Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

4 Pcnte^, 1079. január 19. postaláda társszerzőnk az olvasó Változatoi, úgy {* fogalmazhatnánk: tarka csokrot adunk ma olvacóinknik^ Akid benne szúrós-tövises, meg Örökzöld növény, lesz virágdísze, meg néhir.y termése. Vagyis: érkezett egy'.k múlt heti kammcntirunkluil vitat­kozó olvasói levél, gyakran — így ma is — visszatérő téma a lakásbaázás, helyet kap egy javaslat és cikkeink ügyé­ben tett intézkedésekről számolnak be az illetékesek. A tej és a „föle Személy szerint e sorok írója vállalja, nogy szemé­lyes érzését írta meg u múlt héten. Kovács Mihálynak címezve, aki azt panaszolta: tej került a pohárba tejföl helyett Szándékosan men­tettem a tejipar dolgozóit a megjegyzéssel: ne tételez­zünk fel róluk szándékossá­got S jt: a doktor Szabóné, kolozsvári tér aláírással ér­kezett levél írójáról sem té­teleztem fel, hegy Szándé­kosan írta homályosan ne­vét « címét. Nam, bizonyá­ra véletlenül felejtette el, hogy Indulatos sorait illőbb lett volna vállalni I Mind­egy no, ettől még vitatkoz­hatunk. ö ugyanis lopással, c alá.s«al, az ötforintos tej­föl kicserélésével vádolja a tejipari munkásokat — lel­ke rajta, tegye, ha bizonyí­tani la tudja... Mert azt már csak mégsem tárthat­juk elégséges magyarázat­nak, hogy a tésztagyérban dolgozó Ismerősei ls ottho­ni rántottá jukba rejtik a •észtába való tojást... Mindazonáltal ezúton kér­jük a tejipar Csongrád me­gyei vezetőit, válaszoljanak: van-e alkalmuk, lehetősé­gük dolgozóiknak a valóban elítélendő „termékcserére"? Vagy Inkább a kiskereske­delem, netán a szállítás dol­gozói ügyeskednek? S még valamit, már a levélírónak címezve: he majd e válasz­ból az derül kl. hogy men­tegető megíté'ésem téves volt. akkor, ahogv ígéri, a tejjé változott tejfölt nyu­godtan az asztalomra önt­heti olvasónk. Üveglao bo­rítja. Legfeljebb letörlöm. / Szavatosság, garancia, óh! Paradicsomos halkonzer­vet vásároltak a Csillag téri ABC-ben Török Imrénéák. Levelük nem arról szól, hogy milyen olcsó, s mllyon finom. Talán már ki ls ta­lálták: romlott áru volt mindkét dobozban. Ez még az ünnepek előtt történt Pár napja egy üvegnyl bol­gár borsót öntöttek kl levél­íróink (Címük: Május 1. ut­ca 00 ) Azt kérdik, az üzlet elárusítói, áruátvevői nem figye'nck a szavatossági idő­re? Nekik nem lenne ez kötelességük? Miért csuk a vevőt éri mindig kár, még ha pár ^forintnyi is .., A kenyérnek 72 óráig meg kell őriznie ízét zamatát, a „fogyaszthatósági" idő azon­ban pár percre rövidül le, ha a vevő zsineget talál a szeletelés közben. Kerek Györggyel (Tarján 810/B.) többször megtörtént hogy legszívesebben szitát nyo­mott volna a pékek kezébe, de hát akkor már késő volt... ördügh Ödönné arról tu­dósít hogy a Csongrádi su­gárút és az Avar utca sar­kán többször Javították a közvilágítást eredménytele­nül, mert pár napi fény után mindig kialszik a vil­lany. Kiben vas 8 hiba, egy „Játékos kedvű" dobálóban, vagy a szerelők munkájá­nak minőségében? „1073. augusztusában vá­sároltam a Centrum Áru­házban C3y csehszlovák gyártmányú 2 személyes sát­rat. Minden tekintetben tet­szett, szeptemberben ezt vittük a tengerpartra háló­helynek. Nos, egv kis eső ls elkopott bennünket 2—3 órahosszáig tartolt A sátor­ban Jnindcn csupa víz lett, a vnrrájok mentén beázott és állandóan csöpögött csak hosszú napsütés tudta meg­szárítani. Hazaérés után mindjárt visszavittem a Centrum Áruház sportoiz­tályára. Ott