Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

6 Péntek, 1979. Jannár 19. Újjáalakult a szegedi maratoni szervező bizottsága SporN szerűségi verseny Az MLSZ agit.-prop. bi­zottsága az NB l-es mér­kőzéseinek ellenőrei jelen­tése alapján elkészítette az 1978—79-es bajnoki év őszi Idényének sportszerűségi versenyét. 1—2. Dunaújváros. Vasas 4,5 p. 3. Szf. MAV Előre 4,44. 4—5. Rába ETO. V. Iz­zó 4,2. 6. Csepel 4,33. 7—8. DVTK, PMSC 4.22. 9. MTK-VM 4,20. 10—12. Bé­késcsaba, Videoton, ZTE 4,12. 13. Tatabánya 4. 14. Ferencváros 3,92. 15. Ű. Dó­zsa 3,84. 16. Bp. Honvéd 3,70. 17. Salg. TC 3,66. 18. Haladás 3,5. Király Kupa Teniszsiker Ahogy a Király Kupa­mérkőzésekhez „Illik", csü­törtökön délután a győri vá­rosi sportcsarnokban ls zsú­folt lelátók fogadták a ma­gyar és a nyugatnémet te­niszválogatottat. Hiába buzdította a mint­egy kétezres szurkolóhad Be­nyiket, a göndör hajú, baju­szos magyar ezúttal sem bírt Gehringgel, most is két játsz­mában — igaz, szorosabbak­ban — kikapott. így az első egyes után a nyugatnémetek szereztek 1-0-ás vezetést. Ami nem sikerült Benvlk­nek, azt remekül „kivitelez­te" Taróczy Balázs: visszavá­gott Pinnernek a Hannover­ben elszenvedett vereségért. A magyar párosnak sike­rült a bravúr: két játszmá­ban nyert a nyugatnémet duó ellen és így nemcsak az NSZK elleni találkozót nyer­te meg. hanem a spanyolok elleni vasárnapi utolsó cso­portmérkőzés előtt már majd­nem biztosan első a csoport­ban is. és Így 1978-hoz ha­sonlóan. idén is ott lesz a Király Kupa döntőjében. A végeredmény: Magyarország —NSZK 2-1. • Hazánkban a legnagyobb hagyománya a szegedi ma­ratoninak van. A Magyar Atlétikai Szövetség először 1926-ban rendezett a Tisza­parti városban maratonit. Ettől az időtől kezdve a felszabadulásig sok neves atléta futott Szegeden. A Szegedi Spartacus 1957-ben, amikor felújította a szege­di maratoni versenyt, a ko­rábbi nagy sikert vette ala­pul. Azóta sorrendben a 23­ra kerül sor az idén. Tavaly lemondott a sze­gedi nemzetközi maratoni verseny eddigi szervező bi­zottsága. Mivel a Szegedi Spartacus SC részben meg­szűnt, illetve átszerveződött, így a rendezők köre is to­vább bővült. A megyei test­nevelési és sporthivatal a Szeged városi sportfelügye­lőséggel karöltve lett a verseny gazdája. A szerve­ző bizottság első ülését teg­nap a szegedi sportfelügye­lőségen tartotta. Borbély András sportfel­ügyelő a bizottság tagjaival minden részletet megtár­gyalt a július 21-én sorra kerülő nemzetközi maratoni versenyről. Az értekezleten megjelent dr. Szabó Miklós, a Magyar Atlétikai Szövet­ség utánpótlás-bizottságának vezetője is. A szervező bizottság meg­választotta a tisztségviselő­ket is, így az elnök Bor­bély András lett. A ver­senybíróság elnöke Nyíró György (Magyar Atlétikai Szövetság munkatársa). a szervező bizottság titkárai: Halász Jánosné és Takács János, a versenybíróság el­nökhelyettesei pedig Szabó László és Kovács Kálmán. Tagok: Temesvári János, Kevevári József, dr. Szabó Miklós. A verseny fővédnökségét a megye és Szeged város párt- és állami vezetői vál­lalták. ffÁz MSV Duisburg szerinted jobb, mint az Ajax?" Beszélgetés Pál Józseffel Csütörtökön délben Zü­richben elkészítették az eu­rópai labdarúgó kupák már­cius 7-én és március 21-én sorrakerülő újabb