Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

Péníe'í, 1979. január 19. 5 Kutatói értekezlet BÍZO'"ás" »*"'mttvMe" a Szegedi Biológiai Központban A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában tegnap, csütörtökön kutatói értekezletet rendeztek. Teplán István, az MTA természettudományi II. főosztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Értékelte az SZBK elmúlt ötévi tudományos tevékenységét, továbbá ismertette azokat az elvárásokat, amelyeket az MTA vezetősége — a magyar társadalom egészének érdekeit szem előtt tartva — a biológiai központtal szemben támaszt a jövőben. Az értekezlet munkájában részt vett ár. Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, dr. Láng István akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Deák Béla. a szegedi városi pártbizottság titkára. Az előadást követő élénk Vita arról tanúskodott, hogy a kutatóintézet vezetői és munkatársai átérzik felelősségüket, arra törekszenek, hogy a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően minél jobban a társadalom hasznát szolgálják. a Küszködve művelődésért Kétezer 700 dolgozó, s több mint 500 általános iskolai végzetség nélkül. (Ugyan c:ak szűk ötödrészt jelent, fgy is riasztó, bár a jelenség távolról sem egyedi.) Közülük 66 harminc éven aluli, 325 még nem töltötte be ötvenedik életévét. (Így még cifrább: hiszen ezek fiatalok...) Végzettségük, pontosabban végzet'enségük következményeként segédmunkások — anyagmozgatók, rakodók és így tovább. Tehát — többnyire nem is brigádtagok. * A helyszínen — a szegedi textilművekben — 1977 végén alakult meg a művelődési bizottság. Első dolga volt egész éves, a következő esztendőre szóló munkatervet kidolgozni. Olyan javaslatokat tettek, ami'yeneket a SZOT-határozat értelmében egy művelődési bizottságnak tennie kell. Első helyen szerepelt az á'talános iskolát el nem végzetek ügye: „arányuk az utóbbi években erősen megnevekedett". Igen. mert mindig újratermelődik az alaofokú végzettséggel sem rendelkelobnál a kereskedelmi szakmunkásképző Tegnap ünnepelte fennállá- felszerelt iskola 23 és fél miitónak 25 éves évfordulóját a lió forintos költséggel kószegedi Kereskedelmi és Ven- szült — a tanulók 3 ezer déglátóipari Szakmunkáskép- órás társadalmi munkájánál: ző Iskpla. A negyedszázados segítségével. Huszonöt évvel jubileum alkalmából tartott ezelőtt, 1934 januárjában négy tantestületi értekezleten meg- megye 60 első osztályosa jelent dr. Rákos Istvánni, a középfokú oktatási intézmények pártszervezetének titkára, dr. Müller Józsefné, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi, valamint Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, továbbá Sallal Jenő, a városi tanács művelődésügyi osztályának előadója, Kovács Anikó, a Pedagógus Szakszervezet mekezdte meg itt tanulmányait. (Frányó Ferenc felolvasta a negyedszázaddal ezelőtti alakuló testületi értekezlet jegyzőkönyvét ls.) A mostani tanévben már 817-en tanulnak a vendéglátóipari szakmunkásképző iskolában. Negyedszázad alatt 5829 szakmunkás-bizonyítványt adóit diákjainak az intézmény. A mostani első és második osz. tályosok m'r nem ismerik a gyei bizottságának titkárié- korábbi, más Iskolák épü'elyettesc és Dékány László, a teiben kényszerűen elszálláCsongrád megyei Vendéglátó solt szakmunkásképzők mos Vállalat igazgatója is. Az iskola tanulóinak ünnepi műsora után Frínyi Ferenc, a szakmunkásképző iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Elmondta, toha körülményeit. A jövőben pedig tovább énül szépül az iskola: a felépülő új szegedi áruházban négy kabinetben gyakorolhatnak a fiatalok, a VI. ötéves tervben hogy az 1977. március 2l-én pedig az iskola mellett új. 8 átadott korszerű, új épületben — hosszú, mintegy 23 és fél éves „albérleti" korszak után — igazi otthonra talált az intézmény, amely Budapest és Pécs mellett első ízben valósított meg egy űj iskolatípust. A kilenc tantetantermes kereskedelmi szakközépiskola is énül. Ezután dr. Mü'ler Józsefné köszöntötte a jubiláló iskolát, s kitüntetéseket adott át a negyedszázada itt dolgozóknak: Szlntalné Király / rína igazga'őhelvet'es Kiváló remmel. három szertárral, munkáért kitüntetésbe"1. Csitermészettudományl előadó- nádi János taoár és P"t'rk val, laboratóriummal, tan- János p~rtás miniszteri dicsékonyhával és tanétteremmel retben «•*«•*.