismertekké váltak. Pályafutása sn-án a harmincas évek e'ejé'ől úl'a Berlinben és innen kés-^ette távozásra őt is a hitleri nácizmus, melv a Bauhnus tevékenységét betiltotta és az általa kommunista szimpatizánsoknak tartott ta-rt-okat emigró1,5—a késetté. Moholy-Nasv előbb AngMába ment és pár évig (1935—37) élt ott, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. Chicagóban telepedett le és ott megalapította a New Bauhaust (Űj Bauhaus). A tengeren túl betegen is sokat dolgozott és 1943-ban, mint a konstruktivizmus egyik nemzetközi vezéralakja hunyt eL Az 1907-ben Kolozsvárott született Buday György a húszas évek közepén családjavai együtt került Szegedre és itt joghallgató volt. Az egyetemi ifjúság körében akkoriban kialakult mozgalmak, majd az ebből 1931 őszén kinövő-megszülető Szegedi . Fiatalok Művészeti Kollégiumának Buday egyik vezető-alakja lett, s a testület kiadványait ő illusztrálta. A Kollégium keretében részt vett a falukutató mozgalomban, s előadásokkal, cikkekkel ismertette az agrár-settlement mozgalom törekvéseit. A paraszti, népi világ tartalmiformai jegyei szintetizá lódnak Buday György fametszetein. Buday György termékeny grafikai munkássága nem maradt eredmény nélkül. 1936-ban a Zichy Mihály grafikai-díjat nyerte el. Megbecsülését azonban Inkább azok az elismerések Jelezték, melyeket külföldről kapott. A Britlsch Múzeum több mint 30 metszetet vásárolt (1935) tőle, s grafikáival a különféle nemzetkőzi (lipcsei, firenzei, párizsi) kiállításokon díjakat nyert Mégis az itthoni nyomasztó, szorongást keltő élethelyzet — mely egy újabb világkatasztrófa előérzetét sejtette —, mint sokak, úgy Buday számára sem volt elviselhető. Amíg bírta, barátjával, Radnóti Miklóssal együtt dolgozott a Független színpadmozgalom (1937) tagjaként, de egyre többet tartózkodott külföldön. Buday metszetei bár úgy az európai, mint az amerikai múzeumokban megtalálhatók neve, itthon mégis sokáig feledésbe merült. Leszámítva az 1947-ben rendzett budapesti kiállítását, amikor ő maga is hazalátogatott, továbbá azt a rövi1 időszakot (1948—49). mely alatt a londoni Magyar Intézet vezetője volt. Az egykori szegedi barátai, küzdőtársai — elsősorban Ortutay Gyula — ösztönzésére 1987-ben, előbb a Móra Ferenc Múzeumban, majd a Nemzeti Galériába létrejött Buday-kiállítások, a rangos mester életművére a felfedezés erejével Irányították a hazai szakfigyelmet. Az 1970 őszén megjelent Buday György fametszetei címmel öszszeállitott album Ismét jókorát törlesztett a mesterrel szembeni tartozásunkból. Mindnyájunk örömére válik, hogy Buday György Szegeden való újabb — bár képletes — „jelenlété"-hez maga a művész járul hozzá azzal a nemes gesztusával, hogy Angiiéból küldött alkotásaival helyi grafikai tárlatainkat megtiszteli. A IV. Országos Kisgrafikai Kiállítás tavalyi szegedi bemutatóját az ő remek metszetei emelték nemzetközi színvonalúvá. E kiállítás jó alkalom volt arra, hogy a 70 éves Buday György előtti nagyrabecsülésünknek kifejezést adjunk. SZELESI ZOLTÁN Pofonok Nem tudom, kérem, mivé 'esz így a világ. Nézze csak meg a mai gyerekeket. Nem tartanak semmitől. Az a baj, hogy nem félnek, kérem. Ismeretlen számukra a félelem. Hogy miért? Mert a mai pedagógia elítéli a fenyítést A tanár ki van szolgáltatva a neveletlen, durva kölykök kényének, kedvének. Feje tetejére állíthatják az osztályt, szamárfület mutathatnak a