fordulójá­nak a sorsolását. A magyar labdarúgás egyetlen versenyben maradt képviselője, a Bp. Honvéd az UEFA kúriában a nyu­gatnémet MSV Duisburg el­len harcol a továbbjutásért. Március 7-én a Honvéd, két héttel később pedig a Duis­burg lesz a pályaválasztó. Pál Józsefet, a Bp. Honvéd labdarúgó-csapatának válo­gatott középpályását budai otthonában kerestem fel. Jó tíz évvel korábban a pályán tegezve szidtuk-dicsártük egymást, ezért a rendhagyó megszólítás... — Anyaegyesületednek a Szolnoki MTE-t vallod. — Igen, hiszen ott tanul­tam meg ennek a játéknak az alapját, ott lettem ifi­válogatott. NB l/B-s iátékos. — Akkoriban gondoltál a válogatottságra? — Van olyan gyerek, aki labdába tud rúgni és nem gondol rá? — A bemutatkozást bizo­nyára másként képzelted el... — 1975. június 7-én sors­döntő olimpiai selejtező­mérkőzést játszottunk Szó­fiában a bolgárok ellen. Az 55 percben 3-0-ás hazai ve­z°+ésnél léptem pálvára. A 89. percben még kaptunk egy gólt. A kudarc után megle­petésemre én is feketelistára kerültem.. — A szófiai bemutatkozá­sodat az elmúlt évben még három válogatottság követte. Ha rosszmájú lennék, azt mondanám, három és fél­szeres válogatott vagy ... — A frankfurti NSZK el­leni összecsapás félbeszakadt — balszerencsénkre. Állítom, azon az estén nem lőttek volna gólt Fischer ék. — Én pedig úgy láttam a tévé képernyője előtt, hogy nem volt egy súlycsoportban a két válogatott, és most nem elsősorban a játéktudásra gondolok. Rüssmann, Cull­mann, Dietz, Rummenige és társaik teste anatómiai ta­nulmány Barcsay Jenő albu­mából ... — Fizikailag kitűnően kép­zett ellenfelekkel vettük fel a küzdelmet. Az NSZK-beli labdarúgók far- és comb­izma rendkívül erős, rövid távon nem tudtunk velük lé­pést tartani. Lövőerejükről pedig Gujdár Sanyi tudna részletesebb felvilágosítással szolgálni. Edzőik bizonyára tisztában vannak, mely izom­csoportok fejlesztése a leg­fontosabb. Nálunk viszont minden ötletszerű, mi játé­kosok pedig a kísérleti nyu­lak szereit töltjük be. — A 70-es évek közepén új szelek fúidogáltak a ha­zai pályák felett. Futballis­táink hosszútáv futókat meg­szégyenítő hévvel rótták a köröket... Tömegsport-aktivisták kerestetnek Saítótájékoitatő az OTSH-ban Az OTSH csütörtöki saj­tótájékoztatóján az 1979-es •tömegsportcélok, -feladatok szerteágazó témájáról tar­tott előadást Kozmanovics Endre főosztályvezető. Elő­zetesen: a különféle tömeg­sport-megmozdulások szá­ma megközelíti idén a száz­ezret. Az elmúlt év végi külön­böző értékelések két év mun­káját mérték tél. Az álla­mi ifjúsági bizottság tö­megsporttal kapcsolatos ter­vezetének leglényegesebb el­képzelése: a hatodik 5 éves terv végéig minden osztott általános iskolában l-egyen testnevelőtanár. Pillanatnyi­lag 700 testnevelő hiány­zik. ennyi a be nem töltött általános iskolás státusz. Idén 550-en végeznek, ke­rülnek az iskolákhoz. Kez­deményezés volt arra is, hogy a hétvégeken nyissák ki a tornatermeket a mo­zogni vágyó iskolásoknak. Ez sikertelen indítvány volt. mert a legtöbb helyen nem tudtáik a személyi fel­tételeket. a felügyelőket biz­tosítani. ' - OTSH folyamatosan ér: tékeli a sportegyesületeket is abból a szempontból, hogy mit tettek a tömegsportért. Ez beszámít minősítésükbe is. A legfelsőbb sportveze­tés a