vi—zavették az­zal. hogy (elküldik a KER­Ml-hez. Ez nKg is történt, én türelmesen vártam több mint három hónaooi Köz­ben azt ls felhozták az el­adók, hogy valószínűleg új sátrat kapok helyette — örömmámor töltött el. An­nál keserűbb volt a csaló­dás, amikor ez év januárjá­ban visszakaptam régi sát­ramat. A kedves eladók el­olvastatták velem a KERMI véleményét, hogy panaszom alaptalan, a sátornak nincs akkora hibája, hogy újat adjanak helyette, különben is csehszlovák gyártmányú. Utóiratban még közölték, ha válaszukba nem egye­zem bele, forduljak bíróság­hoz. Mintha nem tudnák, hogy az legalább három sá­tor árába kerül! Eldobjam a sátram a KERMI vélemé­nye miatt?! Szeretném tud­ni. mit tanácsolnak" — írja Kálmán Júlia, a Párizsi kör­út 25-ből. Tanácstalanok va­gyunk, csekély eredményt azonban a javítás talán még hozhat. Például ha fóliacsí­kot ragasztanak a varrások fölé... Ha valaki tud jobb tippet adni, kérjük, írja meg olvasónknak. Örökzöldek Ugye, a témák felsorolása után uz Örökzöldek címet nem kell magyaráznunk: csótány, beázó lakás, és kétforintosokkal táplálkozó automaták — íme „szerep­lőink". A TV-híradóban látott budapesti csóléuyirtó hadjá­rat ké zte'.te levélírásra Csóti Flórát. Nem csupán a Dane'házak laká.ait özön­lötték el a csótányok Tur­jánban, hanom az ABC-ben is látott olvasónk kifejlett példányokat. Meg a Kárász utca sarkán, az édességbolt­ban ls. Olvasónk, sajnoí, nincs egyedül. A harc Javá­ban dúl a városgazdálkodá­si vállalat permetező bri­gádja és az egvre népesebb rovarsereg között. Lapzárta­kor még tartott... Folyt, köv.? „Harmadik éve kaptuk új lokálunkat Felsővárocon. ÖrtTttlnk. fiatal házasok va­g-unk két gverekke1, de rajnos örömünk hamar bo­rúra vélt, mert laká-unk beázása évek óta nrohlémát jelent Jelentgetjük beázá­sunkat a DÉLÉP (Tarlén) panaszirodájában, de egyik javításuk sem vezet ered­ményre. Minden szobánk (3) beázott már, mindet jayitofc ták, a padlószőnyegünk, bú­torunk beázáskor vízben áll. a szobát ilyenkor hasz­nálni nem tudjuk. Most a havazás miatt kihoztuk gyermekünket a szobából, mert a falon átfolyt a víz, az ág/ alatt a padlószőnyeg beizolt Állandóan ázunk, jelentünk, senki nem hall­gat meg, mivel mások is áznak évek óla. Lakásunk tönkremegy, aztán tapétáto­kat várunk, az összes sza­badságunk erre megy, é3 ez így megy harmadik éve. Szeretnénk, ha már ez az áldatlan ál'apot véget érne, és a szobát rendeltetésének meg *e"elően tudnánk hasz­nosítani" — eddig a levél, melynek írói azt kérik, ne írjuk meg nevüket, címüket, amelyet egyébként pontosan közöltek. A kérésnek — ez a szokás — eleget tettünk. Csak az a kérdés, hogy fog ezek után a DÉLÉP segíteni levélíróinkon? E cikk nyo­mán ugyanis ez lehetet­len ... Blló Ferenc (Kistisza utca 7.) javaslata nem megv újí­tas=zámba a Postaládában. Hogy az autóbuszok jegyki­adó automatái ..romléko­nyak", g helyettük tán jobb lett volna inkább a Jegylyu­kasztó randzert bevezetni — ez az igazi örökzöld le­velezői rovatunkban. A Vo­lán válasza is ismert; az automo'ák maradnak. Lám. az örökzöldek ls kénesek leveleik hutlatására... Avagy a folrabánvt borsó esete a 10-es Volánnal... A Móra­évfordulóra t Lőkö.s Zoltánnak a Szege­di Tükör 1090. márciusi szá­mában megjelent írását jut­tatta el szerkesztőségünkhöz Kolláti István, nyugalmazott tanár. A cikk Móra Ferenc­re, a színpadi szerzőre em­lékezik, s nyilvánvalóan a köze'gő évfordulóra célozva húzta alá a tanár úr is a