-sült. zők száma. Korábban kihelyezett iskola működött a textilműve'iben, ez azonban az érdeklődés hiánya miatt (?!) megszűnt. A dorozsmai üzemegység lerületén működik egy, tavaly tizenöten vizsgáztak ott. A többi? „A fiatalok nagy része a jobb kereset reményében hagyja ott idő előtt az általános iskolá . Természetesen a családi körülmények is nagy szerepet játszanak. De megkérdezném: miért nem tudja az iskola megtartani őket? Itt a gyá-ban nekünk már kevés ambícióval, nagyfokú közömbösséggel és megnövekedett érzékenységgel, önérzettel kell számolnunk, ha továbbtanulásra biztatjuk őket. A kihelyezett iskola vizsgáztatóiról sem volt valami jó véleményük, azt mondták, néhányszor mintha szándékosan „nyirták" volna őket... tűi szigorúak voltak és nem eléggé segífőszándékúak. Mi véleményt mondunk, javaslatokat teszünk, küszködünk, de..." így Nógrádi István, a textilművek művelődési bizottságának egyik tagja. * Nem vl'atkoznl akarunk kijelentéseivel, inkább egykét dolgot megjegyezni. Mit '.ehet a műve'ődési bizo tság? Kétségtelenül nehéz helyzetben van, hiszen a gyakran ingázó, nem brigádkötelékben dolgozó fiatalokkal még találkozni is nehéz. Ugyanakkor sok függ a művelődéssel foglalkozók alkatától, pedagógiai érzékétől. Igaz, nem hivatásos pedagógusok, de felaóa ükhöz bizony efféle képességek ts ho2zátartoz(ná)nak... Ami pedig a hivatásosokat, a vizsgáztatókat illeti, úgy gondoljuk, Inkább legyenek szigorúbbak, mintsem holmi sta isz'. I kai -menny lségl szemlélet jegyében ,.bizonyíiványgyárat" működtessenek... Javaslatot tett — talpraesett, átgondolt, okos Javaslatot — a művelődési bizottság a KISZ-klub ésszerűbb felhasználására is. Éppen a fiatalok művelődése érdekében. Akárcsak a textilművek két munkásnő-olthonának lakói számára, szabad Idejüket tartalmasabban felhasználandó. Mi történt azóta, az eltelt Jó félév alatt? Voltaképpen nem sok. „Az Kjúsági pa-lamenten szóban e'hangzottak sokkal nagyobb súlyúak, mint a mi írásban beterjesztett javaslataink." * A művelődési bizottságok — nemcsak a textilművekben —, ha elég akt'vak, szükségszerűen küszködnek. Küszködnek, művelődésért. A kezdeti Idők bukdácsolásai így érthetőek. Az már annál kevésbé, ha a javaslataikat „ilyen is volt" címkével valahová els III vesztik a ..felsőbb Íróasztalok" környékén ... D. L. Espersit-emlékház Avatóünnepség Makón „A Musa áldja ezt a szép lakot, / Hol napjaim derűs örömbe folytak ..." — dicsérte verssel Espersit János makói ügyvéd Kazinczy utcai házát Juhász Gyula „litterátor". Magáról a jó barátról, a makói baloldali értelmiségi csoport egyik legjelentősebb alakjáról, a lapszerkesztőről, közéleti férfiúról és irodalmi-mű vészeli mecénásról így vallott: „Ez a nagyon kedves, minden gondolatomat kitaláló és minden szeszélyemet honoráló mecénás nem volt se gróf,'se báró, még csak bankár sem volt, sőt ellenkezőleg. Költő volt az én pártfogóm, aki szép versek írása helyett szép dolgokat művelt egész életében: az igazságot kereste és pédte, a szabadságot imádta és akarta, nem azt a szabadságot, amely az ölés jogán uralkodik, hanem azt, amelyik a testvéri ölelés révén' mindnyájunkat boldogít:• Makón, Espersit János egykori lakóházában, a Kazinczy utca 6. szám alatt tegnap, csütörtökön Espersit születésének 100. évfordulóján megnyílt a Dél-Alföli legjelentősebb irodalmi emlékháza. Az ünnepélyes avatáson ott volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjésl László, a megyei tanács elnöke, dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára. A megjelenteket dr. Forgó István, a makói városi tanács elnöke köszöntötte, majd Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze idézte Juhász Gyula és József Attila e ház és egykori gazdája ihlette verseit. Megnyitó beszédet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott, s a szalag elvágásával ő avatta föl az emlékházat: (Ünnepi beszédét az Espersit-emlékház bemutatásával együtt lapunk későbbi számában közöljük.) A Jelentős szakmai és társadalmi összefogással létrehozott nagyszerű irodalmi emlékház öt szobában és az alsó épületben idézi föl a század első évtizedcinek makói világát, a Dél-Alföld Szabó G. Lász'ó megnyitó beszédét mondja. Mögötte (balról jobbra) dr. Perjcsi László, dr. Komócsin Mihály és Borbéiv Sándor Makó, Kazinczy utca «.; az Espersit irodalmi emlékház egyik legjelentősebb szellemi központjának mozgalmas életét, kisugárzó hatását. Korabeli fotók, el3ő kiadású kötetek, kéziratok, dedikálások, lapkivágások, egykori bútorok, festmények, tá-gyak vezetik el a látogatót Espersit Jártos vonzó körébe, ahol mindig otthonra talált Juhász Gyula, Móra Ferenc, ahonnan elindult József Attila fényes pályája, ahol kipattant a Rudnay-vezette makói művésztelep szikrája, ahol gyakori vendég volt Vén Emil és Barcsay