tanácsi szerveknek a jövőben több segélyt nyújt, a tapasztalat ugyanis az, hogy a helyi, a tanácsok fel­adatává tett tömegsportélet szervezése, a feladatok, az érdekeltek munkájának egyeztetése zökkenőkkel járt. Egy-két hónapon belül meg­jelenik a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala és az OTSH által közösen kidolgozott „útmutató", mely irányel­veket. gyakorlati segítséget ad ehhez a munkához. Hasonló útmutatóval te­szik majd könnyebbé a kö­zeljövőben az állami gaz­dasági - vezetők feladatául megjelölt vállalati tömeg­sportélet bonyolítását. Folytatódik 1979-ben is a pályaépítési akció, két hét múlva lát napvilágot az idei felhívás. S hogy a meglevő, vagy éppen tervezett pá­lváikon lesz bőven rendez­vény. arról eseménynap­tár gondoskodik. A nemzet­közi gyermekév kapcsán érthetően a fiatalok válo­gathatnak. így már janu­ár 21-én érdekes rendezvé­nyen vehetnek részt a szü­lőkkel : Törökmezőn családi sí- és szánkóversenyek lesz­nek. ahol pontozás után még sorrendet is megállapítanak a versengő családok között. Ugyancsak ezen a napon a Magyar Rádió és a siófoki sporthivatal vállal oroszlán­részt a „jeges vasárnapban", amikor is a budapesti mű­jégen, a siófoki Balaton­szakaszon és a székesfehér­vári műjégen mindenféle ér­dekes korcsolyázó elfoglalt­ság vár a mozogni vágyók­ra. Folytatódnak az „Arany­jelvényesek az olimpiára" el­nevezésű mozgalom rendez­vényei, természetesen lesz téli és nyári űttörőolimpia, s a cselgáncsozó reménysé­gek. a jövő bajnokai is me<*küzdhetnek egymással önálló olimpiájukon. Az „Edzett ifjúságért" köz­ponti. legfőbb sportnapjai­ra májuS 5—6-án kerül sor. Ezen a múlthoz hasonlóan sok-sok tízezer tömegspor­tolóval számolnak. — Meg is lett az eredmé­nye Az első évben ugrás­szerűen* javult az állóképes­ségünk, az ésszerű tovább­lépés azonban váratott ma­gára. így azután idővel érez­hetően kopott a gyorsasá­gunk és a mozgékonyságunk. — A jelek szerint Tichy Lajosnak sikerült a mixelés. A Bp. Honvéd technikai és taktikai téren is fejlődött. — Edzőnknek kivételes érzéke van a terhelés ada­golásához, azonkívül azzal is tisztában van: a labdát egyetlen edzésen sem szabad a szertárban hagyni. — Az Ajax elleni siker be­bizonyította, a legjobb pro­fik sem legyőzhetetlenek ... — Krolék 15 ezer guldent vesztettek azon az estén sa­ját szurkolóik előtt, noha Weimper, Pintér és jóma­gam fájdalomcsillapító in­jekciókkal vállaltuk a játé­kot. — Tíz éve vagy az élvo­nalban. az utóbbi időben sű­rűn bajlódsz sérüléssel, ösz­szefüggésben van ez az át­dolgozott évekkel? — Nem hiszem, sőt! Ma fizikailag jobban bírom a terhelést, mint évekkel ez­előtt. Sérüléseim nem súlyo­sok, inkább szerencsétlenek. — Sokan úgy vélik, hogy 28 éves korban egy játékos már megette kenyere javát, öreg... — Számos példát hozhat­nék ennek e'Ieokezőjéről. Az olasz Benetti 34 éves, és az argentínai VB egyik sztárja, a holland Haan is túl van a harmadik ikszen. Olyan va­gyok, mint egy 60 ezer kilo­métert lefutott jó személy­génkocsi. Azt mondhatnám, a legjobban vagyok bejárat­va. — 2i3 élvonalbeli szerep­lés, 28 gól. Meddig még? — öt évig akarok jelenle­gi klubomban játszani. — Mit vársz ettől a baj­nokságtól? — Győzelmet. Szerintem a csapat még ősszel sem ját­szotta ki azt, ami benne