cikknek a következőkben idézett sorait: „Az arany­szőrű bárány — Móra első irodalmi müve volt, tizen­nyolc éves korában, 1890­ban szaladt kl a tolla alól. E, Mátyás király aranyszőrű bárányáról szóló, bájosan csengő verses meséből for­mált több mint két évtized mú'tán ugyanazon címen c'.allátékot. A zenét Vlncze Z igmond szerezte hozzá, a dalszövegeket pedig Kullnvi Ernő írta. így avatott 1029. november 19-én a szegedi színház új magyar dalmű­vet. Érdemes lenne fontoló­ravenni a felújítását a Sze­gedi Szabadtéri Játékok mű­sorában. Nemcsak Szeged nagy írójának adóznánk ve­le, hanem olyan látványos, hangulatos darabot nyújt­hatnánk, amely bizonyára egyaránt felkeltené a hazai és a külföldi közönség ér­deklődérét." Közlekedéstől Négy kérdést te-z föl V. E. Cs„ Kossuth Lal03 sugár­úti olvasónk. A címzett pe­dig a MAV Szegedi Igazga­tósága és a Szegedi Közle­kedési Vállalat. Miért szün­tették meg a Szeged—Krak­kó közötti közvetlen kocsi­kat, kérdi olvasónk a MAV illetékesei tői, noha egy In­dokot már levélírónk ls tud, hogy tudniillik nem azonos budapesti állomás a vonatot íogadó és a küldő. A máso­dik kérdés: a Szeged és Szabadka közütt teh-r.széUÍ­tárra használt va-úti pálya nem lenne-e alkalmas a 8zemé'y "zállító vonafoknak ls,' mert így megszűnne az autóbuszok zsúfoltsága. Az SZKV-nak címzett kérdé­sek: tervezik-e a 4-es és az l-es villamosvonal összekö­tését az Anna-kúlnál, s így Tarján és Rókus összekötte­tés ét, valamint: mikor búj­nak át a villámotok az ár­vízvédelmi töltérek alatt? (Vagy fölött, de mindenkép­pen átlépve a bűvös vona­lat.) Jégpálya? Jégpáiya! „Űjabb figyelmeztető Je­lent meg a Délmagyaror­szágban: Gyermektragédia a Tiszán. De- kinek figyel­meztető? Ismét a szülőknek, csak a szülőknek. Mi lenne, ha ez másféle figyelmeztető lenne: jeget a gyerekeknek, va'ahol, ahol elérhető, ott, ahol a közelben sincs ve­szély. hogy ne kelljen a csúszkálásért Üj-zogedro menniük. Mi lenne, ha Sze­ged ls kapna végre egv jég­pályát? A tél öröme a csúszkálás, de az utcát sóz­zák, a járdát söprlk. sózzák (helyeren), sós az egész vá­ros, így marad a jeget adó Tisza, s a kubikgödrök. A gyerek akkor is gyerek ma­rad. ha megérti, hogy az ve­szélyes. de játszani szeretne, s elfelejt, mindent, télen csúszkáink nyáron hintázni, labdázni akar. Jobban vi­gyázzon a szülő a gyereké­re!? Az ón lányom is egye­dül jár haza. Kilenc éves, ml lesz, ha egyszer mégis úgv gondolja: ccak egy órácskát a jégen. Hogv vi­gyázzon a szülő? Délután is dolgozik, délben a avera­kek özönlenek az iskolából. Szerelik a gyerekek a leve­gőt, a szabad mozgást, olyan nagy baj ez? Igen, baj lett belőle, mert Szegednek még mindig ninc3 mindenki szá­mára elérhető jéggrundja. Hát ezen is el lehet gondol­kodni. Mi szülők Igyekszünk vigyázni rájuk, de talán ha ezt közösen tettük volna, nem halt volna meg Szeke­res Tünde." Ceglédi János­né leveléből idéztünk. Köszönet „Az Elit cipőbolt melletti zöldséges boltban vásárol­tam. Sajnos, elszámítottam magam. Ez később a pénz­tárnál ki ls derült. (Egy fo­rinttal kevesebb pénzem volt.) A hátam mögött vára­kozó néni ekkor felajánlot­ta segítségét. Meglepódüttié­gemben elfelejtettem meg­kérdezni a nevét. Ezúton szeretnék köszönetet mon­dani a kéizsé.gas néninek. Remó'em, a segítségemre lesznek. Tisztelettel: Hege­dűs Ágnes (Szegfű u. 14.)