Jenó, ahol megszülettek a kiállítások, hangversenyek, színházi előadások gondolatai. A falakon, a tárlókban, a házigazda rekonstruált dolgozószobájában, a vendégszobában — ahol József Attila lakott — fölsorakoztatott példaadó emlékek máig termékenyítő hatását példázzák a folyosó dekorációi — a Makói Grafikai Művésztelep alkotólnak munkáiból rendezett kamaratárlat —, valamint a makói születésű, kiváló grafikusnak, a művésztelep vezetőjének, Kocsis Imrének gondolatgazdag E»perslt-emlékfala. T. L. Ellenőrzések a belkereskedelmi törvény végrehajtására Tilos a vásárlót jogosulatlan előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vevőktől külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, elfogadni. Az üzletben levő árut visszatartani nem szabad. A belkereskedelmi törvény előírásai ezek a kötelezettségek. amelyek érvényesítését különböző intézkedésekkel segíti és figyelemmel kíséri a Belkereskedelmi Minisztérium. Az előnyökért megkülönböztetett kiszolgálás lehetőségének megszüntetésére töKihelyezett szakszervezeti titkársági iilés a KSZV-ben Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Hogyan érinthetik egy vállalat dolgozóit a termékszerkezet-váltások, a távlati átszervezések, átcsoportosítások? -S mit tehet a szakszervezet annak érdekében. hogy az alkalmazottak zökkenőmentesen átáll• hassanak az új helyzetre? Erről és hasonló kérdéseki ről beszél-.ettek a Szrks-ervezetek Csongrád megyei Tanácsa titkárságának munkatársai a Ke"d»r'onó- és Szövőipari Vállalat gazdasági és társadalmi vezetőivel tegnap, csütörtök délelőtt a KSZV szegedi központjában. Az SZMT ezekben a hetekben egymás után ismerkedik meg a vállalatok életével, eddig az AFIT-nál, a HÖDIKÖT-nél és a Szegedi Ruhagyárban jártak. A KSZV-nél történt látogatás — amelyen ott volt többek között Mándoiki László, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője dr. Bir' Györjyné. a Texti'.ippri Cak^-ervezetek főtitkára és dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára — célja a vállalat átszervezéséről és a dolgozók új munkakörülményeiről való tájékozódás volt. rekednek a megfelelő árufedezet, az igények szerinti kínálat megteremtésével. Ezt szolgálják például a termékszerkezet korszerűsítésekor kieső cikkek pótlására kiadott intézkedések, a kapacitások bővítését segítő anyagi ösztönzők, támogatósok. A minisztérium rendelkezése az előjegyzéses áruértékesítésre is azért született, hogy a vásárlók igazságosabb sorrendben juthassanak hozzá a nem mindig folyamatosan kapható termékekhez. A minisztérium ellenőrzési programja alapján a kereskedelmi felügyelőségek a rendőri szervekkel együttműködve, valamint a vállalatok belső ellenőrzésük útján. rendszeresen vizsgálják a törvény érvényesülését és szigorúan fellépnek a törvénybe ütköző magatartás ellen. Az ellenőrzések tapasztalata szerint a különböző szabályozások ellenére is előfordul, hogy Jogtalan előnyszerzés reményében mesterségesen teremtenek hiányhelyzetet, s nemegvs''er a vásárlók maguk ajánlanak fel anvartel'°ns""vi~í1tatást azért hogy hozzájuthassanak külön"íle termékekhez. Az ellenőrzések, a bejelenlések nyomán a közelmúltban ítélték el a Csongrád megyei Zöldért Vállalat boltvezetőjét Módra Sándort 8 havi, helyettesét, Palócz Imrét pedig 10 havi szabadságvesztésre és pénzbírságra azért, mert az előírtnál drágábban és jogtalan előny követelésével árusítottak műanyag fóliát. A Mercur Vállalat szegedi kirendeltségén a telepvezető, a helyettese és két eladó a közületek által leadott személygépkocsik értékesítésénél követelt esetenként 500 forint, vagy még nagyobb összegű csúszópénzt, s ily módon két év alatt 120 ezer forintra tettek szert. A bíróság — mint jelentettük —, Víg József telepvezető-helyettest 14 havi börtönbüntetésre és 25 ezer forint pénzbírságra, Jádv Lucián eladót 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és ötezer forint pénzbírságra, Csórja Gyula telepvezetőt 2000 forint. Fábián Lajos eladót pedig 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Vas- és Edénybolt Vállalat ellenőrzési osztálya derítette ki, hogy a 65, számú kazán-szakbolt vezetője. Ungor László szabálytalanul magánnyilvántartást vezetett a hiánycikknek számító kazánokat kereső vevőkről akiktől ellenszolgáltatásként 10—15 esetben szeszes Italokat. máskor 400—500 forintot fogadott el. A törvénvs^rt3 boltvezetőt elboosátot'ák és rendőrségi feljelentést tettek ellene. A példák is lndokoliák a belkereskedelmi törvényben megfogalmazott szigorú sza bályorást, s azt. hogy kijátszói ellen harcot indítottak.