van. Befejezésül egy csapat ne­vét említettem: MSV Duis­burg. Beszélgetésünk során má­sodszor kérdéssel válaszolt: — Szerinted jobb együt­tes, mint az Ajax? Thékes István flz eladó mosolya Délelőtt kihaltak a szeged­alsóvárosi utcák, nagyrészt munkába mentek az ottla­kók. Fuvaroskocsi „parkíroz" a sarki bolt előtt A lovak zabostarisznyával a fejükön jól beleillenek egy falusias utcaképbe. Alacsony, földszintes ház­ból nyílik a Szegedi ÉLIKER 72-es szárnú árudája. Zárva az ajtó. Fehér köpenyes nő jön az udvar felől, nála a kulcs. — Egyedül dolgozik? — Egyszemélyes az áruda — válaszolja Túri Jánosné, a kis bolt vezetője. — Több eladónak nem is lenne dol­ga. — Olyan kevés a vevő? — Reggel 7-kor nyitok, és délután 3-kor zárok. Délelőtt fél 11-ig vannak a legtöb­ben. No, meg pénteken is, szombaton is elég sokan jön­nek. Máskor csendes a bolt. A rossz időben nem szeret­nek vásárolni. De meg is le­het érteni, hiszen többnyire csak az idős emberek marad­nak napközben otthon, meg a kismamák, akik gyes-en vannak. Akik dolgozni jár­nak, inkább a Belvárosban veszik meg, amire szükségük van. . — Itt biztosan szerényebb a választék. — Azért itt is megtalálhat­nak majdnem mindent, ami egy élelmiszerüzletben kap­ható. Csak a csomagolt csa­ládi kávé hiányzik, de az már régóta. — Egy kis üzlet is sok munkát adhat. Reggel mikor szokott felkelni? — Gyálarétről járok be. Hat óra után érkezem a busszal. Kitakarítok, kirakom az árut é3 adminisztrálok. Majd hétkor széthúzom a rá­csot, jöjjenek a vásárlók. Az egyéb elintéznivalókra nagy­részt szabad szombatokon, hétfőn kerítek sort. Olyan­kor megyek a vállalati köz­pontba, az ellenőrök is leg­többször hétfőn jönnek. — Nagy felelősséggel jár­hat egyedül vezetni az üzle­tet. — Nekem még szokatlan. Eleinte nagy üzletekben vol­tam eladó, ott az volt nehéz, hogy függésben voltam. A vezetők néha a kelleténél keményebben beszéltek az emberrel. Elhatároztam, hogy amíg gyermekgondozási se­gélyen leszek, elvégzem az iskolát. A fizetésem is több lesz, ha megszerzem a szak­képesítést. Az osztályban én voltam a legjobb tanuló. Kértek, hogy az iskola el­végzése után vállaljam el ennek az árudénak a veze­tését. Tavaly szeptemberben munkába álltam. Persze az is közrejátszott, hogy amíg itt dolgozom, a gyereket koráb­ban el tudom hozni az óvo­dából. Ezenkívül senkihez sem kell alkalmazkodnom. Hamar rájöttem, hogy sok minden másképp van a gya­korlatban, mint ahogy az is­kolában tanultam. Különösen eleinte kértem segítséget a tapasztáltabb kollégáimtóL Mondták, a vállalat árufor­galmi osztályán is, hogy kér­dezzem meg tőlük, ha vala­mit nem tudok. — Szeret itt dolgozni? — Igen. A vevők közül so­kat ismerek, hiszen legtöbb­ször ugyanazok az emberek vásárolnak, kevés a „futó vevő". Van, aki még a Sza­badság térről is idejár, a Pásztor utcába. Közben a fuvaroskocsi gazdája belép a boltba. Bort és kenyeret vásárol. Gyakran járhat ide, mert a fia autó­balesetéről beszél. Mutatja, hogy az újság is megírta. Túri Jánosné érdeklődő mosollyal hallgatja. Néha közbeszól. És az utána kö­vetkező vevőkkel is úgy tár­salog, mialatt kiszolgálja őket, mintha nem is eladó lenne, hanem egy ismerősük, csak épp a pult mögött. Jámbor Ernő Arcok régi koponyák atapfán Labdarúgás A megyei I. osztályú