." Válaszol az illetékes „Belkereskedelmi Minisz­teri rendelet értelmében hul­ladék begyűjtéssel a továb­biakban csak ún. n. gyűjtő­kereskedői Igazolvánnyal rende'kezők foglalkozhat­nak. Ezért országosan, így válla'alunk területén ls meg kellett szüntetnünk a ko­rábbi MÉH megbízottként működő gyűjtőket. Ez válla­latunkat és a lakosságot ls kellemetlenül érintette, de sajnos gyűjtőkereskedői en­gedéllyel rendelkezők még nincsenek, akik a gyűjtést tovább folytathatnák. Válla­latunk mindent elkövet, hogy a lakotságtól szerve­zetten átvegye a ha:zno.iít­ható haladékokat, így pél­dául a Tarjánban is új ét­vevőhe'yet nyitottunk. a Ke-e-zfö!tés utca 25. szám alatt. Havonta gyűHőnaoo­kat Is tartunk az új lakóié lenen, ezek időpontját a raj­tóban tesszük közzé" — írja Onczay Zsolt, a Délmagynr­országl MÉH válaszaként Kovács Mihály múlt héten megjelent panaszára, hogy ugyanis gondot jelent a pe­tőfitelepi begyűjtőhely be­zárása „A Postaláda rovatban 1973. december 15-én meg­jelent. s a mlhályteleki Mi­kes Kelemen utcával kap­csolatos olvasói észrevételre közöljük: A Mikes Kelemen utca bitumenes stabilizáció­ját a Városgondnokság vál­laltunknál 1973. málus 23­án rendelte meg azzal, hogv a szükséges földmunkát és homok beszállítását a terv­nek megfelo'őcn az Oj Élet téesz végzi az utca lakóival tár-adalml munkában. Elő­zetes tájékoztatásul közöl­ték, hogy a társadalmi mun­kát 1973. Június 13-ig vállal­ták. Vállalatunk a munkálatok kivitelezését 1973. júliusára tervezte, ekkorra bérei le a munkálatok klvite'ezéoéhcz szükséges bitumonpe: mets­ző ko; it. Sajnos az állandó esőzések fo'ytán feltorlódott mezőgazdasági munkák mi­att az ÜJ Élet téesz csak augusztus l-re tud'a elvé­gezni a homok beszállítását, amikor már a bitumenper­metező kocsi nem állt ren­delkezésre. Vállalatunk — hogy ne függjünk külső géo­kö'c önzéstől — 1979. janu­árjában készített bitumen­permetező kocsit. A meg­rendelést az időjárástól füg­gően á-rilis 39-ig vál'ala­tunk teljesíti. Táiékozta'ásul közöljük, hogy ha a' föld­munka é3 a homok elteríté­se a terv szerint ké'z'il, a vízelvezetés ls biztosított lesz" — jött a hír a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalattól. Január 5-én egyik ba'ás­tyai olvasónk bútorvásárlási ügyéről írtunk. Válasz érke­zett a DELTA-tól. „A fogyasztó nanasza jo­gos, mivel az általa kivá­lasztott rvermekheverő szí­nét kiszállítás előtt a bolt megváltoztatta és ugyanab­ban az árban és minő-égben Cv zöld színű heverőt kül­dött a vevő laká-ára. A ve­vő pann-z-ára vállaltuk, hogv egy másik típu-ú, de a kért színű gyermekheveröt le­szállítjuk. Vállaltuk továb­bá, hogy a korábban meg­vásárolt gyermekheverőt a kért színben megpróbáljuk legyártatni. A bútor vissza­szállítását és az új bútor ki­szállítását, annak szállítási költségét vállalatunk bizto­sítja. A vevő következő le­velében megköszönte gyors Intézkedésünket, de közben panaszát eljuttatta Önökhöz is. így az az újságban mint elintézetlen panasz megje­lent. A körülmények Indo­kol t'tá teszik a hasonló ese­tek elkerülése érdekében, hogy bolton bo'.