tanárnak, szemrebbenés nélkül megtagadhatják a parancsot és amikor látják, hogy a pedagógus idegszálai megszakadnak a tehetetlenségtől, az ember képébe röhögnek, kérem. Hát csoda-e, mondja meg, ha olykor elcsattan egy-egy pofon? És ne higgye, hogy én vagyok az egyedüli, aki megverte a tanítványát. Az igazgató, aki a bírósági ítélet után elbocsátott állásomból, szintén pofoz gyerekeket. Tanúim vannak rá. kérem. Amíg nem Jelenti iskolán kívüli füleknek a szülő, hogy bántották a gyerekét, addig nincs is baj. Sőt, imára kulcsolt kézzel kérlelt nem egyszer maga az édesanya: Az isten szerelmére, adjon neki egy pofont, ha úgy viselkedik. Én már nem bírok vele. Hát éppen ez azl A kedves szülők ls azt hiszik, elküldik a gyereket az iskolába, aztán részükről a szerencse... Bolonduljon meg a tanár, koptassa 6 az idegeit, ha már ezt a hivatást választotta. Mert hivatástudatból, csakis hivatástudatból jön erre a pályára az ember. Nem a sok pénz és a nyugodt élet reménye hajtott ide engem sem, higgye el. Felnőtt fejjel, munka mellett végeztem el a főiskolát és lelkiismerettel igyekeztem tanítani mindegyik munkahelyemen a magyart és a történelmet. Názzo csak a jellemzéselmetl Mindenútt az áll: óráira lelkiismeretesen készült, tanítványai szép eredményeket mutattak föl, rendszeresen képezte magát... És én, akinek tanítása sok ezer forintjába került az országnak, most végleg nem kellek... Az első ilyen kitudódott fenyítés után még sikerült elhelyezkednem, most már nem megy. Nézze: pályázataimat ilyen-olyan ürüggyel mindenhol elutasították. Van itt vagy húsz, egymáshoz kísértetiesen hasonlító hivatalos válasz. Hogy miért mondom mindezt el? Nem, nem segítséget akarok kérni. Dehogy. Lemondtam arról, hogy visszatérjek a pedagógus pályára. Csak el akartam mondani, mennyire aggódom • jövő miatt. Mert nem vezet az jóra, hogy a gyerekek nem félnek semmitől. Később meg nem riadnak visza az erőszaktól, a bűnözéstől sem, mert na bumm, legföljebb börtönbe csuknak. Az nem fáj. Kaja van, meleg van, eltelik ott az Idő. Szóval csak ezt akartam elmondani. Hogy jelenleg hol dolgozom? Kazánfűtő vagyok. Igen. Elvégeztem egy tanfolyamot, új szakmát szereztem. Most egyedül sétálgatok egy óriási kazánházban és én uralom az egész berendezést. Egyszerű a kezelése: tudom, ha kinyitom a szelepet, klsüvlt a gőz, ha becsukom, nem tud kijönni. óriási különbség: az én akaratom ellenére nem Is akar kijönni! Megleszünk együtt • nyugdíjig. Űgy legyen. De csak óvatosan I Az elromlott kazán ls inkább fölrobfcan, ha ütlegelik, semhogy megjavulna. Célravezetőbb megkeresni a hibát és nagy tudású, gondos, türelmes szerelő módjára kijavítani. CHIKAN ÁGNES Lődl Ferenc Nemzedékem Kopaszon vagy már dértől verten, picit hajlottan, mint az ág, felhősen, mint az őszi égbolt s jókedvvel, mint a fri3s vizek, vonul már szén ármádiám és győztesen. E nemzedék enyém. Lábát a tarló megsebezte, aszfalt égette át sebét. Könnyét, ha volt, a föld vedelte. S ha .-zomjas volt, a bő esők lakatiák jól. Ó, terhes ég! Ez hát a had, mit úgy hívnak: derék. Roggyanva én még sose láttam, magnak i.3 tölgy volt s az maradt. Villámok földjén tanult állni, mint hű tanú. me'y nem felejt. K*-esőn zúgott át a nap, mikor eszmélt e nemzedék: enyém. KÉPEINKEN: Moholy-Nagy László: Konstrukció (1926) — Csáky József: Akt (1935) — Buday György: Illusztráció Radnóti Miklós Űj hold című verseskötetéhez (1935)