lab­darúgó-bajnokságban szerep­lő KSZV SE labdarúgói ja­nuár első napjaiban tornate­remben kezdték el a felké­szülést a tavaszi idényre. Ja­nuár 20-án, szombaton dél­után 3 órakor a Kertész utcai pálya öltözőjében találkoz­nak az egyesület felnőtt és ifjúsági korú játékosai, hogy Nyári Tibor edző irányításá­val eleget tegyenek az idei első szabadtéri edzés előírá­sainak. Nem mindennapi mester­séget választott magának az Észak-Bakony közelében, Kerteskőn élő Árpás Ká­roly. Régi koponyák alap­ján arcokat rekonstruál. Az arcrekonstrukció ma már a régészeti kutatások sajátsá­gos ága. Nemcsak a laiku­sokat. hanem a tudósokat is , érdekli egy-egy régi kopo­nya láttán, milyen lehetett hajdani ősünk „fizimiskája". I Árpás Károly egészen új módszert dolgozott ki eleink ábrázolására: az arc izom­kötegeit rakja föl pontosan a koponyára, tapadástól ta­padásig, tehát rétegről ré­tegre szerkeszt. Egyszerre tudomány és művészet a foglalatossága. Munkájához nélkülözhetetlen az anató­mia ismerete, a szobrásri te­hetsége. jó karakterérzék és a megfelelő szobrászati alap­anyag. — A művészeti anatómi­át — az aktfestés, aktrajzo­lás és mintázás közben, a bányák, üzemek dolgozóinak rajzcúásával, arcképek fes­tésével — Barcsay Jenő mes­ter tolmácsolása révén is­mertem meg — nyilatkozta. — Nyaranként régészeti ása­tások rajzdokumentációit ké­szítettem az ásatások szín­helyén. akkor jöttem rá, ho"v a csontvázak b'rodal­mában a koppnva . él", a ko­ponyának egyénisége van. Ekkor ismertem fel a ko­ponya egyénisége és a test vázának kapcsolódása, tar­tása közötti összefüggése­ket. Az első arcrekonstruk­ció előtt abból a feltevésből indult ki. hogy az anató­mia «szerint az izmok. az inak, főként a csontokhoz tapadnak és a csontok, ko­ponyák felületén mindvé­gig megmarad az izmok ta­padásának helye. „Csupán" a maguk helyére kell tehát tapasztani a műizmokat Elméletét a régészeti lele­tekből előkerült fejcsonto­kon próbálta ki. Első kí­sérletei olyan kiválóan si­kerültek, hogy rögtön meg­bízást kapott a Magyar Nem­zeti Múzeumtól, III. Béla király és felesége, Chatillon (Antiochiai) Anna királyné arcának újrateremtésére. Az elkészült mű a tudósokat is meglepte: Szent László ki­rály hermája formálódott meg. Kézenfekvő a kertes­kői mester magyarázata: „Több szakembernek fel­tűnt már, összevetvén III, Béla király koponyájúak méreteit, antropológiai jel­lemzőit, rassztípusát I. László király Győrben őr­zött hermájával, hogy a ket­tő között milyen erős a hasonlóság. A feltételezések szerint Szet László hermá­ját királyáról mintázta a ÍII. Béla király udvarában dolgozó Dénes mester; L László királyt 1192-ben avat­ták szentté. III. Bála ekkor 46 éves volt. s négy év múl­va meghalt. Az a ténv, hogv az Árpás Károly által ké­szített arcrekonstrukció any­nvira hasonlít a Hárfára, igazolja a korábbi feltevé­seket. Árpás Károly 12 koponva arcát rekonstruálta eddig. Eevik legizgalmasabb mun­kája e"v pobr.éz ember fe­jének felépítése volt. A ko­ponvát egy nemzetközi ex­pedíció ásta ki a Húsvét­szigeten. Bár a Bakony kö­zepén élő mester még so­ha életében nem látott po­linézeket, az anatómia min­denkire egyformán érvé­nyes törvényei alapján, a ezen figyelembevételével si­keresen oldotta meg felada­tát

Next

/
Thumbnails
Contents