ül az értéke­sítést úgy szervezzük meg. hogy azonos cikket két vevő részére ne tegyen félre a bolt. A bolt vezetője utasí­tást kapott az értékesítési munka biztonságos megszer­vezésére." összeállította: Pálfy Katalin nagyüzemek kulturális kapcsolati A lengyelországi nagyüze­mekben azelőtt sem volt rit­kaság, hogy a dolgozók — akár mint amatör művészek, akár mint nézők, látogatók — részt kértek az ország kul­turális életének eseményei­ből. Amióta azonban „A dol­gozók szövetsége a kultúrá­val és a művészettel" Jelszó­val 1974-ben meghirdetett — ís a dolgozók javaslataival kibővített — hosszú távú program megvalósításához hozzákezdtek, egyre szoro­sabbá válnak az üzemi dol­gozók és a művészek közötti kapcsolatok. A program megvalósításán számos új kezdeményezéssel, jelenleg 350 mezőgazdasági és ipari üzemben dolgoznak. A nagyüzemek együttműködési szerződéseket kötnek kultu­rális Intézményekkel —egye­temekkel, színházakkal, művé­szeti főiskolákkal. Az ered­mények — bár még csak öt év tapasztalatai összegezhe­tőek — szinte minden művé­szeti ágban jelentősek. A filmművészet új alkotá­sainak megismertetésére be­mutató előtti vetítéseket ren­deznek az üzemekben, ahová meghívják a filmek alkotóit, művészeit. Ilyen szerző-néző találkozókra pedig a sereg­szemlék — többek között a 'ubllni „Ember — Munka — Művészet" filmfesztivál — alkalmával is sor kerül. A színházakkal nemcsak a szervezett színházlátogatások jelentik a kapcsolatot. A szczecini hajóépítő kombinát például dílat a'apított, amellyel az év legjobb szín­házi alkotását jutalmazzák. A színházi együttesek gyak­ran felkeresik a nagyüzeme­ket, hogy a munka szünetei­ben ízlelítőt adjanak darab­jaikból. A dolgozók rendsze­resen meghívót kapnak a fő­próbákra, vitaestekre. Több lengyel nagyüzem kö­tött szerződést koncertekre a "i'harmónial zenekarral Igen Jó n kapcsolat a kép­zőművészek és az üzemek között. Ennek számos tanú­jele van: az üzemi létesítmé­nyek díszítésiről, munka­csarnokok mértéktartó. ízlé­ses dekorálásáról szívesen gondoskodnak a művészek. Kérésre me^terverik a mun­karuhákat; kiállításo'-nt. mű­vész-közönség találkozókat -end őznek. Nem rlt'-a az ál­'andó művészeti kiállítás sem, mint rmiiven például a garb­nói állami gazdaságban ta­lálható. Egves üzemek ala­pítványt létesítenek fiatal művészek számára. E széles körű program nemcsak a munkásemberek szellemi életét teszi gazda­gabbá. de Jótékonyan hat az élettel szoros kapcsolatban álló művészekre ls. (BU­DAPRESS — INTERPRESS) Földrengés eíűrejeízés Bulgária a Föld hat szeiz­mikus övezete közül a föld­közi-tengeri zónában terül eL A fővárai, Szófia, áradmá­ny<M rétegekre épült, ame­lyek felerősítik a messziről jövő szeizmikus hullámokat, így az egy milliméternyi ta­lajra jutó rezgések tízszeres rezgést továbbítanak például a házak tizedik emeletére, és százszoros hatást gyakorol­nak az Itt élőkre. így történ­hetett, hegy a legutóbbi romá­niai földrengés erŐ3en erezhe­tő volt a bolgár fővárosban Ls. -zerrnesire anélkül, hogy ez veszélyt Jelentett volna az 'pületekre. A Bolgár Tudományos Akadémia Geofizikai Intéze­tének munkatársai — ezt a veszély lehetőséget kiküszö­bölendő — kísérleteket vé­geznek épületelemek és teljes épületek földrengés^ ellenállásának a fokozáséra Az elméleti kutatások, a ma­tematikai módszerek meg­alkotása mellett számos kí­sérletet végeznek földrengé­sek laboratóriumi méretű mesterséges előidézésével, hogv az épületek rezgésének, rengésének módját, reagálá­sának fokát megfigyelhessék. A tudások munkáját jól segítik az UNESCO égisze alatt rendezett tudományos tanácskozások, a más orszá­gokkal kiépített knpc'o'afok. Kutatási együttműködés ala­kult ki a S'oviet. az ameri­kai tudótokkal, valamint a balkáni országok ku'átólval. A Bolgár' Tudományos Aka­démia tagja e tudományoa terület munkáját összefogó nemzetközi társaságnak is. (BUDAPRESS—: gOFIAPRESS*

Next

/
Thumbnails
Contents